Dec. 19-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, aki tájékoztatót tartott a kormánykoalíciós tárgyalásokról, különös tekintettel a koalíció működésének egyes vonatkozásaira. A testület aktuális bel- és külpolitikai kérdéseket vitatott meg – köztük az oktatási törvény módosításáról szóló sürgősségi kormányrendelet szenátusi elfogadása után kialakult helyzetet és az RMDSZ-re ezzel kapcsolatban háruló időszerű feladatokat –, és áttekintette az ország integrációs politikájának valóra váltásához szükséges teendőket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 22., 1180. sz./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az ellenzék mesterségesen gerjesztett problémát I. Mihály nyilatkozatából, ugyanakkor üdvözölte Emil Constantinescu elnök tisztázó nyilatkozatát, amelyben az leszögezte, hogy nem fogja kezdeményezni vagy elfogadni az államforma megváltoztatását és nem tart időszerűnek egy népszavazást erről a témáról, amelyet lezártnak tekint. Markó egyetértett azzal, hogy az államforma megváltoztatásának kérdése ma nem vetődik fel, ugyanakkor megjegyezte, hogy tiszteletben kell tartani azokat a személyiségeket, akik, mint I. Mihály, fontos szerepet játszottak Románia történelmében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Jan. 5-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában találkozott az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A szokásos heti megbeszélésen a kormányzati munka aktuális problémáiról folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 6. - 1183. sz./

Jan. 2-án ismeretlen tettes betörést kísérelt meg Markó Béla szenátor marosvásárhelyi irodájában. A betörő a riasztóberendezés hangjára eltávozott. Ugyanezen a napon Markó Béla kocsiját feltörték és ellopták a magnót és az akkumulátort. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Jan. 8-án ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülésen, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, Takács Csaba ügyvezető elnök kinevezte Borbély László államtitkárt kormányzati ügyvezető alelnöknek. Az RMDSZ Alapszabályzata értelmében a kinevezést az ügyvezető elnök a soron következő SZKT elé terjeszti. A szövetségi elnök a kinevezést elfogadta és megerősítette. Külön napirendi pont keretében a testület megvitatta és elfogadta a főosztályok első negyedévi munkájának prioritásait. Az Ügyvezető Elnökség európai integrációs programtervezetet fogadott el. A programtervezet célja előmozdítani a hazai törvényhozás, illetve a kormányzati tevékenység összehangolását az Európa Unió által támasztott követelményekkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9. - 1185. sz./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozatában a koalíció rossz működésével magyarázta a válságos helyzetet, amely a pártszövetség felbomlásával fenyeget, "bár nem hiszem, hogy erre sor kerülne." Az elmúlt évre az volt a jellemző, hogy sorozatosan ellentmondó nyilatkozatokat tettek a kormány tagjai. Markó szerint meg lehet érteni a Demokrata Párt érzelmeit abból a szempontból, hogy napok alatt két markáns politikusa, Adrian Severin és Traian Basescu is olyan helyzetbe került, hogy végül távoznia kellett miniszteri tisztségéből. Az éremnek viszont van egy másik oldala is, mutatott rá az RMDSZ elnöke: nem lehet megengedni, hogy a kormány bármely minisztere a sajtóban nagyon súlyos bírálattal illesse miniszterelnökét és kormányát, még akkor sem, ha a kabinet működésével kapcsolatos kifogásai megalapozottak. Ezeket a kérdéseket, vélekedett Markó, a koalíció egyeztető tanácsában, a kormány ülésén kellett volna megtárgyalni, megoldani. Markó Béla, hozzátette, hogy az RMDSZ mindkét demokrata miniszter távozását nagyon sajnálja, munkájukkal nagyon elégedett volt. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

