Szovátán tanácskoznak az erdélyi magyar orvosok és gyógyszerészek
Gazdag programmal több mint félezer résztvevő jelenlétében zajlik a hét végén az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának XXII. tudományos ülésszaka, amelynek nyitóünnepségén Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke és Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a rendezvény fővédnökei köszöntötték a jelenlevőket. A szervezők nevében dr. Mártha Krisztina, a szervezőbizottság elnöke és dr. Egyed Zs. Imre egyetemi tanárok szóltak a résztvevőkhöz, a vendégek nevében dr. Vécsei László professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karának dékánja és dr. Hohmann Judit egyetemi tanár, a Magyar Gyógyszerész Társaság alelnöke beszélt. Dr. Ritli László egészségügyi miniszter a romániai egészségügy helyzetét tekintette át. A megnyitón Ars Medica Lencsés György-díjjal dr. Lőrinczi Zoltán egyetemi előadótanár tevékenységét ismerték el, akit dr. Kovács Dezső egyetemi tanár méltatott. A gyógynövénykutatásban végzett tevékenységéért Kelemen Mihály és Silló Szabolcs ötödéves gyógyszerészhallgatóknak a Kopp Elemér-díj első és második fokozatát, Püski Gabriella Melinda sepsiszentgyörgyi gyógyszerésznek a harmadik fokozatot adta át, versenydolgozatukat értékelve, dr. Csedő Károly nyugalmazott botanikaprofesszor. Népújság (Marosvásárhely)

EME orvoskongresszus Szovátán
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben XXII. tudományos ülésszakát Szovátán rendezték meg, április 19. és 21. között. Erdély magyar orvosainknak évi nagytalálkozója főleg a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem végzettjeit szokta összegyűjteni.
A csütörtöki továbbképző előadások után pénteken reggel került sor az ünnepélyes megnyitóra. Ezt Mártha Krisztina szakosztályi titkár, a szervezőbizottság elnöke vezette. Felszólalt Ritli László egészségügyi miniszter, aki a romániai egészségügyi helyzetet más európai országokéhoz viszonyító adatokat közölt, beszélt a családorvosi hálózatról és a készülő egészségügyi törvényről. Üdvözlő beszédet mondott még Lokodi Emőke, a Maros megyei tanács elnöke és Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Egyed Zsigmond Imre professzor, a szakosztály elnöke közölte, hogy sikerült megalapítani az egyetem első rektorának nevét viselő Dr. Csőgör Lajos-díjat, amelyet a kiváló egyetemi oktatóknak fognak jövő évtől kiosztani. A már hagyományos Lencsés György Ars Medica-díjat az idén dr. Lőrinczi Zoltán idegsebész előadótanárnak ítélték oda. A Kopp Elemér-díjat három fiatal gyógyszerész-kutató kapta.
A továbbiakban 15 szekció keretében 133 dolgozat hangzott el, közülük 29-et külföldi szerzők mutattak be. Egy hollandiai és egy ausztriai magyar kutatón kívül a többiek Magyarország orvosi egyetemi központjaiból jöttek. Kolozsvárról négyen szerepeltek előadással. Gaal Viola onkológiai, Gaal György orvostörténeti, Korcsog Mátyás és Tuka László gyógyszerésztörténeti dolgozatot mutatott be. Az 550 résztvevő legnagyobb érdeklődéssel a szombat déli kerekasztal beszélgetést várta, amelynek címe Minisztereink az erdélyi betegellátásról volt. Erre a jelenlegi miniszteren kívül a korábbi tisztségviselőket, Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor és Cseke Attila minisztereket, Székely Ervin államtitkárt, Molnár Géza és Vass Levente miniszteri tanácsosokat hívták meg, akik közül Bárányi és Ritli nem tudott részt venni a megbeszélésen. A többiek egy-egy felvetett témáról mondták el a véleményüket, az összkép nagyon lehangolóan hatott. Egyikük meg is fogalmazta, hogy az államilag támogatott korábbi egészségügyi rendszer működött a legjobban. Amióta 1997-ben bevezették a német egészségügyi biztosítási rendszeren alapuló betegellátást, a helyzet egyre romlik. Európában a legjobb a német rendszer, csak ahhoz a németekre is szükség van! – hangzott el. Jelenleg csak a SMURD mentőszolgálat működik az elvárások szerint az országban. A legtöbb probléma a biztosítási rendszer körül adódik. A most közvitára kerülő egészségügyi törvény egy újabb próbálkozás a vitás kérdések rendezésére.
A záróülésen a fiatal kutatók legjobb dolgozatait jutalmazták, s elhangzott a jövő évi kongresszusra szóló meghívás: erre Székelyudvarhelyen kerül majd sor.
G. Gy. Szabadság (Kolozsvár)

Erdélyi Orvosnapok Csíkszeredában
Sokszemszögből a fájdalomról
A fájdalom volt a fő témája a múlt hét végi Tizenhatodik Erdélyi Orvosnapoknak. A magyar tudomány napja Erdélyben égisze alatt zajló továbbképző előadás-sorozat helyszíne a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház volt, ahol a MOGYE tanárai, magyarországi vendégelőadók és csíkszeredai orvosok osztották meg elméleti és gyakorlati ismereteiket a hallgatósággal. A háromnapos rendezvény ötletéről, emlékezetes előadásairól a szervezők nevében dr. Mártha Krisztina egyetemi adjunktust, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának titkárát kérdeztük.
– Két hónappal ezelőtt, amikor az EME- elnökséggel Csíkszeredába utaztunk, hogy elkezdődjön a tulajdonképpeni szervezés, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium vezetőtanácsa vetette fel, hogy próbáljunk meg egy témát találni a 16. konferenciának. Az ötletnek nagyon örültünk, mivel jobban meg tudtuk szervezni, s jobban körvonalazódott az, amit el szerettünk volna érni. Elsősorban a MOGYE-ről hívtunk meg előadókat azzal a kéréssel, hogy mindenki írja körül a fájdalmat a maga szakterületén. Így sikerült végigjárni az élettani alapoktól a farmakológián át a különböző szakterületekig a fájdalom okát, megnyilvánulását és csillapításának a lehetőségeit. Érdekességként említem meg, hogy a szombati ülésszakot dr. Vik János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának oktatója kezdte, aki egy logoterápiai szemléleten keresztül próbált rávezetni a fájdalom testi és a lelki kapcsolatára és annak összefüggéseire. Ezenkívül két budapesti kardiológusprofesszor, dr. Nádházi Zoltán (Semmelweis Egyetem, II-es Belgyógyászati Klinika) és dr. Zámolyi Károly (Bajcsy-Zsilinszky Kórház), akik évek óta rendszeres vendégei az orvos-napoknak, szombaton délelőtt kisebb kardiológiai továbbképzőt tartottak.
