Az RMDSZ konkrét eredményeket vár a magyar-román külügyminiszteri találkozótól, nyilatkozta a Népszabadságnak Markó Béla RMDSZ-elnök. Kezdettől fogva kérték, hogy részt vehessenek a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon, de ez eddig még nem realizálódott. A Neptun-vita eldurvult, mondta, és sok kárt okozott az RMDSZ-nek. /K. T.: Az RMDSZ eredmények vár a külügyi csúcstól. = Népszabadság, szept. 1./

"Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

"Az RMDSZ számára az EDU-tagság elnyerése "nagyon fontos, hitelesítő mozzanat", nyilatkozta Markó Béla elnök. /Magyar Nemzet, szept. 4./"

A román parlamentben hazaárulást emlegettek az RMDSZ memoranduma kapcsán, ellenzéki képviselők is beálltak a kórusba, nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban. Még bíróság elé állításról is röppentek föl hírek. A Markó Béla és személye elleni bírósági eljárásról elmondta, hogy Romániában minden lehetséges. Takács Csaba cáfolta az Evenimentul Zilei hírét, hogy az RMDSZ kéri Frunda György mandátumának visszavonását. /Gál Mária: Romániában mindenre található törvényes alap. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Az Európai Demokrata Unió /EDU/ Budapesten tartott pártelnöki értekezletén az RMDSZ elnyerte a teljes jogú EDU tagságot. A konferencián a szövetséget Markó Béla elnök és Bodó Barna politikai alelnök képviselte, szakértői minőségben pedig Szőcs Géza és Patrubány Miklós volt jelen. /Az RMDSZ az Európai Demokrata Unió teljes jogú tagja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az EDU pártelnöki értekezlete alkalmából Antall József miniszterelnök fogadta Markó Bélát. A találkozón az RMDSZ elnöke ismertette a romániai magyarság jelenlegi helyzetét, beszélt a szervezet célkitűzéseiről. /Az RMDST és a nemzetközi együttműködés nemzetközi távlatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A bukaresti Cronica Romana napilap szerint az RMDSZ ET-nek eljuttatott memorandumát Budapest sugallta. A lap szerint Antall József miniszterelnök utasította Markó Bélát a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból való kilépésre. /Magyar Hírlap, szept. 8./

"Tőkés László levelére hónapokig nem jött válasz az RMDSZ központjából. Egy kisebb, jobban fizetett csoport, a parlamenti csoport veszi át a nehézkesen működő RMDSZ néhány szerepkörét. Markó Béla is tagja a csoportnak. Markó tudott az amerikai PER közvetítésével folyó nem titkos, de azért titokzatos tájékozódó megbeszélésről a hatalom és az RMDSZ parlamenti csoportjának három meghívott tagja között. A jövő majd kideríti, miért történt mindez pontosan így, írta Gajdos Balogh Attila. Sok RMDSZ-vezető nem ismeri kellőképpen az elmúlt 75 év történetét, mert valójában a nagyromán nacionalizmus nemzetállami ideológiájáról van szó. E tekintetben alig van különbség kormánypárt és ellenzék között. A román hatalom részről még mindig a félrevezetési készség a nagyobb, s a PER-t is erre akarták felhasználni, az Európa Unió tagsága, valamint a legnagyobb kedvezmény elérése érdekében. Iliescu elnök többször kijelentette, nem a kisebbségek helyzetével kell foglalkozni, mert az rendben van, hanem a külföld "helyes" tájékoztatásával. A problémák nem söpörhetők a szőnyeg alá, amint Tokay György képzeli, aki egyszerűen apokaliptikus rémlátásnak tekinti azt, ha Tőkés László etnikai tisztogatásnak nevezi az etnikai tisztogatást, függetlenül attól, hogy az milyen eszközökkel valósul meg. Tokay frakcióvezetőnek nem elég apokaliptikus a zsidók, a németek és a magyarok exódusa, és az sem, hogy semmi sem történik ennek megállítására. /Gajdos Balogh Attila: Információkeringési zavarok egy mamutszövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

