"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"Jan. 14-én tartotta Zilahon az a Királyhágómelléki Egyházkerület az egyházi-iskolai fórumot, a belvárosi templomban a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot fenntartó két egyházmegye rendkívüli és nyilvános közgyűlését. Máté Edit, a Királyhágómelléki Egyházkerület jogtanácsosa felvázolta az egyházkerületnek az ingatlanok visszaszerzése érdekében kifejtett évtizedes harcát és ennek eredményeit, ismertette a zilahi Kálvineum jogi helyzetét. - A zilahi Református Wesselényi Kollégium (mint bármely egyházi iskola) ún. kettős vezetésnek van alávetve: a Tanügyminisztérium (tanfelügyelőség) csak annak a pedagógusnak fogadhatja el az igazgatói (menedzseri) versenyvizsgára beadott dossziéját, akinek egyházi ajánlása is van. Seres Magdolna tanárnő mindezek birtokában versenyvizsgázott az igazgatói posztra, és 1999. februárjában megkapta kinevezését. Időközben az egyház megvonta tőle támogatását, és lemondatta. Az említett kettős vezetés értelmében az egyháznak végig kellett volna járnia az állami iskolákra és egyháziakra egyaránt érvényes büntetési procedúrákat, s javasolnia kellett volna lemondatását. Az 1996-ban aláírt tanügyminisztériumi-egyházügyi protokollum nem ír elő semmit arra az esetre, ha az egyház megvonja bizalmát az igazgatótól - joghézag állt elő. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy az egész romániai sajtót elöntötték a vádaskodások és a válaszok. Tőkés László püspöknek az egykori tanügyminiszterhez, Andrei Margához címzett levelében a megoldási javaslat egy új protokollum megkötése az érdekelt felek között. /Szabó Csaba: Nyilvános közgyűlés a Wesselényi Kollégium védelmében. Megbékélés csak kompromisszummal érhető el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Jan. 14-én Zilahon az egyházi-iskolai fórumon felszólalt Csapó József volt szenátor, valamint Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának tagja is. Csapó József az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli joghézagokra mutatott rá, és az egyházi autonómia, illetve az egyházi tulajdonjog értelmezési lehetőségeit boncolgatta. Vekov Károly az erdélyi, illetve a szilágysági oktatás gyökereiről beszélt, hangsúlyozva: a magyar értékrend azonos az európaival. Hangsúlyozta: a magyaroknak egyet kell érteni az alapérdekekben; Szabó Dezső szavai - minden magyar felelős minden magyarért - ma is aktuális, Zilahon és Erdélyben egyaránt. Tőkés László Királyhágómelléki püspök szerint a kollégiummal kapcsolatban kialakult áldatlan helyzet során valakik ″mozgatják a magyarokat a magyarok ellen″. Este a tömeg az egyházi ingatlanok mostoha sorsa ellen tiltakozva gyertyával kezében vonult végig a belvárosi templom - Kálvineum - Wesselényi Kollégium (egykori épület) - belvárosi templom útvonalon, majd ezt követően a jelenlevő egyházi vezetők állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben hangsúlyozzák, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel háromszáz elkobzott épületéből az eltelt tizenegy év alatt egyetlen egy sem került vissza jogos tulajdonoshoz. /Szabó Csaba: Gyertyás felvonulás Zilahon. Tőkés László: Valakik mozgatják a magyarokat a magyarok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Zilahon rendezett fórumra meghívták a szilágysági gyülekezetek presbitériumait és híveit, érkeztek is buszokkal Szilágycsehből és Szilágysomlyóról. A Romániai Magyar Szó kiemelte, hogy nem kapott meghívást Seres Dénes szenátor, a helyi RMDSZ elnöke, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A néma tüntetés rendbontás nélkül zajlott le, majd a templomban szülői értekezletet tartottak. Állásfoglalást fogadtak el, amelynek első pontja joggal követeli vissza az államosított egyházi ingatlanokat; egyik pontja szerint az "iskola-ügyet″ az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztik. A Romániai Magyar Szó szerint a rendezvény az RMDSZ megosztására szervezett eseményként is felfogható: nem csak a szövetség egyes képviselőit elmarasztaló, bíráló megjegyzések hangzottak el, hanem bizonyíték nélküli vádaskodások (pl. "nemrég megválasztott báránybőrbe bújt farkasokról″, a barikád két oldalán szembenállókról szóltak), ugyanakkor a püspök vezette "szülői értekezleten″ nem csak szülők vettek részt a megye több helységéből. /(Fejér László): Állófogadás és gyertyás felvonulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./"

