Magyar polgármesterek világtalálkozója
Még július 19-e előtt összehívják a MÁÉRT-et
(MTI) – A magyar kormány még július 19-e előtt összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat évig szünetelt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar polgármesterek VIII. világtalálkozójának második napján, Gödöllőn.
A kereszténydemokrata politikus a találkozón – amelynek hétfői központi témája a határon túli kapcsolatok volt – hangsúlyozta: a MÁÉRT kitűnően működött a magyar-magyar párbeszéd területén, majd 2004 végén Gyurcsány Ferenc konfrontálódott a határon túli magyar vezetőkkel, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze.
Megerősítette, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is megtartják, "a kettő ugyanis nem vagy-vagy, hanem is-is". A MÁÉRT aktuális politikai kérdésekkel, míg a KMKF hosszú távú témákkal, stratégiai feladatokkal foglalkozik.
Jelezte még, hogy egységesítik a határon túli magyar támogatásokat, azokat a Szülőföld Alapon keresztül lehet majd igényelni. Ezzel a párhuzamosságokat, a mostani átláthatatlan rendszert kívánják felszámolni.
Semjén Zsolt kiemelte: a jövő felé kell nézni, és a körülöttünk lévő országokkal együttműködésben kell törekedni arra, hogy mindenkinek a helyzete – nemzetiségi téren és életminőségében is – javuljon.
A miniszterelnök-helyettes előadásában a magyar nemzetet három lábú székhez hasonlította: stabilitása az anyaország, a Kárpát-medence határon túli és a nyugati emigráció magyarsága. Ha bármelyik eltörik, kiesik, az egész szék felborul – fogalmazott. Ezért a kormány az egyetemes magyarságban gondolkodik, függetlenül attól, hogy az ország határain belül, a Kárpát- medencében, vagy valahol a nagyvilágban élő magyarokról van szó – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt kiemelte: a kettős állampolgárságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a magyarság, amely nyelvében, kultúrájában mindig is egy volt, közjogi formában is megvalósíthassa egységét. Ez talán a legfontosabb identitást jelentő törvény – mutatott rá.
A törvény kapcsán elmondta, hogy bármelyik nagykövetségen vagy konzulátuson, illetve magyar önkormányzatnál be lehet majd adni a kérelmet január 1-től. Ezután gyorsított eljárással, három hónapon belül mindenki megkaphatja az állampolgárságot, ha ő, vagy felmenője a valamikori Magyarország területén állampolgár volt, és valamilyen szinten beszél magyarul.
Ha Magyarország gazdaságilag is erős, tiszteletben álló ország, ennek pozitívumai a határon túli magyarságra is "átáramlanak" – mutatott rá a kormánypárti politikus.
A miniszterelnök-helyettes előadása végén felhívta a jelen lévő polgármesterek figyelmét arra az előző héten indított kezdeményezésre, hogy minden magyarok lakta települést megkeresnek: küldjenek egy-egy mondatot, amit fontosnak tartanak magukról. Ezeket márványtáblára vésik fel, amelyekből felépül a magyar megmaradás temploma.
A magyar polgármesterek világtalálkozóján – amelynek hétfői napját Gödöllőn vendégeskedő csángó gyermekek dalai nyitottak meg – mintegy 450-en vettek részt, határon innen és túlról.
A második napon előadást tartott Szili Katalin volt házelnök, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Duray Miklós, a Közép-európai Területfejlesztési Szövetség tiszteletbeli elnöke. A rendezvényen a résztvevők állásfoglalást fogadtak el, amelyben kiemelték: a kistelepülések az egyetemes magyar kultúra részét képezik, ezért elengedhetetlen, hogy minden település rendelkezzen az önkormányzás jogával. A kistelepülések jövőjének záloga a jó vidékfejlesztési politika, az önellátás, a munkahelybővítés, a családi gazdálkodás erősítése. Hatékony vidékfejlesztésre azért is szükség van, mert a nélkül nincs erős, fejlődő gazdaság.
Népújság (Marosvásárhely)

Miért nem sikerült megállapodni a Kulturális Autonómia Tanács megalakulásáról?
Nem sikerült egyezségre jutni a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulásáról az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) pénteki ülésén. Az ügyről úgy az EMNT, mind az RMDSZ is kiadott sajtóközleményt – alább a két dokumentum vonatkozó bekezdéseit lehet olvasni:
Markó Béla elmondta, „volt egy első beszélgetésük a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról, de nem tudtak mindenben megállapodni, így a tárgyalást folytatni fogják, várhatóan július 24-én Tusnádon, ahol egy nyílt EMEF-ülésre kerül sor.”
Az EMNT-közlemény így indokolja a megállapodás elmaradásának okait: „Az RMDSZ képviselői világossá tették, hogy:
Elképzelésük szerint formailag a KAT az RMDSZ egyik – nem is döntéshozó, csak tanácskozó – testülete lenne a sokból. Ugyan a „kompromisszumkészségük” jeleként „beengedik” az EMNT által jelölt küldötteket is 25 százalékos arányban, de arról szó sem lehet, hogy ez az RMDSZ és az EMNT közös testülete legyen.
Tartalmi vonatkozásban: nem áll szándékukban komoly hatáskört adni, továbbá az érdemi működéshez szükséges forrást sem biztosítanák az amúgy az erdélyi magyar közélet jeles személyiségeiből álló testületnek.
Azt is egyértelművé tették, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa döntése alapján a magyar közösség identitásmegőrző programjainak támogatására kiutalt és az RMDSZ által kezelt adólejeink felhasználásába a KAT-nak sem lesz semmilyen szintű beleszólása – ez továbbra is az RMDSZ monopóliuma.” (hírszerk.)
Transindex.ro

Martonyi János Bukarestben
Martonyi János külügyminiszter ma hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására – tájékoztatott tegnap a budapesti Külügyminisztérium. A magyar–román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Băsescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával – közölte a tárca.
A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik – hangsúlyozza a tárca.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában.
A magyar–román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek – áll a közleményben.
Mint ismert, az Orbán-kormány beiktatása óta járt már Bukarestben Németh Zsolt külügyi államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Az új magyar kormány új dimenziót ad regionális politikájának
Az állampolgársági törvény alkalmazása során Magyarország különösen nagy gondot fordít majd arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjen, betartva az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat – mondta kedden Bukarestben Martonyi János külügyminiszter román kollégájának, Teodor Baconschinak.
Mint Baconschi megjegyezte, a miniszteri találkozón őszintén beszéltek a magyar állampolgársági törvény módosításáról, valamint a magyar összetartozás napjának bevezetéséről. Hangsúlyozta: Románia biztos akar lenni abban, hogy ezeknek a törvényeknek az alkalmazása során Magyarország tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségvállalását. Martonyi így fogalmazott: „Értékeljük a román kormány magatartását a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatosan. A törvény alkalmazása során különös gondot fogunk fordítani arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjék” – mondta, leszögezve, hogy Magyarország betartja az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat. Nagyra értékelte, hogy a két ország kormánya e kérdésben megérti egymást.
A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására tett látogatást a román fővárosban. A külügyminiszteri megbeszélésen túl tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, és találkozott Anca Ilinoiuval, Traian Basescu államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával is. A külügyminiszteri tanácskozás utáni sajtónyilatkozatában Baconschi megállapította: a magyar külügyminiszter látogatása egybeesik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulójával. Mindketten utaltak arra, hogy októberben Bukarestben rendezik az ötödik román-magyar közös kormányülést, amelyen remélhetőleg számos konkrét közös projekt kerül terítékre, például az energiapolitika vagy a közlekedéshálózat fejlesztése terén. A román külügyminiszter külön kiemelte a Bécs-Budapest-Bukarest-Konstanca gyorsvasút megépítésének fontosságát.
Martonyi hangsúlyozta: jól elő kell készíteni a közös kormányülést, hiszen az újabb lendületet adhat a gazdasági, kulturális, tudományos, idegenforgalmi kapcsolatoknak. A magyar vendég úgy látja, hogy a két ország kapcsolatai most rendkívül kedvező szakaszban vannak, ki kell használni az ebben rejlő lehetőségeket. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy jövőre Magyarország, illetve Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Baconschi örömmel nyugtázta, hogy a magyar elnökség napirendjén a Duna-stratégia is szerepel.
Az új magyar kormány új dimenziót kíván adni regionális politikájának, bővíteni szeretné azt – mondta Martonyi –, vagyis a visegrádi együttműködés fenntartása mellett erőteljesebb nyitásra törekszik déli irányba is. Budapest a regionális együttműködés új formáit is keresi, ennek nagyon fontos eleme a magyar-román kétoldalú kapcsolatrendszer, de fontosnak tartja a háromoldalú – így a lengyel-magyar-román – együttműködés különböző formáit is. „Fontos, hogy ezt a változó geometriájú regionális politikát a politikai szándékokon túl tényleges tartalommal is megtöltsük” – hangoztatta a magyar tárcavezető. A két miniszter egyetértett abban, hogy Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása is erősíti majd a politikai együttműködést a két ország között.
A Markó Bélával folytatott megbeszélés után Martonyi János a sajtónak nyilatkozva kedvezőnek nevezte, hogy mindkét országban az Európai Néppárthoz tartozó pártok kormányoznak, és ezek közé tartozik az RMDSZ is.
MNO.hu

Martonyi János Bukarestben
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgársági törvény megvalósítása során ne tömegesen, hanem egyéni kérelem alapján adja meg az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, tiszteletben tartva a nemzetközi jogi normákat - erről biztosította kedden Bukarestben román kollégáját Martonyi János külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására érkezett a hivatalos látogatásra Bukarestbe.
„Jeleztem a román kormánynak, hogy az állampolgársági törvény alkalmazása alatt minden nemzetközi normát betartunk” - nyilatkozta a magyar külügyi vezető. Hangsúlyozta azt is, hogy a jogszabály nem érinti a választói törvényt, amely a magyarországi lakhelyhez köti a szavazati jogot.
Teodor Baconschi román külügyminiszter szerint Románia bizonyos akar lenni afelől, hogy az állampolgársági törvény alkalmazásakor Budapest teljes egészében tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket, „a nemzetközi jog betűjét és szellemiségét”. „Martonyi miniszter úr biztosított afelől, hogy mindezeket tiszteletben tartják az etnikai alapú diszkrimináció elkerülése érdekében.” - mondta a román tárcavezető. Baconschi azt is elmondta, Martonyi tájékoztatta őt arról is, hogy reformelképzeléseik szerint a magyarországi románoknak is képviseletük lenne a magyar parlamentben.
A magyar külügyminiszter Markó Béla kormányfő-helyettessel is találkozott. Markó bejelentése szerint megegyeztek arról, hogy októberben tartsák a következő magyar-román kormányülést, a két ország ugyanakkor hatékonyan óhajt együttműködni annak érdekében, hogy Románia jövő év márciusában akadálytalanul csatlakozhasson a schengeni-övezethez.
Az első közös kormányülést 2008-ban Szegeden szervezték. A 2009 október 10-re tervezett bukaresti kormányülést – amely az ötödik lett volna – elhalasztották, miután a román kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta az ellenzék
Krónika (Kolozsvár)

Markó: az RMDSZ addig lesz kormányon, amíg lát esélyt a mélyreható államreformra
Az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
A mostani időszakban alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – fejtette ki Markó Béla.
„Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben, és ezt a rossz érzést, amelyet a megszorító intézkedések bevezetése okozott, tovább fokozza, hogy az RMDSZ nem volt kormányon 2009-ben, amikor, ha a PSD és a PD-L idejében hozott volna meg bizonyos intézkedéseket, nem kényszerülünk mi magunk rá ezekre a nagyon kemény döntésekre” – mondta Markó Béla, aki szerint a romániai gazdasági-társadalmi helyzet értékelésében egyaránt helytelen megközelítés lenne kizárólag a romló nemzetközi trendekre, a globális válságra „kenni” a rossz romániai gazdasági helyzet kialakulását, mint ahogyan az sem lenne helytálló, ha pusztán a romániai állapotok mögött húzódó mély strukturális gondokat okolnánk a jelenlegi helyzetért.
„Az igazság valahol középen van. Az már látható, hogy a világ lassabban lábal ki a válságból, mint azt korábban gondolták. Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, de jelenleg az egész világnak meg kell gondolnia, hogy milyen típusú társadalmat építünk, és a fogyasztói társadalom hogyan tudott ilyen válságba kerülni” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Markó szerint téves az a vélekedés, miszerint az RMDSZ az oktatási törvény, és ezen belül a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásának elfogadásáért cserébe vállalta volna a megszorító intézkedések ódiumát. Álláspontja szerint ugyanis a jóléti kérdések nem szembehelyezhetők a sajátos kisebbségi kérdésekkel, a nemzeti problematikával, mint ahogy a demokratikus elvek sem az oktatással, a nyelvhasználattal vagy az autonómiával. Az RMDSZ elnöke szerint jóléti társadalmat kell kialakítani, de ezzel egyidejűleg kell például egy jó oktatási törvényt elfogadni, ezen belül olyan anyanyelvi jogokat, amelyek még mindig hiányoznak: a földrajz és a történelem anyanyelvi oktatása a középiskolákban, a román nyelv speciális tankönyvekből való oktatása, és a magyar iskolák esetében a döntési jogok megszerzése.
„Az elmúlt kormányzatok egy rendkívül bonyolult, bürokratikus államot építettek fel, egy olyan struktúrát, amiben, ha valaminek nem találták a helyét, létrehoztak egy hatóságot, ügynökséget: ezért átláthatatlan és nehézkes az államrendszer. Ha sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni” – mutatott rá Markó Béla, aki hozzátette: éppen az RMDSZ szorgalmazására a kormány, nehezen bár, de nekilátott a kormányzati struktúra átalakításának, több ügynökséget felszámolt vagy összevont.
Átütő eredmény azonban máshol, az egészségügyben született: mint mondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” − hangsúlyozta Markó Béla. Krónika (Kolozsvár)

