Kelemen Hunor: Románia „elengedte magát”
Az RMDSZ arra kéri amerikai partnereit: segítsenek, hogy Románia visszatérjen azokhoz a jogállami értékekhez, amelyeket önként vállalt az euroatlanti integráció előtt, és amelyek betartása most is kötelező lenne – jelentette ki Kelemen Hunor az MTI-nek szerdán Washingtonban, ahol a törvényhozás és külügyminisztérium európai ügyekben illetékes döntéshozóival és tisztségviselőivel tárgyalt.
A szövetségi elnök alakulata négytagú küldöttsége élén, a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány meghívására folytat megbeszéléseket az amerikai fővárosban a romániai magyarság elleni diszkriminatív lépésekről, köztük a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról és a református tanintézmény visszaszolgáltatásáért felfüggesztett börtönre ítélt Markó Attila és társai ügyéről.
Kelemen Hunor felidézte: a 90-es években az Egyesült Államok sokat segített azzal, hogy odahatott, parlamentáris demokráciáját Románia a demokratikus értékekhez ragaszkodva alakítsa ki, melyeknek elidegeníthetetlen részei a tulajdonjog, az emberi és a kisebbségi jogok. Így mindannak a visszaszolgáltatása is, amit a kommunisták elvettek az egyházaktól, a közösségtől, az egyénektől.
1999-ben született meg a törvény, amely a Mikó épületét is visszaadta a református egyháznak. 2006-ban viszont olyan folyamat kezdődött, amelynek a végén, nyolc év elteltével visszaállamosították a kollégiumot, Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Climet pedig, akik a restitúció során csupán a törvényt alkalmazták, felfüggesztett börtönre ítélték.
„Az amerikaiaknak ezt kell elmondanunk: sérül a tulajdonjog, sérül az egyház joga, hogy a saját tulajdonával rendelkezzen és azt oktatási célokra használja, sérülnek az erdélyi magyarok kisebbségi jogai" – mondta az RMDSZ vezetője, aki szerint ez nem elszigetelt eset, rossz irányt mutat, mert Románia letér az önként vállalt útról.
A politikus hozzátette, ezt követték olyasfajta közigazgatási és más döntések, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy az euroatlanti integráció után Románia „mintha elengedte volna magát”. „Nincsenek szankciók, nem zárják ki a NATO-ból, nem zárják ki az EU-ból, és úgy gondolja, hogy akár azt is megengedheti magának, hogy a megszerzett, visszaszerzett jogokból ismét elvegyen” – vélekedett Kelemen, példaként említve a magyar himnusz éneklése és a székely zászló használata miatt kirótt büntetéseket is.
Nehezményezte, hogy a közvitára bocsátott román közbiztonsági stratégiába beleírják, hogy az erdélyi magyarok törekvései veszélyeztetik a közbiztonságot. Hozzátette: az RMDSZ attól tart, hogy a jogállamiságra hivatkozva csorbulhatnak a kisebbségi jogok, az egyház jogai és a tulajdonjog. Szerinte „ezt értik Amerikában”.
„Arra kérjük az amerikai döntéshozókat, hogy (...) kérjék számon Romániától ezeket az értékeket és tereljék vissza a helyes útra. Mert Romániában, éppenséggel a stratégiai partnerség miatt is odafigyelnek arra, hogy mit mond Amerika” – fogalmazott az MTI-nek Kelemen Hunor.
Szerinte nem szabad úgy tenni, mintha a biztonságnak nem képeznék részét az emberi jogok, a tulajdonjog, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, mert a társadalmi stabilitásnak is ez az egyik tényezője, hogy a többség és a kisebbség között ne legyen konfliktus, ne legyen feszültség.
Közölte, az RMDSZ-küldöttség a kongresszusi képviselők részéről érezte azt a szándékot, hogy levélben, vagy másként figyelmeztessék az amerikai kormányt – „és miért ne: Romániát” –, hogy ezeket az értékeket be kell tartani. Kérte, hogy az amerikai külügyminisztérium – miként tavaly – Románia-országjelentésében idén is figyeljen oda az olyan, a magyarság által jogsértésként értelmezett problémákra, mint a Mikó-ügy, a csángók magyar nyelvű oktatása, a székely zászló, a marosvásárhelyi egyetem, mert „ez erős jelzés Románia felé”.