"Jó ütemben halad az erdélyi magyar egyházaknál az ingatlan-visszaigénylési dossziék összeállítása. Az egyházak számára a telekkönyvi kivonatok megszerzése a legnehezebb feladat. A hivatalok ugyanis az irat kiállítsa helyett a telekkönyv fénymásolatát ajánlják, amelyen viszont magyar nyelvűek. Az egyházak olyan esetekkel is szembesültek, hogy egy-egy értékes épület telekkönyvének nyoma veszett a hivatalban. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye jogtanácsosa elmondta, körülbelül 525 ingatlant igényelnek vissza, de még egyetlen dossziét sem juttattak el Bukarestbe. Az érsekségre e napokban futnak be az utolsó iratcsomók, amelyek alapján Gyulafehérváron töltik ki a visszaigénylési nyomtatványokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület területén is találkoztak hasonló esettel. Máthé Edit jogtanácsos elmondta, már két évvel ezelőtt észrevette, hogy egy államosított református ingatlan telekkönyve eltűnt a hivatalból. Hosszú procedúra végigjárásával bírósági úton harcolta ki a telekkönyv visszaállítását, és legnagyobb meglepetésére, ekkorra az eredeti példány is visszakerült az archívumba. /Gazda Árpád: Készülnek a restitúciós iratcsomók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./"

"Rágalmazás vádjával perelte be a zilahi gyülekezetben szolgáló három református lelkészt, két gondnokot és a főgondnokot Seres Magdolna, a Református Wesselényi Kollégium igazgatója. A Zilahi Református Gyülekezeti és Presbiteri Szövetség Ügyintéző Tanácsa felszólította a felperest, "hogy az evangéliumi békesség szellemében" vonja vissza keresetét. Az igazgatónő, Seres Dénes szenátor felesége, a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent cikkre reagáló tiltakozás miatt indított pert. Az írásban ugyanis az szerepel, hogy Seres Magdolna nem számolt el az általa elköltött egyházi pénzekkel, és az írás szerint állami tulajdonná nyilvánította az egyház vagyonát. A felperes azt a bekezdést tartja rágalmazó jellegűnek, mely szerint "Seres Magdolnának az egyházzal szembeni pere (...) az egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel -, soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével, valamint az iskola református szellemiségének megrontásával, az egyház joghatóságának semmibevételével kezdődött". Oláh Mihály, Bogdán Zsolt és Püsök Csaba lelkészek, valamint László Kálmán főgondnok ápr. 24-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székhelyén tartott sajtótájékoztatójukon fejtették ki álláspontjukat az ügy kapcsán. "Ez a per egy áldatlan helyzet továbbgyűrűzése, és évek óta tart" - mondta Oláh Mihály tiszteletes. Seres Magdolna évek óta háborúskodik az egyházkerülettel, s meg is nyert egy pert az egyházzal szemben, ezzel pedig elérte, hogy László Kálmán gondnokot kitiltsák az iskola területéről - tette hozzá. A Wesselényi Kollégium teljes berendezése az egyháztól származik, ennek ellenére egy nemrég végzett leltározás során ezeket az ingóságokat az iskola tulajdonaként vették nyilvántartásba. Oláh Mihály azt is elmondta, hogy 1999-ben az igazgatónő több alkalommal is pénzt kapott az egyháztól az iskola számára, ám az összeggel a mai napig sem számolt el az adományozónak, annak ellenére, hogy erre az Iskolaszék írásban szólította fel.Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Seres Magdolna beadványába "csúsztatás került", ugyanis a Szabadságban megjelent cikkben a "hűtlen kezelés" kifejezés szerepel, amit a jogi eljárás megindításához szükséges román változatban már "sikkasztásként" fordítottak. Máthé Edit bejelentette, az egyházkerület kérte a per áthelyezését Zilahról, arra hivatkozva, a felperes Seres Dénes szenátor felesége, és ez befolyásolhatja a bírákat. Tőkés László püspök kijelentette, az egyházkerület kiáll a beperelt lelkészek és gondnokok mellett. /Pengő Zoltán: Az egyházi tulajdon az iskoláé lett? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Négytagú zilahi küldöttség, Oláh Mihály, Bogdán Zsolt, Püsök Csaba lelkészek és László Kálmán főgondnok vett részt ápr. 24-i nagyváradi sajtótájékoztatón, melyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett. A rágalmazási perről volt szó, melyet Seres Magdolna, a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatója indított három lelkész és három gondnok ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Szempontok - Tiltakozó irat a Szabadságban 2003. január 21-én megjelent, Egyház és RMDSZ című cikkre című írás egyik bekezdése miatt. Az ominózus írás az "egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel - , soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével és az iskola református szellemiségének megrontásával és az egyházi joghatóság semmibevételével" vádolja meg az iskolaigazgatót, aki világi bírósághoz fordult, s a pert máj. 5-re tűzték ki. A közlemény szerint tényeket és nem rágalmakat tartalmaz az ominózus bekezdés, Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Magdolna férje "a román Büntető Törvénykönyvvel a kezében és annak paragrafusait idézve, megleckéztető bírósági perek lehetőségeit is kilátásba helyezve próbálta jobb belátásra bírni a zilahi református lelkipásztorokat" - áll a fogalmazványban. Az egyházkerület jogtanácsosának ismertetője szerint László Kálmán főgondnok ellen már folytatott és nyert pert Seres Magdolna, kérve a főgondnok eltávolítását az iskolából. Máté Edit közölte, ismét kérni fogják az ügy áthelyezését másik bíróságra. /(Balla Tünde): Váradi odamondások zilahi ügyek miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./"

„Önerőből a község nem tudta volna megoldani az iskola felújítását, hiszen saját bevétele 2,5 millió lejre tehető” – fejtette ki Máthé Edit madéfalvi alpolgármester a falu műemlék iskolájának felújításáról. A madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola felújításának tervezése egy éve elkezdődött. Az 1885-ben épült régi iskolaépületet a tavalyi nyári árvíz során a megáradt Olt rongálta meg, a falak beáztak, így a felújítási munkákhoz sürgősen hozzá kellett kezdeni. Az árvíz utáni napokban a helyszínre látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László területrendezési miniszter, akik megígérték, hogy az iskola felújítását támogatni fogják. Végül az iskolának november folyamán kormányhatározattal 3 millió lejt utaltak ki. Az elkezdett munkálatok során megerősítik az épület alapzatát, kicserélik az iskola tetőcserepeit és részben a tetőszerkezet tartógerendáit. A Zöld Péter Általános Iskolában jelenleg 142 diák tanul. /Daczó Dénes: Műemléket mentett az árvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Január 25-én jár le a magyar történelmi egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatását célzó dokumentumok leadási határideje. Hozzávetőlegesen 2000 ingatlant kértek vissza a magyar történelmi egyházak. Az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 650 ingatlant kért vissza, ebből közel 140-et meg is kaptak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 49 kérést nyújtott be, jelezte Máthé Edit jogtanácsos. Ezek tárgyát földterületek, erdők, és jelentős számban ingatlanok képezik. “Mi mindent visszaigényeltünk, ami egykor a miénk volt; ha tudomásunkra jutott, hogy egy terület, vagy ingatlan valamikor a római katolikus egyház tulajdonát képezte, azonnal kértük azt” – nyilatkozta Fodor József általános helynök. Közlése szerint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye eddig csupán 1000-1200 hektár termőföldet és erdőt kapott vissza, s most újabb 5-6 ezer hektárt kértek főleg Nagyváradon és környékén. Összesen 186 ingatlant igényelt vissza a szatmári római katolikus püspökség, ezekből a mai napig a hivatalos formaságok szerint 15 került vissza tulajdonába. Balog István, a püspökség jogtanácsosa szerint a bizonylatok beszerzése jelentette a legnagyobb gondot, mivel államosításkor széthordták a katolikus egyház irattárát, melyből fontos iratok vesztek el. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye 2003 óta összesen 146 volt egyházi ingatlant: iskolaépületeket, bérházakat és telkeket igényelt vissza, eddig mintegy harminc visszaszolgáltatási kérést hagytak jóvá. A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, közel 70-nek a visszaszolgáltatásáról határozat is van. Az Evangélikus Püspökség az eddig kért 25 ingatlanból 18-at visszakapott. Az Unitárius Püspökség igénye 84 ingatlan volt, ebből 28 van már a birtokukban van. A restitúciós bizottság adatai szerint a magyar egyházak eddigi benyújtott kérelmeinek egynegyedét hagyták jóvá. /Lejár a restitúciós határidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

