Március 15 – Nyugodt ünneplés fagyos időben Erdélyben
Erdélyben szinte valamennyi magyar lakta településen nyugodt hangulatban, de mostoha időjárási viszonyok között ünnepeltek a magyar nemzeti ünnepen.
Kolozsváron idén is összefogta a román és a magyar politikai erőket a magyar nemzeti ünnep. Az egykori Biasini szálló falán álló Petőfi-emléktábla előtt Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei elnöke és Gergely Balázs, az ellenzéki Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, valamint a kormánypárti Horia Uioreanu megyei önkormányzati elnök és az ellenzéki Emil Boc polgármester is beszédet mondott.
Megannyi rendezvényen felolvasták a szervezők Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök ünnepi üdvözletét. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a román kormányfő idén csak az RMDSZ-en keresztül juttatta el az üzenetét az ünneplések helyszínére, a miniszterelnöki hivatal honlapján nem jelent meg a dokumentum, és a román hírügynökségek sem ismertették annak tartalmát.
A magyar nemzeti ünnepen csupán Aradon szervezett ellentüntetést az Új Jobboldal nevű román szélsőséges nacionalista szervezet. A mintegy negyven fős felvonuló csoport az aradihirek.ro portál tudósítása szerint megpróbált elégetni egy papírból készült székely zászlót. A papír azonban a mostoha időjárási viszonyok közepette átnedvesedett, és nem gyulladt meg.
Az Arad megyei Pécskán az 1958-as erdélyi Szoboszlay-per tíz kivégzett és 47 bebörtönzött elítéltjének állítottak emléket. Jámbor Ilona, az eseményt szervező In Memoriam 1956 egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: akárcsak az 1848-as forradalom, a Szoboszlay Aladár nevével fémjelzett 1956-os forradalmat követő szervezkedés is a szabadságszeretetről szólt.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a székelyföldi Gelencén mondott beszédet az ünnepségen. Kijelentette, ma az autonómia az a cél, amelyért össze kell fogniuk a magyar szervezeteknek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kalotaszeg fővárosába, Bánffyhunyadra hirdette meg központi rendezvényét. A helyi idő szerint 20 órakor (közép-európai 19 óra) kezdődő rendezvényen Tőkés László EMNT-elnök, és Toró T. Tibor EMNP-elnök is beszédet mond.
Toró T. Tibor délután a marosvásárhelyi Petőfi-szobornál tartott rendezvényen is részt vett. Abbéli meggyőződéséről beszélt, hogy Erdélyben is, de szerte a Kárpát-medencében is lehet és érdemes magyar jövőt építeni.
Tőkés László a nagyváradi Szacsvay Imre-szobornál kijelentette: „amíg nem vesszük kezünkbe a sorsunkat, amíg a népakarat és az önrendelkezés nem valósul meg, addig csak áltatjuk magunkat azzal, hogy szabadok vagyunk".
MTI
Erdély.ma,

Ünnep – „Tavaszcsináló emberekké kell válnunk”
Koszorúk lepték el Petőfi emléktábláját a Biasini-szállón
A március 15-i kolozsvári megemlékezés a Biasini-szállónál folytatódott tegnap délben, ahol a Petőfi-emléktábla megkoszorúzását megelőző ünnepi beszédek sorát Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. – Nehéz olyat mondani nemzeti ünnepünk alkalmából, ami kibillent bennünket hétköznapi fásultságunkból – jegyezte meg, majd hangsúlyozta: az egymás iránti tisztelet szellemében, közösen kell érvényt szereznünk jogainknak. – Olyan országot akarunk, amely nem félti jövőjét, hanem megalapozza azt, illetve olyan országot, ahol otthont teremthetünk, családot alapíthatunk, és anyanyelvünket szabadon használhatjuk – fejtette ki az RMDSZ-elnök.
Vuşcan Gheorghe Kolozs megye prefektusa Victor Ponta miniszterelnök beszédét olvasta fel, míg Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök ünnepi beszédét Magdó János kolozsvári főkonzul tolmácsolta.
Horea Uioreanu, a Kolozs Megyei Tanács elnöke beszédében hangsúlyozta: az 1848-as szabadságharc teljesen átalakította a magyar polgári társadalmat. – A magyar és román nemzet évszázadokon keresztül együtt dolgozott, és kívánom, hogy – amint azt a szabadságharc vezérei is megfogalmazták – továbbra is békében, szabadságban és egyetértésben éljen – mondta a tanácselnök.
Emil Boc polgármester a város kulturális sokszínűségében rejlő értékek kiaknázását hangsúlyozta, amelyet csupán az Erdély fővárosában együtt élő nemzetek összefogásával lát megvalósíthatónak. – Együtt sikerült kivívnunk az ifjúsági főváros címet és közösen pályázzuk meg a kulturális fővárosi címet is, hogy Európának is megmutathassuk: a tolerancia és az egymás iránti tisztelet jegyében lehet eredményesen dolgozni – beszélt a közös tervekről a polgármester a magyar nemzeti ünnep alkalmából.
Simon Csaba, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke kiemelte: az MPP azért jött létre, hogy legyen, aki nemzeti politikusainkat a helyes útra kényszerítse. – Keresni, meglátni, segíteni, a közös ügyet szolgálni, ez március 15-e üzenete – foglalta össze.
– A behavazott, zimankós időjárás ellenére nekünk, magyaroknak megérkezett a tavasz – mondta Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke. – Minden nemzet életében léteznek termékeny és terméketlen időszakok – hasonlította az évszakok váltakozásához a társadalmi ciklusokat az EMNP-elnök rávilágítva, hogy míg az évszakok váltakozása elkerülhetetlen, a társadalmi időszakot befolyásolhatjuk. – Ha véget akarunk vetni a belénk költözött szimbolikus télnek, közönynek, akkor elsősorban magunkban kell mérlegelnünk, átértékelnünk, hogy mi is tavaszcsináló emberekké válhassunk – fogalmazott a politikus.
Panek Zsuzsa a kolozsvári ifjúság üzenetét tolmácsolta az ünnepségen, amelyen a Kolozsvári Református Kollégium énekkara közreműködött alkalomhoz illő forradalmi dalokat énekelve, a történelmi egyházak képviselői pedig áldást mondtak.
Az ünnepi megemlékezés záróakkordjaként az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Kolozs megyei prefektúra, a Kolozsvári Magyar Konzulátus, Kolozsvár Polgármesteri Hivatala, az MPP, az EMNP, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, László Attila szenátor, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Kolozsvári Ifjúsági Fórum, a Kolozsvári Helyi Tanács, a Kolozs Megyei Diáktanács, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács, Sógor Csaba EP-képviselő, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a Romániai Magyar Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Szövetsége, a Protestáns Teológiai Intézet és a Debreceni Református Kollégium képviselői helyeztek el koszorút az emléktáblánál.
Szabadság (Kolozsvár),

Biró Rozália: az USL tárgyalni sem akar a nemzetállamról
Az alkotmánymódosító parlamenti bizottság következő ülésén nagy eséllyel lesöprik az asztalról az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy képezze vita tárgyát a Romániát nemzetállamként meghatározó első cikkely is – nyilatkozta a maszol.ro-nak a testület RMDSZ-es póttagja, Biró Rozália szenátor.
Mint ismert, a parlamenti pártoknak múlt hétig kellett beterjeszteniük a bizottsághoz azokat a témaköröket, amelyek a szakértőik szerint módosulásra szorulnak az alkotmányban. Az RMDSZ szerint nem állja meg a helyét az alaptörvény első paragrafusa, amely szerint Románia nemzetállam, és erről is vitát szeretne a testületben.
Biró Rozália tájékoztatása szerint a múlt heti ülésen a bizottság szociáldemokrata alelnöke, Ioan Chelaru a pártok által javasolt témaköröket kommentálva kijelentette: vannak olyan felsorolt területek, amelyek nem képezik alkotmánymódosítási vita tárgyát. Az alkotmány 152. cikkelyére hivatkozott. Ez a cikkely azt a három paragrafust sorolja fel, amelyek nem módosíthatók az alaptörvényben. Többek között nem lehet hozzányúlni a Románia nemzetállami jellegére vonatkozó cikkelyhez sem.
A PSD-s alelnök bejelentését Crin Antonescu bizottsági elnök is azonnal felkarolta – számolt be az ülésen történtekről a szenátor. Tájékoztatása szerint Chelaru kifogásaira Máté András Levente, a bizottság RMDSZ-es alelnöke úgy reagált: elfogadhatatlan a szövetség számára, hogy bizonyos témákról még csak tárgyalni sem lehet.
Biró Rozália gyanúja szerint a Szociál-Liberális Szövetség (USL) paravánként használja a civil szakértőkből álló Alkotmányozó Fórumot az alkotmánymódosítási elképzeléseinek megvalósításához. Az RMDSZ-es politikus ezt a következtetést a parlamenti alkotmánymódosító bizottság eddig ülésein tapasztaltakból vonta le. „A gyanúm szerint ezzel a fórummal próbálják kikerülni azt, hogy a parlamenti bizottságban érdemi munka, vita legyen. Azt fogják majd nekünk mondani: az lehet, hogy a parlamenti bizottságnak más a véleménye, de lám, az Alkotmányozó Fórum, azaz a civil szféra, a szakértők ezt másképp látják. Vagyis a gyanúm szerint az USL az Alkotmányozó Fórumban megfogalmazott álláspontokat próbálja majd ráerőltetni a parlamenti bizottságra. Az sem véletlen, hogy ezt a fórumot az USL-hez közel álló Cristian Pârvulescu politológus vezeti" – fogalmazott a szenátor.
„Azt már én tenném hozzá: a bizottságot létrehozó kormányrendelet nem azt írja elő, hogy a parlamenti testület a román alkotmány módosításával foglalkozik, kivéve a 152. cikkelyt. A rendelet szerint a bizottság az alaptörvény egészével foglalkozik, a 152. pedig az egyik paragrafus a sok közül" – magyarázta Biró Rozália.
A legutóbbi ülésen az RMDSZ javaslatainak napirenden tartásáról nem született döntés, ezért várhatóan az e heti ülésen komolyabb vita fog kialakulni erről. „Ha ily módon söprik le az asztalról azt a javaslatunkat, hogy tárgyaljunk a nemzetállamiságról, akkor a továbbiakban arról sem lehet vita, hogy államalkotó tényezők-e a kisebbségek, és arról sem, hogy a magyar nyelv hivatalos státust kapjon bizonyos régiókban. Az első csatánk tehát az lesz, hogy elérjük: legalább érvekkel támaszthassuk alá, hogy szerintünk Románia miért nem nemzetállam" – mondta a szenátor.
Maszol.ro,

Bűnvádi eljárás Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő ellen
Bűnvádi eljárást indított a legfőbb ügyészség Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő és Sorin Constantin Lazăr szociáldemokrata szenátor ellen érdek-összefonódás miatt.
Az ügyészség tegnapi közleménye szerint a két honatya ellen azért vizsgálódnak, mert rokonaikat alkalmazták képviselői, illetve szenátori irodájukban.
Kerekes 2006 és 2009 között a fiát és a feleségét, Lazăr pedig 2010 és 2011 között a fiát alkalmazta. Mint arról beszámoltunk, az ügyészek múlt héten Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ellen is eljárást indított, mivel az feleségét alkalmazta irodájában. Máté ugyanakkor azt mondta: amikor feleségét alkalmazta, azt nem tiltotta törvény.
Krónika (Kolozsvár),

