"Jún. 3-án Kárpátalján, a Beregszász környéki Gut községben a magyar millennium jegyében felavatták Szent István szobrát. Az emlékművet Veress Péter beregszászi művész tervei alapján Tihor Albert készítette el kovácsolt vasból. Jún. 4-én Csetfalván Majnek Antal püspök felszentelte a község újonnan épült római katolikus templomát. A templom építéséhez a magyarországi Ökocentrum Kft. nyújtott jelentős anyagi segítséget, belsőépítészi munkálatai Matl Péter munkácsi építész-szobrász tervei alapján folytak. /MTI/ "

Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Az ungvári és a beregszászi magyar főkonzulátusok munkatársainak részvételével kezdődött el a hétvégén Kárpátalján az ismeretlen elkövetők által március elején meggyalázott és megrongált vereckei honfoglalási emlékmű helyreállítása. Az Ukrajnában működő két magyar diplomáciai kirendeltség munkatársai az emlékmű tervezője, Matl Péter munkácsi szobrászművész irányításával láttak hozzá az emlékhely a rongálás nyomainak eltüntetéséhez. A magyar diplomaták az ungvári rádió és televízió magyar szerkesztőségének újságíróival közösen mintegy 60 borókafenyőt is ültettek a honfoglalási emlékműhöz tartozó területen. A múlt év júliusában felavatott vereckei honfoglalási emlékmű alsó részéről a máig ismeretlen rongálók leverték a kőburkolatot, megbontották sarkait és letörték az emlékjel fekete gránit oltárkövének éleit, valamint csúcsait. Az emlékmű oldalait jelszavakkal és náci önkényuralmi jelképekkel csúfították el. /Diplomaták a megrongált vereckei emlékműért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Orbán: fontos a nemzeti összetartozás
A nemzeti összetartozás megerősítésének fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor szombaton Ópusztaszeren.
A magyar miniszterelnök Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotásának, a Nemzeti Összetartozás Emlékművének az avatásán elmondta: a szobor arra figyelmeztet, hogy minden magyar elszámolással tartozik minden magyar felé. Hozzátette: a magyar világnemzet, hiszen az ország határai és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ráadásul milliók kerültek ezeréves szálláshelyükön kívülre, így, azért hogy erős politikai közösség jöjjön létre, szükség van az összetartozás megerősítésére.
A kormányfő hangsúlyozta: a turul a magyarok ősképe, melybe mindenki beleszületik, mint a nyelvbe és a történelembe. „Onnantól, hogy a világra jövünk, a mi hét törzsünk köt szövetséget, a mi Szent Istvánunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek csatát Mohácsnál a turulmadár pedig, a most élő, a már meghalt és majd megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe” – hangoztatta Orbán Viktor.
Felidézte: Szent Mihály ideje a gazdasági év fordulója, a pásztorok ilyenkor adnak számot a jószággal. A politikus és a gazdaember is pásztor, el kell számolnia a rábízottakkal; a jó pásztor az, aki megkeresi az elveszett juhot – mondta. „Elszámolni jöttünk önökhöz, elszámolni a ránk bízottakkal. Ma nyugodtan vethetünk számot, és mondhatjuk egymásnak, örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat” – fogalmazott a miniszterelnök.
Hangsúlyozta: ez az emlékmű azt üzeni, hogy egyetlen anyaország létezik, az, amely képes minden magyart a trianoni határokon innen és túl egyetlen közösségben egyesíteni. Orbán Viktor szerint, aki politikára „adja a fejét”, annak tudnia kell olvasnia a jelekből, ennek képessége a kormányzáshoz nélkülözhetetlen.
„Aki tud olvasni a jelekből, az láthatja, új törvények világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formálódó új világnak az első parancsolata úgy hangzik: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullnak. Azt kívánom minden magyarnak, legyen füle a hallásra, és olvassanak a jelekből” – mondta. Matl Péter kárpátaljai szobrászművész közel tíz méter magas alkotását a park Szent Mihály-napi rendezvényének egyik programjaként avatta fel a miniszterelnök.
