Romák által elkövetett lopások tartják rettegésben a Kovászna megyei Előpatak lakosságát és elöljáróit. Dumitru Marinescu polgármester a hatóságok segítségét kérte. Beszámolt arról, hogy egyes lakók termését teljes egészében a tolvajok „takarították be”, mások pedig inkább parlagon hagyják földjeiket a sorozatos lopások miatt. A polgármester közölte, a rendőrség nem lép közbe, sőt a romák már a hatóság székhelyének ablakait is betörték. „A gond a községhez tartozó Árapatakon a legsúlyosabb: az itteni romák erőszakoskodnak, attól tartok, hogy odajutunk, mint az apácaiak” – idézte fel Marinescu a négy személy sérülésével végződő konfliktust, amely a Brassó megyei Apáca magyar és roma lakosai között robbant ki augusztus végén. Hozzátette, az árapataki romák esetében volt már példa arra, hogy a rendőr szeme láttára tépték szét a bírságot. „Azzal fenyegettek, hogy felgyújtják a házamat” – panaszolta a polgármester. A legtöbb lopást kiskorúak követik el azért, hogy ne lehessen őket felelősségre vonni. Háromszéken Előpatak községben él a legnagyobb létszámú, a lakosság 70 százalékát kitevő roma közösség. /A romák miatt rettegnek Előpatakon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Leváltották Kovászna megye prefektusát
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete üdvözli azt a kormányintézkedést, amelynek alapján leváltották tisztségéből Codrin Munteanu prefektust, akit aztán a honvédelmi minisztérium főtitkárává neveztek ki. Tamás Sándor, megyei szervezet es a megyei tanács elnöke kijelentette: azért örül, mert a kormány rájött, hogy Munteanu „destabilizáló erő” volt az etnikumközi kapcsolatokban. Tamás azt is elmondta, hogy a megye jövendőbeli prefektusával, a szociáldemokrata Dumitru Marinescuval, aki egy ottani község polgármestere is volt, mindig jó volt az együttműködés. – Az eddigi jó kapcsolatok mellett remélem, hogy az új prefektus majd nem hagyja figyelmen kívül a székely közösség érzékeny pontjait, és együtt találjuk meg a megoldást az interetnikus gondokra és elősegítjük a megye fejlesztését – nyilatkozta Tamás Sándor.
Munteanu és a helybeliek között akkor robbant ki a konfliktus, amikor a volt tisztségviselő a prefektusi hivatal előtti pannót, amely Székelyföldet ábrázolta, román nemzeti zászlóval takarta le január 24-én.
Szabadság (Kolozsvár),

Destabilizáló tényező volt
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete üdvözli a kormány azon döntését, hogy a prefektusi tisztségből áthelyezte Codrin Munteanut a védelmi minisztérium főtitkári tisztségébe, és örül annak, hogy a kormány rájött: a prefektus destabilizáló tényező volt az entikumközi kapcsolatok szempontjából – nyilatkozta tegnap Tamás Sándor megyei tanácselnök, aki az új kormánymegbízottól jobb együttműködést vár.
Ugyanis mind neki, mind a megye polgármestereinek jó tapasztalatai vannak Dumitru Marinescuval, a megye jövendőbeli prefektusával, aki Előpatak község elöljárója volt. – Keresni fogjuk annak a módját, hogy a fejlesztési kérdésekben együttműködjünk – ígérte. – Azt remélem ugyanakkor, hogy a jövendőbeli prefektus figyelembe veszi a székely közösség érzékenységét, és együtt megoldásokat találhatunk az interetnikai gondokra és a megye fejlesztésére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Constantin Niță: Székelyföld területi autonómiája szóba se jöhet
Kényes vidéknek minősítette Háromszéket szombaton Sepsiszentgyörgyön, Constantin Niţă, a Szociáldemokrata Párt alelnöke. A miniszteri tisztséget is betöltő politikus szerint Székelyföld területi autonómiája nem képezheti tárgyalás tárgyát.