Bennem is megvan a székely konokság
A parlamenti alkotmánymódosító bizottság RMDSZ-es póttagja, Biró Rozália szerint a Szociál–Liberális Szövetség az Alkotmányozó Fórumban megfogalmazott álláspontokat próbálja majd ráerőltetni a parlamenti testületre. A szenátort, Nagyvárad korábbi alpolgármesterét a bizottság munkájáról, a románok tűréshatáráról Cseke Péter Tamás kérdezte.
Ha jól tudom, az alkotmánymódosító parlamenti bizottság tagjának jelölték, időközben azonban „lefokozták” póttaggá. Ez hogyan történt?
A bizottság úgy döntött, túl nagy a testület létszáma, és ezt csökkenteni kell. Így Máté András Levente képviselő a bizottság tagja, én pedig az RMDSZ által javasolt póttagja vagyok. Ám a testület szabályzata értelmében a póttagok is részt vehetnek az ülésen, kifejthetik az álláspontjukat a napirenden lévő kérdésekről.
Mi történt eddig az alkotmánymódosító bizottságban?
Eddig öt ülésünk volt, és a legutóbbi volt az első alkalom, amikor talán érdemben kezdett el tárgyalni a bizottság arról, melyek is a feladatai. Az ezt megelőző üléseken csak az kristályosodott ki, hogy megalakul a Cristian Pârvulescu politológus vezette, szakértőkből álló Alkotmányozó Fórum. A gyanúm szerint ezzel a fórummal próbálják kikerülni azt, hogy a parlamenti bizottságban érdemi munka, vita legyen. Ugyanis az előző üléseken ahelyett, hogy érdemben dolgozott volna a bizottság, inkább huzavona folyt. A testület elnöke, Crin Antonescu szenátusi házelnök valahogy megpróbálta az Alkotmányozó Fórumra testálni azokat a szerintem nagyon fontos lehetőségeket, hogy komoly, érdemi vita folyjon az alkotmánymódosításról. Tartok attól, hogy ezt a fórumot paravánként fogják használni. Párhuzamosan terveznek majd közvitákat, ezeknek az eredményeit összesítik és sorrendbe állítják, és azt fogják majd nekünk mondani: az lehet, hogy a parlamenti bizottságnak más a véleménye, de lám, az Alkotmányozó Fórum, azaz a civil szféra, a szakértők ezt másképp látják. Vagyis gyanúm szerint a Szociál–Liberális Szövetség (USL) az Alkotmányozó Fórumban megfogalmazott álláspontokat próbálja majd ráerőltetni a parlamenti bizottságra.
Varga Attila volt RMDSZ-es képviselő is tagja az Alkotmányozó Fórumnak. Ő azt nyilatkozta, hogy a parlamenti bizottság munkája az elsődleges, a honatyák nem kötelesek figyelembe venni a fórum ajánlásait. Ez nem ellentmondás?
Nézze, a parlamenti szakbizottságban is a szociál–liberálisok vannak többségben, és minden bizonnyal az sem véletlen, hogy az USL-hez közel álló Pârvulescu vezeti az Alkotmányozó Fórumot. Bár azt tudnám önnek mondani mondjuk két hónap múlva, hogy a sejtésem nem igazolódott be!
Mi történt a legutóbbi ülésen?
Valamennyi parlamenti párt beterjesztette azokat a témaköröket, területeket az alkotmányból, amelyeket szerinte módosítani kellene. A Demokrata-Liberális Párt például 13, a Dan Diaconescu Néppárt 24, az RMDSZ 27 ilyen témakört javasolt. A javaslatok nem arról szólnak, hogyan módosítanánk az adott témakörhöz tartozó alkotmányos előírásokat, csupán a módosítani kívánt területeket jelölik meg. Mi a felsorolásunkat a Romániát nemzetállamként meghatározó cikkellyel kezdtük, a második javaslatunk a történelmi kisebbségek államalkotó nemzetként való elismerése volt.
Mi lesz a sorsuk ezeknek a javaslatoknak?
A legutóbbi ülésen azt mondta a bizottság egyik, PSD-s alelnöke: a beérkezett témaköröket elemezve megállapíthatjuk – királyi többes volt, ami sértette a fülemet –, hogy vannak olyan felsorolt területek, amelyek nem képezik alkotmánymódosítási vita tárgyát. Nem mondta ugyan ki, de Románia nemzetállami jellegére utalt. Az alkotmány 152. cikkelyére hivatkozott, amely azt a három paragrafust sorolja fel, amelyek nem módosíthatók az alaptörvényben. Egyebek mellett nem lehet hozzányúlni a Románia nemzetállami jellegére vonatkozó cikkelyhez sem. A PSD-s alelnök bejelentését Crin Antonescu bizottsági elnök is azonnal felkarolta. Máté András képviselő kollégám erre úgy reagált: elfogadhatatlan számunkra, hogy bizonyos témákról még csak tárgyalni sem lehet. Hiszen – és ezt már én teszem hozzá, mert Máté András túlságosan is úriember volt ahhoz, hogy ezt elmondja – a bizottságot létrehozó kormányrendelet nem azt írja elő, hogy a parlamenti testület a román alkotmány módosításával foglalkozik, kivéve a 152. cikkelyt. A rendelet szerint a bizottság az alaptörvény egészével foglalkozik, a 152. pedig az egyik paragrafus a sok közül. Valószínűleg a következő ülésen erről komolyabb vita fog kialakulni. Ha ily módon söprik le az asztalról azt a javaslatunkat, hogy tárgyaljunk a nemzetállamiságról, akkor a továbbiakban arról sem lehet vita, hogy államalkotó tényezők-e a kisebbségek, és arról sem, hogy a magyar nyelv hivatalos státust kapjon bizonyos régiókban. Az első csatánk tehát az lesz, hogy elérjük: legalább érvekkel támaszthassuk alá, hogy szerintünk Románia miért nem nemzetállam.
Mi várható a bizottság következő ülésein?
A testület vezetősége összesíti és rendszerezi a beérkezett témajavaslatokat. Sok az átfedés. Több párt is javasolta, hogy az alkotmány korlátozza a sürgősségi kormányrendeletek számát. Az összesítés után ülésenként két-három témakört tárgyal majd a bizottság. Május 15-20. körül elkezdjük az egyes cikkelyek szövegszerű módosításait, a bizottság pedig kétharmados többséggel dönt a végső változatról. Ezzel egy időben megkezdi a közvitát az alkotmánymódosításról az Alkotmányozó Fórum is. A logikus az lenne, hogy a fórum és a parlamenti bizottság munkája párhuzamoson folyjék. Vagyis amikor a bizottság dönt az alkotmány egyes cikkelyeiről, akkor már figyelembe tudja venni a fórumban kialakult álláspontot az adott paragrafusokról.
Ilyen előjelek mellett van-e esély arra, hogy az RMDSZ „kisebbségspecifikus” javaslatait elfogadják?
Ha az USL-t nem tudjuk magunk mellé állítani, akkor erre kevés esélyt látok. Mert annak sem látom esélyét, hogy az USL-t alkotó pártok valamelyikét magunk mellé állítsuk. Én abban reménykedem azonban, hogy az Alkotmányozó Fórumban sikerül a javaslatainkról szóló vitákat szakmai síkra terelni. Az új régiókról szóló vita esetében is ugyanezt szeretnénk elérni. Meg kell nézni például azt, hány európai ország alkotmányában szerepel a nemzetállam meghatározás. Ezt nyilván a bizottságban is meg tudjuk tenni, ha nem születik olyan döntés, hogy a 152. cikkelyre hivatkozva lesöprik az asztalról a javaslatainkat. Ha ez a döntés születik, akkor csak az Alkotmányozó Fórumban zajló vitában reménykedhetünk.
Ön „újonc” a parlamentben. Hogyan történhetett meg, hogy az egyik legfontosabb parlamenti szakbizottságba javasolta az RMDSZ?
Tekintettel arra, hogy nincs jogászunk a szenátusban, és én az emberjogi, kisebbség- és egyházügyi bizottságnak elnöke vagyok, rám gondoltak, mert az alkotmánymódosítás valamennyire rokonterület. Három szakember is segíti a bizottsági elnöki munkámat. Például most éppen azon dolgoznak, hogy összehasonlítják az uniós tagállamok helyzetét a nemzetállamiság vonatkozásában. Kidolgozzák azt az érvrendszert, amellyel talán meg tudjuk győzni a bizottsági kollégákat, hogy ne érzelmek alapján, hanem eszükre hallgatva döntsenek.
Évekig Nagyvárad alpolgármestere volt. Hamar belejött a parlamenti munkába?
Az önkormányzati munkához szoktam, és a parlamentben egy egészen más világba csöppentem. A parlament olyan elméleti döntéseket hoz – törvényeket alkot –, amelyeknek a gyakorlatban óriási jelentőségük van, az önkormányzatok alkalmazzák a törvényeket – és ez lényeges különbség. A parlament más, és három hónap után elmondhatom, érdekes világ.
Az elmúlt hetekben a székelységgel kapcsolatos kérdések borzolják a kedélyeket Romániában. Előbb volt a székely zászló használatának ügye. Milyennek tűnt Nagyváradról a székelyzászló-botrány?
Tudni kell, hogy én csak húsz éve élek Nagyváradon, Marosvásárhelyen születtem. A családom egy része a férjem oldaláról most is a Székelyföldön él. Marosvásárhely a Székelyföld kapuja. Tehát én ilyen vegyes, partiumi-székelyföldi szemszögből tudom szemlélni ezt a kérdést. Bennem is megvan az a konokság, ami a székelyekben: törik, de nem hajlik. Azonban én tizenkét évet dolgoztam a Partiumban alpolgármesterként egy olyan városban, ahol a magyarság kisebbségben él. A székelyföldi kollégáinknak látniuk kell azt, hogy az erő az önkormányzatokban van. Az RMDSZ is azért szorgalmazza a decentralizációt, hogy minél nagyobb erejük legyen az önkormányzatoknak. Ebből kiindulva azt kell mondani: ott, ahol magyar polgármesterünk van, nem biztos, hogy arra van szükség, hogy fennhangon hirdessük azt, ami már úgyis tény. Hiszen a székely zászlók nem most kerültek ki a székelyföldi hivatalokra, hanem évekkel ezelőtt. Úgy hiszem, oda kell figyelni a román közösség tűréshatárára, és ezen a tűréshatáron belül kell cselekednünk. A tűréshatárt olyan ügyekben kell feszegetni, amelyek létkérdések számunkra. A székely zászlót ünnepi alkalmakkor – illetve máskor is, mert a törvény nem tiltja – kitűzhetjük, tehát nem ezzel kell a tűréshatárt feszegetni. Sokkal inkább lehet feszegetni, amikor a közigazgatási átszervezés kerül szóba, hiszen a jelenlegi kormányzati szándék szerint elvennék a hatalmat az önkormányzatoktól. Tehát nekem is nagyszerű érzés lobogtatni a székely zászlót, de nem ez a prioritás most, amikor ellenzékből, kisebbségként nagy horderejű döntéseket kell kivédenünk. Elsősorban az alkotmánymódosításra és az új régiók kialakítására gondolok.
Következett a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés. Egyetértett azzal, hogy a demonstráción az RMDSZ ne vegyen részt?
Egyetértettem. Nem azért, mert nincs szükség tüntetésre. Hanem azokért a tragikus eseményekért, amelyek szintén Marosvásárhelyhez köthetők. Én ezeken a tragikus eseményeken személyesen részt vettem annak idején. Autonómiatüntetések szervezésével iszonyú nagy esélyt adunk annak, hogy olyan indulatok forduljanak egymással szembe, amelyeket aztán nem tudunk megállítani. Ezért az autonómiatüntetést szerintem nem kellett volna március 10-re, és nem kellett volna Marosvásárhelyre szervezni. A demonstrációt Hargita vagy Kovászna megyében kellett volna megtartani. Ezt megelőzően pedig olyan egyeztetésekre lett volna szükség, hogy együtt tudjon tüntetni a magyar közösség.
Hogyan kommentálja azt, hogy székelyföldi RMDSZ-vezetők részt vettek a tüntetésen és a szervezésben is segítettek?
Személyes döntésük volt, én nem örültem neki. Úgy gondolom, hogy ha az RMDSZ-en belüli többség úgy dönt, nem veszünk részt a tüntetésen, akkor azt mindenkinek figyelembe kellene venni. Az más kérdés, hogy az RMDSZ belső fórumain meg kell tudnunk győzni mindenkit a többség igazáról.
Lehet-e Partium–Székelyföld ellentétekről beszélni az RMDSZ-en belül?
Nem, semmiképpen sem. Másságról azonban igen. Mások a két régió prioritásai. Nagyon sokszor elmondtam, hogy egész más eszközeink vannak a Partiumban ugyanazon célok elérésére, mint a Székelyföldön. Mondok egy konkrét példát. Ha Nagyváradon a helyi önkormányzatban pénzt szeretnénk megszavaztatni egy magyar iskola számára, teszem azt, épületfelújításra, akkor azzal a ténnyel nézünk szembe, hogy van huszonegy román nemzetiségű tanácsos, aki inkább a román iskolának adna pénzt, és van hat magyar tanácsos. Ez a Székelyföldön egész másképp néz ki. Ebből következik, hogy a céljaink azonosak, de az eszközeink eltérőek. Nekünk az összes eszköztárat használnunk kell a céljaink elérésére.
Az RMDSZ májusban kongresszust tart. Most a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökét kérdezem: mi a tétje ennek a kongresszusnak?
Számtalan körülmény módosult az utóbbi években. A kongresszus alapvető feladata az, hogy a módosult körülményekhez igazítsa, aktualizálja, átalakítsa programját, esetleg a célkitűzéseit és a célkitűzéseknek megfelelő akcióterveket. Ez a tétje a közelgő RMDSZ-kongresszusnak is. Tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg egy óriási politikai többséggel állunk szemben Romániában. Ez szükségessé teszi azt, hogy másként közelítsük meg a céljainkat. A céljaink egyébként nem sokat módosultak. Többet közülük részben vagy teljes egészében megvalósítottunk. A mód, az ütemterv, amely alapján ezeket követni kell, az változhat a kongresszuson.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Meggyalázták a magyar koszorút
Kolozsváron levették, majd rátapostak a Mátyás király szoborcsoport talapzatára elhelyezett és piros-fehér-zöld szalaggal átkötött kis koszorúra azon a szimpátia-tüntetésen, amelyen azzal a kovásznai román iskolás lánnyal szolidarizáltak, aki március 15-én piros-sárga-kék színű hajpánttal a hajában jelent meg az iskolában.
A tegnap délután 5-re meghirdetett esemény elején alig 50-en voltak a Főtéren, majd számuk egyre nőtt. A százfősre duzzadt tömeg így kívánt szolidarizálni a kovásznai lánnyal, aki azt állítja, hogy leparancsolták róla a hajpántot, majd az iskola magyar igazgatója berendelte az irodájába, és uszítással vádolta, egy magyar nevű férfi pedig halálosan megfenyegette egy közösségi portálon.
A tüntetésen megjelent a város expolgármestere, a magyarellenességéről hírhedt Gheorghe Funar is, aki azt hangoztatta: Băsescunak ki kellene tüntetnie a kovásznai román lányt tette miatt.
Sem a metsző hideg szél, sem a szemerkélő havas eső sem lohasztotta le a tüntetők kedvét, akik fél hat előtt elénekelték a román himnuszt, az egységes román nemzetet éltető szlogeneket skandáltak, „Kovászna román föld” – kiáltották. Volt olyan résztvevő is, aki azt mondta: Románia a zsidók hatalomra jutása miatt van ebben a rettenetes helyzetben. Két fiatal levette a piros-fehér-zöld szalaggal átkötött kis koszorút a Mátyás szobor talapzatáról, majd pár méterrel odébb vitték, és rátapostak, ezt követően pedig visszahelyezték azt a talapzatra.
A tüntetők nagy része tizen- és huszonéves volt, alig tízen voltak nyugdíjas korúak. A résztvevők többsége piros-sárga-kék zászlót lengetett, vagy a sáljukon szerepeltek ezek a színek. Két fiú piros-sárga-kék zászlót feszített ki, amelyre feketével fel volt írva Kovászna megye neve románul.
Máté András Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő az ügy kapcsán azt nyilatkozta: mind a román többségnek, mind a magyar kisebbségnek tisztelnie kell egymás nemzeti szimbólumait. – Nem várhatjuk el, hogy a kolozsvári román tisztelje az itt élő 15 százaléknyi magyart, ha a Kovásznán élő magyarok nem tisztelik az ott élő 15 százaléknyi románt – mondta a képviselő.
Eckstein-Kovács Péter ügyvéd szerint a szimbolikus ellenfelek szimbólumainak meggyalázása nem is balkáni, hanem keleti szokás, amelynek itteni megjelenése aggodalomra adhat okot, mert nem fér össze a köznapi ember jóérzésével. Előfordulhat, hogy feljelentés alapján indul eljárás az ügyben, vagy a rendőrség hivatalból jár el.
Hasonló tüntetésre több romániai nagyvárosban is sor került, például Kovásznán is.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),

Verespatakon bezárták, Szászfenesen építik a református templomot
Az egyház lesz a kapocs az „új” településre költözők között
Szászfenes 2013. IV. 7. – ez a felirat áll a református templom alapkövén, amit tegnap szenteltek meg a Leányvárban. A faragott terméskő időkapszulát rejt, fényképpel, tervrajzzal, alapító okirattal. Az Erdélyi Református Egyházkerület legfiatalabb egyházközsége a szászfenesi: tavaly nyáron jött létre, ma már 700 tagot számlál. Ágoston Attila megválasztott lelkész itt nemcsak templomot épít, hanem közösséget egy olyan minitársadalomban, amelynek tagjai is itt, most kezdik megismerni egymást. Szászfenes az utóbbi néhány évben fejlődött rendkívüli iramban, lakossága megháromszorozódott. Ma több mint ezer református él az ország legnagyobb községében, amelynek magyarjai túlnyomórészt római katolikusok voltak. Szászfenesen soha nem volt református templom – kisebb csodának számít korunk erdélyi magyar társadalmában: míg Verespatakon a napokban temették el az utolsó reformátust, Kolozsvár mellett új templom épül.
Hitélet, kapcsolatok, kultúra
Csodálatos, hogy esőtlen időt adott az Úr erre a napra – mondogatták az érkezők, pedig felhők tornyosultak az égen, és később a szél is megindult. Több százan tarkították a domboldalt tegnap valamivel dél után – sok volt a fiatal is. László és Ildikó három éve laknak Szászfenesen, fél éve összeházasodtak, késő őszre várják első gyermeküket. A huszonéves házaspár vasárnapjai megoszlanak a római katolikus és a református közösség között. Az alakuló egyházközségről a barátaik révén szereztek tudomást. – Figyeljük a programokat, a történéseket. Az alakuló református gyülekezetet is fiatalok kezdeményezték, biztos nagy szerepük lesz benne a fiataloknak és a gyermekeknek is – mondják, és örvendeznek annak, hogy az egyházi életbe kismamaklub-találkozó is „belefér”.
Elekes Zoltán zenetanár totyogókorú kislányával a nyakában érkezik. Csíkszeredából költözött Szászfenesre. Feleségével, Katussal Kolozsváron töltött éveikben a tóközi református templomba jártak. Kíváncsi vagyok, mit jelent egy harmincas fiatalnak az, hogy templom épül a közösségben. – Elsősorban, ami a legfontosabb: hitben való fejlődést, egy lehetőséget, hogy hitéletet tudjon élni az, aki szeretne. Kapcsolatokat és kultúrát – összegzi, és kérdésemre úgy becsüli, ha megmarad az eddigi munkatempó, öt éven belül templomba lépünk a Leányvárban.
Istentisztelet kultúrotthonban, panzióban
Szászfenes lakossága az utóbbi években mintegy 22 ezerre duzzadt – sorsa Kolozsvár afféle elővárosaként alakult: több lakónegyed épült itt, egyre többen, főleg fiatal családok költöztek ki. Korábban a helybeli magyarok többségükben római katolikusok voltak, a néhány tucatnyi reformátust Magyarlóna lelkésze gondozta. Családi házaknál találkoztak, 2003-tól az önkormányzat által kiutalt lakásban tartottak istentiszteleteket. A több mint ezer reformátusnak ez a hely már nem elég. Az új szászfenesiek eljártak régi egyházközségeikbe, Kolozsvárra, mígnem a lakosság és az egyház részéről egyaránt megszületett az igény egy önálló egyházközség megalakítására. Pap Géza akkori püspök Ágoston Attila kalotadamosi lelkipásztort bízta meg a feladattal: írja össze, gyűjtse össze a nagyközség reformátusait, akik itt mind betelepedettek, tehát egymást sem ismerik úgy, mint egy faluban, községben szokták az emberek. A Szászfenesi Református Egyházközséget tavaly júliusban jegyezték be, augusztusban presbitériumot, gondnokokat választottak, és az első konfirmációra is sor került: hat fiatal vett akkor úrvacsorát életében először. Az istentiszteleteket az önkormányzat által jelképes áron bérbe adott kultúrotthonban tartották, majd tavaly nyár óta, amikor a művelődési ház felújítása elkezdődött, Székely Olga bocsátotta rendelkezésükre a Jozefini panzió termét – ismertette a történéseket Ágoston Attila.
Az már az első pillanattól egyértelmű volt, hogy e közösségnek templom is kell majd. E célra ezer négyzetméteres telket kaptak használatra az önkormányzattól. Ősszel szerződést kötöttek Abos Ede tervezőmérnökkel, aki mintegy 300 férőhelyes templomot, parókiát, és e kettőt összekötő tanácstermet „rajzolt” a szászfenesieknek – a passzív ház (hosszú távon olcsóbban fenntartható „zöld” ház) építkezési engedélyét ma veszik át. Most árajánlatokat fognak kérni az alap elkészítésére; a legmerészebb elképzelések szerint az épület az idén tető alá kerül, és további két év alatt elkészül. Az ehhez szükséges pénzt pályázatokból, önkormányzati, megyei tanácsi költségvetésből, adományokból, külföldi (főleg holland) kapcsolatok révén remélik előteremteni.
„A veréb is talál házat...”
A folytatáshoz való biztatásként szolgált a tegnapi örömünnepség, amelyet egyházi és világi méltóságok egész sora tisztelt meg jelenlétével. Bibza Gábor esperes a Zsoltárok könyve 84. részével köszöntötte a jelenlévőket, majd Bibza István azért fohászkodott, hogy a kövekből templom legyen itt. Igehirdetésében Kató Béla püspök a kontrasztot emelte ki: míg Verespatakon a napokban temették el az utolsó reformátust, addig Szászfenesen új templom épül – kőszikla a bizonytalanságban, pajzs az agresszív világban, vár, ahonnan megerősödve indulhatunk a hétköznapokba.
Gáti Attila főgondnok olyan templomról beszélt, amely otthona lehet a helybelieknek. Szokatlan és reménykeltő, hogy a szászfenesi egyházközség gondnokai mind fiatalok: Gáti Attila gyermeke bármely pillanatban megszülethet, a közösségben sok a fiatal házas és a kisgyermek.
Ferenczy Miklós, a kolozsvári Fehér-templom lelkipásztora a gyermekekről beszélt, akik úgy fognak majd szüleikről beszélni, mint szászfenesi templomépítőkről. Dumitru Marcel Andreica görögkeleti pap örül a lehetőségnek, hogy Szászfenesen mindenki saját hagyománya szerint, saját nyelvén imádkozhat – a majdani református templom szomszédságában már áll egy új ortodox templom, kissé távolabb görög katolikus, melynek plébánosa, Florin Pop új virágszálként üdvözölte a reformátusok templomépítő tervét. Szőcs Béla, a szászfenesi római katolikus plébános arra intett: ne legyen ez az épület csupán egy csarnok, amivé hit nélkül válna. A további segítséget is ígérő Horia Petru Sulea polgármester úgy értékelte: az egyetlen, ami e nehézségekkel terhelt világban összetarthat, az a hit. Később kérdésünkre elmondta: a költségvetésből az egyházaknak elkülönített 600 ezer lejt a papokkal közös konzultáción megállapított prioritásoknak megfelelően osztaná el. A templomépítések mellett sürgős feladatként említette a szászfenesi római katolikus és a magyarlónai református templom fedélzetének javítását.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja a használaton kívül jutott templomok listájára 145.-ként a napokban felkerült verespataki református templom kapcsán a válaszlehetőségeket fontolgatta a sokakban fel-felmerülő kérdésre: van-e értelme ellenállni az úgyis bekövetkező tragédiának? Mint mondta, a szászfenesi gyülekezetteremtő példa lélekemelő, reménykeltő nemcsak a helybelieknek, hanem az erdélyi (és nemcsak erdélyi) magyaroknak is. Máté András parlamenti képviselő anyagi segítséget ígért a templomépítéshez, és erre kérte a jelen levő polgármestert és alpolgármestert is. Flóriska István, a presbiteri szövetség elnöke azt kívánta: havonta 2-3 keresztelő legyen, hogy 15 év múlva száz ifjú konfirmálhasson a leendő templomban.
KEREKES EDIT
Szabadság (Kolozsvár).

