Major Gizella (1940) Marosvásárhelyen élő grafikusművész. Mintegy negyven éve alkot. Munkásságát mutatja be a Major Gizella Műterem-sorozat, 24./Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/, a bevezető tanulmányt szerzője Márton Árpád. /Major Gizella Műterem-sorozat, 24. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

Az új választási törvény elméletileg még azt is lehetővé teszi, hogy mind a két magyar szervezet bejusson a törvényhozó testületbe, a gyakorlat viszont azt mutatja: ha az RMDSZ és a bejegyzés alatt álló Magyar Polgári Párt (MPP) nem fog össze, parlamenti képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság. Ez szűrhető le Márton Árpád RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető és Szász Jenő MPP-elnök szavaiból. /Cs. P. T. : Képviselet nélkül hagy a törvény? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Jelentős változtatásokra készül Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új rektora. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöki munkájával párhuzamosan hétvégenként tanított, pedagógiai doktori címet szerzett. Szeretné elérni, hogy az intézmény neve Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre változzék. A meglévő szakok bővítése mellett ősztől új szakok indulnak: képzőművészeti szak, díszlettervezés és kultúrmenedzsment szerepel az elképzelésekben. A cél, hogy regionális összművészeti egyetemmé váljanak úgy, hogy minden képzés elérhető legyen magyar nyelven is. Az itteni színészképzés mindig többletet jelent. Márton Árpád a képviselőház kulturális bizottságának alelnöke, Fazekas Ernő az InfoPro rádió műsorvezetője, Demeter András kulturális államtitkár, Gáspárik CNA-alelnök. Mindnyájan színit végeztek. – Gáspárik elismerte, hogy nem felhőtlen a viszonya a színészi szakma több képviselőjével. /Burus János Botond: Összművészeti oktatás a cél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A Projekt on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai szervezet március 18-án bukaresti kerekasztal-megbeszélést tartott, azonban pártok nacionalista hangvételének visszafogását célzó tanácskozáson – az RMDSZ-en és a Szociáldemokrata Párton (PSD) kívül – a meghívott politikai alakulatok képviselői nem jelentek meg. A zárt körű tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád a kisebbségi törvény elfogadásának kudarca felett sajnálkozott. Titus Corlatean, a PSD európai parlamenti képviselője nehezményezte Márton Árpád „pesszimista hangvételét”. Corlatean szerint a Hargita és Kovászna megyei magyarok számára a választás szabadságát a román pártokra való szavazás jelentené. /O. M. : Párt-kerekasztal, pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Szerzői felolvasással és könyvismertetővel kezdődött április 1-jén a Pallas-Akadémia Könyvkiadó megalakulásának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos ünnepségsorozat Csíkszeredában. Markó Béla ezúttal mesemondóként volt jelen, Ki lakik a kertünkben? című meséskönyvét Kovács András Ferenc költő mutatta be, majd részleteket olvasott fel Árkos üzenete egy világpolgárnak. Utak, tájak, emberek, 6. című könyvéből Váli Éva csíkszeredai író. Beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, az erdélyi magyar közösség jövője elsősorban az értelmiség állapotán, közérzetén múlik. Ehhez járult nagyban hozzá a Pallas-Akadémia Könyvkiadó az elmúlt 15 évben – méltatta a kiadót a politikus-költő. A második napon a Kriterion Ház kiállítótermében Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg a Pallas-Akadémia könyveit illusztráló művészek munkáiból szervezett kiállítást. Délután Páll Lajos festőművész-költő művészalbumát mutatták be, este pedig a színház vette át a szót: a csíki közönség Hanoch Levin Jákobi és Lájdentál című vígjátékát láthatta a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában. /Horváth István: Tizenöt év húzókönyvekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