A nemzeti összetartozás szobra egy kitárt szárnyú, 210 centiméter magas, bronz turulmadár karddal a karmai között, egy faragott mészkőoszlop tetején. A körszobor az emlékpark szinte minden pontjáról látható. Az oszlop pásztorbotra emlékeztet, oldalait indás mintázat fonja körül az összetartozást, a nemzet egységét jelképezve. A népi díszítőművészetből ismert növényminta bimbói a történelmi vármegyék bronzból öntött címerei. A szobor kelet-nyugati tájolású, ami a magyarság vándorlásának irányára utal. Az eseményt megelőzően 98 külhoni magyar tett állampolgársági esküt Ópusztaszeren. Répás: jogos a kisebbségek védelme
Jogos törekvés a más országokban élő kisebbségek védelme – emelte ki Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte címmel rendezett nemzetközi konferencián, pénteken Budapesten. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában rámutatott: fontos ezt azért is tudatosítani, mert sok esetben védekező álláspontra szorulunk ebben a kérdésben. Répás Zsuzsanna hozzátette: a pénteki tanácskozás bebizonyította, hogy nemzetpolitikát a világ országainak jó része folytat, helyzetünkkel nem állunk egyedül sem Európában, sem a világban. „Hisszük, hogy az elmúlt 22 év során olyan magyar megoldások is születtek ebben a témában, amelyeket büszkén tárhatunk a világ elé” – fogalmazott. A helyettes államtitkár azt mondta, tudják, fontos feladatuk – sok esetben hiányosságuk volt eddig – elmagyarázni és megértetni a szomszédos államok és a világ más országai felé, hogy az, amit mi szeretnénk, nem egy realitásoktól elrugaszkodott törekvés, nem példa nélküli a világban.
Krónika (Kolozsvár)

Nemzeti összetartozás emlékműve Ópusztaszeren
Matl Péter kárpátaljai szobrászművész közel tíz méter magas alkotása jelképezi szombattól a magyar nemzet összetartozását az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
A nemzeti összetartozás szobra egy kitárt szárnyú, 210 cm magas, bronz turulmadár karddal a karmai között, egy faragott mészkő oszlop tetején. A szobor körszobor, azaz minden irányból egyformán érvényesül, a világosszürke, csaknem 7 méter magas süttői mészkő talapzat pedig úgy emeli a környék fölé a madarat, hogy az emlékpark szinte minden pontjáról látható. Az oszlop pásztorbotra emlékeztet, oldalait indás mintázat fonja körül az összetartozást, a nemzet egységét jelképezve. A népi díszítőművészetből ismert növényminta bimbói a történelmi vármegyék bronzból öntött címerei.
Matl Péter azért választotta a turulmadarat az egység, az összetartozás szimbólumának, mert ahogyan a mondabeli madár is akadály nélkül tud nagy távolságokat repülni, ugyanúgy áthidalható a Verecke-Munkácsi várhegy és Ópusztaszer közötti távolság is lélekben. „A magyar nemzet történelmi tudatának fontos helyszínei közötti távolságot a turulmadár úgy köti össze, hogy közös eredetünkre, összetartozásunkra emlékeztet minket” – fogalmazott a művész. A szobor kelet-nyugati tájolású, amely a magyarság vándorlásának irányára utal.
Matl Péter 1960-ban született Munkácson, ma is ott él. Tagja a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának. Elsősorban köztéri szobrokat, díszkutakat, egyházi oltárokat és szobrokat készít.
Szabadság (Kolozsvár)

Honfoglalók nyomában
Egy újságoldal terjedelme szűk keret, hogy a honfoglalók nyomdokain a Kárpát-medence északi részét, Kárpátalját közösen bejárjuk, hiszen történelmi emlékekben annyira gazdag ez a hányatott sorsú térség, hogy minden "szegelet" egy-egy állomás lehetne. Számos épület mellett kellene elidőzni és fejet hajtani a dicső múlt szereplői előtt. A marosvásárhelyi Thomas Hux utazási irodának sikerült olyan kirándulást szerveznie – nem először –, amelyen az érdeklődők a magyar vonatkozású történelmi színhelyeket körbejárták. Ezért indultunk el mi is a honfoglalók nyomában, szippantani a múltból és feltöltődni a kárpátaljai magyarsággal való sorsközösségből, egészen a Vereckei-hágóig.