EU Tábor – Markó: érdemes kormányon maradni
Az új oktatási törvényben van fontosabb is, mint a történelem és a földrajz magyar nyelven való oktatása - derült ki az EU Tábor záróelőadásán.
Az elmúlt 20 év legfontosabb célja az anyanyelvű oktatás volt; ellentétek, kudarcok, és egy-két siker is fűződik ehhez – kezdte ma délutáni, „Itthon magyarul – az oktatási törvény” című előadását a marosfői EU Táborban Markó Béla. Az RMDSZ elnöke leszögezte: nem oktatási szakember, nem ő ismeri a legjobban ezt a témát, de ugyanakkor tisztában van a fontosságával.
A kormányfőhelyettes bevallotta: a jelenlegi helyzetben kormányon lenni nem túlságosan nagy öröm – ezt a jelenlévők is látták (a tábor több tervezett előadója is lemondani kényszerült részvételét a kormánybeli teendők miatt – szerk. megj.). „Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben, és ezt a rossz érzést, amelyet a megszorító intézkedések bevezetése okozott, tovább fokozza, hogy az RMDSZ nem volt kormányon 2009-ben, amikor, ha a PSD és a PD-L idejében hozott volna meg bizonyos intézkedéseket, nem kényszerülünk mi magunk rá ezekre a nagyon kemény döntésekre” – mondta Markó.
Markó Béla és Széll Lőrinc moderátor
Az RMDSZ elnöke szerint jogos az a kérdés, hogy ilyen körülmények közt miért kell továbbvinni ezt a kormányt, és az nem kielégítő válasz, hogy ha nem nekik, akkor valaki másnak úgyis meg kellett volna hoznia ezeket az intézkedéseket. A későbbiekben, erre a kérdésre visszatérve elmondta: most egyedülálló esély mutatkozik az állami struktúrák átalakítására, a decentralizációra. A gazdasági válsággal kapcsolatban kifejtette: tévedés azt állítani, hogy a világválság begyűrűzött ide, ez tőlünk független, és semmit sem tehetünk ellene, mert akkor meg sem próbáljuk felderíteni, hogy ennek vannak-e helyi okai, hogy olyan-e az állam strukturális felépítése, ami kiteszi az országot a válságnak, hogy voltak-e olyan korábbi kormánydöntések, amelyek befolyásolták a jelenlegi helyzet kialakulását. Rámutatott: más európai országok, például Franciaország, Nagy-Britannia vagy Németország is hasonló megszorításokra kényszerült, és azok után, hogy tavaly optimisták voltak az előrejelzések, azóta mindenkinek rá kellett jönnie, hogy sokkal lassabb a kilábalás egész Európában.
Az elnök szerint az is hiba, ha azt mondjuk, hogy ez egy nagyon sajátos romániai állapot, azért történik mindez, mert az elmúlt kormányok nem építették át az államot. Bár ebben a meglátásban sok igazság van – például a közúti infrastruktúra elmaradottsága komoly visszahúzó erő –, tulajdonképpen a strukturális bajok és a világválság egyaránt befolyásolták az ország jelenlegi helyzetét.
Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, de jelenleg az egész világnak meg kell gondolnia, hogy milyen típusú társadalmat építünk, és a fogyasztói társadalom hogyan tudott ilyen válságban kerülni – vélekedett a szövetségi elnök.
Elmondta: az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával és a megszorításokkal kapcsolatban személyesen is rengeteg üzenetet kapott mailen, telefonon. Ezek közül az egyik legelkeserítőbb az a levél volt amelynek szerzője azt kérdezte: mit érdekli őt, hogy a gyereke milyen nyelven tanulja a földrajzot és történelmet, ha nincs mit enni adnia neki. „Súlyos igazság és igazságtalanság van ebben a megközelítésben, és ismét végig kellett gondolnom: szabad-e szembehelyezni jóléti kérdéseket nemzetpolitikával, szabad-e szembehelyezni általános demokratikus elveket sajátos igényekkel, az anyanyelvhasználattal, az autonómia kérdésével” – magyarázta Markó, hozzátéve: az elmúlt 20 évben román kormánypartnereik sokszor szegezték hozzájuk azt, hogy várjanak a kisebbségi kérdésekkel, amíg meglesz az általános demokrácia az országban.
„Most sokkal élesebben, keserűbben éreztem ezt az üzenetet ebben a panaszban, mert valaki úgy érezte, hogy az RMDSZ azért fogad el ilyen kemény intézkedéseket, mert egy oktatási törvényt akar kiharcolni. Román ellenzékiek is megvádoltak ezzel.
Nincs ilyen alku, nem volt ilyen alku és vásár, de a fölvetés elgondolkodtató” – szögezte le Markó.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az ő megközelítésében jólétet kell kialakítani, de ezzel egyidejűleg kell egy jó oktatási törvényt elfogadni, ezen belül olyan anyanyelvi jogokat, amelyek még mindig hiányoznak: a földrajz és a történelem anyanyelvi oktatása a középiskolákban, a román nyelv speciális tankönyvekből való oktatása, és a magyar iskolák esetében a döntési jogok megszerzése.
Az általános demokratikus jogok itt találkoznak a specifikus jogokkal, és itt jön be a decentralizáció kérdése is – fogalmazott. Az oktatási törvény már átment a képviselőházon, azonban a szenátusban kifutott az időből, és szeptemberben kezdődik újra a vitája.
„Azért gondolom, hogy vállalnunk kell a következőkben is a kormányzati szerepet, mert én és kollégáim is komoly esélyt látunk egy cél megvalósítására: a román állam, a román közigazgatás átépítésére; pár hónap alatt nem lehet végigvinni, de neki lehet fogni.
Rendkívül bonyolult, bürokratikus államot építettek fel, egy olyan struktúrát, amiben, ha valaminek nem találták a helyét, létrehoztak egy hatóságot, ügynökséget, ügyosztályt: ezért átláthatatlan, nehézkesen működik a rendszer. Ha sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni” – fogalmazta meg meggyőződését az RMDSZ-elnök.
Rámutatott: a kormány kénytelen-kelletlen már hozzáfogott a közigazgatás átépítéséhez különböző intézmények felszámolása, összevonása, átszervezése révén. Szerinte ez egy fájdalmas, de szükséges folyamat.
Meglátásában eddig az egyetlen kézzelfogható eredmény, amely az RMDSZ nyomására született, az egészségügy decentralizációja: az ország négyszáz valahány kórházából több mint háromszázat áthelyeztek a megyei és helyi közigazgatáshoz, így az kórházak vezetéséről, menedzsmentjéről a helyi közösség dönt.
Az alapfeltétel, hogy legyen pénz is a kórházak működésének biztosításához – tette hozzá. Később a hallgatóság kérdésére visszatért erre a témára, kifejtve: a kórházak finanszírozása az egészségügyi biztosító feladata. Eddig központi költségvetésből osztották a pénzt, most megyénként, helyben fog ezt történni. A megyei pénztárak nem küldik fel Bukarestbe a pénzt, hanem továbbítják az önkormányzatoknak. Sok zökkenő lesz, de elvben ugyanaz a kevés pénz el kell jusson a kórházakhoz – mondta, kiemelve: a 22 millió lakosú Romániában mindössze ötmillióan fizetnek egészségügyi biztosítást.
Az oktatási törvénytervezetre visszatérve Markó rámutatott: itt fontos a decentralizáció is, annak ellenére, hogy általában csak a magyar nyelvű oktatásról beszélünk, ami nyilván kulcskérdés, az etnikai közösség megmaradásának feltétele. Ez nem érzelmi kérdés, mert a legminőségibb oktatást anyanyelven lehet biztosítani – osztotta meg nézetét.
Romániában az anyanyelvi oktatás feltételeit fokozatosan biztosították – emlékeztetett, felsorolva, hogy 1989-ben és a kilencvenes évek elején a szaktantárgyakat egyáltalán nem szabadott más nyelven tanítani, felvételizni sem lehetett magyarul. Egyetemi oktatás magyarul nem volt, kivéve a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti, illetve a színi egyetemet.
„Innen indultunk el húsz éve. Ezeket a törvényes kereteket kellett felbontani, mára már a történelem és a földrajz oktatása illetve a román nyelv sajátos oktatása maradtak a kulcskérdések. Bízom benne, hogy hamarosan bármilyen szinten lehet bármilyen tantárgyat tanulni” – tette hozzá.
Figyelmeztetett: nem elég magyarul tanítani és tanulni ahhoz, hogy azt mondhassuk, minőségi oktatást biztosítunk a a magyar gyerekeknek. „Állítom, hogy leghatékonyabban önálló intézményekben, iskolákban, vagy – amennyiben erre mód van – önálló egyetemen, karokon valósulhat meg a magyar nyelvű oktatás. 1989-ben egyetlen önálló magyar középiskola sem volt, ma 60 fölött a számuk Erdélyben, ezt törvényesen lehetővé kellett tenni. Ma van önálló magyar magánegyetemünk, de nincs állami, és nincsenek az állami egyetem keretében önálló tanszékek, karok. A BBTE keretében ez a cél, nem az, hogy elszakítsuk az egyetemet” – sorolta a megvalósításokat és célkitűzéseket.
„A mellé, hogy magyarul tanulhassunk, oda kell tenni az önálló intézményrendszert minden szinten és minden formában” – mondta, hozzátéve: nem csak dicsvágyból akarnak magyar intézményeket, hanem azért, mert ezeknek másfajta a hatékonyságuk.
Meglátásában az új oktatási törvénnyel reálissá válik az önálló döntéshozatal lehetősége, az, hogy a magyar oktatók, tanárok, diákok önállóan dönthessenek. Magyarul tanulni nem csak annyit jelent, hogy ugyanazt tanulom, de a saját nyelvemen: egy nyelvhez, hagyományhoz tartozni látásmódot jelent, sajátos problémát és sajátos megoldásokat – ezt biztosítja sokkal jobban egy önálló intézmény, mint egy vegyes – mondta, a zenei oktatást hozva fel példaként.
„Ezért gondolom azt, hogy ez a törvény a decentralizációs elképzelések által jelentős lehetőségeket biztosít az egész romániai társadalomnak, és nekünk. Sikerülhet elfogadtatnunk, hogy minden egyetem előtti intézményben az iskolai vezető tanácsok: tanárok, szülők, önkormányzatok képviselői hozzák meg a döntéseket: ők írnák ki a versenyvizsgát, költségvetési, sőt tantervi kérdésekben is hagynának teret a helyi szintű döntések érvényre juttatására. A mi szempontunkból ez nagyon fontos előrelépés ahhoz, hogy mi dönthessünk az oktatással kapcsolatos ügyekben. Többségi helyzetekben mi dönthetnénk az iskolákról.
Van-e fontosabb, mint az oktatás és egészségügy? Ha ezekben megszerezzük a döntési jogokat, és megadjuk a helyi közösségnek, akkor rendkívül nagyot léptünk abba az irányba, amelynek végcélja az autonómia” –sorolta érveit.
„Olyan időszakban vagyunk, amikor kormányozni nem jó, amikor zsigerileg sokan, én magam is, menekülnénk a kormányzásból, de nem csak erkölcsi megfontolásból kell megpróbálni továbbvinni, hanem azért is, mert nagy esély van arra, hogy jelentősen át tudjuk építeni a közigazgatást, mert ezek jelentős, mélyreható reformot jelentenének a jelenlegi berendezkedéshez képest. Azért, mert ha a helyi közösség dönt, akkor minden valószínűség szerint azok a döntések jobbak lesznek, mintha távol, a központban hoznák meg őket, mert mi ismerjük a problémákat, mi tudjuk, hogy egy döntés milyen következményekkel jár. Így lehet igazán európaivá, versenyképessé válni” – zárta előadását az RMDSZ elnöke. Transindex.ro