A parlamenti pangás időszakában, miközben a képviselők és szenátorok nagy része az önkormányzati választási kampánnyal van elfoglalva, újabb három, a nemzeti kisebbségek számára hátrányos törvénytervezettel rukkolt elő a Nagy-Románia Párt, jelezte Márton Árpád képviselő. Az egyik jogszabály a magyar nemzetiségű állampolgárok Romániával szembeni lojalitását hivatott szavatolni, és egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi, melyen hűségesküt tennének a magyar képviselők és szenátorok. A másik törvény a Kovászna és Hargita megyébe települő románok számára nyújtana kedvezményeket, a harmadik, a legveszélyesebb pedig a szenátusban megbukott, de a képviselőháznak kell kimondania a döntő szót. Ez a jogszabály az RMDSZ kisebbségi törvényének mintájára, annak több cikkelyét szövegszerűen átvéve készült, de belekerült néhány, a nemzeti kisebbségek számára rendkívül hátrányos tétel, és eltűnt teljesen a kulturális autonómiáról szóló fejezet. A román összefogás magyar kérdésekben nem új keletű. A képviselő aggasztó jeleket tapasztalt a kampány során. Háromszék megye déli harmadában már többségben van a románság, és egyre több a brassói, bukaresti betelepülő. Területeket vásárolnak fel, lakónegyedek építését tervezik, elsősorban pénzes román vevők számára. /Farkas Réka: Elrománosodhat Háromszék? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Miközben az RMDSZ-es parlamenti képviselők a kampánnyal vannak elfoglalva, és önkormányzati tisztségbe való megválasztásuk foglalja le őket, a bukaresti parlamentben olyan törvények születnek, amelyek jelentősen befolyásolhatják az erdélyi magyarság ügyét – hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Kovács István, az MPP megyeitanácselnök-jelöltje, utalva Márton Árpád RMDSZ-es képviselő korábbi nyilatkozatára. Most a képviselők nem azzal foglalkoznak, amivel a választók megbízták. Ellenjelöltje, Tamás Sándor nyilatkozataira utalva elismerte, szaktudásra valóban szükség van az önkormányzati vezetésben, de ilyen ismeretekkel ő is rendelkezik. /Farkas Réka: Nem elég a bürokratikus szaktudás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

A tettlegességig fajult a kampány. Az alsó-háromszéki RMDSZ közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az MPP köpeci kampányrendezvényén a Székely Hírmondó egyik újságíróját – munkája végzése közben – részeg polgáripárti szimpatizánsok bántalmazták, erőszakkal elvették és összetörték a fényképezőgépét. Az újságíró feljelentést tett a rendőrségen. „A RMDSZ alsó-háromszéki szervezete felkéri a Magyar Polgári Párt vezetőségét, határolódjon el az esettől, vagy ha felelősnek érzik magukat a történtek miatt, vállalják ennek következményeit” – áll a közleményben. Nagy István, az MPP támogatását élvező független jelölt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a köpeci incidens saját kampányrendezvényén történt, nem az MPP rendezvényén. „Az újságíró RMDSZ-es kampánytrikót viselt, nem tudom, hogy sajtós minőségében volt-e ott. Én nem láttam, mi történt” – mondta a jelölt. /Illyés Judit: Újságíróverés a kampányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ Június 11-én Nagy István, az MPP által is támogatott független polgármesterjelölt rendezvényén Köpecen az MPP hívei és az RMDSZ-es tábor összetűzött. Nagy István szerint a provokatívan fellépő, húszfős RMDSZ-es csapat okolható az atrocitásért. Az RMDSZ területi szervezete közleményben tiltakozott a munkáját végző Havelka Ferenc újságíró, a Székely Hírmondó tudósítója bántalmazása miatt. Az RMDSZ-közlemény szerint az újságíró le akarta fényképezni a lovas szekérrel felvonuló, Nagy Istvánnak kampányoló fiatalokat, de ostorral feléje csaptak, és elvették, összetörték fényképezőgépét. Nagy István elmondta: Havelka nem független újságíróként volt jelen, hanem Márton Árpád RMDSZ-es képviselő baróti irodavezetője. Köpecen a Nagy József RMDSZ-es polgármesterjelöltet reklámozó pólóban jelent meg, és provokálta az MPP-s tábort, belefényképezett az emberek arcába, hiába kérték, nem hagyta abba. Ez váltotta ki a jelenlevők dühét, ezért csaptak felé az ostorral (ez enyhén érte a tudósító kabátjának ujját). Nagy István provokációnak minősítette a Köpecen történteket. /Farkas Réka: Kampányösszetűzés Köpecen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt a Csíkszeredából Magyarországra áttelepült két alkotó, Bakos Erzsébet textilművész és Ferencz Ernő szobrászművész közös kiállítása. A tárlat méltatását az egykori iskolatárs, majd kolléga és barát, Márton Árpád csíki festőművész vállalta el. Bakos Erzsébet monumentális mértékű, csodálatos szőnyegszövése már első, csíkszeredai kiállításán fantasztikus volt, emlékeztetett. /Nagy Botond: Színekben szőtt kárpitok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

