Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Medgyesi Gabriella
2 tétel
2010. január 7.
Pusztina – magyar dokumerntumfilm - 1998
A magyarságtól évszázadok óta elszigetelten élő csángók első csoportjai, még a honfoglalás idején maradhattak, a Kárpátok keleti lejtőjén túl. Majd a történelem viharaiban, a hegyen túlra telepített és menekülő erdő elviek, jobbára székelyek elcsángálása révén folyamatosan izmosodtak. A modern nemzetté válás fontosabb áramlataiból, viszont kirekedtek a moldvai magyarok. Nem érintette a nyelvújítás, a reformkor kulturális és politikai mozgalmai, s a polgári szabad- ság eszméi sem hódítottak körükben. Kultúrájuk és hagyományaik a közvetlen környezet, valamint a román a közeg jegyeit magába olvasztva váltak sajátosan egyedivé.
A film a Moldvában élő csángó-magyarok világába, ott is a magyarságát leginkább megőrző Pusztinába kalauzolja a nézőt.
Rendező: Ferencz Csaba
Operatőr: Ferencz Csaba
Szerkesztő: Medgyesi Gabriella. Forrás: Erdély.ma
A magyarságtól évszázadok óta elszigetelten élő csángók első csoportjai, még a honfoglalás idején maradhattak, a Kárpátok keleti lejtőjén túl. Majd a történelem viharaiban, a hegyen túlra telepített és menekülő erdő elviek, jobbára székelyek elcsángálása révén folyamatosan izmosodtak. A modern nemzetté válás fontosabb áramlataiból, viszont kirekedtek a moldvai magyarok. Nem érintette a nyelvújítás, a reformkor kulturális és politikai mozgalmai, s a polgári szabad- ság eszméi sem hódítottak körükben. Kultúrájuk és hagyományaik a közvetlen környezet, valamint a román a közeg jegyeit magába olvasztva váltak sajátosan egyedivé.
A film a Moldvában élő csángó-magyarok világába, ott is a magyarságát leginkább megőrző Pusztinába kalauzolja a nézőt.
Rendező: Ferencz Csaba
Operatőr: Ferencz Csaba
Szerkesztő: Medgyesi Gabriella. Forrás: Erdély.ma
2015. április 21.
Karácsony Benő-emléknapok Gyulafehérváron
Háromnyelvű emléktáblát avattak
A Gyulafehérvári Református Egyházközség, Gudor Botond esperes vezetésével jó ügyet szolgált, amikor megszervezte a Karácsony Benő (Klarmann Bernát) emléknapokat a hétvégén. Nem véletlenül esett szinte egybe a megemlékezés a holokauszt emléknapjával, hiszen a zsidó származású magyar író tragikus sorsa máig intő jel, mindennemű nemzetiségi intoleranciára, megkülönböztetésre vagy éppen megsemmisítésre. A háromnapos gazdag program méltó volt a Gyulafehérváron született tehetséges íróhoz, a magyar irodalom egyik jelentős alakjának emlékéhez. A rendezvények változatosságát és magas színvonalát igazolták az előadások, filmbemutató, fórumbeszélgetés, diákok által tartott zenei bemutató és emlékműsor, emléktábla-avatás, templomi megemlékezés, a városi neológ zsinagóga és az író volt iskolájának meglátogatása.
A rendezvénysorozat első napja a látogatásoké és a filmvetítésé volt. A vendégek, érdeklődők felkeresték az író iskoláját, a mai Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Líceumot, ahova érettségiig járt, valamint a városi neológ zsinagógát, ahova a származása kötötte. Ezt követően került sor az előadásokra és a filmvetítésre. Daniel Dumitran, a Gyulafehérvári Egyetem tanára a fehérvári zsidó közösség épített örökségéről értekezett. A 62 perces dokumentumfilmet (A korán jött polgár) Medgyesi Gabriella (Budapest) rendezte és mutatta be a vendégeknek. A filmet a Duna tévé is lejátszotta. A teljességre törekvő és minden lehetséges helyszínt bemutató film kitér a hányatott életű író életének minden fontosabb epizódjára. A vetítést sokan követték nyomon a Református Egyház előadótermében. A neves írót 1944-ben deportálták és nyáron, ismeretlen időpontban halt meg Auschwitzban, a nemzetiszocializmus végzett vele. Lia Borza, a gyulafehérvári zsidó hitközség vezetője üzenetet küldött az értekezleten részt vevőknek.
Szabadság (Kolozsvár)
Háromnyelvű emléktáblát avattak
A Gyulafehérvári Református Egyházközség, Gudor Botond esperes vezetésével jó ügyet szolgált, amikor megszervezte a Karácsony Benő (Klarmann Bernát) emléknapokat a hétvégén. Nem véletlenül esett szinte egybe a megemlékezés a holokauszt emléknapjával, hiszen a zsidó származású magyar író tragikus sorsa máig intő jel, mindennemű nemzetiségi intoleranciára, megkülönböztetésre vagy éppen megsemmisítésre. A háromnapos gazdag program méltó volt a Gyulafehérváron született tehetséges íróhoz, a magyar irodalom egyik jelentős alakjának emlékéhez. A rendezvények változatosságát és magas színvonalát igazolták az előadások, filmbemutató, fórumbeszélgetés, diákok által tartott zenei bemutató és emlékműsor, emléktábla-avatás, templomi megemlékezés, a városi neológ zsinagóga és az író volt iskolájának meglátogatása.
A rendezvénysorozat első napja a látogatásoké és a filmvetítésé volt. A vendégek, érdeklődők felkeresték az író iskoláját, a mai Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Líceumot, ahova érettségiig járt, valamint a városi neológ zsinagógát, ahova a származása kötötte. Ezt követően került sor az előadásokra és a filmvetítésre. Daniel Dumitran, a Gyulafehérvári Egyetem tanára a fehérvári zsidó közösség épített örökségéről értekezett. A 62 perces dokumentumfilmet (A korán jött polgár) Medgyesi Gabriella (Budapest) rendezte és mutatta be a vendégeknek. A filmet a Duna tévé is lejátszotta. A teljességre törekvő és minden lehetséges helyszínt bemutató film kitér a hányatott életű író életének minden fontosabb epizódjára. A vetítést sokan követték nyomon a Református Egyház előadótermében. A neves írót 1944-ben deportálták és nyáron, ismeretlen időpontban halt meg Auschwitzban, a nemzetiszocializmus végzett vele. Lia Borza, a gyulafehérvári zsidó hitközség vezetője üzenetet küldött az értekezleten részt vevőknek.
Szabadság (Kolozsvár)