„A történelem során megtanulhattuk, hogy nekünk, magyaroknak nincsenek barátaink, csak érdekszövetségeseink, akiket bármelyik pillanatban el is veszíthetünk” – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő a január 7-én tartott madéfalvi megemlékezésen. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke párhuzamot vont a 18. században végbement vérengzés és a székelység mai helyzete között, mondván: annak idején ágyúval lövették a védtelen embereket, ma a boldogulás hiányával sújtják őket. A megemlékezésre a pusztinai Szent István Egyesület is küldöttséget menesztett, melynek tagjai a koszorúzás után énekükkel tették tiszteletüket az 1764-ben lemészárolt kétszáz székely vértanú emlékműve előtt. Az Siculicidium-emlékműnél tartott ünnepséget a madéfalvi egyházi kórus előadása zárta. /Horváth István: A vértanúkra emlékeztek Madéfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A 243 évvel ezelőtti mészárlás örökre gyásznap marad a helyiek tudatában – mondta Madéfalva székely ruhába öltözött alpolgármestere, Máthé Edit. Este a helyi kultúrotthonban bemutatták a Papp Kincses Emese írta és rendezte Székely Golgota című rockoperát, amely ezt a történelmi eseményt eleveníti fel. /Kozán István: Örökre gyásznap marad. A Siculicidium évfordulójára emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

Kilakoltatási végzést hozott a nagykárolyi bíróság a másfél éve felfüggesztett gencsi református lelkész, Bátori Gyula ügyében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2006 februárjában egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt 3 évre felfüggesztette a Nagykároly mellett fekvő település papját, azonban Bátori nem volt hajlandó kiköltözni a parókiáról, mindemellett több ízben is világi bíróságon támadta az egyház határozatait, és büntetőjogi panaszt tett Tőkés László püspök ellen, hivatali visszaélés miatt. „Politikai háttere van a dolognak, akik Bátorit támogatják, engem és a református egyházat akarják lejáratni – nyilatkozta Tőkés László. Bátori sikkasztott, és a börtönben a helye, nem a vádlók padján. ” A gencsi közösség két pártra szakadt, és hosszú hónapok óta folyik a gyűlölködés. A gencsi botrány egy, az Új Kézfogás Közalapítvány által kiutalt 24 900 dolláros földvásárlási támogatás kapcsán pattant ki, melyet 2003–ban ítéltek oda a helyi gyülekezetnek. A pénzt a lelkész elmulasztotta bevételezni az egyházközség pénztárába. Bátori Gyula a pénzből 162 hektárnyi földet vásárolt, amit nem íratott az egyházközség nevére. Később a földeket eladta, és mivel két év alatt az árak megháromszorozódtak a környéken, valószínűnek tartják, hogy tetemes jövedelemre tett szert. A presbitérium több ízben is megpróbált betekintést nyerni a földvásárlási ügyekbe, azonban a lelkész mindannyiszor visszautasította kérelmüket. Végül 2005-ben mégiscsak átnézték az egyházközség költségvetését, és kiderült, hogy sem a földek, sem ezek ára nincs már a gyülekezet tulajdonában. Emiatt augusztusban hoztak egy határozatot, melynek értelmében megvonták bizalmukat a lelkésztől, és kérvényezték a felfüggesztését. A gencsi lelkész több ízben is megfellebbezte egyházon belül a határozatokat, továbbá számos munkaügyi, illetve bűnvádi pert indított az egyházi fórumok, illetve az ügyben érintett egyházi tisztségviselők ellen. A lassan három éve folyó huzavona során a 65 százalékos magyarságú falu református közössége megoszlott. – Bátori az uszításaival két pártra szakította a református közösséget, és az elmúlt három év alatt a maga pártjára állította a falu lakosságának körülbelül egyötödét – panaszolták a presbiterek. – Ezek jó része olyan ember, akik korábban nem is jártak templomba. Bátori elzárkózott az újságíró kérdései