A Magyar Polgári Párt (MPP) továbbra is koalíciót javasol az őszi parlamenti választásokra. Az MPP vezetői július 4-én találkoztak a Tőkés László vezette EMNT-küldöttséggel, és megvizsgálták, milyen formában működhet együtt az RMDSZ és az MPP az őszi választásokon. Szász Jenő MPP-elnök elmondta: továbbra is kitartanak a választási koalíció megkötése mellett, a jogszabály szerint az alternatív parlamenti küszöb a választási szövetségekre is érvényes., az MPP Székelyföldön szerezheti a szükséges 6 képviselői és 3 szenátori mandátumot. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő azonban tévesnek tartja ezt az értelmezést. Márton szerint az a legbiztosabb megoldás, hogy az MPP-sek az arányosság elve alapján az RMDSZ listáin méretik meg magukat. /Borbély Tamás: Tőkésék alternatív küszöböt akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

„Akár két képviselői és egy szenátori mandátumot is szerezhetnek a Kovászna megyei románok az őszi parlamenti választásokon” – jelentette ki Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője. Szerinte, ha a magyarság nem fog össze és nem egy szervezetet indít, ez a Székelyföldön növeli a román szavazatok súlyát, főleg Kovászna megyében, ahol a románok aránya huszonöt százalékos. /Benedek Sándor: Román választási sikert hozhat a magyar széthúzás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Az egyéni választókerületek meghatározására létrehozott különleges parlamenti bizottság kijelölte a Hargita megyei egyéni választókerületeket. A bizottság PSD-s tagjának javaslatára külön kerületet hoztak létre a román többségű településekből, megnövelve annak az esélyét, hogy valamelyik román párt parlamenti képviselői mandátumot szerezhessen az őszi választásokon. A javaslatot egyedül a bizottság RMDSZ-es tagja, Márton Árpád képviselő ellenezte. Öt képviselői és két szenátori választókerületet jelöltek ki Hargita megyének. Az északi résznek külön körzetet rajzoltak, létrehozva egy román többségű területet. Ehhez hozzácsapták Gyergyóditrót is. Az egyéni választói kerületekkel kapcsolatosan a végső döntést a kormány mondja ki. /Felosztották Hargita megyét. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

A Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor művészei a Gyergyóalfalura hagyományozott műtárgyaikkal mondanak köszönetet a helyi támogatóknak a tíznapos gondtalan alkotás lehetőségéért. Márton Árpád festőművész az augusztus 3-áig tartó, tíznapos Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor mentora. A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonttól néhány kilométerre, a Vadárvácska erdei szálláson immár negyedik alkalommal táboroznak Erdély neves képzőművészei. A július végi táborok ötlete Gál Mihály vállalkozótól ered, aki saját erdei szállását ajánlotta fel az ideérkező művészeknek. A Vadárvácskában táborozó alkotók költségeinek egy részét Gyergyóalfalu önkormányzata és a Sövér Elek Alapítvány, illetve magánvállalkozók fedezik. Évről évre gyarapodnak az itt táborozó neves alkotók készítette műtárgyak, amelyekből állandó tárlat nyílt Gyergyóalfalu egyik galériájában, az elmúlt két évben pedig több kültéri szobrot is lelepleztek a község terein. Itt láthatók többek között Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Sövér Eleket és Petőfi Sándort mintázó szobrai, a galériának is otthont adó kultúrház előtt pedig az alfalvi származású Kiss Levente szobrászművész faszobrai. A gyergyóalfalvi származású, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona textilművész minden évben hazatér ide. Csutak Levente brassói grafikus kiemelkedő történelmi egyéniségeket ábrázoló tusrajzban állított emléket a reneszánsz évének. A kézdivásárhelyi Vetró András szobrász az esti szakmai beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet. „Idén az egyházi személyiségeknek szeretnénk emléket állítani, ezért felkértük a táborozó szobrászainkat, hogy őket mintázzák meg” – magyarázta Gál Mihály. A tervek szerint a borzonti Szent István-búcsúkor leplezik le Vetró András Gál Tamás plébánost megörökítő domborművét, később Miholcsa József Horváth Károly plébánost ábrázoló alkotását és Sárpátki Zoltán Smihali József plébánosnak emléket állító munkáját is felavatják. Márton Áron püspök szobrát pedig a csíkszeredai Dóczi András készíti el a katolikus templom számára. /Jánossy Alíz: Az értékteremtés a cél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

