CSAT: amerikai rakétákat telepítenek Romániába
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyta azt az amerikai kérést, hogy ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat telepítsenek Romániába az amerikai rakétapajzs részeként – jelentette be csütörtökön Traian Băsescu. Az államfő a CSAT ülése után kevés részletet árult el, de úgy tűnik, hogy a Barack Obama amerikai elnök által módosított rakétapajzs-építési elképzelések keretében telepítenének elfogórakétákat a Fekete-tenger partján fekvő országba.
Băsescu szerint szárazföldi kilövőállásokról indítandó rakétákat telepítenének Romániába, s a rendszer 2015-ben válna működőképessé. Az államfő hangsúlyozta, hogy a terv nem Oroszország ellen irányul. Az államfő csütörtöki bejelentése megfigyelők szerint váratlan volt.
„Barack Obama amerikai államfő felkérte országunkat, hogy csatlakozzunk az amerikai védelmi rakétapajzs kialakításához, amely 2015-től működne. A Legfelső Védelmi Tanács egyetértett ezzel a javaslattal” – jelentette be csütörtökön Traian Băsescu államfő. A közeljövőben kétoldali tárgyalásokat kezdeményeznek erre vonatkozólag. „A CSAT döntését a parlamentnek is el kell fogadnia. Ez nem irányul Oroszország ellen. A régebb elhelyezett rendszer csak Románia nyugati részének egy szeletét fedte le, az új pedig megvédi Romániát az esetleges rakétatámadásoktól ” – pontosított az államfő. Traian Băsescu szerint a döntés megerősítheti az Amerikával szembeni partnerséget, és növelheti Románia biztonságát is.
Emil Boc kormányfő szerint a rakétapajzs kialakítása Románia egész területét védené meg nemcsak Oroszországgal, hanem a Közép-Kelettel szemben is. „A védelmi rakétapajzs romániai elhelyezése politikai, diplomáciai, katonai és stratégiai sikernek könyvelhető el. A Lengyelországban elhelyezett védelmi rendszer csak Románia nyugati részének biztosított védelmet. Amennyiben Románia területén alakítanak ki új rakétapajzsot, akkor ez az egész országnak biztosítja a védelmet bármilyen rakétatámadás ellen. Ugyanakkor a rakétapajzs elhelyezése hosszú távon a stabil demokrácia biztosítéka is egyben. Ugyanakkor kevés költséggel jár, és maximális védelmet biztosít” – összegzett a kormányfő.
Gabriel Oprea védelmi miniszter szerint a rakétapajzs felállítása Romániában a honvédelem egyik elsődleges célkitűzése, és az Amerikából érkezett felkérés pedig a következetes romániai külpolitikának tudható be. Oprea hangsúlyozta: a parlamentnek is el kell fogadnia a kétoldali egyezséget.
Ioan Mircea Paşcu volt védelmi miniszter, jelenleg európai parlamenti képviselő kijelentette: Oroszország kifogást emelhet Románia eme döntése ellen, mint ahogy ezt megtette Lengyelország kapcsán is.
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke a bejelentést követően hangsúlyozta: kérést nyújt be arra vonatkozólag, hogy a parlament védelmi és külpolitikai szakbizottsága, illetve a kormány tárgyaljon a kérdésről, mivel a védelmi rakétapajzs kialakításával járó felelősséget közösen kell vállalniuk. Arra a kérdésre, hogy milyen veszéllyel jár a terv megvalósítása, Corlăţean azt válaszolta: a védelem szempontjából mindig vannak veszélyek.
Markó Béla RMDSZ-elnök pozitívnak minősítette Románia csatlakozását a védelmi rakétapajzs kialakításához.
Korábban a Romániához hasonlóan NATO- és európai uniós (EU-) tagállam Csehország és Lengyelország aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Obama módosította Bush rakétapajzs-építési tervét.
Obama tavaly szeptemberben módosította elődjének, George Bushnak az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztésére vonatkozó tervét, amely az úgynevezett lator államok – például Irán – esetleges rakétatámadásai elleni védekezésül Csehországba egy radarállomás, Lengyelországba pedig elfogórakéták telepítését irányozta elő. Obama új terve értelmében szárazföldi és tengeri kilövőállásokról indítandó elfogórakétákat telepítenének a Perzsa-öbölbe és köréje, hogy védelmet nyújtsanak az „egyre súlyosabb iráni rakétaveszély” ellen.
Az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztése felbosszantotta az egykori hidegháborús ellenfél Oroszországot, amely nukleáris elrettentő erejét aláásó fenyegetést látott benne, és azzal vádolta Washingtont, hogy beavatkozik az orosz érdekövezetbe.
Több más EU-tagállamtól eltérően Romániában a lakosság körében nagyon népszerű az amerikai katonapolitika. Az országban már működik egy kisebb amerikai támaszpont, amelyet azért hoztak létre, mert az amerikai védelmi minisztérium a hidegháború idején kialakított nagy nyugat-európai támaszpontokról kisebb és a közel-keleti és egyéb válságövezetekhez közelebb fekvő helyekre vezényel át erőket. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Pontot tett a tegnapi koalíciós tanács a központi tisztségekről szóló tárgyalások végére
Már helyi szinten is működőképesnek tartja a koalíciót Markó Béla. A szövetségi elnök tájékoztatása szerint lezárult a kormányzati tisztségek elosztása, a politikai kérdések még csak ezután következnek.
Gyakorlatilag lezártuk a központi állami hatóságok vezető tisztségeinek elosztását – jelentette be a koalíciós tanács tegnapi ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök. „A megyék többségében sikerült megkötnünk demokrata-liberális partnereinkkel az együttműködési egyezségeket, a koalíció tehát helyi szinten is működőképes” – idézte az Agerpres hírügynökség Markót.
A szövetségi elnök az Új Magyar Szót arról tájékoztatta, hogy a kormánytisztségek elosztása mellett a tegnap délelőtti koalíciós tanácson a nyugdíjtörvény vitatott cikkelyeiről is egyeztettek. Az RMDSZ szövetségi elnöke kérdésünkre elmondta, egyelőre nem tárgyaltak a kisebbségi törvény elfogadását célzó parlamenti együttműködésről, illetve a választási törvény módosításáról. „Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztunk még, de hamarosan napirendre kerülnek” – fogalmazott lapunknak Markó.
A koalíciós tanács ülésén tegnap az is felmerült, hogy Radu Berceanu szállításügyi miniszter nem hajlandó kinevezni az RMDSZ jelöltjét a Tarom vezérigazgatói tisztségébe. A demokrata-liberális tárcavezető szerint Gombos Csaba közgazdász, Maros megyei tanácsos alkalmatlan az országos légitársaság vezetésére.
„Meg fogjuk ezt beszélni Radu Berceanuval” – fogalmazott lapunknak a szállításügyi miniszteri „vétó” kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a minisztériumukhoz tartozó, államtitkári rangú intézményvezetők kinevezéséről a tárcavezetők természetesen mondhatnak véleményt, „mint ahogyan Kelemen Hunor művelődésügyi, Cseke Attila egészségügyi vagy Borbély László környezetvédelmi miniszter is mondhat véleményt a saját tárcájához tartozó személyekről”.
Markó szerint Berceanu nem ismeri Gombos Csaba Tarom-vezérigazgató-jelöltet, ezért vannak fenntartásai vele szemben.
Borboly: nem is áll jogában
Borboly Csaba, a koalíciós testület tagja szerint a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) minisztereinek nem is áll jogában elutasítani az RMDSZ által javasolt jelölteket a koalícióban előzetesen kialkudott tisztségekre.
„A koalíciós szerződés szerint a felek nevesítik jelöltjeiket. Punktum” – fogalmazott kérdésünkre a Hargita Megyei Tanács elnöke. Borboly nem kívánt részletekkel szolgálni a szerződés jelölésekre vonatkozó fejezetéről. „A koalíciós felek megállapodása titkos” – jelentette ki a politikus.
Berceanu: Gombos nem ismeri a szaknyelvet
Radu Berceanu miniszter a hétvégén az Evenimentul zilei napilapnak adott nyilatkozatában is kilátásba helyezte, hogy nem fogadja el az RMDSZ jelöltjét a Tarom élére. „Olyan jelöltet várok el a koalíciós partnertől, aki szakértője ennek a területnek, ismeri a szaknyelvet, van elképzelése és programja a légitársaság vezetésére” – fogalmazott a lapnak a tárcavezető.
Amint már beszámoltunk róla, Gombos Csaba az ÚMSZ-nek is elismerte, hogy nem jártas a légi szállításban, ám jómaga nem lát kifogásolnivalót abban, hogy még nem dolgozott ezen a területen. Korábban lapunknak azt nyilatkozta: szerinte a Tarom vezetőjének elsősorban jó válságmenedzsernek kell lennie. „Én már válságmenedzserként bizonyítottam” – jelentette ki.
A PSD pilótát javasolt
A légitársaság vezetői posztja a tavalyi szociáldemokrata–demokrata-liberális kormányzás idején is konfliktus forrása volt. Radu Berceanu szállításügyi miniszter akkor szintén visszautasította a koalíciós partner jelöltjét a Tarom vezérigazgatói tisztségére. A PD-L és a PSD közötti egyezség értelmében ugyanis a poszt az utóbbi pártot illette meg.
A PSD májusban rukkolt elő – Marian Vanghelie, a bukaresti szervezet elnöke révén – azzal a javaslattal, hogy a társaság élére Adrian Iovan kerüljön. Iovan a Tarom egyik pilótája volt, s neve elsősorban azáltal vált ismertté, hogy 2007-ben lelőtt egy, a házába behatoló betörőt. Radu Berceanu akkor kijelentette: „soha nem lesz pilóta a Tarom vezetője”, s nem írta alá a kinevezést.
Utóbb maga Mircea Geoană, a PSD elnöke sem tartotta szerencsés ötletnek Adrian Iovan jelölését, s a szociáldemokraták – a kormányból történő kilépésükig, 2009 szeptemberig – nem is erőltették többé saját jelölt kinevezését. A szállításügyi miniszter egyébként nem volt következetes. A fennhatósága alá tartozó Román Vasúti Társaság egyik igazgatói posztjára egy teológus végzettségű PSD-jelöltet nevezett ki. „Legalább imádkozni tud” – válaszolta akkor a politikus az újságírók felvetésére.
„Brutaru-dinasztia”
A Taromot jelenleg is az a Ruxandra Brutaru vezeti, akit miniszteri mandátuma kezdetén, 2009. januárjában nevezett ki Radu Berceanu. A harmincéves menedzser a Blue Air légitársaságtól került az állami vállalathoz, ahol apja, Nicolae Brutaru 1995–1996 között szintén vezérigazgató volt.
Cs. P. T., S. M. L. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Veszélybe sodorhatja a művészeti iskolák működését a fejkvóta bevezetése
Beadvánnyal fordultak a kormányhoz a művészeti gimnáziumok vezetői, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a fejkvóta szerinti finanszírozási rendszer bevezetése ellehetetleníti a tanintézetek működését. A Kovászna megyei tanfelügyelőség vezetősége Markó Béla miniszterelnök-helyettes figyelmét is felhívta a művészeti iskolák sajátos helyzetére. Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium igazgatója arról számolt be a Krónikának, hogy az új finanszírozási rendszer révén szeptembertől a tanintézetben a fizetésalap mindössze 57 százaléka biztosított.
„Ha addig nem módosítanak a rendszeren, és a művészeti iskolák esetében nem számolnak emelt szorzóval, bezárhatjuk a kaput” – fogalmazott az igazgató. Mint hangsúlyozta, az emelt szorzó alkalmazására azért lenne szükség, mivel ezekben a gimnáziumokban a normál tanítás mellett csoportos és egyéni oktatás is zajlik, amely több pedagógust és nagyobb költségeket feltételez. Kerezsi János elmondta, elemi osztályokban egy-egy diák heti két óra egyéni oktatáson vesz részt, az általános iskolában heti négy ilyen órájuk van, középiskolában pedig ennél is több.
A zenélést, a képzőművészeteket más módszerrel nem lehet elsajátítani, állítja a pedagógus, aki szerint az oktatási minisztériumnak figyelembe kellett volna vennie ezt a finanszírozási rendszer kidolgozásakor. Jó, ha egy iskolában sok gyerek van, de a művészeti profilú tanintézetekben több diák mellé több tanár szükséges. „A művészetek művelése mindig is több pénzbe került, ehhez régen a mecénások biztosították az anyagi alapot, most az államnak kellene” – mondta az igazgató. Kerezsi János abban bízik, hogy diadalmaskodik a józan ész, és nem jutnak olyan helyzetbe, mint 1968-ban, amikor országos szinten a negyven művészeti középiskolából csak nyolc maradt.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szintén abban reménykedik, hogy a művészeti iskolák számára az oktatási minisztérium kidolgoz valamilyen sajátos finanszírozási rendszert. Kifejtette, mivel itt az egyéni foglalkozásokon van a hangsúly, az óraszámokat, a gyereklétszámot és a katedrákat nem lehet ugyanúgy számolni, mint a hagyományos oktatásban.
Keresztély Irma a Krónikának elmondta, ígéretet kaptak az oktatási minisztériumtól, hogy az országban működő 22 művészeti iskolára a szaktárca egy új típusú számítási módszert alkalmaz majd, annak érdekében, hogy a művészeti oktatás ne lássa kárát a normatív finanszírozási rendszer bevezetésének. Hangsúlyozta, ők ennek alapján készítik elő a beiskolázási tervet is, úgy számolnak, hogy a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumra nem vonatkozik a normatív finanszírozási rendszer.
Zenészek és képzőművészek egy osztályban
„Úgy vélem, kormányszinten sem tudják, mit akarnak” – jelentette ki a Krónika kérdésére Kirmájer Enikő, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium igazgatója, aki arról értesült, hogy a művészeti iskolákat sajátos módon kezelik majd. Ennek ellenére az igazgató úgy véli, a művészeti oktatás eddig sem volt és ezután sem lesz kivételes helyzetben, ami az osztálylétszámokra vonatkozó rendelkezéseket illeti.
„Jelenleg is a gimnáziumi osztályainkban három különböző szakot voltunk kénytelenek két osztályba sűríteni” – hangoztatta az igazgató. Mint mondta, kilencedik osztályban az architektúra szakot választók egy osztályban, míg a zene- és képzőművészeti szakokat választók másik osztályba járnak. Emellett a következő tanévtől kezdődően a gyereklétszám drasztikus csökkenése miatt a jelenleg két osztályban tanuló negyedikesek egyetlen osztályba fognak járni, ami óraszámcsökkenést, és katedrák megszűnését eredményezi majd.
Aláírásgyűjtés az Apáczaiban
A tanügyi rendszer átszervezésére vonatkozó tervek azonban nemcsak a művészeti iskolák vezetőségét aggasztják, hanem azon gimnáziumok elöljáróit is, ahol ilyen jellegű osztályok is működnek. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vezetősége például aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy jövő tanévtől ne kelljen megszüntetni a képzőművészeti szakot. Vörös Alpár igazgató a Krónikának elmondta: több mint hatszáz kolozsvári közéleti személyiség, képzőművész, pedagógus írta alá a gimnázium pedagógusainak és a szülőknek a Kolozs megyei tanfelügyelőséghez címzett nyílt levelét, amelyben a tanintézetben működő 5–8. osztályos képzőművészeti tagozat folytonosságának megőrzését kérik.
A nyílt levelet aláírók kérései között szerepel, hogy ezen a szakon az 5. osztály indításakor továbbra is 11–15 legyen a minimális gyereklétszám. Úgy vélik, a kolozsvári gimnázium képzőművészeti tagozata egyedülálló a közép- erdélyi magyar oktatásban. Vörös Alpár szerint Beszterce-Naszód és Fehér megyében sincs példa erre, ezért az említett két megyéből is vannak diákjaik. Az igazgató szerint a képzőművészeti oktatás sajátos nevelési értéket képvisel. Hasonlóképpen érvelnek a nyílt levél megfogalmazói is, szerintük a képzőművészeti tagozat „anyagi vagy más természetű megfontolásokból történő esetleges megszüntetése nagymértékben szegényítené az amúgy is szűk körű tehetségpallérozással foglalkozó nemzetiségi oktatásunk palettáját”.