Hírsaláta
DISZKRIMINÁL AZ ORSZÁGOS VASÚTTÁRSASÁG. Hátrányos megkülönböztetésnek ítélte az Országos Diszkrimináció-ellenes Hatóság, hogy több olyan településen, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a húsz százalékot, vasútállomásokon a település neve nincs feltüntetve magyarul is a román megnevezés mellett.
A panaszt egy sepsiszentgyörgyi lakos nyújtotta be, és a Brassó megyei Örményes, Kőhalom, Kaca, a Kovászna megyei Angyalos, Bita, Nagyborosnyó, Cófalva, Zabola és Szentkatolna, valamint a Kolozs megyei Harasztos vasútállomásain hiányolta a magyar feliratokat. Az ODEH azt javasolja az Országos Vasúttársaságnak, hogy tüntesse fel a helység magyar megnevezését azokon a vasútállomásokon, ahol a település magyar lakossága meghaladja az összlakosság húsz százalékát. (Krónika) ALKOTMÁNYELLENES AZ ÚJ RESTITÚCIÓS TÖRVÉNYTERVEZET. Benyújtotta a kormány a parlamentnek a restitúciós törvény tervezetének azt a változatát, amelyet felelősségvállalással szerdán kíván elfogadtatni. Máté András Levente képviselő bejelentette: az RMDSZ jelen formájában alkotmányellenesnek tartja a tervezetet, mert az hátrányosan érintené a még nem kárpótolt tulajdonosokat. Máté azzal is elégedetlen, hogy a helyi restitúciós bizottságok munkáját ez a törvény befagyasztja arra az időszakra, amíg a kormány az állam tulajdonában levő ingatlanok felleltározását végzi, ami a kárpótlási folyamat ideiglenes leállítását jelenti. Az RMDSZ a Demokrata Liberális Párttal együtt kívánja benyújtani a bizalmatlansági indítványt, melynek megszavazása esélytelen, de jelzésértékű. (Transindex) KI LESZ ROMÁNIA ÚJ ELNÖKE. Traian Băsescu államfő szerint sem Crin Antonescu, sem Klaus Johannis, sem Sorin Oprescu nem lesz Románia elnöke 2014-ben. „Victor Ponta világosan kijelentette, hogy nem akar, a többiek nem tudnak” – fogalmazott Băsescu a Digi24 televíziónak, ahol a 2014-es államfőválasztás esélyeit taglaló közvélemény-kutatást kommentálta. LEMONDANAK, MERT NEM KÍVÁNCSIAK VÉLEMÉNYÜKRE. Testületileg lemondanak az Országos Tudományos Kutatási Tanács tagjai, akik a tanügyminisztériumot segítik az országban zajló tudományos kutatások irányításában és értékelésében. A testület tagjai azzal indokolják lemondásukat, hogy idei költségvetésük drámai léptékben csökkent, ráadásul mindmáig nem jelentették be, kik nyerték a tavalyi Humánerőforrás és Ötlet Program kutatási kiírását. Ezenkívül valamennyi, jelenleg zajló projekt finanszírozása késik, ennek ellenére máris kiírták a soron következő pályázatokat. Mindennek tetejében hónapok óta senki sem kíváncsi véleményükre. (Puterea)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

Kertész Melinda
OKMÁNYSTOP Miért vonakodnak a román törvényhozók visszaadni a levéltári anyagot az egyházaknak?
"Egyesek attól félnek, hogy ha az iratok visszakerülnek az egyházak tulajdonába, akkor azokat már nem lehet kutatni" - vélekedik Nagy Mihály Zoltán történész.
Nem kaphatják vissza a kommunista diktatúra idején elkobzott levéltári anyagukat az egyházak, egyes törvényhozók ugyanis nemzetbiztonsági kockázatot és történelemhamisítás lehetőségét látták a visszaszolgáltatásban. Nagy Mihály Zoltán történészt, a Román Országos Levéltár volt aligazgatóját többek között arról kérdeztük, hogy mi a valódi tétje annak, hogy az államosított iratok az állam kézben maradnak.
Egyelőre nem lesz levéltári visszaszolgáltatás
Főként az erdélyi magyar történelmi egyházakat érintette volna, ha a levéltári anyagok kezelésére vonatkozó törvény a levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról is rendelkezik. Az egyházak már tizenöt éve kérik az elkobzott levéltári anyagaik visszaszolgáltatását.
A levéltári anyagok visszaszolgáltatására vonatkozó előírás a törvény 2011-ben, a PDL-RMDSZ kormányzás idején elfogadott változatában szerepelt. A jogszabály úgy rendelkezett, hogy az egyházak visszaigényelhetik 1974-ben elkobzott történelmi értékű dokumentumaikat, az állami levéltárban pedig másolat marad róluk. Azonban a törvénynek ezt a verziót az ellenzékben levő USL megtámadta az Alkotmánybíróságon.
Az USL főleg az egyházi anyakönyvek visszaszolgáltatását ellenezte, arra hivatkozva, hogy a lakosság-nyilvántartás állami feladat. A taláros testület azért dobta vissza a törvényt, mert két tervezet összevonásából született, amelynek egyik részét a szenátus nem tárgyalta
A kommunista diktatúra során az egyházaktól elkobozta a levéltári iratokat a karhatalom.
Milyen mértékben kebelezte be az egyházi levéltárakat és mi volt a tétje ennek az államosításnak? Nagy Mihály Zoltán: – Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy az egyházaktól milyen levéltári iratokat vettek el, melyek voltak az iratok „beszolgáltatásának” jogi alapjai, és mikor történtek a „beszolgáltatások”. Ha az iratok „beszolgáltatásáról” beszélünk, akkor nyomban felmerül a kérdés, hogy Romániában 1990 előtt a törvények biztosították-e az egyházak számára azt a jogot, hogy az általuk kibocsátott, képzett iratokat megőrizhessék levéltáraikban, vagy be kellett-e szolgáltatniuk azokat? Az 1925-ben megjelent, majd 1957-ben módosított román levéltári törvény úgy rendelkeztek, hogy az egyházaknak nem kell beszolgáltatniuk az általuk kibocsátott iratokat az állami levéltáraknak. Ennek ellenére a Belügyminisztérium 1950-ben, rendeleti úton arra kötelezte az egyházakat, hogy szolgáltassák be az egyházi anyakönyveket. Ezeket az anyakönyveket (keresztelési, házassági, elhalálozási) először a néptanácsoknak kellett átadni, majd a ’60-as évektől innen kerültek be az állami levéltárakba. Az állam egyrészt azzal a nem kimondott szándékkal vette el ezeket az iratokat, hogy elegendő információval rendelkezzen a lakosság számarányáról az 1952. évi nagy területi átszervezés, tartományosítás előtt, másrészt az intézkedés az egyházak társadalmi befolyásának csökkentését szolgálta.
Az 1971-ben megjelent, majd 1974-ben módosított új levéltári törvény arra kötelezte többek között az egyházakat, hogy az úgynevezett történelmi jelentőségű iratokat szolgáltassák be az állami levéltáraknak. Úgynevezett vegyes bizottságokat állítottak fel, ahol az egyházak delegált képviselői és az állami levéltárak munkatársai közösen mérték fel a püspökségi, esperességi és plébániai levéltárakat és irattárakat, és az esetek többségében jegyzőkönyvben rögzítették az „átvett” iratokat. Ekkor kerültek át iratok az állami levéltárakba a különböző gyűjteményekből, többek között az állami múzeumokból, sőt még a Román Akadémiától is. Röviden, azt kell mondanunk, hogy állami kényszer hatására történtek meg az iratbeszolgáltatások, amely jogsérelmet, úgy, ahogyan az történt a földtulajdon és más egyéb javak elkobzása esetében, valamilyen formában orvosolni kellett volna. Vagyis megtalálni annak a módját, hogy miként kerüljenek vissza ezek az iratok jogos tulajdonosaikhoz.
Léteznek információk az állami levéltárakban levő egyházi iratok tartalmára illetve mennyiségére vonatkozóan? Melyek számítanak a legfontosabb dokumentumoknak?
– Nem rendelkezünk pontos adatokkal. Azonban a magyar történelmi egyházak kérésére 2011-ben készült egy felmérés, hogy milyen egyházi iratok vannak az erdélyi megyei állami levéltárakban, amely kimutatás csak a nagyobb egyházi fondok, gyűjtemények neveit és az iratmennyiséget rögzíti. Ez jó kiindulási pont lehet a későbbiek folyamán. Az egyházak számára az egyházi anyakönyvek a legértékesebbek, hiszen azok az adott egyház híveire vonatkozó legfontosabb adatokat rögzítik. Az anyakönyvek mellett a ’70-es évek második felében elkobzott iratok a legfontosabbak, mert azok sok esetben oklevelek, vagy nagyon fontos történelmi jelentőségű iratok.
Hogyan történt az egyházi iratkezelés a kommunizmus ideje alatt? Hozzáférhettek az egyházak az elkobzott dokumentumaikhoz?
– Az egyházaktól elkobzott iratokhoz a kutatók szűk, privilegizált köre juthatott hozzá.
A dokumentumok tanulmányozása adatvédelmi kérdéseket is felvethet, például az anyakönyvek esetében. Jelenleg mennyire hozzáférhetők az egyházi dokumentumok?
– Az iratok kutathatósága esetében vannak bizonyos nemzetközi szabályok, amelyeket Romániának is tiszteletben kell tartania. Általánosan elfogadott szabály, hogy az anyakönyveket 100 évvel a keletkezésük után lehet csak kutatni, vagyis ma a román állami levéltárakban szabadon kutathatók az 1912-ig keletkezett egyházi anyakönyvek. A többi állami tulajdonban lévő egyházi irat esetében a hozzáférést az is korlátozza, hogy az iratokat rendezték-e. Sajnos az egyházi iratok egy része ma is feldolgozatlanul áll, és a levéltári törvény értelmében ezek nem kutathatók. A hozzáférés és kutatás tekintetében 2007-ben történelmi jelentőségű változásoknak lehettünk a szemtanúi, miután Dorin Dobrincu vette át a levéltárak vezetését. Egy óriási nyitásról van szó, amely, reméljük, hogy a tavaly lezajlott vezetőcserék ellenére tovább folytatódik.
2011-ben az USL ellenezte az anyakönyvek visszaszolgáltatását, arra hivatkozva, hogy a lakosság-nyilvántartás állami feladat. Mi állhat ennek az érvelésnek a hátterében?
– Mindenkinek, még a politikusoknak is, de ide kell sorolnom a levéltárosokat is, tisztelniük kell és meg kell érteniük a történelmi hagyományokat, különbségeket.
Az érvelés hátterében valójában a történészek “féltékenysége” áll, akik attól félnek, hogy ha az iratok visszakerülnek az egyházak tulajdonába, akkor azokat már nem lehet kutatni.
Mikorra nyúlik vissza az anyakönyvvezetés történelmi gyakorlata, mekkora lehet az anyakönyvi fond? – Erdély területén a polgári anyakönyvvezetést 1896-tól vezették be, vagyis addig csak az egyházak rögzítették ezeket az adatokat. A román királyság területén, francia mintára már a fejedelemségek egyesülését követően egy erőszakos szekularizációs folyamat zajlott le, elkobozták az ortodox egyház összes javait, a levéltáraikat az állam elvette.
Az egyházi anyakönyveket nem kell összekeverni a lakosság-nyilvántartással, ugyanis az egyházi anyakönyvek az adott egyház belső ügykezelése során keletkeztek, nem állami utasításra vezették azokat, és az adott egyház híveinek a fontos adatait rögzítik. A katolikus egyház esetében az anyakönyvvezetés bevezetését a tridenti zsinat írta elő a 16. század közepén.
Márton Árpád képviselő az alsóházi vitát követően arról számolt be, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, a "történelemhamisítás megelőzése" érdekében szavazták le az állami levéltárakban őrzött iratanyagok visszaszolgáltatását az egyházaknak. A levéltári anyagokat illetően mi adhat okot az ilyen típusú aggodalomra, illetve milyen valós kára származhat az államnak abból, hogy visszaszolgáltatja a dokumentumokat?
– Meglehetősen suta az az érvelés, hogy ezeket az iratokat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem szolgáltatják vissza jogos tulajdonosaiknak. Ugyanis a levéltári törvény értelmében a román állami levéltárakba csak úgynevezett nem titkosított, a magyarországi levéltári terminológiával élve, nem minősített iratok kerülhetnek be. Tudomásom szerint az egyházaktól elvett iratokat sem átvételük előtt, sem utána nem tekintették minősített, titkosított iratoknak, vagyis nem áll fenn a nemzetbiztonsági kockázat.
Számomra az is értelmezhetetlen, hogy az iratok visszaszolgáltatása történelemhamisításhoz vezetne. Nagyon jó lenne hallani ezektől a személyektől, hogy milyen “történelmi igazság elferdítéséről” van szó, vagyis egyesek mit akarnak meghamisítani, elferdíteni. Valószínűleg sokan nem olvasták Lucian Boianak a román történelmi mítoszokról szóló könyvét. Pedig sokak számára tanulságos olvasmány lenne.
A Márton Árpád-féle javaslat, amelyet korában, igaz, nem ebben a formában, de Máté András Levente és Kerekes Károly terjesztett be, számos olyan garanciát tartalmaz, amely az állam és kutatók jogait védelmezi. A törvényjavaslat úgy rendelkezett, hogy csak abban az esetben szolgáltathatók vissza az egyházaktól elkobzott iratok, hogyha azokat a régi és immár új tulajdonosok megfelelő körülmények között tárolják, képzett személyzettel, levéltárossal rendelkeznek, és az iratokat kutathatóvá teszik, vagyis kutatótermet működtetnek. Sőt, a jogszabálytervezet arról is rendelkezett, hogy az iratok csak az előzetes mikrofilmezésük után kerülnek átadásra.
Transindex.ro

