Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Mateescu, Barbu
2 tétel
2013. február 4.
A román és a magyar jobboldal – a szociológus szemével
A szervezetlenség, az identitászavar és a markáns célok hiánya különbözteti meg a román jobboldalt a magyartól – erre a következtetésre jutott Barbu Mateescu román szociológus abban az összehasonlító elemzésében, amelyet vasárnap közölt a Hotnews.ro közéleti portál.
A szerző a decemberi romániai parlamenti választások kapcsán keresi a választ arra, mivel magyarázható a jobboldal kudarca: ehhez használja összehasonlítási alapként a magyar jobboldal választási szereplését, a Jobboldal sikerének története Magyarországon című írásában. Leszögezi: nem a Fidesz kormányzásával, hanem választási teljesítményével foglalkozik.
Mateescu szerint Magyarország 1990–1994-es időszaka ahhoz hasonlít, ami később, 1996–2000 között Romániában is bekövetkezett: a jobboldal meghozta az égetően szükséges reformokat, de ez annyira népszerűtlenné tette, hogy a baloldal visszatért a hatalomba, a jobboldali gyűjtőpárt – a Magyar Demokrata Fórum, illetve a román Demokrata Konvenció – előbb 12 százalékra esett vissza, mára pedig el is tűnt a közéletből.
Ezt az űrt a 90-es évek közepén a Fidesz a konzervatív identitás felvállalásával, vidéki szervezetépítéssel és a hazafiság előtérbe helyezésével töltötte be – vélekedik Mateescu. Hozzáfűzi: Magyarországon a nacionalizmus nem volt a kommunista ideológia tartozéka, így, miután a jobboldal tematizálta a nemzeti büszkeséget, a szélsőségesek zsidó- és cigányellenes retorikára „kényszerültek”, hogy nekik is legyen mondanivalójuk.
A Fidesz 1998-ban 1,2 millió szavazatot szerzett, 2002-ben 2,3 milliót, 2006-ban 2,2 milliót, 2010-ben pedig 2,7 milliót – írja a szerző. A román jobboldalnak is hasonló eredményei voltak 2004 után, csakhogy Magyarország lakossága fele akkora, mint Romániáé – mutat rá Mateescu. Mint kifejti, Romániában elképzelhetetlen lenne, hogy a jobboldal lakosságarányosan 4-5 millió voksot összegyűjtsön.
Az okokat elemezve megállapítja: a román jobboldal sosem bízott igazán a hazai kisvállalkozókban, mindig a külföldi nagybefektetők kegyeit kereste, de – „minő meglepetés” – ők nem szavaznak. Nem járt házról házra, mint a Fidesz, hogy beazonosítsa szavazóbázisát: ilyen adatbázis alakulóban van ugyan Romániában is, de nem a jobboldalon – teszi hozzá.
A román jobboldal nem keresztény, de nem is ateista: nem hirdeti a különböző kisebbségekkel szembeni toleranciát – folytatja elemzését Mateescu. Szerinte bármilyen értékelvű, tisztázó vita mélyen megosztaná a jobboldalt. Hozzáteszi: a Demokrata Liberális Párt (PDL) ugyan tagja az Európai Néppártnak, de maga sem tudja, hogy miért, hiszen a soraiban lévő konzervatívok kevesen vannak, de a párthoz csatlakozott liberálisok maradéka sincs igazán előtérben.
Következésképpen a román jobboldalnak nem maradt más üzenete, mint az, hogy „Le a kommunizmussal”: építő, távlati célt nem tud felmutatni és csak az elnökválasztás, vagyis Traian Băsescu mentette meg – fejtegeti Mateescu. Amikor a karizmatikus vezető eltűnik, akkor a román jobboldal levegőért kapkod – teszi hozzá.
A szociológus szerint ennek tudható be, hogy miközben a Fidesznek egy évtized után sikerült „heroikus” győzelmet aratnia a hagyományosan baloldali Budapesten, a román jobboldalnak 2008-ban „sikerült” elveszítenie a hagyományosan jobboldali Bukarestet. És ezekkel az okokkal magyarázható, hogy a román jobboldal választási eredményei 31 és 12 százalék között csaponganak és még sosem sikerült baloldali koalíciós partner nélkül, egyedül kormányt alakítania – írja az elemző.
„Hosszú távon építkezni, stabilitásra törekedni? Science fiction. Az munkát feltétez, előrelátást, szervezést és azonos értékeket valló vezetőket. Egyszerűbb reménykedni a gondviselés emberének eljövetelében. Aki nélkül a román jobboldal 12-16 százalékon áll” – zárja elemzését a szociológus.
Barbu Mateescu a fiatal román társadalomkutató nemzedék egyik legismertebb tagja, az amerikai pennsylvaniai tudományegyetemen szerzett szociológusi oklevelet 2005-ben, majd visszatért Romániába, ahol politikai tanácsadóként és elemzőként dolgozik. Írásait a jobboldali kötődésű Hotnews.ro hírportálon, a Contributors.ro szerzői közösség honlapján és saját, „Sociollogica” című blogján publikálja.
