Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. július 16
"Nyílt levélben fordultak Medgyessy Péterhez, Magyarország miniszterelnökéhez Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselők. Ebben leszögezték: érdeklődéssel olvasták a sajtóban a Kormányszóvivői Iroda júl. 10-i közleményét a "partiumi magyarság képviselőivel" való találkozóról. Nem világos, hogy milyen elvek alapján hívta meg, válogatta ki a magyar miniszterelnök a találkozóra meghívott vezetőket. "Amennyiben az ideológiai, politikai hasonlóság szolgált a meghívás alapjául, engedtessék meg, hogy javasoljuk: a partiumi magyarság egészét érintő ügyekben pártpolitikai és ideológiai hovatartozást, szimpátiákat félretéve eredményesebb lehet a munka. Éppen ezért javasoljuk, hogy a szelektív kapcsolattartás, a kiszorítás gyakorlatának elkerülése végett a Partium és Erdély magyarságát érintő kérdésekben való egyeztetéskor a régió magyar közösségein belül létező politikai sokszínűség is tükröződjön" - áll a nyílt levélben. /Nyílt levél Medgyessy Péterhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/"
2003. július 17.
"Medgyessy Péter kormányfőnél járt júl. 15-én Pap Géza református püspök. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány számára meghatározó fontosságú a határon túli magyarság boldogulása, a szülőföldön maradás elősegítése. Medgyessy kiemelte az erdélyi magyarság egységes fellépésének szükségességét, "amelynek egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy parlamenti képviselete a jövőben is folyamatosan biztosított legyen". A kormányfő megerősítette, hogy az oktatási és a munkavállalási lehetőségek javításában kiemelkedő jelentőségű a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem zavartalan működésének biztosítása. A miniszterelnök hasonlóképpen fontosnak nevezte a kolozsvári református teológia és a gyulafehérvári római katolikus teológia működési feltételeinek javítását. "Említettem a miniszterelnöknek, hogy a lelkészképzés nem kap támogatást a román államtól, a két felsőoktatási intézmény magánegyetem-státussal működik. A magyar kormánytól a teológiáknak a két egyház számára nehéz terhet jelentő fenntartásához kértem támogatást" - jelezte Pap Géza. A püspök elmondta, megítélése szerint a magyar kormányfő most látta elérkezettnek az időt, hogy a határon túli magyar egyházak képviselőivel egyeztessen, és alighanem úgy képzelte ezt el, hogy az egyházkerületek vezetőit egyenként invitálja Budapestre. "Gondolom, a miniszterelnök az Erdélyi Református Püspökséget a legnagyobb határon túli magyar egyházkerületként hívta meg elsőnek" - tette hozzá Pap Géza. /Kormánypénz az egyházaknak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"
2003. július 22.
"Dr. Pap Gézát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét fogadta Medgyessy Péter kormányfő Budapesten. A püspök elmondta, hogy a találkozás rövid volt. A miniszterelnök úgy érezte, most jött el annak az ideje, hogy a határon kívüli magyar egyházkerületek képviselőivel is találkozzon. A beszélgetés Medgyessy Péter miniszterelnök beszámolójával kezdődött, aki elmondta, nemrég találkozott Románia miniszterelnökével. Pap Géza elmondta azt, hogy Erdélyben két lelkészképző főiskola működik: a katolikus Gyulafehérváron és a Kolozsvári Protestáns Teológia. Mindkettő önerőből tartja fenn magát, mert állami támogatásban egyik sem részesül. Ez az egyházközösségek számára nagy terhet jelent. Ehhez kérte a miniszterelnök támogatását, annál is inkább, mert a tavalyi évben már részesültek hasonló támogatásban. A kérésekre Medgyessy Péter részéről ígéret nem hangzott el. Pap Géza felvetette a Magyarországon lévő ingatlanjaik sorsát is. Erdélynek Budapesten 4 ingatlanja volt, amit államosítottak. /Csomafáy Ferenc: Egy fogadásról - az innenső oldalról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"
2003. július 22.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület véglegesítette pénzügyi elszámolását azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az Orbán-kormány utalt ki a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavalyi megszervezésére. Bálint-Pataki József HTMH-elnök elmondta: a hivatal lezártnak tekinti a 242 millió forintos támogatás ügyét. Mint ismeretes, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) számára az Orbán-kormány idején utaltak ki 242 millió forintos támogatást a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavaly augusztusi megszervezésére. Néhány hónappal ezelőtt a Népszabadság arról írt, hogy az összeg túlságosan magas egyetlen rendezvény megszervezésére, ráadásul - a budapesti napilap szerint - a KREK több millió forinttal nem tud elszámolni a támogatás felelőse, a HTMH felé. Noha az egyházkerület több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a támogatás és az elszámolás ügyét lezártnak tekinti, az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap, majd az Adevarul napilap nemrég azt állította: miközben az erre kijelölt utolsó elszámolási határidő február 28-án lejárt, mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeg elszámolása nem tekinthető véglegesnek. Bálint-Pataki József elmondta, a HTMH valóban megfogalmazott bizonyos kérdéseket a támogatás elszámolásával kapcsolatban, a kiegészítő elszámolások alapján azonban a hivatal megnyugtató választ kapott ezekre.Tőkés László úgy véli, az egyházkerületet nemtelen támadások érték a korábbi magyar kormánytól kapott támogatás miatt, és szerinte a "kampányolásban" a hazai és a magyarországi sajtó egy része, valamint az RMDSZ Bihar megyei és országos vezetősége is részt vett. A püspök hozzátette: aggodalommal tapasztalja, hogy a kedvezménytörvény oktatási-nevelési támogatását az RMDSZ Iskola Alapítványa osztja el, szerinte ugyanis ezáltal még inkább megnövekszik a politikum beleszólása a pénzek elosztásába. "Ezzel szemben megnyugvással fogadtam Medgyessy Péter felvetését, miszerint önálló alapot kívánnak létesíteni a határon túli magyar egyházak támogatására. /Rostás Szabolcs: Tőkésék elszámoltak... = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./"
2003. július 31.