elől. Máté Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogásza szerint a gencsi földvásárlási ügyet független szakértővel is kivizsgáltatták, melynek eredménye azt mutatta, hogy valóban sikkasztásról van szó. /Babos Krisztina: Gyülekezeti acsarkodás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Jogerős ítélet hiányában szállt ki szeptember 24-én a Szatmár megyei gencsi parókiára a bírósági végrehajtó kilakoltatni Szomor Attila református lelkészt. A szatmárnémeti bíróság döntése ugyanis – amely helyt adott Szomor elődje, Bátori Gyula keresetének, és elrendelte a lelkész hivatalába való visszahelyezését, valamint megítélte a jogot számára, hogy újra a parókián lakhasson – még nem jogerős. A döntés ellen az egyházkerület fellebbezett a nagyváradi ítélőtáblánál. A hivatalából sikkasztás miatt másfél éve felfüggesztett Bátorit a nyár folyamán kilakoltatták az épületből, helyét pedig elfoglalta az új lelkész, Szomor Attila. Bátori Gyula munkaügyi pert indított a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ellen, amelyet első fokon megnyert. A világi bíróság határozata ellen írásban is tiltakozott a nagykárolyi egyházkerület lelkészi kara. Az események idején – akárcsak Tőkés László püspök vasárnapi igehirdetésekor – több rendőrautó is kivonult a faluba. „A szatmárnémeti bíróság megsértette a felekezeti törvényt, ugyanis ez a jogszabály szavatolja az egyházak autonómiáját. Ez azt jelenti, hogy a világi bíróságok nem szólhatnak bele az egyházak belügyeibe, nem semmisíthetik meg az egyházi határozatokat – magyarázta Máté Edit. – Mindemellett olyan embert akarnak visszahelyezni a gencsi lelkészi állásba, aki már nem pap, mivel a református egyház augusztus 3-án megvonta Bátori Gyulától a palástviselés jogát, ezzel kizárva őt a papságból. ” /Babos Krisztina: Két lelkész egy lakban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Szatmár megyében a gencsi református egyházközségben kialakult botrány szeptember 25-én az utcán folytatódott, mivel az újonnan kinevezett, illetve a régi lelkész sem tudott bejutni a parókiára. Előzőleg a bírósági végrehajtó azért szállt ki Gencsre, hogy a szatmárnémeti bíróság határozatának értelmében kilakoltassa a lelkészt, Szomor Attilát, és visszahelyezze a nyár folyamán kilakoltatott, hivatalából felfüggesztett papot, Bátori Gyulát. Máté Edit, az egyház jogtanácsosa ez ellen keményen tiltakozott, mert a bírósági határozat még nem jogerős. „Ma reggel le volt lakatolva a lelkészi hivatal és a kapu is” – nyilatkozta Szomor, aki – mivel telefonon megfenyegették – a rendőrség tanácsára nem töltötte a faluban az éjszakát. „Ha jogállamban élnénk, azt mondanám, hogy verjük le a Bátori lakatjait, mert nincs az a törvény, amely a tulajdonost meggátolhatná tulajdonjoga gyakorlásában – jelentette ki Máté Edit jogtanácsos. – Az épület pedig az egyházé, és ebben működik a lelkészi hivatal is. ” Bátori végül beismerte, hogy az éjszaka folyamán ő tette a lakatokat az ajtóra és a kapura. /Babos Krisztina: Lakat a papilakon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

A karhatalmi erők segítségével sem tudott beköltözni május 6-án a gencsi parókiára Bátori Gyula. A Szatmár megyei falu volt lelkészét korábban sikkasztás miatt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megfosztotta palástjától, azonban a lelkész bírósági per révén megszerezte a paplak használati jogát. E bírósági végzésnek próbált meg érvényt szerezni Bátori mintegy hetven rendőr és fegyveres terrorelhárítótól kísérve. Május 6-án Csomay Árpád generális direktor és Máthé Edit jogtanácsos, Nagy Sándor esperes és több környékbeli lelkész, Tőkés László EP-képviselő küldötteként pedig Antal János előadó-tanácsos is csatlakozott a gencsi gyülekezet parókiája előtt tiltakozókhoz. A felfegyverzett álarcos kommandósok élén Ioan Vasile Sabau végrehajtó bemutatta a birtokában levő végzést, melynek értelmében Bátorit vissza kell hozni a parókiára, majd kijelentette, hogy ha kell, fizikai erőt alkalmaznak a kirendelt fegyveresek. A lelkészek azzal érveltek, hogy Szomor Attila, jelenleg Gencsen szolgáló segédlelkész kilakoltatására nem létezik felszólítás vagy végzés. A végrehajtó ezek után elhagyta a parókiát, a kivezényelt