„Amikor az Apáczai Csere János Gimnáziumban működő képzőművészeti tagozat fennmaradásáért szót emelünk, egyben nemzetiségi kultúránk egyik immár hagyománnyal rendelkező, szellemi kútfőjét is védelmezzük” – hangsúlyozzák a nyílt levél írói. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a következő tanévben is indulhat képzőművészeti osztály az Apáczaiban.
Vörös Alpár kérdésünkre azt is elmondta, hogy bár őket nem keresték meg, hiszen az iskola nem művészeti gimnázium, egyetértenek az ilyen profilú tanintézetek kezdeményezésével, miszerint a művészeti oktatásra szánt keretösszeg növelését kérik.
Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kiss Előd-Gergely. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A „szürke eminenciás” visszatér
Holnapi ülésén erősíti meg tisztségében az SZKT Takács Csaba megbízott ügyvezető elnököt
„Én mindig azt hangsúlyoztam – saját példámmal is –, hogy nem a mindennapi szereplés a fontos. Nem az, hogy mindig odatolakodjunk, ahol nyilatkoztatnak, nem az, hogy ha két hétig nem írt rólunk az újság, akkor odatelefonáljunk a főszerkesztőnek, hanem hogy legyen becsülete annak a munkának, amit nem a rivaldafényben, nem a nyilvánosság előtt végzünk.
Ezeket az embereket kell felfedezzük, egyre több ilyen emberrel kell kapcsolatot teremtenünk, ezeknek az embereknek kell minél több lehetőséget teremtünk. Mert az RMDSZ nem párt, hanem kisebbségi érdekvédelmi szervezet és én erre büszke vagyok” – nyilatkozza az Új Magyar Szónak adott interjúban Takács Csaba, az RMDSZ régi-új ügyvezető elnöke.
Három év után, egy politikai konjunktúra – Kelemen Hunor miniszteri kinevezése – nyomán, ön most újra átveszi az ügyvezető elnöki teendőket. Mi az, amit most másképp kell csinálni ahhoz képest, mint ami évekkel ezelőtt volt?
– Valóban, egy olyan konjunktúra alakította ki ezt a helyzetet, amelyet megértettem, és Markó Béla szövetségi elnök kérésére meghatározott ideig elvállaltam ezt a tisztséget.
Az RMDSZ az elmúlt két és fél-három évben több választási kampányon ment keresztül, egyéves ellenzéki politizálás körülményei között kellett valamilyen módon megszervezni a Szövetség életét, és nem utolsó sorban a politikai változások és társadalmi mozgások terén is sok változást észlelhettem. Persze nem tekinthetem magam kívülállónak, hiszen ebben a periódusban is sok kérdés kapcsán jelen voltam az RMDSZ életében, például a 2008-as választási kampányt is én vezettem – szintén egy politikai konjunktúra következtében.
Mi változott az RMDSZ-ben azóta?
– Az RMDSZ húszéves múltra visszatekintő aktív társadalmi-politikai szervezet. Vannak megítélésem szerint jó irányú változások, de olyan prioritások is változtak ebben az időszakban, amelyeket megítélésem szerint szükséges lesz a következő időszakban újragondolni. Jelentős a fiatalítás az RMDSZ-ben, elmondhatom, hogy például a Szövetségi Állandó Tanácsban az átlagéletkor tizenöt évvel csökkent az öt évvel ezelőttihez képest.
Persze önmagában a fiatalítás nem elég, hanem annak az RMDSZ teljesítményében is látszania kell. A társadalomszervezésre kellene megítélésem szerint több hangsúlyt fektetni, minthogy a közösségben a nyomasztó gazdasági helyzet miatt befele fordulás tapasztalható.
Az elmúlt két hétben, mióta ezt a megbízatást elvállaltam, hangsúlyoztam ezen prioritások újra megfogalmazásának a szükségességét. Tulajdonképpen ezért is térek vissza, mert úgy gondolom, hogy ezen a téren van elég tapasztalatom, elég ismeretem, hogy segítségére legyek a Szövetségnek.
Az aradi, 2007-es kongresszuson tartott beszédében leköszönő ügyvezető elnökként azt mondta: „nekünk ma Romániában még mindig a román nacionalizmussal van a legnagyobb problémánk, nem a magyar-magyar vitával, ugyanis az uniós csatlakozással a román nacionalizmus problematikája még nem oldódott meg”.
– Ahogy mondani szokás, az ördög nem alszik. Az erdélyi magyarok helyzete nagyon nagy mértékben attól függ, hogy Románia milyen ritmusban tudja kiépíteni demokratikus intézményeit, mennyire tudja stabilizálni azokat a rendszereket, amelyek megvédik az etnikai közösségeket mindenfajta visszaéléssel szemben.
Jelenleg a nacionalizmusnak nem a kilencvenes évek elején tapasztalt agresszívabb, rudimentárisabb formáival találkozik az ember, hanem a lopakodó nacionalizmus olyan formáival, mint amilyen például a régióátalakítással vagy a decentralizációval szembeni ellenállás. Arra figyelmeztettem akkor is, hogy ezek ellen a rejtett nacionalizmusok ellen Románia egészét érintő döntések meghozatala révén védekezhetünk, mert ha mi csakis magunkkal vagyunk elfoglalva, akkor nem leszünk eredményesek.
Az elmúlt két és fél-három év alatt, amíg Kelemen Hunor vezette az ügyvezető elnökséget, a legtöbb bírálat arról szólt, hogy nem lehet Bukarestből ugyanolyan hatékonyan végezni ezt a munkát.
– Az RMDSZ kormányzási eszközök révén nagyon jelentősen hozzá tudott járulni az romániai magyarság intézményeinek felépítéséhez, fejlesztéséhez. Egy ügyvezető elnöknek a politikai súlya a bukaresti jelenlét révén is nő, de ennek a jelenlétnek persze tagadhatatlanul hátrányai is voltak. Háttérbe szorult a társadalomszervezésnek az a része, amely nem a kormányzati eszközök révén történik, és ezt kell visszahozni az RMDSZ-be.
Tehát jogos a kritika, de a kormányzati eszközök kihasználásában Kelemen Hunor ügyvezető elnökként Bukarestben többet tudott tenni, mintha Kolozsvárról vezette volna a szervezetet. Kelemen Hunor bizonyított államelnökjelöltként is, és az ő kulturális miniszteri kinevezése nagyon fontos volt, mert a román közvélemény nem fogadott volna el egy kevésbé erős és fajsúlyos személyiséget, aki nem jeleníthette volna meg megfelelően az RMDSZ-t a kormányban, ebben a miniszteri tisztségben.
2005-ben, amikor – ugyanúgy, mint most – kormányra került az RMDSZ, az ügyvezető elnökség szinte „kiürült”. Most ez a veszély nem áll fenn?
– 2005-ben az RMDSZ elkövetett egy hibát, és ügyvezető elnökként ez az én hibám is volt. Az RMDSZ mindig igyekezett a szakemberek sorából megfelelő személyeket találni, amikor szüksége volt diplomatára, fizikusra, közigazgatási szakemberre, Közel-Kelet-szakértőre, nemzetpolitikában jártas emberekre.
2000-ben legalább hetven önkéntes diák dolgozott az Ügyvezető Elnökségen, és az én elképzelésem az volt, hogy a fiatalokat Communitas-ösztöndíjakkal támogatva, belőlük szakembereket nevelhetünk különböző területeken. Akik közül, amikor szükséges, kiemelhetők azok a személyek, akik adott esetben betölthetnek felelős tisztségeket. Akkor az a bírálat ért, hogy „az RMDSZ ne csináljon a fiatalokból pártkatonákat”.
Óriási hiba volt ennek a nyomásnak engedni, de ezt a hibát korrigáltuk, és most egy igen jó csapatot találtam az Ügyvezető Elnökségen. Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök itt van Kolozsváron, ugyanez a helyzet Lakatos András oktatási, Szép Gyula művelődési alelnökkel. Igaz, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök, Tánczos Barna régiófejlesztési államtitkárként jelenleg Bukarestben dolgozik, ő viszont a kormányban betöltött szerepét igen szerencsésen ötvözheti az RMDSZ-tisztséggel.
Takács Csabáról azt mondják, nem a szavak, hanem a tettek embere. A politikában a szavak és a tettek egyaránt fontosak, ön pedig, ha fogalmazhatok így, beérte a szürke eminenciás szerepével.
– Én mindig azt hangsúlyoztam – saját példámmal is –, hogy nem a mindennapi szereplés a fontos. Nem az, hogy mindig odatolakodjunk, ahol nyilatkoztatnak, nem az, hogy ha két hétig nem írt rólunk az újság, akkor odatelefonáljunk a főszerkesztőnek, hanem hogy legyen becsülete annak a munkának, amit nem a rivaldafényben, nem a nyilvánosság előtt végzünk.
Ezeket az embereket kell felfedezzük, egyre több ilyen emberrel kell kapcsolatot teremtenünk, ezeknek az embereknek kell minél több lehetőséget teremtünk. Mert az RMDSZ nem párt, hanem kisebbségi érdekvédelmi szervezet, és én erre büszke vagyok.
Salamon Márton László. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Valós reform és kisebbségi oktatás
Az egyik legfontosabb feladat az új közoktatási törvény kidolgozása és elfogadása – nyilatkozta Markó Béla a marosvásárhelyi Bernády Házban tartott oktatási tanácskozáson.
Az oktatatásért, művelődésért és kisebbségvédelemért felelős miniszterelnök-helyettes a romániai magyar nyelvű oktatás szakembereivel tegnap azt vitatta meg, hogy a szeptemberben kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabályt, (amelyet az Alkotmánybíróság elutasított, és így újra a kormány és a parlament elé kerül), milyen téren kell módosítani, hogy az oktatásügy reformja és a kisebbségi oktatásra vonatkozó leglényegesebb igények is megvalósuljanak.
A tanácskozáson részt vett Pásztor Gabriella államtanácsos, aki a romániai magyar nyelvű oktatás mai helyzetéről számolt be, Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a normatív finanszírozási rendszerről beszélt, Király András, az Oktatási Minisztérium csütörtökön kinevezett államtitkára, Nagy Zoltán államtitkár, Bokor Tibor szenátor, aki az új közoktatási törvénnyel kapcsolatos elvárásokról számolt be, Kovászna és Hargita megye főtanfelügyelője, helyettes főtanfelügyelők, az oktatási kérdésekkel megbízott tanfelügyelők a többi megyéből.
A jelenlegi miniszter új szemléletet képvisel és valós reformot akar, mondta Markó Béla, majd hozzátette, hogy a magyar nyelvű oktatás irányításával megbízott személyeknek is vállalniuk kell a felelősséget, és tenniük kell azért, hogy az új törvény tükrözze a legfontosabb törekvéseket: a központosítás lebontását, ami lehetővé teszi a helyi közösségek beleszólását az iskolaügybe, a kisebbségekkel szembeni pozitív diszkrimináció érvényesülését. A reformnak nem szabad tönkretennie az anyanyelvű oktatást, amely különösen a szórvány esetében csak többletráfordítással maradhat fenn.
Nagyon fontos lesz az oktatási intézmények decentralizációja oly módon, hogy ne csak a tetőjavításért feleljen a polgármesteri hivatal, hanem a döntést is a kezébe adjuk egy olyan testületnek, amely a helyi tanács, a pedagógusok és a szülők képviselőiből áll, s amely a tanárok alkalmazásáról, sőt, részben a tantervek ügyében is dönthet – hangzott el a rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatón.
Kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta, hogy a kisebbségi gyermekek természetes módon anyanyelven kell tanulják az ország történelmét és földrajzát, mert így kerülnek közelebb ezekhez a tantárgyakhoz. Kivételt képez az ország nyelve, amelyet sajátos módszerekkel és tankönyvekkel oktatva sajátíthatnak el a kisebbségi tanulók.
A kisebbségi oktatásban eddig is létezett a pozitív diszkrimináció, s elfogadták a kisebb létszámú osztályokat, különösen a szórványban. Az új finanszírozás esetén a fejkvótánál kell más szorzót használni, hogy a kisebbségi iskolák fennmaradhassanak.
A Marosvásárhelyi Művészeti Líceum esetében a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy nem ért egyet az osztályok számának csökkentésével. Az egész régió számára fontos iskoláról van szó, ahol jelentős művészek végeztek, amire áldozni kell. A költségvetéssel valóban gondok vannak, de nem a művészeti oktatáson kell spórolni – tette hozzá Markó Béla.
(bodolai) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Pozitív diszkriminációt a magyar oktatásnak!
– A kisebbségi és ezen belül a magyar oktatást pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Elfogadhatatlan, hogy a költségmegszorítások veszélyeztessék a magyar tannyelvű osztályokat – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap délután Marosvásárhelyen.
Az RMDSZ elnöke leszögezte: nem ért egyet a marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar osztályainak összevonásával sem, és azon lesz, hogy a következő tanévben is változatlanul két magyar, egy zene-, illetve egy képzőművészeti osztály induljon a nagy múltú tanintézményben.
A szövetségi elnök a romániai magyar nyelvű oktatásért felelős országos és megyei vezetők, tanfelügyelők, tanfelügyelő-helyettesek tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak. A találkozón az oktatás finanszírozásáról tárgyaltak, hiszen, mint mondta, joggal aggaszt sokakat az, hogy egyfajta egyenlősítő megközelítéssel veszélybe sodornak magyar osztályokat, magyar iskolákat.
Az RMDSZ álláspontja az, hogy a kisebbségi oktatásnak és ezen belül a magyar oktatásnak pozitív diszkriminációra van szüksége. Erre megoldást kell találni a finanszírozási kvóták, az úgynevezett fejkvóták esetében és a törvényben egyaránt– tette hozzá Markó. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Markó ellenzi a marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar osztályainak összevonását
A kisebbségi és ezen belül a magyar oktatást pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Elfogadhatatlan, hogy a költségmegszorítások veszélyeztessék a magyar tannyelvű osztályokat – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen. Az RMDSZ elnöke leszögezte: nem ért egyet a marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar osztályainak összevonásával sem, és azon lesz, hogy a következő tanévben is változatlanul két magyar, egy zene-, illetve egy képzőművészeti osztály induljon a tanintézményben.
Markó a magyar nyelvű oktatásért felelős országos és megyei vezetők, tanfelügyelők, tanfelügyelő-helyettesek tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak. A találkozón az oktatás finanszírozásáról tárgyaltak, hiszen, mint mondta, joggal aggaszt sokakat az, hogy egyfajta egyenlősítő megközelítéssel veszélybe sodornak magyar osztályokat, magyar iskolákat. – Az RMDSZ álláspontja az, hogy a kisebbségi oktatásnak és ezen belül a magyar oktatásnak pozitív diszkriminációra van szüksége. Erre megoldást kell találni a finanszírozási kvóták, az úgynevezett fejkvóták esetében és a törvényben egyaránt. Ha például, egy magyar faluban megszűnik egy magyar iskola, nem biztos, hogy a szomszéd faluban van magyar iskola, ahova a gyerek járhat. Lehet, hogy jóval messzebbre kell mennie, és ez többletköltséget jelent akkor is, ha megmarad az iskola és akkor is, ha távolabbi helységbe akarjuk a gyereket tanítani – indokolta a szövetségi elnök, aki arra emlékeztetett: eddig is volt példa a pozitív diszkriminációra.
Elmondta, a kisebbségi oktatás terén eddig is elfogadták a kisebb létszámú osztályokat, ami különösen a szórványban fontos. Most a fejkvóták tekintetében kell elérni, hogy a kisebbségi gyerekek esetében nagyobb szorzót használjanak. Ez a szorzó most is nagyobb, de ez még nem elegendő – mutatott rá Markó Béla.
A marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar tannyelvű osztályainak összevonásával kapcsolatos aggodalmakra válaszolva egyértelművé tette: nem ért egyet az osztályok összevonásával, álláspontja szerint a magyar tagozaton tanuló diákok jelentős létszáma nem is indokol semmiféle leépítést. – Megnéztem a számokat, és a magyar osztályok esetében különösen világos, hogy bőven volt két osztályra való gyerek, de nem gondolom, hogy a román osztályok számát is csökkenteni kellene. Nem beszélve arról, hogy ennek a művészeti iskolának meglehetősen nagy hagyománya van Marosvásárhelyen. Az egész régió számára fontos intézmény ez, ahonnan jelentős művészek kerültek ki, és erre áldozni kell. A költségvetéssel valóban gondok vannak, de nem itt kell spórolni: nem a művészeti iskolán, ne a művészeten spóroljunk. Ha ősszel nem lesz elég jelentkező, az egy másik kérdés, de jelenleg semmi sem utal erre – hangsúlyozta az elnök, aki leszögezte: azon lesz, hogy ősztől továbbra is két magyar, egy zene-, illetve egy képzőművészeti osztály induljon a Művészeti Líceumban.
A készülő oktatási törvénnyel kapcsolatban kifejtette: az RMDSZ szerint nincs helye semmiféle megkülönböztetésnek, a kisebbségi és ezen belül a magyar gyerekek számára lehetővé kell tenni, hogy minden tantárgyat anyanyelven tanuljanak, nemcsak az elemi osztályokban, hanem minden szinten, beleértve az ország történelmét és földrajzát is. Kivételt képez a román nyelv oktatása, ez esetében - tette hozzá – azonban biztosítani kell a sajátos tankönyveket és tantervet is.
Az RMDSZ elnöke közölte: tárgyaltak az általános oktatási reformról is, amelynek - a magyar szakemberek szerint is - egyik leglényegesebb vetülete a decentralizáció. Mint mondta, ezt a decentralizációt oly módon kell megvalósítani, hogy az önkormányzatok ne csak a „tetőjavításért” feleljenek. A döntést egy olyan testület kezébe kell adni, amely a helyi tanács, az oktatók és a szülők képviselőiből áll, ezek a testületek pedig az igazgatók kinevezéséért, a tanárok alkalmazásáért, és részben a tantervekért is felelősséget kell vállaljanak majd – ismertette az RMDSZ álláspontját a szövetségi elnök. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro

Markó: jó döntés volt kormányra lépni
Több lényeges törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadtatása szerepel az RMDSZ legfontosabb feladatai között a következő időszakban, ugyanakkor a magyar érdekvédelmi szervezetnek stabilizá­ciós tényezőnek kell maradnia a román kormánykoalícióban ― ezeket a gondolatokat fogalmazta meg szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Politikai beszámolójában Markó az RMDSZ kormányra lépése óta elért eredményeit mutatta be, és felsorolta a szövetség legfontosabb célkitűzéseit. Ezek között az oktatási törvényt, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, valamint a régióátszervezési törvényt említette, hangsú­lyozva: „nem mindegy, hogy az RMDSZ kormányzati pozícióból vagy ellenzékből tárgyal ezekről". Az oktatási törvényről elmondta: „vigyáznunk kell, hogy az anyanyelvi oktatás szempontjából több engedményt tartalmazzon, mint a tavalyi tervezet. Megvannak erre az eszközeink: államtitkárunk van, a miniszterelnök-helyettes ezt a területet is felügyeli. Parlamenti képviselőinkkel együtt törölnünk kell azokat a rendelkezéseket, amelyek bizonyos tantárgyak esetében korlátozzák az anyanyelvű oktatást, sőt, pozitív diszkriminációt kell kiharcolnunk az anyanyelvű oktatásban, hogy az új finanszírozás miatt ne kelljen felszámolni magyar iskolákat és osztályokat" ― fejtette ki Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke hozzátette: az oktatási törvénynek a decentralizációt is meg kell teremtenie, amelynek nyomán a helyi tanács és a közösség „nem csak tetőjavításról dönthet, hanem az iskolák igazgatásáról, a tanárok alkalmazásáról, tantervről is".
Hangsúlyozta, ezzel egy időben kerül napirendre majd a kisebbségi törvény, mely esetében „hosszú és nehéz vitákra" számítanak, és az RMDSZ számára fontos másik projekt a fejlesztési régiók átrajzolása ― mondta Markó, hozzátéve: a kormánykoalíciós partner Demokrata-Liberális Párt egyetért a régiók számának megkétszerezésével.
Markó szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban is az a feladata, hogy stabilizációs tényező legyen a koalícióban. Felhívta a küldöttek figyelmét, lehetőségük van akár 2012-ig, a következő választásokig kormányozni. Bízik benne, a demokratákkal sikerül megtalálni minden esetben azt a kölcsönös érdeket, amely fenntarthatja ezt a koalíciót. Közölte, hogy egy-két kivétellel az RMDSZ és a D-LP a romániai megyékben is megkötötte a politikai megállapodást a helyi politikai tisztségekről. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elfogadtatniuk a demokratákkal azt az elvet, miszerint a lakosság etnikai aránya alapján osszák el ezeket a posztokat.
Borbély László környezetvédelmi miniszter hozzászólásában kitért arra, hogy nehéz tárcát irányít, és elmondta, a statisztikákból kiderül, tavaly az erdélyi megyék nem kaptak megfelelő támogatást a kormánytól, hogy idén ez másképp legyen, helyi egyetértésre van szükség, nem vitákra, arra, hogy az RMDSZ-esek együttműködjenek a demokrata-liberálisokkal a különböző pályázatok előkészítésekor.
Az SZKT megerősítette a szövetség ügyvivő testületének, a Szövetségi Állandó Tanácsnak azt a korábbi döntését, miszerint Takács Csabát nevezik ki ismét az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségébe. Ő ideiglenesen veszi át Kelemen Hunor helyét, aki jelenleg kulturális miniszter a bukaresti kormányban, az alapszabályzat szerint ez időre felfüggesztették az RMDSZ ügyvezető elnöki funkciójából. Szintén szombaton döntött a testület, és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökké választották Tánczos Barnát.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Markó elégedett önmagával
Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes kifejtette: az RMDSZ kormányra lépése „az egyetlen jó megoldás volt”, majd arra kérte a résztvevőket, képzeljék el, mit jelentett volna az ellenzék az RMDSZ számára.
Markó emlékeztetett: az SZKT legutóbbi ülésekor, amikor jóváhagyták a kormányzati szerepvállalást, többen kételyeiknek adtak hangot a – véleménye szerint „egyedüli jó megoldást” jelentő – döntéssel kapcsolatban.
Markó arra kérte az ülés résztvevőit, próbálják elképzelni, mit jelentett volna az RMDSZ számára az ellenzéki szerep.
„Képzeljék el, milyen szerep jutott volna az RMDSZ-nek az ellenzékben, gondoljanak a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt helyzetére. Ha ellenzékben lennénk, jóval szabadabban és erőteljesebben bírálhatnánk a költségvetést, a nyugdíjtörvényt, a tanügy helyzetét, a beiskolázási számokat, nagyszabású tiltakozásokat szerveztünk volna a kormány ellen, és közben az RMDSZ-en belül harcoltunk volna egymással. Azt az egy-két emberünket is eltávolították volna, mert szükség van az állásokra. A kormányra lépés volt az egyetlen jó megoldás” – fejtette ki Markó.
Mint mondta, kormányzati pozícióból is lehet bírálni a nyugdíjtörvényt, de az RMDSZ ugyanakkor „felelősséget is vállal érte”.
„Az RMDSZ-nek most felelősséget is kell vállalnia, ami az ellenzékben nem történt volna meg. De esélyünk sem lett volna, hogy számos fontos problémát megoldjunk kormányzati eszközök révén” – fűzte hozzá.
Az RMDSZ elnöke felsorolta az RMDSZ által a kormánykoalícióban eddig elért eredményeket, hangsúlyozva: mindezek „eszközök” a cél elérésében: a 16 miniszterből 4 RMDSZ-es, hét államtitkári tisztséget szerzett meg a szövetség olyan minisztériumokban, mint a külügy, fejlesztés, távközlés, mezőgazdaság, tanügy, kisebbségügyi hivatal.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Markónak nincs javaslata
Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes azt nyilatkozta: az RMDSZ egyelőre senkit sem javasolt a közszolgálati rádió vezetői tisztségébe, mivel erről még nem állapodtak meg koalíciós partnereikkel.
Amikor a közszolgálati televízióról és rádióról kérdezték, Markó Béla azt mondta: ez a téma ne merült fel a koalíciós partnereikkel való tárgyalások során, majd hozzátette: a Román Rádiótársaság esetében van egy határidő, amely lejártához közeleg.
„Nem beszéltünk erről. Ha jól tudom, a Román Televíziónál nincs határidő, amely végéhez közeledne. A rádió esetében viszont mielőbb döntést kell hoznunk, mert március 31-én lejár a jelenlegi vezetés meghosszabbított mandátuma, és ha jól tudom, immár a második meghosszabbításnál tartanak. De még nem beszéltünk erről a Demokrata Liberális Párttal (PDL). Nincs még emberünk erre a tisztségre, mert nem is beszéltük meg a témát” – magyarázta Markó.
Markó Béla RMDSZ-elnök február 2-án azt mondta, nem lenne rossz, hogy az RMDSZ felvállalja a közszolgálati rádió vezetését.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Mi lett volna, ha...
Fantáziajáték az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában
Fantáziajátékot javasolt Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén, a kritikusoknak, kételyeket megfogalmazóknak bizonyítandó, hogy az RMDSZ jól döntött, amikor belépett a kormányba. Ajánlotta, "gondoljanak bele", hogyan telt volna ez a másfél hónap, ha nem vállal kormányzati szerepet, és most milyen volna a retorikája az RMDSZ-nek, ha ellenzékben volna.
Véleménye szerint az lehet az egyetlen következtetés, hogy "jó, az RMDSZ és a romániai magyarság szempontjából az egyetlen igazán hasznos döntés volt", bár "van aggodalom, szorongás és nehéz felelősségvállalás, ami ellenzékben nem nyomasztotta volna". Az RMDSZ-nek ebben a pillanatban négy minisztere van a 16 tagú kormányban, hét államtitkára, egy kormányfőtitkár-helyettese, sorolta, de nemcsak kormányzati tisztségeket jelent a kormányzati részvétel, hanem "esélyt a kormánynak alárendelt intézményekben".
Esély és eszköz
A kormányba lépés óta eltelt másfél hónapot zsúfoltnak nevezte: véglegesítették a nyugdíjtörvényt, amely, véleménye szerint, "nem úgy néz ki az RMDSZ-szel a kormányban, mint ahogy az RMDSZ nélkül nézne ki", "előttünk áll egy olyan tanügyi törvény kidolgozása és elfogadtatása, amely az Alkotmánybíróság által visszautasított tervezeten alapul, de amelyen lehet javítani". Markó kijelentette: az RMDSZ feladata megvédeni és kiszélesíteni, amit eddig elértünk, kivenni minden korlátozó rendelkezést, érvényesíteni a pozitív diszkriminációt, "útjára kell indítani a kisebbségi törvényt", illetve elindult a régiófejlesztés is, amit a képviselőházban "érdemben és jól kell lebonyolítani". Mindez esély és eszköz a nehéz gazdasági körülmények között is, jelentette ki.
Etnikai arány szerint
Zajlanak a koalíciós tárgyalások a megyékben is az RMDSZ és a PD-L között, mondta Markó a továbbiakban, és fontosnak nevezte, hogy megegyeztek az etnikai arány szerinti leosztásban a különböző intézményekben, de ugyanakkor belátta, hogy másfél hónap elteltével nem lehet komoly mérleget készíteni, csak szándékról, eszközökről, tervekről lehet beszélni. Hangsúlyozta: nehéz helyzetben vállalt kormányzást az RMDSZ azért, hogy a parlamentben, kormányban "legyen szószólója a magyar közösségnek".
Arról is beszélt, hogy mi nem volt az elmúlt másfél hónapban: nem volt koalíciós viszály, "nem mintha nem lett volna ok a veszekedésre", hanem mert az RMDSZ stabilizációs tényező tud lenni, tiszteletben tartja a szövetséget, és kormányzásban gondolkodik 2012-ig.
Az erdélyi magyarság szolidaritásának első pillanata
Végül utalt az 1990. február 10-i, százezres könyves-gyertyás tüntetésre, amely az erdélyi magyarság szolidaritásának első megnyilvánulása volt. Kijelentette: érdemes visszagondolni arra, hogy akkor mit követelt a magyarság (magyar nyelvű iskola Vásárhelyen, kétnyelvű felira-tok), és arra is, hogy milyen hatalmas összefogásra volt képes. Ugyanakkor március 15, 19, 20-a is a szolidaritás fontos pillanatai, ezen alapul az RMDSZ teljes munkája az elmúlt húsz esztendőben – mondta Markó.
"Ne gyártsanak hamis könyveket"
A felszólalók egyetértettek az elnökkel abban, hogy az RMDSZ-nek a kormányban a helye, de többen is kifogásolták például a nyugdíjtörvény előírásait. Ugyancsak kritika hangzott el a parlagon hagyott területek megadóztatása miatt, de az RMDSZ huszadik születésnapjára kiadott eseménynaptár sem nyerte el a képviselők mindegyikének a tetszését: dr. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata Mozgalom politikai alelnöke azt kifogásolta, hogy a dokumentum elfelejti megemlíteni, hogy a temesvári RMDSZ-szervezet alakult meg elsőként az országban, 1989. december 22-én délután 4 órakor, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke egyenesen botrányosnak minősítette, és felszólította az RMDSZ- vezetést: "ne gyártsanak hamis könyveket". Ugyanakkor kijelentette: "a százezres tüntetés kapcsán egy fél szót kellett volna szólni a cigányságról is, mert nélkülük a vásárhelyi magyarság vereséget szenvedett volna", majd arra is figyelmeztetett, hogy senki sem beszélt a románokkal való kapcsolatról. Végül arra kérte az RMDSZ-t, "ne tekintsük ellenségnek a Székely Nemzeti Tanácsot, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot", és, mint hozzátette, "talán az MPP-vel is lehet valamit kezdeni", mert "ezek a konfliktusok rengeteg kárt okoznak".
A testület egyhangúlag megerősítette Takács Csabát a Kelemen Hunor művelődési miniszterré való kinevezés nyomán felszabadult (megbízott) ügyvezető elnöki tisztségben, illetve Tánczos Barnát az ügyvezető alelnöki tisztségben.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Három törvénytervezet köti le az RMDSZ energiáját
Marosvásárhelyen ülésezett az Szövetségi Képviselők Tanácsa
Szervesen kapcsolódott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a hétvégi marosvásárhelyi ülése a szövetség „miniparlamentjének” legutóbbi, decemberi tanácskozásához. Magyarán ott kezdték el, ahol abbahagyták, hiszen az ülésen továbbra is tág teret kapott az a kérdés, hogy miért kellett az RMDSZ-nek kormányzati szerepet vállalnia. Markó Béla „fantáziajátékra” hívta a küldötteket, felvázolva, hol tartana a szövetség ma, amikor a két ellenzéki párt saját belső harcukkal van elfoglalva a tisztújító kongresszusok előtt. A tanácskozáson szó esett a következő időszak célkitűzéseiről, így körvonalazódott, hogy mely törvénytervezeteknek a kidolgozása és parlamenti elfogadtatása köti majd le leginkább az RMDSZ energiáját a kormánykoalícióban és a parlamentben. A legélesebb vitát azonban ezúttal nem a szokványos „magyarkérdés” egyike váltotta ki, hanem a kormány által elfogadott új nyugdíjtörvény-tervezet, amellyel több képviselő sem ért egyet. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ideiglenes ügyvezető elnöki tisztségében, a testület alelnökévé pedig Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselőt választották meg.
Az SZKT, a szokástól eltérően, szavazással kezdődött. A küldöttek előbb egyhangúlag jóváhagyták az RMDSZ ügyvivő testületének, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) azt a határozatát, amely szerint Takács Csabát nevezik ki ideiglenes ügyvezető elnöknek, amíg Kelemen Hunor a művelődésügyi minisztériumot vezeti. Kelemen visszatérhet az ügyvezető elnöki tisztségbe, miután véget ér a miniszteri megbízatása. Az SZKT megszavazta a SZÁT-nak azt a határozatát is, miszerint Tánczos Barna legyen a szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke.
