A kormányprogram tartalmazza az önálló állami magyar egyetem létrehozását, ez a program érvényes Marga miniszter számára is, aki ezt nem akarja elfogadni. Ezzel szembehelyezkedik a kormányprogrammal, állapította meg nyilatkozatában Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal igazgatója. Számára furcsa, jelentette ki, hogy Marga az anyanyelvi oktatást szeparatizmusnak minősíti. /Máté Zsófia: Önálló magyar egyetem ügye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5./

Az RMDSZ jó ideje csak sodródik, kénytelen belenyugodni a koalíciós partner színeváltozásaiba, álláspontváltozásaiba, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Az RMDSZ mondja, hogy kilép a kormányból, azután nem lép ki, újabb haladékot ad. Jó precedens volt viszont az RMDSZ Kolozs megyei tanácsának ülése, amikor kezdeményezőleg lépett fel a magyar nyelvű egyetem kérdésében. - A Székelyföldi Fórum egy folyamat kezdete lehet, Partiumi Fórummal szeretné folytatni, még ebben az évben. Éppen ezért "meggyőződésem, hogy a konfliktus, a vita, a Markó-vita helytelen." Azért volt kénytelen ezt a rendhagyó formát választani, "mert az SZKT-n belül minden erre vonatkozó próbálkozást letörtek." Azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy kizárólag a magyarság érdekeivel törődik, Ezzel a váddal meg akarják terhelni az RMDSZ-t pszichikailag, el akarják terelni a figyelmet a kisebbségi kérdés megoldatlanságáról. - Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSZ szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat, hangsúlyozta, hogy "mindent az RMDSZ legitim struktúráiban akarunk megvalósítani." /Máté Zsófia: Házon belül oldjuk meg a gondolat. Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

"Márc. 3-án a képviselőház oktatási bizottsága elutasította a kolozsvári székhelyű állami magyar egyetem újraindítása ügyében beadott két törvénytervezetet. Az egyiket négy RMDSZ-es képviselő /Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, Szilágyi Zsolt és Nagy István/ adta be, a másikat az RMDSZ parlamenti frakciója. A magyar egyetem ellen szavazott az RMDSZ koalíciós partnereinek egy része, a Román Szociáldemokrata Párt és a Demokrata Párt képviselői, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői pedig tartózkodásukkal szintén az elutasítást támogatták. A vita során az ellenzők arra hivatkoztak: a magyar egyetem az európai integrációval összeegyeztethetetlen szeparatista törekvés, az etnikai alapú egyetem diszkriminációt jelent. Az ellenzéki képviselők szerint az "európai szellemnek a multikulturális oktatási forma felel meg" - tájékoztatott Asztalos Ferenc, a képviselőházi oktatási bizottság elnöke. Az oktatási bizottságon kívül a képviselőházi emberjogi és kisebbségi bizottság, valamint a törvényhozói tanács is elutasította a törvénytervezeteket. /Újabb kudarc egyetemügyben Tetszik vagy nem tetszik, a 123-as szakasz érvényes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5., Még egyszer nem a magyar egyetemre. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./ Asztalos Ferenc elmondta, hogy a vita során az ellenzők azt állították, hogy a nyugat-európai gyakorlatban nincs példa önálló kisebbségi tannyelvű egyetemre. Asztalos hiába cáfolta ezeket az érveket, hiába hangsúlyozta, hogy léteznek kisebbségi nyelven működő állami egyetemek, például Spanyolországban katalán és kasztíliai nyelven, Finnországban svéd nyelven, mégis elutasították a magyar egyetemről szóló törvénytervezetet. /Máté Zsófia: Párhuzamos monológok a magyar egyetemről. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./"

Okt. 4-én tizenkettő-tizenegy arányban elutasította Aradon a tanács azt a protokollumot, amelynek értelmében a Művelődési Minisztérium kezelésébe adta volna át a tervezett román-magyar megbékélési emlékpark területét. A román kormány szeptember 28-án határozott arról, hogy a vértanú tábornokok obeliszkjének a közelében létesítik az emlékparkot, az állami tulajdonban, de a városi tanács kezelésében lévő 3700 négyzetméteres területen. Az elutasító tanácsi döntést az tette lehetővé, hogy a liberális tanácsosok hiányoztak a 25 fős testület üléséről, a kormánykoalícióban részt vevő Demokrata Párt képviselői pedig az ellenzékkel együtt mondtak nemet. Markó Béla szerint az emlékpark alapkőletétele nem marad el. - A román kormány képviseletében nem Radu Vasile miniszterelnök, hanem Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezető lesz jelen az október 6-i megemlékezésen, s a budapesti kormányküldöttség összetétele is változhat még, közölte az RMDSZ elnöke. /Máté Zsófia: Arad nem akar megbékélést. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

"Dr. Csapó I. József szenátor nov. 19-én Nagyváradon tartott sajtóértekezletén ismertette a földtörvénnyel kapcsolatos álláspontját. A földtörvény módosításának szenátusi szavazásakor Csapó nemet mondott a tervezetre. "Meggyőződésem és lelkiismeretem nem engedi, hogy jogsértő törvényre adjam a szavazatomat" - jelentette ki. Indoklásként elmondta, hogy mind az Európa Tanács Romániára vonatkozó határozata, mind az RMDSZ programja, mind a magyar történelmi egyházak a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok teljes visszaszolgáltatását, illetve teljes körű kártérítést követelnek. A törvénytervezet azonban határt szab a visszaadható föld- és erdőterületeknek, továbbá a volt tulajdonosok egy részét kizárja a jogorvoslásból. Ezért szavazott ellene. Elmondta, hogy az alapszabályzat szerint sem az RMDSZ megyei választmánya, sem a Szövetség nem vonhatja felelősségre a törvényhozásba választott tagjait politikai magatartásuk vagy szavazatuk miatt. /Máté Zsófia: Indokolt a szenátor. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

Mivel az elmúlt esztendőkben a parlament egyszer sem tűzte napirendjére a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ munkájáról szóló jelentést, az intézmény igazgatója végül az utóbbi három évet felölelő összegzést terjesztett a mandátumuk lejártához közeledő honatyák elé. Costin Georgescu SRI-igazgató beszámolója után nem maradt el a vita. Nicolae Ionescu Galbeni, az RHSZ-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke szerint 1997-1999 között a szervezet munkája sokat javult. A parasztpárti képviselő a felügyelő bizottság fennállása óta első ízben ismertethette a törvényhozókkal az általa vezetett testület munkájáról készült jelentést. A bizottság meggyőződött róla, hogy a titkosszolgálat munkatársainak 80 százalékát 1990 után alkalmazták, átlagéletkoruk 36 év, 500 vezető tisztségben történt személycsere, ennek ellenére "totalitárius gondolkodásmód" jellemzi az intézményt, olvasható a beszámolóban. A Nagy-Románia Párt képviselője azokat a passzusokat hiányolta a jelentésekből, amelyek igazolnák, hogy "az RMDSZ revizionista-szeparatista akcióit" az RHSZ ellenőrzése alatt tartja. Arra is figyelmeztetett egyúttal, hogy "Erdélyt gazdaságilag bekerítette a magyar tőke". Válaszában Costin Georgescu többek között kijelentette: az országban nincsenek etnikai gondok, vannak viszont olyan személyek, szervezetek és államok, amelyek - Románia euroatlanti integrációját megakadályozandó - szeretnék, ha lennének ilyen konfliktusok. /Máté Zsófia: Vita a titkosszolgálati jelentésekről. Figyelnek az "etnikai rizikófaktorra" = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./