Szept. 8-án az RMDSZ bukaresti székházában megtartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az EDU budapesti pártértekezletének döntéséről, amellyel az RMDSZ-t fölvette teljes jogú tagjainak sorába. Az RMDSZ Európa Tanácshoz eljuttatott memoranduma semmi újat nem tartalmaz az RMDSZ programjához képest, hangsúlyozta, ahogy a televízió szept. 7-i adásában is elhangzott Takács Csaba és Frunda György szenátor részéről. Alaptalan az a vád, hogy a memorandummal az RMDSZ meg akarja akadályozni Románia felvételét az ET-be. Eddig viszont sem a kormány, sem a parlament nem adta jelét annak, hogy a kisebbségek problémáit rendezni akarja az ET által megkövetelt normák szerint. /A memorandum az RMDSZ program summája. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 10./

Értehetetlen, hogy miért váltott ki óriási megdöbbenést az RMDSZ memoranduma a szövetséges ellenzéki pártokból, hiszen tudtak róla, Markó Béla ismertette a Demokratikus Konvencióban a memorandumot, mondta Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke, hozzátéve, hogy az ellenzéki pártok kisebbségpolitikája nem sokban különbözik a hatalométól. /N. A.: Miért robbant mégis váratlanul a memorandum-botrány? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

"Ion Solcanu, a Szociális Demokrácia Pártja egyik alelnöke Markó Bélát, az RMDSZ elnökét "nyomoronc Leninnek", Tőkés Lászlót pedig "vérszomjas szélsőségesnek" nevezte. Véleménye szerint az RMDSZ memoranduma nyomán "etnikai zavargások várhatók Erdélyszerte". /M. Gy.: "Nyomoronc Lenin" és társai? = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 10./"

Katona Ádám, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének vezetője indulatosan nyilatkozott a Neptunban zajlott tárgyalások szereplőiről. Szerinte Tokay György, Frunda György és Borbély László élesen szembenállnak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ hargitafürdői ülésén Csapó József önrendelkezési tervezetét tárgyalták. Akkor Tokay György és Frunda György a tervezet ellen szólaltak fel és elérték azt, hogy ezt a memorandum-tervezetet titkosították. Azóta ez a szárny úgy tesz, mintha nem is létezne ez tervezet. Azóta többször tárgyaltak erről, de Tokay és társai lehetetlenné tették az érdemi munkát ebben az ügyben. Kezdetben terminológiáját kifogásolták, később azt kérték, nemzetközi szakértők vizsgálják meg Csapó tervezetét. Ez megtörtént és a szakértők elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről. Katona szerint Markó Béla elnök is a cinkosuk. Markó úgy mutatja, mintha ő volna a mérleg nyelve, aki nem csatlakozik se ide, sem oda. Valójában -Katona szerint - Markón múlt, hogy az autonómia-tervezet nem került az országos testületek elé. A kormányzattal folytatott neptuni tárgyalásokban Verestóy Attila is részt vett. Katona Ádám ezt a csoportot kormánypárti csoportosulásnak nevezi, akiket az egyéni érdek vezérel. Ez az asszimiláns csoport Tokay György vezetésével paktumot kötött a magukat liberálisnak definiáló, tulajdonképpen kozmopolita csoportosulással /meghatározó személyiségük Cs. Gyimesi Éva, köztük van Szilágyi Sándor, Magyar Nándor is/. Az RMDSZ brassói kongresszusán ez a szövetséget kötött két csoport lett a hangadó, embereik kerültek a vezetésbe. Az összes vezető funkció az ő kezükbe került. Ez meghatározza az RMDSZ politizálását. Az SZDSZ képviselői belefolytak az RMDSZ legutóbbi kongresszusának irányításába. Az SZDSZ-es Törzsök Erika futkosott a brassói kongresszuson jelen levő Pető Iván és Cs. Gyimesi Éva között. Állandóan vitte az utasításokat. Az SZDSZ igyekszik befolyásolni az RMDSZ-t. /Bodnár Dániel: Katona Ádám, az székelyudvarhelyi szervezetének vezetője a megosztottságról, az autonómiáról és a titkos tárgyalásokról. = Magyar Nemzet, szept. 11./

