Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Romániába érkezett, hogy vizsgálja az ország ET-ajánlásainak teljesítését. /Magyar Hírlap, jún. 17./

Miguel Angel Martineznek, az Európa Tanács /ET/ parlamenti közgyűlése elnökének meghívására okt. 4-én Strasbourgba érkezett Iliescu elnök. A román államelnök találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. A vele érkezett Melescanu külügyminiszter több dokumentumot írt alá, többek között az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Iliescu beszédében a nemzeti kisebbségeket a nemzetek közötti kapcsolatteremtés tényezőinek nevezte. Kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy Cseresznyés Pál egyértelműen bűnös, ezért nem segíthet rajta. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. Kifejtette, hogy a magyar kisebbség az európai államokhoz viszonyítva a legtöbb jogot élvezi. /Szabadság, okt. 5., Új Magyarország, okt. 5./

Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió tájékoztatási és dokumentációs központjának avatásán. Martinez elszánt Bukarest-párti, a kormánykörökhöz közel álló Curierul Nationalnak nyilatkozott: bízik benne, hogy Románia képes modellértékűen megoldani a kisebbségi problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Ugyanezt várja el Magyarországtól is: segítse hozzá Romániát a megoldáshoz, anélkül, hogy beleszólna az ügyeibe, s izgatná a magyar kisebbséget. /Magyar Nemzet, nov. 9./

Miguel Ángel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 10-én Bukarestbe érkezett, fogadta Iliescu elnök. Martínez egy hetet tölt Romániában. Kijelentette, hogy a kisebbségi probléma Romániában jóval összetettebb kezelést igényel, mint más országokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Miguel-Angel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Romániában van kisebbségi probléma. /Magyar Hírlap, ápr. 12./

Ápr. 14-én több román lap vezető helyen ismertette Miguel-Angel Martíneznek, az ET parlamenti közgyűlése elnökének nyilatkozatát. Szerinte az ET 1201-es ajánlás már túlhaladott, szerepét a kisebbségi keretegyezmény vette át. Vacariou miniszterelnök is fogadta Martínezt, aki kijelentette: véget kell vetni Románia megfigyelésének. Látogatása során ugyanis tapasztalta, hogy az ország elkötelezte magát a demokrácia mellett. /Magyar Hírlap, ápr. 15./

Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 17-én hagyta el Bukarestet. Ellentmondásos nyilatkozatait bőven idézték. A román sajtóban olyan kép alakult ki, hogy Martínez elkötelezett a román ügy iránt. Ezért a repülőtéren adott interjúját elhallgatták a román lapok. Alapszerződések kellenek mind magyar-román, mind román-ukrán viszonylatban. Martínez járt Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem díszdoktorává avatták, de - külön kikötésének megfelelően - nem találkozott Funar polgármesterrel. /Magyar Nemzet, ápr. 18./

"Adrian Nastase képviselőházi elnök ápr. 25-i sajtóértekezletén a Romániával szemben ellenséges erők fellépésének tulajdonította, hogy Miguel Ángel Martíneznek ápr. 24-én Strasbourgban kiállt az 1201-es ajánlás érvényessége mellett és bírálta Románia nemzetiségi politikáját. Nastase elítélte és elfogadhatatlannak tartotta az 1201-es ajánlást. Románia "jogállam akar lenni és joggyarmat." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ "

"Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Romániában azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, ápr. 24-i strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy soha nem minősítette halottnak az 1201-es ajánlást, s a nemzeti kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. /Magyar Nemzet, ápr. 26./ Az ápr. 26-i román lapok már-már gyalázkodva emlegették Martínezt. Az Evenimentul Zilei főszerkesztője, Ioan Cristou azt írta, hogy Bukarestben tejben-vajban fürösztötték Martínezt, amelytől "mély álomba szenderült és csak Strasbourgban ébredt fel a valóságra, hogy megtegye nyilatkozatát". Az 1201-es ajánlás "bennünket, románokat lehetetlen helyzetbe hoz, mivel mind Nicolae Vacaroiu miniszterelnök, mind Ion Iliescu elnök kategorikusan állást foglaltak az ajánlás ellen, és így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök." Az államelnökséghez közel álló Dimineata "Ángel levágott szárnyakkal" címmel azt fejtegeti, hogy Martínez pálfordulása "szárnyakat adott az irredentizmusnak". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ "

Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke levélben válaszolt Markó Béla ápr. 19-én hozzá intézett levelére. Válaszában arról biztosította az RMDSZ elnökét, hogy az ET továbbra is figyelemmel kíséri és ellenőrzi a romániai demokratikus átalakulás folyamatát, benne a nemzeti kisebbségek helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 10., 528. sz./