karhatalmi erők is elvonultak. /Sike Lajos: Ostrom alatt a gencsi parókia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A jogászok számára is meglepő fejleményt hozott a gencsi lelkészügy újabb szatmárnémeti tárgyalása, jelezte Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) jogtanácsosa. Az Alkotmánybíróság jogerősen kimondta, hogy a közjogi bíróságok nem bírálhatják felül az egyház fegyelmi ügyekben hozott, munkajogi következménnyel járó döntéseit, illetve hogy az egyházi fegyelmi ügyekben kizárólag az egyházak dönthetnek. Ennek ellenére a szeptember 4-i tárgyaláson az elnöklő bíró kifejtette, hogy a Báthori-ügyben a törvényszék nem köteles figyelembe venni az alkotmánybíróság döntését. A gencsi egyházközség és a fegyelmi okokból felfüggesztett lelkész, Báthori Gyula között folyó másik perben a 8964 lejes perköltség megfizetésére kötelezték az egyházközséget, ellenkező esetben kilátásba helyezték a parókia elárverezését. /Fried Noémi Lujza: Gencsi ügy: bírósági akadékoskodás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Tudományos ülésszaknak, könyvbemutatónak, kerekasztal beszélgetésnek is helyet adott a Nyárádremetén megrendezett háromnapos faluünnep. A Máté Levente fafaragásait, Vass Lóránd üvegbe zárt kompozícióit és Máthé Edit olajfestményeit bemutató tárlatnak otthont adó kultúrházban a falu jelenéről és jövőjéről beszélgettek, illetve bemutatták dr. Kakucs Lajos falumonográfiáját. A nyárádremetei születésű, Németországban élő kutató-történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső munkatársa egyetemi évei alatt kezdte szülőfaluja történetét kutatni. A Mentor Kiadónál megjelent kötetben a szerző a falu múltjának minden részletére kitér, a munka egyszerre történeti szociográfia, életrajzi lexikon, helytörténet, néprajz és folklór, régészet és környezetismeret. /Antal Erika: Faluünnep Nyárádremetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Nyulas Ferenc, Erdély egykori főorvosa, jeles kémikus, a himlőoltás erdélyi bevezetője, a mangán egyik felfedezője, a magyar kémiai szaknyelv egyik első megalapozója, Nyárádremetén született. Szülőfaluja nem feledte el nevét, 1999-ben róla nevezték el a helyi általános iskolát, idén pedig – születésének 250. és halálának 200. évfordulója alkalmából munkásságára emlékeztek a falunapokon tudományos emléküléssel. Október 3-án a Böjte Csaba által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítvány nyárádremetei házának felavatásával, majd a kultúrotthonban gyűjteményes tárlatnyitóval kezdődtek a Nyárádremetei Falunapok. /Nagy Botond: Remetei falunapok, avagy dr. Nyulas Ferenc emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Atyha újrateremtése
Keresztjeink fölmutatása a Fiasmál oldalában
A Vinczeffy László képzőművész által az atyhai Kakasülő Galériában létrehívott, immár harmadik nemzetközi képzőművészeti kiállítás idén a kereszt jegyében bocsáttatott útjára szombaton, július 2-án (ez a tárlat e hónap 31-ig megtekinthető.)
Mindenkinek megvan a maga keresztje – vallja ősi székely közmondásunk. Hát, a székelynek igencsak kijutott a történelmi időben a keresztekből. De ne feledjük, hogy a kereszt egyben az élet, az ígéret jelképe is a számunkra.
Vinczeffy László a Korond melletti Atyha falu szülötte, életútja Sepsiszentgyörgyre vezette: Zágonban tanította a kis székelyeket a szépre; Sepsiszentgyörgyön alkotott, felújított, megőrzött. Neves alkotók jeles alkotásait restaurálta: a Barabás Miklós-gyűjteményt, a Gyárfás Jenő Képtár anyagát. Minden szép, hasznos, alkalmas alkotói lehetőséget kihasználva gazdag művészi pályát futott be. Díjai, elismerései között kiemelném, hogy 2008-tól magáénak vallhatja a magyarországi rangos képzőművészeti kitüntetést, a Munkácsy Mihály-díjat is.
De Vinczeffy Lászó ennél sokkal többre vágyott: szülőfalujának felemelésére, fölmutatására, megtartására. 2014-ben szülőháza mellett telket, házat vásárolt, mert gyökerek nélkül nincs igazi élet. Varázsolt belőle saját kedvére való „életet” – ahogy a székely nevezi a háza táját. Lakóházat, kertet, csűrt is, mert enélkül sem igazi egy székely gazda háztája. A kert lett a Vidám kert, a csűr meg a nemzetközi kiállító tér, a Kakasülő Galéria.