Markó: az RMDSZ a nehézségekkel együtt is vállalja a kormányzati szerepet – ÖSSZEFOGLALÓ
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A súlyos gazdasági helyzet és az emiatt meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat lehet végrehajtani, át lehet alakítani a romániai közigazgatást, és meg lehet valósítani a decentralizációt - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a hétvégén Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint viszont a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot
Markó Béla marosfői előadásában arra utalt, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció az elmúlt időszakban rendkívül szigorú megszorító intézkedéseket volt kénytelen hozni. Ennek értelmében az állami alkalmazottak bérét 25 százalékkal kell csökkentenie, s mivel egy alkotmánybírósági határozat miatt meghiúsult a nyugdíjak 15 százalékos megkurtításának a terve, az áfa értékét 19-ről 24 százalékra kellett emelnie. Csak ezáltal tudja ugyanis az ország tartani a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás értelmében a 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, és csak e feltétel teljesítésével kaphatja meg Románia az IMF-hitel soron következő, 850 millió euró értékű részletét.
Markó Béla nem tagadta, hogy ilyen körülmények között alapvetően nem jó kormányozni. A szövetség mégis vállalja ezt - szögezte le -, mégpedig nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem azért is, mert ebben az időszakban valóban nagy esély van a mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. "Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben" - mondta.
Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben az RMDSZ nem volt kormányon, akkor a PD-L és a most ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) együtt kormányzott. Ha az a két párt akkor, még idejében megtette volna a szükséges intézkedéseket - hangoztatta -, az RMDSZ most nem kényszerülne arra, hogy nagyon kemény döntések meghozatalában vegyen részt.
Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, a korábbi kormányzatok rendkívül bonyolult, bürokratikus, átláthatatlan és nehézkes államrendszert hoztak létre - fejtette ki az előadó. "Ha azt sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni" - mutatott rá Markó Béla. Hozzátette: a kormány éppen az RMDSZ szorgalmazására látott hozzá a kormányzati struktúra átalakításához, több ügynökséget felszámolt vagy összevont. Átütő eredmény azonban az egészségügyben született, ezen a területen az elmúlt hónapokban az RMDSZ valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki, ennek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe került át - mondta Markó Béla.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot azzal, hogy a negyedével csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, és felemelte az áfát, ráadásul a szenátus jogi bizottsága - Frunda György elnökletével - titkosította a tisztségviselők, így a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatát.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - dokumentum emlékeztet: a Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormány teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfa-emelés miatt növekvő árakkal - írja Toró T. Tibor az EMNT elnöksége nevében. Hozzáfűzi: az RMDSZ szavazatai révén létező parlamenti többség akár olyan alkotmányellenes intézkedéseket is megszavazott, mint a nyugdíjcsökkentés, amelyet - miután az elbukott az alkotmánybíróságon - már másnap az áfa növelésével pótoltak.
A megszorító intézkedések megszavazásával szinte egy időben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők - többek között a parlamenti képviselők és szenátorok - vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltotta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonuk eredetét kivizsgálhassa - olvasható a dokumentum további részében. "Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői - közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők - saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot" - írja Toró.
A szenátus a Traian Basescu államfő által kért hat módosító indítványból csak kettőt fogadott el az ANI működését szabályozó törvény végszavazásakor. Bekerült a törvénybe, hogy nemcsak a tisztségben lévő, hanem a választott tisztségre pályázó jelölteknek is vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük, emellett Basescu javaslatára kiiktatták azt az előírást, amely szerint nem marasztalható el az a köztisztviselő, aki hibásan tölti ki a vagyonnyilatkozatát.
Törölték a szenátorok azt a passzust, amely szerint az ítélőtáblák keretében bírákból és ügyészekből álló bizottságok alakulnának a köztisztviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzésére. A honatyák Frunda György javaslatára szavaztak így. Az RMDSZ-es szenátor korábban azzal érvelt, e testületek létrehozása az igazságszolgáltatás kebelében alkotmányellenes. Szintén Frunda javaslatára az ANI ellenőrei a tisztségviselő mandátumának lejárta után három helyett csupán egy évig vizsgálódhatnak. MTI

Markó: vállalnunk kell a népszerűtlen intézkedéseket
A kormányzati szerepvállalás, a rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedések következményei, az anyanyelvi oktatás, a gazdasági válságnak Romániára gyakorolt hatásai, a hazai közigazgatás átalakítása, az egészségügyi decentralizáció, valamint a területi és kulturális autonómia szerepelt Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök marosfői előadásának repertoárjában. A politikus a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szervezte EU-táborban Itthon, magyarul – oktatási törvény címmel tartott beszédet.
A kormányfő-helyettes bevallotta: nem örvend annak, hogy az RMDSZ kormányzati tényező. – Érzelmileg szívesebben lennék ellenzéki, s szidnám a kormányt, amelynek gazdasági megszorító intézkedéseket kellett hoznia. Amennyiben tavaly a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-liberális Párt (PD-L) megtette volna a kellő lépéseket, akkor mi most nem szorultunk volna rá ezek bevezetésére – magyarázta a végrehajtó testület bizonyítványát Markó.
A politikus úgy véli: a helyi hatások és következmények figyelmen kívül hagyását jelentené az, ha az RMDSZ úgy próbálná elmagyarázni a megszorító intézkedéseket, hogy egyszerűen hozzánk is begyűrűzött a világgazdasági válság.
– Azt jelentené, hogy Európára kennénk az egészet – fogalmazott. Ugyanakkor hiba lenne az előző kormányokra hárítani a felelősséget. Arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban több számítógépes elektronikus üzenetet és SMS-t kapott, több személyes megkeresés is érkezett, amelyben az emberek felháborodásukat, bírálatukat, elkeseredésüket fejezték ki a gazdasági megszorító intézkedések miatt. – Súlyos igazság, de súlyos igazságtalanság volt egy e-mailban, amelyben valaki azt írta: milyen jelentősége van annak, hogy milyen nyelven tanulja a földrajzot és a történelmet a gyermekem, ha nincs mit enni adnom neki? – számolt be Markó.
Retorikus felvetést fogalmazott meg: szabad-e szembe helyezni az önazonossági kérdéseket a gazdasági, jóléti kérdésekkel? – Nem az oktatási törvényért cserébe egyeztünk bele a megszorító intézkedésekbe – szögezte le a szövetségi elnök. Hozzátette: a kormányzás idején esélyt látnak a román közigazgatás átalakítására, pontosabban a decentralizációra.
– Az elmúlt években rendkívül bonyolult, bürokratikus állam alakult ki, ügynökségek, közhivatalok, hatóságok jöttek létre. Ha meg tudjuk oldani a decentralizációt, akkor megérte vállalni a kormányzati szerepet. Ugyanakkor sikerült tető alá hozni az egészségügyi decentralizációt, 400 kórházból mintegy 380-at átadtunk a megyei, helyi szintű önkormányzatoknak – fogalmazott.
Markó szerint a legminőségibb oktatást anyanyelven, önálló intézményekben lehet megvalósítani, ugyanis így érvényesül a magyar szellemiség, a látásmód és a hagyomány. – A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen még nincs kellő önállóságuk a magyar oktatóknak, diákoknak.
Egy résztvevő az autonómia megvalósításával kapcsolatban igen szkeptikus és borúlátó véleményt fogalmazott meg, amelyre Markó így reagált: ki gondolta volna például, hogy az 1990-ben a kétnyelvű feliratokért és az anyanyelvű oktatásért is bekövetkezett véres marosvásárhelyi március után 2001-ben elfogadják azt a jogszabályt, amely 20 százaléknál magasabb kisebbségi aránnyal rendelkező településeken lehetővé teszi az anyanyelv különböző szintű használatát. – Ki gondolta volna, hogy Szerbiában például, ahol véres etnikai háború dúlt, létrejön a Vajdaság kulturális autonómiája? Itt az állami finanszírozású nemzeti tanácsokat bizonyos tulajdonjoggal ruházták fel. Szerintem, ha szívósan, nap mint nap kitartunk az autonómia mellett, akkor látok lehetőséget a megvalósításra – mondta Markó.
Lapunk arra volt kíváncsi, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a 2012-es helyhatósági és parlamenti választások során milyen politikai következménnyel jár majd az, hogy most az érdekvédelmi szövetség szolidaritást vállalt kormánykoalíciós partnerével a rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedések életbe léptetéséért.
– Azokat az intézkedéseket támogattuk, amelyeket hatékonynak tartunk. Olyasmivel semmiképpen se fogunk egyetérteni, ami egyrészt csökkenti az emberek életszínvonalát, másrészt pedig, amitől nem lehet gazdasági felemelkedést remélni. Éppen ezért az elmúlt hónapokban vitáztunk kormánykoalíciós partnereinkkel, s nem értettünk például egyet azzal, hogy a kisnyugdíjakhoz hozzányúljanak. Végül csak a minimál-nyugdíjakat tudtuk megtartani, ami valamiféle eredménynek számított. Azért küzdöttünk ezért, mert az intézkedés sokakat nehéz helyzetbe hozott volna, másrészt pedig ebből az államkaszába nem sok pénz jött volna be. Az intézkedés végül érvényét veszítette, mert az Alkotmánybíróság félresöpörte. Ha vállalkoztunk a kormányzásra, akkor a népszerűtlen intézkedéseket is vállalni kell, amennyiben úgy látjuk, hogy ezek belátható időn belül javítanák az egész romániai társadalom állapotát. Mostani számítások szerint ezeknek az intézkedéseknek meg kellene hozniuk a maguk pozitív eredményét.
– Vajon 2012-ig sikerül ez?
– Van egy mondás, amit idézni szoktak: a politikus és az államférfi között az a különbség, hogy előbbi a következő választásokra gondol, utóbbi pedig a következő nemzedékre. Romániában az elmúlt 20 évben sok mindent elrontottak, mert állandóan a választásokra összpontosítottak. Ezért van az, hogy nem autópályát építettek, hanem szétszórták a pénzt apró-cseprő választási adományokra vagy teljesen más, obskúrus célokra. Ezért történt meg, hogy csökkentés helyett növelték az állami apparátust, mert meg kellett fizetni a klientúrát. Ha csak a népszerűségre és a választásokra gondol valaki, akkor továbbra is el lehet rontani a helyzetet, s ebből nagy bajok lehetnek. Azt hiszem azért, hogy a közvélemény tudja: az elmúlt húsz év mulasztásait nem a mi nyakunkba kell varrni. Most is lehet látni, hogy a tavaly, amikor a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-liberális Párt kormányozta az országot, akkor egyebet se csináltak, mint választási célokra osztogatták azt a kis pénzt, és semmilyen kemény reformintézkedést se hoztak. Ezeket most kell életbe léptetni. Szabadság (Kolozsvár)

Markó: az RMDSZ addig lesz kormányon, amíg lát esélyt a mélyreható államreformra
Az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
A mostani időszakban alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – fejtette ki Markó Béla.
„Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben, és ezt a rossz érzést, amelyet a megszorító intézkedések bevezetése okozott, tovább fokozza, hogy az RMDSZ nem volt kormányon 2009-ben, amikor, ha a PSD és a PD-L idejében hozott volna meg bizonyos intézkedéseket, nem kényszerülünk mi magunk rá ezekre a nagyon kemény döntésekre” – mondta Markó Béla, aki szerint a romániai gazdasági-társadalmi helyzet értékelésében egyaránt helytelen megközelítés lenne kizárólag a romló nemzetközi trendekre, a globális válságra „kenni” a rossz romániai gazdasági helyzet kialakulását, mint ahogyan az sem lenne helytálló, ha pusztán a romániai állapotok mögött húzódó mély strukturális gondokat okolnánk a jelenlegi helyzetért.
„Az igazság valahol középen van. Az már látható, hogy a világ lassabban lábal ki a válságból, mint azt korábban gondolták. Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, de jelenleg az egész világnak meg kell gondolnia, hogy milyen típusú társadalmat építünk, és a fogyasztói társadalom hogyan tudott ilyen válságba kerülni” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Markó szerint téves az a vélekedés, miszerint az RMDSZ az oktatási törvény, és ezen belül a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásának elfogadásáért cserébe vállalta volna a megszorító intézkedések ódiumát. Álláspontja szerint ugyanis a jóléti kérdések nem szembehelyezhetők a sajátos kisebbségi kérdésekkel, a nemzeti problematikával, mint ahogy a demokratikus elvek sem az oktatással, a nyelvhasználattal vagy az autonómiával. Az RMDSZ elnöke szerint jóléti társadalmat kell kialakítani, de ezzel egyidejűleg kell például egy jó oktatási törvényt elfogadni, ezen belül olyan anyanyelvi jogokat, amelyek még mindig hiányoznak: a földrajz és a történelem anyanyelvi oktatása a középiskolákban, a román nyelv speciális tankönyvekből való oktatása, és a magyar iskolák esetében a döntési jogok megszerzése.
„Az elmúlt kormányzatok egy rendkívül bonyolult, bürokratikus államot építettek fel, egy olyan struktúrát, amiben, ha valaminek nem találták a helyét, létrehoztak egy hatóságot, ügynökséget: ezért átláthatatlan és nehézkes az államrendszer. Ha sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni” – mutatott rá Markó Béla, aki hozzátette: éppen az RMDSZ szorgalmazására a kormány, nehezen bár, de nekilátott a kormányzati struktúra átalakításának, több ügynökséget felszámolt vagy összevont.
Átütő eredmény azonban máshol, az egészségügyben született: mint mondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” − hangsúlyozta Markó Béla.
KISS OLIVÉR. Krónika (Kolozsvár)