A hagyományos történelmi székek szerint jelölték ki az egyéni választókerületeket Kovászna megyében: a képviselők esetében négy, míg a szenátoroknál két kerület van. A két szenátori kerületnél egyszerűen kettéosztották a megyét. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő elégedetlen a felosztással, mert lélekszám szempontjából nagy a különbség a kerületek között. Valós esély van arra, hogy az RMDSZ mind a négy képviselői mandátumot megszerezze, hangsúlyozta Márton Árpád. Szerinte minden MPP-re leadott szavazat elvész, vagy a román pártokat erősíti, ha a polgáriak az alternatív küszöb szerint sem jutnak be a parlamentbe. Az RMDSZ megőrizheti jelenlegi mandátumait. Az MPP még nem döntötte el, hol és kit indít a parlamenti választásokon. /Bíró Blanka: Történelmi körzetek alakultak. Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Kéthetes európai koncertkörútra indult a hét végén Kelemen Antal vezetésével a rétyi Kovács András Fúvószenekar. A negyvenhét rétyi fúvós az augusztus 15-i brüsszeli szabadtéri hangversenyt várja a legnagyobb izgalommal, melyet a romániai megyei önkormányzatok egyesülete támogatásával szerveztek. Útban a belga főváros felé meglátogatták a magyarországi Inárcs testvértelepülést, majd Prágát, Fuldában koncerteznek, azután Párizs érintésével érkeznek Brüsszelbe, ahol Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Márton Árpád RMDSZ-képviselő támogatásával tartózkodnak. Augusztus 20-án a svédországi Göteborgban mutatják be műsorukat, az ottani magyar egyház vendégeiként. Útban hazafelé megállnak Berlinben, az utolsó koncertállomás pedig Siófok lesz. /(fekete): Rétyi fúvósok Európa fővárosában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Szinte az összes RMDSZ-es honatya versenybe szállna még egy mandátumért ― nem hiányzik a jelöltek közül Markó Béla, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Borbély László, Márton Árpád vagy Frunda György. Kérdés viszont, miért marad távol a politikától az erdélyi magyar értelmiségi réteg, miért nem jelentkeztek köztiszteletben álló személyiségek. /Farcádi Botond: A bársonyszék vonzásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A képviselőház honlapján szereplő adatok szerint a háromszéki parlamenti képviselők tevékenysége átlagosnak mondható az RMDSZ többi képviselőjéhez viszonyítva. Két olyan háromszéki honatya is van, akinek az eskütételen kívül egy hozzászólását sem jegyezték: Kónya Hamar Sándor és Sóki Béla. Kónya Hamar Sándor 2007-ig megfigyelő volt az Európai Parlamentnél, a tavaly novemberi EP-választásokig pedig európai parlamenti képviselőként tevékenykedett. Antal Árpád július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután Sepsiszentgyörgyön polgármesterré választották. Addig az alsóház közigazgatási bizottságában tevékenykedett. Közel négy év alatt tizenhét ülésen szólalt fel, tizenhat politikai nyilatkozatot tett, tizenegyszer intézett kérdést, vagy interpellált. Tizenhárom törvényjavaslatot, -módosítást kezdeményezett, ezek közül hetet visszautasítottak. Elfogadták viszont az ifjúsági tanácsadó és tájékoztatási központok létrehozására vonatkozó javaslatát. Tamás Sándor szintén július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották. Huszonnyolc ülésen harmincszor szólalt fel, tizennégy politikai nyilatkozatot tett, egyszer interpellált, tizennyolc törvényjavaslatot kezdeményezett. Márton Árpád 2005 februárjától az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. 191 ülésen összesen 312-szer szólalt fel. Tizennégy törvényjavaslat fűződik nevéhez, három alkalommal interpellált. Németh Csaba – aki újabb szenátori mandátumra készül –törvényjavaslatainak jelentős része a nyugdíjakkal kapcsolatos. Puskás Bálinttal és több más RMDSZ-es kollégájával javasolta a garantált minimálnyugdíjra vonatkozó törvényt, amelyet azonban mindkét ház elutasított. 