A kérdésre, hogy mitől lehet remélni a református kollégium és a három tisztségviselő ügyében hozott ítélet megváltoztatását, Kelemen kijelentette: azt csak egy fellebbviteli szinten lehet megfordítani, és ez a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon folytatott per.
„A politika egyvalamit tehet, hogy nem állítja le a visszaszolgáltatást, hanem következetesen halad az úton, amelyen elindult. Ebben viszont igyekszünk mi is a magunk erejével, a parlamenten keresztül a kormányra hatni” – mondta. Hozzátette, az erdélyi magyarság azt kívánja, legyenek intézményes garanciák arra, hogy a megszerzett jogokat nem veszik vissza, és alkalmazzák a visszaszolgáltatásra vonatkozó érvényes törvényeket, erről pedig jóhiszemű, jóindulatú párbeszéd folyjon.
A székelyföldi autonómia ügyével kapcsolatban az RMDSZ elnöke kijelentette: a romániai magyaroknak fontos, hogy az amerikaiak tudják és támogassák azt, hogy a közösség törekvései legitim és jogos törekvések, és ne azt higgyék el, ezáltal bármiféle szakadár mozgalmat próbálnának elindítani. „Ezért fontos, hogy tőlünk hallják, hogy amit mi kérünk, az egy bevett európai gyakorlat, ennek egyik példája a dél-tiroli modell” – szögezte le a politikus.
Székelyhon.ro

Brüsszelben kerül terítékre a romániai egyházi restitúció
Közmeghallgatást tart kedden Brüsszelben az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról – írja hétfői számában a Magyar Nemzet.
A napilap emlékeztet, hogy a Románia elmarasztalását kérő petíciót még tavaly januárban juttatta el az EP elnökének Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadótanácsosa, miután 2014-ben a ploieşti-i táblabíróság jogerősen érvénytelenítette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki az azt 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre, Markó Attila volt RMDSZ-es képviselőre, Marosán Tamás jogtanácsosra és Silviu Climre, az igazságügy-minisztérium volt államtitkárára.
A petíció kezdeményezői szerint Románia máig nem tett eleget az uniós csatlakozáskor vállalt ígéretének, miszerint visszaadja a kommunizmus idején elkobzott egyházi javakat jogos tulajdonosaiknak. E kötelezettségének Bukarest eddig csupán negyven százalékát teljesítette, mintegy ezer ingatlant máig bitorolnak a román hatóságok.
A közmeghallgatáson felszólal többek között Tőkés László EP-képviselő, egykori királyhágómelléki református püspök, illetve felvidéki magyar egyházi vezetők is, akik a szintén nem túl rózsás szlovákiai restitúciós helyzetről számolnak be. A Magyar Nemzet szerint Lomnici Zoltán az őshonos erdélyi-partiumi magyarság ügye mellett arról beszél majd, hogy például az egykori gyermekotthonok, szeretetházak elvétele különösen hátrányosan érinti a félmilliós lélekszámú, magyar ajkú erdélyi cigányságot is. A petíciós bizottság egy későbbi időpontban politikai vitát is tart majd az ügyben.
A nemzetközi közösség többször figyelmeztette már Romániát az egyházi ingatlanok visszaadására. Az amerikai képviselőház Tom Lantos és Tom Tancredo kezdeményezésére még 2005-ben határozatban sürgette, hogy Románia gyorsítsa fel a zsidó közösség, a magyar történelmi egyházak és a görögkatolikus egyház tulajdonának visszaszolgáltatását. 2013-ban 21 amerikai képviselő levélben kérte John Kerry külügyminisztert, gyakoroljon „erőteljes" nyomást a román kormányra, hogy az vessen véget „az igazságszolgáltatás megcsúfolásának", és maradéktalanul szolgáltassa viszsza az elkobzott egyházi vagyont. Az amerikai külügyminisztérium válaszában hangsúlyozta: a romániai tulajdon-visszaszolgáltatás „kulcsfontosságú" kormányuk számára, és ezt az ügyet már rég felvetették Romániának.