"Ötmilliárd forinttal támogatja idén a magyar állam a határainkon túli magyar nyelvű oktatást. Ebből Romániára három és fél milliárd jut, a többi más környező országokra (Ausztriát kivéve). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ünnepélyes megnyitóján Medgyessy Péter azt mondta, a kormány támogat minden olyan kezdeményezést, amely segíti a külhoni magyarok kulturális és nyelvi identitásának megőrzését és egyúttal a szülőföldön való boldogulást. A Heti Világgazdaság szerint jelen körülmények között ez a két dolog - a nyelvi identitás magyar iskoláztatással való megőrzése és a szülőföldön maradás - gyakorlatilag kizárja egymást. /!/ A csak magyar nyelvű oktatás Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában kétségtelenül segíti a magyar identitás megőrzését, de semmiképpen nem a szülőföldön való boldogulást. Képzeljük csak el, hogy egy magyarul kiválóan, de románul, szlovákul, szerbül csak gyengén beszélő közgazdász, mérnök, jogász vagy akár vízvezeték-szerelő hogyan boldogul az ország munkaerőpiacán, írta Bonifert Márta, visszhangozva a román nacionalisták érveit. A cikkíró szerint gyakorlatilag egynyelvű diákokat bocsátanak ki a magyar iskolák. A cikkíró szerint ezzel Magyarország tökéletes "brain draint", azaz agyelszívást hajt végre. A kizárólag anyanyelvi oktatás helyett a közös vállalatok, a határ menti kereskedelmi és egyéb együttműködési formák támogatásával segíthetnének legtöbbet a magyar kormányok, írta Bonifert. /Bonifert Márta: Magyar-magyar agyelszívás. = Heti Világgazdaság (Budapest), júl. 31./"
2003. augusztus 2.
"Nagyváradon láncfűrésszel kezdték el az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építésének előkészületeit. Az építkezésre 320 millió forintos magyar állami támogatást nyert Mecénás Alapítvány vezetői azt remélik, a létesítményt már a jövő év májusában átadhatják, és abban tarthatják a hagyományos Varadinum ünnepségsorozat egyes rendezvényeit. Lakatos Péter kurátor elmondta, a támogatás első részlete májusban futott be az alapítvány bankszámlájára. Az építkezés fővállalkozója a nagyváradi Santeam Kft. A létesítmény alapkövének ünnepélyes letételére már májusban sor került, ám a szükséges engedélyek hiányában a munkálatokat ez idáig nem lehetett elkezdeni. A beruházást finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött szerződés értelmében az alapítványnak a munkálatok megkezdésétől származott egy éven belül kell elkészülnie a kivitelezéssel. Az épületben háromcsillagos szálló, étterem, előadóterem, klub és egy kisebbfajta Ady-kiállítás kap helyet. A létesítménynek saját parkolója és strandja lesz. A létesítmény megépítésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök tette le az első pályázatot még az Orbán-kormány idején. Az egyházkerület azonban Adyfalván építette volna meg a központot. A pályázat sikeréről és a 320 millió forintos támogatás elnyeréséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter három nappal a kormányátadás előtt levélben értesítette a püspököt. A Mecénás Alapítványt Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Mudura Alexandru, a Lotus Market pláza vezérigazgatója hozták létre nagyváradi magyar egyetemi hallgatók anyagi támogatása céljából. /Pengő Zoltán, Gazda Árpád: Az első "kapavágás" - láncfűrésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./Mudura Sándorról van szó, Medgyessy Péter miniszterelnök régi ismerőséről."
2003. augusztus 5.
"Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kitért arra, hogy júl.15-én fogadta őt Medgyessy Péter miniszterelnök. A püspök megemlítette az erdélyi hittudományi főiskolák ügyét, a római katolikus és a protestáns teológiát. Mind a kettő lelkészképző és mind a kettő önfenntartó. A román kormány részéről nem kap támogatást. Kérte a miniszterelnök támogatását. A másik téma, amiben segítséget kért, a kisgyülekezetek kérdése volt. A lélekszámapadás csak az Erdélyi Református Egyházkerületben évente kétezer fő. A kisgyülekezetek folyamatosan apadnak és egyre kevesebb egyháztaggal rendelkeznek, nem tudják a lelkész egzisztenciáját biztosítani. Ehhez kérte a magyar kormány támogatását. Medgyessy annyit megígért, hogy szakértők bevonásával elemezteti a kérést és rövidesen vissza fog rá térni. A püspök megemlítette a Magyarországon államosított ingatlanaink helyzetét is. Medgyessy Péter megígérte, hogy ennek is utána fog nézetni a szakértőkkel. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi társadalom megosztottá lett, sokszínűségéből eredeztetően. Ő ebben nem lát veszélyt. Azt tartja veszélynek, ha a különböző csoportok egymás ellen fordulnak és egymást kezdik marni, kiszorítani, lejáratni. /Fábián Tibor: Természetesnek kell tartanunk a pluralizmust.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./"
2003. augusztus 9.
"A kettős állampolgárság bevezetésének támogatására kérte öt vajdasági magyar párt és mozgalom /Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom/ Mádl Ferenc államfőt, Medgyessy Péter kormányfőt és Szili Katalin házelnököt. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a kettős állampolgárság hosszú távon a kárpátaljai magyarság szempontjából is megoldást jelenthet az akadálytalan kapcsolattartásra Magyarországgal. A levélhez csatolták a kettős állampolgárságot támogatók aláírását is. Eddig mintegy négyezer aláírás gyűlt össze - közölte Ágoston András, az aláírásgyűjtést kezdeményező Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke. A kettős állampolgárság bevezetése iránti igény alátámasztására az aláírásgyűjtés teljes anyagát is elküldik Budapestre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság című kolozsvári lapnak kijelentette, az RMDSZ is szívesen tárgyal a határon túli magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság kérdéséről, de ebben az ügyben a döntés alapvetően a magyar kormányon múlik. Kovács László külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: a magyar kormány kész szakértői tárgyalásokat folytatni a kettős állampolgárság kiterjesztéséről a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az Európai Unióval." /S. M. L.: Vajdasági egység. Kárpátalján üdvözlik a kezdeményezést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./"
2003. augusztus 12.