Beterjesztette alkotmánymódosító javaslatait az RMDSZ
A nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként, illetve nyelvük regionális nyelvként való elismerését szorgalmazza a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotmánymódosítási javaslatai között, amelyeket a szövetség parlamenti frakciói kedden hivatalosan is beterjesztettek az alaptörvény módosítását előkészítő testületnek – derült ki a szövetség szerdai hírleveléből.
Az RMDSZ indítványai között szerepel, hogy töröljék az alkotmány első cikkelyéből Románia nemzetállamként való meghatározását.
„A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény előírásait alkotmányos rangra szeretnénk emelni, javasoltuk a kötelező konzultációt kisebbségeket érintő kérdésekben" – idézte az RMDSZ hírlevele Máté András Leventét, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetőjét.
Az államszervezési javaslatok közül a politikus kiemelte, hogy az RMDSZ a kétkamarás parlamenti rendszer megőrzését támogatja, amelyben viszont a kompetenciák elkülönülnének: a szenátus a régiók képviseletét látná el. A többi kisebbség parlamenti frakciójával összhangban az RMDSZ azt javasolja, hogy a román államelnököt a parlament válassza meg kétharmados többséggel. Romániában az alkotmánymódosítás tervezetét a parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia, és akkor lép hatályba, ha érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmány módosításának folyamata azt követően indult be Romániában, hogy a decemberi választásokon a Szociálliberális Szövetség (USL) kétharmados parlamenti többséget szerzett. Az USL elsősorban az államfő, a parlament és a kormány hatáskörét szeretné pontosítani, és bevezetne egy új közigazgatási szintet, a régiót.
A bukaresti parlament kisebbségi frakciója kedden ismertette alkotmánymódosító javaslatait. Varujan Pambuccian frakcióvezető megerősítette: azt is kezdeményezték, hogy a román alaptörvényt egészítsék ki az 1918-as gyulafehérvári határozattal. Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat, és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
MTI
Erdély.ma

Kongresszusi hozzászólások 4,10 percben
Az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthette ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Bíró Rozália, az SZKT elnöke hozzászólásában elmondta: székelyföldi születésű partiumi magyarként Székelyföldön és Partiumban is otthon érzi magát. „Zavaró, hogy szövetségünk berkein belül olyan tendenciák érvényesülnek, amelyek nem veszik észre, hogy egymásra vagyunk utalva. Álmainkat csakis közösen, egyhangúan tudjuk megvalósítani. Remélem, hogy ezen a Kongresszuson is minden kérdésbe érdemben döntünk” – jelentette ki.
Biró szerint az RMDZ új programja következetes, uniós elvárásoknak felel meg, és a gazdasági válságból való kilábalást célozza. A szenátor beszédében kitért az újonnan megalakuló női szervezet létrehozására, és reményét fejezte ki, hogy a kongresszus pozitívan értékeli a megalakulását.
Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia, a jogállam és az európai értékek az RMDSZ számára nem csak címszavak. „Szeretnénk, ha a nemzetállam fogalmát törölnék az 1-es cikkelyből, kérjük a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőkként való elismerését. Kérjük a magyar nyelv használatát a hivatalos intézményekben, azokban a régiókban, ahol 20 százalék fölötti magyar ajkú lakosság él. Kérjük a helyi autonómia intézményesítését a helyi önkormányzatok által, illetve a sajátos hagyományokkal rendelkező régiók különleges jogállásának sarkalatos törvénnyel való elismerését. Az új alkotmány előírásai mélyen rányomják bélyegüket a mindennapi életünkre. Az új helyzetben új irányelvek és új célok mentén kell szerveződnünk” – mondta a politikus.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében a magyar összefogás megteremtése mellett szállt síkra. Az elmúlt hetek személyes tapasztalataira utalva Pál apostol Timóteusnak írott második levelét idézte fel, hangsúlyozva: a küzdelemtől egy közéleti vezető nem ijedhet meg, testileg-lelkileg késznek kell lennie erre. „Pál apostol élete utolsó szakaszában, földi megpróbáltatásai közepette, a Szentírás egyik legnagyobb hatású, mindenkor érvényes üzenetét fogalmazta meg. Ez a levél hozzánk, közösségünk evilági vezetőihez is szól, s arra int minket, hogy a jó harcot igenis megharcoljuk, a pályát igenis végigfussuk, a hitet igenis megtartsuk. Több harc áll még előttünk, mint mögöttünk. De ígérem, a harcot megharcoljuk, a hitet pedig megtartjuk” – zárta beszédét Borboly Csaba.
Székely István főtitkárhelyettes beszámolt a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulása óta történt eseményekről, elért eredményekről. Rámutatott, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség van az önkormányzatokra. „A tervezhető jövőt elsősorban az önkormányzatok elkötelezettségére, munkabírására tudjuk alapozni. Itt vagyunk erősek politikai széljárástól függetlenül” – hangsúlyozta Székely.
„Emelnünk kell nemzetünk belső értékét. Fokoznunk kell nemcsak az egyes ember teljesítőképességét külön-külön, hanem a nemzet együttes összmunkájának eredményét is. Ez pedig attól függ, hogy több legyen a magyarság kebelében a pozitív, mint negatív ember (...)” – Klebelsberg Kuno idézetével indította beszédét Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Ugyanakkor kiemelte, a mindenkori ifjúság számára fontos, hogy lássa, merre tart, milyen példaképeket követ, ugyanis ez határozza meg tevékenységüket, jövőképüket.
„Magyar közösségünk az elmúlt 23 év alatt megtett minden magától telhetőt, amelyre mindeddig szükség volt. Hasonlóan tavaly decemberben, amikor a romániai magyarok kilencven százaléka az RMDSZ-re szavazott” – hangsúlyozta Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselője. Felszólalásában kitért Szilágy megye sajátos jellegére: „Nem tudjuk, eldönteni, hogy szórvány vagy tömb magyarsághoz tartózunk, de a statisztikai adatok szerint az anyanyelvi oktatásban a Szilágy megyei gyerekek számaránya meghaladja a Szilagy megyei magyarok számarányát. Mindebben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek országos része volt ” – jelentette ki.
„Higgyék el, valóban egy új fejezet kezdődött szövetségünk életében, ez az az új fejezet, amelyben sikerült az elmúlt húsz év tanulságait úgy levonni, hogy abból a következőkben építkezzünk”- vélekedett Korodi Attila parlamenti képviselő a kongresszusi felszólalásában. Hozzátette: nehéz úgy dolgozni a közéletben, szembenézni ennek kihívásaival, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan azon vannak, hogy ezt ellehetetlenítsék. „Sajnálom Borboly Csabát és családját, sajnálom Markó Attilát. Nem szabad elfogadnunk, hogy ők áldozatok legyenek, és minden létező demokratikus eszközt meg kell ragadnunk, hogy harcba szálljunk azokkal, akik minket akadályozni akarnak közéleti munkánkban" – fogalmazott a képviselő.
A fiatalok lendületére, lelkületére és álmodozására legalább annyira szükség van, mint az idősebbek racionalizmusára és tapasztalataira – hangsúlyozta Takács Aranka, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének küldötte, aki az idén negyedik alkalommal sorra kerülő Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezését hozta fel példaként az RMDSZ és a MIÉRT együttműködésének eredményességére.
Peti András, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke beszédében emlékeztette a kongresszust a megyeközpont veszteségeire. „Ezt a tendenciát csak sok prábeszéddel, tisztánlátással, bölcsességgel lehet megfordítani, ezért nehéz munka vár arra a csapatra, amely ezelőtt 3 hónappal vállalta a kihívást. Vállaltuk és vállaljuk, csak együtt sikerülhet!” – jelentette ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke megyei oktatási gyorsjelentést készített. Mint mondta, Maros megye leképezi Erdély magyar közösségének helyzetét. „Nyárádszeredában és Szovátán természetes, hogy van önálló magyar iskolánk, hiszen a közösség nagytöbbsége magyar. Segesváron, Dicsőszentmártonban küzdünk az önálló magyar oktatási intézményekért – itt természetes, hogy küzdünk ezért, mert itt kis számban élnek magyarok. Marosvásárhelyt pedig még nem adtuk fel, mert még mindig van annyi magyar, hogy belakjuk. Egyetlen iskolából és óvodából se vonuljunk ki, miénk itt a tér, ezt skandáltuk 2008-ban Borbély László kampányában, ez a helyes politika, miénk itt a tér, egyetlen talpalatnyi helyet se adjunk fel” – mondta Brassai.
„A legtöbben nem mondják ki, de a bukaresti politikum fel akarja számolni a megyéket és össze akarja vonni a községeket. A mi esetünkben pedig a magyarságunk megélésének lehetőségét is el akarják venni. Legyen világos mindenki számára, hogy megyéinket nem hagyjuk. Legyen világos mindenki számára, hogy nem hagyjuk Székelyföldet feldarabolni. Az idei év legnagyobb kihívása, hogy megmentsük, amit ezer éven keresztül építettünk” – hangsúlyozta felszólalásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének elnöke. „A székely emberek határozott, bátor kiállást, és eredményt várnak tőlünk. Halljuk, látjuk, mindenki tudhatja, a székelyeknek elegük lett a bukarestiek által nyakunkra rakott kudarcokból, a tétovázásból, a toporgásból. Győzelmeket várnak. Le fogjuk tehát győzni a „merjünk kicsik lenni” szemléletet, az „oszd meg és uralkodj” politikát, az „el is lehet menni ebből az országból” típusú arroganciát” – ígérte Tamás Sándor.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy 3 fajta üzenetet lehet megfogalmazni: egyet a román társadalom és a román politikum irányába, egyet a magyarországi társadalom és a magyarországi politikum fele, egy harmadikat pedig saját közösségünk számára. „A mi közösségünk és a Szövetség 24 éve küzd jogainkért eredményesen. Minden lépéssel előrébb haladunk és tudjuk, hogy közösségünk értékeli az igyekezetet, az eredményeket. A víz igazi ízét sivatagban érzi az ember: most érezzük, ellenzékben, hogy mit jelent ott lenni, ahol a döntéseket hozzák” – mondta a képviselő.
„A regionális kulturális homogenitás a fejlődés kerékkötője” – állítja az a tanulmány, amely tudományos alapja kíván lenni a román államreformnak. Ilyen elméletek mentén, Románia küszöbön álló, a regionalizáció köpenyébe burkolt közigazgatási átszervezése a posztkommunista időszak legnagyobb fenyegetése közösségünk irányába” - hangzott el Klárik László felszólalásában. A háromszéki szenátor hangsúlyozta: a regionalizáció az utóbbi két év román politikai közbeszéd vesszőparipája lett. „Ki lett kiáltva a csodaszernek, ami egy csapásra megoldja a gazdasági és társadalmi válságban vergődő ország problémáit. Románia kormánya más utat próbál követni. Ha ezt fogja tenni, annak az lesz az eredménye, hogy még mélyebb gazdasági és társadalmi válságba taszítja az országot. Megpróbálhatja. A mi magyar kulturális és politikai összetartozásunk öntudatát nem tudja csökkenteni” –zárta felszólalását Klárik.
Pataki Csaba Szatmár megyei szenátor a hozzászólásában kifejtette: „Legyen bármilyen régiósítási elképzelés ennek térségnek meg kell maradnia, minden lépést megteszünk és támogatásunkról biztosítjuk az itt élőket. Ha kell népszavazást írunk ki, ahhoz hogy Székelyföld megmaradjon ebben a formában”.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő negyvenezer magyar Szatmár megyei magyar üdvözletét tolmácsolta hozzászólásában: „Az elmúlt választásokon bizonyítottunk, Szatmár megyében közel negyven ezren építjük magyar közösségünk, én az ők üdvözletét adom át a Kongresszus küldötteinek”.
„Sokszor elmondtuk, hogy milyen Európát akarunk mi, erdélyi magyarok, Most az elmúlt két év munkájával eljutottunk oda, hogy legfontosabb célkitűzésünket a többi európai kisebbségi közösséggel együtt fogalmazzuk meg. Azt akarjuk, legyen európai szabályozás a nemzeti közösségek jogairól, melyek kisebbségben élnek. Az európai állampolgári kezdeményezés által, egy millió aláírással fogjuk nyomatékosítani akaratunkat” – mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke szerint helyt kell állni a jövő évi európai választásokon, és ott kell lenni, ahol a döntések megszületnek, különösen most, amikor Európa átalakul, amikor új szabályok születnek, amikor az európai intézményeknek közelebb kell kerülni az állampolgárokhoz, amikor megalakulhat a régiók és közösségek Európája.
Az Európai Polgári Kezdeményezés kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő elmondta, nagyon fontos a civil társadalom hozzájárulása a törvényhozók munkájához. Emellett röviden kitért Románia aktuálpolitikai helyzetére, egy történettel illusztrálva üzenetét: „Az 1968-as megyésítéskor tüntetéseket szerveztek, különböző szlogeneket skandáltak: Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk! Hívták a helyi lelkészt, Pali bácsit is tüntetni, mondván, magyar emberekre van szükség! A lelkész azt válaszolta, nem, most józan észre van szükség”
Grüman Róbert, az Itthon, fiatalon mozgalom nevében szólalt fel, hangsúlyozva: közelebb akarják vinni a közügyeket és közösségi kérdéseket a fiatalokhoz. „Az Itthon, fiatalon mozgalom célja nem csupán szakmai rendezvények szervezése, hanem a fiatalok bevonása közösségi munkákba, mert nem csak az RMDSZ-nek van szüksége erős ifjúsági támogatásra, hanem az erdélyi magyar közösségnek is” – mondta a fiatal politikus.
Maszol.ro

Jelképes összeggel támogatnák a nagyszülőket a gyereknevelésben
Nem a bölcsődék rovására vezetnék be a rendszert
A nagyszülőknek a gyermekek nevelésében való részvételét szorgalmazza az a törvényjavaslat, amelyet Markó Attila és Máté András Levente képviselők állítottak össze és nyújtottak be a képviselőház állandó bizottságához. A tervezett törvénymódosítás szabályozná továbbá a gyereket örökbefogadó és a vér szerinti szülők között felmerülő egyenlőtlen jogokat, valamint megoldásokat javasolna azokra a bevételi forrásokra, amelyeket a gyermeknevelési időszak alatt a kismamák megtarthatnak. A nyugdíjas vagy munkanélküli nagyszülők számára kedvező módosítás értelmében egy jelképes, a minimálbér felének megfelelő összeggel támogatnák azokat, akik amúgy is biztosítják unokájuk felügyeletét. Markó Attila ezzel kapcsolatban kifejtette: a módosítás érvénybe léptetése enyhítené azt az érzelmi törést, amely a gyerek két éves korában következik be, amikor a gyereknevelési szabadság lejár, és a szülőknek valahogy meg kell oldaniuk a felügyeletet óvodaköteles koráig.
D. I.
Szabadság (Kolozsvár)

Román alkotmánymódosítás - Elismernék a kisebbségek szerepét és garantálnák a nemzeti jelképek szabad használatát
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 2013. június 13., csütörtök (MTI) - Az új román alkotmány elismerné a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, és lehetővé tenné számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, miután az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság elfogadta csütörtökön a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó módosító javaslatait - közölte az MTI-vel Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a bizottság tagja.
Az alkotmány-szövegező bizottság csütörtöki ülésén visszatért több olyan, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyhez, amelynél korábban nem született döntés az RMDSZ módosító javaslatairól.
"Az első cikkelynél megmarad az, hogy Románia nemzetállamként határozza meg magát, de elismerik államalkotó tényezőként a kisebbségeket" - magyarázta az RMDSZ képviselője. Tájékoztatása szerint a bizottság szövegtervezetébe ez olyan megfogalmazásban került be, hogy Románia elismeri a királyi ház, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában.
A bizottság szövegtervezetébe bekerült egy olyan kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket. A frakcióvezető szerint, ha ezt a kitételt a parlament plénuma is megerősíti, többé nem lehet korlátozni a székely, vagy a magyar zászló kitűzését Romániában.
Az alkotmány-szövegező bizottság az RMDSZ azon javaslatát is elfogadta, amely szerint a nemzeti kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Az MTI kérdésére, hogy ez a kisebbségek kulturális autonómiájának készíti-e elő a talajt, Máté András kitérő választ adott, de jelezte, hogy ez az új alkotmányos cikkely arra a - román törvényhozásban 2005 óta elfektetett - kisebbségi törvénytervezetre is hivatkozik, amelyben szerepel a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet.
A frakcióvezető elmondta: az RMDSZ egy negyedik javaslatát is elfogadta az alkotmány-szövegező testület, amely előírná, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek legitim képviselőivel minden őket érintő kérdésben.
Egyes cikkelyeknél volt tartózkodás, de gyakorlatilag mind a kormánypártok, mind az ellenzék támogatták az RMDSZ említett alkotmánymódosító javaslatait - mutatott rá Máté András. Hozzátette: a bizottság a jövő héten folytatja munkáját és várhatóan akkor dönt az RMDSZ azon javaslatáról, amely lehetővé tenné, hogy sarkalatos törvénnyel elismerjék egyes "hagyományos térségek különleges státusát" Romániában.
A parlamenti különbizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja és érvényes népszavazás is megerősíti.