Máj. 26-án öt elnökjelölt visszalépése miatt Boross Péter, Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós és Szakály Sándor közül választhatott elnököt a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése. Kurucz Gyula, Duray Miklós és Székelyhídi Ágoston Boross Péter javára állt el az elnökjelöltségtől, és feladta G. Nagyné Maczó Ágnes, illetve Pongrátz Gergely is. A három régióból érkezett közel háromszáz küldött a budapesti Hungária Hotel nagytermében ülésezett. Az első fordulós szavazólapok összeszámolása után kiderült, hogy Patrubány Miklós és Boross Péter jutott a második fordulóba: előbbi 113, utóbbi 111 voksot kapott. Szakály Sándorra 40-en, Hegedűs Lórántra 25-en adták szavazatukat. Az új régióelnökök és vezetőségi tagok búcsút vettek az MVSZ éléről most távozó Csoóri Sándortól. Az elnökválasztás második fordulójában Boross 148 szavazatot kapott, míg Patrubány 141-et. Végül a negyedik fordulóban Patrubány Miklós 146 szavazattal győzött a 139 voksot kapott Boross Péterrel szemben. Ezután következik az alelnökök kijelölése. /Máté Zsófia: Patrubány az MVSZ új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./ Máj. 25-én tiltakozó nyilatkozatot olvastak fel az erdélyi "szavazógép" magatartása ellen a Magyarok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén jelen lévő szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, szlovéniai és csehországi küldöttek nevében az illető országok vezető testületeinek elnökei. A Rózsa Ernő, Hódi Sándor, Soós Kálmán, Bence Lajos és Kónya Ferenc által jegyzett dokumentum szerint a jelenlegi alapszabály módot adott arra, hogy a Kárpát-medencei régión belül a legnagyobb küldöttszámmal bíró Erdély mindent megszavazhasson. Az aláírók elengedhetetlennek tartják, hogy a mandátumok elosztása olyan elvek alapján történjen, amely biztosítja a legitim képviselet elvének maradéktalan érvényesülését. /Tiltakozás az erdélyi "szavazógép" ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Az MVSZ Erdélyi Társasága (VET) közleményben tiltakozott a más kárpát-medencei országok küldöttei által előző nap elfogadott nyilatkozat ellen, amely kifogásolja, hogy "az erdélyi henger" nem teszi lehetővé az esélyegyenlőségen alapuló választást. A VET-dokumentum szerint az erdélyi küldöttség soha egyetlen esetben sem élt vissza azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel számbelileg kisebb, de vele egyenrangú más magyar közösségekkel szemben kétségtelenül rendelkezik. /Tiltakozik az erdélyi küldöttség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

"Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével készített interjút a Bihari Napló. Elmondta, hogy elődje a Kárpát-medencei régió szervezetét létre sem hozta, elsősorban ezt kell pótolni. Borbély Imre a szubszidiaritás elvének híve. Egyeztető fórum lenne szükséges. A VET például eredménycentrikus szervezet. Ezt a rendszert szeretné látni a többi országos tanácsban is. - Úgy látja, hogy "nem nagyon fogják jól érezni magukat a Világszövetségben azok, akiknek semmi közük sincs a nemzeti gondolathoz, akik internacionalisták, kozmopoliták. Az MVSZ a nemzeti gondolat műhelye, a tiszta nemzetpolitika helye." A kisebbségi létben, egy "nyelvidegen, fajidegen vagy vallásidegen uralom alá került közösségben a meghatározó politikai törésvonal az idegen hatalomhoz fűződő viszony mentén alakult ki: kollaboráció vagy önállóság, kooperáció vagy autonómia. Ez olyan vízválasztó, amely fölött nincs átjárás." Az elzász-lotaringiai németek, akik a kollaborációt választották, negyven év alatt eltűntek, míg az autonómiát választó dél-tiroliak 1971-ben megkapták az önrendelkezést. Borbély Imre fontosnak tartja a regisztrációt. "Tudnunk kell, hányan vagyunk, hol élünk; a regisztráció alapján egy belső magyar postát is lehetne működtetni, amely például a sajtótermékek közvetítését megoldhatná." A státustörvény az első olyan intézkedés, "amely köti az anyaországhoz a határon túli magyarokat", de az csak az első lépés. Ideális megoldásnak a teljes állampolgárság megadását látja. Szerinte ezt az úgynevezett külhoni állampolgárság oldaná meg. /Máté Zsófia: Interjú Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

Ismeretlen tettesek jún. 19-re virradó éjszaka vörös festékkel bemázolták Kőröstárkányon a magyar mártírok emlékművét. A helyi RMDSZ-szervezetbeli fiatalok fáradságos munkával letakarították, amennyire lehetett. Helyenként az oldószer a feliratot is lemosta. Az eset a helyhatósági választások második fordulóját követő éjszakáján történt. Akkorra már kiderült, hogy a hivatalban lévő polgármester, Benedek Ferenc vesztett az RTDP jelöltjével, Aurel Ilével szemben. - Benedek Ferenc jelölése miatt megoszlott a tárkányi magyar közösség, s a választási kudarcért most egymást okolja a két tábor. Gábor Ferenc helyi RMDSZ-elnök szerint a két független magyar induló annyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ-es tanácsosi lista. A leköszönő polgármesterre /Benedek Ferencre/ szerinte jellemző volt a szembenállás az RMDSZ-szel, ellenezte az emlékmű felállítását, majd elkészülte után leszólta az alkotást. Gábor Ferenc a megyei RMDSZ ügyvezetésre hárított minden felelősséget. Benedek Ferenc azt állította, hogy ő kezdeményezte az emlékmű felállítását, csak azt más formában képzelte el. /Máté Zsófia: Kőröstárkányban kiújult a feszültség. Az emlékművön álltak bosszút. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./

Az RMDSZ képviselőházi csoportja a múlt héten nem vett részt a plenáris üléseken, tiltakozásul amiatt, hogy a képviselőház a tárgyalandó törvénytervezetek napirendjében 54. helyre sorolta a közigazgatási jogszabályt. Az RMDSZ-es akció eredményeként a házbizottság megváltoztatta a sorrendet, így az alsóház okt. 16-án kezdi a törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Székely Ervin Bihar megyei képviselő elmondta, hogy az RMDSZ csak végső esetben nyúl ilyen eszközhöz. Ebben a törvényhozási ciklusban még nem vonult ki az RMDSZ. Az előzőben volt rá példa többször is, hogy az RMDSZ kivonult, amikor a magyarságot mint etnikumot érték támadások a parlament emelvényéről, viszont az, hogy megtagadtuk volna a törvényhozásban való részvételt, tehát parlamenti sztrájkba léptünk volna, ez még nem fordult elő. /Máté Zsófia: Az alsóház előtt a közigazgatási törvény. Elérte célját az RMDSZ tiltakozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