Markó: minőségi oktatás csak anyanyelven
Az idén Marosfőn szervezett EU-tábor zárónapjának két jelentős mozzanata volt: egyrészt Markó Béla RMDSZ-elnök az oktatási törvényről szóló előadása, illetve az esti csapatértékelő és díjátadás, melynek keretében a kreativitási vetélkedőn nyertes csapat háromnapos brüsszeli kirándulás meghívóját vehette át.
Markó Béla szombat délutáni előadásán az anyanyelvű oktatás fontosságáról, az önálló oktatási és kulturális intézményrendszerről, a közigazgatás decentralizált újjáépítéséről, valamint az autonómiatörekvésekről beszélt a marosfői tábor résztvevőinek. A miniszterelnök-helyettes a válsághoz való attitűdök hibalehetőségeire figyelmeztetett. „A jelenlegi helyzetben végig kell előbb gondolni, hogy milyen társadalmat kívánunk építeni, főleg annak ismeretében, hogy az elmúlt húsz év során Romániában nem került sor a kötelező érvényű reformokra” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Elmondta ugyanakkor, a kormány megszorító intézkedései kapcsán rengeteg SMS-t és internetes levelet kapott, amelyben bírálták az RMDSZ-t mint kormányalkotót az intézkedések miatt. Felvetette azt a kérdést is, hogy szembe lehet-e helyezni a jóléti kérdéseket az önazonossági problémákkal. Álláspontja szerint az a megfelelő válasz, hogy az általános demokratikus keretek megteremtése és a jóléti társadalom építése mellett olyan oktatási jogok kivívására is hangsúlyt fektetünk, amelyek jelenleg hiányoznak. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” – hangsúlyozta Markó. A közigazgatás átépítésében reális esélyt látó miniszterelnök-helyettes az egészségügy decentralizálása után, az oktatási rendszerben foganatosított hasonló intézkedésekben lát megoldást a jelenlegi helyzetre. „Állítom, hogy magyarul tanulni és tanítani leghatékonyabban és legeredményesebben csak önálló intézményrendszerben lehet” – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök.
A színvonalas programokban gazdag EU-tábor zárómozzanataként díjat kapott a kreativitási vetélkedőn legjobbnak bizonyuló, Szabó Gy. Zsombor vezette 15 fős csapat, melynek tagjai háromnapos brüsszeli látogatáson vehetnek részt Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők meghívására.
Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár)

„Nem jó kormányozni” – Marosfőn véget ért a Magyar Ifjúsági Értekezlet által szervezett tábor
„A súlyos gazdasági helyzet és az ennek nyomán meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára, az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
Az RMDSZ elnöke az ország szociális-gazdasági helyzetét, a reformokat, a készülő oktatási törvényt és nem utolsósorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának politikai és erkölcsi vonatkozásait is taglaló előadásában úgy fogalmazott: olyan időszakban vagyunk, amikor alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nemcsak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására.
Kikényszerített decentralizáció
A bonyolult és bürokratikus állam „lebontásának” első kézzelfogható eredményeként Markó a kórház-decentralizációt nevezte meg. Elmondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Tanügyi sikerek leltára
Az oktatási törvényről szólva Markó kifejtette: alapvető cél az, hogy teljes körű és minőségi anyanyelvű oktatást biztosítsanak a legfelsőbb szintig, de ezzel egy időben a döntési jogkörök is a helyi közösség kezébe kerüljenek.
„Állítom, hogy magyarul tanulni és tanítani leghatékonyabban és legeredményesebben csak önálló intézményrendszerben lehet” – mutatott rá. Markó Béla emlékeztetett: 1989-ben egyetlen önálló magyar középiskola sem volt, ma 60 fölött van a számuk Erdélyben. Meglátásában az új oktatási törvénnyel reálissá válik az önálló döntéshozatal lehetősége.
Szerinte a törvény a decentralizációs elképzelések által lehetőséget biztosít arra, hogy minden közoktatási intézményben az iskolai vezetőtanácsok, tanárok, szülők, önkormányzatok képviselői hozzák meg a döntéseket. „A mi szempontunkból ez nagyon fontos előrelépés ahhoz, hogy mi dönthessünk az oktatással kapcsolatos ügyekben. Ha ugyanis ezekben megszerezzük a döntési jogokat, és megadjuk a helyi közösségnek, akkor rendkívül nagyot léptünk abba az irányba, amelynek végcélja az autonómia” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Gazdasági kérdések
„Mennyibe fog kerülni harminc év múlva egy liter benzin, hol lesz a nyugdíjkorhatár és mekkora lesz a bevándorlás aránya? Az ideális helyzet, amit mindenki szeretne, természetesen az, hogy a nyugdíjkorhatár 65 év körül lenne, a benzinár a maihoz képest nem változna és a bevándorlók száma a kényelmes öt százalékot nem haladná meg. Ehhez képest a szakértők szerint 30 év múlva a nyugdíjkorhatár 70 év körül lesz, a benzin literenkénti ára mai összegre átszámítva 20-25 lejre nő és a bevándorlók aránya eléri a 20 százalékot” – fogalmazott Gáti István kormányfőtitkár-helyettes, hangsúlyozva, hogy Románia gazdasági jövőjét nem lehet külön, az Európai Uniótól függetlenül vizsgálni. Varga Gábor, az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója a szellemi tulajdon védelmének kérdésköréről beszélt.
EP-képviselők tanácsai
Winkler Gyula, Sógor Csaba és Sebastian Valeriu Bodu EP-képviselők Your choice: közéleti szerepvállalás vs. gazdasági szféra az EU-ban című előadása a köz- és versenyszféra kölcsönhatására világított rá. Bodu a privát és állami szektor előnyeinek és hátrányainak összehasonlítását követően részletesen tárgyalta a közszereplővé válás feltételeit.
A témát tovább fejtegetve, a mentalitásváltás szükségességének kérdéskörére alapozva, Winkler Gyula a fejlődési tendenciák figyelembevételét ajánlotta a hallgatóságnak, egy jövőjét tervező fiatal szempontjainak felvázolásával. Sógor Csaba beszédében arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a mai globális pénzügyi válságban a legfontosabb hosszú távú befektetés az oktatás minőségének és körülményeinek javítása kell hogy legyen.
Versenyképesség hazai pályán
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a közigazgatásban való tapasztalatszerzés hasznosságát emelte ki, miszerint az itt szerzett ismereteket bármilyen szektorban, munkakörben lehet értékesíteni: „aki teheti, iskolavégzés után induljon a közigazgatásban, mert a tapasztalatszerzés mellett kapcsolatokat építhet, vagy akár széles körben képezheti magát”.
Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja szerint a versenyképesség alapfeltétele nem feltétlenül az egyetemi képzésben elsajátított ismeretek, habár ezek is mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon való érvényesüléshez. Szerinte „nem elsősorban az egyetemek fogják megoldani a fiatalok helyzetét, itt ugyanis gazdasági kérdésekről is beszélünk”, azonban mindez mellett kulcsfontosságú „az önerőből, az egyetem padjain kívül szerzett felkészültség” – hangsúlyozta a dékán. Új Magyar Szó (Bukarest)

Vége a tábornak, irány Brüsszel!
– A súlyos gazdasági helyzet és az ennek nyomán meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes szombaton Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban. Az RMDSZ elnöke az ország szociális-gazdasági helyzetét, a reformokat, a készülő oktatási törvényt és nem utolsósorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának politikai és erkölcsi vonatkozásait is taglaló előadásában úgy fogalmazott: olyan időszakban vagyunk, amikor alapvetően nem jó kormányozni, a szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – tette hozzá.
Szombaton, az EU-tábor záró-estéjén csapatértékelőre, majd ezt követően díjátadásra került sor. A fődíjat egy, a Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők által felajánlott tanulmányi út képezte, melynek keretében a nyertes csapat minden tagja három napra Brüsszelbe látogathat.
"A táborban a szakmai előadásokon, szekcióüléseken és beszélgetéseken túlmenően a szervezők a színvonalas szórakozási lehetőségeket is biztosítani igyekeztek. (…) Én nagyon jól éreztem magam a táborban, a csapatok is összerázódtak, és végül még az időjárás is velünk tartott. A résztvevők helytállása a próbákon kitűnő volt, a fődíj motivációja pedig elég erősnek bizonyult a csapatszellem növeléséhez" – fogalmazott Magyari Levente, a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács elnöke.
A díjátadást Sógor Csaba és Winkler Gyula is megtisztelték jelenlétükkel, akik, átadva a győztesek kiérdemelt jutalmát, további sikert és jó szórakozást kívántak a fiataloknak.
A nyertes csapat "vezér-igazgatója", Szabó Gy. Zsombor meglepődésének adott hangot a díj átvételekor. "A meglepetés letaglózott minket, végig éreztük, hogy jók vagyunk, de nem gondoltuk, hogy az első helyen állunk. Nem próbáltunk erőszakosan nyerni, végig abban a tíz-tizenöt emberben bíztunk, akik szívvel-lélekkel álltak a csapat mellé. A győzelem ennek az egyenes ági következménye!" – fogalmazott a csapatigazgató.
Vasárnap délelőtt, a résztvevők távozásával párhuzamosan a tábor szervezői utómunkálatai zajlottak. "Úgy érzem, hogy sikeres tábort zártunk, mely a hagyományaihoz híven tartalmas, hasznos időtöltést nyújtott a résztvevők számára. Örülünk annak, hogy az árvízproblémák és a bukaresti helyzet ellenére a meghívottaink többsége el tudott jönni, így néhány szükséges átszervezéssel ugyan, de a programban meghirdetett előadásokra sor került" – nyilatkozta Jakab Adorján, az EU-tábor koordinátora. Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés, Markó, Szőcs Géka, Hobo: a szabadegyetem első hete
A szervezők néhány napja bőségesen adagolják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programját, mi szemelgetünk.
A Csík Zenekar és a Role koncertjével indul idén Tusványos: mindkét együttes népzenei alapokról építkezik, azonban míg a Csík Zenekar ismert együttesek dalait népzenésíti meg, a Role éppen fordítva, népdalokat rockosít meg. A koncertek július 20-án, kedden 20.30 órakor kezdődnek, azonban utánuk sem kell lefeküdni indulniuk a táborlakóknak: a MISZSZ sátorban Huli Buli lesz, a Design Pont & Kreatív Műhely sátrában Mush up buli várja őket.
A MISZSZ, azaz Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége sátrában szerdán többek között a Bálványos Intézetről és a Kárpát-medencei ifjúsági nagypolitikáról, csütörtökön Ifjúsági támogatáspolitikákról és a gazdasági válságról, pénteken az erdélyi magyar könyvkiadásról és könyvterjesztésről, szombaton drogokról és szexkultúráról esik majd szó, számos meghívott előadóval. Ugyanitt tart majd humorestet Felméri Péter, az Open Stage, Zsók Levente és a Szomszédnéni Produkciós Iroda - és persze lesznek esti bulik is.
Szerdán, július 21-én a tábor első előadása a Fősátorban máris sokak érdeklődésére tarthat számot: 10.30-tól Az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? címmel László János (vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió elnöke, Székelyudvarhely), Mendelényi Dániel (informatikai megoldások és szolgáltatások terület vezetője, Siemens Zrt.), Becsey Zsolt (államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium), Juhász Jácint (dékán-helyettes, BBTE, Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar), Szatmáry Kristóf (elnök, BKIK) beszélgetnek, Mátis Jenő (elnök-vezérigazgató, BGA Mikrohitel Rt., Kolozsvár) moderálásával.
A Corvina-sátorban Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek? címmel Szigeti Enikő (ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom, Marosvásárhely), Batizán Emese (programfelelős, CEMO), Horváth István (egyetemi tanár, BBTE), Cúth Csaba (elnök, Anyanyelvünkért Polgári Társulás, Komárom) válaszolnak Balogh Levente (újságíró, Krónika) kérdéseire.
A nagyszínpadon 20 órától a régi kedvenc: a Bikini lép fel, őket a Magashegyi Underground követi. Az alternatív-elektronikus magyarországi együttes énekesnője az erdélyi Bocskor Bíborka, akit a Megasztár tehetségkutató műsorban ismert meg a szélesebb közönség.
Csütörtökön, július 22-én 10 órakor a Fősátorban egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélgessenek Ágoston Andrással (elnök, VMDP), Brenzovics Lászlóval (alelnök, Kárpátalja Megyei Tanács), Kovács Miklóssal (elnök, KMKSZ), Pásztor Istvánnal (elnök, VMSZ), Izsák Balázzsal (elnök, SZNT), Jakab Sándorral (elnök, HMDK). A beszélgetés tiszteletbeli meghívottja Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Budapest), moderál Répás Zsuzsanna (államtitkár-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest).
Míg 16 órától a nemzettudat és lelkiállapot témáját járja körül Czakó Gábor (író), Böjte Csaba (lelkipásztor, Déva) és Szőcs Géza (államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Gazsó L. Ferenc (újságíró) moderálásával, 18 órától a verespataki állóháborúról osztja meg godolatait Tőkés László (európai parlamenti képviselő) és Remus Cernea (elnök, Romániai Zöld Párt) a moderátor Kovács Zoltán Csongor (elnök, Zöld Erdély Egyesület) lesz.
Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) szervezésében Bayer Zsolt és Méry Gábor beszélgetnek Nádasdy Borbála grófnővel, illetve bemutatják Demeter Szilárd Lüdércnyomás című prózakötetét és L. Simon László A római szekér (Kulturális politika - politikai kultúra) című könyvét. Este az egyik legsikeresebb magyar rockzenekar, a Hooligans lép fel, majd az erdélyi Tündérground zárja a bulit a nagyszínpadon. A szervezők legfrissebb jó híre, hogy Hobo is jön Tusványosra - Földes László pénteken, július 23-án lép fel Rúzsa Magdolna koncertje után. Transindex.ro