Használhatjuk jelképeinket (Elfogadták az RMDSZ javaslatait)
Az új alkotmány elismerné a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, és lehetővé tenné számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, miután az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság elfogadta tegnap az RMDSZ erre vonatkozó módosító javaslatait.
A bizottság az RMDSZ azon javaslatát is elfogadta, amely szerint a nemzeti kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, a bizottság által megszövegezett változat azonban nem tetszik az Erdélyi Magyar Néppártnak, a „törvényes” és „törvénytelen” magyarok kategorizálásában nem akar részt venni, arra szólítva az RMDSZ-t, ne legyen cinkos az ilyen típusú politikai érdekérvényesítésnél.
Az alkotmányszövegező bizottság tegnapi ülésén visszatért több olyan, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyhez, amelynél korábban nem született döntés az RMDSZ módosító javaslatairól. Az első cikkelynél megmarad az, hogy Románia nemzetállamként határozza meg magát, de elismeri a királyi ház, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában. A bizottság tagjai 18 igen és egy nem szavazattal fogadták el az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely egy új bekezdést vezet be az alaptörvény 6. cikkelyéhez, és amely így szól: „A nemzeti kisebbségek törvényes képviselői a nemzeti kisebbségek statútumát szabályozó törvénynek megfelelően saját döntő és végrehajtó szerveket hozhatnak létre, melyek az identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkozó jogokban illetékesek”. Hasonló szavazataránnyal fogadták el a 6. szakaszhoz bevezetett 3. bekezdést, amely előírja: „A központi és a helyi közhatóságok azt követően hoznak döntéseket a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása megtartása, fejlesztése és kifejezése kapcsán, miután a nemzeti kisebbségekhez tartozó civil szervezetekkel konzultáltak”. Az alaptörvény 12. szakaszához is bevezettek egy 5. cikkelyt, amely előírja: „A nemzeti kisebbségek szabadon használhatják a közterületeken és magánterületeken saját, etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat jelképező nemzeti jelképeiket”. Ez egy lépés előre. Elismerik a nemzeti kisebbségek létét Románia területén. És lépések történtek ezen személyek kulturális, nyelvi és etnikai identitásának a tiszteletben tartására is – fejtette ki Máté András Levente. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, a kisebbségek eddig is részesültek az identitás megőrzésére vonatkozó jogokban, a különbség azonban most az, hogy ezeket az alkotmányos jogok rangjára emelték. Ami pedig annak lehetőségét illeti, hogy a nemzeti kisebbségek törvényes képviselői saját döntő és végrehajtó szerveket hozzanak létre, Máté András kifejtette, hogy kollektív szervezetekről van szó, amelyek a nem kormányzati szervekhez hasonlítanak, és javaslatokat tehetnek az állami intézményeknek. „Minden nemzeti kisebbség szervezete létrehozhat egy kollektív szervet, amely javaslatokat, véleményeket küld az állam intézményeinek, amelyek azokat figyelembe veszik, avagy nem. Nem állami intézményekről van szó, hanem az illető kisebbség egy kollektív szervéről. Például az RMDSZ létrehoz egy kollektív szervet, amely különböző intézkedéseket fog javasolni a helyi, a megyei, a régiók hatóságainak, melyeket azok figyelembe vehetnek, és törvény, kormányhatározat születhet ezek nyomán” – mondta Máté. Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy egy ilyen szerv nem hozhat döntést a Székelyföld régió létrehozásáról.
Az Erdélyi Magyar Néppárt meggyőződése szerint az elmúlt hónapok köztéri megmozdulásai, a közösségi és nemzeti jelképek, a székely és a magyar zászló használatáért rendezett demonstrációk és a közösségi fellépés más formái jelentős mértékben hozzájárultak a kisebbségi közösségek nemzeti szimbólumai szabad használatának alkotmányos garanciájához – áll az EMNP tegnapi közleményében. Biztató fejleménynek tartják az alaptörvény 6. cikkelyébe bekerült új kitételt is, melyben körvonalazódik a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának közjogi lehetősége, „azt viszont kimondottan aggasztónak tartjuk, hogy az RMDSZ által előterjesztett és a bizottság által szinte egyöntetűen támogatott indítvány szerint a kulturális autonómia intézményének létrehozási jogát nem a közösség kezébe adják, hanem egy kellően nem definiált szervezet – a nemzeti kisebbség úgymond »törvényes« képviselője – kizárólagos hatáskörébe utalják”. Az EMNP úgy véli, ezzel az etnobiznisz lehetőségét teremti meg az RMDSZ, lehetségesnek tartják, hogy a későbbi törvénykezés ezt a hatáskört az RMDSZ-re szabja majd, „és ezáltal a szövetség csúcsvezetése lehetőséget kap arra, hogy – a közösség nevében fellépve, de annak demokratikus ellenőrzése alól kivonva magát – kisajátítsa a kulturális autonómia intézményeinek létrehozását és működtetését”. A bizottsági döntésben a román hatalom oszd meg és uralkodj elvét vélik felfedezni, mellyel „jó és rossz, »törvényes« és »törvénytelen«, együttműködő és együttműködésre képtelen magyarokra, illetve magyar politikai szervezetekre” osztják a közösséget. Ugyanakkor „a romániai politikára oly jellemző titkos háttéralkut” is látni vélnek, „amelynek akár az is része lehet, hogy az erdélyi magyar közösség »törvényes képviselői« a közösség nevében egy kulturális látszatautonómiáért cserében feladták a Székelyföld mint önálló közigazgatási régió létrehozásának igényét”. Mindezek miatt az EMNP „nem lesz részese ilyen típusú politikai érdekérvényesítésnek, és arra szólítja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselőit, hogy ők se váljanak cinkossá ebben” – zárul a Toró T. Tibor pártelnök által aláírt közlemény.
A bizottság jövő héten folytatja munkáját, és várhatóan akkor dönt az RMDSZ azon javaslatáról, amely lehetővé tenné, hogy sarkalatos törvénnyel elismerjék egyes „hagyományos térségek különleges státusát” Romániában. A bizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a parlament kétharmados többséggel elfogadja, és érvényes népszavazás is megerősíti.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Államalkotó lehet a magyar kisebbség
Elismerné a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában az új alkotmány, amely lehetővé tenné számukra a nemzeti jelképek szabad használatát is.
Az alaptörvény módosítását előkészítő parlamenti bizottság csütörtökön elfogadta az RMDSZ erre vonatkozó módosító javaslatait, miután visszatért több olyan, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyhez, amelynél korábban nem született döntés a szövetség indítványairól. A testület döntése értelmében az alkotmány első cikkelyénél megmarad a meghatározás, amely alapján Románia nemzetállamként határozza meg magát, de elismerik államalkotó tényezőként a kisebbségeket. A bizottság szövegtervezetébe mindez olyan megfogalmazásban került be, hogy Románia elismeri a királyi ház, a nemzeti kisebbségek, az ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában.
A bizottság szövegtervezetébe bekerült egy olyan kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket. Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint ha ezt a kitételt a parlament plénuma is megerősíti, többé nem lehet korlátozni a székely vagy a magyar zászló kitűzését az országban. Mint ismeretes, a román prefektusok az év elején valóságos hajtóvadászatot indítottak Hargita és Kovászna megyében a székely zászlók használata ellen, és felszólították a települések elöljáróit: távolítsák el a lobogót a polgármesteri hivatalok, közintézmények homlokzatáról.
Az alkotmány-szövegező bizottság az RMDSZ azon javaslatát is elfogadta, amely szerint a nemzeti kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Csakhogy ez az új alkotmányos cikkely arra a kisebbségi törvénytervezetre hivatkozik, amelyben szerepel ugyan a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet, ám a jogszabály 2005 óta „porosodik” a bukaresti törvényhozásban. Ioan Avram, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője közölte: éppen azért nem szavazta meg a passzust, mivel nem létező törvényre hivatkozik. „Nem lehet beemelni az alkotmány szövegébe annak a kisebbségi jogszabálytervezetnek az előírásait, amelyet a parlament még meg sem szavazott. Még akkor sem, ha ennek a kitételnek az alkotmányban történő megjelenítése később nem kötelezi arra a parlamentet, hogy elfogadja a kisebbségi törvényt” – indokolta ellenszavazatát a PSD-s honatya.
Ezzel kapcsolatban különben az Erdélyi Magyar Néppárt aggasztónak tartja, hogy az indítvány szerint a kulturális autonómia intézményének létrehozási jogát nem a közösség kezébe adják, hogy annak tagjai általános, titkos és közvetlen választás útján hozzák létre döntéshozó és végrehajtó testületeiket, hanem egy kellően nem definiált szervezet – a nemzeti kisebbség „törvényes” képviselője – kizárólagos hatáskörébe utalják. „Mindez előrevetíti, hogy ezt a hatáskört a későbbi törvényi szabályozás az RMDSZ-re szabja majd, és ezáltal a szövetség csúcsvezetése lehetőséget kap arra, hogy – a közösség nevében fellépve, de annak demokratikus ellenőrzése alól kivonva magát – kisajátítsa a kulturális autonómia intézményeinek létrehozását és működtetését, ékes példáját szolgáltatva ezzel a minden körülmények között kerülendő és káros etnobiznisznek” – állapította meg csütörtöki közleményében Toró T. Tibor. Az alakulat elnöke szerint a bizottsági döntésben egyértelműen tetten érhető a román kormányzat ama törekvése is, hogy a divide et impera elv szellemében „jó és rossz, törvényes és törvénytelen, együttműködő és együttműködésre képtelen magyarokra, illetve magyar politikai szervezetekre ossza a közösséget”. Az alkotmánymódosításon dolgozó parlamenti bizottság elfogadta az RMDSZ negyedik javaslatát is, amely előírná, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek legitim képviselőivel minden őket érintő kérdésben. A bizottság a jövő héten folytatja munkáját, és várhatóan akkor dönt az RMDSZ további indítványairól, amelyek lehetővé tennék, hogy sarkalatos törvénnyel elismerjék egyes hagyományos térségek különleges státusát Romániában, továbbá amelyek hivatalos nyelvként ismernék el egy adott régióban jelentős arányban élő kisebbségek nyelvét. Különben a testület csütörtökön javaslatot tett a parlamenti képviselők és szenátorok pártváltásának tiltására is. A megszavazott indítvány értelmében a jövőben elveszíti mandátumát az a honatya, aki kilép abból a politikai alakulatból, amelynek színeiben megválasztották. (Ez a tiltás jelenleg a polgármesterekre és helyi/megyei önkormányzati képviselőkre már vonatkozik). Egyébként a parlamenti különbizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a parlament kétharmados többséggel elfogadja és érvényes népszavazás is megerősíti.
szekelyhon.ro

Így látják a készülő új alkotmányt az erdélyi magyar politikusok
Az új alkotmány szövegtervezetének kidolgozásánál múlt héten a parlamenti szakbizottság több, az erdélyi magyarokat érintő ja- vaslatot is elfogadott. Az RMDSZ javaslatára a nemzeti kisebbsé- geket államalkotó nemzeti közösségként ismerné el az új alkot- mány, és nemzeti jelképeik használatát is megengedné. Románia nemzetállami meghatározása azonban ezentúl is megmarad. Az erdélyi magyar politikusok véleménye megoszlik minderről.
Máthé András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elégedetten nyugtázza, hogy az új alkotmány elismerné, miszerint a mostani Románia területén már itt voltak az őshonos kisebbségek, és nem lehet majd ezeket összetéveszteni a bevándorló kisebbségekkel. A jövőben a székely, illetve a magyar zászló kitűzése sem ütközne akadályokba, mivel az új alaptörvény megengedné a nemzeti jelképek szabad használatát, és a kulturális autonómia irányába is utat nyitna.
Az Erdélyi Magyar Néppárt is üdvözölte a jelképhasználatot és a kulturális autonómia lehetőségét megteremtő módosításokat, de kifogásolja azt, hogy nem a nemzeti közösség, hanem a nemzeti kisebbség törvényes képviselőjének hatáskörébe utalják az autonómia intézményeinek létrehozási jogát. Az EMNP szerint így az RMDSZ kisajátítja ezeket az intézményeket. Az erdélyi magyarság nem csak az RMDSZ-ből áll, nyilatkozta Papp Előd, az EMNP alelnöke.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nem tartja előrelépésnek az elfogadott módosításokat. Izsák azt mondja: a székely jelképeket eddig is használták, az új alkotmány pedig csak akkor szolgálná a magyarok érdekeit, ha a régiósítás nem hátrányukra történne. Az SZNT elnöke úgy véli, hogy a magyarok számára nagyon veszélyes régióátalakítást csak úgy lehetne megakadályozni, ha az új alkotmányt nem szavaznák meg.
Duna Tv
Erdély.ma

Nem kapnak különleges státust a hagyományos térségek
A román alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság hétfőn elvetette azt az indítványt, amely lehetővé tette volna egyes hagyományos térségek különleges státusának elismerését – tájékoztatta az MTI-t Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője, a bizottság tagja.
Elmondta: a bizottság azzal indokolta az RMDSZ javaslatának elutasítását, hogy ezt a kérdést nem szükséges alkotmányban szabályozni.
Máté András hozzátette: az RMDSZ azért szorgalmazza a különleges státusú térségek fogalmának beiktatását az alaptörvénybe, mert az hivatkozási alapot jelentene egyebek közt Székelyföld területi autonómiájának a törvénybe iktatására. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezte akár a Duna-delta speciális helyzetének sarkalatos törvényben való szabályozását is, hiszen az alkotmány nem szűkítené le a speciális státust az etnikai kritériumokra: történelmi, vagy környezetvédelmi szempontok alapján is biztosíthatnának sajátos jogállást egy-egy térségnek.
Rámutatott: az alkotmány jelenlegi formájában sem tiltja a speciális státusú térségek létrehozását, de így már az alkotmánybíróság jogértelmezésén múlik, hogy mi lesz a sorsa egy erre vonatkozó törvénytervezetnek. Hétfőn az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) bejelentette, hogy nem vesz többé részt az alkotmányszövegező bizottság munkájában, és a parlament plenáris üléseit is bojkottálja, amikor az alaptörvény módosítása szerepel a napirenden. Múlt héten a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) is visszahívta képviselőit az alkotmányozó testületből.
A PDL azt kifogásolta, hogy a kétharmaddal kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) nem építette be az alkotmánytervezetbe az egykamarás parlamentre való áttérést, a 2009-es népszavazáson kifejezésre jutott népakaratnak megfelelően.
A parlamenti különbizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja, és népszavazás is megerősíti.
MTI
Erdély.ma

Román alkotmánymódosítás – Elkészült a szövegtervezet
Befejezte munkáját a román alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti különbizottság: a véglegesített szövegtervezetet 17 szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el szerdán a testület. Az ellenzéki pártok már korábban visszahívták képviselőiket a bizottságból.
Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője tartózkodott a szavazáson. Álláspontját az MTI-nek azzal indokolta, hogy – bár a szövegező bizottság több RMDSZ-javaslatot elfogadott – nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ ellenzi a közigazgatási régiók megalakítását, az alkotmánytervezetbe mégis bekerült ezek létrahozásának lehetősége.
A pozitívumok közt említette, hogy az alkotmánymódosítás szövegtervezete elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, lehetővé teszi számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, valamint saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel.
Máté András elmondta: az RMDSZ a parlamenti vita során még megpróbálja elfogadtatni a bizottságban visszautasított módosító indítványait, és ha az alaptörvény végső formája megfelel majd a magyarságnak, akkor támogatni fogja az alkotmánymódosításról megtartandó népszavazást. „Addig, amíg ezek nem fognak szövegszerű alkotmányos előírássá változni, addig, finoman fogalmazva, tartózkodni fogunk bármilyen mozgósítástól, ami szükséges a referendumhoz" – magyarázta a frakcióvezető.
Crin Antonescu szenátusi elnök, az alkotmánymódosítást előkészítő különbizottság elnöke úgy értékelte: a módosítás „nyertese" a parlament, amely megerősíti pozícióit a kormánnyal és az elnöki hivatallal szemben.
„Szükséges volt az államfő, a parlament és a kormány hatásköreinek pontosítása, hogy megelőzzük az utóbbi évek megalázó tapasztalatainak megismétlődését" – mutatott rá Antonescu. Felidézte: Traian Basescu államfő több ízben elutasította, hogy a parlamentben már kialakult többség jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást – ilyesmit az új alkotmány már nem tesz lehetővé. Az alkotmánymódosítás tervezetét ezután normakontrollnak és szakértői véleményezésnek vetik alá, és ősszel szavazhat róla a bukaresti parlament. A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja, és népszavazás is megerősíti. MTI
Erdély.ma