Nov. 27-én a státustörvényről és a magyar egyetem kérdéséről tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak vezetői Budapesten. A tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), a magyar kormány és a magyar egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány képviselői kölcsönös tájékoztatást nyújtottak. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a státustörvény-tervezet jelenlegi helyzetéről tartott ismertetőt. Az egyházak képviselői egyetértettek azzal, hogy a tervezetben a szülőföld központú stratégiát érvényesítsék. Németh Zsolt annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a külhoni állampolgárságra vonatkozó kéréseket most teljesítse. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy az euroatlanti integrációs folyamatok előrehaladásával ez megvalósuljon. - Az elképzelés szerint a határon túli magyarok bizonyítványt kapnának. A megfelelő legitim szervezetek és a határon túli magyar egyházak közös minősítése alapján határoznák meg, hogy ki tekinthető a magyar nemzet tagjának. A státustörvény kapcsán szóba került még az egészségügyi ellátás kérdése is. Szabó Tibor, a HTMH elnöke kifejtette: az egészségügyi ellátás támogatása nem a magyarországi egészségbiztosítási rendszeren, hanem közalapítványon keresztül történne. A találkozón jelen voltak a kárpátaljai, a délvidéki és felvidéki egyházak képviselői is. Valamennyi régió egyháza csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak augusztus 31-én elfogadott közleményéhez. A megbeszélésen az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről részt vett Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Potyó Ferenc általános érseki helynök, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Határon túli magyar egyházfők Budapesten. Szülőföld központú stratégiát támogatnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A romániai egyházi vezetők délelőtt külön munkamegbeszélést tartottak a magyar kormány képviselőivel, elsősorban tanügyi kérdésekről. Elhangzott, hogy az egyházi alapítványi magánegyetem támogatására szánt összeg szerepel a magyarországi költségvetési törvénytervezetben, amit éppen a napokban vitat az Országgyűlés. Meghallgatták a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar részlegének bővítéséről szóló tájékoztatást is. A délutáni megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar egyházi képviselők napirendre tűzték és apró módosítással elfogadták az erdélyi egyházfőknek a státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását. /Az augusztus 31-én Kolozsváron kelt dokumentumról van szó./ A jelenlévők egyetértettek Tőkés László királyhágómelléki református püspök azon javaslatával, hogy az úgynevezett státustörvény majdani kedvezményezettjeinek meghatározásában az egyik kritérium legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyházi tagság. A határon túli magyaroknak adandó egészségügyi támogatást illetően az egyházi vezetők szorgalmazták, hogy az ne csak a betegek magyarországi gyógykezelésére adjon lehetőséget, hanem segítse egészségügyi központok létrehozását, fenntartását is a határokon túli magyarlakta vidékeken. /Máté Zsófia: Napirenden a státustörvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./

"Febr. 2-án tartotta rendkívüli bővített közgyűlésen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, melyen ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a küldöttek a megújulási programot. Az előterjesztett dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. Tőkés László püspök terjesztette a közgyűlés elé az egyházkerület megújítását célzó programtervezetet. A cselekvési terv első része az igehirdetés megújításával foglalkozott. Meghatározták az egyházi szolgálat általános irányelveit a lelkipásztortól a kisegítő alkalmazottakig; taglalják az egyházfegyelem kérdéseit, továbbá a gyülekezeti, ifjúsági, szórványbeli, cigány- és szeretetszolgálati missziói tevékenységet. Egyes felszólalók elvi és alaki kifogásokat fogalmaztak meg, azonban azt is leszögezték, hogy a programtervezet egyes pontjait már gyakorlatba ültették, és elindult a folyamat. Ennek alapján javasolta az ülésvezető Kovács Zoltán, hogy az előterjesztést alapelvként, keretprogramként fogadják el, ami ellenszavazat nélkül meg is történt. Ugyancsak jóváhagyták, hogy a Református Világszövetség Európai Régiójának Nagyváradon tartandó nagygyűlésére pályázatot hirdessenek jubileumi könyvkiadásra, szorgalmazták továbbá a presbiteri szövetségek létrehozását. /Máté Zsófia: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Elfogadták a cselekvési programot. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Az egyházkerületi közgyűlés végén a misztótfalui gyülekezet néhány tagja tiltakozott lelkészük, Szilágyi László felfüggesztése miatt. Tőkés László püspök válaszába bele-belekiáltott a misztótfalui gyülekezet egyik-másik tagja. A püspök kifejtette, hogy Szilágyi László ellen szabályos fegyelmi eljárás indult, a helyzet tisztázásáig meg kell várni ennek lefolytatását. "Az egyházkerület a felfüggesztett Szilágyi helyett beszolgáló lelkészt nevezett ki Misztótfaluba, néhány hétig mindenki elfogadta ezt a megoldást, de aztán kitették a tiszteletes szűrét. Sem a felfüggesztett lelkipásztor, sem a misztótfalui gyülekezet nem hajlandó alávetni magát az egyházkerület döntésének. Ma nem lett volna ez a cirkusz, ha Szilágyi László ahelyett, hogy olajat önt a tűzre, leinti a protestáló gyülekezeti tagokat" - mondta a püspök, aztán berekesztette a közgyűlést, a misztótfaluiak nagy elégedetlenségére. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak Sinkovits Imre emlékének. A záró istentiszteletet Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta, miközben a misztótfaluiak kivonultak a templomból. /R. I. [Rais W. István]: Nem szabad pánikba esni. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök megállapította, hogy a közgyűlés elérte a célját, a keretprogramot elfogadták. Nem ilyen egyértelmű az értékelése az egyház általános helyzetét illetően. A felszültség megmaradt, ezt jelezte a közgyűlésen a kopogtatást, jelenetrendezést produkáló csoport. "Ami a legfájdalmasabb számomra, az a féktelen gyűlölet, amely egyes emberek szavából perzsel." - mondta. Ilyen a fugyivásárhelyi lelkész interjúja a Romániai Magyar Szóban. /Rais W. István: ,,A játékszabályokat el kell fogadni" Közgyűlés utáni exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök a Kállay Lászlóval készített interjúra utalt: M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./"

"Nagyvárad posztkommunista történetében először fordult elő, hogy egy alpolgármester lemondott tisztségéről. Az RMDSZ-es Kapy István a politikai támogatás hiányával, a polgármesterrel fennálló munkaviszony hiányosságaival indokolta döntését, amelyet azonban - ez nyílt titok - a szövetség megyei vezetőségének nyomására hozott meg. Az így megüresedett tisztségre az RMDSZ már korábban jelölte Bíró Rozália tanácsost, akit a képviselő-testület megválasztott. A tanácsülésen napirendre került az a beadvány, amelyben 11 tanácsos a másik alpolgármester, a parasztpárti Constantin Jurca leváltását indítványozta, mert nem tartotta be a választási kampányban tett ígéreteit, illetve munkája kifogásolható. Az alpolgármester cáfolta a vádakat, majd hozzátette: nem mond le. A felmentésről szóló indítványt végül a tanács elfogadta. A szocdemek Gavrila Ghileát jelölték alpolgármesternek, és a testület elfogadta a javaslatot. - Bíró Rozália a Megyei Tanács alelnökének - és egyben az RMDSZ megyei választmánya elnökének -, Kiss Sándornak az üzlettársa és rokona. /Máté Zsófia: Politikai üzletkötés Nagyváradon. Két alpolgármestert egy csapásra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