2000-től huszonhárom törvényjavaslatot nyújtott be, négy politikai nyilatkozatot tett (eggyel többet, mint a frakcióvezető Verestóy Attila vagy Markó Béla RMDSZ-elnök). Az elmúlt két évben háromszor interpellált vagy tett fel kérdést; az RMDSZ-szenátorok többsége nem tett ilyent. Az időközben alkotmánybíróvá választott Puskás Bálint szenátor 1998 és 2006 között harmincöt törvényjavaslatot nyújtott be. Puskás politikai nyilatkozatok számának szempontjából fölényesen vezet az RMDSZ-es szenátorok körében: huszonegyszer szólalt fel. Szabó Ilona tavaly szeptemberben váltotta Puskás Bálintot a szenátusban. Eddig egyszer sem interpellált, nem volt politikai nyilatkozata. /Farcádi Botond: Honatyáink parlamenti tevékenysége a számok tükrében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A meg nem egyezés, az, hogy az RMDSZ és ellenzéke külön indul a parlamenti választásokon, fura helyzethez vezethet a Székelyföldön, csökkenhet a parlamenti képviselők, szenátorok száma, de még valószínűbb, hogy ezt elsősorban a szórvány sínyli meg, képviselet nélkül maradhat az ott élő magyarság – nyilatkozta Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, hasonló véleményt fogalmazott meg Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. /Farkas Réka: Veszélybe kerülhet a szórványképviselet (A különindulás következményei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Majdnem ötórás maratoni ülésen rangsorolta az RMDSZ küldöttgyűlése a szövetség háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjeit. A két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbbet, 200 szavazatot kapott a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató, Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett 167 szavazattal. Képviselőnek tízen jelentkeztek, de Ördög Lajos a gyűlés elején visszalépett. A küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett 309 vokssal, második lett Márton Árpád (302), harmadik a sepsiszentgyörgyi Édler András (226), negyedik pedig az erdővidéki Molnár Gábor (128). /Farkas Réka Döntöttek az RMDSZ jelöltjeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Az MPP azt választotta, ami reális alternatívaként megmaradt a számára: függetlenek támogatását az RMDSZ-szel szemben. A függetlenként induló MPP-jelölteknek szembe kell nézniük azzal a nagy eszköz- és tőkehátránnyal, amibe az RMDSZ-szel versengve kerülnek. Az MPP megpróbálja kívülről végrehajtani az RMDSZ belső ellenzékének feladatát, azaz: befejezni azt a belső „leváltó folyamatot”, amely Verestóy Attila vagy Márton Árpád újbóli jelölésével elakadni látszik. A pártépítésben, az alternatíva dinamikus megjelenítésében lemaradt az MPP. A mostani döntés, hogy nem hívják össze a párt megerősödése szempontjából szükséges kongresszust, annak a jele, hogy a pártbejegyző Szász Jenő pártépítésre nem alkalmas, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Felemásságok keresztútja. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A Háromszék napilap székháza négy-öt esztendeje került – éppen a szerkesztőség indítványára – a megyei önkormányzat tulajdonába. Úgy gondolák, elővásárlási jogukkal élve az egész épületre vagy annak bizonyos részére igényt tarthatnak. Tévedtek, írta Farkas Árpád főszerkesztő. Márton Árpád parlamenti képviselő korábban már üzent: míg ő él, itt a szerkesztőség nem lesz tulajdonos. Demeter János eddigi tanácselnök elismerte: a székház tulajdonviszonyának rendezése számára nem jelentett prioritást, de javasolta: a szerkesztőség forduljon Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökhöz. Ezt nem tették meg. A pártvezetésnek semmi köze nem lehet az önkormányzat döntéseihez. Az RMDSZ-frakciónak el kellene gondolkodnia azon, milyen demokráciát, jövőt épít az a párt, az a szövetség, az az önkormányzat, mely gazdasági eszközökkel fogná be a független sajtó száját. /Farkas Árpád: Lapátra tennének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Mártírjaikra emlékeztek szeptember 26-án a szárazajtaiak: többször elhangzott, a hatvannégy esztendővel ezelőtt történteket készek megbocsátani, de azt, hogy elfeledjék, ne kérjék tőlük. Az Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László vértanúságát jelző emlékműnél a hozzátartozók mellett több, távolról érkező rótta le kegyeletét. Bartalis Sz. Pál református lelkész tartotta beszédében párhuzamot vont a bibliai zsidóság megpróbáltatásai és az erdővidéki kis falu közösségét ért csapás közt, majd feltette a kérdést: ,,Vajon a tettesek közül hányan gondolkodtak el azon, hogy mit cselekedtek, hány családot tettek örökre csonkává?" Márton Árpád képviselő úgy fogalmazott: Szárazajta örökségének egyik fontos szeletét képezi a történelme is, azt pedig ápolnunk, tovább örökítenünk kötelességünk. A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki elnöke, Szabó Miklós felidézte: a falu népét meg akarták félemlíteni, s ezért kényszerítették, hogy nézze végig kegyetlen tetteiket. Erdélyben sok helyen történtek hasonló kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok, de a román állam részéről a mai napig nem érkezett bocsánatkérés, sőt, elhallgatják, megpróbálják eltussolni szégyentelen tetteiket. A falu főterén 1994-ben felállított, Vargha Mihály szobrász által készített emlékműnél előbb a hozzátartozók rótták le kegyeletüket, majd politikusok, intézmények és magánemberek helyezték el az emlékezés virágait. /Hecser László: Megbocsátani, de feledni nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