"A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta Tom Lantosnak, az amerikai kongresszus külügyi bizottsága rangidős, demokrata párti tagjának Medgyessy Péter miniszterelnök aug. 11-én, az Országház kupolatermében. A magyar származású politikus - aki idén töltötte be 75. életévét - a magyar-amerikai kapcsolatok előmozdítása érdekében az elmúlt évtizedekben kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. Tom Lantos 1945-ben telepedett le Amerikában, három évtizedig dolgozott közgazdász professzorként, 1980 óta kongresszusi képviselő Kalifornia államból. Az amerikai képviselőház nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának társelnöki tisztét betöltő Tom Lantos üdvözölte, hogy az Egyesült Államok és Magyarország szövetségesként vesz részt a terrorizmus elleni harcban. Tom Lantos újságíróknak nyilatkozva elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy amerikai segítséggel sikerüljön Magyarországon egy szilícium-völgyet kialakítani, és ennek érdekében tárgyalásokat is folytatott. /Magyar állami kitüntetés Tom Lantosnak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"
2003. augusztus 18.
"Adrian Nastase miniszterelnök magyarországi vadászaton vett részt aug. 17-én, vasárnap Medgyessy Péter kormányfő meghívására, nyilatkozta Despina Neagoe, a kormány szóvivője. A kormányszóvivő szerint a magyar miniszterelnök vendégeiként magyarországi és más államokból érkező politikusok, illetve bankárok is részt vettek a vadászaton. A két kormányfő találkozóját Gál J. Zoltán, a magyar kormány szóvivője is megerősítette, mondván, hogy a magánemberként is jó viszonyt ápoló magyar és román miniszterelnök magánprogramon találkozott a hét végén Magyarországon. A román és magyar miniszterelnök várhatóan hamarosan hivatalosan is találkozik egymással: szeptember elején Medgyessy Péter látogatást tesz Bukarestben, s a két kormányfő akkor írja alá a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született magyar-román kétoldalú megállapodást. /Nastase Medgyessyvel vadászott. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"
2003. augusztus 21.
"A Krónika villáminterjút készített Medgyessy Péter miniszterelnökkel. A kormányfő kifejtette aug. 20-ról, hogy az államalapítás a nemzet ünnepe, és a nemzetnek részei azok is, akik a határon túl élnek, legyenek azok erdélyiek, vajdaságiak, felvidékiek vagy kárpátaljaiak. Közös ünnep, és ezen a közös ünnepen együtt emlékezünk a történelmünkre. /S. M. L.: Villáminterjú Medgyessy Péter miniszterelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"
2003. augusztus 22.
"Medgyessy Péter miniszterelnök az aug. 20-i állami ünnepségekre Budapestre érkezett határon túli politikusokat fogadott a Parlamentben. A kormányfő és a határon túli magyar politikusok a kötetlen beszélgetés keretében kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogy a magyarságot érintő, közös érdeklődésre számító kérdésekben milyen álláspontokat képviselnek. A miniszterelnök a vajdasági, a horvátországi, a muravidéki, a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi magyarság vezető személyiségeit a nemzeti összetartozás kifejezése jegyében invitálta személyes találkozóra a Parlament Munkácsy termébe. /Határon túli magyar vezetőket fogadott a magyar kormányfő.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"
2003. augusztus 25.
"Szabályos vadászat folyt a Hortobágyi Nemzeti Park területén múlthét végén, melyen Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására Adrian Nastase is részt vett - erről a park a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon keresztül adott ki közleményt. "A vadászatra jogosult társaság az előírásoknak megfelelően jelentette be a Hortobágyi Nemzeti Park illetékeseinek a hétvégi vadászatot, amelyet Turi- Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő kifogásolt" - áll a közleményben. A nemzeti park tájékoztatása szerint a vadászoknak volt engedélyük, és kizárólag erre a célra tenyésztett tőkés récékre vadásztak. (Az MTI nyomán) /Kormányfői vadászat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"
2003. augusztus 26.
"Az RMDSZ Hargita megyei képviselőit és szenátorait kérdezte sorozatában a lap a nyaralásról. Verestóy Attila szenátornak többször kellett találkoznia az új tanügyminiszterrel a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében megalakítandó két önálló fakultás kérdésében. Székelyudvarhely sajátos gondján, a kórház alulfinanszírozásán sikerült segíteni, ugyancsak sikerült az utakra kiadott pénzalap korrekciója is: az udvarhelyi 4,8 milliárd lejes útalappótlás. Mircea Dusa prefektussal többször egyeztettek, aminek eredményeként aláírásra készen áll a megyei protokollum. Az SZKT keretében megalakult a Székelyföldi Frakció, amelyet Verestóy kezdeményezett. Jelen volt az Egyetemes Unitárius Találkozón is, Szejkefürdőn. Verestóy az RMDSZ hivatalos küldötteként részt vett az aug. 20-i budapesti ünnepségen. Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyarok szervezeteinek képviselőivel. /Szász Emese: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./"
2003. augusztus 27.
"December 1. után aug. 20. is megünneplésre került a közös nyelvet beszélő kormányfők részéről. Medgyessy Péter és Adrian Nastase együtt vadásztak a Hortobágyon. Romániában még működik olyan társaság, mely "A Dnyesztertől a Tiszáig" jelszó alapján, e récék tenyészterületét is ősi román földnek tartja. Romániában ma is megtalálható az a könyv, melyben arról tettek említést, hogy a magyarok Trianonban igen szerencsés feltételekkel köthettek békét, s azt is, hogy ezt bizonyos budapesti luxusprostituáltak párizsi állomásoztatásával támogatták meg. A bizantin módszerek közé tartozik az ellenfélnek saját bűnökkel való megtámadása. Erre utalnak a magyarok által elkövetett atrocitásokról kifüggesztett különféle táblák, mint pl. Kolozsváron a Biasini Szálló épületén levő hazugság. /Szász István Tas: Ünnep és récesors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2003. szeptember 2.