Az EME Orvostudományi Szakosztályának az elnöksége mellett a szervezésben a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium és a Csíkszeredai Sürgősségi Kórház vett részt. Több mint kétszáz résztvevőt regisztráltunk, s az első nap végén tartott állófogadáson a Hargita megyei családorvosok meg is jegyezték, hogy nagyon kemény program volt, amelynek során sokat tanultak. Úgy tűnik, hogy egy téma kijelölése, amire felfűzzük az előadásokat, hasznos ötlet, és követni fogjuk a továbbiakban is, mert ezáltal jobban rendszerezhetők az információk.
– A legnehezebben elviselhető fájdalmak közé tartozik a fogfájás, úgy látom, erről nem esett szó az orvosnapokon.
– Sajnos pontosan arról a területről nem sikerült előadót találni, ahol dolgozom, de a csíkszeredai fül-orr-gégészek ezt is érintették. Szeretném hozzátenni: annak ellenére, hogy a fogfájás a közhiedelemben úgy él, mint az egyik legkellemetlenebb fájdalmak egyike, az előadások során, különösen amelyeket a neurológusok tartottak, rájöttünk arra, hogy vannak sokkal nehezebben uralható fájdalmak is. Vik János adjunktus előadása pedig arról szólt, hogy a lelki fájdalmak sokszor nehezebben elviselhetők, mint a fizikai fájdalmak.
– Mi volt az idei rendezvény tanulsága? – kérdeztük a második napon.
– Ha szeretnénk, hogy eljöjjenek az orvosok, olyan témát kell választanunk, olyan színvonalat kell biztosítanunk, ami alá nem szabad engedni a mércét.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Orvos- és gyógyszerképzés Marosvásárhelyen
Magyar est nyitotta az egyetemi napokat
Hetven éve indult a magyar nyelvű orvosképzés Marosvásárhelyen. Erre az évfordulóra emlékeztek december 7-én a MOGYE Fogorvosi Karának előadótermében, ami kicsinek bizonyult az oktatói kar egy része és a szép számban összesereglett diákság befogadására. A Gáspárik Attila színházigazgató vezette műsor kezdetén a szervezéssel megbízott dr. Mártha Krisztina egyetemi előadótanár leszögezte: céljuk az volt, hogy nem elsősorban a tudomány, hanem a művelődés, sport és egyéb területek felől elevenítsék fel az egyetemet múltját, mutassák be jelenét és tekintsenek a jövőbe.
Az eseményen jelen volt a MOGYE egész vezérkara, dr. Leonard Azamfirei rektorral az élen, akinek kérésére az estet megszervezték. Részvételük a tisztelet jele – mondta a rektor, aki ezennel megnyitotta az egyetemi napok rendezvénysorozatot is. A kötekedők ellenére, a magyar kulturális est a normalitás, egymás kiegészítésének és nem az egymás mellett állásnak a jele – értékelte az eseményt, a szervezők munkáját az egyetem vezetője.
A normálist fogjuk hát ünnepelni, ami ritka madár tájainkon manapság – csavart egyet a gondolaton a műsorvezető, majd részletek következtek az egyetem első rektorának, dr. Csőgör Lajos fogászprofesszornak a vallomásából. Őt az alapításkor orvoskollégái közül többen elítéltek amiatt, hogy kiállt a Kolozsvári Állami Magyar Egyetem, később Bolyai Tudományegyetem Orvosi Karának a Marosvásárhelyre költöztetése mellett. Egy háború és annak következményei után rendkívül nehéz, de ugyanakkor örömteli feladat volt a semmiből egy egyetemet tervezni és megvalósítani – mondta Csőgör professzor, aki a minisztérium által kinevezett szervezőbizottság tagjaként a rektori teendők mellett az orvostudományi kar vezetését vállalta. Kiemelte Groza Péter volt miniszterelnök letagadhatatlan szerepét abban, ahogy 1945 nyarán az egyetem megalakult. A történelem az egykori rektort igazolta, hiszen 1948-ban az egyetemi és főiskolai reform során a kar önálló orvostudományi egyetemmé alakult több fakultással. Börtönéveire pedig mint a rendszerezés, a megnyugvás időszakára tekintett vissza, amelyek után megerősödve lépett vissza a közéletbe.
Az egyetemmel 300 család költözött Marosvásárhelyre, ahol akkoriban hetente kétszer adtak fejenként 25 deka húst – mondta a műsorvezető, majd a rendezvény meghívottai közül egy sebészgeneráció harmadik tagját, legifjabb Száva János szájsebész rezidenst szólította színpadra. A fiatal orvos, akinek bevallása szerint a génjeiben van a sebészet, nagyapjára, dr. Száva János ortopéd sebészprofesszorra emlékezett, aki világszenzációnak számító műtétekkel szerzett hírnevet az általa vezetett klinikának és az egyetemnek.
A következő vendég Bölöni László sokszoros válogatott labdarúgó, világhírű edző volt, aki a marosvásárhelyi egyetem fogorvosi karán végzett. Elfoglaltsága miatt nyolc év alatt vizsgázott le az öt év anyagából, de egykori tanára, Bocskay István professzor szerint kitűnően. A neves sportember elmondta, hogy azért ragaszkodott Marosvásárhelyhez, mert az egyetemen toleránsak, segítőkészek voltak iránta.
Időközben képek peregtek, amelyek a tanulás mellett, az egyetemen folyó élet változatosságáról, a híres Tympanon zenekarról, a közmunkáról, mezőgazdasági gyakorlatról, a kantinszolgálatról, a színvonalas sportéletről és a szórakozásról, sítáborokról, csónakázásról, az "életre nevelés" mozzanatairól szóltak.
Az emlékezők során dr. Mühlfay György előadótanár következett, aki mondhatni édesapjától örökölte az orr-fül- gégészeti szakmát. Gyermekkorára emlékezve Vendég Vince professzorról beszélt, aki a rosszindulatú daganatok virális eredetét akarta bizonyítani. Humoros történet után szólt a klinika fejlődéséről, a mind szélesebb körben tartott tudományos rendezvényekről.
Az 1948-ban alakult gyógyszerészeti tanszék története a dr. Rácz Gábor egyetemi tanárral készült beszélgetésből bomlott ki, aki a világhírű dr. Kopp Elemér professzor munkáját folytatta a gyógynövények kutatásának, nemesítésének terén. A filmben fiatal munkatársként dr. Péter Mária tanárnő, illetve frissen végzett gyógyszerészként dr. Pokorny László beszélt. A kar alapítójára, dr. Hankó Lászlóra, dr. Spielmann József lebilincselő orvos- és gyógyszerészetörténeti előadásaira, Ajtay Mihály gyógyszerészre, lányára, dr. Kincses Ajtay Mária professzorra dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár emlékezett, aki az első leckekönyvről, gyógynövénygyűjtésről, kirándulásokról, találkozókról mutatott be képeket.