Betörések, rablások potenciális áldozataivá válnának a magas rangú köztisztségviselők, ha nyilvánosságra hoznák vagyonbevallásukat. Többek között ezzel indokolta a felsőház emberjogi bizottságának elnöke, Frunda György RMDSZ-es szenátor azt, hogy az általa vezetett testület elutasította a nagyobb átláthatóságot biztosító törvénymódosítást. A tervezet alapján a választott tisztségviselőknek, magas állami funkciót betöltőknek a nyilvánosság számára is hozzáférhető nyilatkozatot kellene tenniük ingatlanaikról, vagyontárgyaikról, a 10 ezer eurót meghaladó bankbetéteikről vagy vállalati részesedéseikről. Frunda és szenátortársai szerint viszont egyrészt a mostani mandátumuk alatt az érintettekre nem ruházhatók új kötelezettségek, másrészt pedig a tervezetben szereplő bevallandó javak – például autók, házak – amúgy is láthatók. - A Különleges Távközlési Szolgálat (KTSZ) – a romániai titkosszolgálatok egyike – teljhatalmat kapott a kormánytól a telefontulajdonosok ellenőrzésében. A kabinet legutóbb arról rendelkezett, hogy az országban működő összes – akár hagyományos, akár mobil – távközlési szolgáltató köteles átadni adatbázisát a KTSZ-nek, amely így gyakorlatilag bármely hívót bármikor azonosítani tud. Az intézkedéshez az szolgált ürügyként, hogy a "különleges távközlőkre" bízta a kormány a 112-es általános segélyhívó szolgálat üzemeltetését. A nyugaton már régóta működő szolgáltatás hazai bevezetését ekképpen összevonták egy példátlan, még a Securitate idejében sem létező ellenőrzési hálózat megteremtésével. Mi több, a kormány sürgősségi rendeletben felhatalmazta a KTSZ-t, hogy a távközlés területéhez tartozó szolgáltatásokat végezhessen magán- és jogi személyeknek, aminek bevételét saját céljaira fordíthatja. /Máté Zsófia: Hétszámra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke sikerként értékelte, hogy az MPSZ-en belül megalakult a Partiumi Egyeztető Tanács, amely a szórványterületeken élő magyarság érdekeinek védelmét látta el. Csuzi elmondta, hogy szinte megszakadt a kapcsolat a székelyudvarhelyi vezetőséggel. A megfelelő tájékoztatás hiányában a Bihar megyei MPSZ nem gyűjt aláírásokat. /Máté Zsófia: Nem gyűjt aláírásokat az MPSZ Biharban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 6./

A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei és váradi szervezetének sokszori kérésének eleget téve – Tőkés László közbenjárására – május 17-én tárgyalóasztalhoz ült a nagyváradiakkal Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök leszögezte, hogy az erdélyi magyar jobboldal sorsát is befolyásoló kérdésről van szó, s a partiumiak véleményét tolmácsolva Erdély regionális szerkezetét tükröző pártstruktúra felállítását szorgalmazta. A polgári párt bejegyzését illetően Csuzi István megyei elnök remélte, hogy alapszabály- és programtervezettel érkezik Váradra az MPSZ-elnök, de tévedtek. Csuzi kijelentette, hogy céljuk közös, egy irányba akarnak menni, csak a hogyant vitatják. Korodi László, a nagyváradi MPSZ-szervezet új elnöke elmondta, beleszólást kérnek saját szervezetük működésébe is. Szász Jenő leszögezte, hogy az MPSZ-t az RMDSZ alternatívájaként képzeli el, nem a vele időnként kiegyező szervezetként. Az önkormányzati választásokon önállóan megméretkező polgári párt eredményeinek ismeretében viszont szükségesnek tartja majd a tárgyalást az RMDSZ-szel. A bihariak által szorgalmazott többpillérűséget Szász Jenő fából vaskarikának nevezte. A polgári oldalt összefogó szervezet felépítését illetően tehát nem közeledtek az álláspontok. /Máté Zsófia: Szász Jenő Váradon egyeztetett a polgáriakkal. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 19./

Ismét szervezetépítés előtt áll a partiumi magyar polgári szervezet, amely visszatért „lánykori nevéhez”, a Magyar Polgári Egyesülethez. Július 6-i sajtóértekezletén Csuzi István és Kóródi László, a Magyar Polgári Szövetség korábbi Bihar megyei, illetve nagyváradi szervezetének elnöke már az MPE megyei, illetve megyeszékhelyi szervezetének ügyvezető elnökeként beszélt a tervekről. Úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem az MPSZ nevén, hanem külön szervezetként tevékenykednek tovább, bár továbbra is az MPSZ szövetségesének tekintik magukat. Szeretnék elérni, hogy a romániai magyarság szervezetei belső előválasztáson mérettessenek meg. Ez szerintük erősebb magyar parlamenti és önkormányzati jelenlétet eredményezne, mert többen vennének részt a választásokon, ha az RMDSZ-re nem szavazók is megtalálnák jelöltjüket a közös listán. /Máté Zsófia: Nevet váltottak a bihari polgáriak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 7./

Több irányba nyit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Egyházi és politikai közeledésről egyaránt szó esett Tőkés László püspök, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke július 19-i sajtóértekezletén. A tusnádi rendezvénysorozaton a Párbeszéd az autonómiáról című vitán Tőkés László beszélgetőpartnere Markó Béla RMDSZ-elnök lesz. Markó közölte, ott lesz a rendezvényen. Az egyházon belüli az egyházkerület vezetősége párbeszédet kezdett a Krisztusért és Egyházért (CE) Szövetséggel, és megállapodásra jutottak. A püspök elöljáróban elmondta: a CE (angol nevén Christian Endeavour – keresztyén törekvés) közel százéves kegyességi mozgalom, amely sok áldást jelent, a hitben való megújulást tűzte zászlajára, de időnként gondokat is okoz, mert egyházként az egyházban szerveződik. A kommunista diktatúra alatt a szövetség számos hitvalló tagja szenvedett üldöztetést, de 1989 után megosztást hozott a szerveződés az egyházban. Az egyházkerület és a zsinat álláspontja szerint a CE-nek is el kell fogadnia az anyaszentegyház jogfennhatóságát. A Királyhágó-melléken jó tíz éve ezen a ponton mérgesedett el a kapcsolat, a konfliktus után „fegyverszünet” következett, majd a szövetség békülékenyebbé vált – ismertette az előzményeket Tőkés. A június 30-án Csűry István püspök-helyettes és a romániai CE Szövetség elnöke, Szabó István által aláírt egyezmény kimondja, hogy egyrészt az egyházkerület „elismeri, hogy az egyházban helye van a sokféleségnek a missziói szolgálat területén”, másrészt a CE képviselői kifejezik azon szándékukat, hogy egyházi szervezetként, önálló jogi személyként az egyházba beilleszkedjenek, elfogadják az egyház jogfennhatóságát. /Máté Zsófia: Tőkés-Markó-találkozó, közeledés a CE szövetséghez. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./

Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével készített interjút a Reggeli Újság, azután, hogy Kiss Sándor Markó Béla szövetségi elnök távozását szorgalmazta. Kiss elmondta, hogy az RMDSZ a liberálisokkal volt koalícióban, s megegyeztek, hogy folytatják az együttműködést, de Markó Béla elnök egyedül elment egyeztetni Basescu elnökkel, s utána úgy döntött, hogy a demokraták mellé áll az RMDSZ. Kiss Sándor szerint hiba volt, hogy Markó egyedül tárgyalt. Annak idején, amikor az államfő leváltásáról írtak ki népszavazást, és az RMDSZ a leváltás mellett volt, a bihari RMDSZ ellene volt, de véleményüket nem vették figyelembe. – Markó Bélának bizalmi szavazást kellene kérnie az RMDSZ tagságától. Kiss Sándor előzőleg sokakkal beszélgetett négyszemközt is, a testületek tagjaival is, nem áll egyedül a véleményével. Kiss a választmányi ülésen és a közgyűlésen el fogja mondani a véleményét, és bizalmi szavazást kér. /Máté Zsófia: Mindig a vezető a felelős. Beszélgetés Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 29./

Az egész RMDSZ szószegő-e vagy csak a vezetője az – tette fel a kérdést Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a szervezet választmányának január 29-én tartott ülésén. Elmondta, hogy Markó Béla szövetségi elnöknek bizalmi szavazást kell kérnie azok után, hogy kiderült, rosszul tárgyalt a kormánykoalícióban való részvételről. Kiss felrótta Markónak, hogy egyedül tanácskozott az államfővel, majd bejelentette, hogy a szövetség a Nemzeti Liberális Párt mellől átáll a Demokrata–Liberális Párt oldalára. Ennek következtében az RMDSZ elszigetelődött, mert „nincs már olyan román alakulat, amit ne árultunk volna el” – mondta Kiss. Bizalmi szavazás formájában Kiss Sándor kikérte a választmány véleményét álláspontjáról. Azt is szavazásra bocsátotta, hogy a testület egyetért-e a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezetével kötött együttműködési megállapodással. Biró Rozália választmányi elnök, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke elmondta, hogy személyesen és telefonon is számon kérték már Markó Bélától az egyeztetés elmaradását a Szövetségi Állandó Tanács tagjaival. „Nem kérünk többet, mint amit munkánk alapján kiérdemeltünk, de ahhoz ragaszkodunk” – fogalmazott. Pető Csilla képviselő megosztotta friss törvényhozói tapasztalatát: a frakcióülésen azt érzékelte, mintha az RMDSZ-ben a bihariak ellenzékben lennének, pedig a szövetség a megyében megnyerte a parlamenti választást. Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester szerint nem új keletű a partiumi–székely ellentét a szövetségben. Kiss Sándor megyei elnök kritikus kiállását egyedül Kosztandi Mihály, a szövetség micskei szervezetének elnöke kérdőjelezte meg. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ-vezetőségben voltak már viták, de azok nem kerültek nyilvánosságra. Ha a csapat veszít, a szövetségi kapitányt váltják le előbb, nem a játékosokat. Mint mondta, a bihari véleményt esetleg támogató más területi szervezeteken kívül elsősorban abban bíznak, hogy van véleményszabadság az RMDSZ-ben. Végül a választmány 129 tagjából jelen lévő 67 személy egy tartózkodás mellett bizalmat szavazott Kiss Sándor elnöknek, és ugyanilyen arányban elfogadták a liberálisokkal kötött egyezményt. /Máté Zsófia: Ellenzékben a Bihar megyei RMDSZ? Kiállnak Kiss mellett. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 2./

Varga Gábor kutató vegyészmérnök, Nagyvárad másként gondolkodó értelmiségi körének jelentős alakja, több kötetes szerző, drámaíró, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alapító tagja, majd elnöke, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal volt vezérigazgatója. Tizenegy évi bukaresti „száműzetés” után tért vissza Váradra – az új politikai hatalom leváltotta tisztségéből. Varga Gábor nagyváradi otthonában alakult meg 1989. december 25-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete. A nagyváradi értelmiség elitje az RMDSZ alapítói között volt. 1990. január 8-án az RMDSZ megkapta az egykori pártkabinet épületét. Varga Gábor később megtudta, hogy lakásán lehallgató készüléket helyeztek el, minden lépését figyelték. Lakása találkozóhelye volt a nagyváradi fiatalságnak, értelmiségieknek. Ami 1989 után következett, Varga Gábor életének legszebb periódusa volt. Közösségi összefogással talpra lehetett állítani az érdekvédelem városi, majd megyei szervezetét. Az alakuló RMDSZ vezetőségébe javasolt személyek: Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, továbbá Varga Gábor és Markó Béla. Váradnak is nagy kihívása volt az önálló magyar iskola megteremtése. Akkor a mostani Ady Gimnáziumban még ott volt a román tagozat. Szerencsére az akkori helyhatóság vezetői a korábbi pártiskolát átadták a román tagozat számára, így megalakulhatott az Ady Endre Középiskola. Országos szinten ez volt az első magyar iskola. Varga Gábor volt az RMDSZ Bihar megyei elnöke 1991 októberétől 1999 áprilisáig. Megalakultak a vidéki körzetek, a községi, helyi szervezetek. A kilencvenes évek közepén kezdődött Tőkés László tiszteletbeli elnök és Markó Béla szövetségi elnök közötti véleménykülönbségek kihangsúlyozódása. Varga Gábornak sokszor sikerült Tőkés László püspökkel mindent tisztáznia. A Varadinum-ünnepségeket közösen szervezte az RMDSZ a történelmi egyházakkal. 1992-ben a Szent László templom emléktábláját Tőkés Lászlóval együtt avatta föl Varga Gábor, s szemben ott állt Paskai László, Magyarország bíborosa. 1998. márciusában Takács Csaba akkori országos ügyvezető elnök felhívta Vargát azzal, hogy RMDSZ megkapta az országos szabadalmi hivatal vezetését, az Operatív Tanács úgy döntött, hogy ennek a hivatalnak a vezetését Varga Gábornak kell elvállalni. Varga heteken, hónapokon át vívódott, végül elvállalta. Megismerte a szellemi tulajdonvédelem világát. Ez az országos intézmény az államot megelőzve csatlakozott az Európai Unióhoz, 2003-ban. A hivatalban ő volt az egyedüli magyar. A kollégák mellé álltak. Most hazajött, várakozó állásponton van. Sajtó alá rendezi korábbi kutakodásainak termékét: a szellemi tulajdonvédelem erdélyi alakulásáról néhány adatot, illetve a szellemi tulajdonvédelem alapfogalmait tartalmazó kötete jelent meg magyarul. Tíz városra vonatkozó útijegyzet-esszékötete fog megjelenni. /Máté Zsófia: Visszatekintés a tornácküszöbről. Exkluzív interjú Varga Gáborral. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./

Május 28-án ülésezett Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) gazdasági albizottsága. A romániai magyar törvényhozók képviseletében Lakatos Péter Bihar megyei honatya vett részt. Lakatos elmondta, hogy a budapesti tanácskozáson elfogadott állásfoglalásba az ő javaslatára került be a határon túli magyar közösségek gazdasági érdekképviseletének igénye: kérték az Országgyűlést és kormányt, hogy kezdeményezze a szomszédos országok kormányainál az együttműködést a gazdasági válság leküzdése érdekében. /Máté Zsófia: Budapest járjon közben a gazdasági együttműködésért – Ülésezett a KMKF gazdasági albizottsága. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 29./

