A már korábban megtartott megyei küldöttközgyűlést és elnökválasztást követően okt. 30-án megalakult a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Képviselői Tanácsa. Az MKT elnökévé dr. Széman Pétert választották, alelnökök: dr. Barra Zoltán és Pap Imre, titkár: Szabó Zoltán. Megválasztották az új megyei ügyvezető elnökséget is. A fiatalítás jegyében megejtett tisztújítás eredményeként a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a temesvári születésű Forró Enikő lett, aki a Babes-Bolyai Egyetemen a politikai-közigazgatási tudományokat tanulmányozta. Az ügyvezető elnökség tagjai: Deák László gazdasági, Bóné Vilmos tanügyi, Fekete Károly önkormányzati, Gáspár Attila művelődési és Dénes Irén ifjúsági alelnök, továbbá Kerekes Edit, Acsádi Elek, Domokos Ferenc, Keresztes Béla, Nagy István és Mátyus Éva körzeti megbízottak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1146. sz./

Okt. 23-án Zsibón - szórvány Szilágy megye szórvány városában - Magyar Házat avattak. A református egyház tulajdonát képező házat lelkes RMDSZ-tagok és egyháztagok közmunkával feljavították, és ezen a napon - Mátyus Éva RMDSZ-elnök szavaival élve - átadták, jelképesen, a zsibói magyar ifjúságnak. A Fekete Péter vezette Zsibongó kórus - amelynek lesz immár hol normális körülmények között működnie - népdalcsokorral mondott köszönetet a Magyar Házért. A Zsibongó alig egy éve állt össze, tagjai diákok, próbáikat az elmúlt télen még a fűtetlen református templomban is megtartották. Az avatóünnepség után tanügyi fórum, a ház első rendezvénye kezdődött. Zsibón egyetlen általános iskolában működnek kislétszámú magyar osztályok. Középiskolai magyar nyelvű oktatás nincs a városban. /Z. Kerekes Edit: Végváraink egyike: Zsibó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

A Pro Zilah Egyesület, a szilágycsehi Tövishát Kulturális Egyesület, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány mellé újabb Szilágy megyei művelődési egyesület sorakozott fel a napokban: a zsibói Wesselényi Alapítvány. A szórványosodás útjára lépett Zsibón a magyarság áldatlan helyzete, valamint a Wesselényi-kastély - és persze, a kripta - egyre rosszabb állapotba van, ezért elkezdték a zsibói Wesselényi Alapítvány bejegyzéséhez szükséges pénzgyűjtést, mondta Mátyus Éva ideiglenes zsibói RMDSZ-elnök. - Az alapítvány céljai: a zsibói magyarság közművelődési és gazdasági életének megszervezése, valamint a Wesselényi családhoz kapcsolódó tárgyi és szellemi örökségek feltárása, ápolása és közkinccsé tétele. Tervezik a Wesselényi-múzeum létrehozását. - A Szabadság szerkesztősége 100 000 lejjel támogatja a Wesselényi Alapítvány bejegyeztetését. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Wesselényi-alapítvány A Szabadság is támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Tövisháton december 19-én emlékeztek a tíz évvel ezelőtt történtekre. A krónikások, a videokamerások teljességgel hiányoztak Menyőből, a templomból és a szilágycsehi művelődési házból. A felújított menyői református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Ott kell folytatni a forradalmi változtatásokat, ahol 1989-ben elkezdték, mondta. A sorsfordító napokra emlékezett Baksai Károly egyházközségi főgondnok, Tőkés István teológiai professzor, Seres Dénes szilágysági és Csapó József bihari szenátor, Mátyus Éva, a zsibói RMDSZ-szervezet megbízottja, Molnár Károly akkori szilágycsehi lelkész, a zilahi egyházmegye mostani esperese, Ady Áron akkori egyházközségi gondnok, Varga Jenő szemtanú, Virág Károly akkori szilágyfőkeresztúri lelkész, Gazda István temesvári lelkipásztor. Kovács Zoltán főgondnok a királyhágó-melléki egyházkerület díszoklevelét nyújtotta át Menyő és Désháza keresztény népének a 10 évvel ezelőtti helytállásért. Egyéni kitüntetésben részesültek a désházai polgári őrszolgálat egykori részvevői. Szilágycsehen Csapó József és Tőkés László mondott beszédet. Az ünnepségre románok is eljöttek, ezért Tőkés László románul is emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti példás összefogásra. Molnár Kálmán ismertette a Tövisháti emlékezések 1989-1999 című kötetet, amely a zilahi egyházmegye gondozásában jelent meg. /Évfordulós ünnepség Menyőben és Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Wesselényi Miklós halálának 150, évfordulójára emlékeztek Zsibón ápr. 30-án. A rendezvény színhelye a református templom volt, ahol az ifjabb Wesselényi Miklós születésének kétszázadik évfordulóján állított emléktábla hirdeti: "Zsibón született és itt várja Krisztusát Wesselényi Miklós (1796-1850). A köznemesség ébresztője". Molnár Endre lelkipásztor utalt arra, hogy a 2000. évben Zsibón hármas évfordulóra kerül sor: a település fennállásának 795., az ellenzéki nemes, a "zsibói bölényként" ismert idősebb Wesselényi Miklós születésének 250., fia, ifjabb Wesselényi Miklós halálának 150. évfordulóra. Az ünnepi istentiszteletet követően Mátyus Éva, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke mondott emlékbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a szilágysági magyar közösségnek önfeladás nélkül, rugalmassággal kell cselekednie, mert van hozzá ereje, csak azok erőtlenek a cselekvésre, akik feladják önmagukat. Idézte Wesselényi híressé vált latin mondatát magyarul: "Soha nem hátrálok meg". Ezután a családi kripta romjainál koszorúztak. /Zsibói évfordulók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Dec. 12-én a Zilahi Bíróságon bejegyezték a zsibói székhelyű Wesselényi Társaságot. A szervezet fő célja a mostoha sorsra jutott Wesselényi-hagyaték őrzése, a Wesselényi-emlékek ápolása. A Társaság egyik fontos célkitűzése a Wesselényi-kripta felújítása. Mint ismeretes, a romokban heverő kripta és a közeli szakadék között állandóan csökken a távolság. A Wesselényi Társaság első elnöke Mátyus Éva zsibói RMDSZ-elnök, alelnökei Molnár Ilona és Nagy Ágnes. /Bejegyezték a Wesselényi Társaságot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