A képviselőház jóváhagyta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt. Az egyetem akkreditációjának parlamenti elfogadását személyes elégtételnek tekinti Markó Béla szövetségi elnök, ugyanis álláspontja szerint ezáltal bebizonyosodott, hogy közös céljaink érdekében lehet együtt munkálkodni – közölte az RMDSZ tájékoztatója. „A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása egy rendkívül fontos döntés, mert egy újabb magyar oktatási nyelvű intézményünk ezáltal véglegesen beilleszkedett az erdélyi magyar anyanyelvű intézményhálózatba”. Ez az első magyar nyelvű alapítványi magánegyetem, amely most már végleges engedéllyel bír, ugyanakkor Markó reményét fejezte ki, hogy ez a Sapientia – Erdélyi Magyar Egyetem esetében is hamarosan bekövetkezik. „Tőkés László többször is kérte tőlem, hogy tegyünk meg mindent, a PKE akkreditálásáért, amire természetes módon igennel válaszoltam, és az RMDSZ szenátorai és képviselői rendkívül sokat dolgoztak azért, hogy ez a döntés megszülessen, hiszen menetközben többen is próbáltak akadályt gördíteni a román ultranacionalisták részéről” – fogalmazott Markó Béla. /Jóváhagyták a PKE akkreditálását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A több hónapig tartó parlamenti bojkott után Márton Árpád frakcióvezetőnek sikerült előrehozatni a tervezet vitáját. János-Szatmári Szabolcs, a PKE kancellárja szerint rég várt döntés született meg, melynek köszönhetően a négy akkreditált szakra járó végzősöknek az egyetem adhat diplomát. „Már 2004-ben eleget tett az egyetem a minőségi elvárásoknak, az akkreditálás politikai síkon késett” – mondta el a kancellár. A PKE akkreditációjának törvénytervezete fél évvel ezelőtt került a szenátus oktatási bizottságának asztalára. Az első bizottsági ülésen román pártok képviselői az egyetem megnevezését kifogásolták, véleményük szerint a Partium kifejezés „sérti, megalázza a román nemzeti érzületet”. A következő ülésen a Nagy-Románia párti képviselők kifogásolták azt a cikkelyt, mely kimondja: az egyetem nyelve magyar. /Oborocea Mónika: Akkreditáció fondorlattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ „Rendkívüli öröm számomra személyesen is, hogy végre betetőződik az akkreditáció megszerzését célzó, immár négyéves folyamat” – nyilatkozta Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, a PKE vezetőtanácsának megbízott elnöke. /(-fia): Akkreditálták a PKE-t. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 1./ Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint a részleges állami finanszírozás megszerzéséhez további politikai lobbi szükséges. Az oktatási törvény szerint az állam ugyan támogathat akkreditált magánegyetemeket, de a jogszabály nem kötelezi erre. /Akkreditálták a PKE-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

„Keserű szájízzel maradtam amiatt, ahogyan Tőkés László a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjával kapcsolatos érdemeket firtatja” – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tőkés László szerint az RMDSZ „valamelyest” segítette a PKE akkreditációját, de az „nem nagyon látszott”. Markó kifejtette, nem köszönetet várt az RMDSZ Tőkés Lászlótól – aki az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke –, de azt igen, hogy a püspök elismerje, az RMDSZ mindent megtett azért, hogy a tanintézményt akkreditálják. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, ő ment oda Bogdan Olteanu házelnökhöz, és közbenjárására a vonatkozó tervezetet a 97. napirendi pontról előrehozták a 13. -ra, így aznap szavazásra kerülhetett az akkreditációs törvény. „Nem akarom csorbítani senki érdemét, viszont a kisajátító szándékok rosszul esnek – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Tőkés László. – Nem kétséges előttem, hogy az RMDSZ tisztségviselői, vezetői jó szándékkal álltak hozzá az ügyhöz, viszont szándék és valóság között ebben az esetben nagy a távolság. ” Tőkés László hangsúlyozta: az egyetem akkreditációja első rendben a PKE érdeme, de ezzel nem kérdőjelezi meg az RMDSZ-es politikusok érdemeit. /Diszkreditált akkreditáció. Felháborították az RMDSZ-t Tőkésnek a Partiumi-egyetemmel kapcsolatos vádjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Bocskay Vince szobrászművészről írta pályatársa, Márton Árpád: „Évtizedeken át szellemi nagyjainkat egy rendszer megtagadta, tiltotta, elhallgatta. Most az idő, a korigény újra kiszólította a feledésből, és Bocskay Vince által kiléptek a terekre méltóságukban és a forma hiteles tisztaságában. ” Alkotóművészetét mérlegelve felezővonalat húzható a pálya közepén. Művészi ténykedése első felét a kisplasztikák uralják, a másodikat az emlékszobrászat, a térszobrok dominálják – írta az 1949. december 16-án Szovátán született, jelenleg is ott élő művészről monográfusa, Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Bocskay Vince. Műterem sorozat. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Bocskay Vince Kolozsváron az akadémián szerzett oklevelet 1974-ben, majd hazatért szülővárosába. Rajztanárkodott, pedagógiai tevékenysége hasznosan egészíti ki szobrászatát. Szülővárosában ma már művésztelep működik; Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Kuti Botond és t más alkotó együttműködése révén példásan valósult meg a különböző nemzedékek kézfogása. 1990 után közel húsz monumentális munkát fejezett be, volt év, amikor kettőt is avattak. Szovátán Nicolae Balcescu (1991) és Petőfi Sándor (1992) mellszobrát és a két világháború hősei emlékművét készítette el, a Petőfi-mellszobor párját a testvérvárosban, Százhalombattán is felállították. Első egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994). További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006). /B. D. : Bocskay Vince emberarcú szobrászata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

A választások napján akarja az autonómia-népszavazást a Székely Nemzeti Tanács. Az RMDSZ kezdetben ellenkezett, majd rájöttek, kampány van, szavazatokat kell szerezniük, így tanácsosabb az ügy mellé állniuk. Ma már csak a választások napjával egybeeső időpont ellen emelnek kifogásokat, s Márton Árpád képviselő a romániai törvények szerint is járható útnak tekinti a kezdeményezést. Markó Béla elnök korábban lehetetlennek nevezte a referendum megszervezését, most tárgyalóasztalhoz ült az SZNT vezetőivel, és ígérte, jogászai tanulmányozzák a dokumentációt. Az SZNT kezdeményezése újból kampánykellékké teszi az autonómiát. /Farkas Réka: Kampányautonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

A Máramaros megyei Majszin, valamint a Beszterce-Naszód megyei Borgóprund helység mártírtelepüléssé nyilvánításáról fogadott el törvényt október 8-án a képviselőház. Az alsóház nem vetette el annak gondolatát, hogy a második világháborúban véráldozatot adó más, magyar és német helységek is hasonló megtiszteltetésben részesüljenek. A nacionalista hangvételű vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – mondta el a Krónikának a vitán felszólaló Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Emlékeztetett: az RMDSZ összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Az RMDSZ elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg. 1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt lőttek agyon. Október 14-én a visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Traian Basescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát. 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig a Maniu-gárda 13 magyar munkást lőtt agyon. Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították. /Benkő Levente: A magyaroknak is gyógyír kell. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

A szenátusban nyújtotta be október 14-én régióátszervezési tervezetét az RMDSZ. A struktúraváltoztatás szándékát már jövőre kellene jelezni az Eurostatnál, állítja Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető. Szerinte a tervezet elfogadtatásához a parlamenti választások nyomán kialakuló többséggel kell tárgyalnia az RMDSZ-nek. Az átszervezés egyik fő eredménye magyar szempontból Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint mindenképpen az kell legyen, hogy a Székelyföld egy régiót alkosson, erre alapozva lehet tovább lépni az autonómia felé. /Isán István Csongor: Borboly: a régióátszervezés lépés az autonómia felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./