Magyar értesítést kapnak a váradi föld-visszaigénylők
Mérföldkőnek tekinti Sárközi Zoltán helyi tanácstag (képünkön) a nagyváradi önkormányzat történetében azt az intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy a föld-visszaigénylési kérelmekre magyar nyelvű választ is küldjön az Ingatlankezelőség. A helyi koalíciós partnerekkel, a liberálisokkal könnyű volt megegyezni erről – mondta az önkormányzati képviselő.
A megyeszékhelyen zömmel magyarok igényeltek vissza földterületet, ez indokolja a román mellett a magyar értesítés megfogalmazását. Ebben a jogi osztály is együttműködött az Ingatlankezelőséggel, amelynek aligazgatójától, Porsztner Bélától hathatós segítséget kapott a kezdeményező RMDSZ-es frakció. A földtörvény alkalmazásáról egyébként Porsztner Béla szívesen ad felvilágosítást a munkaidőben hívható 0721/379-980-as telefonszámon vagy a posztnerbela@gmail.ro villanypostacímen.
Minden igénylő kétnyelvű értesítést fog kapni kérvénye elbírálásáról. A hivatalos levélhez pedig mellékelik a visszaszolgáltatandó területről készült légi felvételt, hogy megkönnyítsék a parcella azonosítását. Eddig ugyanis csak a helyrajzi számot, parcellaszámot tudhatta meg a tulajdonos, amiből nem derül ki, hogy merre található a szóban forgó telek. A birtokba helyezésről szóló értesítésben pedig – a helyszínen és az időponton kívül – az Ingatlankezelőség megadja egy kapcsolattartó személy elérhetőségét is, hogy az idős, mozgásukban korlátozott igénylőknek segítsenek eljutni a földjükre, ahol személyesen kell aláírniuk az átvételi jegyzőkönyvet.
Az újítások nem kerülnek pénzbe, de sokat jelenthetnek a váradiak közérzetének javulásában – véli az önkormányzati képviselő, s hozzátette, hogy az anyanyelvhasználatot a helyhatóság más intézményeiben is igyekeznek bővíteni, hiszen a közigazgatási törvény erre lehetőséget ad, amivel élni kell, s meg is érett rá a helyzet.
Máté Zsófia. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Mondjon le a legfőbb ügyész!
A hét főbb belpolitikai témáiról mondott véleményt tegnapi sajtóértekezletén Lakatos Péter Bihar megyei képviselő. A hivatali visszaéléssel és megvesztegetéssel vádolt Cătălin Voicu szociáldemokrata szenátor letartóztatása kapcsán napvilágra került visszásságok közül az RMDSZ-es törvényhozó azt emelte ki, hogy a legfőbb ügyész az állami televízió csütörtöki főműsorában egy vitában elismerte, hogy próbálkozott ugyan, de nem tudja megakadályozni a nyilvánosságra nem tartozó információk „kiszivárgását” az ügyészségekről, a korrupciós ügyekben eljáró hatóságoktól. „Ha valaki nem képes ellátni a feladatát, akkor az a természetes, hogy lemond” – nyilatkozta a képviselő.
Ugyancsak lemondást vár a Román Hírszerző Szolgálat vezetőjétől, mert nem volt képes megtalálni a konkurens lehallgató csoportot. Az RHSZ igazgatója ugyanis tagadta, hogy ők készítettek volna hangfelvételeket Voicu telefonbeszélgetéseiről (amiknek az átirata kikerült a sajtóba). Ha nem a titkosszolgálat, akkor ki hallgatta le a vádlottat? Erre a kérdésre is választ vár a képviselő, akárcsak arra, hogy valóban „elintézett-e” pénzért kedvező bírósági ítéleteket a letartóztatott szocdem kiskirály, akiben Lakatos inkább a nagyotmondó Münchausen bárót véli felfedezni. Ha a vesztegetés valóban megtörtént, az súlyosan érinti a romániai igazságszolgáltatást – tette hozzá.
Az Egyesült Államoktól vásárolandó F–16-os vadászgépekről szóló legfőbb védelmi tanácsi határozatot illetően Lakatos haladásnak tekinti, hogy végre eljutott oda Románia, hogy az ügylethez kérik a törvényhozás jóváhagyását. A demokratikus lépést meg kellene toldani azzal is, hogy a parlament szakbizottságai (például a pénzügyi) megkapják a többi repülőgépgyártó ajánlatát, hogy összehasonlítsák, valóban az amerikai féllel kötendő üzlet lesz a legelőnyösebb. A képviselő javasolja továbbá, hogy az adásvételi szerződésbe foglalják bele az eladó kötelezettségét arra, hogy a vételár bizonyos százalékáért román termékeket vásároljon (offset-szerződés).
Lakatos Péter számon kérte továbbá a kormány tagjain, hogy nem egy nyelvet beszélnek. A képletes megrovás oka, hogy a pénzügyminiszter nyilvánosságra hozott bizonyos szakmákat, amelyeket gyakorló kisvállalkozásokat átalányadó befizetésére kötelezik, a kormányfő azonban nyilatkozatában tagadta, hogy ilyesmiről tudna. A sokat kritizált minimáladót eltörlő és az új átalányadót bevezető törvénymódosítást egyébként március végéig meg kellene jelentetni – emlékeztetett a képviselő.
Máté Zsófia. Forrás: Reggeli Újság (Arad)