Ungvár
Akik az unióban megszokták már, hogy útlevél nélkül, a személyi felmutatásával lehet átlépni a határt, kissé furcsa számukra, hogy a halmi határátkelőnél útlevélvizsgálattal kezdődik az ukrajnai kirándulás. Gond egy szál se, hiszen a határőrök nem húzzák sokat az időt, pár perc alatt lezajlik az útlevélvizsgálat és átengednek. Falvak következnek, valamennyi magyar, mint Tiszabökény, Tiszapéterfalva, Nagypalád, Fertősalmás, Forgolány, Batár, Nevetlenfalu, Szőlősgyula s így tovább. Bár a vidék hivatalos neve 1946-tól Ukrajna Kárpátontúli Területe, a magyar köztudatban Kárpátaljaként szerepel. A megye 13 közigazgatási járásra oszlik: a beregszászi, a perecsenyi, a huszti, a raboti, az ilosvai, a szolyvai, a munkácsi, a técsői, a nagybereznai, az ungvári, a nagyszőlősi, a volóci és az ökörmezői. A megyeszékhely Ungvár, ahol turistabuszunk először megáll. Az ungvári sétálóutcákat járva, nincs lényegesen eltérő feeling egy erdélyi és egy kárpátaljai magyar város kisugárzása között. S hogy első perctől otthonosan éreztük magunkat – marosvásárhelyi, szászrégeni és csíkszeredai kirándulók –, az annak is köszönhető, hogy ottani vezetőnk, Molnár László bejelentette, ő nem idegenvezető, nem idegenekhez beszél, hanem honismertető. Szakszerű vezetésével látogattuk meg az ungvári Drugeth- várat, amely Kárpátalja leghíresebb műemlékei közé tartozik. Először a Gesta Hungarorumban említik, 1691-től Bercsényi Miklós birtoka lett. Ma itt található a honismereti múzeum. A várkertben öntöttvas szobrok láthatók: Héraklész a lernai hidrával és a Pihenő Hermész. A gyerekeket azonban jobban érdekelte a turulszobor, nemcsak azért, mert a Rákóczi-szabadságharc jelképe, hanem azért is, mert a legenda szerint, ha a csőrét megfogják és kívánnak valamit, teljesül a vágyuk. Így ezt a momentumot senki sem hagyta ki. Rejtély megfejtve: ettől ilyen aranysárga a turul csőre.
Ugyancsak a várhegy érdekes látnivalója a XVIII- XIX. század népi építészetét bemutató tájmúzeum, is vagy a görög katolikus püspöki palota. Ungváron érdemes megnézni még az Ung folyó mellett Európa leghosszabb hársfasorát is.
Munkács
Történelmünk újabb jelentős helyszíne, sok látnivalóval. Az impozáns vár 68 méter magas sziklahegyen található, odavonzza a turistákat, akiknek a legtöbbje magyar. Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc tették halhatatlanná. A Habsburg- ellenes mozgalmak korában volt nagy jelentősége. Zrínyi Ilona vezetésével a várőrség utolsóként adta meg magát a kuruc-szabadságharc idején. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején ismét a szabadság vára volt. A vár jelenleg műemlék, benne múzeum működik. A turisták szívesen időznek a Petőfi-szobában vagy a 90 méter mély kút mellett, melyhez számos legenda fűződik. Kellemes meglepetésben volt részünk, hiszen a vár udvarán élőzene szólt, amikor meghallották, hogy magyarul beszélünk, a klasszikusról az Ott, ahol zúg az a négy folyó-ra váltottak.
Munkácson nem hagyhattuk ki a Rákócziak nyári rezidenciáját, a Fehér házat, a Munkácsy Mihály szülőházának emlékét megörökítő emléktáblát, a sétálóutcán található mellszobrát, amit a halottak napi virágárusok sátrai kissé eltakartak ugyan, de azért meg tudtuk nézni.
A Vereckei-hágó
Mielőtt még a hágóra értünk volna – göröngyös úton, de szép napsütésben –, elidőztünk a Vereckei- szorosnál, ahol az egykori Árpád-vonal, a Magyar Királyi Honvédség második világháborús védelmi rendszere húzódott. Aztán egy tiszta ruszin faluban, Felsőgerebenben, a Verecke vendégházban igazi magyaros ebédre voltunk hivatalosak, amit Csizmár Béla vendégfogadós és felesége szolgált fel. Az itteni emberek erős magyarságtudatával feltarisznyálva indultunk a hágónak, ahol a honfoglaló magyarok többsége 895-ben a Kárpát- medencébe érkezett. A hányatott sorsú emlékműnél átszellemülve hallgattuk végig az előző emlékművek sorsát, azt az óriási ellenszegülést, amellyel a magyar történelmi emlékhelyek megjelölését gáncsolták. Talán éppen emiatt is nagyobb a ragaszkodás és kiállás: nem hagyhatjuk, ami a miénk! Matl Péter munkácsi szobrászművész millecentenáriumi emlékművét éppen ezért keresik fel gyakrabban a Kárpát-medencei magyarok. Mi, marosvásárhelyiek nemcsak a himnuszokat, hanem Balázs Erzsébet zenetanárnő énekét is elénekeltük… Mert volt már bánatunk és sok mindent tudunk, de legfőképpen azt, hogy összetartozunk!