Kovács Levente, a színművészeti egyetem nyugalmazott professzora az egyetemi diákszínjátszás sikereiről számolt be; a csapatban, amely 1972–84 között 16 előadást mutatott be és országos díjakat nyert, orvostanhallgatók is szerepeltek.
Az egyetem, a marosvásárhelyi orvosok szimfonikus zenekarának sikereire Bocskay István professzor emlékezett, akinek a hallását a "vinnyogó turbina" megviselte ugyan, de ma is azt vallja, hogy nyugtató hatásával a zene szerves része kell legyen az orvos életének.
Az RTV magyar adásában hangzott el a Csáky Zoltán készítette interjú néhai dr. László János professzorral, a romániai bakteriológia kiváló képviselőjével, aki 1965–66 között munkatársaival bebizonyította, hogy lehetőség van a fertőző májgyulladás elleni védőoltás kifejlesztésére.
Tubák Nimród, a Diákszövetség volt elnöke beszámolt arról a szándékukról, hogy a közösségért is folyton tenni kell valamit. A szövetség munkájából kiemelte a tudományos tanácskozások szervezését, és a vidám versengést, szórakozást jelentő diáknapokat.
1980-ben még arra tanították a hallgatókat, hogy az az orvos, aki nem művelt ember, csak egy kreatúra – mondta dr. Nagy Attila. Ennek szellemében a műsoron orvos költők fellépése is szerepelt, dr. Puskás Attila érgyógyász főorvos adventi ihletésű és dr. Nagy Attila laboratóriumi főorvos a hivatásról szóló verseit mondta el, s megemlítette az irodalom terén jeleskedő orvosok nevét is.
A Művészeti Egyetem ajándéka egy duett volt, Ilyés Alexa és Kiliti Krisztián előadásában.
A műsor végéhez közeledve Gáspárik Attila műsorvezető Kós Károlyt idézte: "Le kell vonnunk a tanulságot; szembe kell néznünk a kérlelhetetlenül rideg valósággal, és nem szabad ámítanunk magunkat. Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk." Ha a Kiáltó szó szövegének egészét tekintjük, akkor igazat kell adnunk a műsorvezetőnek.
Pozitív üzenet közvetítését tűzte ki célul, amikor felkérték, hogy megszervezze a magyar kulturális estet – mondta Mártha Krisztina tanárnő. Szereti a vásárhelyi egyetemet, azzal a céllal vállalkozott a 70 éve anyanyelven folyó oktatás hagyatékának a felgöngyölítésére, hogy továbbadják azt a hallgatóknak, akiknek a sorsáért felelősséget vállaltak.
Ezt követően a rektor örömét fejezte ki azért, hogy Bölöni László, a románok által legkedveltebb magyar büszkén említette az orvosi egyetemet, amelynek hallgatója volt. A neves sportembert a MOGYE oklevelével és az évfordulóra készült fotóalbummal ajándékozta meg, Gáspárik Attila műsorvezetőt úgyszintén. Figyelemre méltó volt Bölöni László válasza, aki azt mondta, hogy jólesik számára a figyelmesség, amit szeretne megosztani a teremben levő, nála sokkal értékesebb emberekkel, majd azzal a kívánsággal zárta mondanivalóját, hogy az egyetem 70 év múlva is létezzen.
A magyar estet a különböző tájegységek gyönyörű eredeti népi ruháját viselő egyetemi hallgatók fergeteges táncműsora zárta.
Az orvosok sokoldalúságát bizonyító csodaszép fényképkiállítást, amelyen dr. Fodor István, a csíkszeredai kórház orr- fül-gégészeti osztályának vezetője és dr. Münzlinger Attila családorvos állította ki képeit, dr. Madaras Sándor idegsebész főorvos mutatta be.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Folyamatban a tisztújítás a MOGYE-n
A Gyógyszerészeti Kar bojkottálta a választásokat
Tavaszig megújul a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége. A négyévente esedékes tisztújítássorán a kari tanácsok és a szenátus tagjait az elmúlt héten két körben választották meg a MOGYE oktatói és hallgatói. Az egyetem szenátusa 59 (44 tanár és 15 diák) tagból áll, az Általános Orvosi Fakultás kari tanácsa 39 tagból (29 oktató és 10hallgató). A Fogorvosi Karon 8 oktatóból és 3 diákból, a Gyógyszerészeti Fakultáson szintén 8 oktatóból és 3 diákból áll a vezetőség. A magyar és a román tagozat között a helyek az oktatók, illetve a hallgatók aránya szerint vannak elosztva.
A hétpontos egyezség nyomán a magyar tagozatot megillető helyekre csak a magyar oktatók és hallgatók szavazhattak. A tagozat oktatóinak több mint 90 százaléka részt vett a szavazáson, ami a vezető szervekbe beválasztott képviselőik legitimitását igazolja. Az első körben Szabó Béla és Szilágyi Tibor professzorok kapták meg a szenátusba és az ÁOK kari tanácsába való bejutáshoz szükséges szavazatot, a szenátusba továbbá Pávai Zoltán és Benedek Imre professzorokat, Szatmári Szabolcs docenst, a Fogászati Kar képviseletében Petcu Blanka adjunktust választották. A második körben Orbán-Kis Károly, Kovács István, Szász József Attila és Lázár Erzsébet adjunktusokat, valamint Egyed Imre professzort juttatták be az egyetem szenátusába a magyar tagozat oktatói.
Az Általános Orvosi Fakultás kari tanácsába az első fordulóban megválasztott Szabó Béla és Szilágyi Tibor professzorok mellett a második körben Benedek Imre és Pávai Zoltán egyetemi tanároknak, Szatmári Szabolcs docensnek, Kovács István és Orbán-Kis Károly adjunktusoknak szavaztak bizalmat. A Fogorvosi Fakultás kari tanácsába Mártha Krisztina docenst választották be a magyar oktatók.
– Mi történt a Gyógyszerészeti Karon, hiszen az ő képviselőjük nem szerepel egyik vezetőségben sem? – tettem fel e kérdést Szilágyi Tibor egyetemi tanárnak.