"Antall József miniszterelnök szept. 10-én hivatalában fogadta a legnagyobb, határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Csáky Pált, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának vezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét. A találkozón, melyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés miatt, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. A Balladur-terv eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogokig. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim képviselői között. A találkozón jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. "Az RMDSZ maga alakítja ki a koncepcióját, amihez természetesen politikai támogatást kér és kap a magyar politikai pártoktól és intézményektől, akárcsak az európai szervezetektől"- jelentette ki Markó Béla azokra a romániai vádakra reagálva, hogy a szövetséget Budapestről irányítják. /Antall József magyar kisebbségi vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 11./ "

"Szőcs Géza emlékeztetett: az RMDSZ volt alelnökei, valamint a kilenc elnökségi tag augusztusi nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy senki sem tájékoztatta őket Borbély László, Frunda György és Tokay György titkos tárgyalásáról. A Neptun-ügyről Szőcs Géza a Beszélőben írt. Egy idő múlva Markó Béla elnök állásfoglalásában hangoztatta: egységre van szükség, mindannak ellenére, ami történt. Markó Béla itt már-már egy tabusított "hozzá-ne-nyúlj" értékre hívta föl a figyelmet. A januári brassói RMDSZ-kongresszuson az egyik tábor túlnyerte magát, olyan politikusok kerültek a vezető testületekbe, hogy az így kialakult arányok nem tükrözték a tagság erőviszonyait. Az RMDSZ bizonyos politikusai "megengedhették" maguknak, hogy magánemberként részt vegyenek egy olyan politikai történésben, amelyet a kormányzat kijátszhat saját propaganda céljaira. Ugyanakkor a kormány nem hajlandó részt venni azon a kerekasztal-megbeszélésen, melyet az RMDSZ évek óta szorgalmaz. Ma már nyilvánvaló, hogy a PER nevű szervezet a román kormány kezdeményezésére jött létre és vállalta az úgymond közvetítést. /Szőcs Géza: A Neptun-gate hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatában kifejtette, hogy az RMDSZ memoranduma után a román politikai pártok támadták a szervezetet, az RMDSZ keményítette politikáját. Javasolta, hogy a Demokratikus Konvenció újból tárgyaljon az RMDSZ-szel való szövetségéről. Kitért a kollektív jogoknak hangot adó Balladur-tervre. A terv kétoldalú tárgyalásokat szorgalmaz. Az RMDSZ politikai súlyának növekedését mutatja az EDU-ba történt felvétel. A belső vitákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyeztetések érdekében külpolitikai tanácsadó testületet hoz létre. A vitákra szükség van, de az nem lehet rágalmazás, címkézés, megbélyegzés. Az "RMDSZ-ben kollektív gondolkodás folyik, és itt nem érvényesíthető egy szűkebb vagy tágabb vezetőség diktatúrája". A vita, a véleménycsere közvetlen legyen, ne a sajtón keresztül, állásfoglalásokkal üzengessenek egymásnak. Nem ért egyet azokkal, akik szerint az igények kimondása elriasztja a partnereket. Sokkal hasznosabb kimondani, mit akar az RMDSZ. /Gyarmath János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökéve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./"

Szept. 22-én összeült a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. Az RMDSZ képviselője a tanács ülésén felolvasta Markó Bélának, az RMDSZ elnökének levelét, amelyben bejelentette az RMDSZ határozatát, majd az RMDSZ két képviselője elhagyta a termet. Az RMDSZ júniusban eldöntötte: amennyiben aug. 31-ig konkrét kérdésekben nem születnek olyan intézkedések, amelyek indokolnák az RMDSZ további részvételét a testületben, az RMDSZ nem vesz részt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. Az RMDSZ kivonulása után Hrebenciuc kormányfőtitkár kifejezte készségét a párbeszédre, annak ellenére, hogy mindeddig nem terjesztette a tanács elé a problémák listáját. /Román Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. = Pesti Hírlap, szept. 23./

Szept. 22-én Teodor Melescanu külügyminiszter fogadta Markó Béla RMDSZ-elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A találkozón Melescanu pozitívan értékelte Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait. Véleménycserére került sor az RMDSZ oktatási elképzeléseiről, a kisebbségi törvényről, a román-magyar dialógussorozat megrendezéséről. /RMDSZ-vezetők a külügyminiszternél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

"Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./"