December 18-án Markó Béla egy indulatos, szenvedélyes, de hatásos beszédével tudta csak kicsikarni a küldöttek többségének a szavazatát a kormánykoalícióba való lépésről. Sok bizonytalanság és kétely maradhatott az SZKT tagjaiban, hiszen Markó a december 18-i gondolatsor folytatásával kezdte mostani politikai helyzetértékelőjét. Ennek nagy része annak ecsetélésében merült ki, hogy mennyivel jobb az RMDSZ-nek most kormányon lenni, mint ellenzékben. Az RMDSZ elnöke „fantáziajátékra” hívta a küldötteket. Markó a szociáldemokratákat és a liberálisokat hozta fel példaként, akik mostanában saját magukkal vannak elfoglalva, és egymás ellen harcolnak a tisztújító kongresszusaik előtt. – Gondoljanak csak bele, hogy hogyan telt volna el az elmúlt másfél hónap, milyen állapotban lenne az RMDSZ, és milyen retorikával beszéltek volna most Önök az SZKT-n – idézte meg Markó az elrettentőnek szánt képzeletbeli hipotetikus valóságot, amivel azt akarta nyomatékosítani, hogy a szövetség jól határozott, amikor a kormányzati szerepvállalás mellett döntött.
Markó szerint könnyebb lett volna ellenzékben, hiszen onnan élesebben lehetett volna bírálni a nyugdíjtörvényt, és nem nyomta volna őket akkora felelősség, mint most, kormányzati pozícióban, de akkor ellenzékből esélyük sem lett volna arra, hogy számos fontos kérdést megoldjanak a kormányzati eszközök segítségével.
Az elmúlt másfél hónap kormányzati munkájáról elmondta: az RMDSZ közbenjárására sikerült elérni, hogy az egyházaknak megmaradnak a saját nyugdíjpénztáraik. Azt is érvényesíteni tudták, hogy a nyugdíjak ne csak az infláció mértékével nőjenek – ahogy eredetileg tervezték a törvényalkotók, hanem vegyék figyelembe az országos átlagbért is. Markó szerint a különleges nyugdíjakhoz hozzá kell nyúlni, hiszen elfogadhatatlan, hogy míg egyesek a közköltséget sem tudják kifizetni, addig mások 150 millió régi lej juttatást kapnak.
Kemény egyeztetések várhatók
A következő időszak terveiről Markó elmondta, hogy több fontos törvénytervezet kidolgozásában és parlamenti elfogadtatásában való részvétel az RMDSZ legfontosabb feladata. Az oktatási, a kisebbségi, valamint a fejlesztési régiók átalakításáról szóló törvénytervezeteket említette példaként. Ezek elfogadtatása érdekében még kemény egyeztetéseket kell folytatniuk a koalíciós partnerükkel, a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A PD-L-vel való politikai együttműködés tapasztalatáról elmondta, hogy eddig egyetlen koalíciós viszály sem volt a felek között, bár vannak véleménykülönbségek, de ezeket eddig mindig sikerült „házon belül” megtárgyalni. Markó szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban is az a feladata, hogy stabilizációs tényező legyen a koalícióban. Felhívta a küldöttek figyelmét arra a lehetőségre, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, 2012-ig Romániában nem lesz újabb választás, ezért addig lehet kormányozni. Kifejezte reményét, hogy a demokratákkal sikerül majd megtalálni minden esetben azt a kölcsönös érdeket, ami fenntarthatja ezt a koalíciót. Közölte, hogy egy-két kivétellel az RMDSZ és a PD-L a megyékben is megkötötte a politikai megállapodást a helyi politikai tisztségekről. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elfogadtatniuk a demokratákkal azt az elvet, miszerint a lakosság etnikai aránya alapján osszák el ezeket a posztokat.
A hozzászólók közül többen is élesen bírálták a nyugdíjtörvényt. A tervezetet leghevesebben Kerekes Károly, az RMDSZ szociális szakpolitikusa és Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő kritizálta. Kerekes szerint a szövetség vezetősége nem érti meg kellőképpen, hogy milliók életét hosszútávon befolyásoló törvényről van szó. A politikus szerint az ügyvezető elnökségnek fel kellett volna állítania egy szakértői bizottságot a nyugdíjtörvény megvitatása érdekében. Máté András is a széleskörű konzultációt javasolta. Nem ért egyet azzal, hogy a nők esetében is 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. Reményét fejezte ki, hogy a PD-L-seket sikerül meggyőzniük arról, hogy a jogszabály módosításra szorul. A küldöttek közül több hölgy is a nyugdíjkorhatár megemelése ellen tiltakozott.
„Valakinek a szemetet is ki kell vinnie”
Markó Béla válaszában elmondta, hogy jelenleg Romániában a nők átlagéletkora hét évvel magasabb a férfiakénál, és öt évvel hamarabb nyugdíjba vonulhatnak, így most egy nő tizenkét évvel több nyugdíjat remélhet, mint egy férfi. Markó szerint az RMDSZ-nek vállalnia kell a kellemetlen döntéseket is, és azt javasolta, hogy akik azt mondják, hogy sem a nyugdíjkorhatárhoz, sem a speciális nyugdíjakhoz ne nyúljanak, azok mondják meg azt is, honnan vegyék azt a pénzt, amit jelenleg évente a költségvetéstől, vagyis a beruházásoktól kell elvonni, és a nyugdíjakra fordítani. – Valakinek a szemetet is ki kell vinnie – mondta Markó utalva ezzel a kellemetlen kormányzati intézkedésekre, amelyeket kormányzati pozícióból – mint mondta – felelősségteljesen fel kell vállalni.
Markó bírálta a területi szervezeteket amiatt, hogy nem válogatták ki elég igényesen az államtitkári tisztségekre javasolt személyeket. – Egész Európát eláraszthattuk volna államtitkárokkal – mondta Markó ironikusan, aki szerint – beismerve, hogy sarkít – a megyei szervezetek azt gondolták: mindenki lehet államtitkár, aki betöltötte a 18. évét. Markó arra kérte a megyei szervezetek vezetőit, hogy a dekoncentrált intézmények élére jól felkészült szakembereket javasoljanak.
BORBÉLY TAMÁS. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

SZKT: stabilitás mint főfeladat
A kormánykoalíciós partner támogatja az RMDSZ régióátszervezési tervezetét, a magyarság számára fontos tervezeteket pedig el kell fogadni – hangzott el többek közt a szövetség miniparlamentjének szombati ülésén.
Több fontos törvénytervezet kidolgozásában és parlamenti elfogadtatásában való részvétel az RMDSZ legfontosabb feladata a következő időszakban, amikor a magyar érdekvédelmi szervezetnek a stabilizációs tényező szerepét kell betöltenie a román kormánykoalícióban – hangsúlyozta elnöki beszámolójában Markó Béla az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsán (SZKT), melyre szombaton került sor Marosvásárhelyen.
Annak ellenére, hogy az RMDSZ csak másfél hónapja került partneri viszonyba a demokrata-liberálisokkal, Markó nyomatékosítani kívánta, hogy eddig még nem voltak koalíciós viszályok. Elmondta: amennyiben az RMDSZ ellenzékben maradt volna, a kormányt és intézkedéseit szabadon és sokkal élesebben bírálhatná a szövetség, ám eredménytelenül és fölöslegesen.
„Azt a megmaradt egy-két vezető tisztségben lévő emberünket is menesztették volna és készülhetnénk az újabb tiltakozó nagygyűlésekre” – mondta a szövetség elnöke. Markó beszédében a közeljövő legfontosabb feladataira is kitért. Ezek között az általános reform mellett a kisebbségek helyzetét is érintő tanügyi törvénytervezetet, régiók átszervezéséről szóló, vitát szító javaslatot, valamint a kisebbségi törvényt említette. Mint mondta, a PDL-vel való folyamatos egyeztetések ellenére is nehéz lesz keresztülvinni ezeket, de úgy látszik, a demokrata-liberálisok támogatnák a szövetség régióátszervezési projektjét.
Markó: veszélybe kerültek a magyar osztályok
Markó Béla szerint elfogadhatatlan, hogy költségmegszorítások veszélyeztessék a magyar nyelvű osztályokat. Markó példaként a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium helyzetét említette, ahol két magyar nyelvű osztály helyett a következő tanévben csak egyet akarnak indítani. Markó kijelentette: azon lesz, hogy a következő tanévben is változatlanul két magyar – egy zenei és egy képzőművészeti – osztály induljon a nagy múltú tanintézményben.

DLP- RMDSZ megállapodás Kolozs megyében
Várhatóan már ma aláírják az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt Kolozs megyei képviselői a két alakulat között a hét végén lezárult tárgyalások eredményeit rögzítő megállapodást – nyilatkozta tegnap a Krónikának László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.
Mint tájékoztatott, az eredeti tervek szerint a felek már pénteken aláírták volna a megállapodást, de ez az aláírók személyes elfoglaltsága miatt elmaradt. Daniel Buda, a PDL Kolozs megyei szervezetének elnöke például a beteg gyerekét vitte aznap kórházba.
Az egyezség értelmében 6 igazgatói, 23 aligazgatói és 9 főosztály-vezetői posztot tölthetnek be az RMDSZ által jelölt hivatalnokok. Mint arról korábban beszámoltunk, Markó Béla RMDSZ- és Emil Boc PDL-elnök „döntőbíráskodására” szorult a szövetség és a Demokrata-Liberális Párt Kolozs megyei szervezete, mivel nem tudtak megállapodni a területi intézményvezetői posztok elosztása terén.
A gondot akkor az okozta, hogy a szövetséghez hasonlóan a Boc-kormányt támogató független képviselők egyike, Vasile Soporan exszociáldemokrata honatya is a saját emberének követelte a mezőgazdasági kifizetési és vidékfejlesztési ügynökség igazgatói székét.
Továbbra is nehézkesen haladnak eközben az egyeztetések Szatmár megyében. Mint Ioan Holdiş PDL-elnök pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, még legalább egy hétre van szükség ahhoz, hogy megállapodás születhessen a két alakulat képviselői között.
A Szatmár megyei PDL- és RMDSZ- szervezet közötti nézeteltérések akkor kezdődtek, amikor az Emil Boc vezette alakulat területi vezetői azt követelték a szövetségtől, hogy mind megyei, mind pedig megyeszékhelyi szinten bontsa fel a szövetségét a liberálisokkal, illetve szociáldemokratákkal, s biztosítson a demokrata-liberálisoknak egy megyei önkormányzati alelnöki, illetve egy szatmárnémeti alpolgármesteri tisztséget.
Az RMDSZ vezetői ugyanis úgy ítélték meg, a kérésnek nincs relevanciája, a posztok elosztása csak a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeire vonatkozik. Holdiş azonban váltig kitart a megyei és helyi szintű együttműködés fontossága mellett. Krónika (Kolozsvár)

Másfél hónapnyi „béke”
SZKT: stabilizációs tényező az RMDSZ a PD-L-vel kötött koalícióban
A PD-L és az RMDSZ közötti koalíció megkötése óta eltelt mintegy másfél hónap alatt a Demokrata-Liberális Pártnak nem sikerült kihoznia a béketűrésből az RMDSZ-t, fogalmazta meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi marosvásárhelyi ülésén mondott politikai beszámolójában a közös kormányzás első konklúzióit Markó Béla.
„Amikor az RMDSZ szövetségre lépett a Demokrata-Liberális Párttal, sokan kételkedtek a koalícióban” – fejtegette a szövetségi elnök, aki figyelmeztette a kétkedőket és kritikusokat: gondoljanak bele, mi történt volna, ha ellenzékben marad az RMDSZ, ha nem szólhat bele a magyarságot érintő kérdésekbe.
„Négy minisztere van a szövetségnek, köztük egy kormányfőhelyettese, illetve hét államtitkára” – sorjázta Markó, aki azt is kifejtette: nyilvánvaló, hogy létezik aggodalom és szorongás is a jövőt illetően, de az RMDSZ azért vállalta a kormányzást, hogy a romániai magyarság szószólójaként szolgálhassa a közösséget.
Az RMDSZ elnöke szerint a Szövetség ugyanakkor nemcsak a sajátos közösségi célok érvényesítésért van jelen a kormányzatban, hanem azért is, hogy segítsen a súlyos szociális, egzisztenciális gondokkal küszködőkön, mindazokon, akik valamilyen okból reményt veszítettek. Mint mondta, a Szövetség egy olyan nehéz, válságos időszakban vállalt kormányzást, amikor a társadalomban aggodalom és szorongás van a jövőért.
Tanügyi törvény, kisebbségi törvény, régióátalakítás
„A kinevezésekkor nem a tisztségek hasznáról beszéltünk, hanem arról a lehetőségről, hogy hogyan tudunk segíteni általuk az erdélyi magyar társadalmon” – mondta Markó, elemezve a helyi koalíciókat. Mint mondta: fontos, hogy az intézményvezetői funkciók elosztásánál sikerült az etnikai arányt megőrizni.
„Másfél hónap nagyjából az átszervezésekkel telt el, ezért teljes beszámolót nem lehet készíteni erről az időszakról, de azt el kell mondani, hogy miért volt fontos lépés az RMDSZ részéről a kormányzásban résztvenni” – hangsúlyozta Markó, aki a tanügyi törvény előkészítéséről beszélt, az új nyugdíjtörvény körüli vitákról, valamint arról, hogy a kisebbségi törvényt újból útjára kell indítani.
A gazdasági fejlesztési régiók átalakítása is napirenden van, hiszen a jelenlegi régiók számát meg kell duplázni, hétről 15-16-ra kell emelni ahhoz, hogy működőképesek legyenek. Markó arra is rámutatott, hogy a másfél hónap alatt nem volt koalíciós viszály, pedig egy erős párttal szövetkezett az RMDSZ. „Mi nem néhány hónapos koalícióban kell gondolkozzunk, hanem az előttünk álló két és fél évben, amikor nem kampányolunk, hanem dolgozunk” – mondta Markó.
Beszédében az RMDSZ-elnök megemlékezett a húsz évvel ezelőtti gyertyás-könyves tüntetéssorozatról, amely, mint fogalmazott, az erdélyi magyarság szolidaritásának első és kiemelkedő pillanata volt. Ez az évforduló értelmezésében „jó alkalom arra is, hogy áttekintsük, hol tartunk ma, és mi, mennyi teljesült az akkori követelésekből az önálló magyar iskolákon át a kétnyelvű feliratokig”.
Felszólalásában Borbély László környezetvédelmi miniszter elmarasztalóan szólt a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezetről, amely „elkövette a legnagyobb hibát, jóváhagyva a Guşă-szobor felállítását. Az 1989-es forradalom idején a véres megtorlásokért felelősnek tartott Ştefan Guşă tábornoknak Marosvásárhelyre tervezett szobor ügye nem román-magyar, hanem morális kérdés, és amit a helyi frakció követett el, az az egész RMDSZ-re hatással van – hangsúlyozta Borbély.
„Szégyenletes módon kenték-fenték, magyarázták, hogy milyen taktikai meggondolásból szavaztak a szobor felállítására. Ez a viselkedés nem tolerálható” – hangsúlyozta a miniszter.
Meghatódva, elcsukló hangon köszönte meg a bizalmat és munkatársai támogatását Takács Csaba, miután a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyhangúlag – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – szavazta meg az RMDSZ megbízott ügyvezető elnökévé való kinevezését. Az ügyvezető elnöki teendőket Takács azt követően veszi át (veszi vissza – szerk. megj.) Kelemen Hunortól, hogy Kelemen kulturális miniszteri megbízatást kapott.
„Takács Csaba tapasztalatára igen nagy szükség van, hiszen egyes polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok képesek megfeledkezni arról, hogy az RMDSZ-nek köszönhetően kerültek tisztségbe” – figyelmeztette Markó a „hűtlenkedőket”. Takács „székfoglalójában” elmondta: annyira volt eredményes a romániai magyarság az utóbbi húsz évben, amennyire az RMDSZ.
„Ha elemezzük ezt a húsz évet, láthatjuk, hogy amikor a romániai magyarság előrelépett, Románia is előrelépett. Lehet, hogy ha korábban hallgatnak ránk, akkor most Románia is sokkal előbbre tartana” – foglalta össze Takács az elmúlt húsz év tanulságát. Takács Csaba megköszönte a rá szavazók bizalmát, illetve Kelemen Hunornak az eddigi tevékenységét.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Pozitív diszkriminációt?