Román alkotmánytervezet: negatívumok és pozitívumok
Nem került be a román alkotmánytervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége.
Befejezte munkáját a román alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti különbizottság: a véglegesített szövegtervezetet 17 szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el szerdán a testület. Az ellenzéki pártok már korábban visszahívták képviselőiket a bizottságból. Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője tartózkodott a szavazáson. Álláspontját az MTI-nek azzal indokolta, hogy – bár a szövegező bizottság több RMDSZ-javaslatot elfogadott – nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ ellenzi a közigazgatási régiók megalakítását, az alkotmánytervezetbe mégis bekerült ezek létrahozásának lehetősége.
A pozitívumok közt említette, hogy az alkotmánymódosítás szövegtervezete elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, lehetővé teszi számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, valamint saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Máté András elmondta: az RMDSZ a parlamenti vita során még megpróbálja elfogadtatni a bizottságban visszautasított módosító indítványait, és ha az alaptörvény végső formája megfelel majd a magyarságnak, akkor támogatni fogja az alkotmánymódosításról megtartandó népszavazást. „Addig, amíg ezek nem fognak szövegszerű alkotmányos előírássá változni, addig, finoman fogalmazva, tartózkodni fogunk bármilyen mozgósítástól, ami szükséges a referendumhoz” – magyarázta a frakcióvezető.
Crin Antonescu szenátusi elnök, az alkotmánymódosítást előkészítő különbizottság elnöke úgy értékelte: a módosítás „nyertese” a parlament, amely megerősíti pozícióit a kormánnyal és az elnöki hivatallal szemben. „Szükséges volt az államfő, a parlament és a kormány hatásköreinek pontosítása, hogy megelőzzük az utóbbi évek megalázó tapasztalatainak megismétlődését” – mutatott rá Antonescu. Felidézte: Traian Băsescu államfő több ízben elutasította, hogy a parlamentben már kialakult többség jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást – ilyesmit az új alkotmány már nem tesz lehetővé.
Az alkotmánymódosítás tervezetét ezután normakontrollnak és szakértői véleményezésnek vetik alá, és ősszel szavazhat róla a bukaresti parlament. A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja, és népszavazás is megerősíti.
MTI
Nyest.h/hirek
Nyelv és Tudomány

Továbbra is vészhelyzetben
Az RMDSZ frakcióvezetője és jogászszakértője, Máté András Levente tartózkodott az alkotmánymódosítás bizottsági végszavazásakor, mert a szövetségnek nem sikerült elfogadtatnia sem a kisebbségi nyelvek regionális hivatalos nyelvként való elismertetését, sem a hagyományos térségek különleges jogállását.
Végül is csak azt cikkelyezték, amit huszonhárom év alatt elért a magyarság: az alapvető nyelvi jogokat, a nemzeti jelképeink szabad használatát (?), saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását identitásunk megőrzését érintő hatáskörökkel. Ez kevés, főként ha nem működik, de jó előre tudtuk: a Szociál-Liberális Szövetség uralta parlament nem lesz bőkezű kisebbségi jogok tekintetében, s elutasít minden olyan kezdeményezést, mely a területi autonómia megteremtésének csíráját tartalmazza. Ráadásul a régiósítás ugyancsak vitatott terve is helyet kapott a dokumentumban, ami megmaradásunkat veszélyezteti.
A hatalom lendülete mostanra mintha kissé megtört volna. Elbizonytalanodott, s megrettent a csak harmincszázalékos jelenlétet igénylő népszavazástól, s bár ígér fűt-fát, már legbelsőbb köreiben is kételkednek annak érvényes és eredményes kimenetelében, ráadásul félnek az alkotmánybírósági normakortolltól, s máris vádaskodnak, azt állítván, hogy az alkotmánybírák zöme az államelnök sugallatára hallgat, akinek – nem titok, nyilatkozott is már erről – ugyancsak visszatetsző a tervezet. Ráadásul a hónap végén Bukarestbe érkeznek a Velencei Bizottság szigorú jogászai, az Európai Parlament szakértői, s kiszivárgott: nem lelkesednek e sebtében összetákolt, de igen alaposan módosított alkotmánytervezetért.
A hazai független jogászok is úgy vélik, az alkotmánymódosítók a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyöngítése, a parlament túlhatalmának megteremtése, az alkotmánybíróság feladatkörének megnyirbálása és az államelnök jogkörének megvonása révén magát a demokráciát fenyegetik.
Az alkotmánymódosítás atyja, Crin Antonescu elismerte, hogy az egész cécó nyertese a parlament, mely imigyen megerősíti hatalmát mind a kormánnyal, mind az elnöki hivatallal szemben. De a túlhatalom soha sem veszélytelen: mert kezükben a törvényhozás, s ha azt korlátozás és ellenőrzés nélkül gyakorolhatják, magát a szabadságot veszélyeztetik.
Márpedig abból most sincs túl sok Romániában.
Simó Erzsébet
Háromszék
Erdély.ma

Lőttek idén a régióknak és az alkotmánymódosításnak
Keresztülhúzta a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) számításait az alkotmánybíróságnak az a szerdai döntése, hogy a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való leszállítása csak egy év múlva alkalmazható: szinte bizonyos, hogy emiatt idén már nem módosítják az alkotmányt, és így nem hozhatók létre a közigazgatási régiók sem.
Igen kicsi ugyanis a valószínűsége annak, hogy a jelenlegi 50 százalékos érvényességi küszöböt sikerül elérni, ha az USL eddigi terveinek megfelelően októberben tartanak referendumot az alkotmánymódosításról. Ez nem sikerült tavaly, az államfő felfüggesztéséről tartott referendumon sem, pedig az akkori népszavazásnak az alkotmánynál jóval nagyobb mozgósító erejű tétje volt. Ezt elismerik az USL vezető politikusai is.
„Az alkotmánymódosítás így már problematikus” – kommentálta szerdán este a taláros döntését a képviselőház szociáldemokrata (PSD) elnöke. Valeriu Zgonea kijelentette, ez a váratlan fejlemény akadálya lehet az idei alkotmánymódosításnak és a régiós átalakításnak. Szerinte az ötven százalékos érvényességi küszöb elérése még akkor is gondot jelent, ha az alkotmányról szóló referendumot kétnaposra szervezik, ahogyan 2003-ban történt.
Az USL liberális társelnöke, Crin Antonescu már kilátásba is helyezte a referendum elhalasztását. Nem zárta ki, hogy az alkotmánymódosításról szóló népszavazást a jövő évi elnökválasztással egy időben tartsák. Hangsúlyozta, hogy az USL a továbbiakban követendő stratégiájáról csupán az alkotmánybíróság döntése indoklásának ismeretében dönt.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője üdvözölte az alkotmánybíróság döntését. „Örülök, hogy a bírák is úgy látták: a játékszabályokat nem lehet menet közben módosítani” – jelentette ki a maszol.ro-nak Máté András. A politikus nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, hogy teljesíthető-e az 50 százalékos részvételi küszöb, ha az USL erőlteti ősszel a referendumot. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ csupán akkor hajlandó mozgósítani választóit a népszavazásra, ha parlament megszavazza azokat a módosító javaslatait, amelyeket a bizottságban nem sikerült elfogadtatni.
Maszol. ro

Új esélyt a magyar ügyeknek a kolozsvári közigazgatásban
Egy éve tölti be Kolozsvár alpolgármesteri tisztségét Horváth Anna
„Fontos célnak tartom, hogy megvalósuljon az attitűd-váltás az intézményen belül, továbbá a magyar, illetve a román közvélemény irányába. Ha a városházán belül elnyerjem a kollégák bizalmát, kialakítsunk egy olyan légkört, amely az együttműködést segíti elő. Célom volt az anyanyelvhasználat „meghonosítása”: lásd az Igen, tessék! mozgalmat, illetve azt, hogy ajtómra magyar felirat is került. Régi és új munkatársak bevonásával jó csapatot hoztam létre. Szakmaisággal és nagyon-nagyon sok munkával vívtam ki magamnak azt, hogy elismerjenek ennyi idő alatt” – fogalmazott lapunknak adott interjúban Horváth Anna. Az RMDSZ-es alpolgármester, aki idestova egy éve tölti be ezt a tisztséget, az elmúlt egy év sikereiről, kudarcairól, az elkövetkező időszak terveiről beszélt. A beszélgetés alkalmával kiderült egy személyes vonatkozású cél, elhatározás is: eltökélt szándéka, hogy többé nem dohányzik.
– Milyen érvek szóltak amellett, hogy Önt javasolja az RMDSZ az alpolgármesteri tisztségbe?
– Az alpolgármester-jelöltnek mindenekelőtt városi tanácsosnak kell lennie. Ezt a feltételt az én esetemben nem volt egyszerű teljesíteni, ugyanis a jelöltlistán a negyedik helyet foglaltam el, ami nemigen számított befutónak. Remélem, ez volt az utolsó alkalom, amikor a negyedik vagy az ötödik helyért izgulnunk kellett...
Korábban az RMDSZ-es polgármesterjelölt tanácsosi listavezető volt, elvileg őt illette meg a polgármesterhelyettesi tisztség. A kampány alatt a polgármester-jelöltet jobban megismerik, nő a bizalmi indexe. Tavaly Eckstein-Kovács Péter nem kívánt jelen lenni a tanácsosi jegyzéken, így kizárásos alapon (úgy ítélték meg, Geréd Imre még túl fiatal és tapasztalatlan, Oláh Emese pedig nem vállalta) ketten maradtunk Csoma Botonddal. Egészséges, szoros versenyhelyzet jött létre. A kerületi elnökök testülete nem tudott dűlőre jutni, patthelyzet alakult ki, s végül – ezt sokan demokrácia-deficitként ítélték meg – a Megyei Állandó Tanács hozta meg a döntést, hogy én legyek az RMDSZ alpolgármester-jelöltje.
– Tavaly rendhagyó módon Ön pihenőszabadsággal kezdte tevékenységét. Miért?
– 2012. június végén kezdődött a mandátumom és a kemény munka a polgármesteri hivatalban, s csak július végén mentem pihenőszabadságra. Rendkívül nehéz, embert próbáló volt a kampány, sokszor hajnalig plakátot ragasztottunk. Számomra a nyári időszak az, amelyet a családommal, a gyerekeimmel együtt tudok tölteni.
– Milyen volt a kezdeti időszak?
– Stresszes hetek, hónapok voltak. Éreztem, hogy hatalmasok a kolozsvári magyarság velem szembeni elvárásai. Felelősséget és bizonyítási kényszert éreztem. A városházi kollégák jelezték, hogy nagyon sietek bizonyos kérdések megoldásával. Ügyeltem viszont, hogy a sietség ne menjen az elintézésre váró ügy kárára. Tévedtem: azt hittem, hogy a politikai alkudozások lesznek a legnehezebbek, s nem a döntések, teendők közigazgatási kivitelezése. Ez meglepett. Emil Boc polgármester nagyon együttműködő volt – ehhez természetesen hozzájárult a Demokrata-Liberális Párttal kötött helyi koalíciós megállapodás. Ránk van utalva, jelenleg egyetlen határozattervezetet sem tudnak nélkülünk elfogadni – korábban csak a kétharmados döntésekben volt szükségük ránk. A PDL-s tanácsosok részéről volt és van politikai számítás: amikor úgy érezték, hogy „túlfeszítettük a húrt” bizonyos kérdésben, s hogy többet veszítenek, mint amennyit nyernek, akkor rendszerint visszatáncoltak.
– Ez milyen esetekben fordult elő?
– A temetőszabályzat módosításánál például. Ezt követően nem próbálkoztunk más, számunkra hasonlóan fontos tervezeteknek a plénum elé terjesztésével. Ilyen volt a műemlékek elé helyezendő tájékoztató táblák ügye is. Elvi kifogásuk nincs ezzel kapcsolatban, de félnek, hogy nagy lesz a „politikai ára”. Volt olyan eset, amikor az ilyen javaslatokat megszavazta ugyan a tanács, de a kivitelezés mégis elakadt. Az ellenzék minden alkalmat megragad arra, hogy magyar ügyekben keresztbe tegyen. Az etnikai feszültségkeltés, és annak hozadéka még mindig túlságosan csábító ahhoz, hogy lemondjanak róla.
– Milyen célokat fogalmazott meg a mandátum elején?
– Fontos célnak tartom, hogy megvalósuljon az attitűd-váltás az intézményen belül, továbbá a magyar, illetve a román közvélemény irányába. Hogy a városházán belül elnyerjem a kollégák bizalmát, kialakuljon egy olyan légkör, amely az együttműködést segíti elő. Célom volt az anyanyelvhasználat „meghonosítása”: lásd az Igen, tessék! mozgalmat, illetve azt, hogy ajtómra magyar felirat is került. Régi és új munkatársak bevonásával jó csapatot hoztam létre. Szakmaisággal és nagyon-nagyon sok munkával vívtam ki magamnak azt, hogy elismerjenek ennyi idő alatt. A legjobb módszer a saját példa, ezért sokat és komolyan dolgoztam. Látták, hogy ha valamit célul tűztem ki, azt nem hagyom, és kész. Azt tapasztalták, hogy velem nem működik a kifárasztásos technika. Az első év csatája ez volt a városházán belül. Ezt különben a román sajtó is tükrözte, az ambiciózus magyar asszonyról írtak a többségi újságírók, akik – észrevettem – kesztyűs kézzel bánnak velem, közben keményen bírálják a városvezetőt és alpolgármester kollégámat, illetve a városi tanácsosokat. Eddig csak rossz szokásaimra – például cigarettázás – mutattak rá, viccesen, ironikusan.
– Ehhez hozzájárul az is, hogy Kolozsvárnak eddig nem volt hölgy alpolgármestere?
– Igen, egyértelműen, bár Kolozsvár és Kolozs megye szintjén egyre több a nő politikus, akiket mellesleg elég keményen támadnak a román sajtóban „nemre való tekintet nélkül”. Rólam, úgy vettem észre, pozitív kép alakult ki a román médiában és közvéleményben, bár egyesek túlmennek ezen, s azt állítják, túl erős hatásom van Bocra, s tulajdonképpen én vezetem a városházát. Ez akadályozhatja is a munkámat, s kissé tartok ettől a megítéléstől. Sokszor úgymond betesznek nekem az ilyen cikkekkel. Ezzel tulajdonképpen Bocon akarják elverni a port, s csorbítani érdemeit, önbecsülését. Sokaknak nem érdeke, hogy a városvezető és helyettese jól együtt tudjon dolgozni. Mindezt úgy próbáltam ellensúlyozni, hogy minimálisra csökkentettem a román sajtóban a jelenlétet. Azt gondolom, ez előny. Nem érdekem, s sok energiát és időt elvehet a munkámtól. Egy kis érdekesség: amikor a Paprika Rádióban elkezdtem a kéthetente sugárzott interaktív műsort, nem sokkal később a Napoca FM adón a polgármester is ugyanazt tette – heti rendszerességgel.
– A magyar közösség irányába milyen célokat fogalmazott meg?
– Négyéves célt tűztem ki, amelyet röviden így fogalmaznék meg: sokkal erősebb tanácsi jelenlét! Most már tudjuk, hogy csak 15 százaléknyian vagyunk Kolozsváron, de még így sem lehetetlen a nyolc vagy akár tíz önkormányzati képviselő. Csodákban nem hiszek, de odafigyeléssel, kitartó munkával meggyőzhetők a kolozsvári magyarok arról, hogy az emberek nem önmagukért töltenek be tisztséget, hanem a közösségért. Ilyen hittel fejtem ki tevékenységemet. Azon vagyok, hogy a jelenlegi rendkívül szerencsés konjunktúrát a közösség javára tudjuk fordítani.
– A politikai súly szempontjából előny vagy hátrány, hogy Ön nem az RMDSZ megyei elnöke?
– Soha nem éreztem ennek hátrányát. Amikor valamely politikai egyeztetésen erre szükség volt, Máté Andrással tudtunk együtt súlyt adni bizonyos kérdéseknek. Amikor kellett, Csoma Botond RMDSZ-es tanácsi frakcióvezető is csatlakozott hozzánk. Előny az, hogy nagyon oda tudok figyelni a közigazgatási teendőkre, ezekre összpontosítok. Ellenzem a tisztségek halmozását. A kapacitásom le van foglalva az alpolgármesteri teendőkkel. Hiszek a csapatmunkában: a közöttünk korábban fennálló igen éles versenyhelyzet ellenére nagyon jól tudok együtt dolgozni Csoma Botonddal is. A kollégákkal megosztjuk, hogy ki, mikor, hova megy el a szakértelem, rátermettség, kompetencia, rálátás alapján. Nem tisztségekben gondolkozunk, hanem kompetenciában.
– Központi szinten Emil Boc pártja ellenzékben van. Ez mennyiben jelent nehézséget?
– Ez nem nehezíti a helyzetet, sokkal inkább az olyan „örökölt” megoldatlan problémák, amelyek a két-három évvel ezelőtti időszakból származnak, amikor a polgármester pártja, a PDL kormányon volt. Gyakori esetnek számít, hogy az azonos politikai színezetű tisztségviselők egyáltalán nem egyeztek, mi több, konfliktusban voltak. Nem könnyebb, nem nehezebb ellenzéki polgármesterrel együtt dolgozni Kolozsváron. Vákár Istvánnal, a Kolozs Megyei Tanács alelnökével sikerült egy olyan kommunikációs csatornát létrehoznunk különböző döntéshozók között, amelyet többen használnak...
– Vákár Istvánt említette, akinek sikerült kilobbiznia, hogy a megyei döntéshozó testület 60 ezer lejt utaljon át a műemlékek elé helyezendő tájékoztató táblákra és ugyanennyit a többnyelvű helységnévtáblákra. Hol tartanak ezek az ügyek?
– A műemlékek esetében a jó hír az, hogy a közbeszerzési eljárás elindult. Szeptemberben kihelyezzük az első harminc táblát, ötnyelvű szöveggel. Erre a Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel kötött együttműködési megállapodás alapján kerül sor. Az első harmincat havonta további harminc követi, a végső szám 369. Megítélésem szerint a folyamat egy évet tart. A jegyzéket bővíteni lehet.
A magyar nyelvű helységnévtábla kihelyezése nem megvalósítható. Iszonyú nagy a politikai ára, s teljesen fölösleges időpocsékolásnak tartom azt, hogy kigyomrozzunk egy tanácsi határozatot, amely ellen a prefektus óvást emel a közigazgatási bíróságon, ahol aztán elveszítjük a pert. Lásd az aranyosgyéresi példát. Ezért Vákár Istvánnal azt találtuk ki, más utat keresünk. Ez a következő: a Kolozsvár 2012 Európa Kulturális Fővárosa Egyesületnek 40 ezer lej céltámogatást utaltunk át új városkapuk ötletbörzéjére. Ez látványosabb, szembetűnőbb lesz, akárcsak Brassóban. Ezek elhelyezése nem igényel városi tanácsi határozatot. A kulturális főváros magába foglalja a többnyelvűséget mint megjelenítendő értéket. Ez jövő év végéig megvalósul. A Kolozsvár 2012 Európa Kulturális Fővárosa Egyesület vezetőségében benne vannak a helyi döntéshozó politikusok, az egyetemek vezetői, a politikai pártok képviselői, a prefektus, illetve elődje. Ha ők beleegyeznek, akkor a tanácsban sem akadályozhatják meg az ügyet...
– Folyamatosan visszatérő téma a Mátyás-szoborcsoport védelme és biztonsága. A kolozsvári magyarság úgy érzi, továbbra is védtelen ez a kincs. Továbbra sincs megnyugtató megoldás?
– Védtelen a műemlék, és hosszú ideig az is marad. Bonyolult, összetett kérdés ez. A törvény szerint nem kihágás vagy bűncselekmény felmászni egy műemlékre. A szobor megrongálása az utóbbi kategóriába tartozik...
– ... s amikor nemrég letört egy bronzdarab...?
– A műemlékvédelmi bizottság illetékesei és más szakemberek szerint ez nem a szoborra való felmászás miatt történt. Ezt le is írták. Az összeszerelési hiba volt. Egy évbe telt elhitetni a városházán belül, hogy a Mátyás-szoborcsoport védelme számomra fontos. Meg kellett értetni, hogy nem csak azért intézkedem ebben az ügyben, mert valaki szombaton este felhívott vagy SMS üzenetet küldött, hanem mert komolyan gondolom ezt a kérdést, s addig fogom mondani, amíg megoldást nem találunk. Sajnos nincs lehetőség arra, hogy egy helyi rendőr folyamatosan őrizze Fadrusz alkotását. Mindenféle adminisztratív megoldást próbáltam foganatosítani, a legutolsó a vasráccsal történő körbekerítés. Ezeket is el kell távolítani, mert rontják az összképet, de a Kolozsvári Magyar Napokra visszakerül...
– ... nehogy a magyarok ismét felmásszanak rá, akárcsak a tavaly...
– ... igen, sajnos ez is előfordult. A felmászás a szoborcsoportra nem „magyarellenesség”. Sajnos magyarországi turista csoportok is felmásztak a piedesztálra. A kisgyerekek számára is nagyon csábító. Hogy ez miért baj, a kollégák is nehezen értették meg. A nyár második felében virággal vesszük körül, hátha az segít. Egyik megoldás sem teremt abszolút biztonságot.
Kiss Olivér
Folytatjuk
Szabadság (Kolozsvár)