A koalíciós pártok jan. 11-i találkozóján több órás megbeszélést folytattak a kialakult válságról - közölte jan. 12-én a snagovi tanácskozásról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Közös konklúzió az, - állapította meg - hogy mulasztás történt, amikor a koalíció működését nem szabályozták kellőképpen. Az RMDSZ különben többször is szorgalmazta ezt, jegyezte meg Markó Béla, de nem került rá sor. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez fontos tennivaló. Tehát a közösen kidolgozott kormányprogram továbbra is érvényes, de felmerülhetnek bizonyos kiegészítések. Egyetértés volt abban, hogy a koalíciót meg kell őrizni, de a konfliktus még nem tekinthető lezártnak. Amennyiben a Demokrata Párt kilépne a kabinetből, valószínűleg a Konvenció és az RMDSZ kisebbségi kormányzása jönne létre. A Konvenció, amelyben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és több kisebb formáció vesz részt, valamint az RMDSZ a parlamentben együtt a mandátumok 47-48 százalékával rendelkezne, nem lenne többsége. Egy ilyen kormány tehát külső támogatásra szorulna - mutatott rá az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szerint például elképzelhető lenne, hogy a koalíciót a Demokrata Párt a parlamentben kívülről támogatja, vagy más támogatókat kellene keresni. Markó Béla rámutatott, hogy kisebbségi kormányzás esetén minden törvényről külön kellene megállapodni, külön kellene támogatást szerezni, beleértve az RMDSZ számára nagyfontosságú oktatási törvényt is. Mint ismeretes, még a jelenlegi válság előtt a szenátusban a koalíciós vezetők egyezsége ellenére a kisebbség oktatási jogait csorbító úgynevezett Pruteanu-változatot fogadták el, s a koalíció pártjai a képviselőházi szavazásra ígértek helyesbítést. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy kisebbségi kormányzás esetén a megfelelő többség biztosítása a szenátusi változat kiigazításához még nehezebbnek ígérkezne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Jan. 12-én az RMDSZ bukaresti székházában sor került a szövetség vezetőinek szokásos heti tanácskozására az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson, amelyen az Ügyvezető Elnökség képviseletében jelen volt Birtalan József ügyvezető gazdasági alelnök Markó Béla szövetségi elnök tartott rövid helyzetelemző tájékoztatást, különös tekintettel a koalíción belül kialakult politikai válságra. A tanácskozáson megvitatták a kormánykoalíció helyzetét és a válság megoldására irányuló erőfeszítéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13.- 1187. sz./

Kormányzati ügyvezető alelnökkel bővült az RMDSZ végrehajtó testülete, az ügyvezető elnökség - Borbély Lászlónak, a román területrendezési és közmunkaügyi minisztérium államtitkárának személyében. Ezt a posztot az RMDSZ legutóbbi kongresszusán elfogadott határozat értelmében hozták létre. Fő feladata az lesz, hogy biztosítsa az információáramlást az RMDSZ miniszterei, kormányzati tisztségviselői, parlamenti csoportjai, elnöki hivatala, az ügyvezető elnökség, a megyei RMDSZ-szervezetek és a különböző megyei tisztségekben működő RMDSZ-vezetők között. Takács Csaba ügyvezető elnök nevezte ki Borbély Lászlót az új tisztségre, Markó Béla szövetségi elnök a kinevezést elfogadta és megerősítette, és Takács Csaba azt a Szövetségi Képviselők Tanácsának soron következő ülésé elé terjeszti, ugyanis e testület jóváhagyása is szükséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jan. 15-én az RMDSZ vezetése újabb tanácskozást tartott az RMDSZ bukaresti székházában a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A megbeszélésen, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett Takács Csaba ügyvezető elnök is részt vett, a kormánykoalícióban keletkezett helyzetet vitatták meg, a Demokrata Párt Országos Vezetőtanácsának határozata nyomán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15. - 1188. sz./