„Aggasztóan szűkös az idei költségvetési keret, veszélybe sodorhatja több magyar iskola működését, ezért elengedhetetlen az oktatás területén a pozitív diszkrimináció” – figyelmeztetett Markó Béla a Marosvásárhelyen, hétvégén szervezett kerekasztalon.
Az egyeztetésen részt vett Király András tanügyi államtitkár, jelen voltak a magyar főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek is. Markó – oktatásért felelős miniszterelnök-helyettesként is – úgy vélte, a pozitív diszkrimináció elvét követve lehet a továbbiakban a kormány által tervezett iskolaösszevonások és a normatív támogatás bevezetését fontolóra venni.
A szövetségi elnök elmondta a jelenleg előkészítés alatt álló oktatási törvénytervezet alapja az a törvénycsomag, amelyet az alkotmánybíróság a tavaly szeptemberben elutasított. Markó kitért arra, hogy olyan tanügyi törvényre van szükség, amely nemcsak azt védi meg, amit eddig sikerült elérni, de továbblépést, újítást is hoz a tanügybe.
„Elsősorban reformra van szükség” – hangsúlyozta Markó, aki a decentralizációban látja ennek zálogát. Mint mondta, a polgármesteri hivataloknak, önkormányzatoknak nemcsak a tetőjavításról kell határozniuk, hanem lehetővé kell tenni számukra, hogy olyan döntéseket is hozhassanak, amelyek az iskolák működésére, a pedagógusok megválasztására, sőt még a tantervre is vonatkoznak.
Az egyeztetésen részt vett Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes is, aki úgy látja: stratégiai értékű, hogy a decentralizáció kérdése újra a figyelem középpontjába került. „Már évek óta szó van a helyi autonómia megerősítéséről, de sajnos a valóságban ennek az ellenkezője történik. Egyre kevesebb beleszólásunk van helyi szinten az iskolaszervezés ügyeibe, és ezen sürgősen változtatni kell” – figyelmeztetett a lapunknak nyilatkozó oktatási szakértő.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő helyettes ugyanakkor úgy véli, annál is inkább szükséges a folyamatos egyeztetés, mert a közoktatási törvény ezen a héten közvitára kerül. „Az oktatási reformot nem lehet tűzoltásszerűen végrehajtani, csak úgy van értelme, ha az oktatás minőségét, és nem a minden áron való költségcsökkentést tartjuk szem előtt.”
A főtanfelügyelő az Új Magyar Szó kérdésére elmondta: a következő időszakban a teljes iskolahálózat átszervezésére sor kerül, és ez csak akkor lesz eredményes, ha az érintettek együtt gondolkodnak és együtt döntenek. Arra a kérdésre, hogy hasonló, megyéken átívelő szakmai együttműködésre a jövőben sor kerül-e, Keresztély igenlően válaszolt.
„A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a szórványban, de Kovászna megyében is vannak olyan iskolák, ahol a fejkvóta teljesítése gondot okoz. Mindenképpen szükség van a tapasztalatcserére, a közös stratégiák kidolgozására” – tette hozzá a főtanfelügyelő.
Markó Béla: elfogadhatatlan az iskolaösszevonás
Az RMDSZ elnöke nem ért egyet a marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar osztályainak összevonási-tervével. Markó Béla a hétvégén leszögezte, azon lesz, hogy a következő tanévben is változatlanul két magyar, egy zene-, illetve egy képzőművészeti osztály induljon a nagymúltú tanintézményben.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Nagyobb szakmaiságot vár Markó a tisztségviselőktől
Véleménykülönbségek ütköztek
Mint tegnapi tudósításunkból is kiderült, a szombati SZKT mozgalmasabb s érdekesebb is volt az utóbbi időben megszokottaknál. Ugyanis, meglepetésre, a központi vezetéssel ellenkező vélemények is elhangzottak. Ami különben normális egy valóban demokratikus szervezetben.
A felszólalások sorát Lakatos Péter nyitotta meg, aki szerint mind a belső választások előtt álló román pártok, mind a parlamenti választások előtt álló magyarországi pártok esetében a "kentaurbeszéd" a divat.
Az RMDSZ-ben nincs helye a "kentaurbeszédnek"
Ezzel szemben, véleménye szerint, az RMDSZ esetében az egyenes, egyértelmű beszéd a kívánatos. A szervezetet a magyar vízilabdacsapathoz hasonlította, amely 2000 óta négyévenként megnyerte az olimpiát, de ugyanabban a periódusban kétévente egyetlen világ- vagy Európa-bajnokságot sem. Az RMDSZ is négyévenként összeszedi magát, felnő a feladathoz, de a választások közötti időszakban nem teljesít folyamatosan jól".
Rámutatott, hogy ha a legutóbbi SZKT előtt még volt jogosultsága a "kentaurbeszédnek", a kormányra lépésről szóló döntés meghozatala után csak egy lehetőség maradt: jól összeszokott csapathoz méltó teljesítményt nyújtani. Figyelmeztette a testületet, nem lesz könnyű dolga az RMDSZ-nek, ismerve a PD-L-t, amely "tavaly ellenfélnek ugyan jó volt, lehetett bírálni, de idén partneri minőségben nehezebb nyilvánosan szóvá tenni az egyeztetés előtti kiforratlan, végig nem gondolt ötletek piacra dobását, ami gyorsan erodálja a kormány amúgy is megcsappant társadalmi támogatottságát". Ezért azt javasolta: "gondolkodásban, javaslattételben legyünk gyorsabbak, összehangolva a kormányzati, parlamenti, megyei cselekvéseket", és az RMDSZ-nek "az emberek mindennapjait érintő megszorító intézkedések hatásainak elviselhetőbbé tételében, a közigazgatási bürokrácia túlburjánzásának megelőzésében kell élen járnia".
Arra biztatott, "ne tűrjék el szó nélkül, hogy az ESZMNT-sek Tőkés Lászlóval az élen" mindenért az RMDSZ-t hibáztatják, "miközben ők egy épkézláb, kivitelezhető megoldást sem képesek javasolni", s rámutatott, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak akkor van értelme, ha "ésszerű egyeztetések folynak és nem vágyálmokat fogalmaznak meg ultimátum formájában. Szomorú és kiábrándító erkölcsi silányságra utal, ha egyeseknek az RMDSZ csak addig felel meg, amíg listáján európai parlamenti mandátumhoz jut valaki, majd utána az illető gátlástalanul posztkommunista utódpártnak titulálja szervezetünket. Egyeztetni csak a hozzávetőlegesen azonos irányú magyar közösségi érdekeket érdemes és szabad, az egyéni hatalomvágy és okkult államelnöki érdekek nem jöhetnek számításba".
Szemléletváltás szükségeltetik
Kira Miklós, a Szociáldemokrata Tömörülés alelnöke fogalmazott így, s a nyugdíjtörvény kapcsán hívta fel a figyelmet, hogy "az RMDSZ egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a szociális kérdéseket szőnyeg alá seperje", mert "leghűségesebb és legnagyobb számú választói tábora érdekeinek föl nem vállalása tömegbázisának elvesztését, s ezáltal a szövetség létét sodorja veszélybe". Ezért, véleménye szerint "újra kell gondolni a prioritásokat, a szövetség elitje és a tagság közötti viszonyt".
Hangsúlyozta, hogy a szociális kérdések kiemelt kezelése jelen körülmények között legalább olyan fontos kihívást jelent, mint a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem, és ebből a Szociáldemokrata Tömörülés részt kíván vállalni.
Össztűz a marosvásárhelyi tanácsra
Borbély László arról beszélt, jobban össze kell hangolni a tevékenységet, majd rátért a Gusa-szobor-ügyre. Elmondta, hogy a Maros megyei TKT elmarasztalta a vásárhelyi tanács RMDSZ- frakcióját, s utasította, hogy minden politikai döntésben konzultáljanak az RMDSZ vezetésével. Bejelentette, hogy dr. Benedek István lemondott a frakcióvezetői tisztségről, és "megyünk tovább".
Markó Béla szerint a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója "köszöni szépen, jól megvolt magában, nem érdekelte az RMDSZ véleménye, és szégyenletes módon a Gusa-ügyben összevissza kenték-fenték, nyilatkoztak"... Az eset maga kivédve, mondta, de "nagyon sok helyen RMDSZ-es tanácsosok, polgármesterek úgy tekintik, hogy őket születésüktől fogva felruházta a sors azzal, hogy polgármesterek, tanácsosok, miniszterek, államtitkárok legyenek, s minden az égvilágon. Ez elfogadhatatlan. Mint ahogy az is, hogy sokan elfelejtik, az RMDSZ bizalmából és az RMDSZ megbízásából, erejéből vannak ott, ahol vannak".
Az RMDSZ nem a megélhetési politikusok szövetségeként született
Katona Ádám, az EMK elnöke ezekkel a szavakkal kezdte felszólalását, hozzátéve, hogy a valóság sajnos, "nagyon ebbe az irányba mutat". Rámutatott, az EU-csatlakozás során "iszonyatosan sokat veszítettek" azzal, hogy az RMDSZ kormányban volt. "Ez a vonat elment, mondta, de nem ment el az a vonat, az a százezres tüntetés, amellyel mozgósítani lehetett embereket, "az akkori vezetés akarata ellenére", utalva arra, "amit Domokos Géza telefonált Sütő Andrásnak", és amiről az évfordulóra kiadott könyvben egyetlen szó sem esik. Erre mondta, hogy az RMDSZ ne gyártson hamis könyveket, mert "nem becsületes dolog". Nehezményezte, hogy bár fél szó sem esik a cigányságról, akik nélkül a vásárhelyi magyarság elveszett volna, s hogy Nagyvárad azzal, hogy a koldusokat kitiltotta a városból, nem oldott meg semmit. Felemelte szavát a magyar széthúzás ellen, és a székelyföldi hőszigetelések kapcsán kérte Borbély Lászlót, találjon megoldást ezek finanszírozására.
Annyi államtitkárjelölt volt, hogy egész Európát el tudtuk volna látni
Válaszában Markó Béla a 20. évforduló kapcsán azt mondta, hogy egy ilyen esemény során "adottak a keretek és abból valakik mindig kimaradnak", s javasolta Katona Ádámnak, ha elégedetlen, "írja meg a saját RMDSZ-történetét". Bárányi Ferencnek azt válaszolta, úgy tudja, hogy Temesvár benne van a könyvben, de a szervezetalakítás egyidejűsége, a szolidaritás volt a legfontosabb. A nyugdíjtörvényt ért kritikákra reagálva "eléggé baloldalinak" nevezte a törvényt, kiemelve, hogy voltak kérdések, amelyekben történt előrelépés. Azt is mondta: "A kormányzás hátránya, hogy bizonyos dolgokat nem lehet elmondani. Nem lehet Bukarestben egyet, Vásárhelyen mást mondani".
Arról is beszélt, hogy sokan elfelejtik, az RMDSZ támogatása révén kerültek funkcióba. A vásárhelyi tanács mellett felemlegette a gyergyói, a székelyudvarhelyi problémákat, amelyek szerinte nem csak fegyelmi kérdések, majd beszélt a dekoncentrált intézményekről, hogy "adták a jelöléseket csőstül a területi szervezetek". "Annyi államtitkárjelölt volt, hogy egész Európát el tudtuk volna látni államtitkárokkal". Nagyobb felelősséget, nagyobb szakmai igényességet kért a területektől; olyan embereket tegyenek vezető tisztségbe, akik szakmailag bizonyítottak, s akik képesek a lehető legmagasabb szinten ellátni a feladatukat. Emellett a legnagyobb politikai elkötelezettségre van szükség, mondta végül az RMDSZ elnöke.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Boc: módosítani kell az RMDSZ régiós tervezetét
– Minden bizonnyal módosítani kell a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról szóló RMDSZ-törvénytervezetet – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök, a szövetség fő koalíciós partnerének, a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) az elnöke. A politikus a Mediafax hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy a régiók jelenlegi felosztása nem felel meg a hatékonysági követelményeknek, ezért valóban szükség van a jelenlegi „régiótérkép” átrajzolására.
Boc elmondta, hogy a képviselőházban egyeztetni fognak az RMDSZ-szel, s ezeken a megbeszéléseken a kiindulópontot az RMDSZ által a törvényhozás elé terjesztett jogszabály képezi majd. Boc hozzátette, hogy az ellenzéki pártokkal is fognak tárgyalni, hogy a lehető legjobb változatot fogadják el.
– Minden bizonnyal módosítani kell a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról szóló RMDSZ-törvénytervezetet – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök, a szövetség fő koalíciós partnerének, a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) az elnöke. A politikus a Mediafax hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy a régiók jelenlegi felosztása nem felel meg a hatékonysági követelményeknek, ezért valóban szükség van a jelenlegi „régiótérkép” átrajzolására.
Boc elmondta, hogy a képviselőházban egyeztetni fognak az RMDSZ-szel, s ezeken a megbeszéléseken a kiindulópontot az RMDSZ által a törvényhozás elé terjesztett jogszabály képezi majd. Boc hozzátette, hogy az ellenzéki pártokkal is fognak tárgyalni, hogy a lehető legjobb változatot fogadják el.
Az RMDSZ jogszabályát a múlt héten hallgatólagosan, vita nélkül fogadta el a szenátus, miután a felsőház honatyái nem kerítettek időt a tervezet megvitatására, és a megszabott határidő lejárt. A kérdésben azonban az utolsó szó a képviselőházé, amely napirendre tűzi majd a jogszabályt.
Boc az interjúban nem bírálta élesen az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezetet, amely felpaprikázta a román sajtó és politikusok egy részének a hangulatát. Az verte ki a biztosítékot náluk, hogy a tervezet Hargita, Kovászna és Maros megyét önálló gazdasági fejlesztési régióvá alakítaná.
A szövetséggel való kormányzati együttműködést Boc „tartalmasnak és komolynak” jellemezte, amely a koalíció megkötésekor lefektetett elvek mentén halad. Boc szerint a PD-L és az RMDSZ koalíciója jobban működik, mint a tavaly a demokratáknak a Szociáldemokrata Párttal (PSD) folytatott kormányzati együttműködése, hiszen a kormányra nem nehezedik akkora politikai nyomás, mint tavaly, amikor az európai parlamenti és az államelnök-választások törvénye miatt keletkezett feszültség a kormányon belül.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az elmúlt másfél hónap közös kormányzásáról korábban elmondta: eddig egyetlen koalíciós viszály sem volt az RMDSZ és a PD-L között annak ellenére, hogy véleménykülönbségek vannak.
Boc az interjúban felszólította a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőit, hogy ne halogassák és akadályozzák szándékosan az alkotmányreformot. Boc azt szeretné, ha minél hamarabb összeülne a parlamentben az alkotmányozó testület, és érvényt szerezne a tavaly év végi népszavazás tárgyát képező parlamentáris reformnak, vagyis az egykamarás és a csökkentett létszámú parlament bevezetésének. Ehhez ugyanis az alaptörvény módosítása szükséges.
Túlreagálja a koalíciós partner Gombos Csaba jelölését a román állami légitársaság vezetői tisztségébe – vélekedik Markó Béla. A szövetségi elnök, akit az Agerpres idéz, tegnap úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy a TAROM-ügy lenne a koalíció, vagy épp az RMDSZ legfőbb gondja.
„A mi jelöltünk továbbra is Gombos Csaba marad, aki hamarosan személyesen is találkozni fog Radu Berceanu szállításügyi miniszterrel”, magyarázta Markó. Kifejtette: az RMDSZ nem a TAROM vezérigazgatói tisztségéért lépett szövetségre a PD-L-vel, hanem mert úgy véli, vannak olyan jelöltjei, akik szakértelmükkel hozzá tudnak járulni a különböző intézmények gondjainak megoldásához.
A fővárosi sajtó napok óta cikkez az RMDSZ és a demokrata-liberálisok közti nézeteltérésekről, Radu Berceanu PD-L-s szállításügyi miniszter állítólag vitatja Gombos Csabának az alkalmasságát a TAROM vezető tisztségének betöltésére. Gombos foglalkozását tekintve közgazdász, egy kábeleket gyártó vállalat vezérigazgatója, egykor világbajnoki címet szerzett a keleti harcművészetekben.