Beregszász
Huszonhatezres magyar közösség városa, a kárpátaljai magyarság szellemi központja. Itt található a Bethlen–Rákóczi-kastély, ahol a lelkes múzeumalapító és tárlatvezető kísért végig. Nem olyan a város, mint amilyennek itthon elképzeltük. Épületeit sorra felújítják, de nem is ez a szembetűnő, s számunkra, marosvásárhelyiek számára irigylésre méltó, hanem az, hogy magyar személyiségekről elnevezett tereken, utcákon sétálhattunk. Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Páva étterem, Rákóczi tér és így tovább. Sőt, a felújított Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola homlokzatán rövidesen leleplezik azt a címert, melyen a magyar Szent Korona látható kétoldalt angyallal. Hol állunk mi ettől? Persze, tudjuk, ott sem ment könnyen, de kitartással, bátorsággal, erős és nem véka alatt rejtegetett magyarságtudattal ment. Még annyit, hogy Beregszászon öt önálló magyar iskola működik, Marosvásárhelyen csak egy! Ezért is érdemes volt elmenni, hogy a látottak viszonyítási alapul szolgáljanak. Nem elég emlékezni, könnyezni, láthatóvá és érezhetővé kell tenni, hogy vagyunk.
A Thomas Hux utazási iroda ezzel nem zárta le történelmi témájú kirándulásainak szervezését, legközelebb a Hunyadiak nyomdokain indulnak el. Ezt idejében meghirdetik, s aki teheti, csatlakozzon, megéri.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Magyar szórvány napja – átadták a Bethlen Gábor Alapítvány idei díjait
Átadták szerdán Budapesten a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) idei kitüntetéseit: a Bethlen Gábor-díjat, a Márton Áron-emlékérmet, a Tamási Áron-díjat és a Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat. A Székelyföld jövőjéért ösztöndíjat 2017-ben nem ítélték oda.
Bethlen Gábor-díjat kapott Csáky Pál író, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője. Méltatásában Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a BGA kuratóriumának elnöke azt mondta, a kitüntetett íróként mindig tematizálta a mai Szlovákiában őshonos magyarságot, politikusként pedig fáradhatatlanul küzdött annak hátrányos megkülönböztetése ellen, fellépett kisebbségi jogainak érvényesítéséért. Munkássága eljutott arra a csúcsra, hogy a magyarság minőségi, eredményes szolgálatáért Bethlen Gábor-díjban részesüljön – jelentette ki.
Szavai szerint Csáky Pál Pozsonyban, Budapesten és Brüsszelben egyaránt előmozdítja a felvidéki magyarság fennmaradását. Indokoltan lép a kitüntetettek közé, ugyanis életművével, áldozatos munkájával sokat tett a nemzet értékeinek megőrzéséért, gyarapításáért, valamint a közép-európai népek békés együttéléséért – hangoztatta Lezsák Sándor.
Közölte: a politikus sorsszerűnek érezte, hogy 1956-ban született, egy drámát is írt a témában. Fiatalon élte át a csehszlovák területek 1968-as katonai megszállását. Antikommunista meggyőződésűnek nevelték, a nyolcvanas években a rendszer ellenségének számított, amiről Pozsonyban dokumentumok tanúskodnak – ismertette az Országgyűlés alelnöke.
Megjegyezte: Csáky Pál személyesen is részt vett a palóc hagyományok ápolásában. Lezsák Sándor szerint joggal aggódik a szellemi igénytelenség elburjánzása, a nyomtatott irodalom háttérbe szorulása és a fiatalok hiányos történelemismerete miatt, ezért írt drámát a felvidéki magyarok meghurcoltatásáról.