"Oliviu Gherman szenátusi elnök elutasította a kisebbségeknek adandó jogok gondolatát szept. 27-én Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén mondott beszédében. A kisebbségi követelések kapcsán egyenesen a náci fajelméletre utalt. Gherman beszélt Iliescu "bátor kezdeményezéséről", a román-magyar megbékélésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanezen a napon, Strasbourgban, az ET közgyűlésén felszólalt Adrian Paunescu szenátor, a román küldöttség tagja, azt állítva, hogy a jugoszláv konfliktus igazi oka: az Antall-kormány "felfegyverezte Horvátországot, hogy hatékonyabban tudja szétverni Jugoszláviát". Ebben Jeszenszky Géza játszott kulcsszerepet. Jeszenszky Géza, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség tagja válaszában leszögezte, hogy a magyar kormány legálisan adott el fegyvereket Horvátországnak, ráadásul 1990-ben még béke volt a térségben. Paunescu vádaskodását visszautasította Bársony András, a magyar küldöttség vezetője, és kérésére Miguel Angel Martínez úgy döntött, hogy Paunescu egyes szavait - mint az ET szellemével összeegyeztethetetleneket - törlik az ülés jegyzőkönyvéből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Magyar Hírlap, szept. 28./"

Az IPU-ra érkezett Miguel Angel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, aki Oliviu Germannal, a vezető kormánypárt elnökével való találkozásán rámutatott arra, hogy a Nagy-Románia Párt részvétele a kormánykoalícióban árt a Romániáról külföldön alkotott képnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Magyarország és Románia között nincsenek súlyos politikai problémák, nézeteltéréseik harmadrendű európai kérdések, jelentette ki Miguel Ángel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a bukaresti Romania Liberának nyilatkozva. /Népszabadság, okt. 13./

A szavazás tisztázása
Amint azt hírül adtuk, Tőkés László EP-alelnökké való választásakor az elektronikus szavazás alkalmával több félreértésre került sor. Ezeket tisztázandó – egyik EP-képviselő kérésére – az Európai Parlament Elnöki Hivatalától Francesca R. Ratti főtitkárhelyettes 2010. június 15-én délután az összes EP-képviselőnek elküldött körlevélben tisztázta „az elektronikus szavazás végeredményének nem világos kijelzése” okozta bonyodalmakat.
Fratti főtitkárhelyettes leveléből az adatok: 621 képviselő szavazott az alenöki jelölésről ebből 334 szavazat mellette szólt és 287 szavazatot nem vettek figyelembe, úgynevezett „blank votes”-ként jegyzőkönyvezték (tehát nem „tartózkodásként” vagy „ellenző voksként”, hanem kb. üres/érvénytelen szavazatokként kezelik ezeket).
A román szélsőjobboldali, illetve szociáldemokrata, valamint a szlovák képviselőknek az Európai Parlamenthez méltatlan viselkedése miatt több magyar médium – elsőrenden a Népszabadság, „parlamenti forrásokra hivatkozva” – azt a következtetést vonta le, hogy Tőkés László „megosztó személyiség”, ezért „épphogy” sikerült alelnökké választani az erdélyi képviselőt.
Talán szerencsésebb lett volna, ha az Európai Parlament honlapját használják forrásként, ott ugyanis tételesen szerepel a ciklus elején megválasztott tizennégy EP-alelnök megválasztásakor rájuk leadott voksok száma, továbbá az is, hogy kit hányadik körben sikerült megválasztani. Érdemi következtetések levonásához is szerencsésebb a hasonló szavazások eredményeivel összevetni a tegnapelőtti eredményeket.
Az EP honlapján szereplő számok szerint Tőkés László az elnyert 334 szavazattal az alelnökök listájának előkelő, 4. helyére került: a szavazatok számát tekintve első Giovanni Pitella (olasz, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 360 szavazattal, második Rodi Kratsa-Tsagaropoulou görög néppárti képviselőasszony 355 szavazattal, harmadik Stavros Lambrinidis (görög, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 348 támogató vokssal, őket követi a tegnapelőtti szavazás eredménye szerint Tőkés László, majd Miguel Ángel Martínez Martínez következik 327 igen begyűjtésével – de ő már csak a harmadik körben sikerült alelnökké választani, míg az első négyet rögtön az első alkalommal.
Az így 14. alelnököt, Silvana Koch-Mehrint (német, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) a Jerzy Buzek EP-elnök által is emlegetett 186, a küszöbértéket jelentő szavazattal választották alelnökké a harmadik nekifutásra. Ez a szám a tegnapelőtti voksoláskor a kijelzőn is megjelent, ezt értette mindenki „nem” szavazatként.
Reméljük, a Népszabadság munkatársa nem gondolja, hogy az Európai Parlament tizennégy alelnökéből tíz „megosztó személyiség”.
erdon.ro