Jan. 16-án, pénteken sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. A sajtóértekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök, államtitkár és Niculescu Antal államtitkár, a kormány főtitkárának helyettese. Markó Béla kifejtette az RMDSZ álláspontját a kormánykoalícióban kialakult válsággal kapcsolatban. Elmondta, az RMDSZ vezetése azért nem tett közzé a sajtóban semmiféle állásfoglalást a kérdésről, mert úgy ítéli meg, nem a közlemények és a sajtóban vívott viták vezethetnek el a válság megoldásához, hanem a koalíción belüli érdemleges tárgyalások, a közös igyekezet a koalíció megmentésére. Ezért a kialakult helyzetért nem bizonyos személyeket, politikai csoportokat és alakulatokat, vagy pártokat kell felelőssé tenni, hiszen a reform késlekedéséért mindenki szolidárisan felelős a koalícióban, hanem az elveket kell egyeztetni, kidolgozni egy, az RMDSZ által már korábban is szorgalmazott szabályzatot a koalíció hatékony működésére, biztosítani a kormányprogram maradéktalan valóra váltását - a program esetleges kiegészítését, módosítását is beleértve - a reform felgyorsítása érdekében. A szövetségi elnök kifejezte meggyőződését, hogy a koalíció együtt tud maradni, amit mind a reform véghezvitele, mind pedig Románia integrációs törekvései szempontjából létfontosságúnak tart az RMDSZ. Sem egy kisebbségi kormány, sem az előrehozott választások nem jelentenek megoldást. Markó Béla kérdésekre adott válaszaiban is rámutatott, az RMDSZ szerint semmi sem indokolja a kormány ismételt átalakítását, hiszen a koalíció néhány héttel korábban már végrehajtott egy kormányátalakítást, és akkor ezzel a DP is egyetértett. Az RMDSZ elnöke többször is hangsúlyozta, van megoldás a válság megoldására, csak le kell ülni egy közös asztalhoz, megtárgyalni a legfontosabb teendőket, kidolgozni pontos határidőket, meg kell teremteni a reform végrehajtásának intézményes kereteit, garanciáit, amelyek nem személyhez, hanem elvekhez kötöttek, intézményesek. Ilyen elv például, hogy a vitákból egyetlen koalíciós pártnak sem kell vesztesként kikerülnie, hanem valamennyinek közösen nyernie. Ami az RMDSZ-t illeti, van elképzelése a reform végrehajtásának prioritásairól, ezeket közzé is tette. - A jelenlévők között ezúttal szétosztották az V. Kongresszuson elfogadott gazdasági programot és prioritásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 16. - 1189. sz./

Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

Jan. 21-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta dr. Allen H. Kassofot, a New York-i székhelyű Project on Ethnic Relations /PER/ elnökét, Livia B. Plaksot, a PER ügyvezető igazgatóját és Dan Pavelt, a PER bukaresti irodájának vezetőjét. A megbeszélésen a vendégek arról érdeklődtek, mennyire befolyásolja a jelenlegi romániai politikai válság a kisebbségek helyzetének alakulását. Szóba került az RMDSZ álláspontja a tanügyi törvény módosításával kapcsolatban és több más aktuálpolitikai kérdés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 22. -1193. sz./