Bálint Tibor emlékharangja összefogó erő lehet
Több politikus felszólalása tarkította hétfőn este a magyar operában megtartott IV. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláját. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő azt hangsúlyozta: a romániai magyarság saját maga határozhatja meg jövőjét, jobban mondva azt közösen kell építenünk. Sándor Krisztina az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nevében szólva felelevenítette: bő négy évvel ezelőtt sokan kételkedtek a Kolozsvári Magyar Napok sikerében, de már az első rendezvény után eloszlott minden kételye. – A Kolozsvári Magyar Napok sikere példátlan teljesítmény. Minta és követendő példa lett sok más erdélyi nagyváros, Brassó, Nagyvárad és Marosvásárhely magyarságának is, ahol hasonló rendezvényeket szerveznek. Habár a fentebbi városok etnikai összetétele megváltozott az 1970-es és 1980-as évekhez képest, mégis a magyar közösség megtalálta a számára megfelelő magyar napos rendezvénysorozatot – összegzett a politikus. 
Gheorghe Vuşcan prefektus először gratulált a Kincses Kolozsvár Egyesületnek a szervezésért és a gazdag programkínálatért, majd elmondta: a politikusok radikalizálódó nyilatkozatai közepette Kolozsvárnak meg kell maradnia a tolerancia és a kölcsönös tisztelet, valamint a két nemzetség békés együttélése példájának. – A románok és a magyarok történelme nem volt mentes a megpróbáltatásokról, ám ezek nem távolítottak el minket egymástól. Bebizonyosodott, hogy őszinte párbeszéddel minden megoldható. Váljon hagyománnyá a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat, és a kultúra ezen templomában kijelentem: Kolozsvár az Önök kultúrája és művészete által gazdagodik! – összegzett a prefektus.
A Kolozs Megyei Tanács elnöke, Horea Uioreanu beszéde „a két nép közös bölcsője, Erdély” gondolat alapján körvonalazódott. – Mindkét nép bölcsője Erdély. Örüljünk tehát ennek a rendezvénynek, amelyet a megyei tanács is támogatott. Kiváló az együttműködés a tanács RMDSZ-es alelnökével, Vákár Istvánnal és a szövetséggel, s ez remélem, a jövőben is megmarad. Isten védje Kolozsvárt! – közölte a liberális politikus.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja a magyar napok nyitottságát hangsúlyozta először beszédében, majd a szervezőket dicsérte, és úgy vélekedett, hogy a példamutató kolozsvári rendezvény valóságos magyar napok vonzalmat indított el Erdély-szerte. – Amikor egy évvel ezelőtt – még beiktatásom előtt – eljöttem Kolozsvárra, pont a magyar napok idején érkeztem. A magyarországi Szent István-nap mottója: együtt az ország. Ha ezt Kolozsvárra vonatkoztatjuk, akkor elmondhatjuk: együtt Kolozsvár – fogalmazott a főkonzul.
A Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Vákár István jelképes töltetű gesztusnak nevezte azt, hogy Erdély fővárosának magyar színpadán mondhat köszöntőt a kincses város egyik legfontosabb eseményén, a Kolozsvári Magyar Napokon. – Szent István királyunk országot, hazát és nemzetet alkotott, s hagyott örökségül. Ez az ünnep itt, Mátyás király szülővárosában annak a bizonyítéka, hogy tudunk együtt szervezni és ünnepelni. Kolozsvár igazi kincseit az itt élő és alkotó emberek alkotják, ám mi csak kis részecskéi vagyunk ennek az időórának. Feladatunkat a történelem diktálja nekünk, értékeinket ápolnunk kell egymást erősítve. Ahogy eddig, továbbra is magaménak tekintem a KMN-t és támogatom – mondta Vákár.
Tőkés László Európai Parlamenti képviselő először a Marosvásárhelyen első alkalommal megszervezendő Vásárhelyi Forgatagról beszélt. – A demokrata-liberális párti Dorin Florea a magyar vandalizmustól félti Marosvásárhelyt, habár az eddigi magyar napos rendezvények során nem történt rendbontás, hanem emelkedett méltósággal mutattuk fel értékeinket. Távolról sem lehetünk elégedettek azzal, amit elértünk Kolozsváron, Erdélyben, Romániában. Távolról sem beszélhetünk még magyar jövőről. A magyar napos rendezvények a jövő irányába mutatnak, és ezért a jövőért cselekednünk, dolgoznunk, harcolnunk kell. Szent István olyan alapokat teremtett, amelyre a jövőben is számíthatunk – kezdte beszédét Tőkés.
– Huszonnégy évvel a kommunista diktatúra után nem találjuk a jövőbe vezető utat, az ország a csőd szélén áll, és a regionalizmus veszélyével kell szembenézni. A többségi nacionalizmus egymás ellen uszítja a románokat és a magyarokat – hangsúlyozta a politikus. Tőkés szerint az ország regionalizálása három történelmi nagyrégiót kíván: Erdélyt, Havasalföldet és Moldvát, majd hozzátette: egy föderális Romániában a visszacsatolt Moldova Köztársaság is elférne. Tőkés szerint a Szent István-i állameszme szellemében rendezzük dolgainkat, majd arra buzdított, hogy 2014-ben vegyünk részt a választásokon „ideát és odaát”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Kolozsvárt a legnagyobb erdélyi magyar városnak nevezte, pontosabban Erdély szellemi fővárosának, ahol elsődleges volt a kulturális értékek létrehozása. – Kolozsvár azért vált szellemi fővárossá, mert mindig befogadó város volt. A kérdés most csak az: tudunk-e élni ezzel a tartalékkal, erővel, amit Kolozsvár jelent az erdélyi magyarság számára – mondta a politikus. – Nem siránkozni kell, hanem cselekedni. Döntéseink tekintsenek a jövő fele, mi pedig őrizzük meg a transzszilván szellemiséget és értékeinket – hangoztatta a politikus, majd az önbecsülés és az egymásba vetett bizalom megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Bejelentette ugyanakkor, hogy politikai tárgyalások eredményeképpen Marosvásárhelyen mégis a Városligetben szervezik meg a Vásárhelyi Forgatagot.
A nyitógála után Gergely Balázs főszervező kérésének eleget téve Kelemen Hunor és Tőkés László együtt húzták meg az épület előcsarnokában elhelyezett Bálint Tibor-emlékharangot, majd ezt követően Horváth Anna alpolgármester és Gergely Balázs is közösen harangozott. A harangozást a nyitógála közönségének nagy része is kipróbálta.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)

Anyanyelvi igazságszolgáltatást kér Máté András Levente
Parlamenti állásfoglalás elfogadását szorgalmazza Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a Gyulafehérvári nyilatkozat III. 1. pontjában megfogalmazott előírások gyakorlatba ültetésére vonatkozóan. A gyulafehérvári nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott dokumentum hivatkozott pontja egyebek mellett anyanyelvi oktatást, ügyintézést, és igazságszolgáltatást ígér az erdélyi nemzeti kisebbségeknek.
Köztudott, hogy a nemrégiben lezárult alkotmánymódosítás során a honatyák elutasították a nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részeinek megjelenítését Románia alaptörvényében. A javaslattevő ennek fényében úgy véli: a kisebbségi jogokat érintő nemzetközi egyezményekre való tekintettel Románia Parlamentjének meg kell teremtenie az anyanyelvi igazságszolgáltatás – gyulafehérvári nyilatkozatban foglalt szellemiségével, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának előírásaival egyező – feltételeit megteremtő törvényes keretet.
A javaslat-tervezet kitér arra is, hogy a törvényhozás időszakos jelentést vár a román Kormánytól az állásfoglalásban megfogalmazott célkitűzés teljesítésének, illetve az elfogadott jogszabály gyakorlatba ültetésének állapotára, ütemére vonatkozóan.
Az állásfoglalás tervezetét kedden nyújtotta be a kezdeményező. Miután a két ház állandó bizottságainak napirendjére kerül, a Képviselőház és Szenátus együttes ülésén döntenek róla.
Erdély.ma

Adorjáni: ez a templom számomra a legszebb, mert a miénk!
Feltárult az evangélikus templom gyönyörűen felújított belseje
Közel három órán át tartó ünnepi rendezvényen avatták fel péntek délután a felújított kolozsvári evangélikus-lutheránus templomot. A hozzávetőlegesen kétszáz résztvevő az evangélikus püspökség udvarán várakozott, miközben Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök a 24., kapunyitó zsoltárt olvasta fel, majd a püspök hármas koppantására feltárult a templom gyönyörűen felújított belseje. A rendezvényen először hálaadó istentiszteletet, majd ünnepi közgyűlést tartottak, amelyen egyházi és világi méltóságok – Csutak Ibolya, Fehér Attila, Kelemen Hunor, Prőhle Gergely, Horváth Anna, Máté András Levente, Vákár István, Guttmann Szabolcs és Adrian Petruş – szólaltak fel. Aki a múltba fektet, az a jövőbe ruház be, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Közreműködött: Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze (szavalat), Mihaela Maxim (szoprán), Ambrus László (trombita) és Horváth Zoltán (orgona).
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Bíróságon a Máté-ügy
Bíróság elé állítják Máté András Levente parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét – közölték tegnap a román hírügynökségek.
A Főügyészség érdekellentéttel vádolja az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökét, mivel 5 508 lejre tett szert azáltal, hogy feleségét alkalmazta parlamenti irodájába. Máté András Levente lapunk kérdésére elmondta: a bűntényt, amellyel vádolják, akkor lehetne elkövetni, ha közalkalmazottnak minősülne, holott a parlamenti képviselői mandátum választott tisztségnek számít. Az RMDSZ-es politikus emlékeztetett, idén év elején felmentést kapott az ügyészségtől azzal az indoklással, hogy nem tekinthető közhivatalnoknak. Amennyiben őt ennek minősítenék, akkor igazából bármelyik honatyát, parlamenti képviselőt és szenátort, beleértve a kormányfőt és a miniszterelnököt is vádolni lehetne, mert olyan személyt alkalmazott, akivel az utóbbi öt évben munkaviszonyban volt – fejtette ki Máté. Mint elmondta, a Büntetőtörvénykönyv 253. szakasza értelmében, közhivatalnok esetében akkor áll fenn érdekellentét, ha rokont (férjet, feleséget és gyermeket) vagy olyan személyt alkalmaz, akivel munka- vagy kereskedelmi viszonyban volt az elmúlt öt évben.
Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: bízunk Máté András Levente ártatlanságában
Az RMDSZ értetlenül áll a hír előtt, hogy Máté András Levente parlamenti képviselő ellen összeférhetetlenség címén vádat emelt az ügyészség. Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteki állásfoglalásában hangsúlyozta: ebben az ügyben már született döntés, a hatóság korábban elrendelte a bűnvádi eljárás megszűntetését.
Máté András Levente, Kolozs megyei képviselő ellen azért emeltek vádat, mert a feleségét alkalmazta képviselői irodájában. A vádhatóság szerdai közleménye szerint az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének felesége ezáltal 5500 lej jövedelemhez jutott 2010 márciusa és decembere között. Az ügyészség szerint maga a politikus kérte felesége alkalmazását a képviselőháztól, majd ő maga hagyta jóvá a munkaszerződést.
Kelemen Hunor közleménye szerint úgy tűnik, hogy az ügyészség egyes tagjai az egymásnak ellentmondó, zavaros jogi normákat, illetve joghiányt ismét arra használják, hogy szelektív módon indítsanak peres eljárásokat megfélemlítés céljából a különböző hatóságok közméltóságai ellen. „Meggyőződésünk, hogy a Máté András Levente ellen indított eljárás ezen akciósorozatba illik bele, mely feloldja a jogállamot és átalakítja azt egy rendőrállammá, amelyben az önkény az úr” – írja az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök hozzáteszi: meggyőződésük, hogy az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nem szegett meg egyetlen hatályos jogi normát sem, és bíznak abban, hogy az igazságszolgáltatás döntéseit a törvényi és alkotmányos előírásoknak megfelelően, és az alkotmánybíróság azon határozatainak szellemében hozza, amelyek az összeférhetetlenségek, érdekellentétek, és a közméltóságok jogi státuszát szabályozó normák helyes értelmezéséről szólnak.
Az RMDSZ szolidáris Máté András Leventével, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját – áll az állásfoglalásban, mely azt is megjegyzi: a szövetség értetlenül áll az ügy előtt, és várja a Legfelsőbb Bíróság mihamarabbi döntését ebben az ügyben.
Máté András Levente korábban megalapozatlannak nevezte a vádat, mert a jogszabály, amely alapján eljártak ellene, közalkalmazottakra vonatkozik, a törvényhozók pedig nem tartoznak ebbe a kategóriába. Azt is hozzátette, hogy nem ő, hanem a parlament kötötte a munkaszerződést a feleségével.
A képviselő ellen az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) kezdeményezte az eljárást. Ez az Ügynökség a törvényhozók, közalkalmazottak, bírák, ügyészek, önkormányzati képviselők és egyéb köztisztséget betöltő személyek esetében a tisztségbeli és az érdekbeli összeférhetetlenség vizsgálatára hivatott.
Az ügyészség először bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, azonban Daniel Morar korábbi helyettes legfőbb ügyész újraindította a vizsgálatot. Az ügyet a legfelsőbb bíróság tárgyalja.
Maszol.ro