Közlemény – Az EP támogatja Tőkés László jelentését
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője fogalmazta meg annak idején, hogy az Unió országainak felvirágzása érdekében „több Európára” van szükség.
A magyar EU-elnökség nevében Orbán Viktor miniszterelnök az „erős Európa” eszményét és programját hirdette meg.
A lengyel EU-elnökség beköszönése alkalmával mondott parlamenti beszédében Bronislaw Komorowski államelnök szintén a „több Európa” kívánalmát és követelményét hangsúlyozta a kontinensünkre nehezedő, egyre súlyosbodó gazdasági-pénzügyi válság leküzdése érdekében.
Sokak véleménye megegyezik abban, hogy Európa sokrétű válságának hátterében alapvetően egy általános erkölcsi válság húzódik meg. Az Európai Unió és az európai egyházak vezetőinek idei 7. csúcstalálkozóján többen is rámutattak erre, és a Lisszaboni Szerződés előirányzatának értelmében kialakítandó európai–egyházi párbeszéd keretében európai társadalmaink morális válságának a gyógyítása céljából sürgették az egyházi szféra és a politikum eddiginél is szorosabb együttműködését.
Múlt héten, 2011. szeptember 20-án, a lengyel EU-elnökség hivatalba lépése alkalmából, André-Joseph Leonard belga érsekprímás, André Dupuy brüsszeli apostoli nuncius, Stanislaw Gadecki poznani érsek és Adrianus Herman van Luyn, az Európai Közösség Püspöki Konferencia Bizottságának (COMECE) elnöke, valamint Piotr Mazurkiewicz, a COMECE főtitkára részvételével és közös szolgálatával európai ünnepi misét tartottak a brüsszeli Saint Michel et Gudule katedrálisban. A rendkívüli, hagyományteremtő alkalom immár harmadik abban a sorban, melynek rendjén 2010 szeptemberében a belgiumi EU-elnökség, ez év júniusában pedig a magyar elnökség szentelte meg féléves-féléves működését, Isten nevének segítségül hívásával.
Tőkés László alelnök az Európai Parlament képviseletében tartott beszédet a magyar ünnepség alkalmával; a lengyel misén, majd a lengyel nagykövetség által rendezett fogadáson pedig meghívottként vett részt. Az EP vallási ügyekért felelős alelnökeként erdélyi képviselőnk az általa már kezdetben meghirdetett „Keresztény Európát” program részének tekinti az európai egyházi együttműködés, valamint az európai–egyházi párbeszéd terén kifejtett tevékenységét. Meggyőződése szerint kontinensünk válságának „kezeléséhez” és erkölcsi megújulásához, valamint a „több” és „erősebb” Európa kiépítéséhez az egyházak hozzájárulása elengedhetetlenül szükséges.
Hosszan tartó előkészítő munka nyomán, 2011. szeptember 26-án, az Európai Parlament Elnökségének ülésén ebben az értelemben került sor az egyházakkal és a világnézeti szervezetekkel folytatandó párbeszéd kérdésének megvitatására, melynek intézményes bevezetését a Lisszaboni Szerződés 17. cikkelye írja elő.
A Tőkés László által előterjesztett dokumentum az Európai Parlament és az egyházi, valamint szekuláris szervezetekkel beindult intézményes párbeszéd eddigi tanulságai és következtetései alapján tesz javaslatot ennek folytatására és elmélyítésére. Erdélyi képviselőnk ahhoz kérte a Büro felhatalmazását, hogy konkrét és strukturált formában alakítsák ki a rendszeres, átlátható és kiegyensúlyozott párbeszéd intézményes hátterét és kereteit.
„Az 1989-ben elkezdődött kelet-közép-európai rendszerváltás nyomán – püspöki minőségemben – magam is cselekvő részese lettem az ökumenikus világmozgalomnak, ezen belül pedig a megosztott Európa egységesülését szolgáló kelet–nyugati egyházi párbeszédnek” – mondta az alelnök, majd hozzátette, hogy az akkor szerzett gyakorlat és tapasztalat az európai–egyházi párbeszéd terén is jól kamatoztatható.
Miguel Angel Martinez Martinez szocialista alelnök, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou néppárti alelnök, Jim Higgins néppárti jegyző és Isabelle Durant, a zöldek alelnöke hozzászólásaikban elismerésüket fejezték ki az elhangzott jelentés iránt, és javaslataikkal támogatták a dialógus-tervezet megvalósítását.
A napirendi tárgy megvitatását lezárva, Jerzy Buzek elnök is megköszönte erdélyi képviselőnk munkáját, kitérve arra, hogy alelnöktársával együtt miképpen vett részt a párbeszéd magas szintű fórumain. A Büro egyhangúan elfogadta az előterjesztést, és felhatalmazást adott a párbeszéd rendszerének kialakítására.
Strasbourg, 2011. szeptember 27.
Tőkés László
EP-alelnök sajtóirodája. Reggeli Újság (Nagyvárad)