– A főtanszéki jelölőgyűlések után a magyar tagozat jelöltjeinek egyharmadát törölték a listáról. Sipos Emese professzort azzal a kifogással, hogy korábban fegyelmi elmarasztalásban részesült. Az egyetemi karok akkreditálása idején azért marasztalták el, mert a magyar szaknak a tanügyi törvény alapján külön akkreditációs dossziét készített, nem volt hajlandó aláírni azt a dokumentumot, amelyik törvényellenes közös akkreditációt jelentett. Bár azt állították, hogy a lehető legenyhébb szankciónak a későbbiekben nem lesz semmilyen következménye, a jelek szerint mégis lett. Másik két jelöltet a nyár folyamán kineveztek a rektorválasztás módját eldöntő bizottságba, majd miután feladatuk lejárt, megbízatásukat meghosszabbították a januári választásokra is, amit az érintettekkel nem közöltek. A választási szabályzat szerint nem szerepelhet a választási bizottságban az, aki jelölt. Ez logikus, de nálunk fordítva alkalmazták: a jelöltlistát igazították a bizottsághoz és nem fordítva, így további két jelöltet is töröltek a listáról, és fellebbezésüket elutasították. A történtek miatt a Gyógyszerészeti Kar magyar oktatói nem vettek részt a választásokon, így az őket illető helyek üresen maradtak. Ezt az egyetemi charta értelmében nem tölthetik be román tagozatos képviselőkkel. Miután az említett problémákat méltányosan rendezi az egyetem vezetősége, egy későbbi időpontban új választásokat kell kiírni. Nem engedhetjük meg, hogy azokat a kollégákat, akik kiállnak a magyar tagozat ügyéért, különböző adminisztratív eszközökkel kizárják a Gyógyszerészeti Kar és az egyetem vezetőségéből – nyilatkozta Szilágyi professzor.
Egyébként a szenátus első ülésén fogják megválasztani az új elnököt, a rektor megválasztására és a dékánok kijelölésére márciusban kerül sor.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE-tisztújítás: a gyógyszerészeti karon a magyar oktatók távol maradtak a szavazástól
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) jelenleg tart a tisztújítás, amelynek első része már megtörtént. Megválasztották a szenátust és a kari tanácsokat, márciusban következik a rektorválasztás, majd a további tisztségviselők kinevezése. A Gyógyszerészeti Karon nem jelentek meg a szavazáson a magyar oktatók, mivel úgy vélték, hogy igazságtalanság és szabálytalanságok történtek.
A 2012-es hétpontos egyezség alapján a chartába bekerült, hogy a két tagozat külön választ, tehát a román oktatók a román helyekre, a magyarok pedig a magyar helyekre szavaznak. Nincs versenyben a kettő egymással, és minden testületben, hogy hány hely van, az az oktatók számával arányosan van elosztva – magyarázta a Maszolnak Szilágyi Tibor, a magyar főtanszékek megalakításának folyamatos halasztása miatt lemondott rektorhelyettes.  „Lényegében a magyar oldalon a magyarok magyarokkal versenyeztek és alapjában véve a régi vezetőségből sokan megmaradtak” – tette hozzá. Vagyis több mint a fele maradt, amit úgy értékeltek, hogy a magyar kollégák bizalmat szavaztak annak az irányvonalnak, ami eddig volt.
Az orvosi karon, első körből bekerült a kari tanácsba és a szenátusba Szabó Béla és Szilágyi Tibor. A szenátusba még első körben bekerült Pávai Zoltán, Benedek Imre és Szatmári Szabolcs. Második körben a szenátusba bejutott továbbá Orbán-Kis Károly, Kovács István, Szász József Attila, Lázár Erzsébet és Egyed-Zsigmond Imre, a kari tanácsba pedig Benedek Imre, Pávai Zoltán, Szatmári Szabolcs, Kovács István és Orbán-Kis Károly. Az első körben, aki bekerült, az megkapta a szavazatoknak a felét, plusz egyet. A másodikban azok versenyeztek, akiknek nem volt meg a fele plusz egy az első körben. A második körre, a szavazatok sorrendjében, kétszer annyi jelöltet hagytak, mint ahány hely volt, és csak azok közül lehetett választani. A fogorvosi karon a szenátusba Petcu Blanka, a kari tanácsba Mártha Krisztina jutott be.
Gyógyszerészeti Kar: meg kell ismételni a választást
A Gyógyszerészeti Karon nem jelentek meg a szavazáson a magyar oktatók, mivel úgy vélték, hogy igazságtalanság és szabálytalanságok történtek. Szilágyi Tibor elmagyarázta, hogy a választási szabályzat meghatározza, hogy minden főtanszék hány jelöltet kell állítson. Őket a főtanszéki gyűléseken a gyógyszerészeti kar oktatói ki is jelölték. Erről a listáról három embert utólag kihúztak, ami azt jelentette, hogy lényegében a jelöltek egyharmadát levették. Ebben két dolog volt: Sipos Emesét azért, mert közel egy évvel ezelőtt fegyelmi megrovásban részesítették, amiért nem volt hajlandó a törvényellenes közös akkreditációs dossziét aláírni. Ez a legenyhébb formája a fegyelmi büntetésnek, és amiről mindenki azt mondta, hogy az nem számít, nincs gyakorlati jelentősége, most viszont ilyen alapon, hogy akinek fegyelmi problémája volt, az nem jelentkezhet, őt kivágták a listáról. A másik két jelöltet pedig olyan alapon törölték, hogy a tavaly szeptemberben tartott referendum alkalmából, amely azt hivatott eldönteni, hogy a rektort választják, vagy pályázat útján jelölik ki, még júniusban kineveztek egy választási bizottságot. Ennek a mandátuma szeptember elején lejárt, ám utána, szeptember közepén a Szenátus módosította a választási szabályzatot, és abba bevették, hogy a nyári bizottság marad a mostani szavazásra is. „Ezt azonban nem közölték az illetőkkel, így ők nem is tudták, hogy miután lejárt egy mandátumuk, akkor még egyszer kinevezték őket” – tette hozzá Szilágyi. A szabályzat szerint, aki jelölt az nem lehet tagja a választási bizottságnak. Nálunk fordítva jártak el, nem a bizottságot alakították a jelöltlista után, hanem a jelölteket vették le a listáról, tehát ezt a választást meg kell ismételni – ez a véleménye a magyar oktatóknak. Mivel külön vannak a román és magyar helyek, ezeket nem foglalhatja el más. A Gyógyszerészeti Karon egyelőre üresen maradt helyekre meg kell ismételni tisztességes feltételek között a választást.
Kinevezések következnek
Több általános választás már nincs, innen tovább már kinevezések vannak. Elsőként a rektort, és miután a rektor megvan, ő nevezi ki a rektorhelyetteseket és a dékánokat, utóbbi nevezik ki a dékánhelyetteseket. Érdeklődésünkre, hogy a rektor személye marad-e, Szilágyi úgy fogalmazott, hogy valószínűleg marad, nagyon nagy esélye van, hogy sikerrel pályázzon.