"Az embereknek vállalniuk kell a felelősséget szavaikért, az ellenzéknek abba kell hagynia azt a mocskolódást, amely hosszú hónapok óta folyik - közölte Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának adott interjújában szept. 1-jén. A kormányfő szerint az ellenzék a K and H brókercégénél kialakult botránnyal és az egykori Inter-Európa Bank elnökségével összefüggésben "folyamatos csúsztatásokkal él, s amikor kiderül, hogy hazugság volt, amit mondtak, akkor azt mondják: jó, beszéljünk másról". Medgyessy Péter beszámolt arról, hogy két éve mondott le az Inter-Európa Bank élén betöltött posztjáról, de ezt a cégbíróságon sokáig tartó eljárás miatt csak tavaly jegyezték be. Közlése szerint a pénzmosásgyanús tranzakciók csak "pici része" történhetett a bankelnöksége idején, s ezeket az eseteket egyébként jelentették a rendőrségnek is. A kormányfő közölte: csak enyhítő körülmény, hogy a bankfelügyelet elnöke azt mondja, ők tárták fel a K and H brókercégénél történt visszaéléseket. "Ez nem válasz arra, ha a bankfelügyelet nem végezte el a dolgát" - jegyezte meg Medgyessy Péter. Az interjút készítő újságíró felvetésére, hogy a szervezet bizonyos mértékben független intézmény, a kormányfő úgy fogalmazott: a bankfelügyelet működése nem független a társadalomtól. /A magyar kormányfő a K&H-botrányról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./A Magyar ATV, a korábban több jobboldali műsornak is otthont adó tévécsatorna tulajdonlásában ötvenszázalékos részesedést szerzett a baloldalhoz szoros szálakkal kötődő Hit Gyülekezete, a gazdasági holdudvarába tartozó vállalkozáson keresztül. Stefka elmondása szerint Székely olyan vehemensen balos újságírókkal képzeli el a centrumban maradást, mint Mészáros Tamás vagy Dési János.A rendőrség nyomozást rendelt el egy Magyar Nemzet-cikk alapján, mely szerint Csonka Gábor, a szocialista párt tagja, Lendvai Ildikó korábbi kampányfőnöke ötmillió forint kenőpénzt vett át ifjabb és idősebb Jónás Csabától, hogy közbenjárása révén a VI. kerületi vagyonkezelő kifizesse nekik közel ötvenmillió forintnyi elismert számlatartozását. Csonka annak ellenére minősítette rágalmazásnak a Magyar Nemzet állításait, hogy az a Jónásék által felvett hangszalag tartalmán alapult. Gál J. Zoltán kormányszóvivő bizonygatta, hogy Medgyessy Péter nem a pénzmosás idején volt az Inter-Európa Bank elnöke. Hadd idézzük szó szerint: "Immár a gyógypedagógusok türelmével vagyok kénytelen újra és újra megismételni: Medgyessy Péter 2001. szeptember 30-éig töltötte be az Inter-Európa Bank elnöki tisztét". Ehhez képest 2003. augusztus 29-én a Fővárosi Bíróság hivatalosan igazolta, hogy Medgyessy Péter 1998. október 1-jétől 2002. április 29-éig a bank felelős vezetője, tisztségviselője volt. A Fidesz három kérdést tett fel az eset kapcsán: Hogyan szökhetett külföldre a K&H-ügy után az Inter-Európa-ügyben is érintett egyik gyanúsított? Miért tévesztette meg a kormányszóvivő a közvéleményt Medgyessy Péter bankvezetői felelősségét illetően? Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét Medgyessy bankjában mosták tisztára? Ülésezett a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya. A testület megbízta a párt elnökségét és frakcióját, hogy kezdeményezzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a közfigyelmet hetek óta lefoglaló K&H-ügyben. Az OV állást foglalt a kettős állampolgárság kérdésében is, felszólítva a kormányt, mielőbb kezdjen tárgyalásokat a határon túl élő magyarság képviselőivel. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"
2003. szeptember 7.
"Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. A megállapodást szept. 23-án, Bukarestben írja alá Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő. A nem magyar nemzetiségű román állampolgárok nem kaphatnak magyarigazolványt és nem élhetnek a kedvezménytörvényben biztosított jogokkal, áll a jogszabály alkalmazásáról szóló megállapodás tervezetében. A megállapodás nyomán érvénytelenné válik a kedvezménytörvénynek az az előírása, miszerint a nem magyar nemzetiségű családtagok is igénybe vehetik a kedvezményeket. A tervez szerint a magyarigazolvány kibocsátásának minden szakasza Magyarország területén zajlik. A magyar diplomáciai képviseletek nem bocsáthatnak ki igazolványokat, csupán összegyűjthetik az igényléseket. A romániai nem kormányzati szervezetek nem bocsáthatnak ki ajánlásokat a magyarigazolványt kérelmezők etnikai hovatartozásával kapcsolatban. A csak Magyarország területén igénybe vehető kulturális kedvezmények biztosítottak minden olyan diák, egyetemi hallgató és tanár számára, akik magyar tannyelvű romániai oktatási intézményekben tanulnak vagy oktatnak, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra. A kedvezmények pusztán a romániai diák, egyetemista vagy tanári státus alapján, nem a magyar oktatási szaktárca által kiadott igazolvány alapján vehetők igénybe. Az oktatási támogatások Románia területén csak oktatási intézmények által vehetők igénybe, pályázat útján, amelyet egy román jogi személyiséggel rendelkező alapítvány bonyolít le. Magánszemélyek Románia területén csak ösztöndíjak formájában, pályázati úton igényelhetnek oktatási támogatást, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. A magyar fél vállalja, hogy megteszi a magyarigazolvány módosítását célzó lépéseket, az Európai Bizottság 2002 decemberi ajánlásainak megfelelően, amelyek szerint az igazolványból törölni kell az olyan elemeket, amelyek politikai kapcsolatot teremthetnek a magyar állam és a határon túli kisebbségek között (a fedőlapon látható Szent Korona, nemzeti szimbolikával rendelkező idézetek, útlevélhez hasonló külalak stb). A megállapodás tervezete egy kölcsönösségi kitételt is tartalmaz, miszerint a magyarországi román kisebbség tagjai ugyanazokban a kedvezményekben részesülnek, mint a romániai magyarok. (Mediafax) /Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./"
2003. szeptember 11.