BORBÉLY TAMÁS. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Koalíció: keresik a közös nevezőt
Akárcsak a kisebbségi törvény tervezetét, az RMDSZ régióátszervezési elképzeléseit is előbb a koalíció szintjén vitatja meg a két kormányzó alakulat. Erről tegnapi ülésén döntött az RMDSZ és a PD-L vezetőt tömörítő koalíciós tanács.
„Abban megegyeztünk, hogy a jelenlegi felosztás működésképtelen, de az új régiók kialakításáról még nem tárgyaltunk” – mondta Markó Béla RMDS-elnök. Lapunk úgy tudja, a PD-L Vasile Blaga belügyminiszter bízta meg azzal, hogy egyeztessen a kisebbik kormánypárt képviselőivel.
Mielőbb közös nevezőre szeretne jutni az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a régiók átszervezésének ügyében. Erről tegnap Markó Béla szövetségi elnök, kormányfő-helyettes nyilatkozott a két kormányzó alakulat vezető politikusait tömörítő koalíciós tanács ülését követően.
A testület napirendjére azután került a régiók átszervezésének kérdése, hogy a szenátus a múlt héten hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ vonatkozó törvénytervezetét, majd az ellenzéki pártok kereszttüzébe került. A leggyakrabban hangoztatott kifogás az volt, hogy a tervezet „etnikai alapon” rajzolná meg az új régiók határait.
Markó tájékoztatása szerint a koalíciós partnerek „az elkövetkező napokban” egyeztetik elképzeléseiket az ország új régióinak kialakításáról. „Abban már megegyeztünk a koalíciós partnerrel, hogy a jelenlegi felosztás működésképtelen, de az új régiók kialakításáról még nem tárgyaltunk” – mondta az RMDSZ elnöke.
Emil Boc miniszterelnök megerősítette: a PD-L is úgy látja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók sem méretükben, sem számukban nem felelnek meg az ország – elsősorban gazdasági – érdekeinek. „Azonban az RMDSZ javaslata sem tűnik számunkra megfelelőnek. Éppen ezért előbb koalíciós, majd parlamenti szinten is tárgyalnunk kell arról, hogyan rajzoljuk át a régiók határait” – nyilatkozta a Mediafaxnak a kormányfő.
Koalíciós bizottságok
A közös nevező megkeresésében az erre a célra létrehozott pártközi bizottság segít, melyben az RMDSZ és a PD-L megbízott politikusai együtt elemzik a lehetséges elképzeléseket, elsősorban a kisebbik koalíciós alakulat javaslatait.
„Előbb a koalíció szintjén tárgyalunk a régiók átszervezéséről, s azt szeretnénk, hogy a törvénytervezet képviselőházi vitája előtt konzultáljunk a kérdésről a többi parlamenti párttal is” – vázolta tegnap lapunknak Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Tájékoztatása szerint az egyeztetés folyamata tulajdonképpen már tegnap, a koalíciós tanács ülésén megkezdődött.
„Az már jó kiindulópont, hogy a PD-L is 15-16 régiót képzelne el a jelenlegi 8 helyett” – mondta a politikus. Lapunk úgy tudja, az RMDSZ fő tárgyalópartnere régióügyben Vasile Blaga belügyminiszter lesz.
Mint ismert, korábban a kisebbségi törvény előmozdítására szintén egyeztető bizottságot hozott létre a koalíció. Ebben RMDSZ részről Márton Árpád és Varga Attila, a PD-L részéről pedig Daniel Buda, a képviselőház jogi szakbizottságának vezetője vesz részt.
A testület célja egyeztetni a tervezet szövegét a Velencei Bizottság ajánlásaival. A nemzetközi véleményezést az RMDSZ korábban éppen azért kérte, hogy eloszlassa a PD-L aggályait a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. A bizottság tudomásunk szerint még egyszer sem ült össze.
Nem lesz könnyű
A két testület munkája nem ígérkezik könnyűnek. A PD-L egyik, név nélkül nyilatkozó poltikusa a România liberă napilapnak azt mondta: pártja hallani sem akar az RMDSZ régiókkal kapcsolatos elképzeléseiről. Valamivel óvatosabban nyilatkozott erről Daniel Buda a Ziua de Cluj napilapnak.
„Az RMDSZ-el való koalíciós kormányzás nem jelenti azt, hogy bármit elfogadunk, amit a partnereink javasolnak. Semmiképpen nem fogadhatjuk el például azt, hogy az ország regionális vagy közigazgatási felosztása etnikai alapon történjen” – vette át az ellenzéki érveket a képviselő. Korábban a kisebbségi törvényről Daniel Buda megjegyezte: pártja „csakis az uniós jogrendhez igazítva” képzeli el kidolgozását.
Emil Boc dicséri a koalíciós partnert
Akárcsak Markó Béla RMDSZ-elnök, Emil Boc, a PD-L vezetője is úgy látja, a közös kormányzás elmúlt másfél hónapjában nem voltak jelentősebb viszályok a koalícióban.
„Bízom a koalíciós partnerünkben. Jobb lábbal kezdtük a közös kormányzást. Az RMDSZ-szel könnyebb együttműködni, mint korábbi koalíciós parnerünkkel” – jelentette ki a Mediafaxnak a miniszterelnök. Boc úgy látja, a viszálymentes együttműködést az is elősegítette, hogy idén már nem lesznek választások Romániában, „így kevesebb a politikai feszültség”.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

A tanügyi átszervezés hatásai Arad megyében – Apránként morzsolódik a magyar oktatás
Több mint valószínű, hogy bezárják a bélzerindi és a nagyvarjasi iskolát, megvonják a gáji Neuman Fivérek Általános Iskola jogi személyiségét, a magyar 5–8. osztályokat beköltöztetik az Aurel Vlaicu Iskolába, és minden bizonnyal ingázniuk kell majd a zimándközi tanulóknak is.
Ezek a legfontosabb változások, amely az Arad megyei magyar oktatást érintik a 2010–2011-es tanévtől, nem beszélve az összevonásokkal járó, illetve a kormány által diktált tanügyi létszámleépítésekről. Pellegrini Miklós aradi főtanfelügyelő-helyettes bízik benne, hogy minél kevesebb pedagógustól kell megválni, és kijelentette, hogy a kevésbé rossz megoldást fogják választani. Minden körülmény között a gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani – szögezte le a tanügyi átszervezés kapcsán.
– A múlt hétvégén Marosvásárhelyre hívott össze tanácskozást Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ oktatási szakembereinek. Miről volt ott szó? – kérdeztem Pellegrini Miklóstól.
– A fő cél az volt, hogy felleltározzuk azokat a problémákat, amelyek általában a tanügyet, azon belül a kisebbségi, még közelebbről a magyar oktatást érintik, mert gyökeres változások elé nézünk.
– A szóbeszéd szerint szeptembertől 320-330 tanügyi állás szűnik meg Arad megyében. Lehet-e tudni, tényleg hány, és hogyan vonják össze az iskolákat?
– Pontosan nem, csak elképzelések vannak. Az iskolahálózatot kell kialakítanunk, és ha megszűntetésekre kerül sor, át kell gondolni a beiskolázási tervet, s csak utána beszélhetünk arról, hogy ez hány személyt érint, hogy lesznek-e olyan kollégák, akik kénytelenek távozni a tanügyből, vagy akik egyik iskolából a másikba kerülnek, netán több helyen kell munkát vállalniuk. A változások kivédhetetlenek, de megpróbáljuk a kevésbé rosszat választani. A következő tanévtől bevezetik a fejkvótát, tehát az iskolák és az önkormányzatok kiszámolhatják, hogy mennyi pénz fog befolyni, és abból hány intézményt lehet fenntartani. A tanulók száma után kapott pénzből a fizetéseket kell fedezni, a fenntartási és működtetési költségek eddig is az önkormányzatokat terhelték. Arad megyében valószínűleg megszűntetünk néhány alsó tagozatos, kis létszámú iskolát. A gyerekek ingázni fognak, de nem túl nagy távolságokra. Például a bélzerindi iskolában négy gyerekünk lesz a következő tanévben – őket Simonyifalvára fogjuk utaztatni, a tőzmiskei polgármesteri hivatal vállalta ennek a költségeit. Abban bízunk, hogy a gyerekek jobb környezetben tanulhatnak majd. Minden esetben szimultán osztályokról van szó, amelyekben a gyerek a ráeső foglalkozási időnek csak egy hányadát kaphatja meg. Ilyen sors vár a nagyvarjai iskola összevont 1–4 osztályára is: a román és a magyar tagozatos gyerekek egyaránt Nagyiratosra fognak járni. Elképzelhető, hogy Zimándköz is erre a sorsra jut. A diákok a közeli Zimándújfalun tanulhatnak majd, mondanom sem kell, hogy milyen kis távolságra… Remélem, hogy a szülők, és az egész közösség elfogadja ezt. Ha a gyerekek érdekeit nézzük, és nem a tanárokét, vagy az iskoláét, akkor az előmenetel szempontjából jobb, ha nem osztatlan osztályban tanulnak, hanem olyanban, amelyikben versenyhelyzet van, ugyanakkor alkalom nyílik a társakkal való együttműködésre is.
– Ön személy szerint jónak tartja ezt az egész változtatást?
– Is-is. Vannak olyan iskolák, amelyek nem gazdaságosak – tudom, hogy az iskola nem biznisz, nem jövedelmet kell termelnie, de az önkormányzat sem szórhatja ki az ablakon a pénzt. Ha létezik egy racionálisabb megoldás, ami pedagógiai szempontból elfogadható és a gyerek érdekei nem sérülnek, azt kell választani. Másrészt a szimultán oktatás nem elvetendő, mert vannak országok, ahol ez jól működik. Nem a harmadik világra gondolok, hanem Svájcra, Finnországra, vagy más olyan országokra, ahol a települések távol vannak egymástól, és kevés a gyerek. De ott a tananyag más, mint nálunk. Ha nálunk a tanárnak lenne annyi szabadsága, mint ott, és nem lenne ennyire tantárgyiasított a rendszer, lenne jövője a szimultán oktatásnak, de így, ahogy mi csináljuk, nem.
– Nem túl nagy felelősség hat-, hét-, nyolcéves kisgyerekeket utaztatni?
– Fűtött iskolabusszal 10-15 percet utazni jobb, mint a falu széléről begyalogolni a központba. De nincs általános képlet erre, minden egyes település esetében ezt külön végig kell gondolni. Ez az új tanév kísérleti év lesz, és szerintem nem olyan merev a rendszer, hogy ha gondok adódnak, ne lehessen visszacsinálni.
– A „temesvári példa” mintájára Aradon is beolvasztanak magyar tagozatokat más iskolákba, mondjuk a Csikybe?
– Arra a döntésre jutottunk, hogy a Mosóczy-telepi és a mikelakai összevont elemi osztályokat tartsuk meg, ne utaztassuk a gyerekeket a Csikybe, vagy máshová, mert nagy a távolság. Mindkét iskola igazgatója azt mondta, hogy vállalják a létszám alatti osztályok fenntartását, remélem, ez sikerülni fog. Viszont kénytelenek vagyunk átszervezni a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolát. A magyar tagozat elemistái, az 1–4. osztály ott marad, viszont az 5–8. osztály átköltözik az Aurel Vlaicu általános iskolába, oda fognak járni a magyar gyerekek…
– Ha a szülők nem íratják át őket román osztályba…
– Bízom benne, hogy nem, hogy megértik a helyzetet, és felfogják, milyen fontos, hogy magyar osztályban maradjon a gyerekek. Amúgy is, Gájban olyan kevés a tanuló, hogy az iskola elveszíti önálló jogi személyiségét, és beolvad az Aurel Vlaicu-iskolába.
– Akkor, gondolom, néhány tanárnak is mennie kell.
– Elvileg igen, de gyakorlatilag nem biztos. Amint az iskolahálózat végleges formát kap, meglátjuk, hány pedagógusra van szükség. Előfordulhat, hogy valakinek nem marad meg a kötelező óraszáma, vagy egyáltalán nem tudunk ott órát biztosítani, de a címzeteseket feltétlenül el kell helyeznünk más iskolákban, esetleg többfelé oszlik a katedrájuk. Nagy problémák nem lesznek, és arra számítok, hogy minden kolléga álláshoz fog jutni, lehetőleg a szakjának megfelelőhöz.
– Másutt nem szűnik meg iskola?
– A magyar, vagy magyar tagozatos iskolákat, például Pécska, Kisiratoson, Ágyán, Szapáryligeten, Simonyifalván vagy Zerinden nem érinti a változás. Egyrészt megvan a létszám, másrészt a miniszteri rendelet előírja, hogy egy közigazgatási egységen belül egy jogi személyiséggel rendelkező iskolának maradni kell. Ha az történetesen magyar iskola, mint Kisiratoson, nem lesz gond, még ha a létszám kisebb is a minimálisnál. A minisztérium pótlékot ad kisebbségi osztályok, vagy művészeti iskolák esetében, mert ezeket nem lehet az átlaggal összehasonlítani.
– Az elmúlt négy-öt évben szinte mindenütt felújították az iskolaépületeket. Mi lesz azokkal az ingatlanokkal, amelyekben megszűnik a tanítás?
– Az önkormányzatoknak kötelességük fenntartani ezeket, de a minisztérium tulajdonában vannak – hacsak nem egyházi vagy magántulajdon –, és a rendeltetésüket nem lehet megváltoztatni engedély nélkül. Az önkormányzatoknak korábban meg kellett volna gondolniuk, hogy mire fordítják az államtól kapott közpénzt, mert a fejkvótás rendszerről régóta szó van, számíthattak arra, hogy előbb-utóbb ez lesz.
Vélemények a normatív támogatásról, az összevonásokról, a párhuzamos osztályokról
Király András, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős aradi illetőségű államtitkára kinevezésekor a következőképp nyilatkozott a Nyugati Jelennek a fejkvóta-rendszerről és az iskolák összevonásáról: „A tanügyi törvényben és az Országos Oktatási Paktumban is vannak kitételek, amelyek a kisebbségi oktatás esetében pozitív megkülönböztetést alkalmaznak, és azon leszünk az RMDSZ-szel, hogy ésszerű, elfogadható változások legyenek. Még parlamenti képviselői mandátumom alatt volt egy törvényjavaslatom – amit most is fenn fogok tartani –, hogy az elszigetelt, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető helységekben lévő iskolákat működtessék a létszámtól függetlenül, mert mindenkinek joga van a közoktatáshoz és az anyanyelvű oktatáshoz. Természetesen, ha az utaztatás, az étkeztetés és a felügyelet megoldható, akkor jobb, ha nagyobb közösségben tanul a gyerek, több pedagógus ügyel rá. Előbb-utóbb a napközis programot is be fogják vezetni, hiszen a karcsúsítás mellett valós reformra is szüksége van már a tanügynek.”
Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aradi szervezetének elnöke, a tanügyminisztérium nemrég nyugalmazott kisebbségi vezérigazgató-helyettese: „Lehetetlen megmondani, hogy mi lesz szeptember elsejétől. Míg régebb fontosabb volt a jóindulat, és kevésbé számított a pénz a kisebbségi oktatás esetében, most hiába a jóindulat, ha nincs rá pénz. Örülök, hogy nem leszek a döntések aktív részese, de ütjük a vasat, amíg meleg, hogy a legkisebb faluban is megmaradjon a magyar oktatás.”
Kiss Anna tanítónő, az RMPSZ aradi szervezetének titkára a szimultán oktatásról: „Nem kell idegenkedni tőle, mert a gyerek fejlődését szolgálja az, hogy állandóan számon kérik tőle a tananyagot, ugyanakkor folyton ismétel. Már első osztályban is hallja akár a negyedikes leckét, de negyedikben is, mondjuk a másodikos anyagot. Naponta aktívnak kell lennie, míg egy nagyobb közösségben ritkábban kerül rá a sor a felelésnél.”