Szabadság (Kolozsvár),
A szervezetlenség, az identitászavar és a markáns célok hiánya különbözteti meg a román jobboldalt a magyartól – erre a következtetésre jutott Barbu Mateescu román szociológus abban az összehasonlító elemzésében, amelyet vasárnap közölt a Hotnews.ro közéleti portál.
A szerző a decemberi romániai parlamenti választások kapcsán keresi a választ arra, mivel magyarázható a jobboldal kudarca: ehhez használja összehasonlítási alapként a magyar jobboldal választási szereplését, a Jobboldal sikerének története Magyarországon című írásában. Leszögezi: nem a Fidesz kormányzásával, hanem választási teljesítményével foglalkozik.
Mateescu szerint Magyarország 1990–1994-es időszaka ahhoz hasonlít, ami később, 1996–2000 között Romániában is bekövetkezett: a jobboldal meghozta az égetően szükséges reformokat, de ez annyira népszerűtlenné tette, hogy a baloldal visszatért a hatalomba, a jobboldali gyűjtőpárt – a Magyar Demokrata Fórum, illetve a román Demokrata Konvenció – előbb 12 százalékra esett vissza, mára pedig el is tűnt a közéletből.
Ezt az űrt a 90-es évek közepén a Fidesz a konzervatív identitás felvállalásával, vidéki szervezetépítéssel és a hazafiság előtérbe helyezésével töltötte be – vélekedik Mateescu. Hozzáfűzi: Magyarországon a nacionalizmus nem volt a kommunista ideológia tartozéka, így, miután a jobboldal tematizálta a nemzeti büszkeséget, a szélsőségesek zsidó- és cigányellenes retorikára „kényszerültek”, hogy nekik is legyen mondanivalójuk.
A Fidesz 1998-ban 1,2 millió szavazatot szerzett, 2002-ben 2,3 milliót, 2006-ban 2,2 milliót, 2010-ben pedig 2,7 milliót – írja a szerző. A román jobboldalnak is hasonló eredményei voltak 2004 után, csakhogy Magyarország lakossága fele akkora, mint Romániáé – mutat rá Mateescu. Mint kifejti, Romániában elképzelhetetlen lenne, hogy a jobboldal lakosságarányosan 4-5 millió voksot összegyűjtsön.
Az okokat elemezve megállapítja: a román jobboldal sosem bízott igazán a hazai kisvállalkozókban, mindig a külföldi nagybefektetők kegyeit kereste, de – „minő meglepetés” – ők nem szavaznak. Nem járt házról házra, mint a Fidesz, hogy beazonosítsa szavazóbázisát: ilyen adatbázis alakulóban van ugyan Romániában is, de nem a jobboldalon – teszi hozzá.
A román jobboldal nem keresztény, de nem is ateista: nem hirdeti a különböző kisebbségekkel szembeni toleranciát – folytatja elemzését Mateescu. Szerinte bármilyen értékelvű, tisztázó vita mélyen megosztaná a jobboldalt. Hozzáteszi: a Demokrata Liberális Párt (PDL) ugyan tagja az Európai Néppártnak, de maga sem tudja, hogy miért, hiszen a soraiban lévő konzervatívok kevesen vannak, de a párthoz csatlakozott liberálisok maradéka sincs igazán előtérben.
Következésképpen a román jobboldalnak nem maradt más üzenete, mint az, hogy „Le a kommunizmussal”: építő, távlati célt nem tud felmutatni és csak az elnökválasztás, vagyis Traian Băsescu mentette meg – fejtegeti Mateescu. Amikor a karizmatikus vezető eltűnik, akkor a román jobboldal levegőért kapkod – teszi hozzá.
A szociológus szerint ennek tudható be, hogy miközben a Fidesznek egy évtized után sikerült „heroikus” győzelmet aratnia a hagyományosan baloldali Budapesten, a román jobboldalnak 2008-ban „sikerült” elveszítenie a hagyományosan jobboldali Bukarestet. És ezekkel az okokkal magyarázható, hogy a román jobboldal választási eredményei 31 és 12 százalék között csaponganak és még sosem sikerült baloldali koalíciós partner nélkül, egyedül kormányt alakítania – írja az elemző.
„Hosszú távon építkezni, stabilitásra törekedni? Science fiction. Az munkát feltétez, előrelátást, szervezést és azonos értékeket valló vezetőket. Egyszerűbb reménykedni a gondviselés emberének eljövetelében. Aki nélkül a román jobboldal 12-16 százalékon áll” – zárja elemzését a szociológus.
Barbu Mateescu a fiatal román társadalomkutató nemzedék egyik legismertebb tagja, az amerikai pennsylvaniai tudományegyetemen szerzett szociológusi oklevelet 2005-ben, majd visszatért Romániába, ahol politikai tanácsadóként és elemzőként dolgozik. Írásait a jobboldali kötődésű Hotnews.ro hírportálon, a Contributors.ro szerzői közösség honlapján és saját, „Sociollogica” című blogján publikálja.
Szabadság (Kolozsvár),
2014. május 5.