A kereszt jegyében
Az idei tárlat a kereszt jegyében valósult meg. A megnyitó ünnepségen a több mint kétszáz résztvevő vendéget Korond község gondnoka köszöntötte. Hegedűs Enikő művészettörténész méltatta a keresztnek mint jelképnek a jelentőségét a művészetben, valamint az alkotásokat. Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese magát a kiállítást és annak a jelentőségét ecsetelte, külön kiemelve az összmagyarság felé közvetített üzenetét.
E jeles esemény művészi élményét gazdagította a Budapesti Páll Dénes és Vízkeleti Piroska gyönyörű fuvolajátéka, a németországi Freiburgból való Hans Skarba úr havasikürt-szólója, valamint Magyari Izabella színművészhallgató közreműködése. Majd a házigazda, Vinczeffy Lászó művész köszönte meg a támogatók lelkes hozzájárulását. Amint az a tárlat eszmeiségébe nagyon is jól beleillett, a megnyitó ünnepség szép, esőmentes lezajlásáért elsősorban Istennek mondott köszönetet Vinczeffy László, ugyanis Sóvidék felett keményen dörgött és villámlott, de Atyhát elkerülte a zápor. Úgy éreztem, hogy keresztek óvták meg ezt a szép igyekezetet.
A kereszt ugyan ősidők és őskultúrák nagy gondolati tartalmú motívuma, maga a világfa, de egyben a krisztusi egyetemes keresztény hit legfőbb jelképe is. E jelkép ott volt a katolikus hitű székelyek házának homlokzatán, kapuinak díszítésében, jelezvén mindenkinek a gazdája lelkiségét is egyben. Sok elhagyatottan rogyadozó székely házon még ott látható e jelkép, a maiakon is látni, de sajnos, egyre kevesebb szerepet kap az emberek életében.
Értékmentő közösség
Vinczeffy, az alkotó, gondolkodó művészember benne él abban a világban, ahol a falusi közösségek is elvilágiasodnak, ahol visszaszorul a vallásgyakorlás, és rendre egyre több székely falu kiüresedik, „a megélhetés kényszere ugyanis idegenbe vetette a fiatal nemzedékeket”. De Vinczeffynek mindemellett meg kellett érnie „az évezredes keresztény Európa 21. századi nagy kihívását, a migrációs válságot.” E szavakkal folytatja a kiállítási katalógus kurátori előszavában e gondolatsort: „Láthatjuk, amint a globalizált világ erőszakos hatásai egy szűk emberöltő alatt képesek megváltoztatni a sok évszázados kultúrákat, melyek egy-egy jelképe még elmúltában is hirdeti, hogy valamikor életerős, értékmentő közösség hozta létre.”
Ilyen életerős, értékmentő közösség volt 1941 előtt Atyha is, mert a nagy földcsuszamlás után nemcsak a kárt vallottak, hanem a fiatalok is máshol kerestek könnyebb életet. Ez a falu elöregedéséhez, elnéptelenedéséhez vezetett. E folyamattal ment szembe a falu neves művészfia, amikor nagy elhatározással választotta élő- és alkotó teréül szülőfaluját, valamint művésztársainak is kiállító tereként az ősi csűrt.
Vinczeffy László elgondolása a megvalósításban nyert létet. Bebizonyította, hogy lehet, ha merünk és akarunk. E rendezvény az előző időben is, most, 2016-ban is több száz látogatót képes idevonzani, ezáltal új hagyományt teremtett e kis székely faluban, Atyhában.
Áldja meg az Isten az atyhai 101. házszám alatt lakókat, a székelység és minden magyarnak örömére, lelki épülésére.
A 2016-ban megrendezett Kakasülő Galéria kiállító művészei: Bocskay Vince, Daczó Enikő, DAradics Árpád, Fazakas Tibor, Kántor József, Kuti Dénes, Máthé Edit, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Szepessy Béla, Vargha Mihály és a házigazda, Vinczeffy László. Az ez évi kiállítás Atyhába visszavonzotta mindazokat, akik már a tavaly is itt voltak, a határon kívülieket éppen úgy, mint az erdélyi művészetkedvelőket. De jöttek olyanok is, akik most értesültek e tárlatról. Ahogy a Sepsiszentgyörgyi Volt Politikai Foglyok Megyei Szervezete is úgy érezte, hogy újra el kell jönnie ide, éltetni kell, és újra benne kell élni e légkörben, mert ez a megmAradás záloga, kötelesség is egyben, úgy sokan mások is visszatértek Atyhába, megérintve a hely szellemétől, az összetartozás tudatától.