Gájban beletörődtek
A Neuman Fivérek Általános Iskola magyartagozat-felelőse, Nagy Gizella magyartanár azt nyilatkozta, hogy beletörődéssel vették tudomásul intézményük önálló jogi státusának megszűnését. „Sajnos számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb bekövetkezik ez. A gyerekek tudják, bizonyára a szüleik is, bár ezt még hivatalosan nem közöltük velük. Az elemi tagozat egy tanerővel itt marad, de az 5–8. osztály elköltözik. Mi azon leszünk, hogy minden diák, aki magyar osztályba jár, magyarul is folytassa a tanulmányait. A többség az Aurel Vlaicu Általános Iskolában, de a távolabbról ingázók, mint a fazekasvarsándiak a Csiky Gergely Iskolacsoportban, amelynek bentlakása is van” – nyilatkozta.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

A művészeti oktatás megcsonkítása?
A művészeti oktatás, s azon belül a magyar tannyelvű művészeti oktatás megcsonkítása ellen tiltakoztak tegnap a Művészeti Líceum szülői közösségének képviselői. Mivel a román tagozaton kisebb az érdeklődés a zene és képzőművészet szakok iránt (283 diák), a meglévő párhuzamos magyar osztályok (437 diák) összevonását is kilátásba helyezte a megyei tanfelügyelőség. A döntés ellen megfogalmazott tiltakozásokra pedig csak felemás módon válaszoltak.
A szülők nevében megszólaló Kiss Loránd és Koreck Mária közölte, hogy az iskolában zajló érettségi vizsgára való tekintettel kényszerültek arra, hogy a Bernády Házban találkozzanak a sajtó képviselőivel.
Közel félezer szülő írta alá azt a petíciót, amelyet a tanfelügyelőséghez, a közoktatási minisztériumhoz fognak benyújtani, s ha nem járnak eredménnyel, végül a Diszkriminációellenes Országos Tanácshoz fordulnak.
Megmozdulásukkal egyrészt arra szeretnék figyelmeztetni a tanügyi szerveket, hogy ne csak papíron szerepeljen, hanem a szülőknek a valóságban is legyen beleszólási joguk abba, ami az iskolában és a gyermekekkel történik. Másrészt olyan elismert tanintézetről van szó, amelynek megcsonkítása ellen sokan szeretnék támogatni a szülők kérelmét, így az aláírásgyűjtést az internetre is kiterjesztik, hogy bárki támogathassa a felsőbb szervekhez intézett petíciót.
A magyar tagozaton megvan a megfelelő számú diák, és az érdeklődés sem hiányzik a művészeti oktatás iránt. Ezért az oktatásügyet érintő megszorítások közepette a valóban költségesebb művészeti oktatás számára más finanszírozási mutatókat kellene megállapítani, s a gyerekre számított fejkvótát a valós szükségekhez igazítani. A pluszköltségeket pedig állami és helyi forrásból lehetne biztosítani, s megfelelő hozzáállással az iskolaépület kérdését és felújítását is meg lehetne oldani.
A szülők arra kérik a tanfelügyelőséget és a szaktárcát, hogy ne korlátozzák azoknak a gyerekeknek a lehetőségeit, akik kemény munkával eljutottak az ötödik illetve a kilencedik osztályig.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes is támogatásáról biztosította a művészeti oktatást, ezért a szülők meg szeretnék akadályozni, hogy kedvezőtlen döntés szülessen.
Bár meghívást kaptak, a tanfelügyelőség és az iskola vezetői nem vettek részt a szerdai sajtótájékoztatón, az iskolában tanító pedagógusok nevében Kovács Zsuzsa zongoratanár hangsúlyozta a művészeti oktatás nevelő erejét, továbbá azt is, hogy az egyéni foglalkozás nélkül a zenetanítás elképzelhetetlen. Valóban nem egyenletes a tehetségek jelentkezése, de ahhoz, hogy a legjobbak fejlődjenek, szükség van az osztályokra, arra a környezetre, amelyben ösztönzést kapnak tehetségük kibontakoztatására.
Marosvásárhelyen mindig népszerű volt a magyar tannyelvű művészeti oktatás, és ezt a hagyományt tiszteletben kellene tartani.
A sajtónak készített gazdag anyagból kiderül (ami közismert Marosvásárhelyen), hogy a XIX. század elején dr. Bernády György személyében olyan polgármestere volt a városnak, aki palotát épített a zenei és képzőművészeti oktatásnak. Ezzel szemben a XXI. század elején a kölcsönépületbe visszaszorult képzést is torzóvá akarják tenni.
A szülők elszántak, s ha a tanfelügyelőség vezetőségét nem sikerül meggyőzni, hogy kérjenek egy újabb magyar kilencedik osztályt a művészeti oktatás folytatása érdekében, minden lehetséges fórumon tiltakozni fognak a diszkriminatívnak tartott intézkedés ellen.
(bodolai) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Markó beáll-e majd Tőkés ernyője alá? – Fogyunk, hát fogjunk össze! – EMNT-fórum Margittán a nemzet jövőjéről
Lakossági fórumokon ritkán tapasztalt parázs eszmecsere alakult ki kedd este Margittán. A Berettyó-parti városban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének rendezvényén majd félszázan jelentek meg, s szóltak hozzá érdemben – ami párját ritkító – a nemzetpolitikai kérdéshez: hogyan tovább erdélyi magyarság.
A központi Margaréta étterem egyik különtermében már jóval a beharangozott késődélutáni hat óra előtt gyülekeztek az érdeklődők, nem csak margittaiak, hanem a közeli Albisból is tucatnyian érkeztek. Talán azért is meglepő mindez, mert mindössze az aznapi Reggeli Újságban jelenhetett meg az esemény beharangozója. Ezt is magyarázta vitaindító beszédében Török Sándor, az EMNT megyei szervezetének elnöke: a közelgő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megszervezésének teendői miatt csak aznap derült ki, hogy sem Tőkés László EMNT-elnök, sem Toró T. Tibor ügyvezető elnök nem tud részt venni a margittai eszmecserén. Ezért nem hirdették meg jobban a fórumot – tudatta Török, aki ismertette a politikai célokért civil eszközökkel küzdő szervezet meg-, illetve újjáalakulásának indokait: az erdélyi magyar megmaradást szolgálja az EMNT, illetve ennek megvalósíthatóságát, az autonómiát. A kivihetőséget pedig ernyőszervezetként szolgálná, egymáshoz közelítve a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és a Magyar Polgári Pártot, valamint a párton kívülieket. Az erdélyi magyar politizálás zsákutcába jutott – értett egyet Orbán Viktor volt (és valószínűleg leendő) magyarországi miniszterelnök diagnózisával. És ezért nélkülözhetetlen egy tömörítő erő, mégpedig az itteni magyarság hitelessége végett – érvelt. „Röhejessé váltunk azzal, hogy az RMDSZ úgymond mindenkivel lefekszik” – mondta, s arról is szólt, hogy az MPP sem olyan lett, amilyennek eltervezték. Arról is beszélt, hogy ilyen körülmények között a politikai hitelesség az egyetlen járható út, ennek pedig eszményeként Tőkés László leköszönt református püspököt, európai parlamenti képviselőt nevezte meg. Hosszas beszédében ismertette egyebek mellett az autonómiaformákat is, így a területit, a kulturálist.
A margittai EMNT-szervezet vezetője, Bordás István ezután példát mutatott abban, hogy lényegbeli hozzászólásokra hogyan lehet buzdítani: bemutatta a jelenlévőket, köztük iskolaigazgatót, nyugdíjas bankvezetőt, ügyvédet, vállalkozót, fazekasmestert stb. El is kezdődött a fórum lényege, az eszmecsere. A szomorú margittai valóságot ismertette például Juhász András, az egyetlen helyi magyar közjegyző. Szakmájából adódóan látta, látja, hogy míg a románságnak rendre van pénze a földeket megvásárolni, a magyarságnak nem. A siralmas anyagi közállapotainkon túl a magyarságtudat hiányát fájlalta. Legalább egy kis koncot kapunk, ha ezt sem, akkor semmit – jellemezte az RMDSZ hozzáállását, illetve az ebből adódó passzivitást. Nem ez a helyes magatartás, domborította ki válaszában Zatykó Gyula EMNT-alelnök, aki az MPP váradi szervezetének elnökeként összefüggést vélt felfedezni aközött, hogy az RMDSZ nem áll következetesen az autonómia – a megoldás – mögé és mindegyre kormányszerepre törekszik. Amint mondta, az RMDSZ ereje abban áll, hogy a bukaresti pénzcsapokat irányítja, következtetésképpen nem érdeke megszüntetni ezt az állapotot azzal, hogy erdélyi vagy még alacsonyabb szinten szülessenek meg a döntések. Juhász közjegyző beszélt később az elszomorító megfogyatkozásunkról, s a követendő utat az egyházak, illetve ezek intézményeinek megerősítésében jelölte meg, amint mondta, ezek hivatottak az erkölcsi és a nemzettudati nevelésre. Egyetértett ezzel Bereczki András paptamási parókus lelkész, az EMNT megyei szervezetének elnökségi tagja: a felekezeti iskolák révén lehet megállítani az erdélyi magyarság eltűnését. Színmagyar település tizenhárom konfirmandusából öten román tagozaton tanulnak – szolgált adalékkal a közállapotokhoz.
Ilyen körülmények között pedig szükséges az összefogás – derült ki több hozzászólásból. S ennek kivívását abban látták, hogy a Tőkés László kijelölte úton kell megindulni. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon az RMDSZ be fog-e az EMNT-elnök által tartott esernyő alá állni. Törökék szerint mindez megvalósulhat politikai nyomásra, mégpedig azonképpen, hogy minél többen tagjai lesznek az EMNT-nek. A párbeszédet ki kell kényszeríteni – fogalmazódott meg.
A két óránál hosszabbra nyúló fórumon szó esett még egyebek mellett arról, hogy jeles és tenni képes vezetők helyi szinten is lennének, ám a balkáni mentalitás akadályozza ezt meg, hiszen a klikkesedés, a kliensrendszer mentén születnek meg a döntések. Mind az RMDSZ-ben, mind az MPP-ben a tagok sokasága jóhiszemű – hangzott el többször is –, a vezetőkkel van gond. Továbbá az is jó párszor elhangzott, hogy Tőkés László az egyetlen hiteles politikus. Az első alkalom, amikor ezekről így lehet beszélnünk – hangoztatta Kovács Gábor nyugdíjas, egykori városvezető, s a helyeslésekből kiderült, hogy hasonló rendezvényekre szükség van mind Margittán, mind a kisebb településeken.
Az elköszönések rendjén leginkább bölcsességet kértek a felszólalók, hiszen az autonómiához vezető rögös úton erre van leginkább szükség, továbbá azt hangoztatták, hogy az összefogáshoz elengedhetetlen az, hogy meglássuk egymásban a magyart. Hogy ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt minket.
Megyeri Tamás Róbert. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

EMEF: A támogatási pénzek elosztásáról nem tudtak megegyezni
Az Erdélyi Magyar Egyezető Fórum marosvásárhelyi ülésén döntés született arról, hogy az oktatási, illetve a kisebbségi törvénytervezetről az RMDSZ konzultálni fog a szövetségen kívüli magyar szervezetekkel is. Abban is egyezségre jutottak, hogy közösen lépnek fel a ciántechnológia betiltásáért. Az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési támogatás közös elosztásáról azonban továbbra sem tudtak megállapodni.
Öt évvel ezelőtt az RMDSZ ellenzéke élesen bírálta a szövetség által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében most lehetősége lesz beleszólni az ismét napirendre tűzött dokumentum véglegesítésébe.
- Együtt dolgozunk, megegyeztünk ebben, az oktatási törvénytervezeten, mert ezt minél hamarabb a kormánynak el kellene fogadnia és utána a parlamentnek, de együtt dolgozunk olyan kérdések megoldásán is, mint például az a reformintézkedés, amely a finanszírozásra vonatkozik, de amely a jelenlegi formájában könnyen elvezethet magyar iskolák, magyar osztályok megszüntetéséhez, és éppen ezért a kritérium-rendszeren változtatni kell – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ elnök.
Románia a fejlesztési régiók átszervezésére készül. Az erdélyi magyarok között nincs vita arról, hogy a tömbmagyarságot nem szabad szétszakítani.
- A regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz és annak fenntartásához – fejtette ki Tőkés László EP-képviselő, EMNT elnök.
Az RMDSZ márciusban nem tartja időszerűnek az újabb Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését, amely pártállástól függetlenül összefogná a székely települések elöljáróit.
Baranyi László. Forrás: Erdély.ma

RMDSZ–EMNT párbeszéd
Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a szombati marosvásárhelyi Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek a felek.
A tanácskozás napirendjén szerepelt egyebek mellett a magyar összefogás kérdése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának az ügye. Ezután következtek a konkrét kérdések, a kisebbségi és az oktatási törvénytervezet kérdése, és általában az úgynevezett oktatási reform okozta gondok, a fejlesztési régiók átalakításának ügye, és a verespataki beruházás kérdése. A több órás tanácskozás végén Markó Béla, az RMDSZ, illetve Tőkés László, az EMNT elnöke külön-külön nyilatkozott a sajtónak.
Szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek
Tőkés László: – Hosszas vitát követően megegyeztünk, hogy az autonómiabizottság folytatja a tárgyalásokat a kisebbségi törvénytervezet számunkra legmegfelelőbb formában való kialakítása érdekében, másfelől pedig távlatilag stratégiai szinten folytatja a tevékenységét. Az oktatásügyben összehívjuk az EMEF oktatási bizottságát, amely kezelni igyekszik a jelenlegi válságos tanügyi helyzetet.
A regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feltagolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz mint önálló régióhoz, s annak fenntartásához. A verespataki bányaügyben egyöntetűen kimondtuk, hogy a ciános bányakitermeléssel nem értünk egyet, és együtt szorgalmazzuk a ciános kitermelés európai szintű betiltását, ezen fáradozom egyébként én magam is az európai parlamentben.
A székelyföldi önkormányzati nagygyűlés kérdésében az RMDSZ nem tartja időszerűnek a március 12-i dátumot, kénytelenek voltunk ezt tudomásul venni, illetve miután az EMNT kinevezett egy ad hoc öttagú bizottságot a nagygyűlés előkészítésére, az RMDSZ is kinevezi a napokban a saját öttagú küldöttségét, és ez hivatott megegyezni a következő önkormányzati nagygyűlés időpontjáról.
Sor került a támogatáspolitikai kérdésre is, ugyanis szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek, hogy a tavaly, miközben mi éppen a támogatáspolitika átalakításáról kezdeményeztünk megbeszélést és egyeztetést, kiderült, hogy a Communitastól átutalták az egész kisebbségi közösségi szervezeteknek járó támogatást az RMDSZ-nek. Annyiban máris megállapodtunk, hogy rövidesen összeül az EMEF támogatáspolitikai munkacsoportja Bodó Barna és Takács Csaba társelnökök vezetésével.
Prioritás az oktatás
Markó Béla: – Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mai találkozóján több témáról tárgyaltunk. Tulajdonképpen a konklúzió az, hogy különböző témákban dolgozunk együtt. Amit most legfontosabbnak, legidőszerűbbnek és mindenképpen prioritásnak tartanék, az az oktatás. Ezért egyrészt együtt dolgoznánk az oktatási törvénytervezeten, mert ezt a kormánynak, és utána a parlamentnek minél előbb el kellene fogadnia, de együtt dolgozunk olyan kérdéseknek a megoldásán is, mint például az a reformintézkedés, amely a finanszírozásra vonatkozik, és amely a jelenlegi formájában könnyen elvezethet majd az iskolák, magyar osztályok megszüntetéséhez. Éppen ezért a kritériumrendszeren változtatni kell. A kisebbségi törvénytervezeten is együtt fogunk működni, és ugyanúgy a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezésén.
Olyan döntéseket is hoztunk ugyanakkor, hogy a tervezett székelyföldi nagygyűlést ebben az időszakban nem tartjuk időszerűnek, tehát kollégáink majd egyeztetnek, és egy későbbi időpontban fogjuk majd megtartani.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az oktatási reform hátrányos a kisebbségek számára
Tőkés László EMNT-elnök kijelentette: az „úgynevezett oktatási reform” a kisebbségek, így a magyarság számára is hátrányos.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülése után Tőkés elmondta: az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélésen több témáról szó esett, többek között a kisebbségi és az oktatási törvényről is.