Markó: Valós reformok – csak kormányzással
Az RMDSZ azt várja Magyarországtól, hogy minél egyértelműebben, minél határozottabban támogassa a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságát, lehetővé téve, hogy ez a közösség Romániában és a világban a lehető leghatékonyabban léphessen fel céljainak valóra váltásáért – mondta pénteken Marosvásárhelyen Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes a szövetség kisparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén emlékeztetett: a Magyarországot vezető új kormány már meg is hozta a határon túli magyarságot érintő első fontos intézkedéseket.
„Célunk és érdekünk, hogy minél szorosabban együttműködjünk ezzel a kormánnyal” – hangsúlyozta Markó. Ilyen szempontból üzenetértékűnek nevezte, hogy már hivatalos látogatást tett Romániában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter.
A politikus kifejtette: a szlovákiai választások eredményei komoly tanulságok levonására késztetik a romániai magyarságot. Szlovákiában ugyanis a magyar szavazók nagyobbik része nem az etnikai alapon szervezett – de kevésbé hatékonynak bizonyuló – érdekképviselet, hanem egy eredményesebbnek vélt vegyes, szlovák-magyar alakulat, a Híd párt mellett tette le a voksot, az együttműködésre, az eredményközpontú politikára, nem pedig a nemzetek közötti feszültségre szavazott.
Markó szerint a romániai magyarságon belül arról vitatkoznak, hogy ki radikálisabb a másiknál. Az eredményes politikát a leghangosabb megnyilatkozás sem helyettesíti – szögezte le Markó, aki mindazonáltal az etnikai alapú érdekképviseletet tartja megfelelőnek.
Az ülés „legforróbb” témájáról, az RMDSZ mostani kormányzati szerepéről szólva emlékeztetett, hogy a szövetség az elmúlt időszakban súlyos dilemma előtt állt: maradjon-e kormányon, vagy ellenzékből bírálja a hatalmat. Az országot sújtó válsághelyzetben, a népszerűtlen intézkedések miatt különösen sok bírálat éri az RMDSZ-t, saját választói részéről is. Markó szerint a megszorító intézkedéseket már legalább egy évvel ezelőtt meg kellett volna hoznia az akkori kormánykoalíciónak, amelyet még a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkottak. Ők akkor egymással vetélkedtek, egyikük sem merte felvállalni ezeket a lépéseket – tette hozzá.
A mostani helyzet kialakulásáról tehát nem az RMDSZ tehet – hangsúlyozta a szónok, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a kormánykoalíció tagjaként szolidárisnak kellett lennie a koalíciós partnerrel, vagyis a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A válság kiéleződésekor már nem volt sok választás: vagy a költségek csökkentésével vagy az adók emelésével lehetett csak visszaállítani a költségvetési egyensúlyt. Markó ezzel arra utalt, hogy eredetileg a kormány a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak csökkentése mellett döntött az áfa és az egykulcsos adókulcs emelése helyett.
Felhívta a figyelmet: az RMDSZ felelős módon áll a kormányzás kérdéséhez. Kényelmesebb lenne ellenzékből figyelni az eseményeket – mondta. Leszögezte ugyanakkor: csak kormányzati helyzetet elfoglalva lehet remény a valós reformok megvalósítására, így az infrastruktúra fejlesztésére és a decentralizáció kiteljesítésére.
Az SZKT tegnapi ülésén eldöntötte: 2011. február 26–27. között szervezik meg az RMDSZ X. kongresszusát. Ennek helyszínéről szeptember 10-én határoznak majd. A területi szervezetek ez időpontig nyújthatnak be pályázatot a kongresszus megszervezésére vonatkozóan. Szabadság (Kolozsvár)

Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit
Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.
A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.
Nincs más kiút
A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.
Szorosan együttműködnének a Fidesszel
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”
Gazdaságélénkítő program
Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.
Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.
Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek. Krónika (Kolozsvár)

Tőkés érthetetlennek tartja a román kormány lépését
Érthetetlenek Románia kormányának intézkedései, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament (EP) döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást – közölte Tőkés László hétfőn.
Az Európai Parlament alelnöke erről szóló nyilatkozatát Nagyváradon, sajtóértekezleten ismertette, és eljuttatta az MTI bukaresti irodájába is. A politikus emlékeztet: május 5-én az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy kezdeményezzen egy olyan jogszabályt, amely betiltja a ciántechnológia használatát a bányászatban. A határozat előzményét a tíz évvel ezelőtti tragikus nagybányai események képezik, amikor nagy mennyiségű cián ömlött a Tiszába, óriási ökológiai katasztrófát okozva – idézi fel Tőkés.
Az európai parlamenti alelnök követendő példaként említi: a nagybányai városi tanács nemrég határozatot hozott arról, hogy július 25-én helyi népszavazást szerveznek a ciántechnológiás bányászat betiltásáról Nagybányán. Tőkés szerint ez tökéletesen összhangban áll az Európai Parlament határozatával, és jelzi, hogy a helybeliek meg akarják óvni környezetüket a további természeti katasztrófáktól. Az alelnök elismerően szól az EU bányászati ágazati párbeszéd bizottságának (Euromines) július elsejei sajtóközleményéről is, amely Janez Potocnik európai környezetvédelmi biztos nyilatkozatára reagál, ez utóbbi szerint ugyanis a ciántechnológia teljes betiltása nem indokolt. A nemzetközi környezetvédelmi szervezetek szigorúan bírálták a környezetvédelmi biztost.
Tőkés a lisszaboni szerződés szellemére hivatkozva vitathatónak tartja az európai biztos álláspontját, mert – hangsúlyozza – a dokumentum az unió határozathozatali folyamatában kibővített hatáskörrel ruházza fel az Európai Parlamentet. Ezek alapján Tőkés érthetetlennek tartja a román kormány intézkedéseit, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament, tehát az unió polgárainak választott testülete döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást. „Mint a határozat EP-beli kezdeményezőinek egyike kérem a kormányt és a szakminisztereket, tegyék egyértelművé: vállalják, hogy betartják az Európai Parlamentnek a ciánalapú technológia betiltására vonatkozó határozatát, vagy támogatják a verespataki bánya megnyitását?” – áll a nyilatkozatban.
Emlékeztet arra, hogy közvetlenül a tavalyi államelnök-választás után Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – mielőtt kinevezték volna a román kormány miniszterelnök-helyettesévé – úgy nyilatkozott: az RMDSZ álláspontja változatlan, továbbra is ellenzi a verespataki bánya megnyitását. Tőkés utal arra, hogy az engedélyek kibocsátásáért felelős miniszterek közül ketten éppen RMDSZ-esek (Borbély László a környezetvédelmi, Kelemen Hunor pedig a kulturális és örökségvédelmi tárcát vezeti). „Határozottan követelem, hogy nyilatkozzanak: Markó Béla elnök úr tavaly decemberi nyilatkozata magánvélemény volt, vagy módosult az RMDSZ-nek a verespataki bányatervvel kapcsolatos álláspontja?” – olvasható Tőkés nyilatkozatában. MNO.hu