Az RMDSZ a maga részéről igyekszik mindent megtenni azért, hogy a jelenlegi román kormánykoalíció váljék újra működőképessé és az ország elinduljon a tényleges kibontakozás útján - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke egy jan. 27-én közölt interjúban. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy az RMDSZ nem kívánt előtérbe kerülni a jelenlegi konfliktusban. Ugyanakkor ő maga és az RMDSZ más vezetői számos megbeszélést folytattak a koalíciós partnerekkel, intenzív a kapcsolat Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Constantinescu elnökkel is, a szövetség megegyezés felé próbálja tolni a felek álláspontját. Markó Béla a sorozatos melléfogásoknak, a nyilvános ultimátumoknak tulajdonítja a válság elfajulását és ezzel kapcsolatban megjegyezte: az RMDSZ-vezetéstől sokszor számon kérték, miért nem élt olyasfajta ultimátummal, mint amelyet a Demokrata Párt vezető testülete alkalmazott. Azok, akik például az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsától sürgettek ilyen fellépést, most láthatják, mihez vezet ez, hangsúlyozta a politikus. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy a parasztpárti Pruteanu szenátor magatartása is mérhetetlen kárt okozott a koalíciónak. A szövetség nem mondhatta azt, hogy közömbös számára, marad-e vagy megy a miniszterelnök. Markó helytelenítette, hogy a Demokrata Párt erre egyszerűsítette a reformmal kapcsolatos több felvetését, amelyek között olyan is akad, amellyel különben az RMDSZ egyetért. Markó Béla a Ciorbea kormányfő személyéről folyó vitával kapcsolatban kifejtette: nem hiszi, hogy egy olyan koalícióban, mint a romániai, egyetlen személy garancia lehet a reform működésére. A miniszterelnök személye rendkívül fontos és valóban voltak ingadozásai, mint ahogy a kormánynak is. Sajnos maga a koalíciós csúcs kötötte meg a kormány és a miniszterelnök kezét, amit az RMDSZ már egy fél éve szóvá tett. - Az igazi kérdés azonban a koalíción belüli viszony: arra van szükség, hogy egyik fél se próbálja meg a másikat félreszorítani és önmagát a hatalom teljes letéteményesének tekintetni, ahogy az a tisztségek elosztásánál megnyilvánult, és egy idő után kölcsönössé vált. További tényező, hogy a Demokrata Párt balközép, a Parasztpárt jobboldali alakulat, a programok ütköznek és már kezdetben sem sikerült igazán azonosítani azokat a programelemeket, amelyekben nincs egyetértés, hogy megegyezzenek róluk vagy félretegyék őket. Az RMDSZ szövetségi elnöke a kisebbségi kormányzás esélyeivel kapcsolatban - megjegyezve, hogy az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre az RMDSZ fel van készülve - utalt arra, hogy a Vacaroiu-kormány gyakorlatilag így dolgozott. Ha a reform nem folytatódik gyorsabban és olajozottabban, akkor komoly bajokkal kell szembenézni. Az RMDSZ szerint különben a DP sem gondolja tartósnak a kisebbségi kormányzást és újra szeretné tárgyalni magának a kormánynak a kérdését. Markó az elkövetkező időszak gyakorlati feladatairól szólva első helyen a tanügyi törvénynek a koalíciós egyezségben rögzített módon való elfogadását emelte ki, ugyanakkor rámutatott, hogy a válság alatt is folyik a koalíciós munka. Az RMDSZ oktatási államtitkára a miniszterrel egyeztetett a beiskolázási számokról, az RMDSZ ügyvezető elnöksége felsőoktatási lehetőségeket elemzett, hosszú huzavona után a vallásügyi államtitkárságon sikerült elérni a kisebbségi egyházakkal foglalkozó igazgatóság megalakítását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Jan. 27-én az RMDSZ bukaresti székházában sor került az RMDSZ-vezetés szokásos heti munkatanácskozására a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. Markó Béla szövetségi elnök rövid bevezetőjében vázolta a kormánykoalícióban fennálló válsághelyzetet, elemezte az utóbbi héten végbement fejleményeket, az egyes koalíciós partnerek álláspontját a válság megoldásáról, illetve a lehetséges alternatívákról. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők adtak tájékoztatást a saját munkaterületükön felmerült problémákról, a koalíció működésének akadályairól, buktatóiról a kormányzati válság tükrében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./

"Jan. 28-án Emil Constantinescu államfő elnökletével tanácskoztak a Cotroceni Palotában a kormánykoalíciót alkotó pártok és politikai alakulatok - a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ - vezetői. A találkozón, amelyet a kormányválság megoldására hívott össze az államfő, az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Birtalan Ákos turisztikai miniszter vett részt. Az éjszakába nyúló tanácskozásról kiadott közlemény szerint a kormánykoalíciós pártok a kormányválságot és annak bel- és külpolitikai következményeit elemezve, eltökélten arra, hogy véget vessenek a válságnak, biztosítsák az ország politikai stabilitását és folytassák az együttműködést a jelenlegi koalíción belül, amelyet a reform és a kormányzati program megvalósítására egyedül képes politikai és kormányzási alakzatnak tekintenek, öt pontba foglalt megállapodást kötöttek: 1. Tudomásul veszik a DP döntését minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozóan; 2. Tudomásul veszik, hogy a DP megerősítette a koalíción belüli politikai együttműködés folytatására és a kormány parlamenti támogatására vonatkozó határozatát; 3. Elfogadnak egy, a politikai együttműködésre és a koalíció működésére vonatkozó egyezményt, amelyet folyó év február 2-ig, hétfőig véglegesíteni kell; 4. Elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, illetve a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; 5. A közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között.A megállapodást rögzítő közleményt a KDNPP részéről Ion Diaconescu pártelnök, az NLP részéről Calin Popescu Tariceanu alelnök, a DP részéről Traian Basescu alelnök, az RSZDP nevében Sergiu Cunescu pártelnök, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla szövetségi elnök írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29. - 1197. sz./"