Krónika (Kolozsvár)

Döntött a restitúciós bizottság: A Mikó az államé marad
Állami tulajdonban marad a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium: a bukaresti restitúciós bizottság tegnap elutasította a református egyház visszaszolgáltatási kérelmét – tájékoztatott Laczikó Enikő államtitkár-helyettes, aki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal (EKH) képviselőjeként tagja a testületnek. Közölte: a héttagú testületben egyedül ő támogatta az épület visszaadását, a bizottság többi hat tagja ellene voksolt. Az erdélyi református egyházkerület valószínűleg perelni fog.
A restitúciós bizottságban azért került ismét terítékre a Mikó-ügy, mert az iskolaépület 2002-ben történt visszaszolgáltatását 2014-ben a ploieşti-i táblabíróság jogerősen szabálytalannak minősítette, és megsemmisítette a református egyház tulajdonjogát, gyakorlatilag visszaállamosította az 1948-ban elkobzott ingatlant; ugyanakkor felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az akkori restitúciós bizottság tagjait, Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Climet. Mivel az ítélet formai szabálytalanságra hivatkozik, és a tulajdonjog kérdését megkerüli, az erdélyi református egyházkerület az idén újra kérvényezte az iskola visszaszolgáltatását. Az egyházi és kisebbségi ingatlanok visszaszolgáltatásában illetékes bukaresti testület áprilisban meghallgatta az egyházkerület képviselőinek érveit is, de a szavazást egy hónappal halasztotta. Veress Emőd jogász, az egyház jogi képviselője akkor azt mondta: a 2014-es büntetőjogi ítélet után a restitúciós eljárás visszakerült korábbi állapotába, vagyis ismét arról kellett döntenie a román államnak, visszaszolgáltatja-e a református egyháztól a kommunizmus idején elkobzott iskolaépületet. Ha az egyház javára döntenek, az perújrafelvételi alapot teremt a korábbi restitúciós testület börtönre ítélt tagjai számára. Ez azonban nem következett be, a mostani testület elutasította a Mikó visszaszolgáltatását. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke már korábban jelezte: ha a bizottság nem szolgáltatja vissza jogos tulajdonosának a sepsiszentgyörgyi ingatlant, az egyházkerület bírósági úton, polgári eljárással fog tovább küzdeni igazáért. A Mikó egyébként a régi román nyilvántartásokban is egyházi tulajdonként szerepel: az 1921-ben két kolozsvári egyetemi tanár, C. Martinovici és N. Istrati által készített összeírás szerint (amely Erdély, Bánság és a többi csatolt tartomány szótára címmel jelent meg, és átfogó statisztikai adatokat közöl Románia új országrészeiről) Háromszék (Treiscaune) megyében összesen két középiskola volt, mindkettő egyházi tulajdonban (a másik a Kantai római katolikus gimnázium). A felsorolt területeken 95 évvel ezelőtt 13 római katolikus, 12 református, 9 evangélikus (lutheránus), 4 görög katolikus, 3–3 ortodox, unitárius és izraelita középiskola működött.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mikó-ügy: újabb pert vesztett a református egyház
A brassói ítélőtábla visszautasította alapfokon az Erdélyi Református Egyházkerületnek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatására vonatkozó kérését. 
Az egyházkerület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a per során az egyház több mint negyven bizonyítékot terjesztett elő, amelyek „egyértelműen és meggyőzően tanúsítják, hogy a tulajdonjog alanya és a visszaszolgáltatáshoz való jog jogosultja az Erdélyi Református Egyházkerület”. Hangsúlyozzák, egyetlen olyan tény sem merült fel, amely a bizonyítékaik akár részleges cáfolatát eredményezhette volna. A határozat ellen az Erdélyi Református Egyházkerület tiltakozik és fellebbezni fog. „Az az állam, amelynek végrehajtó és igazságszolgáltató hatalma saját törvényeit megszegve, és azok ellenében az egyházi javak restitúciójának folyamatát leállítja, és részben visszafordítja, nem tekinthető jogállamnak” – írják közleményükben az Erdélyi Református Egyházkerület képviselői, majd hozzáteszik, minden egyes jogsértés és megaláztatás csak azt eredményezi, hogy megújult erővel és elkötelezettséggel szolgálják a közösséget. 