Vita is volt az SZTK-ülésen
Mégsem zajlott zökkenőmentesen, ellenvélemény nélkül az RMDSZ pénteken megtartott SZKT-ülése, a szövetség hivatalos tájékoztatójából kimaradt, hogy Frunda György szenátor levélben bírálta, igen élesen, az RMDSZ vezetőit a miniparlament két héttel korábbi időpontra tervezett ülésének elhalasztásáért, a lakosságot sújtó ,,rossz döntések" meghozataláért, de akadtak olyanok is, akik a gazdaságélénkítő program kapcsán fogalmazták meg kifogásaikat.
Frunda György nem lehetett jelen a pénteki ülésen, mivel az Európa Tanács raportőreként Oroszországban volt feladata, így levélben megfogalmazott üzenetét tolmácsolták. Ebben az RMDSZ vezetőit bírálja, főleg azért, mert szűk körben hozzák meg a sok esetben téves, nagy horderejű döntéseket. Pontszerűen sorolta fel azokat a hibákat, amelyeket a szövetség elkövetett a mostani kormányzás idején, a lakosságot sújtó megszorításoktól a szinte semmiért nyújtott támogatásig, mellyel véleménye szerint az RMDSZ az egypártrendszer kialakulásában segédkezik. Frunda levele végén arra kérte az RMDSZ vezetőit, ne tekintsék őt és a hozzá hasonlóan gondolkodókat ,,belső ellenzéknek, vagy ellenfélnek". ,,Ne próbáljanak meg sarokba szorítani, ne próbáljanak hangerővel meggyőzni, ne próbáljanak a körből kiszorítani. Egyszerűen aggódunk a szövetség és a romániai magyarság jövőjéért" — zárta levelét Frunda György. Markó Béla visszautasította a vádakat, s a felszólalók többsége a hivatalos álláspontot erősítette: bármilyen nehéz válságban kormányozni, jobb hatalmon, mint ellenzékben.
Kisebb vita alakult ki a gazdaságélénkítő program kapcsán is. Mátis Jenő azért bírálta a vezetőséget, mert az SZKT gazdasági szakbizottságának tagjait kihagyták a javaslatcsomag kidolgozásából. Antal Imre a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett, Náznán Jenő agrármérnök a program súlyos hibáira hívta fel a figyelmet, arra, hogyan tették tönkre az elmúlt években az állattenyésztést, drasztikusan csökkent a sertésállomány, főleg külföldről behozott ,,hormonnal táplált EU-s disznókat" dolgoznak fel, így most hiába javasolják vágóhidak létesítését. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának felgyorsítását és a diákhitel létesítését sürgette.
Döntés született arról, hogy a programcsomag még bővülhet, a végső változatot két hét múlva ismerteti az RMDSZ koalíciós partnereivel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ne próbáljanak kiszorítani!
Kár, hogy Frunda György épp Oroszországban tartózkodott a pénteki SZKT alatt, s így levélben volt kénytelen megfogalmazni az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos aggályait, s lehetőséget adott arra is, hogy Markó Béla a helyzethez egyáltalán nem illő szarkazmussal levelezőtagnak nevezze a szövetség politikáját bíráló szavakkal illető szenátort.
Frunda tulajdonképpen azt fogalmazta meg, ami a köznép ajkán forog: Markóék nyakig merültek a Demokrata Liberális Párt, illetve Băsescu elnök irányította kormányzási politikában, elveszítették realitásérzéküket, azt gondolják, hogy kisebb-nagyobb szépségflastromaikkal elterelhetik a közvélemény figyelmét megalkuvó és a kisebbség tagjai számára káros viselkedésükről.
Frunda György levelében kifejtette: nem volt szerencsés, hogy kormányelfoglaltságaikra hivatkozva Markóék elhalasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsának két héttel korábbi ülését, így a testület konzultálása nélkül vállalták, hogy fenntartás nélkül támogatják Bocék megszorító intézkedéseit. Emlékeztette a szövetségi elnököt, hogy a frakció Traian Băsescuval való találkozásakor elmondta: a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes, mégis az RMDSZ vezetősége a kormány támogatása mellett döntött. Helytelen volt belemenni abba is, hogy az RMDSZ-képviselők és -szenátorok megszavazzák a demokraták által javasolt mindhárom alkotmánybírót, mert így hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai jogrendszer egy autoritárius állam felé tolódjék el.
A legsúlyosabb következményekkel járó döntésnek Frunda a kormány felelősségvállalását, a fizetések és nyugdíjak megnyirbálását, valamint az utólagos áfamódosítást nevezte. Főként, mert egyetlen gazdasági fejlesztési javaslat nélkül fogadták el azt, ami elszegényedéshez vezet, és csak rövid időre szóló foltozást jelent.
A szenátor úgy véli, az RMDSZ túl sokat adott, túl keveset kapott e kormánykoalícióban: nincs még tanügyi törvény, a státustörvény még ,,bizottsági szinten sínylődik", s a koalíciós partnerek ,,nem mutatnak igazi hajlandóságot az együttműködésre". Felkérte a kormány magyar tagjait, ne fogadjanak el több olyan intézkedést, mely a reáljövedelem csökkenését eredményezi. S ha őszig sem szedi össze magát a kormány, nem fogad el adócsökkentő, gazdaságélénkítő intézkedéseket, lépjenek ki a koalícióból. Népszerűségük ugyanis mélypontra jutott.
Vajon Markóék megszívlelik-e Frunda György tanácsait? És vajon eleget tesznek-e ama kérésének, hogy ne tekintsék belső ellenzéknek vagy ellenfélnek, és ne próbálják kiszorítani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ nem fogad el további megszorító intézkedéseket
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fogad el több olyan megszorító intézkedést, amely a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetne - szögezte le keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. A szövetség elnöke - aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese is - megállapította: a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a szövetség nem fogad el további olyan szigorító döntéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetnének.
Tekintettel arra, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, Markó e kijelentésével cáfolni kívánta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a kormány a közeljövőben újabb drákói lépésekre készülne.
Kijelentette: az RMDSZ nem támogat semmilyen újabb megszorító intézkedést ebben az évben. Bár elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit - mondta -, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaságösztönző lépéseket tegyen.
A megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha közben a kormány komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket érvényesít, és sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást. Az RMDSZ elutasítja a nyugdíjak megadóztatásának lehetőségét. Ezt ugyanis Traian Basescu államfő szorgalmazta, miután a román alkotmánybíróság előzőleg alkotmányellenesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet. Elképzelhető a progresszív adózás bevezetése (jelenleg egységes az adókulcs), amely a nagynyugdíjakra nagyobb adóterhet róna, de erről is legfeljebb 2011-ben lehet szó - szögezte le Markó, aki szerint a kisnyugdíjak megadóztatása ettől függetlenül elfogadhatatlan.
Markó Béla személyes véleményét hangoztatva elmondta: egyetért a nagy vagyonok, a több ingatlannal és luxusautókkal rendelkezők megadóztatásával is. Bejelentette: az RMDSZ gazdaságösztönző javaslatait is magában foglaló kormányzati intézkedéscsomag értelmében, várhatóan az ősz folyamán megszüntetik az átalányadót, és beindul a kis és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése is. Emellett folytatódik az államigazgatás átszervezése és a decentralizáció, ennek megfelelően a kabinet csökkenti az államtitkárok és az alprefektusok számát. MTI