Jan. 31-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Csávossy György, a SZET elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Kötő József ügyvezető alelnök, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, ügyvezető alelnök. A szövetségi elnök tájékoztatója után az Operatív Tanács elemezte a kormánykoalícióban kialakult helyzetet, és megvizsgálta a lehetséges alternatívákat. Fontos konklúzióként fogalmazódott meg az, hogy az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak, az egész romániai társadalomnak elsődleges érdeke a jelenlegi koalíciós együttműködés megőrzése és a reform továbbvitele. Az előállott új helyzetben az RMDSZ minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./

Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./

Jan. 31-én Markó Béla elnökletével bővített ülést tartott Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek az alkuratórium tagjai és a szaktestületek elnökei. A testület Somai József alkuratóriumi titkár tájékoztatója után megtárgyalta az 1998. évi tevékenység fő kérdéseit. Elhatározta, hogy az 1998-as esztendő stratégiáit, prioritásait és célpályázatait rövidesen megjelenteti egy külön füzetben és a sajtóban. A testület elhatározta, hogy az általános pályázatokat a szaktestületek űrlapjai alapján 1998. március 10-ig kell benyújtani, míg a célpályázatok leadásának határidejét a szaktestületek utólag közlik a sajtóban. Az alkuratórium, a szabályzatnak megfelelően, a szaktestületi elnökökkel konszenzusban, felosztotta szaktestületekre az 1998. évi támogatási keretet. A továbbiakban a testület foglalkozott egy, az alkuratórium mellett működő alapítvány létrehozásának a kérdésével, az Iskola Alapítvány tevékenységével, az Ifjúsági Szaktestület új tagokkal való kiegészítésével és más operatív feladatokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./

Az RMDSZ a koalíciós együttműködés biztosítását tekinti a legfontosabbnak. A szövetség gazdasági, pénzügyi, privatizálási területen kívánna az eddiginél nyomatékosabban jelen lenni a román kormányban, de nyitva hagyja azt a kérdést, hogy ez miniszteri tárca, államtitkári vagy más tisztség formájában valósuljon meg - közölte Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ legfőbb vezetőit tömörítő, válsághelyzetekben tanácskozó Operatív Tanácsának jan. 31-i marosvásárhelyi ülése után. Markó elmondta: az RMDSZ megbeszéléseit, az OT ülését az tette szükségessé, hogy a koalíciós válság fejleményei nyomán a Demokratikus Konvenciónak és az RMDSZ-nek együtt kell biztosítania többek között öt miniszteri tárca betöltését. A tanácskozásokon megvizsgálták a különböző lehetőségeket. Az Operatív Tanács ülésén jelen volt többek között Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök is.

Febr. 3-án az RMDSZ bukaresti székházában együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója. Az ülésen Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldására irányuló kezdeményezésekről, az utóbbi napokban lezajlott koalíciós egyeztető tárgyalásokról. Ugyanaznap tartották meg az RMDSZ-vezetés, a szenátusi és képviselőházi frakciók vezetőségei és a kormányzati tisztségviselők rendes heti tanácskozását, amelyen Markó Béla ismertette a koalíciós tárgyalások alakulását, a kormánykoalíció működését, a parlamenti együttműködést szabályozó új protokoll tervezetét, és beszámolt a kormány kiegészítésére vonatkozó egyeztető tárgyalások menetéről. A továbbiakban a miniszterek, államtitkárok, más kormányzati tisztségviselők cserélték ki információikat, osztották meg egymással tapasztalataikat és a kormányzati munka során felmerült problémákat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4. - 1200. sz./

Febr. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta az RMDSZ bukaresti székházában Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, aki több napos látogatást tesz Romániában, hogy a kisebbségek helyzetének alakulásáról tájékozódjék. A megbeszélésen a kisebbségügyi főbiztos behatóan érdeklődött a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó módosításairól, az RMDSZ álláspontjáról e kérdésben. Markó Béla méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd részletesen kifejtette, hogy az RMDSZ miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. Szólt a törvénymódosítás szenátusi vitája kapcsán a sajtóban és a politikai színtéren felerősödött nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorikáról, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó szabályozásait a képviselőház a kormány által előterjesztett változatban fogadja el, és a majdani végső forma felszámolja az 1995-ben elfogadott törvény kisebbségi oktatást korlátozó, diszkriminatív rendelkezéseit. Az RMDSZ képviselői szóvá tették, milyen megnyilatkozásokat tulajdonítanak egyes sajtóorgánumok a kisebbségi főbiztosnak, és kérték, hogy fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5. - 1201. sz./

