"Okt. 14-én Szatmárnémetiben megrendezték a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt, melyre négyszer annyi nő jelentkezett, mint férfi, a döntő 15 részvevője közül pedig csak három tartozott az erősebb nemhez. Nagy vonalakban így volt ez a korábbi tíz vetélkedő alkalmával is. - A magyarországi tévéműsorokból is jószerével teljesen eltűnt a népdaléneklés, ami még akkor is igaz, ha a Duna TV elküldte forgatócsoportját Szatmárnémetibe. Az egész kárpát-medencei magyarságot megmozgató nagysikerű Röpülj páva vetélkedőnek már csak az emléke maradt. Guttman Mihály professzor, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mégis bizakodó. A szórványban él a népdal, jelezte örömmel. A verseny első három helyezettje, sorrendben: Lőrincz Erzsébet Szamosújvárról, Csűri Katalin Érmihályfalváról, Mátyus Enikő Lupényból. /(Sike Lajos): Hajnal akar lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"

Színvonalas Áprily Lajos-esttel zárultak október 21-én, vasárnap az idei Lupényi Magyar Napok. A szórakozást és kultúrát igénylők egyaránt találhattak kedvükre való eseményt. Fellépett a kisbácsi hagyományőrző egyesület, amely a néptánc-koreográfiák mellett irodalmi összeállítással lepte meg a Zsil-völgyieket. Másnap Mátyus Enikő fiatal magyar szakos tanárnő beszélt Áprily lírájáról. /Gáspár-Barra Réka: Hagyománya lett a Lupényi Magyar Napoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

Változatos programja volt a Zsil völgyi Kulturális Napoknak. A rendezvénysorozat Lupény és a Zsil völgye magyarországi testvérvárosi-testvértérségi kapcsolata égisze jelében zajlott. Nyár óta a Bács-Kiskun megyei Kecel Lupény testvérvárosa, a Kiskőrösi kistérség pedig egyre szorosabb együttműködési kapcsolatot épített ki az Aninósza-Vulkán-Lupény-Urikány nyugat-zsilvölgyi térséggel. A rendezvénysorozat Lupényban szüreti bállal kezdődött, amelyen a szomszédos Vulkán, Urikány és Petrozsény magyarjai is részt vettek. A Mátyus Enikő tanárnő által felkészített lupényi magyar iskolások a Görög Ilona színdarabot adták elő, majd néptáncokat mutattak be. Másnap, november 14-én Urikányban folytatódott a program, ahol a lupényi, dévai, vajdahunyadi, kolozsvári és keceli focisták mérkőztek meg. /Chirmiciu András: Zsil-völgyi magyar kulturális napok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Megjelent a Hunyad Megyei Hírmondó
Vajdahunyad
A közéleti havilap októberi száma kissé megkésve, november első napjaiban jelent meg.
A lapszám első oldalon emlékezik meg az október 6-i ünnepségekről. Olvashatunk arról az eseményről, amelyet a vajdahunyadi Várban tartottak, felléptek a vajdahunyadi 6-os Számú Általános Iskola diákjai, valamint a dévai Téglás Gábor Iskola tanulói. Brádon, ahol alig kétszáz magyar él, szintén megemlékeztek az ünnepről – írja Baráth Árpád. Mátyus Enikő a lupényi ünnepségről számol be. A 125 éves EMKÉ-ről ír Schreiber István helytörténész. Másik cikkében az említett szerző Bethlen Gábor Erdély fejedelme tiszteletére tartott ünnepségekről ír, amelyeket Déván, Vajdahunyadon és Marosillyén tartottak a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság szervezésében. További írásában pedig arról olvashatunk, hogyan lehetne megmenteni a közel két évszázados piski Fogadót, amely a Sztrigy partján épült Ópiskinél. Deák Levente jogi tanáccsal szolgál a tulajdon átruházási jövedelemadó kiszámításáról, Csatlós Erzsébet pedig a bor és a szőlő egészségvédő hatásáról értekezik. Olvashatunk továbbá a gyógyszerek helyes használatáról.
A dévai református templom 100 éves jubileumáról írott cikk szintén helyet kap a lapban, László Gergely Pál pedig az október 24-i ünnepségről cikkez. Ugyanakkor a lap a Hunyad vármegye 1910. október 30-i számából idézi az 1910. október 23-i felszentelési ünnep mozzanatait, Kun Árpád nyugalmazott lelkipásztor pedig a lélek csendjéről ír. Benedekfy Dávid arról számol be, hogy Lupényban Magyar Házat avattak, Csatlós Erzsébet a dévai szüreti bálról cikkez. Tudomást szerezhetünk továbbá arról is, hogy Vajdahunyadon magyar nyelvű helységnévtáblát helyeznek ki. László Gergely Pál ezúttal is morfondírozik, Kun Árpád Bemutatjuk templomainkat sorozatában pedig a Déva telepi Szent Antal katolikus templom rövid történetét ismerteti. Végül László Anna magyartanár római útijegyzeteibe is bepillanthatunk. Az újságot Kun Gazda Gergely állította ösze és megjelenését a Communitas Alapítvány támogatta.
Kun Árpád, Szabadság (Kolozsvár)