Elkerülő utak előtanulmányát fizeti az EU
Megközelíti a 175 ezer eurót az a projekt, amelyhez 85 százalékos támogatást nyert az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjából a Nagyváradi Metropolisz Övezet és Debrecen önkormányzata. A két pályázó önrésze összesen 6125 euró, mert a fennmaradó 11,5 százalék állami hozzájárulás. A projekt célja előkészíteni két olyan elkerülő út kivitelezését, amely a megyeszékhelyeket mentesíti az átmenő forgalomtól, illetve összeköti ezeket a valamikor megépítendő autópályákkal.
A román–magyar határon átívelő együttműködési program keretébe illeszkedő, az Infrastrat rövidített címet viselő pályázatról tegnap a váradi városházán tartottak ismertetőt. Adrian Foghiş, a Metropolisz Övezet vezérigazgatójának bevezetője után Ciprian Barna projektigazgató indokolta, hogy miért szükséges a Váradot dél felől elkerülő út kiegészítéseként a várost északnyugatról elkerülő, egyben a metropolisz övezeti községeket összekötő utat megépíteni. A magyarországi vendégeknek Delorean Gyula RMDSZ-es helyi tanácstag fordított.
Elhangzott, hogy forgalomszámlálást is végeztek az elő-hatástanulmány számára: a bihari megyeszékhelyet érintő négy országút bevezető szakaszán (a Kolozsvári úton, az Aradi úton, a Borsi és a Püspöki úton) térfigyelő kamerát helyeztek el, és két héten át, március 10-étől 20-éig számlálták a ki-és behajtó járműveket. Ezeket az adatokat is felhasználják majd a készítendő hatástanulmányban, amelynek része lesz egy hasonló forgalomszámlálás eredménye Debrecenből. Most ugyanis csak 2007-es adatokra támaszkodhat a hajdú-bihari megyeszékhely – derült ki Dakó Andreának, Debrecen útberuházási és fejlesztési ügyintézőjének az előadásából. Ebben a bemutatóban egyébként csak néhány mondat vonatkozott a közös pályázatra, amely viszont az egyelőre csak tervként létező észak-erdélyi autópályára és a már a tervek közül is kikerült Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi útra hivatkozik. Cristina Amărăzeanu, az Országos Autópálya és Országút Társaság reprezentánsa, aki szintén részt vett a prezentáción, azt állította ugyan, hogy a sztráda már 35 százalékban elkészült. Igaz, hozzátette, hogy csak akkor haladhat a munka a határtól Berettyószéplakig megyénken keresztül, ha a szállítási minisztérium fizet.
Az előtanulmánynak egyébként november végére kell elkészülnie, debreceniek és váradiak közös munkacsoportot alakítanak a projekt végigvitelére.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tüntetéssorozat kezdődik mától a megszorító intézkedések ellen
Országos tiltakozó akciókat szerveznek a legnagyobb szakszervezeti szövetségek az állami kiadások csökkentését célzó, az államfő által múlt csütörtökön bejelentett intézkedések ellen. A közalkalmazotti bérek egynegyedét, a nyugdíjak és a munkanélküli segély 15 százalékát nyírná le a kormány, hogy tartani tudja a hitel fejében a Nemzetközi Valutaalappal kialkudott idei államháztartási hiányt. Kiderült azóta, hogy az „adóalanyok körének bővítése” jogcímén jövedelemadót vetnek ki az étkezési jegyekre és a bankbetétek kamataira is. Megszüntetik továbbá a számítógép-programozók eddig adókedvezményeit. Ennek következtében egyes külföldi informatikai cégek kivonulhatnak Romániából.
Tegnapra körvonalazódott, hogy a gyermeknevelési támogatás (gyes) újra egy meghatározott összegű juttatás lesz, nem választhatnak már a kismamák a fix összeg vagy az elmúlt egy évi átlagbérük 85 százaléka között. A szociális juttatások rendszerét is át akarják szervezni, mert Băsescu elnök emlékezetes csütörtöki beszédében azt állította, hogy már annyi van ezekből a támogatásokból, hogy munka nélkül is jól elélhetnek belőlük sokan. Kifogásolta például, hogy még babakelengyét is ad az állam. (Kelengye helyett hat éve csak pénzt kap az újszülött után a család, de az idén már erre sem futotta. A kezdeményezés pedig éppen akkori pártja, a Demokrata Párt egyik Bihar megyei képviselőjének, Ionela Bruchentalnak a nevéhez fűződik.)
Tegnap délelőttre egyeztetésre invitálta az államfő a parlamentbe a szakszervezeteket, a politikai pártokat, a munkáltatói érdekvédelmi szövetségeket. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és – kis hezitálás után – a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy nem vesz részt a megbeszélésen, mert semmiképp sem akar olyan látszatot kelteni, hogy legitimizálná a már előre meghozott döntéseket. A szocdemekkel pártszövetséget alkotó konzervatívok sem képviseltették magukat a találkozón, csak javaslataikat küldték el.
A szakszervezetek bejelentették, hogy mától kezdődően május 19-éig naponta tüntetést szerveznek a kormány székháza és az elnöki rezidencia elé, legalább ezer emberre számítanak mind a Victoria-, mind a Cotroceni-palota elé. Május 19-ére az ország minden részéből várnak tüntetőket a fővárosi Győzelem terére. A május 25-ére meghirdetett országos munkabeszüntetésről még nem döntöttek a szakszervezetek, ugyanis – amint az Alfa Kartellt vezető Bogdan Hossu megjegyezte – a sztrájkkal nem akarják a kormány malmára hajtani a vizet. A munkabeszüntetés napjára ugyanis nem jár fizetés, így ha sztrájkolnak a közalkalmazottak, máris spórol a végrehajtó hatalom. A Frăţia Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Petcu arra figyelmeztetett, hogy az alkotmánybíróságnál támadják meg a bér- és nyugdíjcsökkentést, ha ellentételezésre nem kapnak biztosítékot a kormánytól.
A Valutaalap vizsgálódó szakemberei minden esetre mossák kezeiket: vezetőjük, Jeffrey Franks román nyelven nyilatkozta bukaresti sajtóértekezletükön, hogy a „sokkterápiához” nem ők ragaszkodtak, hanem a Boc-kabinet döntött emellett. Ráadásul a nemzetközi pénzintézet nincs meggyőződve a drasztikus megszorító intézkedések hatásosságáról, ezért a kormánnyal kötött kiegészítő megállapodásban az is szerepel, hogy amennyiben a kiadáscsökkentés kevés lesz a költségvetés egyensúlyba hozásához, következnek a beharangozott adóemelések.
Máté Zsófia
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nyugdíjasok tüntettek és veszekedtek
A beharangozott 15 százalékos nyugdíjcsökkentés meg a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentése ellen országszerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak tegnaptól kezdve a szakszervezetek és a nyugdíjasok érdekképviseletei. A kormány, az elnöki palota és a kormánybiztosi hivatalok előtt tartanak naponta sztrájkőrséget. Nagyváradon is a prefektúra előtt, a Széchenyi téren (Traian park) gyülekeztek délelőtt tíz körül az elégedetlen nyugdíjasok. Lehettek vagy nyolcvanan, ám egymással sem értettek szót. Többen kifogásolták, hogy miért éppen azok viselkednek szervezőkként, akik a Nyugdíjasok Bihar Megyei Ligája képviseletében bementek tárgyalni a prefektussal. A magát párton kívülinek és minden szervezettől függetlennek mondó Ioan Trif szerint az elkeseredett nyugdíjasok nem akarnak a kormányzó Demokrata–Liberális Párt „megbízottaival” közösködni.
A liga emberei közben átadták a prefektusnak a nyugdíjcsökkentés elleni tiltakozásukat megfogalmazó nyilatkozatot, amit a román kormánynak címeztek. Az Ilie Popescu megyei ligaelnök által aláírt másik dokumentum személyesen a kormánybiztosnak szól, és felszólítja arra, hogy továbbítsa panaszukat a végrehajtó hatalomnak és az államfőnek. Az iratokban felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugdíjelvonáson kívül az időseket fogja sújtani leginkább a vizitdíj bevezetése is, amellett a nyugdíjakat már befagyasztották a tavalyi szinten. Továbbá tudatják, hogy más európai országokban, ahol hasonló megszorításokat bevezettek, az átlagnyugdíj 300 euró, nem pedig 85, mint Romániában.