Febr. 5-én a hat kormánykoalíciós párt, a KDNPP, DP, NLP, RMDSZ, RSZDP és a Románia Alternatívája Párt elnökei aláírták a kormánykoalíciós együttműködést szabályozó megállapodást, az ún. protokollumot. A dokumentumot az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök látta el kézjegyével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6. - 1202. sz./

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 5-én cáfolta George Pruteanu szenátor - a román szenátus oktatási bizottságának elnöke - által tett kijelentést, amely szerint szerdai tanácskozásukon Stoel "korlátozóbb jellegű" formulát javasolt volna a kisebbségi oktatás tekintetében, mint a romániai törvény: A parlamenti oktatási bizottságokkal folytatott találkozó után elmondtam, hogy még számos más találkozóra kerül sor látogatásom során és véleményemet azt követően fogom megfogalmazni. Úgy gondolom, minden nagyon fontos, ami előmozdítja az integrációt, a különböző etnikai csoportok elszigetelése nem kívánatos. Ugyanakkor semmiképpen sem szeretném, hogy azt adják a számba, hogy még korlátozóbb formák híve vagyok a magyar nyelvű oktatás tekintetében. A két bizottsági elnökkel folytatott beszélgetés során tapasztaltam, hogy nincs ellenvetésük egy magyar nyelvű magánegyetemmel szemben, de ismerik a kormány formuláját és a kormány döntéseit is ebben a kérdésben. A főbiztos a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó igen hasznos volt. Elsősorban az etnikai kisebbségekről és a független egyetemekre, valamint a kolozsvári multikulturális egyetemre vonatkozó igényeikről volt szó. Markó Béla a megbeszélés után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Max van der Stoellal évek óta rendszeresen találkozott az RMDSZ vezetése, utoljára 10 hónappal ezelőtt. Míg a múltban éveken át változatlan volt a helyzet, ezúttal a legutóbbi találkozó óta az a kormány, amelyben az RMDSZ is részt vesz, fontos sürgősségi rendeletet fogadott el, amely, mint azt a biztossal közösen megállapították, biztosítja az akadálytalan anyanyelvű oktatást a kisebbségek számára. Ugyanakkor a szövetségi elnök kérdésesnek nevezte, miként fogadja el a parlament ezt a kormányrendeletet azt követően, hogy a szenátus sajnos olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be mind a történelem és földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. Az EBESZ-főbiztos febr. 5-én számos más romániai politikussal is megbeszélést folytatott. Andrei Plesu külügyminiszterrel a román külpolitika fő céljait tekintette át, különös tekintettel a Magyarországgal és Ukrajnával való kapcsolatok alakulására. A miniszter tájékoztatást adott a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről és a határon kívül élő román közösségek támogatására irányuló erőfeszítésekről. Andrei Plesu és vendége a nemzeti kisebbségek problematikájának "kiegyensúlyozott és rugalmas" kezelését szorgalmazta, amely "figyelembe veszi minden egyes kisebbség valós helyzetét és szükségleteit", ennek egyik példájaként említve a romániai romákért tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy a nemzetközi dokumentumok és normák általános keretet adnak e problémák megközelítésére, de, mint Anda Filip külügyi szóvivő idézte a megbeszéléseken kialakult közös véleményt, "ez nem függeszti fel a szabad gondolkodást és azt, hogy a dolgokat összefüggésükben kezeljék". A formula megfigyelők szerint Pruteanu szenátor ama érvére is válasznak tekinthető, hogy a nemzetközi szerződések nem kötelezik Romániát kisebbségi anyanyelvű állami egyetem felállítására - Pruteanu szerint a kisebbségek anyanyelvén különállóan csak magánegyetem működhet Romániában. /Mit mondott Max van der Stoel? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