Az energetikai ügyekért felelős megbízott miniszter a frissen kinevezett Kovászna megyei prefektus, Dumitru Marinescu beiktatására érkezett Háromszékre. A kormány helyi képviselőjének címzett üzenetet Niţă többek között azzal fűszerezte, hogy reméli, sikerül megnyugtatni a kedélyeket, ugyanis jelen pillanatban Háromszék egyike Románia kényes vidékeinek, amelyet minden román árgus szemekkel figyel. Újságírói kérdésre a megbízott miniszter pontosított, kijelentve, hogy Tamás Sándornak, a megyei önkormányzat elnökének Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó kijelentései miatt minősítette kényesnek a háromszéki helyzetet. Arra kérdésre, hogy milyen fenntartásai vannak az önrendelkezés ezen formája kapcsán, Niţă elmondta, egyetértenek az önkormányzati autonómia kiterjesztésével, hiszen éppen a decentralizáció növelése a jelenlegi kormányzat célja, viszont Székelyföld területi autonómiája semmilyen formában nem lehet egyezkedés tárgya. Magyarán ki van zárva.
„Tamás Sándor erre vonatkozó kijelentései aggodalommal töltenek el, és mint a szomszédos Brassó megye képviselője nem is tudok egyet érteni vele. Úgy gondolom, a megyei tanács elnökének kijelentései nem egyeznek meg a megye magyar lakossága többségének véleményével” – tette hozzá a PSD-alelnök. A miniszter egyébként hiányolta mind a megyei önkormányzat elnökének, mind Sepsiszentgyörgy polgármesterének jelenlétét a prefektus beiktatásánál.
Nagy D. István
Szekelyhon.ro,

Prefektusbeiktató furcsaságokkal
A kormány képviseletében Constantin Niţă energetikai miniszter iktatta be Kovászna megye új prefektusát, Dumitru Marinescut szombaton a megyeháza üléstermében. A védelmi minisztériumi főtitkárrá előléptetett Codrin Munteanu volt prefektus utolsó intézkedései egyikeként az alkalomra eltávolíttatta a teremből a kormányhatározattal elfogadott megyecímert tartalmazó megyezászlót és -lobogót.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt alelnöki tisztségét is betöltő Niţă kijelentette, Székelyföld területi autonómiája szóba sem jöhet, ugyanakkor kényes vidéknek minősítette Háromszéket. Az eseményen a minisztériumi alárendeltségű közintézmények megyei vezetőin kívül részt vett Codrin Munteanu, Horia Grama SZDP-s parlamenti képviselő, a megyei tanács két alelnöke, Henning László és Nagy József. A miniszter hiányolta Tamás Sándor elnököt és Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét. A hivatali eskü letétele után Dumitru Marinescu beszédében kifejtette, a megyében létező ellentéteket fel kell oldani, ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ül mind a megyei, mind a helyi önkormányzatok képviselőivel, hogy tisztázzák, mit kell tenniük a feleknek, hogy az érdekek és az igények ne sérüljenek, de a törvényességet is tiszteletben tartsák. Marinescu kijelentette, egyik elsődleges célja, hogy a megyében csend legyen. Mivel itt született, tizenkét éven át Előpatak község polgármestere volt, ismeri a vidék gondjait, elsősorban a megye fejlesztésére igyekszik összpontosítani.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Durva román reakció székelyzászló-ügyben
Berendelte tegnap a román külügyminisztérium Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet amiatt, hogy egy nappal korábban Németh Zsolt külügyi államtitkár szimbolikus agressziónak nevezte, hogy a Székelyföldön megtiltották a székely zászló kitűzését. A román kormány képviselői tegnap rendkívül kemény nyilatkozatokban utasították vissza Németh Zsolt keddi, a Székelyföldön dúló „zászlóháborúra” vonatkozó kijelentését. „Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit” – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök arra reagálva, hogy a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló „zászlóháború” ellen emelt szót, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Ponta a tegnapi kormányülésen leszögezte: Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. „Tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket a megnyilvánulásokat szemtelenségnek nevezném. Nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk ki. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” – jelentette ki a szociáldemokrata miniszterelnök.
Mint ismeretes, Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A külügyi parlamenti államtitkár úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”.
Egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz. A román külügyminisztérium tegnapi közleményében elfogadhatatlannak nevezte a fideszes politikus nyilatkozatát, amely a tárca szerint ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével.
A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint kijelentésével Németh Zsolt „egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia” mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak. „Ezért a román külügy határozottan elutasítja ezt a kezdeményezést” – olvasható a dokumentumban. A külügyminisztérium szerint Románia teljes mértékben teljesíti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kisebbségvédelmi előírásokat, mi több, a kisebbségvédelem területén a „román modellt” nemzetközi szinten is elismerik.
A külügyi tárca tegnap délután bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy ismertesse a román fél álláspontját. Füzes Oszkár (képünkön) a Krónikának leszögezte: nincs szó román–magyar diplomáciai incidensről. „Nem szeretnénk botrányt és nem szeretnénk beavatkozni Románia belügyeibe. Arról van szó, hogy Magyarország és a magyar nép szolidáris a székelyekkel, akik élni szeretnének alapvető jogukkal, és szabadon akarják használni nemzeti jelképeiket, kifejezve nemzeti azonosságukat” – szögezte le a nagykövet, hozzátéve, a román külügyminisztériummal normális és jónak nevezhető kapcsolatot ápolnak.
A történtekre a magyar Külügyminisztérium úgy reagált: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használni a szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát. A tárca közleménye kiemelte, ezt az álláspontot Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is kifejtette a román külügyminisztériumban. A diplomata hangsúlyozta, a székely zászló használatának támogatása összhangban áll a korábbi gyakorlattal, valamint a romániai és az európai uniós jogszabályokkal is. A közlemény szerint Füzes arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időben több olyan eset történt, amely a hatályos román jogi szabályozással ellentétes, sérti a magyar közösség jogait, ezek orvoslását Magyarország elengedhetetlennek tartja.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök lapunknak úgy vélekedett, a nyilatkozatok semmiképp nem oldják meg a székely szimbólumok használatát. Elmondta, a közösségi szimbólumok létét és használatát nem lehet sem parancsszóval, sem utasítással kitörölni a közösség életéből és tudatából, s aki ezzel próbálkozik, téves úton jár. „Nemcsak a székely szimbólumok, hanem általában a közösségi szimbólumok évszázadok óta léteznek, és parancsszó ellenére is évszázadokon keresztül fognak még létezni. Használatuk nem sérti a törvényeket, az általános román érdeket, de a román polgárok partikuláris érdekeit sem. Attól nem lesz senki boldogtalanabb, sem szegényebb, ha a székely közösség használja szimbólumait” – szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke úgy véli, ezeket a kérdéseket párbeszéd útján kell megoldani, s emlékeztetett: amíg az elmúlt években az RMDSZ kormányon volt, tudták rendezni a hasonló ügyeket. „Most olyan helyzetben vagyunk, hogy a kormányzati döntésekbe nincs befolyásunk” – emlékeztetett a szövetség vezetője.
Kelemen szerint Németh Zsolt államtitkárnak rengeteg diplomáciai eszköz áll rendelkezésére, és szerinte nem biztos, hogy a sajtónyilvánosságon keresztül lehet a leghatékonyabban megoldani ezeket a problémákat. „Biztos vagyok benne, hogy Németh Zsolt a magyar alkotmány szellemiségében nyilatkozik, amikor felelősséget érez a Magyarország határain túli magyar közösségek sorsa iránt, mint ahogy a románok is jogszerűen és természetes módon aggódnak a határokon túli román közösségekért. Nyilvánosan elhangzott kijelentésére a sajtónyilvánosság előtt válaszolt a román fél is” – mondta az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, egyik nyilatkozat sem fogja megoldani a székely szimbólumok használatának ügyét. Eközben viszont Kovács Péter, a szövetség főtitkára gúnyos hangvételű Facebook-bejegyzésében „megköszönte” Németh Zsoltnak, hogy „megoldotta” a székelyföldi zászlóháborút, és nyilatkozatát követően a román nyelvű média „ereszti a nacionalista, magyarellenes dumát”. Lucian Mândruţă neves bukaresti televíziós műsorvezető ugyanakkor a székelyek iránti szolidaritása jeléül „kitűzte” a Facebook-oldalára a székely lobogót, bejegyzésében pedig értetlenségének adott hangot annak kapcsán, mi a bajuk román nemzettársainak a székely közösség szimbólumával.