Euroszkeptikus román baloldal
Elemzők nem kis meglepetésére jó adag nacionalizmussal fűszerezett euroszkepticizmussal korteskednek a május végi európai parlamenti választásokat megelőzően a kormányzó román szociáldemokraták (PSD).
A Victor Ponta miniszterelnök vezette alakulat vörös színben pompázó, népi motívumokkal gazdagított óriásplakátjai hangsúlyosan azt az üzenetet hirdetik, hogy a románok büszkék nemzeti identitásukra. A felmérések szerint az országnak járó 32 mandátum felének megszerzésére esélyes PSD bevallott célja olyan képviselőket küldeni az európai törvényhozásba, akik megvédik hazájukat a külső támadásoktól.
Az alakulat el is magyarázta, milyen támadásokra gondol, közleményben harangozva be, hogy a kampány idején aláírásgyűjtést folytat a „románok európai uniós diszkriminációjának megszüntetése ellen". Konkrétan azt kifogásolják, hogy számos nyugat-európai országban román munkavállalók ezreit „zsákmányolták ki" vagy részesítették hátrányos megkülönböztetésben nemzetiségük miatt.
„Főként az igazságtalan bánásmód és a diszkrimináció miatt vagyunk elégedetlenek az EU-val szemben. Románia ennél többet érdemel" – szögezi le a PSD egyik kampányszlogene. Barbu Mateescu szociológus a Hotnews hírportálnak úgy vélekedett, a Pontáék által meglovagolt euroszkepticizmus már csak azért is furcsa, mert ez az áramlat a nyugat-európai országokban kifejezetten a szélsőjobboldalra jellemző.
Különben a kormányzó párt kampánystábját máris éles bírálatok illetik a frissen elkövetett szarvashiba miatt. Miközben a PSD a nemzeti büszkeségre apellál, „Büszkék vagyunk arra, hogy románok vagyunk" feliratú óriásplakátjain külföldön készült fotók virítanak. Egy éles szemű bukaresti blogger kinyomozta, hogy az aranysárga búzamezőben arató kombájnt ábrázoló felvétel Fehéroroszországból, míg egy másik, amelyiken egy család szupermarketben vásárol, Lengyelországból származik, és a Shutterstock.com fotóbanktól vásárolták.
Sőt a szociáldemokraták még azokat a fényképeket is külföldi fotósoktól szerezték be, amelyek Románia történelmi nevezetességeit és természeti csodáit ábrázolják. A 2012-es elnökválasztási kampányban Nicolas Sarkozy stratégái bakiztak hasonlót, amikor egy Görögországban készült fotóra montírozták az Erős Franciaországot hirdető politikust.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Elemzők nem kis meglepetésére jó adag nacionalizmussal fűszerezett euroszkepticizmussal korteskednek a május végi európai parlamenti választásokat megelőzően a kormányzó román szociáldemokraták (PSD).
A Victor Ponta miniszterelnök vezette alakulat vörös színben pompázó, népi motívumokkal gazdagított óriásplakátjai hangsúlyosan azt az üzenetet hirdetik, hogy a románok büszkék nemzeti identitásukra. A felmérések szerint az országnak járó 32 mandátum felének megszerzésére esélyes PSD bevallott célja olyan képviselőket küldeni az európai törvényhozásba, akik megvédik hazájukat a külső támadásoktól.
Az alakulat el is magyarázta, milyen támadásokra gondol, közleményben harangozva be, hogy a kampány idején aláírásgyűjtést folytat a „románok európai uniós diszkriminációjának megszüntetése ellen". Konkrétan azt kifogásolják, hogy számos nyugat-európai országban román munkavállalók ezreit „zsákmányolták ki" vagy részesítették hátrányos megkülönböztetésben nemzetiségük miatt.
„Főként az igazságtalan bánásmód és a diszkrimináció miatt vagyunk elégedetlenek az EU-val szemben. Románia ennél többet érdemel" – szögezi le a PSD egyik kampányszlogene. Barbu Mateescu szociológus a Hotnews hírportálnak úgy vélekedett, a Pontáék által meglovagolt euroszkepticizmus már csak azért is furcsa, mert ez az áramlat a nyugat-európai országokban kifejezetten a szélsőjobboldalra jellemző.
Különben a kormányzó párt kampánystábját máris éles bírálatok illetik a frissen elkövetett szarvashiba miatt. Miközben a PSD a nemzeti büszkeségre apellál, „Büszkék vagyunk arra, hogy románok vagyunk" feliratú óriásplakátjain külföldön készült fotók virítanak. Egy éles szemű bukaresti blogger kinyomozta, hogy az aranysárga búzamezőben arató kombájnt ábrázoló felvétel Fehéroroszországból, míg egy másik, amelyiken egy család szupermarketben vásárol, Lengyelországból származik, és a Shutterstock.com fotóbanktól vásárolták.
Sőt a szociáldemokraták még azokat a fényképeket is külföldi fotósoktól szerezték be, amelyek Románia történelmi nevezetességeit és természeti csodáit ábrázolják. A 2012-es elnökválasztási kampányban Nicolas Sarkozy stratégái bakiztak hasonlót, amikor egy Görögországban készült fotóra montírozták az Erős Franciaországot hirdető politikust.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)