Az egyházkerület szerint a döntésnek súlyos következményei vannak: utat nyit „a magyarellenes vagy rosszindulatú állami szerveknek” arra, hogy hasonló módon visszaállamosítsanak bármilyen más egyházi ingatlant is. „Országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan van, amelyben oktatási intézmény működött, ezek mind veszélybe kerültek. Úgy véljük, a bíróság azt üzeni döntésével, hogy visszaállamosíthatóvá válnak nemcsak az iskolák, hanem minden eddig visszajuttatott ingatlan. Kijelentjük, hogy a restitúciós folyamat véglegesen leállt Romániában, sőt, úgy tűnik, a román állam minden szerve azon van, hogy visszaállamosítsa a jogos tulajdonosainak megítélt ingatlanokat” – írják. Az ítélet indoklásának kézhezvétele után részletesebb ismertetést ígérnek.  Emlékeztetnek arra, hogy a Mikó üggyel kapcsolatos büntetőperben 2014. november 26-án született végleges döntés. A ploieşti-i büntetőbíróság határozatában elismerte, hogy nem áll hatáskörében a tulajdonjog megállapítása, így a kollégium akár a református egyházé is lehet. Így az Erdélyi Református Egyházkerület ismét a restitúciós bizottsághoz fordult.
A restitúciós bizottság 2016-ban ismét elutasította a kérést arra hivatkozva, hogy államosításkor az iskola a Református Székely Mikó Kollégium tulajdona volt a telekkönyvi bejegyzés szerint, ennél fogva nem az Egyházkerület volt a tulajdonos. Idén júniusban a brassói táblabíróságon újrakezdődött a per az iskola tulajdonjogát illetően. Az ügy írásos szakaszának lezárása után október 4-én volt az első tárgyalás. Az Erdélyi Református Egyházkerület a per során újabb bizonyítékokat mutatott be, amelyek szerintük kétség nélkül az egyházkerület tulajdonjogát igazolják. December 14-én került sor a harmadik, egyben utolsó tárgyalásra.
Mint ismeretes, a bíróság két évvel ezelőtt Markó Attilát, Marosán Tamást, a református egyház volt jogtanácsosát és Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadóját három-három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a visszaszolgáltatásról 2002-ben hozott döntés miatt.
Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár)

Fellebbezett az egyház a Mikó-ügyben
Benyújtotta perorvoslati kérelmét (fellebbezését) az Erdélyi Református Egyházkerület a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében a Brassói Ítélőtáblánál kimondott decemberi elutasító ítéletre.
Az ügyet most a Legfelső Bíróság fogja tárgyalni, ez az utolsó hazai jogorvoslati lehetőség, ezután már csak Strasbourg következhet. Kató Béla püspök szerint még reménykednek, hogy egyszer egy bíróság kimondja: mégis az egyháznak van igaza. A decemberben kimondott elutasító ítélet januárban kézbesített 5 oldalas határozatából maga a bírói indoklás peres ügyekben különösen kurtának számít, alig tesz ki egyetlen oldalt – mutatja Szekrényes Johanna, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) jogtanácsosa. Az indoklás tételeit sorra cáfolták a szerdán benyújtott perorvoslati kérelemben.
– Ez a per is bizonyítja, hogy bármilyen indokot felhozhatunk, bármit leírhatunk, ha van egy előre eldöntött koncepció, abból nagyon nehéz kitérni – mondta a Szabadságnak nyilatkozó Kató Béla, az EREK püspök.