Ma sem tartják be az oktatási törvényt
Érdeklődésünkre Szilágyi elmondta, a normális választások önmagukban nem visznek közelebb a tanügyi törvény betartásához. Ez korábban is így volt, a helyek arányosan voltak elosztva, de a probléma az az, hogy ezt az egyharmados képviseletet bármikor leszavazzák, mihelyt kényes kérdésről van szó. „Ennek semmi köze ahhoz, amit az oktatási törvény előír: önálló szerveződési struktúrákat, külön departamentumokat, külön diákcsoportokat, külön akkreditációt és egy csomó mindent, amik mind nincsenek meg” – mondja Szilágyi Tibor. És, teszi hozzá, ez nem is igazán az egyetem belső helyzetétől függ, nem tartja valószínűnek, hogy belső erőből a román többségű szenátus változtatna a hozzáállásán. De egyelőre, amíg nincs meg a teljes vezetőség, még túl korai spekulálni ezen.
A hétköznapi élet normálisan zajlik, az oktatás, kutatás, a szakmai feladatok ellátása, teljesen a normális mederben történnek, a közvetlen kollégák között nincs rossz viszony. „Valójában nem a román és a magyar kollégák közötti probléma ez, hanem egy intézményes probléma. Kollektív jogainknak a megtagadásáról van szó” – fogalmaz Szilágyi.
Antal Erika
 maszol.ro

Majdnem teljes a MOGYE új vezérkara
Megszavazták a karok vezetőit
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának április 8-i ülésén prof. dr. Leonard Azamfirei rektor beszámolt az egyetem múlt évi tevékenységéről. Bár módosították az egyetemi chartát, a magyar intézetek létrehozására ezúttal sem került sor.
A szenátus megszavazta viszont, hogy a benyújtott pályázatok alapján kik fogják a különböző karok dékáni és dékánhelyettesi tisztségeit betölteni.
Az Általános Orvosi Kar dékánja dr. Cotoi Ovidiu kórélettan-professzor lett. A dékánhelyet-tesek száma négyre szaporodott, dr.Frigy Attila kardiológus adjunktus mellett dr. Loghin Andrada előadótanár és dr. Muresan Simona adjunktus tölti be a tisztséget, és a charta módosítása nyomán még választanak egy helyettest.
A Fogorvosi Kart prof. dr. Bica Cristina dékán és dr. Mártha Krisztina előadótanár fogja dékánhelyettesként vezetni a következő választásokig. A Gyógyszerészeti Kar élén megmaradt dr. Muntean Daniela egyetemi tanár, helyettese dr. Dónáth Nagy Gabriella előadótanár lett.
Mint már közöltük, a rektori tisztséget az egyetlen pályázó, a volt rektor, dr. Leonard Azamfirei tölti be, rektorhelyettesként továbbra is marad dr. Angela Borda professzor, az egyik új rektor-helyettes dr. Nagy Előd előadótanár, a másik dr. Oana Marginean gyermekgyógyász-professzor lett. Az egyetem vezetőségében az ÁOK dékánhelyettesi tisztsége mellett egy újonnan létrehozott rektorhelyettesi állást is be kell tölteni.
(b.gy.)
Népújság (Marosvásárhely)

Áder Jánosig is elmenne az RMOGYKE elnöke a panaszával
Amennyiben nem bizonyulnak eléggé hatékonynak a magyar tagozat céljainak megvalósításában, Magyarország köztársasági elnöke előtt számoltatná el a marosvásárhelyi orvosi egyetem választott vezetőit a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE). A fenyegetést afféle zsarolásként fogja fel Szabó Béla, az egyetem szenátusi alelnöke.
Áder János köztársasági elnökhöz készül fordulni Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke, ha nem bizonyulnak eléggé hatékonyaknak az oktatási törvény betartatásáért és az anyanyelvű oktatás kibővítéséért folyó harcban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) újonnan választott magyar vezetői. A hónapok óta Marosvásárhelyen és Bukarestben tüntető fiatal orvos úgy érzi, az egyetem magyarellenes vezetőségének néhány másodrangú tisztség felajánlásával sikerült betörnie a vezető magyar oktatókat.
Amennyiben a szóban forgó professzorok nem hajlandók szembeszállni Leonard Azamfirei újraválasztott rektorral és a román többségű szenátussal, és nem lépnek fel határozottan az oktatási törvény tiszteletben tartásáért, Ádám Valérián a magyar állami kitüntetésük felülvizsgálását fogja kérni. „Ha a következő tanév kezdetéig nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása érdekében, arra fogom kérni Magyarország elnökét, számoltassa el a vezetőket azért a kitüntetésért, amit néhány évvel ezelőtt Schmitt Pál államfőtől vehettek át” – nyilatkozta lapunknak az RMOGYKE vezetője. Ádám nem érti, miért ennyire visszafogottak a néhány hónappal ezelőtt választott vezetők. Megérti, hogy jól jövedelmező állásaikat és tisztségeiket féltik, azt viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyéni érdekeket a közösségi érdek fölé helyezzék.
Amennyiben az intézmény vezetősége a 2016–2017-es egyetemi évtől sem biztosítja a teljes körű anyanyelvű oktatást, az RMOGYKE utcai tüntetésre és ülősztrájkra hívja a diákságot. A tervek szerint a tiltakozó akció szeptember 28-án a Színház téren kezdődne; a tüntetők a főtérről az egyetem elé vonulnának. „Mivel az eddigi jelek szerint a diákság támogatná a tiltakozó akciót, de az oktatók elzárkóznak a konfrontációtól, felhívással fordulok az erdélyi magyarokhoz, különösképpen a marosvásárhelyiekhez, hogy biztassák a vezető professzorokat, név szerint Szabó Bélát, Nagy Elődöt, Frigy Attilát, Sipos Emesét, Mártha Krisztinát, illetve a diákszövetség elnökét, Ladányi Emánuelt, hogy ne hagyják cserben a hallgatókat és a magyar oktatás ügyét!” – mondta Ádám Valérián. Az elmúlt napokban az RMOGYKE elnöke felkereste Szabó Bélát, a szenátus alelnökét és Nagy Előd rektorhelyettest, azonban, mint mondta, mindketten elzárkóztak a tiltakozóakcióban való részvételtől.