A prefektustól visszatérő szervezőket néhányan lehurrogták, leárulózták, majd ők is szóhoz jutottak, s elmondták, hogy mindannyiuk jogos követeléseit továbbították a kormánybiztosnak. Közben többen skandálták, hogy „Le a kormánnyal!” A veszekedést a rendezvényre felügyelő csendőröknek sikerült lecsillapítaniuk. Csendőrök tartóztatták fel a fővárosban a Cotroceni-palotát szinte megostromló nyugdíjasokat is. Az ezer fősre becsült tömeg Băsescu elnök lemondását követelte, és áttörte az államfői rezidencia előtt felállított kordont. Más megyeszékhelyeken, például Galacon is incidensek voltak a tüntetők és a rendfenntartók között.
Máté Zsófia
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Magyarázza a sokkterápiát az elnök - Bihar megyét pellengérre állították
Húsz év alatt a demokratikus jogállam felépülése mellett Romániában kiépül a klientúra állama is – állapította meg többek között Traian Băsescu államfő csütörtök esti televíziós beszédében, amelyben igyekezett megértetni a lakossággal a beharangozott megszorító intézkedések szükségességét. A klientúra kiépítése miatt a politikai pártokat tette felelőssé az elnök, aki később maga is vállalt bizonyos részt a mostani, tarthatatlan helyzet kialakulásában. Azt is kijelentette, hogy muszáj 15 százalékkal csökkenteni a szociális kiadásokat, mert mára finanszírozhatatlanná vált a rendszer. A drasztikus költségcsökkentést két szóval indokolta Băsescu: nincs pénz.
Az elnök azzal érvelt, hogy a közszférában dolgozók száma (és egyes helyeken fizetésük mértéke) jóval meghaladja a szükségest és elégségest, s ezt ő a sógorság-komaság elterjedésének tulajdonította. A deficites nyugdíjpénztár egyensúlyba hozására nem látnak más lehetőséget, mint az egyforma arányú nyugdíjcsökkentést. S hogy miből ered a hiány? Az államfő szerint ellenőrizetlenül (protekcióval) százezrek vonultak korhatár előtt nyugállományba, illetve kapják indokolatlanul a betegnyugdíjat. „Elrettentő példaként” éppen Bihar megyét hozta fel, ahol az ő adatai szerint a nyugellátást élvezők egyharmada betegnyugdíjas, míg más megyékben az arányuk 12-15 százalék. Băsescu a továbbiakban tartózkodott más közigazgatási egység (megye vagy település) megnevezésétől, amikor azt ecsetelte, hogy a kétszáz (!) féle romániai szociális segélyezési lehetőséget sokan olyan ügyesen használják ki, hogy a havi jövedelmük meghaladja az ő elnöki fizetését. Ezt fogják most megszüntetni.
A mikéntről nem nyilatkozott az államfő, mondván: a részletek kidolgozása, a miből mennyit és hová a kormány dolga. Arra viszont, hogy akkor miért nem a miniszterelnök állt elő a sokkterápiával, Băsescu nem talált jobb magyarázatot, mint hogy ő nem gyáva. Azt is állította, hogy felmérték az intézkedéstervek bejelentésének lehetséges hatásait az érintett társadalmi rétegekre. Az államfő nyomatékosan figyelmeztetett „bizonyos politikai köröket”, hogy ne lázítsanak erőszakos cselekményekre. Az utcai tiltakozó megmozdulásokon mindenkinek alkotmányos joga részt venni, de csak törvényes keretek között – üzent az elnök.
Máté Zsófia
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Rövidlátó gazdaságpolitika helyett egyszerűbb adórendszert – Sajtóreggeli Kiss Sándorral
Másodszorra hívta meg egy villásreggelire a helyi sajtó képviselőit Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, megyei tanácsi alelnök. A tegnapi kötetlen beszélgetésen, amelyen Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök és megyei tanácsos is részt vett, önkormányzati, gazdasági és politikai kérdések is terítékre kerültek.
Menesztik a magyar alprefektust
Eldőlt, hogy Bihar megyében az RMDSZ-nek kell lemondania a helyettes kormánybiztosi tisztségről – jelentette be Kiss. Nem hallgatta el, hogy nehezményezi a szövetség országos vezetőségének ezen döntését, ugyanis a pozíció elvesztése meggyengíti a megyei szervezetet. „Az országos elnöknek kell megmagyaráznia, hogy miért döntöttek így” – tette hozzá. Kiss amiatt is elégedetlen, mert szerinte Markóék nem használják ki eléggé a kormányzati szerep kínálta lehetőségeket. Mint mondta, egyszerűbb lenne félreállni a hatalomból, de úgy véli: többet nyomnak a latban a jelen helyzetből az önkormányzatoknak juttatható támogatások, mint a szövetség erodálódása. „Sosem lesz többségi alakulat az RMDSZ, a kormányban csak »pótkerék« lehet, de még így is nagyobb hasznára válik a közösségnek, mint ellenzékben.”
Fináncok, könyvelők, közjegyzők
A szövetség politikusai által is nyíltan bírált kormányzati költségcsökkentő intézkedésekről Kissnek sincs jó véleménye. Az nem kérdés, hogy le kell faragni a kiadásokból, az sem, hogy a nem termelő ágazatból kell elvonni, ám a közalkalmazottak bércsökkentését rossz megoldásnak tartja, mert ez visszafogja a fogyasztást. Szerinte egyszerűsíteni kell az adórendszert, mert a mostaniban a vállalkozók nem igazodnak el a vállalkozók, ezért könyvelőket kell foglalkoztatniuk, és sok, sőt egyre több adóellenőrre van szükség a feketegazdaság és a csalások visszaszorítása érdekében. Kiss amerikai mintára bevezettetné, hogy a cégek könyvelésében csak bevételi és kiadási rubrika legyen, a kettő különbsége a profit, ami adóköteles. Ehhez nem kell könyvelő, és a számlázás a vállalkozó érdeke, míg most a számla nélkül olcsóbban hozzáférhető termékek és szolgáltatások miatt kevés az állam bevétele, az adóellenőrök pedig jól élnek. A rendszer egyszerűsítésével jól járna az államkassza – fejtette ki.
Másik kiváltságos „kasztnak” a közjegyzőkét nevezte Kiss, aki szerint nekik garanciát kellene vállalniuk az általuk ellenjegyzett jogi aktusok törvényességéért. Ez ma nincs így, de törvény kötelezi az állampolgárokat, jogi személyeket, hogy például adás-vételnél megfizessék a közjegyzői közreműködést.
Átadnák a színházat Váradnak
A megyei önkormányzatnak 330 alkalmazottjától kell megválnia a költségcsökkentés miatt – mondta a tanácsi alelnök. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy megszűnhetnek a kulturális intézmények, például a filharmónia vagy a színház. Hogy ezt elkerüljék, megoldás lehet az utóbbi átadása a megyeszékhely önkormányzatának, ennél ugyanis nincs létszámfölösleg. Erről politikai döntést kell hoznia a két helyhatóságnak, vagyis meg kell szerezniük hozzá a liberális partner beleegyezését.
Kiss Sándor most sem rejtette véka alá a megyei tanácselnököt illető bírálatát. Mint mondta, vele alelnökként nem konzultál, neki nincs beleszólása szinte semmibe, a tanács igyekszik ellensúlyozni az egyszemélyes irányítást. „A tanácselnök tehetetlensége miatt egy év alatt 350 millió euró értékű beruházástól esett el a megye” – jelentette ki Kiss. Szerinte rossz a rendszer, mert nincs mód a közvetlenül választott tisztségviselő elmozdítására, még ha az illető alkalmatlannak bizonyul is.
Kérdésünkre az alelnök elmondta véleményét az Ady Endre Kulturális Központra úgymond eltérített budapesti kormánytámogatás ügyében Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti alelnök által szorgalmazott vizsgálatról. Kiss szerint rég lefutott ez az ügy: lehet, hogy annak idején a Fidesz Tőkésnek ígérte az erre fordított pénzt, és lehet, hogy meg is kapta volna, ha nem lett volna kormányváltás, de nem ez történt. A két pályázat közül a Mecénás Alapítványé nyerte el az összeget, amivel akkor el is számoltak. Annyit építettek, amennyire tellett. „Én bihari vagyok, arra törekszem, hogy a beruházások, Biharba, Váradra kerüljenek” – tette hozzá arra utalva, hogy a Tőkés-féle Ady-zarándokhelyet a Szilágy megyei Érmindszentre tervezték.
Máté Zsófia. Krónika (Kolozsvár)