"Az RMDSZ-t 39 fős küldöttség képviseli azon a csúcstalálkozón, amelyet az Országgyűlés rendez szept. 11 -14. között a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők számára. Szept. 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök fogadja a résztvevőket a Parlamentben. A csúcstalálkozót Szili Katalin házelnök nyitja meg szept. 12-én a Parlamentben. Négy téma kerül terítékre: az Országgyűlés feladatai az európai uniós csatlakozási folyamatban (előadó Szili Katalin); EU tagságunk várható hatásai a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre (előadó Kovács László külügyminiszter); a magyar kormányprogram megvalósulása és a határon túli magyar közösségek helyzete (előadó Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter); Magyarország, mint leendő EU-tag kapcsolatai a határon túl élő magyarokkal (előadók Szabó Vilmos politikai államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke). Minden előadást kötetlen eszmecsere követ. A délután folyamán a csúcstalálkozó résztvevői tárgyalásokat folytatnak az Országgyűlés külügyi, továbbá európai integrációs ügyek, valamint gazdasági bizottságainak vezetőségével, illetve tagjaival. A résztvevők tiszteletére dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök ad fogadást a Sándor Palotában. /Magyar-magyar csúcstalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2003. szeptember 12.
"Egyes jelek szerint közvetlen erdélyi vonatkozása is van a Magyarországon immár egy hónapnál is több ideje gyűrűző botránynak, a Kereskedelmi és Hitelbankból elsikkasztott tízmilliárd forinttal kapcsolatos ügynek. A Népszabadság szept. 11-i száma szerint a Britton Kft.-n keresztül a sikkasztott összegből 200-300 millió forint a nagyváradi Lotus Market beruházásába került át. Több milliárd forintra tehető az a pénz, amelyet Kulcsár Attila, az amerikai Britton Interinvest vagyonkezelője folyósított a cégnek. Kulcsárt - aki a gyanúsítottja az év magyarországi pénzügyi botrányának - azzal gyanúsítják, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégén, a K&H Equities révén tízmilliárd forintot (ez 43,9 millió dollárral egyenlő) sikkasztott el. A Britton Kft. a tisztázatlan forrású összegekből 200-300 millió forintot kapott, amit a nagyváradi Lotus Plaza beruházására fordítottak. A bevásárlóközpont tulajdonosa az induláskor fele-fele arányban a magyar Britton-csoport, illetve közvetve vagy közvetlenül Mudura Sándor romániai vállalkozó - aki 20 éve Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja - volt. A Lotus Market az elmúlt évtized legnagyobb nagyváradi beruházása, 25 millió dolláros befektetésből épült, a 22 ezer négyzetméteres pláza nagyrészt a magyar Eximbank 11,8 millió dolláros hiteléből valósult meg. Ezt Kerék Csaba, a Britton Kft. másik ügyvezetője szerint még az előző kormányzati ciklus alatt vitték véghez a banknál, de a végső jóváhagyás és a pénzátutalások már Medgyessy Péter kinevezését követően történtek. Az amerikai bejegyzésű Britton offshore státusú (azaz adóparadicsomban bejegyzett) cég. Az e vállalkozás által kezdeményezett utalásokon Mészáros János aláírása szerepelt. Mészáros az Interinvest alapította Britton Kft. egyik ügyvezetője, akit a cégdokumentumok szerint az offshore-társaság tulajdonosai mindennemű tárgyalási és aláírási joggal is felruháztak. /Sikkasztott pénz a Lotusban? Britton-beruházás K&H-pénzből. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"
2003. szeptember 13.
"Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére tartják szept. 11-13. között Budapesten a környező országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselőinek első csúcstalálkozóját. A magyar-magyar csúcson 63 határon túli képviselő vesz részt. Az RMDSZ színeiben 39 fős küldöttség képviseli a romániai magyarságot. Szili Katalin nyitotta meg a parlamenti csúcstalálkozó munkálatait. Beszédében az európai integrációban rejlő lehetőségekről, az ismét együvé tartozás egyre növekvő esélyeiről szólt, valamint a magyar érdekek hatékony érvényesítéséről az EU-ban. 2004 májusától Magyarország is az uniós döntéshozatal tágjává válik, és ezáltal hozzájárulhat a magyarság hatékonyabb érdekvédelméhez - mondta Szili. A házelnök beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére, amelyről úgy vélekedett: közös felelősség, hogy "a magyarság számára a lehető legjobb döntést hozzuk". Rámutatott: egy olyan bonyolult kérdésben, mint a kettős állampolgárság, "a helyes döntés kialakításának feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával". Kovács László külügyminiszter tartott előadást Magyarország EU tagságának várható hatásairól a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre. Dr. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a magyar kormányprogram megvalósulásáról, illetve a határon túli magyar közösségek helyzetéről tartott előadást, amelyet kötetlen eszmecsere követett. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a csúcstalálkozó résztvevőit. A köztársasági elnök köszöntőbeszédében a kisebbségi sorsba szakadt határon túli magyarságot képviselő politikai alakulatok tevékenységét méltatta, akik a demokrácia eszközeivel - és nem erőszak révén - folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, és ezáltal jelentős stabilitási tényezővé váltak a Kárpát-medencében. A fogadást követően a parlamentben Szabó Vilmos politikai államtitkár tartott előadást Magyarországról, mint leendő EU-tagnak a kapcsolatairól a határon túl élő magyarsággal. A délután folyamán a parlamenti küldöttségek tagjai a külügyi-, az integrációs-, a gazdasági-, valamint a kulturális és sajtó-, illetve önkormányzati bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A határon túli magyar parlamenti képviselők megállapodtak abban, hogy évi rendszerességgel, intézményesített formában együttműködnek egymással. A képviselők meghatározták az együttműködés fő irányait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással lesz Magyarország európai uniós csatlakozása a szomszédos országokkal való viszonyra és a határon túl élő magyar közösségek helyzetére. A külügyi bizottság ülésén többen részt vettek a határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja-e, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. /Magyar-magyar csúcs Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./ Magyarország az EU tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja céljait megvalósítani - hangoztatta Medgyessy Péter szept. 