A lapunk által megkeresett Szabó Béla afféle zsarolásként értékeli Ádám Valérián fenyegetését. „Ezt már 2014-ben is elsütötte, akkor SMS-ben fenyegetett azzal, hogy a budapesti Sándor-palota elé vonul, és kéri a kitüntetésünk visszavonását. Mi egyetértünk az RMOGYKE céljaival, viszont az eszközeivel semmiképp nem tudunk azonosulni” – nyilatkozta Szabó professzor. A szenátus alelnöke azt nehezményezi a leginkább, hogy Ádám nem konzultál a magyar oktatók vezetőivel, és csak akkor fordul hozzájuk – akkor is jobbára fenyegetőzve –, amikor „a bicskája kezd beletörni”. „Ha valaki azt hiszi, azzal, hogy Ádám Valérián utcára vonul és beleordít a hangosbemondójába, a román többségű román vezetés megijed, és másnaptól tiszteletben tartja a jogainkat, az más világon él” – vélekedett Szabó Béla.
Mindemellett a szenátus alelnöke belátta, hogy a helyettesi tisztségek felajánlása csak látszatmegoldás volt a román többség részéről. A néhány évvel ezelőtt történt testületi kivonulás után ezeket azért volt tanácsos mégis elfogadni, mert a magyar oktatók kétharmada úgy vélte, csak demokratikus módszerekkel, a párbeszéd útján lehet eredményeket vagy legalább részeredményeket elérni.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Áthatolhatatlan falakba ütközve
Magasabb erők beavatkozására várnak
A MOGYE-ügy továbbra is megoldatlan, és sajnos egyre kevesebbet beszélnek róla… A magunk részéről meg vagyunk győződve arról, hogy a tagozat intézményes elismerése csak külső segítséggel lehetséges, amihez megfelelő politikai akarat és az egyetemi szintnél magasabb erők pozitív hozzáállása szükséges – hangzott el a dr. Szabó Béla egyetemi tanár, a magyar tagozat vezetője és a dr. Nagy Előd egyetemi docens, rektorhelyettes által tartott tegnapi sajtótájékoztatón.
Az egyetem képviselői kiemelték, hogy a meghirdetett oktatási programokra továbbra is lehet magyar nyelven felvételizni, a helyek száma a gyógyszerészeti karon öttel nőtt, a többi fakultáson változatlan mAradt.
Mivel továbbra sem történik előrelépés az önállósulás irányában. Miközben a MOGYE-ügybe mindenkinek beletörött a bicskája, a sikertelenségről senki sem szeret beszélni, és próbálja a másik félre hárítani a felelősséget. A politikai vezetők az egyetemi tisztségviselőkre, akik az elmúlt időszak történései alapján úgy érzik, hogy nem egy helyi problémáról van szó, ezért megoldása csak a legfelsőbb szintekről vezérelt társadalmi összefogás alapján lehetséges. Az ugyanis, hogy számba se vegyék a törvényt, és a magyar fél a törvényesség betartását kérő pereket sorra elveszítse, központi támogatás nélkül elképzelhetetlen lett volna.
A törvényt megerősítendő 2012-ben hiába született a volt kormányfő és három miniszter jelenlétében megállapodás a magyar oktatás rendezésére, a román többség, arra hivatkozva, hogy a magyar tagozat akkreditációja nem végleges, ellentétben a rektor évi jelentésével és a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) honlapján közölt adatokkal, nem ültette életbe a magyar főtanszékek megalapításáról szóló egyezséget. Holott a bizottság döntése szerint az akkreditáció végleges volt, csupán egy éven belüli látogatást helyeztek kilátásba a kisebb hiányosságok ellenőrzéséért. A visszautasítás késztette arra a magyar tagozat vezetőit, hogy 2014 áprilisában felfüggesszék tevékenységüket az egyetem szenátusában, a kari tanácsokban, lemondjanak a dékánhelyettesek és a rektorhelyettes is – tekintett vissza Szabó professzor a két évvel ezelőtt történtekre. A kivonulással azt akarták érzékeltetni, hogy a magyar tagozatnak továbbra sem biztosítják a törvény által garantált jogokat. Sajnálattal kellett tudomásul venniük, hogy kivonulásuk nem váltott ki semmiféle reakciót, sőt egyesek ellenük fordították a történteket, azzal vádolva őket, hogy a gesztus fölösleges volt, és ily módon nem lehet megoldást elérni. A kialakult nehéz körülmények idején is próbáltak helytállni, elkészítették az akkreditációs dossziékat, és a gyógyszerészeti kar akkreditációja körüli újabb visszaélés kapcsán vívott csatában az oktatók dicséretes módon összefogtak. Mivel a magyar szak külön akkreditációjáról hallani sem akart az egyetem vezetése, dr. Sipos Emese dékánt, aki nem volt hajlandó a két szak közös akkreditációját aláírni, írásbeli megrovásban részesítették, majd a törvénynek ellentmondó megoldás született (egy program két nyelven).
Mivel a kivonulás nem hozta meg a várt eredményt 2015 őszén, a magyar tagozat közgyűlésén, úgy döntöttek, hogy újra beépülnek az egyetem vezetőségébe, részleges eredményekben reménykedve. A választások azt igazolták, hogy a régi vezetőikben megbíznak a magyar oktatók, mivel kevés kivételtől eltekintve újraválasztották őket. A román fél részéről történt nyitás látszatintézkedésnek bizonyult, ahogy feltételezték. A felajánlott tisztségek mellett, amelyek korlátozott jogkörű, reprezentatív funkciók, az elmúlt félév történései azt igazolták, hogy a magyar tagozat alapvető problémáinak megoldásáról a román fél továbbra sem akar érdemben dönteni.
– A magyar főtanszékek létrehozása, a külön gyakorlati csoportok és álláskeretek problémája áthatolhatatlan falba ütközik. A jövő évi tantervekben és oktatási struktúrákban utalás sem esik arról, hogy az egyetemen magyar oktatás is létezik. Az erre irányuló módosítási javaslatokat a román fél menetrendszerűen egyhangúlag elvetette – hangsúlyozta Szabó professzor. Az akkreditációs bizottság az ígért egy év helyett két év után tett látogatása során, amikor a magyar és az angol nyelvű oktatást ellenőrizte, hiába talált mindent rendben, a honlapján (ahol a MOGYE megkapta a legmagasabb szintű besorolást) megjelent döntések között a magyar nyelvű oktatás nem szerepel. A tisztségben levő tanügyminiszter átvette ugyan a MOGYE magyar tagozata által összeállított beadványcsomagot, de a sajtó képviselői előtt tett ígérete ellenére sem válaszolt azokra.