"Az RMDSZ üdvözli Románia ET-felvételét, erősítette meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke a párt sajtótájékoztatóján, majd az újságírók rendelkezésére bocsátotta az RMDSZ erről szóló közleményét. "Csupán az Európa Tanács felvételi határozatában szereplő indítványok tiszteletben tartásának szigorú ellenőrzése vezethet a fő problémák megoldásához" - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ közleménye bírálta Iliescu elnök szlovákiai beszédét, mert az ellentmond azon ígéretnek, hogy tiszteletben tartják az ET elveit. Iliescu ugyanis beszédében megkérdőjelezte az ellenőrző mechanizmus létjogosultságát Romániával szemben. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1. ? az RMDSZ közleménye: Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

Markó Béla elnök okt. 4-én Marosvásárhelyen fogadta az MDF küldöttségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Okt. 6-án Aradon az aradi vértanúkra emlékeztek. Délelőtt római katolikus templomban Tempfli József nagyváradi püspök celebrálta a szentmisét, mintegy húsz pap közreműködésével, jelen volt - többek között - Katona Tamás államtitkár, Entz Géza, a Határon Túli Magyarok elnöke, Rudas Ernő bukaresti nagykövet, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Hosszú Zoltán szenátor, Tokay György képviselő. A püspök a vértanúk példájára emlékeztetett: példát adtak, miként kell küzdeni a másik ember egyenlőségéért, a kisebbségek kollektív jogaiért. Ezután Rudas Ernő nagykövet adott fogadást, ahol a megyei vezetők is megjelentek. Délután az emlékhelyen zajlott a koszorúzás, beszédet mondott Markó Béla, Katona Tamás és Tokay György RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Az RMDSZ okt. 14-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök bejelentette, hogy az RMDSZ a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SZKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Buchwald Péter szenátor beszámolt az erdélyi magyar felekezetek Kolozsváron lezajlott értekezletéről, ahol a résztvevők felhívták Románia összes felekezetét, hogy okt. 21-én üljenek össze és dolgozzanak ki közös álláspontot a kultusztörvény tervezetéről. Markó Béla értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, hogy Romániában a nemzetiségi kérdést megoldották, továbbá az RMDSZ elnöke visszautasít minden olyan vádat, hogy az RMDSZ-t egyes külföldi erők befolyásolják. /Markó Béla cáfolja Iliescu elnök állításait. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 16./

Okt. 15-17-e között az RMDSZ küldöttsége Markó Béla elnök vezetésével Kárpátaljára látogatott, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. A megbeszélésekről közleményt adtak ki, ebben hangsúlyozták, hogy szükség van a Kárpát-medencén élő magyar közösségek közötti rendszeres kapcsolattartásra, mert ugyanazon nemzethez tartoznak és a nemzeti önazonosság megőrzéséért küzdenek. Az RMDSZ és a KMKSZ szorgalmazni fogja erdélyi és kárpátaljai művelődési, oktatási intézmények közvetlen találkozóit. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A PER /Project on Ethnic Relations/ igazgatója, dr. Allen H. Kassof és társigazgatója, Livia B. Plaks nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek a vihart kavart, a köztudatba Neptun-ügyként bekerült tárgyalásokról. Dr. Kassof elismerte, hogy a román vezetésen belül egyesekkel van kontaktusuk. Ismét hangoztatták, hogy a tárgyalások nem voltak titkosak, az első találkozón ott volt Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, a másodikról a PER vezetői személyesen tájékoztatták Markó Bélát előzetesen és utólag is, aki ugyancsak hivatalos volt, de nem tudott Svájcba eljönni. Az volt a PER célja, hogy a románok és magyarok leüljenek egy asztalhoz, nemzetközi megfigyelők jelenlétében. Nem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalásokon megjelent magyar képviselőket támadták, hiszen jól képviselték a magyar érdekeket a tárgyalásokon. A PER vezetői szerint egyedül a kis lépések politikája helyes. /Lambert Gábor: Csak a kis lépések taktikája vezethet eredményre ? vallják a neptuni közvetítők. = Magyar Nemzet, okt. 22./ Kassof, a PER igazgatója nyilatkozatában összefoglalta a PER tevékenységét és az elmúlt időszakban történt megbeszéléseket. Közölte, hogy a nem hivatalos értekezletekre 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Svájcban, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn került sor. Az 1992-es találkozókon Domokos Géza RMDSZ-elnök is részt vett. Markó Bélát pedig mindvégig tájékoztatták a találkozókról. A találkozókról a The Washington Postban megjelent egy cikk, a neptunfürdői találkozóról a svájci sajtó is írt, ezzel érvelt a Kasof a nyilvánosság mellett. Kasof jelezte, hogy sajnálja a New York Timesban megjelent cikket. Az amerikai újságíró cikkével ellentétben a határok kérdése fel sem merült a megbeszéléseken. Kassof kijelentette, hogy folytatni akarják a tárgyalásokat. /Minden út az első lépéssel kezdődik. Allen H. Kasof, a Project on Ethnic Relations /PER/ igazgatójának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