11-én Budapesten, a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára érkezett politikusok részére adott fogadáson. A kormány olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik szülőföldjükön való boldogulásukat - mondta a kormányfő. A miniszterelnök és a határon túli magyar képviselők beszélgetésének fő témája a jövő májustól EU-tag Magyarország és a környező országokban élő magyarok kapcsolata volt. Medgyessy Péter megerősítette: kormánya olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A szomszédos országokban élő magyarság országgyűlési képviselői, szenátorai azért érkeztek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek egy olyan, premiernek számító tanácskozáson, amelynek célja a közös ügyek megbeszélése. /Medgyessy Péter találkozója a határon túli magyarok képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Mindannyiunkat foglalkoztató fontos kérdés, hogy miként alakul az összmagyarság kapcsolattartása az uniós csatlakozás után - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szept. 12-én, amikor hivatalában fogadta a határon túli magyar képviselők találkozójának résztvevőit. Az államfő szerint jó választ kell adni majd erre a kérdésre akkor, amikor két magyar közösség között a schengeni határ húzódik. Mádl Ferenc a jelenlévők előtt úgy fogalmazott, hogy az ingyenes vízum megajánlása fontos lépés ahhoz, hogy az összmagyarság ne legyen vesztese az integrációs folyamatnak. "Önöknek fontos szerepük van Magyarország szomszédságpolitikájában" - szögezte le a köztársasági elnök. /Határon túli magyar képviselők Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"Medgyessy Péter miniszterelnök levelet írt Adrian Nastase román kormányfőnek az aradi Szabadság-szoborcsoport ügyében, amelyben arra kéri a kormányfőt, hogy támogassa a romániai magyarságot szándékának megvalósításában. "Az erdélyi magyarság számára az aradi Szabadság-szoborcsoport a nemzeti öntudat, a szülőföldhöz való kötődés, a közös magyar-román történelmi múlt, az országaink és népeink közötti megbékélés jelképe" - idézett a levélből Gál J. Zoltán kormányszóvivő. "A műemlék méltó helyére kerülésével a helyi magyarokban erősödhet az a tudat, hogy a romániai társadalomnak megbecsült és hasznos tagjai" - írta a kormányfő román kollégájának. A miniszterelnök úgy gondolja: "ezen érzelmek és elvárások maximálisan összeegyeztethetőek azzal az európai értékrenddel, amelynek meggyökereztetésén a román és a magyar miniszterelnök együtt fáradozik". Medgyessy Péter számára "személyes ügy és érzelmi kérdés az aradi Szabadság-szobor felállításának ügye". A szobor ügyében korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök levelet írt Ion Iliescunak, Románia elnökének. /A Szabadság-szobor felállítását kéri a magyar kormányfő. Medgyessy Péter levelet írt Nastasénak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2003. szeptember 15.
"Az Országgyűlés szervezésében szept. 11-13. között Budapesten került sor a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára. Medgyessy Péter miniszterelnök felhívta a parlamenti küldöttség figyelmét, hogy politikai tevékenységük eddigi sikerének záloga az egységes fellépés volt, és ezt a jövőben sem lenne szabad alárendelni semmilyen más érdeknek. Markó Béla szövetségi elnök köszönetét fejezte ki az első magyar-magyar parlamenti csúcs megszervezéséért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban ez rendszeressé válik. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalició Pártjának elnöke rámutatott a kisebbségi jogvédelem beépítésének szükségességére az európai alkotmányba. /Egységes fellépést - nem a megosztottságot! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A parlamenti küldöttségek tagjai a Külügyi-, az Integrációs, a Gazdasági-, valamint a Kulturális és Sajtó, illetve Önkormányzati Bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A gazdasági bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége által felvetett kérdések között szerepelt a Bukarestet Budapesttel összekötő, Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, a romániai privatizációs folyamatban való aktívabb részvétel, a jogharmonizációval kapcsolatos problémák, valamint a szorosabb gazdasági kapcsolatok, illetve az erdélyi beruházások szorgalmazásával összefüggő kérdések. Szintén az RMDSZ javaslatát tolmácsolta Frunda György szenátor, aki egy magyar bank Romániában való létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Az Országgyűlés Kulturális és Önkormányzati bizottságának az RMDSZ az iskolák és önkormányzatok kapcsolatának kérdését, Kereskényi Sándor pedig a határon túli kulturális örökség felleltározásának követelményét vetette fel. Az Integrációs bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége e szakmai tapasztalatcserék intézményesítését szorgalmazta. /Egységes nemzetstratégiát kell kidolgozni. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 13., 2531. sz./ A státustörvény módosítása nemzetstratégiai célokat is felad - jelentette ki a határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozóján Duray Miklós MKP-alelnök. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a kettős állampolgárság kérdésénél arra is figyelmet kell fordítani, hogyan viszonyul e probléma az autonómiához.Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette: egyeztetést kezdeményez a magyar-magyar parlamenti találkozók rendszeressé tételéről, ezzel kapcsolatosan levelet intéz Szili Katalin házelnökhöz. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja. Markó kiemelte: "nemzetpolitikát csak úgy tudok elképzelni, ha arról valódi konszenzus alakul ki". Elmondta: a határon túli magyarok politikai céljaik megvalósításához, az egységes cselekvéshez, oktatásukhoz költségvetési és gazdasági kérdésben várnak támogatást az anyaországtól. Szavai szerint a módosított kedvezménytörvény elfogadható, de sok múlik a jogszabály alkalmazásának módján. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a jogszabályról a Romániával kötött megállapodás lényegileg és tartalmilag "jónak látszik". Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke kitért arra, hogy a Felvidéken működtetett információs irodahálózat megszüntetését meg kell akadályozni, de a jövő évre tervezett költségvetési keret meglehetősen szűkös. Németh Zsolt kijelentette, hogy a szomszédságpolitikában megtorpanás tapasztalható. Úgy vélte, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ellenérvek csupán ürügyek, az Európai Unió joggyakorlatában a kettős állampolgárság általános. Az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval kötött vízummegállapodásról úgy fogalmazott: "megnyugtató megoldás látszik kialakulni". Az MDF-es Csapody Miklós üdvözölte a vízummegállapodást, támogatta a kettős állampolgárság bevezetését. Szóba hozta a javaslatot, amely szerint megalakulna a parlament határon túli magyarokkal foglalkozó állandó bizottsága. A Fidesz, az MDF, az MKP, az RMDSZ, a VMSZ és a Horvátországi Magyarok Közössége állásfoglalást fogadtak el, amelyben többek között "kifejezik szándékukat a magyar parlamenti képviselők találkozóinak rendszeresítésére". /Salamon Márton László: Markó: konszenzus kell a nemzetpolitikában. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Adrian Nastase miniszterelnök szept. 12-én válaszolt Medgyessy Péter kormányfőnek az aradi Szabadság-szobor problémájáról szóló levelére. Nastase megismételte az aradi megbékélési parkra vonatkozó javaslatát, készséget várva a magyar féltől is a Gozsdu Alapítvány ügyében Nastase tegeződő formában írt válaszlevelében megértését fejezte ki, hogy a magyar kormányfőt aggasztja az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos probléma. "Sokat olvastam erről az emlékműről, amelynek vitathatatlan a művészi értéke, arról is olvastam, hogy mit jelent ez az emlékmű" - írta a román kormányfő. Nastase hozzáfűzte: a román közvéleményben nagyfokú érzékenység tapasztalható azzal az üzenettel kapcsolatban, amelyet ez az emlékmű hordoz, ez pedig a múltra és nem a jövőre vonatkozik. "Az a tény, hogy közösen találhatunk megoldást, annak köszönhető, hogy jó kommunikáció van köztünk, szoros és megkülönböztetett személyes kapcsolatot ápolunk egymással" - írta a román kormányfő, aki "kompromisszumos megoldásnak" tartja az aradi megbékélési parkról szóló javaslatát. Nastase úgy fogalmazott: ha a magyar miniszterelnök esetleg megfelelőbbnek tartana másfajta megoldást, úgy azt megvitathatnák. A Gozsdu Alapítványról kifejtette: Azt szeretnénk, ha a közösen kezelt alapítvány, a Román-Magyar Partnerségi Intézet, a kétnyelvű iskola, az Emanuil Gozsdu Emlékmúzeum és könyvtár a Gozsdu-udvarban kerülne elhelyezésre - írta levelében Adrian Nastase. /Jönnek, mennek a levelek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Szept. 15-én utazik Ion Iliescu román államfő Budapestre, ahol Mádl Ferenccel, Magyarország elnökével, Medgyessy Péter kormányfővel és több magyarországi hivatalossággal tárgyal. Az együttélésnek régiónkban nincs alternatívája, viszont azoknak is igazuk van, akik úgy vélekednek, hogy szemfényvesztésre vagy éppenséggel hazugságra, félretájékoztatásra hosszabb távon nem lehet tartós kapcsolatot építeni. A rendszerváltás utáni román-magyar viszonynak (is) éppen az a legnagyobb baja, hogy nem őszinteségre épül, szögezte le Makkay József. A romániai magyarság sajátos gondjaira - az állami magyar egyetem, a kisebbségi autonómia, a történelmi magyar múlt tiszteletének hiányára stb. - eddig sem a baloldali, sem a jobboldali román, illetve magyar kormányok nem találtak közös megoldást. Román részről a gyakori tárgyalások jobb esetben ígéretekben merültek ki, amelyet később nem tudtak vagy nem is akartak betartani. Az RMDSZ próbál a két kormány között közvetíteni, de ez a nagyobb gondok megoldása terén jórészt sikertelen. A gondok fő oka abban keresendő, hogy mindhárom fél - magyar és román kormány, valamint az RMDSZ - mindig azt hitte, hogy a két ország viszonyát külső segítség nélkül, hármasban meg lehet oldani. Folyik a levelezgetés, a koccintgatás, egymást követik a protokolláris találkozók, csak éppen a tartalom, a kézzel fogható eredmény hiányzik. /Makkay József: Baráti viszony eredmények nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Ion Iliescu államfő hivatalos budapesti látogatása csak afféle protokollesemény, állapította meg Gazda Árpád. Ion Iliescu a mostani pillanatot elfogadhatónak érezte egy budapesti útra: lecsengtek a státustörvény által kiváltott feszültségek, és a csíkszeredai magyar konzulátus, az aradi Szabadság-szobor vagy a Gozsdu-vagyon ügye sem veszélyezteti a tárgyalások nyugalmát. Iliescu csak egykori miniszterelnökeihez képest tudott csillogni; Adrian Nastase mellett halovány statiszta. /Gazda Árpád: Protokollvizit és kampányérdek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 16.
"Aleksandra Joksimovic szerbia-montenegrói külügyi helyettes államtitkár cáfolta, hogy a Belgrád ellenezné a vajdasági magyarok kettős állampolgársághoz való hozzájutását. "E kérdés elsősorban a magyar államra tartozik. Ez azt jeleni, hogy amennyiben Budapest meg akarja adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek semmilyen akadályt" - közölte Joksimovic asszony. Bársony András politikai államtitkár a minap a Beta belgrádi hírügynökségnek a szerbia-montenegrói külügyminisztériumból származó információkra hivatkozva azt mondta: Belgrádnak az a hivatalos álláspontja, hogy a kettős állampolgárságot nem lehet odaítélni etnikai alapon, s csakis kétoldalú tárgyalások után kötendő kétoldalú megállapodás alapján tekinti ezt elfogadhatónak. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zivkovics szerb kormányfő úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Zivkovics nemrégiben ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie, s Belgrádnak nincs is módjában, hogy beleavatkozzon ebbe a folyamatba. Bársony András a szerb miniszterelnök nyilatkozatáról azt mondta, hogy azt "nagyon komolyan kell venni", jóllehet a nyilatkozat nem "jogi forrás", mert nem tartalmazza a kettős állampolgárság igénylésének feltételeit. Josip Ivanovic, a szerbia-montenegrói Horvát Nemzeti Tanács (HNT) elnöke az MTI-nek nyilatkozva közölte, hogy a vajdasági horvátok tizenkét éve igényelhetnek horvát állampolgárságot, Zágráb etnikai alapon ítéli oda az állampolgárságot. /Belgrád nem ellenzi a kettős állampolgárságot. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"
2003. szeptember 16.