Startup-nemzet leszünk?
Tízezer új vállalkozás kap támogatást! 
Nagyszabású vállalkozásösztönző programot indított a kormány, a következő időszakban országos szinten 10.000 kis- és középvállalkozás alapítását és működését finanszírozzák.
 A májusban induló Startup Nation – Románia-program révén a kkv-k egyenként 200.000 lejig terjedő, de minimis jellegű, vissza nem térítendő összegeket kaphatnak. Számítások szerint a 10.000 újonnan alapított cég legalább 20.000 új munkahelyet fog létrehozni, hiszen feltétel, hogy minden vállalkozás legkevesebb két munkavállalót alkalmazzon meghatározatlan időre, kötött munkaszerződéssel, és a munkahelyeket legkevesebb három évig meg kell tartania. A program részleteiről a hamarosan induló www.romaniastartupnation.ro oldalon vagy a Facebookon a RomaniaStartupNation oldalon, illetve a www.aippimm.ro honlapon lehet tájékozódni. Újdonság, hogy a pályázati kiírásban azok a költségtípusok szerepelnek majd, amiket nem támogatnak, így bármi elszámolható, ami nem tilos, nem lesz többféleképpen magyarázható egy költségtétel. Ígéretek szerint a pályázat benyújtását követően egy napon belül értesítik majd az érintettet, hogy megkapta vagy sem a támogatást. 
Az Asimcov vállalkozói szövetség már részt vett egy startup-program lebonyolításában, akkor azt vállalták, hogy két régióban tíz hónap alatt 40 startup-vállalkozást indítanak, mutatott rá Vajda Lajos. Az Asimcov ügyvezetője szerint a Központi Fejlesztési Régióban 15 startup-vállalkozás létrejöttét támogatták egyenként 25.000 euróval, ezek közül 6 új cég Kovászna megyében létesült, legtöbb a sepsiszentgyörgyi Vállalkozói Inkubátorházban működő InnoHub közösségi térben tevékenykedik. Az InnoHub-ban mentor-programot is indítottak, amely révén vállalkozók, egyetemi tanárok osztják meg tapasztalatukat, és támogatják a fiatal vállalkozókat. 
„Be kell azonosítani, hogy az adott gazdaságban milyen láncszem hiányzik, és olyan cégeket kell indítani, amelyek illeszkednek egy értékláncba, így elkerülhető a kudarc”, véli Vajda. Hozzátette: örvendetes, hogy a Startup Nation program fiatalokat céloz meg, hiszen új erőt kell a gazdaságba vinni. Az InnoHub közösségi tér befogadó intézmény, ahol segíteni tudnak a startup-program iránt érdeklődőnek, és megfelelő környezetet biztosítanak tevékenységüknek. 
Mátyus Enikő, az InnoHub koordinátora – aki startuperként részt vett a korábbi programban – lapunknak elmondta: fontos, hogy az új vállalkozás egy rendszerbe csatlakozzon, mert különben elkölti a kapott támogatást, megveszi az eszközöket, és megpróbál betörni a piacra, de önmagában nem lesz életképes. Statisztikák szerint a startupok 97 százaléka a támogatási időszak után befuccsol, mutatott rá Mátyus Enikő. Azt tanácsolja a Startup Nation iránt érdeklődőknek, hogy a www.adrcentru.ro oldalon tanulmányozzák az intelligens szakosodás stratégiát, amely meghatározza a területeket, amikbe érdemes befektetni. Térségünkben kilenc ilyen terület van meghatározva, ezek az erdőgazdálkodás és faipar, a mezőgazdaság, élelmiszeripar, textil- és konfekcióipar, balneoturizmus, IT, zöld energiák, mechatronika és repülőgépgyártóipar. 
Ugyancsak a sepsiszentgyörgyi InnoHub-ban tevékenykedik Sebestyén Tihamér doktorandusz is, aki a Green Energy klaszter zöld energia projektjeivel foglalkozik. Érdeklődésünkre elmondta: egyetemistaként sok területen kipróbálta magát, dolgozott külföldön is, majd hazatért. Véleménye szerint egy jó ötlettel, startupot indítva Háromszéken is ugyanolyan életkörülményeket lehet megvalósítani, mint Nyugaton. „Egyetemistaként érdemes pár évre külföldre menni, tapasztalatot szerezni arról, hogyan működnek a dolgok Nyugaton, de haza kell jönni, és itthon vállalkozni”, tanácsolja a fiatal doktorandusz.  
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)