„Az oktatás ügyében jövő héttől újabb munkacsoport alakul. Ez a csoport egyrészt a magyar oktatás védelmét célzó javaslatokat fogalmaz meg az úgynevezett oktatási reform kontextusában, amely különben hátrányos a nemzeti kisebbségek, így a magyarok számára is, másrészt az általános oktatási törvényen dolgozik” – fejtette ki Tőkés.
Mint mondta, az EMEF ülésén szó esett „a román kormány által a nemzeti kisebbségi közösségeknek szánt támogatáspolitikáról” is, és bírálta, hogy tavalytól az „RMDSZ monopolizálta az állami költségvetésből származó pénzügyi források egészét, és ez elfogadhatatlan az EMNT számára.”
Ugyanakkor Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum számára az oktatás a legfőbb prioritás, hiszen a tanügyben tervezett „finanszírozási reform” magyar osztályok és iskolák felszámolásához vezethet.
„Ha az iskolák finanszírozására szánt fejkvótát nem megfelelően alkalmazzák, a kritériumokat nem rögzítik világosan, magyar osztályok és iskolák felszámolásához vezethet a reform. Meg kell mondanom, hogy jelenleg ez a legfontosabb feladat számomra és kollégáim számára. Ez a rendszer számunkra nem elegendő, az egyenlősdi kritériumok nem vezetnek jóra, így más kritériumokat kell találnunk a finanszírozásra a magyar iskolák számára. Ebben is együtt dolgozunk az EMNT-vel. Más területeken is együttműködünk, így az oktatási, kulturális intézmények finanszírozása terén úgy romániai, mint magyarországi alapokból” – fejtette ki Markó.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Régióátszervezés - Markó kompromisszumban reménykedik a PD-L-vel.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kijelentette: a fejlesztési régiók átszervezéséről szóló tervezet ügyében valószínűleg sikerül kompromisszumra jutni a PD-L-vel.
„Nem tudom, olyan lesz-e a térkép, amilyennek mi elképzeltük, hiszen, mint önök is tudják, koalícióban általában kompromisszumos döntések születnek. Valószínűleg kompromisszumra jutunk, még nem tudjuk, hogyan. Egy dolog biztos a fejlesztési régiók kapcsán: éspedig hogy PD-L-s kollégáink is egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi felosztás nem hatékony, és hogy a jelenlegi nyolc helyett kétszer ennyi fejlesztési régiót kellene létrehozni, tehát körülbelül 15-16 régiót” – fejtette ki Markó.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a koalíción belül a „konkrét felosztásról” még nem esett szó.
„A továbbiakban koalíciós partnereinkkel kell tárgyalnunk a konkrét felosztásról, tehát a konkrét térképről, hogy mely megyék lesznek egy-egy régió részei, és erről még nem beszéltünk PD-L-s kollégáinkkal. Ugyanakkor ez ügyben az EMNT-vel is folyamatosan konzultálunk, együtt dolgozunk” – fűzte hozzá.
A Szenátus hallgatólagosan elfogadta azt a törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ-es honatyák kezdeményeztek, s amely 16 fejlesztési régió létrehozásáról rendelkezik, önálló régióba sorolja Kovászna, Hargita és Maros megyét és öt makrorégió megszervezését írja elő.
A törvénytervezet, melyet az összes RMDSZ-es képviselő és szenátor aláírt a 2004/ 315-ös, Románia fejlesztési régióiról szóló törvényt módosítja és egészíti ki, hallgatólagos elfogadásának időpontja február 10. volt.
A tervezet szerint Romániában 16 fejlesztési régiót és 5 nagy régiót hoznak létre, melyek nem közigazgatási egységek és nincs önálló jogi személyiségük.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Közös törvényalkotás
A kisebbségi és oktatási törvénytervezet, az oktatási reform okozta gondok, a fejlesztési régiók átalakítása és a verespataki bányaberuházás szerepelt többek között az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szombati marosvásárhelyi ülésének napirendjén. A tárgyalás szünetében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője és Markó Béla RMDSZ-elnök külön-külön számolt be a sajtónak a tárgyalás menetéről.
"Fontosnak tartjuk a magyar együttműködés folytatását, és erőnk szerint mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan események, mint az RMDSZ kormányra lépése, vagy egyéb megosztó kérdések ne távolítsanak el egymástól" - hangsúlyozta Tőkés. Az EP-képviselő szerint az ülésen megegyeztek, hogy az autonómiabizottság folytatja a tárgyalást a kisebbségi törvénytervezetről. Markó Béla szerint a kiindulási alap a már meglevő törvénytervet lesz, amelyet öt évvel ezelőtt elfogadott az akkori román kormány, majd a parlament elvetette azt.
Közös bizottságok alakulnak
Az oktatással kapcsolatos kérdés orvoslása érdekében úgy döntöttek, hogy megalakítják az oktatási bizottságot, amely kezelni igyekszik az ügyet. Az RMDSZ-nek és az EMNT-nek feltétlenül együtt kell működnie a terítéken levő törvénytervezetek jobbítása érdekében, hangsúlyozta Markó Béla is az oktatási törvényre és a fejlesztési régiók átszervezéséről szóló jogszabálytervezetre utalva. Hozzátette, a szövetségnek természetesen a kormánykoalíciós partnerrel is együtt kell működnie. Az RMDSZ-elnök az EMEF legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy az oktatási reform terén hallassa szavát, ugyanis mint mondta, fennáll a veszély, hogy a fejkvóta bevezetése a kisebbségi iskolák, osztályok felszámolásához vezet. "A kisebbségi törvénytervezeten és a gazdasági régiók átszervezésén is közösen dolgozunk" - tette hozzá Markó, hozzátéve, hogy a koalíciós egyeztetések után valószínűleg kompromisszumra jutnak majd a Demokrata-liberális Párttal (PDL) az ország regionális átszervezését illetően. "A PDL-s kollegák is egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi felosztás nem jó, a nyolc gazdasági fejlesztési régió helyett ezeknek a duplájára lenne szükség. Erről további tárgyalásokat kell folytatnunk" - mondta az RMDSZ-elnök. Tőkés László eközben a Székelyföld feldarabolása ellen emelte fel szavát. "Regionális ügyekben kimondtuk, hogy Székelyföld sem közigazgatásilag, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható, ragaszkodunk a Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz" - hangsúlyozta a fejlesztési régiók átszervezése kapcsán Tőkés. Egyetértettek a verespataki bányaberuházás ügyében is: együttesen szorgalmazzák, hogy európai szinten betiltsák a ciántechnológiát. "Mi sem értünk egyet olyan megoldásokkal, amelyek környezetvédelmi gondokat okoznak, illetve veszélyeztetik az ott található régészeti leleteket" - tette hozzá Markó Béla.
Elhalasztott székely nagygyűlés
Az EMEF-ülésen a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés is szóba került. Tőkés szerint az EMNT tudomásul vette, hogy az RMDSZ nem tartja időszerűnek a március 12-i nagygyűlést, és a továbbiakban közösen egyeztetnek ennek megszervezéséről. Az EMNT kinevezett egy öttagú bizottságot és a napokban az RMDSZ is kinevezi saját küldöttségét, amelyek egyeztetnek a következő önkormányzati találkozó időpontjáról. Tőkés úgy véli, a Székely Nemzeti Tanács sem szervezi meg a március 12-re hirdetett nagygyűlését, ugyanis szerinte nem lenne értelme a külön értekezletnek. (Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei elnöke tegnap közölte: az EMNT nem tárgyalhat a rendezvény elhalasztásáról). Terítékre került az EMEF-en a támogatáspolitikának a Krónika pénteki számában ismertetett kérdése is. "Szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek, hogy miközben a támogatáspolitika átszervezéséről kezdeményeztünk megbeszéléseket, kiderült, a Communitas Alapítványtól a kisebbségnek, kisebbségi szervezeteknek járó támogatást átutalták az RMDSZ-nek. Rövidesen összeül az EMEF támogatáspolitikai munkacsoportja, amelynek Bodó Barna és Takács Csaba lesz a két társelnöke" - szögezte le az EMNT-elnök. Tőkés kifejtette: a Magyar Polgári Párttal érdemben akkor kezdeményeznek párbeszédet, ha az tisztázza belső ellentmondásait és megerősödik. "Furcsa, hogy mindjárt könnyebben értünk szót az RMDSZ-szel, mint azzal a párttal, mely az erdélyi magyar jobboldalt képviseli" - mondta a politikus. A két szervezet vezetőinek a marosvásárhelyi fekete márciusra emlékező rendezvénysorozat tárgyában is sikerült közös nevezőre jutnia, az EMEF keretében közösen szerveznek megemlékező eseményeket.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Markó: Alapvető véleménykülönbség van közöttünk
A múlt hét végi EMEF-tanácskozáson az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács átadott egy meghívót az RMDSZ-nek azzal, hogy nagyon szeretnék, ha részt vennének az igazságért induló fáklyás menetben, amely a marosvásárhelyi fekete március huszadik évfordulójára szervezett rendezvénysorozat nyitómomentuma lesz.
Ennek kapcsán, újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök kijelentette:
- Mi is fogunk szervezni eseményeket, és mondtam is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács-béli kollégáknak, hogy kicsit furcsállom, és talán egyeztetni kellett volna velünk is, amikor Marosvásárhely márciusáról akarunk megemlékezni, hiszen úgy adódik, hogy az RMDSZ vezetői közül ma is többen vannak, akik így-úgy részesei, szenvedő alanyai voltak az akkor történteknek. Az azért különös, hogy nem velük konzultálva és őket meg nem kérdezve történik a megemlékezés.
Az első nagy megemlékezés március 15-én lesz
- Az RMDSZ is meg fog emlékezni, és azt gondolom, hogy az első nagy megemlékezés ebben az esetben maga március 15-e lesz mint fontos ünnepünk. Húsz éve ünnepeltük meg először március 15-ét itt, Marosvásárhelyen, aztán rá néhány napra bekövetkezett március 19-20., tehát nem hiszem, hogy nekünk most azon kellene huzakodnunk, hogy ki hogyan emlékezik. Az jó, hogy mindenki tudatában van annak, hogy mennyire fontos felidézni az akkori tanulságokat, mert ezek nemcsak marosvásárhelyi érvényűek, hanem egész Erdélyt átfogó, sőt egész Kárpát-medencei fontosságúak.
- Részt vesz az RMDSZ a fáklyásmenetben?
- Nem tudom. Megmondom őszintén, egyelőre nem foglalkoztam a konkrét programmal, amelyet Tőkés Lászlóék szerveznek. Nem vagyok én ilyen fáklyásmenetpárti, de hát szervezhetünk fáklyás felvonulást. Utoljára gyermekkoromban cipeltek el különböző fáklyásmenetekre, emlékszem, egész más érzelmi háttérrel. Nem tudom tehát, hogy részt veszünk-e ezen a fáklyásmeneten.
Az erdélyi magyarok számára a lehetséges legerősebb eszköz a kormányban való részvétel
- A kormányba lépés kapcsán fejtette ki Tőkés László, hogy nem lenne jó, ha az RMDSZ közelebb kerülne a koalíciós partnereihez, mint a magyarokhoz…
- Azt hiszem, alapvető véleménykülönbség van közöttünk. Tőkés László és még néhány jelentős személyiség sem 1996-ban, sem 2004-ben, sem 2009-ben nem igazán tudták támogatni azt, hogy a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzásra vállalkozzék. Nemcsak most, amikor Tőkés László nincs az RMDSZ-ben, hanem már 1996-ban, amikor az RMDSZ-ben volt, akkor sem igazán értett egyet vele. Ez az alapvető nézetkülönbség most is megvan, és én továbbra is állítom, hogy az erdélyi magyarok számára ma, a jelenlegi politikai körülmények között a lehetséges legerősebb eszköz, ha jól használjuk ki egyrészt az önkormányzatokban való jelenlétet – az is kormányzás, helyi szinten, és attól senki sem ódzkodik –, másrészt pedig központi szinten, a kormányban való részvételt.
Mózes Edit, Népújság. Forrás: Erdély.ma

Markó jó együttműködést remél Pontával
Markó Béla, RMDSZ elnöke, hétfőn azt nyilatkozta, reméli jó lesz az együttműködése az új PSD-s pártelnökkel, Victor Pontával, aki véleménye szerint egy fiatal, de tapasztalt politikus. Úgy vélte természetes, minden párt útkeresése az elvesztett választások után.
„Jól ismerem Pontát, egy fiatal, de ugyanakkor tapasztalt politikus, remélem jól együtt tudunk működni. Lassan-lassan változásra, generációváltásra van szükség, mondom én, aki egy idősebb korosztályt képviselek. Elveszített választások után, és ebben az esetben erről van szó, minden politikai párt keresi a jövőbe vezető utat. Úgy gondolom, a PSD-nél is erről van szó”, mondotta Markó Béla.
Victor Pontat vasárnap választották a PSD elnökévé, 75 szavazattal kapott többet, mint Mircea Geoană.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Markó Béla: Nem vagyok fáklyásmenetpárti
Nincs megegyezés a március 19-20-i megemlékezés ügyében
A múlt hét végi EMEF-tanácskozáson az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács átadott egy meghívót az RMDSZ-nek azzal, hogy nagyon szeretnék, ha részt vennének az igazságért induló fáklyásmenetben, amely a marosvásárhelyi fekete március huszadik évfordulójára szervezett rendezvénysorozat nyitó momentuma lesz.
Ennek kapcsán, újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: – Mi is fogunk szervezni eseményeket, és mondtam is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács-béli kollégáknak, hogy kicsit furcsállom, és talán egyeztetni kellett volna velünk is, amikor Marosvásárhely márciusáról akarunk megemlékezni, hiszen úgy adódik, hogy az RMDSZ vezetői közül ma is többen vannak, akik így- úgy részesei, szenvedő alanyai voltak az akkor történteknek. Az azért különös, hogy nem velük konzultálva és őket meg nem kérdezve történik a megemlékezés.
Az első nagy megemlékezés március 15.- én lesz
Az RMDSZ is meg fog emlékezni, és azt gondolom, hogy az első nagy megemlékezés ebben az esetben maga március 15-e lesz mint fontos ünnepünk. Húsz éve ünnepeltük meg először március 15-ét itt, Marosvásárhelyen, aztán rá néhány napra bekövetkezett március 19-20., tehát nem hiszem, hogy nekünk most azon kellene huzakodnunk, hogy ki hogyan emlékezik. Az jó, hogy mindenki tudatában van annak, hogy mennyire fontos felidézni az akkori tanulságokat, mert ezek nemcsak marosvásárhelyi érvényűek, hanem egész Erdélyt átfogó, sőt egész Kárpát-medencei fontosságúak.
Népújság: Részt vesz az RMDSZ a fáklyásmenetben?
Markó Béla: Nem tudom. Megmondom őszintén, egyelőre nem foglalkoztam a konkrét programmal, amelyet Tőkés Lászlóék szerveznek. Nem vagyok én ilyen fáklyásmenetpárti, de hát szervezhetünk fáklyás felvonulást. Utoljára gyermekkoromban cipeltek el különböző fáklyásmenetekre, emlékszem, egész más érzelmi háttérrel. Nem tudom tehát, hogy részt veszünk-e ezen a fáklyásmeneten.
Az erdélyi magyarok számára a lehetséges legerősebb eszköz a kormányban való részvétel
Népújság: A kormányba lépés kapcsán fejtette ki Tőkés László, hogy nem lenne jó, ha az RMDSZ közelebb kerülne a koalíciós partnereihez, mint a magyarokhoz…
Markó Béla: Azt hiszem, alapvető véleménykülönbség van közöttünk. Tőkés László és még néhány jelentős személyiség sem 1996-ban, sem 2004-ben, sem 2009-ben nem igazán tudták támogatni azt, hogy a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzásra vállalkozzék. Nemcsak most, amikor Tőkés László nincs az RMDSZ-ben, hanem már 1996-ban, amikor az RMDSZ-ben volt, akkor sem igazán értett egyet vele. Ez az alapvető nézetkülönbség most is megvan, és én továbbra is állítom, hogy az erdélyi magyarok számára ma, a jelenlegi politikai körülmények között a lehetséges legerősebb eszköz, ha jól használjuk ki egyrészt az önkormányzatokban való jelenlétet – az is kormányzás, helyi szinten, és attól senki sem ódzkodik –, másrészt pedig központi szinten, a kormányban való részvételt.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)