C. Némethi Enikő
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Amikor nincs sem szép, sem hasznos, hanem csak VAN
Nem másol, nem utánoz
Természettisztelet, szülőföldszeretet, ősi röghöz való ragaszkodás sugárzik Máthé Edit, Nyárádremetén élő festőművész alkotásairól, melyek szuggesztív erejét csütörtök óta Sepsiszentgyörgy szépet kedvelő közönsége is megtapasztalhatja. A Lábas Házban ugyanis megnyílt a fiatal művész egyéni tárlata, mely szeptember 1-ig lesz megtekinthető.
A kiállítást dr. Kányádi Irén művészettörténész nyitotta meg, és szintén ő méltatta a közszemlére helyezett festményeket, valamint alkotójukat. Többek között megtudhattuk, hogy Máthé Edit 1985-ben született Marosvásárhelyen és 2007-ben Kolozsváron diplomázott a Ion Andreescu Képző és Iparművészeti Egyetem festészet szakán. 2005–2007 között az AKIK Képzőművészeti Csoport vezetője volt Kolozsváron, majd 2009-ben a budapesti Junior Art Center Lakberendezői Főiskolán megszerezte a második diplomáját is. Alkalma nyílt tehát belekóstolni a nagyvárosi életbe, de ő mindezek ellenére a csendes vidéki életet választotta. Talán azért, mert úgy érezte, hogy személyisége és művészi egyénisége egyaránt, csak itt tud kiteljesedni.
Egyéni kiállításai 2005-ben és 2014-ben nyíltak Vármezőn, a Művelődési Házban, 2006-ban a Krajcár Kávéház Galériában Kolozsváron, 2008-ban Verőczén, illetve Gödöllőn, 2012-ben Mikházán, 2012-ben Nyárádremetén és 2015-ben a Korunk Galériában, Kolozsváron. A művésznő így vall saját alkotásairól: „Festményeim alapvetően meditatív, lírai hangulatot árasztanak. A természet folyamatosan változó, gyorsan illanó pillanatait igyekszem rögzíteni.”
Dr. Kányádi Irén szerint „már a munkák címe Mély szántás, Ágyások, Őszi szántás, Gyom, Mezsgye, Pelyva, Víz stb. egyértelműen sugallják, hogy témaválasztása a természet elemei felé irányul, azok ihletik meg, gyökerei oda nyúlnak vissza, onnan szívja életenergiáját, értelmét. Ezek az elemek koherens egységet alkotnak, hiszen azoknak a pillanatoknak a megjelenítései, mikor a természet átcsúszik egyik állapotból a másikba. A szántás, az ágyások olyan köztes motívumok, amelyek a vég és az újjákezdés közötti pillanatot ragadják meg: a várakozást, a már nincs és még nincs közötti állapot, mikor nincs sem szép, sem hasznos, hanem csak VAN. Itt és most.”
A művész a buddhizmus nagy könyvéből, a Bardo Tödol-ból ihletődve adta a Bardo címet jelenlegi kiállításának. Ez a könyv az elmúlás és az újjászületés szakaszára vonatkozó tibeti tanításokat foglalja magába. Kiindulási pontja pedig az a feltevés, hogy minden, aminek kezdete van, szükségképpen magában hordja a véget is, a vég pedig az új kezdetet. Ez a köztes helyzet viseli a Bardo elnevezést, mely ugyanakkor egy tudatállapotot is jelöl, élethelyzeteink tudatosításának az állapotát – hívta fel a hallgatóság figyelmét a művészettörténész, a továbbiakban pedig így vélekedett:
Máthé Edit „egy városi környezettől távoli, természeti világot hoz be a galériába. Nem másol, nem utánoz, hanem egy mindent összefogó harmónia, életenergia lüktetését vetíti ki a vásznaira.” A látottak befogadásához, megértéséhez és elmélyítéséhez szükséges hangulat megteremtéséhez Bajzát Csaba klarinétjátéka is hangsúlyosan hozzájárult.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)