"A zsibói Wesselényi Társaság jó féléve küzd már a szórványhelyzetbe került zsibói magyarság önazonosságának megtartásáért. Mátyus Éva, a társaság elnöke kifejtette, hogy társaságuk művelődési, művészeti, magyar oktatási és nevelési, szociális segélynyújtási tevékenységeket kezdeményez, szervez és támogat. Zsibón évről évre kevesebb gyerek születik, számuk 2001-re annyira lecsökkent, hogy ez évi iskolakezdéstől kezdve a magyar tannyelvű első és harmadik osztályokat összevonják. Március 15-én ünnepséget szerveztek, támogatták a történelmi vetélkedőt, megszervezték a Vörösmarty Mihály szavalóversenyt, majd népdalvetélkedőt. Terveik között szerepel könyvtár létesítése, a Wesselényiekről szóló történelmi, illetve irodalmi anyag összegyűjtése. Kapcsolatteremtés olyan településekkel, intézményekkel, amelyek kapcsolódnak valamiféleképpen a Wesselényi névhez. A zsibói Wesselényi Társaságot 2000. dec. 12-én jegyezték be. /Szabó Csaba: Támogatásra méltó civil szerveződéseink A Wesselényi Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"

Népes hazai és külföldi részvétellel avatatták fel márc. 14-én Zsibón ifj. Wesselényi Miklós szobrát, Sepsi József zilahi szobrászművész alkotását. Istentisztelettel kezdődött a rendezvény, szabadtéri beszédekkel folytatódott, ahol felszólalt többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint- Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa és a házigazdák részéről Mátyus Éva. Az ünnepségen Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete és a helyi prefektus felolvasta a magyar, illetve a román miniszterelnök üzenetét az erdélyi magyarsághoz. A március 15-ei országos RMDSZ rendezvények nyitányaként megtartott zsibói szoboravató ünnepségre a magyarországi ellenzéki pártok részéről senkit nem hívtak meg. Molnár Endre zsibói református lelkipásztor üdvözölte azokat a helyi törekvéseket, amelyek elvezettek a Wesselényi-szobor felavatásához. A Magyarok Világszövetsége nevében Okos Márton Rákóczi emlékzászlót nyújtott át a zsibói gyülekezetnek, a helyi magyar közösségnek. Mátyus Éva házigazda a szobor történetét mondotta el a hallgatóságnak. 2002-ben a zsibói Wesselényi Társaság, a helyi Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának közös gyűlésén határoztak a Wesselényi szobor felállításáról. Elkezdődött a gyűjtés, azonban az RMDSZ és a magyarországi alapítványok támogatása nélkül ezt a vállalást nem sikerült volna tető alá hozni. Markó Béla beszédében többek között arról szólt, hogy a román és a magyar történelem jeles alakjait, így Wesselényit is másként ítéli meg a két nép, noha, mint fogalmazott "Wesselényi Miklós semmilyen szempontból nem volt ellentmondásos személyiség". Markó bizonyosságként állította, hogy Aradon hamarosan állni fog a Szabadság-szobor, ahogyan Zsibón Wesselényi szobra áll. /Makkay József: Kedvenc templomkertjében Wesselényi Miklós. Magyar és román hivatalosságok részvételével avattak szobrot Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./