„Jó alapra, a hitre kell építeni”
Hálaadó istentisztelet keretében vette birtokba az elmúlt pénteken a belsőleg megújult templomát a Kolozsvári Evangélikus – Lutheránus Egyházközség.
Az ünnepi eseményen egyházi és világi méltóságok, testvérgyülekezetek képviselői, tervezők és kivitelezők, valamint az egyházközség tagjai vettek részt.
„Nem a falaké az ünnep, hanem a lelkeké. És ugyan ez a templom nem a legnagyobb, és nem a legrégebbi Kolozsváron, de ez a templom számomra a legszebb, mert a miénk” – hangsúlyozta igehirdetésében Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök. Az igehirdető az 1977-es bukaresti földrengés személyesen átélt katasztrófájára is emlékeztetett, rámutatva: a földrengésben azok az épületek pusztultak el, amelyeknek nem készült becsületes alapja. „Lelki épületeinket jó alapra, a hitre kell felépíteni” – vonta le a tanulságot az evangélikus egyházfő. Salamon templomszentelő imáját idézve rámutatott, önmagában a tér nem elegendő, csakis Isten jelenléte szentelheti szakrális térré a templombelsőt. Adorjáni Dezső Zoltán külön köszönetet mondott a tervezést végző Guttman Szabolcs műépítésznek, valamint a kivitelezést végző csapatnak.
Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felszólalásában hangsúlyozta, a templomépítő embert az jellemzi, hogy olyan szakrális teret teremt, amelyben Isten útját, a hitet keresi. „Aki felújít egy régi templomot, az a múlt fele fordul, és összeköti azt a jövővel. A szilárd alapot, amit örökségül kapott, továbbviszi, épít rá. A megújulás folyamata pedig nem csak az épületre érvényes, hanem az emberre, a családra, a közösségre” – mondta a szövetségi elnök. – Nehéz időkben került sor erre a felújításra, de volt néhány olyan alapvető érték, amelyet a kolozsvári evangélikus magyar közösség megőrzött és fontosnak tartott ebben az időszakban. Ilyen volt az összefogás, az egymásba vetett bizalom és a szolidaritás.” Kelemen Hunor rámutatott: a felújítás azt jelenti, hogy a közösség nem akarja elfeledni gyökereit, nem adja fel múltját. „És egy felújítás azt is jelenti, hogy az a közösség, amely tárgyi, épített örökségét megőrzi, az hiszi azt, hogy szülőföldjén megmarad. Aki a múltba befektet, az a jövőbe ruház be” – hangsúlyozta ünnepi beszédében az RMDSZ elnöke.
Az ünnepi közgyűlésen Fehér Attila evangélikus lelkész, főtanácsos sorolta fel a felújításhoz kapott segítséget, majd Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, valamint Prőhle Gergely, Magyarország Külügyminisztériumának helyettes államtitkára szólalt fel.
A kolozsvári műemlék templom felújítása idén januárban kezdődött, a restaurálás a gyülekezeti tagok és helyi vállalkozók adományai mellett a kolozsvári és Kolozs megyei önkormányzat, a román és magyar kormány támogatásának köszönhetően valósulhatott meg. A munkálatok során letisztították és újrafestették a falakat, hangszigetelt ablakokat szereltek be, kicserélték a teljes elektromos hálózatot, restaurálták a faldíszeket. A hajlékban utoljára 1967-ben végeztek átfogó belső javítási munkálatokat. A templom építését Martin Liedemann lőcsei származású evangélikus lelkész kezdeményezte. 1803-ban vásárolták meg a telket, majd 1816-ban sor került az alapkőletételre. Winkler György tervei alapján 1829 novemberére készült el, ebben az évben szentelték fel.
Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Magyarul mikor?
Az anyanyelv egészségügyi egységekben történő használatáról tett fel kérdést újra Bónis István, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője a szaktárca miniszterének. Bónis az előző parlamenti ülésszakban hasonló kérdéssel fordult az egészségügyi minisztérium vezetőjéhez, amelyben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája azon előírásainak törvénybe léptetéséről és ennek kivitelezéséről érdeklődött, amelyek az egészségügyi létesítményekben az anyanyelven történő fogadást és a diagnózis pontos megértése érdekében történő orvosi tájékoztatást és kezelést írják elő azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot. A képviselő kifejtette, azért kellett újból feltennie a kérdést a miniszternek, mert az előző kérdésére adott kitérő válaszában kizárólag a 46-os törvényre hivatkozott, amely a páciensek jogaira vonatkozik a kórházakban, öregotthonokban és más egészségügyi létesítményekben.
Politikai per
Politikai indítékú eljárásnak tekinti Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az ellene kezdeményezett pert, amelyet összeférhetetlenség vádjával a főügyészség indított azért, mert saját feleségét alkalmazta a képviselői irodájában. A politikus szerint a vádhatóság nem használt azonos mércét, mert számos más képviselő is alkalmazta családtagját parlamenti irodájában, de emiatt még nyomozás sem indult ellenük. Ráadásul tavaly júliusban arról kapott értesítést a főügyészségről, hogy nem indítanak ellene nyomozást, az akkori ügyész döntését azonban később felülbírálták. Máté szerint, ha az ügyészek ugyanazt a mércét alkalmazzák, amit vele szemben, akkor valamennyi olyan törvényhozó, de az államfő és a miniszterelnök ellen is eljárást kellene indítaniuk, akik korábbi mandátumukból újraalkalmazták egy tanácsadójukat vagy más munkatársukat.
Nem kapnak diplomáciai útlevelet
Annak ellenére, hogy a szenátus külügyi bizottsága kedvezően véleményezte, a szenátorok elutasították azt a módosító javaslatot, amely diplomáciai útlevelet biztosított volna a megyeitanács-elnököknek, a megyeszékhelyek polgármestereinek, a fővárosi polgármestereknek. A tervezet vitáján Puiu Haşotti, a liberális frakció vezetője megemlítette, csak azoknak van joguk a diplomáciai útlevélhez, akik diplomáciai tevékenységet végeznek, azaz az államelnöknek, a kormány tagjainak és a parlamenti képviselőknek. Hangsúlyozta, nem számít diplomáciai tevékenységnek az, ha két megye testvérkapcsolatot köt, vagy a régiók között szerződések születnek. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor szintén kifejtette, hogy a több ezer év alatt kialakult diplomáciai tevékenység, az államközi kommunikáció szakemberek privilégiuma, és nem hiszi, hogy ennek kiterjesztése jó lenne.
Később elemzik
A kormány az intézkedés bevezetése után 6–9 hónappal elemzi a kenyér áfája csökkentésének hatását, most még korai – jelentette ki Victor Ponta kormányfő arra reagálva, hogy a Versenytanács elemzése szerint a kenyér áruforgalmi adójának tizenkét százalékos csökkentése a termék árának csupán hatszázalékos csökkenését eredményezte. „Én személy szerint úgy gondolom, hogy ez egy sikeres projekt, melyet kiterjeszthetünk más élelmiszerekre is” – mondta Ponta, hozzátéve, az áfa csökkentése nyomán nagyobb lett a termelők nyeresége, tehát a nyereségadóból befizetett összegek is nagyobbak lesznek.
Lesz pénz a kórházaknak
Egyetlen kórházban sem lesznek gondok az idén a bérek és a számlák kifizetésével – biztosított Cristian Buşoi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke. Buşoi szerint elég lesz az eddig kiutalt pénzalap. „Ami a decemberi hónapot illeti, elmondtam, és elismétlem, az októberi költségvetés kiigazításánál szükség lesz egy kis kiegészítésre, hogy minden orvosi szolgáltatást fedezhessünk. Ha erre nem kerül sor, a jövő évi büdzséből oldjuk meg a problémát” – fejtette ki, felhívást intézve ugyanakkor a kórházmenedzserekhez, hogy ne tájékoztassák félre a közvéleményt, ne mondják azt, hogy az év utolsó két hónapjára „nulla lej” marad a költségvetésben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ötnyelvű felirat a Bánffy-palotán, ferences kolostoron
Hosszú politikai egyeztetés, göröngyös út vezetett a tegnapi akcióhoz
Négy műemlékre került ötnyelvű turisztikai tájékoztatótábla tegnap Kolozsvár belvárosában, több helyi tisztségviselő (Máté András megyei RMDSZ-elnök, Horváth Anna alpolgármester, Csoma Botond tanácsi frakcióvezető, Vákár István megyei tanácselnök-helyettes, Hegedűs Csilla volt művelődési államtitkár) jelenlétében. Az engedélyeztetési, szövegegyeztetési és kivitelezési folyamat a múlt év eleji ötlettől mostanáig húzódott. Amint arról lapunk hasábjain több ízben beszámoltunk, Vákár István kezdeményezésére tavaly február végén a Kolozs Megyei Tanács úgy határozott, 60 ezer lejt ajánl fel a kolozsvári önkormányzatnak arra a célra, hogy ötnyelvű (román, magyar, német, angol és francia) tájékoztatótáblákat helyezzenek el a műemlék épületeken, szobrokon és szoborcsoportokon. Ez egyébként a multikulturalitást tükrözni hivatott városfejlesztési stratégia része, amelyet 2006-ban fogadtak el.
– Nagyon boldog vagyok! Végre teljesült az egyik, talán a legfontosabb célkitűzésem, álmom – mondta tegnap Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, miközben a szakosodott cég munkásai a Bánffy-palota falán elhelyezték az első turisztikai tájékoztatótáblát. Az akcióra mintegy órás késéssel került sor, ugyanis a vállalat dolgozói kezdetben Bonchidára igyekeztek, azt hitték, oda kell majd elhelyezni az átlátszó alapon fekete betűkkel ellátott táblát. Az elején a felirat pontos helye sem volt biztos, aztán a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal egyik munkatársa sürgősen a helyszínre hozta a teljes dokumentációt. Innen már egyenes út vezetett az ötnyelvű (román, magyar, német, angol és francia) tájékoztatótábla elhelyezéséhez. Tegnap a Bánffy-palotán kívül a következő helyekre kerültek feliratok: a Szentegyház utcai Római Katolikus Státus bérházai, a római katolikus plébániaház, illetve a ferences templom és kolostor.
Legalább ugyanilyen ügyes-bajos volt a más városokban már hosszú évek óta alkalmazott tájékoztató módszer kivitelezése. Amint arról több ízben írtunk, Vákár István RMDSZ-es alelnök kezdeményezésére, Alin Tişe elnök beleegyezésével a Kolozs Megyei Tanács 2012. februári határozata értelmében a grémium 60 ezer lejt különített el az önkormányzat számára annak érdekében, hogy ötnyelvű turisztikai tájékoztatótáblák kerülhessenek a kincses városban levő műemlékek elé. Mindenki joggal kérdezheti: miért volt szükség a megyei döntéshozó testület anyagi támogatására, hisz a kolozsvári városháza és tanács az illetékes? Mint ismeretes, Sorin Apostu 2001. november elején bekövetkezett, korrupció miatti letartóztatását követően Kolozsvár vezetését ideiglenesen a Nagy-Románia Párt (PRM) egyik volt tisztségviselője, Radu Moisin vette át, így nem volt reális esély a helyhatóság hozzájárulására. Mi több, az átmeneti városvezető levelet küldött a megyei tanácsnak, amelyben kifejtette: módosítanák az összeg rendeltetését, azaz más célokra használnák fel. Vákár István közbenjárására az új megyei tanácselnök, Horea Uioreanu így válaszolt Moisin levelére: fenntartják az összeg eredeti rendeltetését, azaz ötnyelvű turisztikai tájékoztatótáblákat szeretnének a város több pontján látni. A Kolozsvári Városi Tanács tavaly október 17-én úgy döntött: a kapott összegből 20 ezer lejt a megvalósíthatósági tervre, 40 ezret a kivitelezésre fordít. Tavaly ilyenkor Horváth Anna azt nyilatkozta: azt tervezik, hogy év (2012 – szerk. megj.) végéig nyélbe ütik a közbeszerzési eljárással kapcsolatos adminisztratív lépéseket, illetve a kivitelezővel megkötik a szerződést, így 2013 év elejétől fokozatosan jelennek majd meg ezek a tájékoztató feliratok. A rendkívül körülményes politikai egyeztetést, illetve a közigazgatási buktatókat ékesen mutatja a több mint féléves késés.
Tegnap Horváth Anna a Szabadságnak azt nyilatkozta: nem véletlen, hogy többek között Vákár István társaságában került sor a tábla elhelyezésére a Bánffy-palotára. – A helyszín sem véletlen. Az akció a normalitás felé megtett nagyon fontos lépés. Ugyanakkor azt az üzenetet is közvetíti, hogy együttműködve, két csapat erejét egy irányba mozdítva eredményt érünk el. Életem egyik legnehezebb katakomba-harca volt. Amikor a cél elérhetőnek látszott, s azt hittük, rövid időn belül kitehetjük a táblákat, akkor újabb és újabb nehézség gördült elénk.
Vákár István felelevenítette a pénz kiutalásával kapcsolatos politikai egyeztetéseket. – Boldog vagyok, hogy nálunk is lehet olyasmi, ami más hazai helységben már évek óta megtalálható. Bár a megyei tanács költségvetése kisebb, mégis mi utaltuk ki az összeget, mert akkoriban nem volt erre politikai akarat a városi tanácsban. Bár végül csak két ellenszavazat volt, a megyei tanácsban határozottan fellépett az akkori ellenzék, mostani vezető politikai erő. A gyengült ellenállást segítette a szavazás előtti politikai egyeztetés, puhatolózás. Az akkori ellenzék hatalomra került, ennek ellenére támogatták kérésünket. Sikerélményünk van – fogalmazott Vákár. A táblák elhelyezése folytatódik, a tervek szerint ma a Farkas utcai református templomra is felkerülne.
Amint arról a Szabadság is írt, 2009 októberében magyar és német feliratokat is tartalmazó ismertető táblákat helyezett a műemlék épületekre Szatmárnémetiben a helyi önkormányzat, bár a törvények csak román, angol és francia nyelvű tájékoztatást írnak elő. Az ingatlanok építésének körülményeit ismertető feliratok főként a történelmi városrészben található épületekre kerültek fel. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint azért döntöttek úgy, hogy a törvény által kötelezően előírt román, angol és francia nyelvű felirat mellett magyarul és németül is kiírják az ismertető szöveget, mert ez utóbbi két nyelvet beszélő kisebbség tevékenyen részt vett a város és Szatmár megye életében. Emellett a turisták túlnyomó része is ezeken a nyelveken beszél. Évek óta Tordán is több – köztük magyar – nyelvű feliratok tájékoztatnak a műemlék épületek falain, a belvárosi utcanévtáblák is többnyelvűek.
A megyei és helyi önkormányzat hallgatólagosan és konkrétan támogatta az ügyet, ám sokatmondó, hogy személyesen egyetlen többségi elöljáró sem vett részt a táblák elhelyezésében. Távolmaradásukat szeretnénk azzal magyarázni: a normalitás, európaiság e szerény jelzésének megvalósulása nem indokolja tömeges jelenlétüket.
Szabadság (Kolozsvár)