Dumitru Marinescu, Kovászna megye frissen kinevezett prefektusa tegnap úgy nyilatkozott, a tolerancia segíthet a normalitás kialakításában, s ha jogerős bírósági ítélet megerősíti a székely zászló használatának törvényességét, nincs ellenére, hogy a háromszéki magyar közösség használja a szimbólumot. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke szerint a törvény pontosan szabályozza, hogy a nemzeti kisebbségek csak saját találkozóikon, rendezvényeiken használhatják szimbólumaikat, de nem tűzhetik ki „állandó jelleggel” az állami intézmények épületeire.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),

Kinek áll a zászló?
Körlevélben szólította fel a Hargita megyei önkormányzatok vezetőit Adrian Jean Andrei Hargita prefektus, hogy távolítsák el településükön a közintézményekről a székely zászlót. A kormány területi megbízottja a marosvásárhelyi táblabíróságnak a zászlóra vonatkozó jogerős ítéletére hivatkozott. A táblabíróság tavaly szeptemberben érvénytelenítette a Hargita Megyei Tanácsnak azt a határozatát, amelyben a megye szimbólumává nyilvánították a zászlót. Adrian Jean Andrei kijelentette: a törvényesség felügyelőjeként szólította fel a polgármestereket és a megyei önkormányzat vezetőit, hogy hajtsák végre a jogerős bírósági ítéletet, és vegyék tudomásul, hogy a közintézményekre nem tűzhető ki a székely zászló.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke elmondta: az ítélet akkor válik hatályossá, ha szövege megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Ez pedig még nem történt meg. A tanácselnök hozzátette: a sajtóból tudja, hogy Kelemen Hunor Victor Ponta miniszterelnökkel készül egyeztetni a székely zászló kérdésében, és meg szeretné várni ennek az egyeztetésnek az eredményét. A Hargita megyei prefektúra úgy tudja, jelenleg 40 polgármesteri hivatal és 62 tanintézet tűzte ki épületére az eddig megyezászlóként szolgáló székely lobogót. Tegnap egyébként Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus is bejelentette: az intézmény átfogó ellenőrzést helyez kilátásba a megyében a szimbólumok használatára vonatkozó törvények betartása érdekében.
Az Antena 3 hírtelevízió vasárnap esti beszélgetős műsorában egyébként mind Mircea Duşa védelmi miniszter, a kormány hargitai származású tagja, mind Radu Stroe belügyminiszter kijelentette, törvénytelen a székely zászló kitűzése a közintézményekre.
Anomáliák az igazságszolgáltatásban
Különben a bukaresti hatóságok annak ellenére folytatnak hadjáratot a székely zászló ellen, hogy egy három évvel ezelőtti ügyészségi határozat szerint nem törvényellenes kitűzni a hazai közintézményekre az aranycsíkkal, valamint a nappal és a holddal díszített, kék színű lobogót. Virgil-Horaţiu Aldea, Segesvár főügyésze 2010. augusztus 10-ei végzésében kimondta: nem indít bűnvádi eljárást a Maros megyei Makfalva polgármesteri hivatalán elhelyezett székely lobogó ügyében. A főügyész az akkoriban Kelemen Hunor vezette művelődési minisztériummal folytatott egyeztetés alapján megállapította, hogy a lobogó egy történelmi közösség jelképe, és nem esik a rasszizmust és antiszemitizmust tiltó törvény hatálya alá. „A művelődési minisztérium által adott tájékoztatás szerint az említett zászló egy történelmi közösség jelképe anélkül, hogy a fasiszta, rasszista és xenofób jelképek kategóriájába tartozna, amelyeket a törvény büntet. Következésképpen az említett zászló nem tartozik a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendelet 2. cikk. 1. bekezdésének b) betűjénél felsorolt jelképek közé” – szerepel Virgil-Horaţiu Aldea főügyész indoklásában. Ebben megállapítja, hogy a székely zászló kitűzése kapcsán a hivatkozott bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósulnak meg, éppen ezért elrendelte a büntetőeljárás megszüntetését. Ezzel egy időben zászlóügyben több olyan határozat született már, amelyekben a lobogót kitűző önkormányzatoknak adtak igazat. Például Kovászna megyében – ahol az azóta leváltott Codrin Munteanu prefektus néhány hónapja „hadjáratot” indított a székelyek szimbóluma ellen – született egy elsőfokú, még nem jogerős bírósági ítélet arról, hogy a megyei önkormányzatnak joga van saját hatáskörben dönteni jelképeiről, zászlajáról. A határozat azt is rögzítette, hogy a prefektus által támadott önkormányzati határozat nem ellentétes a román jogszabályokkal. A hazai igazságszolgáltatás anomáliáját tükrözi, hogy egy hasonló ügyben a fentiekkel ellentétes jogerős ítéletet hozott a Maros megyei táblabíróság, amelyre hivatkozva Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus tegnap a székely zászló eltávolítására szólított fel.