Megszűnhet az egységes adókulcs, progresszív adórendszer jöhet
Noha végleges döntés egyelőre nem született, valószínűsíthető, hogy január elsejétől megszűnik a hat éve bevezetett 16 százalékos egységes adókulcs, helyét pedig a jövedelem nagyságán alapuló progresszív adózás veszi át. Az intézkedést Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter helyzete kilátásba. A Krónika által megszólaltatott politikusok, gazdasági elemzők többsége nem ellenzi az intézkedést. Az elemzők arra figyelmeztetnek: fennáll a fekete gazdaság növekedésének veszélye, a vállalkozók pedig gazdaságélénkítő intézkedéseket várnak.
A jövedelem progresszív adózását javasolja január elsejétől a jelenleg alkalmazott 16 százalékos egységes adókulcs helyett Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető erről a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak nyilatkozott. Mint hangsúlyozta, ezt az intézkedést a nyugdíjak megadóztatásával és a hozzáadottérték-adó (áfa/TVA) 2-3 százalékos csökkentésével párhuzamosan kellene meghozni. A miniszter szerint a progresszív adórendszer januári bevezetése elengedhetetlen az ország működéséhez, mivel az egységes adókulcs nem képes fenntartani az állami költségvetést. Vlădescu – aki a Tăriceanu-kormány pénzügyminisztereként egyike volt az egységes adózás szorgalmazóinak – úgy látja, a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a progresszív adó lehet a megfelelő megoldás a jelenlegi helyzetre.
„Az egységes adózás egy korszak volt, de most véget ért. Mindezt nem azért mondom, hogy politikai vitát gerjesszek” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Mint kifejtette, felvetésével nem az egységes adókulcsot szorgalmazó demokrata liberálisok ellen beszél, s nem is a progresszív adózást szorgalmazó szociáldemokraták pártját fogja. „Ez egy szigorúan szakmai opció, aminek alapját a minisztérium szakemberei által végzett elemzések képezik” – hangoztatta a szaktárcavezető. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy óriási gazdasági tévedés volt az áfaemelés. Mint elmondta, a szaktárca és a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei most egy olyan projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné az áfa 2-3 százalékos csökkentését, ami hozzájárulhatna a fogyasztás fellendüléséhez.
Meg nem erősített bejelentés
Emil Boc miniszterelnök keddi sajtónyilatkozatában azonban nem cáfolta, de nem is erősítette meg Vlădescu kijelentéseit, mindössze annyit mondott, megtiltja, hogy a továbbiakban a tárcavezetők olyan témákban nyilatkozzanak, amelyekről a kabinetben nem született végérvényes döntés. A kormányfő ugyanakkor rámutatott, hogy kormánya programjában vállalta, hogy védelmezi az egységes adókulcsot, illetve a 19 százalékos áfát. „Az áfát az alkotmánybíróság döntését követően kénytelenek voltunk emelni, de ez a kormány óriási erőfeszítéssel dolgozik azért, hogy megvédje azokat a dolgokat, amelyeket felvállalt. Az egységes adókulcs nem szemináriumi téma, hanem egy igen fontos politikai döntés, amit nem lehet egy sajtónyilatkozattal bedobni a köztudatba” – szögezte le Boc, aki szerint a kormány tagjainak egységes véleményt kell tolmácsolniuk.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes eközben úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem a kormánykoalícióban, sem az RMDSZ-ben nem született döntés. „Csak a saját véleményem mondhatom. Én komolyan megfontolnám a progresszív adózás bevezetését. Egyetértek ezzel az ötlettel, mivel főként a jelenlegi válsághelyzetben társadalmi szolidaritásra van szükségünk, azoknak az embereknek a szolidaritására, akik több pénzt halmoztak fel” – fogalmazott Markó, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy gazdasági szempontból valóban hatékony döntés lenne-e a progresszív adóztatás.
Markó: elég a megszorításokból
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. Bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ez idő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesnek nyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZ elutasította ezt.
„Valóban szóba került az adótörvénykönyv ezirányú módosítása, de egyelőre ez csak mese” – válaszolta a Krónika kérdésére Lakatos Péter parlamenti képviselő. Megtudtuk: Traian Băsescu államfő valamennyi minisztert megkérte, még ne beszéljenek a progresszív adózás bevezetéséről. „Olyan esetekben, amikor alkotmányossági kérdések merülnek fel, megoldást kell keresni” – magyarázta Lakatos. Mint részletezte, ehhez hasonló intézkedés lett volna a nagy nyugdíjak megadóztatása is, de amikor a képviselők ezt a javaslatot tették az elnöknek, Băsescu hallani sem akart róla, később pedig kiderült, hogy a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes.
Romániában egyébként amúgy is csak papíron létezik egykulcsos adórendszer a Bihar megyei RMDSZ-es honatya szerint, sok ugyanis a kiskapu, emellett a különféle illetékek összeadódnak: a 16 százalékos profitadóra például az osztalékból még rá kell fizetni tíz százalékot, illetve a minimáladó sem 1 százalékos. „A kormány emellett számos szubvenciót számolt fel idén, de az még nem dőlt el, hogy a támogatások hogyan oszlanak majd meg. Összességében az a helyzet, hogy az adórendszer folt hátán folt, mégsem felel meg a mostani helyzetnek” – fogalmazott Lakatos, aki szerint az új adótörvénykönyv létrehozásához átfogó elemzésekre van szükség, mert nem elég bizonyos hiányosságokat pótolni, másokat pedig érintetlenül hagyni. „Mindennek pedig október 15-ig el kell dőlnie, hiszen ekkorra kell elkészülnie a jövő évi költségvetés-tervezetnek, és akkorra már világossá kell hogy váljon, miből áll össze a bevételi oldal” – sommázott Lakatos Péter.
Átlátható rendszert szorgalmaz László János
Nem tartja rossz ötletnek a progresszív adózás alapelvét László János székelyudvarhelyi üzletember, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági szakbizottságának elnöke sem. A vállalkozó szerint azonban Románia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tovább bonyolítsa amúgy is bonyolult adórendszerét. „A beteg gazdaság gyógyításának három fokozata van – magyarázta László János. – Első lépésben az állami költségvetés kiadásait kell csökkenteni, ezután egyszerű és átlátható adórendszert kell kidolgozni, majd gazdaságélénkítő-csomagot gyakorlatba ültetni. Az első kettő nélkül a harmadik lépés sem működik.” László szerint a jelenlegi adórendszer is annyira bonyolult, hogy még az a vállalkozó sem fizeti be rendesen járulékait, aki különben tisztességesen akar adózni. „Nem tovább bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell a rendszert” – véli László János, aki szerint az áfaemelés elhibázott intézkedés volt, és a politikusok is rájöttek, hogy nem fenntartható.
Elemzői pro és kontra
Jó kezdeményezésnek tartja a progresszív adózást Ilie Şerbănescu. Az ismert gazdasági elemző kedden lapunk kérdésére leszögezte, az egységes adó kulcs semmit nem hozott Romániának. „A liberálisok azzal érveltek, hogy az egységes adókulcs munkahelyeket teremt, de 2004. és 2008. között a mintegy 140 ezer munkahelyből 125 ezret az állam hozott létre. Akkor lett volna értelme az egységes adókulcsnak, ha a magánszektorban jött volna létre ennyi munkahely” – mondta Şerbănescu. Az elemző szerint semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt az egységes adókulcsnak. Kérdésünkre, hogy a progresszív adózás kiválthatja-e a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését és az 5 százalékos áfaemelést, mint azt korábbi nyilatkozatában Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter állította, Şerbănescu leszögezte, a progresszív adódásból származó jövedelmek nem tudják pótolni a közalkalmazottak bérének csökkenéséből és az áfa emeléséből származó bevételeket. „Az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy igazságosabbá teszik a nyugdíjak adózását, a jelenlegi egykulcsos adórendszerben ugyanis az ezer lejnél kisebb összeget kapó nyugdíjasok járnak a legrosszabbul. Progresszív adózás mellett nekik akár tíz százalékra is csökkenthetik az adót, és ez így is lenne méltányos” – összegzett a gazdasági elemző.
„Kapkodó, át nem gondolt bejelentések, intézkedések követik egymást, miközben a vállalkozói szféra a gazdaságélénkítő csomagot várja” – fejtette ki a Krónikának Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a progresszív adózás már nem ront a helyzeten, mert az ennél rosszabb már nem lehet. „Azonnali hatállyal meg kellene szüntetni az átalányadót, hiszen a kis- és közepes vállalkozók egy része bizonyos sávban 32 százalék átalányadót fizet, ami a 24 százalékos áfával tetézve 56 százalékos adóteher. Ennél többet adózni, már semmilyen adókulccsal nem lehet. Minden európai országban adócsökkentéssel próbálják serkenti a gazdaságot” – szögezte le Rosner, aki szerint aggasztó, hogy egyre több nagyvállalkozó fontolgatja, hogy átteszi székhelyét Ciprusra. A szakember ugyanakkor nehezményezi, hogy a kormány nem konzultál a gazdasági szféra képviselőivel. „Ha a fekete és a szürke gazdaság sávját 2 százalékkal csökkentenék, sokat javítana a költségvetési hiányon. Erre az európai országok bevált módszereket alkalmaznak. Például ha tudják, hogy a kenyér 40 százaléka feketén talál gazdára, biztosítani kell a lakosságnak, hogy a kenyérszámlái egy hányadát leírhassa a személyi jövedelemadójából. Ilyen esetben mindenki kérné a számlát a kenyérre, és fehéredne a gazdaság” – részletezte a szakember. Rosner szerint ugyanakkor nem lehet a pénzügyi törvényt állandóan változtatni, és amíg a kormány nem talál módszert a gazdaság élénkítésére, a problémák csak gyűlnek, mert az államkassza bevételei nem fognak növekedni.
„Csökkenteni fogja az adózási kedvet a progresszív adózás bevezetése, emellett a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését is ennek számlájára írhatjuk majd” – vélekedik Pajzsos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. A közgazdász elmagyarázta: ha a nagyobb fizetésekre nagyobb adót kell majd fizetni, a munkaadók ezeket titkolják majd el a legszívesebben, a munkavállaló pedig kényszerhelyzetbe kerül: ha nincs más munkalehetősége, elfogadja, hogy a fizetésének egy kisebb részét kapja csak legálisan, a többit pedig feketén. Ez pedig a különböző szociális juttatások igénybevételekor üt majd vissza, hiszen mindegyik annál kisebb lesz, minél kevesebbet fizetett be az illető járulékként az államkasszába. Az eltitkolt jövedelmek és be nem fizetett adók miatt pedig természetesen az állam is bevételkiesésre számíthat. Az egykulcsos adórendszer 2006-os bevezetése Pajzsos Csaba szerint valamelyest megtisztította a román gazdaságot, megnövelte az adózási kedvet, ha azonban a progresszív adózás tér vissza, épp az ellenkező hatás mutatkozik majd meg.
Vlădescu: több mint 1,5 százalékkal csökkenhet a GDP
Románia idei bruttó hazai terméke (GDP) több mint 1,5 százalékkal csökkenhet, nagyobb mértékben az eddig vártnál, a kormány megszorító intézkedései miatt – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint beszámoltunk, korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stagnálni várta a román GDP-t az idei évre, de nem zárta ki azt sem, hogy 0,5 százalékos lesz a csökkenés. A pénzügyminisztérium június végén több mint egy százalékos GDP-csökkenéssel számolt. Az idei első negyedévben 2,6 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakával összevetve. Tavaly egész évben 7,1 százalékkal csökkent a hazai össztermék. Sebastian Vlădescu a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia 2013-ig meghosszabbítja az IMF-fel kötött hitelszerződését. Mint ismeretes, a 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF két évre. Idén július elején az IMF igazgatótanácsa 913,2 millió euró újabb hitelrészlet folyósításáról döntött. Az azonnali átutalásról az után született döntés, hogy zöld fényt kapott a kormány új takarékossági csomagja. A július elején jóváhagyott összeggel az ország 10,7 milliárd eurót hívott már le a készenléti hitelkeretből.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka, Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Ne segédkezzen az RMDSZ a „csődös román kormánynak”! – A ciánalapú bányászat ellen szólt az EP alelnöke
A ciánalapú bányászat ügye volt a kiemelt témája annak a sajtótájékoztatónak, amelyet nagyváradi központi irodájában tartott TŐKÉS LÁSZLÓ európai parlamenti alelnök tegnap. Nyilatkozatot tett közzé, ebben emlékeztet az EP azon határozatára, amelyben a ciántechnológiának a bányászatban való használata betiltását kérte az Európai Bizottságtól.
Az indítványt Áder János magyarországi EP-képviselővel kezdeményezték, és 488 támogató, illetőleg 48 ellenző szavazattal elfogadta az uniós döntéshozatali testület. Ezzel szemben áll az, hogy a ciántechnológia teljes betiltása nem indokolt Janez Potoćnik környezetvédelmi biztos szerint. Annak ellenére, hogy például Nagybányán július 25-én helyi népszavazást tartanak a betiltás érdekében. Számos nemzetközi környezetvédelmi szervezet is bírálta a biztost, hiszen a ciánalapú színesfémbányászat a csernobili utáni második legnagyobb ökológiai katasztrófához vezetett a régióban. Amint Tőkés rámutatott, a romániai kormány intézkedései is értethetetlenek, hiszen figyelmen kívül hagyják az unió polgárai által választott testület, az EP döntését, amikor is kezdeményezik a verespataki bánya engedélykiadási eljárását.
Az RMDSZ felelősségét is hangoztatta az EP-alelnök, már csak azért is, mert két minisztere is érintett az ügyben. A „csődös román kormányt” nem szabad támogatni még gazdasági érdekek mentén sem – mutatott rá. Emlékeztetett, hogy mielőtt miniszterelnök-helyettesé nevezték volna ki, Markó Béla állította: ellenzi a verespataki bánya megnyitását. A szövetség elnökének nyilatkozata vajon magánvélemény-e, avagy módosult az RMDSZ álláspontja a verespataki bányatervvel kapcsolatban? – kérdezett rá Tőkés.
Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter legutóbb már azzal érvelt a bukaresti állami televízióban a ciánalapú aranytermelés mellett, a beruházó Roşia Montană Gold Corporation kanadai-román cég malmára hajtva a vizet, hogy Svédországban is művelik mind a mai napig.
M. T. R. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Gazdaságélénkítés és átszervezés
– Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ elnöke ezzel egyértelműen cáfolni kívánta azokat a feltételezéseket, miszerint a kormány a közeljövőben újabb megszorításokra készülne. Markó Béla leszögezte: azRMDSZ nem támogat semmilyen újabb megszorító intézkedést ebben az évben: bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében. – Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ezidő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesnek nyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZelutasította ezt. Mint mondta, a megszorítások kérdését ezennel le kell zárni: a nyugdíjak megadóztatása egyébként is elfogadhatatlan az RMDSZ számára, különösképpen, hogy a nyugdíjak jelenleg is adókötelesek. Szó lehet esetleg a progresszív adózás bevezetéséről, amely a nagynyugdíjakra nagyobb adóterhet róna, de erről is legfeljebb 2011-ben lehet szó. A kisnyugdíjak megadóztatása ettől függetlenül elfogadhatatlan – szögezte le.
Markó Béla még elmondta: bár nem tárgyaltak erről a koalícióban, sem pedig az RMDSZ-ben, ő személy szerint komolyan megfontolandónak tartja a progresszív adózás 2011-től történő bevezetését: egyetért emellett a nagy vagyonok, a több ingatlannal és luxusautókkal rendelkezők megadóztatásával is, hiszen, fogalmazása szerint, válsághelyzetben szolidaritásra és kiemelten azok szolidaritására van szükség, akik az idők szorán nagy jövedelemre tettek és tesznek szert. Bejelentette: az RMDSZ gazdaságösztönző javaslatait is magába foglaló kormányzati intézkedés-csomag értelmében, várhatóan az ősz folyamán megszüntetik az átalányadót, és beindul a kis és közepes válalkozások kedvezményes hitelezése is. Emellett folytatódik az államigazgatás átszervezése és a decentralizáció: ennek megfelelően a kabinet csökkenti az államtitkárok és az alprefektusok számát. Markó Béla felháborítónak nevezte a Székelyföld megnevezés, valamint a Kovászna megyei Illyefalva címerének a Hivatalos Közlönyben történő megjelenése kapcsán kialakult indulatokat. Mint mondta, ostobaságukat és rosszhiszeműségüket bizonyítják azok, akik megkérdőjelezik a Székelyföld megnevezés, illetve egy címer létjogosultságát, hiszen eddig több kormányhatározat is született, amely olyan történelmi régiókra tesz említést mint például Hátszeg. – Határozottan visszautasítom azt, hogy míg egyeseknek joguk van használni ezeket a regionális megnevezéseket, másoknak, ez esetben a székelyeknek vagy a magyaroknak ne lehessen erre joguk – mondta az RMDSZ elnöke. erdon.ro,

TUSVÁNYOS – Jó eséllyel lesz Orbán Viktor- Traian Băsescu találkozó
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro

Markó: Frunda nagyon súlyosan tévedett
Tegnapi bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla azt mondta: az RMDSZ politikusnak a kormány által hozott intézkedéseket bíráló állásfoglalásai a saját népszerűsége növelését célozzák.
– Frunda úr demagóg és populista módon igyekszik megválaszolni bizonyos kérdéseket, amire nincs szükségünk ebben a pillanatban. Amikor felelősségteljes politikus vagy, és tudod, hogy nincs mit tenned, s meg kell hoznod a fájdalmas intézkedéseket, akkor nem helyes játszani az emberek megalapozott elégedetlenségével. Frunda úr bizonyos népszerűséget keresett ezekkel az állásfoglalásokkal – fogalmazott Markó Béla.
A szövetségi elnök hozzátette: nem válik kedvére, hogy bírálja és támadja Frundát, de úgy érzi, az RMDSZ-szenátor „nagyon súlyosan tévedett”.
– Ebben a pillanatban bárki, aki bírálja a kormányt, bizonyos népszerűségre tehet szert, de nem igazán helyes és tisztességes, ugyanis valakinek vállalnia kell a felelősséget – fogalmazott az RMDSZ szövetségi elnöke.
Elmondása szerint bárki kifejtheti a véleményét az RMDSZ keretén belül.
– El kell mondanom őszintén: Frunda szenátor úr ellenez minden, a kormány által hozott intézkedést. Nem akarom minősíteni őt, ugyanis egy nagyon fontos kolléga, de nem tetszett neki, amikor csökkenteni akartuk a nyugdíjakat. Ez nem történt meg, de növelnünk kellett az áfát. Ez sem tetszik neki. Tehát se kiadáscsökkentés, se adónövelés, pedig harmadik megoldást nem látunk ebben a pillanatban – mondta Markó. Szabadság (Kolozsvár)

Új Székelyföld-vita. Markó: rosszindulatúak és ostobák a régióelnevezés bírálói
„Szilágyság (Ţara Silvaniei), Hátszeg (Ţara Haţegului), Avas (Ţara Oaşului), Küküllő-mente (Ţara Târnavelor), Barcaság (Ţara Bârsei)” – sorolta Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján a példákat arra, hogy az ország különböző régióinak történelmi elnevezése mennyire közhasználatban van Romániában.
„Szilágyság (Ţara Silvaniei), Hátszeg (Ţara Haţegului), Avas (Ţara Oaşului), Küküllő-mente (Ţara Târnavelor), Barcaság (Ţara Bârsei)” – sorolta Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján a példákat arra, hogy az ország különböző régióinak történelmi elnevezése mennyire közhasználatban van Romániában.
„Akkor miért éppen a Székelyföld (Ţinutul Secuiesc) használata lenne tilos?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök-helyettes. Markó annak kapcsán tette a fenti megjegyzést, hogy az elmúlt napokban a román sajtóban témává vált, hogy a Kovászna megyei Illyefalva címerének a Hivatalos Közlönyben publikált szövegében megjelenik a Székelyföld elnevezés.
A miniszterelnök-helyettes felháborítónak nevezte a Székelyföld megnevezés megjelenése kapcsán kialakult indulatokat. Mint kifejtette, rosszindulatról és ostobaságról tanúskodik, hogy sokan megkérdőjelezik a Székelyföld megnevezés, illetve a címer létjogosultságát, hiszen eddig több kormányhatározat is született, amely különböző történelmi régiókról tesz említést.
„Határozottan visszautasítom azt, hogy míg egyeseknek joguk van használni ezeket a regionális megnevezéseket, másoknak (a székelyeknek vagy a magyaroknak) ne lehessen erre joguk” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Ami Frunda György szenátornak a szövetség politikájával kapcsolatos bírálatait illeti, Markó újságírói kérdésre kifejtette, Frunda populista-demagóg eszközökhöz nyúl azzal, hogy meglovagolja a kormány megszorító intézkedései miatti szociális elégedetlenséget. „A szenátor úr egyébként természetesen nincs egyedül a helyzet miatti elégedetlenségével, én magam sem rajongok azért, hogy egy ennyire nehéz időszakban kell kormányoznunk. De ez nem jelenti azt, hogy populista módon kell megnyilvánulnunk” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)