Legfőbb politikai céljai – a magyarságot sújtó kollektív bűnösség következményeinek megszüntetése, a kártalanítás, a szabad nyelvhasználat -, sajnos, még mindig nem teljesültek – jelentette ki Lezsák Sándor. Csáky Pál miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltött Szlovákiában.
Az Európai Unió működését belülről látva egyre inkább az a meggyőződése, hogy Közép-Európa szerepének erősödnie kell – tette hozzá. Amit szlovák politikusként nem tudott elérni, arra az unió „színeiben” törekszik; úgy véli, hogy nemzetközi támogatás nélkül nem lehet előrelépni a kisebbségi, emberi jogok terén Szlovákiában. A diszkrimináció felszámolására törekszik, fáradhatatlanul dolgozik a keresztény magyar nemzetért – nyomatékosította Lezsák Sándor.
Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Juhász Juditot, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivőjét, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökét; Matl Péter munkácsi szobrászművészt, magyar honalapítási emlékművek alkotóját; valamint Pátkai Róbert nyugalmazott evangélikus püspököt, a Magyarok Angliai Országos Szövetségének korábbi elnökét.
Juhász Judit laudátora, Béres József vegyészmérnök, a BGA kurátora kiemelte, hogy a díjazottat széles körben ismerik és tisztelik. Finomsága hitelességgel, szép szava műveltséggel, törékenysége tiszta szívvel párosul, egész élete során csupa szeretetet szőtt az emberek szívébe – fogalmazott. Dolgozott a Magyar Rádióban, majd a Magyar Katolikus Rádióban, utóbbinak a vezérigazgató-helyettesi posztját is betöltötte – közölte Béres József. Antall József néhai miniszterelnök meghívta kormányszóvivőnek, mert Juhász Judit már a puszta megjelenésével enyhíteni tudta a túlfűtött politikai légkört. Béres József megjegyezte, hogy személyesen is sokat köszönhet a kitüntetettnek, akinek a magánéletét is példásnak nevezte.
Matl Pétert méltatva Rieger Tibor szobrászművész, a BGA kurátora hangsúlyozta, sajnálja, hogy a díjazott nem tudott személyesen megjelenni az ünnepségen. Ami Matl Péter kitűnő képességeinél, gazdag fantáziájánál is fontosabb, az magyar sorsa, és annak is a legkegyetlenebb, kárpátaljai formája – mondta. Ez egyben keresztény sors, ő ebből a világból érkezett. A maga építőkövét a szellemi Magyarországhoz tette le, amelynek feladata, a keresztény értékek védelme ma aktuálisabb, mint valaha – vélekedett Rieger Tibor.
Pátkai Róbertről szóló laudációjában Bakos István művelődéskutató, a BGA ügyvivő kurátora azt mondta, megtisztelő, hogy méltathatja emberi helytállását, közösségi szolgálatát. Úgy fogalmazott, hogy szellemi kapcsolat köti össze a nyugalmazott püspökkel.
A kitüntetett 1956-ban Albertirsa lelkésze volt, közfelkiáltással a helyi forradalmi bizottság elnökévé választották. A megtorló pártpolitika miatt novemberben el kellett hagynia Magyarországot – Angliában telepedett le. Nagy feladatot vállalt, a londoni magyar gyülekezet lelkipásztora lett – közölte Bakos István.
Tamási Áron-díjat kapott Hadnagy Jolán óvónő, a Farkaslakán működő Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője. Laudátora, Cs. Nagy Ibolya kritikus, a Tamási Áron-díj kurátora arról beszélt, hogy a haza-hazalátogató Tamási Áronnak rendszerint szállást adó ház már rég az enyészeté lett volna, ha Hadnagy Jolán nem építteti újjá. Az ingatlan jelenleg egyebek mellett kiállítások, népdalestek, könyvbemutatók helyszíne – ismertette. Cs. Nagy Ibolya úgy fogalmazott: nem lehet tudni, hogy a falu az óvónő szorgos munkája nélkül nem feledné-e leghíresebb fiát.
Az ünnepségen első ízben adták át a Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat, amelyet Cziráki Zsuzsanna kapott. Az elismerést minden évben olyan történésznek ítélik oda, aki a Bethlen Gábor nevével fémjelzett korszakot kutatja. Azt kívánják nekik üzenni, hogy jó úton járnak.
Az eseményen bejelentették, hogy az idén nem ítélték oda a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjat, helyette 2018-ban két elismerést akarnak átnyújtani. MTI; Erdély.ma