Okt. 25-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Bukarestben találkozott Petrusán Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének elnökével és a két szervezet közötti együttműködésről tárgyaltak. /MTI/

Az Orient Expressz közölte a Nastase-Frunda levélváltást. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Frunda Györgyhöz írt levelében leszögezte, hogy Strasbourgban az ET rendezte a sajtóértekezletét, ahol ő a parlament nevében beszélt, Frunda viszont titkos szóvivője egy olyan dokumentumnak, amelyet Románia valamennyi testülete elmarasztalt. Frunda György szenátor helyesbítette Nastase állításait: a sajtóértekezletet a román fél szervezte. Nastase az RMDSZ memorandumára célzott, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök adott át az ET főtitkárának, a memorandum szövegét közölte a Romániai Magyar Szó, titokról nincs szó. /Parlamenti levelezés. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31./

"Osváth Erika felvetette: az RMDSZ-re szavazó romániai magyarság elfogadta ezt a szervezetet legitim érdekképviseltnek. Ebből következik, hogy valaki csak akkor a magyar kisebbség képviselője, ha az RMDSZ által erre felhatalmazást kapott. A Neptun-ügyben Markó Béla is kijelentette: "Az RMDSZ-politikusok szintén magánszemélyként voltak jelen, az RMDSZ vezetőségétől megbízatásuk nem volt." /Romániai Magyar Szó, aug. 4./ Osváth Erika levonta a következtetést, magánszemélyként nem lehettek a magyar kisebbség képviselői. Ennek ellenére Tokay György és Borbély László megmaradtak tisztségeikben. /Osváth Erika: "És ha igen, miért nem?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

A szlovákiai Együttélés küldöttsége okt. 21-24-e között az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. A küldöttség találkozott Markó Béla elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviselőivel, valamint az RMDSZ Bihar, Maros és Szatmár megyei vezetőségével. Az RMDSZ és az Együttélés közös nyilatkozatot adott ki. A közös nyilatkozat szerint az RMDSZ és az Együttélés célkitűzéseik alapján érdekazonos szervezetek. Az európai biztonság elsődleges feltétele a társadalmi béke és a jogállamiság megteremtése. Ennek megkerülhetetlen része a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek közösségi státusának megteremtése, önkormányzati autonóm jogainak elismerése, a többségiek és kisebbségiek közötti egyenrangú partneri viszony kialakítása. Az európai politikában a kisebbségben élő nemzeti közösségek kérdését a nemzetközi biztonság alapvető elemének tekintik. Ezt mutatja a francia miniszterelnök által javasolt Európai Stabilitási Egyezmény-tervezet /Balladur-terv/ is. A két szervezet közös nyilatkozatában javasolta, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek képviselői kezdjenek tárgyalásokat az adott kormányokkal. Ez képezze ezen országoknak az Európai Közösségbe való integrálásának feltételét. A közös nyilatkozatban kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Románia és Szlovákia közötti kapcsolatokban megjelenik a kisantant szelleme. Ugyancsak nyugtalanító, hogy a két kormány egyeztetni kívánja a magyar kisebbséggel szembeni politikáját. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom közös nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Okt. 27-én Bukarestben, a Magyar Kultúra Házában rendezték meg a budapesti Akadémiai Kiadó napját /szervezője a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kft/, megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök, ott voltak az RMDSZ-képviselők és szenátorok is. Az Akadémiai Kiadó jelentős könyvadományt adott a Magyar Kultúra Házának. - A Pallas-Akadémia Csíkszeredában okt. 25-én avatta fel könyváruházát. /Hecser Zoltán: Az Akadémia Könyvkiadó napja Bukarestben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./