– A bizonyítékokat folyamatosan gyűjtjük, újabbak is előkerülnek, de úgy tűnik, egyetlen egyet sem tárgyalnak úgy igazán, alapjaiban. Bebizonyosodott, hogy az általunk felhozott érvrendszert nem is ütköztették, csak részben foglalták bele az elutasításba, azt a felét különösen, amely a számukra jó volt, a bizonyítékból idézett mondat második felét már nem. Ezért tűnik úgy, hogy eleve eldöntött dolgokról beszélünk, hogy úgy gondolják, amióta a DNA-jelentés (Marosán Tamás és Markó Attila ügye – szerk. megj.) után megszületett az ítélet, az a mérvadó, pedig az nem a tulajdonjogról döntött, hanem a procedúráról, az eljárásról, és ezt le is írták a ploieşti-i bírók. Most erre mégis, mint kútfőre hivatkoznak, miszerint ez az igazi oka annak, hogy bennünket elutasítanak, mintha az a bűnügyi per mindent igazolt volna, és nem is vizsgálják az ügyünket. Ezért persze fellebbeztünk, fellebbezünk folyamatosan, és csak reménykedni tudunk, hogy lesz egyszer egy bíró, aki alaposan átvizsgálja az ügyet, és a döntése az lesz, hogy az egyháznak van igaza – mondta a püspök.
Szekrényes Johanna úgy véli, hogy a szokatlanul rövid indoklás nem tárgyalja érdemben azokat a bizonyítékokat, amelyeket felperesként benyújtottak, amelyek az egyházkerületet igazolják.
– A határozatban megszegték a kontradiktórius eljárás elvét, azaz olyan elutasító indokokat hoztak fel, amiket a tárgyalások során nem vetett fel a bíró – tájékoztatott a jogtanácsos. – A most megtámadott határozatban hivatkozik több okra is Marosán Tamás és Markó Attila büntetőjogi ügyéből. Tudjuk, hogy a bíró kérte ennek az ügyiratnak a csatolását, viszont a tárgyalások során nem hozta fel az abban szereplő érveket, ezáltal nem adott lehetőséget nekünk a nyilvános cáfolatra.
Alapvetően elkövetnek egy nagyon nagy tévedést, két iskolát összekevernek. A Sepsiszentgyörgyi Református Egyházközséghez tartozott egy iskola, azzal párhuzamosan működött a Székely Mikó. Az egyházközség valóban lemondott az iskoláról, mert nem tudta fenntartani. Ezt a két iskolát a bíróság egynek tekinti.
A bizonyítékok során például egy 1885-ös egyházkerületi rendkívüli közgyűlési jegyzőkönyvre is hivatkoztunk, az indoklásban ennek csak egy részét vették át. Csak arra hivatkoznak, miszerint a kollégiumok önmagukat kormányzó autonóm testületek, ám az általunk csatolt fordításban szerepel ez is: „amelyek az egyházkerületnek a törvényhozásában vesznek részt”. Ha az egész mondatot tekintjük, akkor egyértelmű, hogy a kollégiumok az egyházkerülethez tartoztak.
Az indoklásban szerepel a telekkönyvi probléma, amit minden határozatban felhoznak, miszerint az épületet annak idején a kollégiumra telekelték, nem az egyházkerületre. Érdekes, hogy a büntetőügyi határozatokból veszik át ezeket az elutasításokat, és azt mondják, hogy megállják a helyüket ebben az eljárásban is, de azokat a határozatokat már nem tekintik az ügyhöz tartozónak, amelyeket mi egy másik ügyből (a Székely Mikó Kollégium vagyonához tartozó tanári lakások ügyéből) átvéve csatoltunk, és amelyek kimondják, hogy az egyházkerület jogosan kéri vissza ezeket az ingatlanokat, mert a kollégium az egyházkerülethez tartozó struktúra volt – részletezte a jogtanácsos.
A perorvoslati kérelmet közlik a visszaszolgáltató bizottsággal, amelynek 30 napon belül kell válaszolnia, majd arra az egyházkerület is válaszol 10 napon belül, azután kitűzik az első tárgyalás időpontját. Azt nem tudni, hogy hány tárgyalás lesz.
– Az Úristennél már korábban fellebbeztünk, bízunk benne, hogy az a fórum nem záródik be előttünk – teszi hozzá Kató Béla.
Jelenleg az egyházkerület 16 perben hozzávetőlegesen harminc ingatlant igényel vissza Brassóban, Désen, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Szászvárosban.
Kerekes Edit
Szabadság (Kolozsvár)