Febr. 11-én a szövetség bukaresti székházában került sor az RMDSZ-vezetés szokásos heti találkozójára a szövetség minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson, amelyen a frakcióvezetőségek is részt vettek, Markó Béla szövetségi elnök helyzetelemző tájékoztatója után az egyes tárcák tisztségviselői számoltak be aktuális problémáikról, kormányzási tapasztalataikról, a felmerülő gondokról és megoldásuk lehetséges módozatairól. A tanácskozás részvevőinek beszámolóiból egyértelműen kitűnt, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői nemcsak a magyarságot és általában a nemzeti kisebbségeket foglalkoztató kérdésekkel törődnek, hanem aktívan részt vesznek az ország általános problémáinak kezelésében, az egész román társadalmat érintő politikai, gazdasági és szociális kérdések megválaszolásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12. - 1206. sz./

Febr. 13-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki tájékoztatót tartott a kormány átalakításáról, a koalíció működéséről és más aktuálpolitikai kérdésekről. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke ismertette kinevezése óta elvégzett munkáját, illetve az RMDSZ kormányzati tevékenységét segítő és összehangoló főosztály kialakításával kapcsolatos teendőket. Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási ügyvezető alelnök beszámolt a Nemzeti Kisebbségi Tanács tanügyi, ifjúsági és tudományos szakbizottságának február 11-i üléséről. Ugyancsak febr. 13-án került sor Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére, amelyen meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Molnár Géza államtitkár, Elek Barna képviselő, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a területi szervezetek vezetőivel a kormányátalakítás során kialakult helyzetet, majd a jelenlévők megvitatták a koalíció megyei szintű működését és az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatokat. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy Románia számára létfontosságú az 1997-ben elkezdett reformok gyors folytatása. Molnár Géza államtitkár ismertette az egészségügyi dolgozók sztrájkjának okait, valamint a szakminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Elek Barna Maros megyei képviselő a földtörvény alkalmazása során felmerült kérdésekre válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13. - 1207. sz./

Febr. 17-én, Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott a román közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztőségeinek képviselőivel: Boros Zoltánnal, Simonffy Katalinnal és Csép Sándorral. A megbeszélésen, amelyen a hazai magyar közszolgálati televíziós adások gondjairól - kiemelten az adásidő lerövidítéséről és felaprózásáról, illetve kedvezőtlen időpontban történő sugárzásáról - folyt tanácskozás, az RMDSZ részéről részt vettek Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és dr. Kakassy Sándor, a képviselőház kulturális és médiabizottságának tagjai, Szabó Károly és Puskás Bálint a szenátusi frakció alelnöke, illetve titkára, valamint Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19. - 1211. sz./