Az RMDSZ nem fogad el további megszorító intézkedéseket
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fogad el több olyan megszorító intézkedést, amely a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetne - szögezte le keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. A szövetség elnöke - aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese is - megállapította: a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a szövetség nem fogad el további olyan szigorító döntéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetnének.
Tekintettel arra, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, Markó e kijelentésével cáfolni kívánta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a kormány a közeljövőben újabb drákói lépésekre készülne.
Kijelentette: az RMDSZ nem támogat semmilyen újabb megszorító intézkedést ebben az évben. Bár elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit - mondta -, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaságösztönző lépéseket tegyen.
A megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha közben a kormány komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket érvényesít, és sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást. Az RMDSZ elutasítja a nyugdíjak megadóztatásának lehetőségét. Ezt ugyanis Traian Basescu államfő szorgalmazta, miután a román alkotmánybíróság előzőleg alkotmányellenesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet. Elképzelhető a progresszív adózás bevezetése (jelenleg egységes az adókulcs), amely a nagynyugdíjakra nagyobb adóterhet róna, de erről is legfeljebb 2011-ben lehet szó - szögezte le Markó, aki szerint a kisnyugdíjak megadóztatása ettől függetlenül elfogadhatatlan.
Markó Béla személyes véleményét hangoztatva elmondta: egyetért a nagy vagyonok, a több ingatlannal és luxusautókkal rendelkezők megadóztatásával is. Bejelentette: az RMDSZ gazdaságösztönző javaslatait is magában foglaló kormányzati intézkedéscsomag értelmében, várhatóan az ősz folyamán megszüntetik az átalányadót, és beindul a kis és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése is. Emellett folytatódik az államigazgatás átszervezése és a decentralizáció, ennek megfelelően a kabinet csökkenti az államtitkárok és az alprefektusok számát. MTI

Rövidlátó gazdaságpolitika helyett egyszerűbb adórendszert – Sajtóreggeli Kiss Sándorral
Másodszorra hívta meg egy villásreggelire a helyi sajtó képviselőit Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, megyei tanácsi alelnök. A tegnapi kötetlen beszélgetésen, amelyen Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök és megyei tanácsos is részt vett, önkormányzati, gazdasági és politikai kérdések is terítékre kerültek.
Menesztik a magyar alprefektust
Eldőlt, hogy Bihar megyében az RMDSZ-nek kell lemondania a helyettes kormánybiztosi tisztségről – jelentette be Kiss. Nem hallgatta el, hogy nehezményezi a szövetség országos vezetőségének ezen döntését, ugyanis a pozíció elvesztése meggyengíti a megyei szervezetet. „Az országos elnöknek kell megmagyaráznia, hogy miért döntöttek így” – tette hozzá. Kiss amiatt is elégedetlen, mert szerinte Markóék nem használják ki eléggé a kormányzati szerep kínálta lehetőségeket. Mint mondta, egyszerűbb lenne félreállni a hatalomból, de úgy véli: többet nyomnak a latban a jelen helyzetből az önkormányzatoknak juttatható támogatások, mint a szövetség erodálódása. „Sosem lesz többségi alakulat az RMDSZ, a kormányban csak »pótkerék« lehet, de még így is nagyobb hasznára válik a közösségnek, mint ellenzékben.”
Fináncok, könyvelők, közjegyzők
A szövetség politikusai által is nyíltan bírált kormányzati költségcsökkentő intézkedésekről Kissnek sincs jó véleménye. Az nem kérdés, hogy le kell faragni a kiadásokból, az sem, hogy a nem termelő ágazatból kell elvonni, ám a közalkalmazottak bércsökkentését rossz megoldásnak tartja, mert ez visszafogja a fogyasztást. Szerinte egyszerűsíteni kell az adórendszert, mert a mostaniban a vállalkozók nem igazodnak el a vállalkozók, ezért könyvelőket kell foglalkoztatniuk, és sok, sőt egyre több adóellenőrre van szükség a feketegazdaság és a csalások visszaszorítása érdekében. Kiss amerikai mintára bevezettetné, hogy a cégek könyvelésében csak bevételi és kiadási rubrika legyen, a kettő különbsége a profit, ami adóköteles. Ehhez nem kell könyvelő, és a számlázás a vállalkozó érdeke, míg most a számla nélkül olcsóbban hozzáférhető termékek és szolgáltatások miatt kevés az állam bevétele, az adóellenőrök pedig jól élnek. A rendszer egyszerűsítésével jól járna az államkassza – fejtette ki.
Másik kiváltságos „kasztnak” a közjegyzőkét nevezte Kiss, aki szerint nekik garanciát kellene vállalniuk az általuk ellenjegyzett jogi aktusok törvényességéért. Ez ma nincs így, de törvény kötelezi az állampolgárokat, jogi személyeket, hogy például adás-vételnél megfizessék a közjegyzői közreműködést.
Átadnák a színházat Váradnak
A megyei önkormányzatnak 330 alkalmazottjától kell megválnia a költségcsökkentés miatt – mondta a tanácsi alelnök. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy megszűnhetnek a kulturális intézmények, például a filharmónia vagy a színház. Hogy ezt elkerüljék, megoldás lehet az utóbbi átadása a megyeszékhely önkormányzatának, ennél ugyanis nincs létszámfölösleg. Erről politikai döntést kell hoznia a két helyhatóságnak, vagyis meg kell szerezniük hozzá a liberális partner beleegyezését.
Kiss Sándor most sem rejtette véka alá a megyei tanácselnököt illető bírálatát. Mint mondta, vele alelnökként nem konzultál, neki nincs beleszólása szinte semmibe, a tanács igyekszik ellensúlyozni az egyszemélyes irányítást. „A tanácselnök tehetetlensége miatt egy év alatt 350 millió euró értékű beruházástól esett el a megye” – jelentette ki Kiss. Szerinte rossz a rendszer, mert nincs mód a közvetlenül választott tisztségviselő elmozdítására, még ha az illető alkalmatlannak bizonyul is.
Kérdésünkre az alelnök elmondta véleményét az Ady Endre Kulturális Központra úgymond eltérített budapesti kormánytámogatás ügyében Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti alelnök által szorgalmazott vizsgálatról. Kiss szerint rég lefutott ez az ügy: lehet, hogy annak idején a Fidesz Tőkésnek ígérte az erre fordított pénzt, és lehet, hogy meg is kapta volna, ha nem lett volna kormányváltás, de nem ez történt. A két pályázat közül a Mecénás Alapítványé nyerte el az összeget, amivel akkor el is számoltak. Annyit építettek, amennyire tellett. „Én bihari vagyok, arra törekszem, hogy a beruházások, Biharba, Váradra kerüljenek” – tette hozzá arra utalva, hogy a Tőkés-féle Ady-zarándokhelyet a Szilágy megyei Érmindszentre tervezték.
Máté Zsófia. Krónika (Kolozsvár)

Számmisztika Tusványoson
A magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tegnapi megnyitóján Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkárt helyettesítette a megnyitón.
Az Országgyűlés elhúzódott ülésszaka miatt távol maradt politikus levélben üzent a szabadegyetem résztvevőinek, amelyet Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője olvasott fel. A külügyi államtitkár üzenetében beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére.
Jól végezte a házi feladatát a Fidesz – legalábbis ez derült ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnökének Tusványoson elhangzott megnyitóbeszédéből.
„Egy évvel ezelőtt, a huszadik, jubileumi diáktábor és szabadegyetem keretében azzal küldtük haza magyarországi barátainkat: nyerjétek meg a választásokat, és egy év múlva jelentkezzetek az elvégzett házi feladattal” – fogalmazott a politikus. Szerinte nem véletlen, hogy a huszonegyedik Tusványos egybeesik a Fidesz győzelmének évével, mert ezáltal a szabadegyetem is átléphet végre a huszonegyedik századba.
A huszonegyedik század 2010-ben kezdődött, folytatta a gondolatmenetet Toró, ennek szimbolikus napja július negyedike, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar összetartozás törvényét. Németh Zsolt távolmaradása poénra is alkalmat adott Torónak: szerinte az államtitkár úgy oldotta meg a helyettesítését, hogy német helyett egy „deutsch”-ot küldött.
A magyar jobboldal választási győzelme fontos témája volt a többi megnyitóbeszédnek is. Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor szintén poénnal próbálkozott: mint mondta, medveveszély nincs, csak néha jár le a táborba medve, így nem árt az óvatosság. Deutsch Tamás azzal válaszolt, hogy a tusnádi medvék a szocialistákat juttatják eszébe. „Ne felejtsük el, hogy április óta nincs medveveszély, de mindig arra járnak a medvék” – fogalmazott az EP-képviselő.
Beszéde után Deutsch az ÚMSZ kérdésére kifejtette: néhány éve, éppen Tusványoson Orbán Viktor Fidesz-elnök mondta azt, hogy a szocialisták nem tudják annyira mélyre vinni Magyarországot, hogy abból ne lenne kiút. A politikus szerint ez nem lesz könnyű feladat, ugyanis egyelőre csak a kárfelmérésnél tartanak.
„Még mindig csak ott tartunk, hogy újabb és újabb nehézségekkel és problémákkal szembesülünk, és legalább még fél évnek, egy évnek kell eltelnie, hogy legalább egy pontos helyzetképet kaphassunk a rombolás mértékéről” – fogalmazott lapunknak Deutsch. Szerinte a következő négy év elég lesz arra, hogy a leszakadás, a leromlás állapotából a felemelkedés, a bővülés állapotába jusson az ország.
„Szeretnék, ha a meghívott politikusok elkezdenének közvetlenül és őszintén beszélni egymással azokról a kérdéskörökről, amelyeket a kényelmetlen mivoltuk miatt hajlamosak inkább kerülni” – magyarázta a Tusványos idei „Nyílt lapokkal” jelszavát Sándor Krisztina. „Mivel ez itt a párbeszéd helye, minden résztvevőtől, ha a vele politikailag szembenálló féllel ültetjük le egy asztalhoz, elvárjuk, hogy tényleg legyenek szókimondóak” – fogalmazott a tábor főszervezője.
Ma délután két órától máris egymással szembenálló politikusok beszélgetnek majd arról, hogy merre tart jelenleg a magyar összefogás. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az EMNT-t Tőkés László EP-alelnök és Toró T. Tibor képviseli az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, amelyet ezúttal a táborban tartanak meg.
Az még mindig nem biztos, hogy egy asztalhoz ül-e majd Tusványoson a magyar kormányfő és Traian Băsescu. Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Băsescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik.
Horváth István. Új Magyar Szó (Bukarest)

"Összefogás nélkül nem létezne politikai képviselet"
MTI) – Összefogás nélkül a romániai magyarság képtelen lenne szavatolni politikai képviseletét mind Romániában, mind Európában, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a meglévő nézetkülönbségek ellenére is folytatnia kell az együttműködést – hangsúlyozta csütörtökön Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Markó Béla és Tőkés László.
A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) délelőtti pódiumbeszélgetésén a két politikus – Kelemen Hunorral, az RMDSZ-t képviselő kulturális miniszterrel és Toró T. Tiborral, az EMNT ügyvezető elnökével együtt – mérleget vont arról, hol tart jelenleg ez az összefogás. Ebből a szempontból elemezte a tavaly februárban alakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) eddigi munkáját.
Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a testületben ma olyan személyek foglalnak helyet, akik egykor közös szervezetben, az RMDSZ-ben együtt tevékenykedtek. A magyarságot képviselő különböző szervezetek bizonyos kérdésekben ma is eltérő álláspontot vallanak ugyan, de szükség volt egy olyan keretre, amelyben lehetségesnek tűnik a közös nevező megtalálása.
Markó szerint az RMDSZ és az EMNT stratégiai céljai azonosak, legfeljebb az eszközökben és módszerekben térnek el a vélemények.
Tőkés László – aki egyben az Európai Parlament alelnöke – maga is úgy vélte, hogy az EMEF születésekor "többre, jobbra" számított. Úgy vélte, hogy továbbra sem született meg a tényleges összefogás. Európa egyre inkább integrálódik, de éppen a romániai magyarság képtelen hasonló együttműködésre. "Ha nem egyeztetünk, ha nem hangoljuk össze nemzetpolitikánkat, akkor eljut-e bárhova is szavunk?" – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Részben bírálta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, ami szerinte bizonyos fokig fékezte a két szervezet közötti párbeszéd folyamatát. Utalt arra is, hogy az RMDSZ-szel szembenálló Magyar Polgári Párt (MPP) nem vesz részt az EMEF munkájában. Népújság (Marosvásárhely)