Mindezek után a magyar tagozat vezetői úgy érzik, hogy a megoldás nem az ő kezükben van. Ezért döntöttek úgy, hogy amíg magasabb szinten nem oldódik meg a helyzet, állagmegőrzési, tagozaterősítő és fejlesztő intézkedésekre összpontosítanak. Igyekeznek összefogni a tanári kart, a szenátusban próbálnak a magyar nyelvű oktatás számára előnyös rendelkezéseket elfogadni és a kedvezőtleneket visszautasítani, de áttörésről szó sincsen. Megpróbálnak élhető egyetemi légkört teremteni, vonzóvá tenni az intézményt a hallgatók számára. Igyekeznek ellenszélben is lehetőséget biztosítani az oktatók szakmai továbbfejlődéséhez különféle pályázati lehetőségek révén, megkönnyíteni a magyarországi egyetemekkel, kollégákkal és munkacsoportokkal való kapcsolatfelvételt. Részt vesznek a Magyar Rektori Konferencia határon túli felsőoktatási bizottságában, ahol az egyetem problémáit is szóvá teszik. Kiemelt feladatuknak tekintik a hallgatói létszám biztosítását az egyetem népszerűsítése által a diákszövetség segítségével. Emelték az Erasmus-ösztöndíjak számát, amelynek keretében 47 hallgató számára biztosítanak féléves magyarországi továbbképzést, a csereprogramok átszervezése során sikerült megtartani a Balassi-ösztöndíjat is. A hallgatók Tudományos Diákköri Konferenciáját bekapcsolták a magyarországi TDK rendszerébe.
– Állag- és állománymegőrzés – egészítette ki a Szabó professzor által elmondottakat Nagy Előd rektorhelyettes, aki szerint ez volt a visszatérés indítéka is, mert a bekövetkező nyugdíjazások miatt az 53 doktorátusvezető között levő 17 magyar tanárból 11 nyugdíjas konzultáns professzor, és van, aki hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt. Ezért rövid időn belül meg kell oldani az utánpótlást a doktori iskola szintjén, mert csak a doktori fokozat birtokában lehet egyetemi állásokat megpályázni. Személyes feladatának tartja a tagozat megerősítését, a tagozati öntudat és önmeghatározás fenntartását azáltal, hogy önálló életet éljenek (kapcsolatok, pályázatok, kutatási témák) az egyetemen belül. Ennek fontos feltétele a rendszeres kommunikáció a megválasztott vezetők között egy olyan időszakban, amikor rengeteg szabályzattal merevítik az egyetem belső életét, és ezek nem mindig kedvezőek számunkra – tette hozzá a rektorhelyettes. A következőkben szó esett az új tantervi és szerveződési átalakításról, amelynek az elfogadása kapcsán sok csapdát sikerült elkerülni. Ennek életbe ültetésére önálló departamentum alakult, amelyben a magyar tagozat képviselői egyelőre még nem kaptak helyet.
A rektorhelyettesek számát a valamikori kettőről négyre emelik, ami a feladatkör szűkülésével jár. A kutatásfejlesztésért és oktatásért felelős rektorhelyettesek mellett Nagy Előd docens például az akadémiai fejlődésért és a diákügyekért felel. Dr. Szabó Béla professzor a szenátus alelnöke, dr. Frigy Attila adjunktus az általános orvosi kar, dr. Donáth Nagy Gabriella docens a gyógyszerészeti kar és dr. Mártha Krisztina docens a fogorvosi kar dékánhelyettese.
A beszélgetésen szó esett a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnökével való kapcsolatról, ennek során az egyetem vezetői kifejtették, hogy nem vállalják az együttműködést dr. Ádám Valériánnal, aki az utóbbi időben Marosvásárhelyen és Bukarestben tüntetett, mivel sok tekintetben kifogásaik vannak vele szemben.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Újabb nyertes MOGYE-csata
Egyre többen választják az itthon maradást
Amikor több irányból, hosszú távon sérelem éri a romániai magyar oktatást, és ennek „csatatere” a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem is, öröm látni, tapasztalni, hogy újabb végzős diákok hagyják el reményteljesen az intézmény padjait az általános orvosi (160 diák), fogorvosi (64), gyógyszerészeti (38) és általános orvosasszisztensi (27) karon, szakon. A ballagási ünnepség pénteken délelőtt volt a Vártemplomban. 
A rendezvény, amelyet az egyetem az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályával – a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával – és a Studium-Prospero Alapítvánnyal szervezett, hálaadó istentisztelettel kezdődött, amelyen fohászt mondott Les Zoltán református egyetemi lelkész. Nagy László unitárius lelkész a bibliából idézve tisztességre, becsületességre, szelídségre és lelkiismeretes munkára ösztönözte a végzősöket, akiknek az útját mindenben a tisztelet, a szeretet és a reménység kell vezérelje. Azt kívánta, cselekedjenek ezentúl felelősséggel Isten, ember és önmaguk iránt, és soha ne felejtsék el az „ősi alma matert” és a szülőföldet, bárhol is járjanak a világban.
 – Az alapokat megkaptátok, amire építeni kell, és mindig az értékteremtés vezéreljen utatokon – mondta többek között a lelkipásztor, aki a sorok között kiemelte, kisebbségi helyzetben is igen fontosak ezek az útravalók. Ezután Jakabos Barnabás jezsuita egyetemi lelkész mondott imát a fiatalokért. Az istentiszteleten az idén is a Marosvásárhelyi Főiskolások Keresztyén Egyesülete, a MIFIKE tagjai zenéltek, énekeltek. 
Az áhítatot követően dr. Nagy Előd rektorhelyettes búcsúztatta a diákokat. Elmondta, hosszú és fáradságos utat zárnak le. Megköszönte a tanárkollégáknak a munkát, és a diákoknak, hogy kitartottak. E hivatáshoz többek között cselekvőkészség, bátorság és empátia kell – mondta, majd arra intette a fiatalokat, hogy soha ne adják fel önazonosságukat, ne feledjék, hogy magyar orvosként végeztek, hiszen ez egyfajta közszolgálatot, felelősséget is jelent számukra. – A jövőben arra törekedjetek, hogy itthon, anyanyelven gyakoroljátok a szakmát! – hangsúlyozta a rektorhelyettes, majd elmondta, dr. Kikeli Pál az idén is egy serleget adományozott a végzős évfolyamoknak, amelybe, értékes papírra írva, a Wass Albert-vers idézet mellett, a végzős diákok névsorát is „elrejtették”. 