Az RMDSZ febr. 18-án Bukarestben tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök a kormányzati és törvényhozási munka felgyorsítására, a legsürgősebb teendőkre hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra, hogy ki kell küszöbölni a kormányzati és törvényhozási munkát akadályozó koalíciós ellentéteket, különböző válsághelyzeteket, mivel már vannak külföldről származó jelzések, hogy ezek a konfliktusok késleltetik a romániai reformfolyamatot, és kedvezőtlenül hatnak Románia külföldi megítélésére. Nemcsak a koalíció, hanem az egész román társadalom érdeke ezeknek az ellentéteknek a gyors kiküszöbölése, feloldása. Ami az RMDSZ-nek leosztott három új államtitkári tisztséget illeti, Markó Béla úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik szövetségünk számára azt, amire mindig is, de különösen kormányra lépésétől kezdve szüntelenül törekedett az RMDSZ, nevezetesen, hogy fokozottabb mértékben, aktívan kivegye részét az ország általános problémáinak a kezelésében, a gazdasági és szociális szféra minden területén. Ezekre a tisztségekre szövetségünk megtette javaslatait, az új államtitkárok kinevezésére pedig rövidesen sor kerül. Szabó Károly szenátor a Nagy Románia Párt példátlan akciójára hívta fel a sajtó figyelmét. Példátlannak és súlyosan alkotmányellenesnek nevezte azt a felbujtó nyilatkozatot, amelyet C.V.Tudor testvérbátyja, Marcu Tudor NRP-s szenátor tett, s amellyel a Nagy Románia Párt engedetlenségre szólította fel a hadsereget a kormány, illetve a parlament, az alkotmányos hatalom ellen, amennyiben Románia részt venne egy esetleges Irak elleni akcióban. Ilyen értelmű felkérés nem hangzott el Románia felé, sem más országok felé, de Romániának nemzeti érdeke azok mellé az államok mellé állni, amelyek tiszteletben kívánják tartani és tartatni a nemzetközi normákat. S hogy a kormány ezt a szándékát kinyilvánította, ez nagyon természetes, mondotta Szabó Károly. A kérdésben egyébként érdemi döntést csak a parlament hozhat majd. Ezért az NRP példátlan cselekedetével nemcsak a kormányt támadta meg, hanem súlyosan vétett az alkotmány ellen. Márton Árpád ugyancsak példátlanul súlyosnak nevezte, hogy egy parlamenti párt ilyen uszító, felbujtó nyilatkozatra ragadtatta magát, és hozzátette, hogy az NRP eme nyilatkozatára a Btk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ciorbea-kormány Irak ügyében tett nyilatkozatával kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Markó Béla nyomatékosan leszögezte, hogy ez nem katonai kérdés, hanem politikai. Romániának el kell döntenie, hogy merre tart. Mi, az RMDSZ, és a koalíció is, azt akarjuk, hogy Románia minél hamarabb betagozódjon a nyugati védelmi rendszerhez, amely a demokrácia értékeinek védelmét írta zászlajára, hangoztatta az RMDSZ elnöke. Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyi asszisztensek, más egészségügyi alkalmazottak sztrájkját törvényesnek, a sztrájkolók béremelési követeléseit jogosnak ismerte el, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a 34-es sz. kormányrendelet által nyújtott 25%-os béremelésnél a kormány jelenleg nem tud többet adni, mert egyszerűen nincs honnan. Azt is hozzátette, hogy bár az akció jogos, a szervezők nem a megfelelő időpontot választották ki a sztrájk kirobbantására. Az egészségügyi és szociális biztosítási rendszer reformjával ezeket a követeléseket ugyan megoldhatónak nevezte, de nem egyszerre. Erre az Orvosi Kamara javaslata szerint több szakaszban kerülhetne sor. Éppen ezért a sztrájkot, amely sem a kormánynak, sem a társadalomnak nem válik hasznára, be kellene szüntetni, hiszen az nem tarthat míg a világ. Kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós együttműködésnek megvannak a protokollumba foglalt feltételei, és igen fontosnak ítélte meg a legsürgősebb törvények mielőbbi elfogadását, ezek között említve a bankok privatizációjára, a helyi közigazgatás általános reformjára /köztük a köztisztviselők státuszára/ vonatkozó szabályozásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18. - 1220. sz./

Febr. 20-án Budapesten, a Parlament épületében megnyílt a III. Magyarország 2000 tanácskozás. A konferenciára 30 országból csaknem 200 külföldön élő jeles magyar tudós, üzletember és politikus sereglett össze. A tanácskozáson, amelyet Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia nyitott meg, és amelyen Horn Gyula miniszterelnök vitaindító előadást tartott, Markó Béla, az RMDSZ elnöke is részt vett. Előadásában Markó Béla Magyarország európai integrációja és a kisebbségi sorsban élő magyarság helyzetének alakulása közötti összefüggéseket taglalta. /RMDSZ-Tájékoztató (Bukarest), febr. 20. - 1212. sz./

"Markó Béla szövetségi elnök febr. 21-én részt vett Budapesten a Fidesz-Magyar Polgári Párt 9. programadó kongresszusán és köszöntötte a tanácskozást. Beszédében Markó Béla a romániai politikai helyzet alakulása kapcsán az RMDSZ aktuális törekvéseiről szólva hangsúlyozta, hogy szövetségünk érdeke, hogy ez a koalíció fennmaradjon, hogy Románia integrációs törekvései érvényesüljenek. Hangoztatta ugyanakkor, hogy az RMDSZ - mint eddig is - minden magyarországi parlamenti párttal jó kapcsolatokra törekszik. "Nem egyforma távolságra, hanem egyforma közelségre van szükségünk minden magyarországi parlamenti párttal" mondotta, és hozzátette: "Nem biztos, hogy ezt sikerül mindig, minden esetben megvalósítanunk, de erre törekszünk." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"