"Több milliárd forintra tehető az a pénz, amelyet átfolyatott az amerikai Britton Interinvesten a cég vagyonkezelője, Kulcsár Attila. A Bécsben letartóztatott és kiadására váró Kulcsár a gyanúsítottja az év magyarországi pénzügyi botrányának. A tanulatlan vidéki valutaüzérből pesti brókerré felkapaszkodott fiatalember a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégén, a K&H Equities révén állítólag tízmilliárd forintot (43,9 millió dollárt) sikkasztott el. A Britton Kft. a tisztázatlan forrású összegekből 200- 300 millió forintot (1,3 millió dollárt) kapott, amit a nagyváradi Lotus Plaza beruházására fordítottak. A bevásárlóközpont tulajdonosa induláskor 50 százalékban a magyar Britton-csoport, 50 százalékban pedig közvetve vagy közvetlenül az 1989 után nyugatról vállalkozni hazatért nagyváradi Mudura Sándor volt, aki Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja és üzlettársaként ismert. (A politikus és az üzletember 20 éve áll személyes kapcsolatban, Medgyessy Romániában jártában gyakran vendégeskedik Mudura váradi villájában és gyantai víkendházában). Az RMDSZ bihari szervezetének vezetői szoros elvbaráti és üzleti kapcsolatot ápolnak az időnként mecénási szerepben tetszelgő Mudurával. A nagyváradi Lotus Market 25 millió dolláros beruházásból készült, az elmúlt évtized legnagyobb helyi beruházása, a 22 ezer négyzetméteres pláza nagyrészt a magyar Eximbank 11,8 millió dolláros hiteléből valósult meg. Ennek ügyét Kerék Csaba, az egyik brittonos guru szerint még az előző kormányzati ciklus alatt vitték végig a banknál, de a végső elfogadás és a pénzutalások már Medgyessy Péter kinevezését követően történtek - írta meg a Népszabadság. A Britton Kft. alapításakor nagyrészt a Bécsben most előzetes letartóztatásban ülő Kulcsár volt az, aki pénzt adott a cég befektetéseihez. Az amerikai bejegyzésű Britton offshore státusú (azaz adóparadicsomban bejegyzett) cég. Az e vállalkozás által kezdeményezett utalásokon Mészáros János aláírása szerepelt. Mészáros az Interinvest alapította Britton Kft. egyik ügyvezetője, akit a cégdokumentumok szerint az offshore-társaság tulajdonosai mindennemű tárgyalási és aláírási joggal is felruháztak. Mészáros, illetve egy néha helyette beugró, pénzügyi területen dolgozó brittonos kolléganője csak a múlt héten került a magyar rendőrség látókörébe - írták a budapesti lapok. /A nagyváradi pláza részben a Kulcsár-sikkasztásból épült? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./"
2003. szeptember 17.
"Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"
2003. szeptember 17.
"Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának kérdése és a Gozsdu Alapítvány ügye volt a témája a magyar és a román kulturális miniszterek szept. 16-i, budapesti találkozójának. Hiller István kulturális miniszter elmondta, Medgyessy Péter miniszterelnök jövő heti bukaresti tárgyalásain dől el, hogy az aradi Szabadság-szobor új szobrok mellett, új szobrokkal együtt felállításra kerül-e. Razvan Theodorescu román kulturális és vallásügyi miniszter az aradi szoborcsoportot illetően a szeptember 23-i, bukaresti tárgyalás utánra ígért konkrétumokat arról, hogyan képzeli el a román kormány azt a művészeti teret Aradon, ahol régi és új emlékművek, szobrok "beszélnek a jelenről és a jövőről, a mi népeink jelenéről és jövőjéről". /(Guther M. Ilona): A magyar és román kultuszminiszterek is tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"
2003. szeptember 23
"A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első ízben szervezett közös magyarországi programot szept. 19. és 21. között Tatán. Medgyessy Péter miniszterelnök nagyszerű kezdeményezésnek nevezte a találkozót A Magyarországi és határon túli fiatalok életlehetőségei címmel megtartott beszélgetésen a miniszterelnök kiemelte: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy Magyarország a tájékoztató anyagok szerzői jogának átadásával támogassa Románia integrációs folyamatát. Medgyessy közölte: az uniós csatlakozást népszerűsítő anyagokat átadják az erdélyi magyaroknak, és az EU-val kapcsolatos tanfolyamokon határon túli magyarok is részt vehetnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a Szövetség támogatja a kettős állampolgárság megítélésére vonatkozó minden olyan javaslatot, amely előzetesen megvizsgálja a kezdeményezésnek a határon túli magyarok szülőföldön való megtartó erejét. Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke bemutatta Medgyessy Péternek egy javaslatcsomagot, amely a romániai magyar fiatalok életlehetőségeinek a javítását célozzák. A javaslat első fejezete a határon túli magyar vállalkozókat támogató programokra vonatkozik, amelyek elsősorban kedvezményes feltételekkel folyósított mikrohitel- támogatásokra vonatkoznak, ugyanakkor kitér a kezdő fiatal vállalkozók infrastrukturális és képzési igényeit biztosító inkubátorházak létrehozására is. A fiatal önkormányzati képviselőjelöltek felkészítése is szerves része a javaslatnak. A javaslatcsomag a határon túli felnőttképzést támogató programok beindítását is tartalmazza. A háromnapos rendezvényen több mint ezer fiatal vett részt, a két szervezet tagjai mellett önkormányzati és fiatal parlamenti képviselők is. /Egy a nemzet, közös a jövő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/ "
2003. szeptember 23.
"A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./"