Dr. Mártha Krisztina, a fogorvosi kar előadótanára szívhez szóló beszéddel búcsúztatta diákjait. Több mint 5000 elméleti és gyakorlati órán vannak túl, de a MOGYE-s diákélethez tartoztak a bulik is, a diáknapok és mindaz, amivel a fiatalok az egyetemi évek alatt néha felrázták az álmos kisvárost. A tanárnő elmondta, hogy az orvosi szakma a legszebb hivatások egyike. Aki erre a pályára lépett, szolgálja felebarátait hittel és emelt fővel, majd Kosztolányi Dezsőt idézve a következő szavakkal engedte el diákjai kezét: „legyetek vígak és bársonyba-járók, a kezetekben egy nagy arany-érem, s hódítsátok meg az egész világot”. 
A diákok nevében Király Adina végzős asszisztensképző szakos hallgató köszönte meg a tanárok munkáját, az útravalót, amellyel a képletes batyut telerakták. 
Dr. Szabó Béla professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának elnöke kiosztotta a végzős évfolyamelsőknek járó, dr. Csőgör Lajosról, az egyetemet alapító rektorról elnevezett díjakat és jutalomösszegeket. Az általános orvosi karon Benedek Ildikó Annabell, a fogorvostan-hallgatók közül Kész Blanka, a gyógyszerészeti karról Tóth Imola-Ida, míg az orvosi asszisztensek legjobbjaként Sztojka Alexandra vette át az érdemoklevelet. 
Dr. Sipos Emese professzor, a gyógyszerészeti kar tanára a Dr. Formanek Gyula-emlékdíjat kézbesítette. Elmondta, hogy a tavaly adták át először a Kanadában élő család által felajánlott díjat. Az orvos 1931 és 2015 között élt, és 1959–1997 között a MOGYE gyógyszerészeti karának megbecsült professzora volt. A díjra az idén hárman pályáztak, közülük Koncz Szabolcs vehette át az elismerést. 
Az emlékokleveleket az általános orvosi kar hármas évfolyamfél végzőseinek dr. Kovács Judith, dr. Frigy Attila, majd a négyes évfolyamfélnek dr. Pávai Zoltán és dr. Egyed Zsigmond Imre, a fogorvosi karon végzetteknek dr. Bukhari Csilla és dr. Nagy Előd, a gyógyszerészetiseknek dr. Sipos Emese, az általános orvosi asszisztens szakos ballagóknak pedig dr. Kovács Judith tanár adta át. 
A Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke, dr. Vass Levente parlamenti képviselő bátorságra, őszinteségre és korrektségre intette a diákokat, azt mondta, higgyenek az ügyükben, szakmájukat végezzék hittel és szeretettel. 
Az ünnepséget orgonakísérettel a székely és magyar himnusz eléneklése zárta. 18 órától a Színház téren tartották meg a MOGYE összes végzősének ballagási ünnepségét. Az idén összesen 842-en tették le a hippokratészi esküt Marosvásárhelyen. 
VAJDA GYÖRGY Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE-felvételi a számok tükrében
Csütörtökön késő este, amikor a hosszú várakozás után a felvételiző diákok és kísérőik izgalma a tetőpontra hágott, függesztették ki a nagy tömeg miatt rendkívül nehezen megközelíthető hirdetőtáblákon az eredményeket, amit sokan örömmel, mások csalódottan vettek tudomásul.
Az orvosi és gyógyszerészeti egyetemre felvételiző diákok azzal magyarázták a gyengébb eredményeket (a fő szakokra ugyanis hatos átlag körüli jeggyel is felvételt lehetett nyerni), hogy nehezebbek voltak a tételek, mint a korábbi években.
Kérdésünkre dr. Szilágyi Tibor egyetemi tanár, aki évek óta tagja a tételalkotó bizottságnak, azt nyilatkozta, hogy a korábbi évekéhez hasonló összetételű bizottság az idén is hasonló nehézségi fokú tételeket állított össze. A kérdések feltételezték, hogy a diák megtanulta az egész anyagot, és képes volt logikusan elgondolkozni azon, hogy melyik a helyes megoldás. Szilágyi professzor továbbra is úgy értékeli, hogy az Általános Orvosi Kar román nyelvű képzésére a felvételiző diákok eredményei a magasabb létszám miatt voltak jobbak.
Egyébként a román tagozatra 587-en vizsgáztak. Az első helyre bejutott diák általánosa 9,64, a tandíjmentes helyekre bejutott utolsó felvételizőé 7,52 volt, és valamennyi tandíjköteles helyet is a román tagozatra jelentkező diákok foglalhatták el. A magyar nyelvű képzésre 268-an írtak tesztvizsgát, a legjobb diák 9,15-ös átlagot, a 135. diák 5,61-es átlagot ért el.
Az egészségügyi asszisztens szakon a román képzés 15 helyére 78-an jelentkeztek, és 9,84–9,43 közötti átlaggal jutottak be, továbbá betöltötték a tandíjköteles helyek többségét is. A magyar képzésre 33-an tettek vizsgát 9,64–8,97 közötti átlaggal, és 14 tandíjas helyet foglalhatnak el.
A Fogorvosi Karon volt a legerősebb a versengés – erősítette meg dr. Mártha Krisztina előadótanár, aki hozzátette, hogy a tandíjas helyekre nem jutott be magyar diák, így 35 tandíjmentes helyre bejutott hallgatóval kezdik az első évet. A román nyelvű fogorvosképzésre 155-en felvételiztek, az első bejutó 8,96-os átlagot ért el, a 34. diák 6,83-at. A magyar nyelvű képzés 35 helyére 92-en jelentkeztek, a legmagasabb átlag 8,63, az utolsó bejutóé 5,42 volt.
A Gyógyszerészeti Kar iránt volt a legkisebb az érdeklődés – erősítette meg dr. Donáth-Nagy Gabriella előadótanár, majd hozzátette, hogy nem tudják rá a magyarázatot. Állásajánlatban, különösen itt Marosvásárhelyen ugyanis nincsen hiány. Ennek ellenére a román tagozaton meghirdetett 40 helyre 43-an, a magyar nyelvű képzés 40 helyére 51-en jelentkeztek. Mivel a számuk majdnem megegyezett, a teljesítményük is hasonló volt, a román tagozaton 9,88-as átlagot ért el az első tandíjmentes helyre bejutó, az utolsó 6,16-ot, a magyar tagozaton 9,85 volt az első és 6,17 az utolsó helyre bejutó diák jegye. A meghirdetett tandíjas helyekből hármat román tagozatra, nyolcat a magyar nyelvű képzésre jelentkezett diák foglalt el. Nem tértünk ki a kizárólag román nyelven induló szakokra, ahol általában egyharmad vagy annál valamivel kevesebb százalékban jutottak be magyar diákok. A felsorolt általánosok az óvások eredményének a közlése után lesznek véglegesek. Az óvásokat pénteken du. 2 óráig lehet benyújtani, a választ hétfőn du. 2 óráig közlik.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)