Tüntetett az Új Jobboldal
Hétfőn egyébként az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű szélsőjobboldali román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa tüntetett Magyarország bukaresti nagykövetsége előtt a székely zászló használata ellen tiltakozva. A résztvevők egyebek mellett egy magyar nyelvű, „A székelyek nem magyarok” feliratú óriásplakátot feszítettek ki a nagykövetség előtt. Tudor Ionescu, az Új Jobboldal elnöke kifejtette: a népszámláláskor alig néhány száz lakos vallotta magát székelynek, és elfogadhatatlan, hogy ennyi embernek autonómiája vagy saját zászlaja legyen. A nacionalista szervezet szimpatizánsai közül nyolcan a kolozsvári magyar főkonzulátus elé is kivonultak. A tüntetők „ajándékcsomagot” is hoztak a főkonzulnak, azt a bezárt intézmény kapujában hagyták. Codrin Goia, a szervezet propagandaosztályának vezetője elmondta: a becsomagolt bocskorral arra kívánnak emlékeztetni, hogy a román hadsereg szabadította fel 1919-ben a magyar fővárost a kommunisták hatalma alól. A csomag egy Ardealul márkanevű májpástétomot is tartalmaz, amellyel azt akarják jelezni, hogy csak ezt az Erdélyt tartják eloszthatónak, Románia területét nem.
MIT: elég a gyűlölködésből
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöksége tegnap közleményben ítélte el azt a hisztériakeltést és gyűlöletkampányt, melyet a bukaresti politikum jelentős része folytat az erdélyi közösség ellen a székely zászló körül generált botrány kapcsán. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy nemzeti szimbólumainkat felhasználva, nem létező veszélyekkel riogatják az ország román többségű lakosságát, elterelve ezáltal a figyelmet egy sikertelen kormányzás hiányosságairól” – szögezi le közleményében.
Krónika (Kolozsvár),

Marad a székely tábla a háromszéki prefektúra előtt
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete újabb egy hónappal hosszabbította meg a sepsiszentgyörgyi prefektúra épülete elé tavaly novemberben kihelyezett „SIC – Terra Siculorum" (Székelyföld) feliratú óriáspannó területfoglalási engedélyét, így az új prefektusnak március 20-ig is ezt kell néznie hivatali ablakából.
Az RMDSZ háromszéki elnöke, Tamás Sándor lapunknak elmondta, addig tartják köztéren a Székelyföld táblát, amíg véget ér a „mesterségesen keltett konfliktus". A politikus kifejtette: Dumitru Marinescu prefektussal, Horia Grama szociáldemokrata képviselővel és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel elkezdték a tárgyalásokat, keresik a megoldásokat az interetnikus és intézmények közti konfliktusok feloldására és Kovászna megye fejlesztésére.
„A prefektus nyitott az egyeztetésekre, de elődje, Codrin Munteanu rossz szelleme még mindig belengi a megyét" – mondta Tamás Sándor, akinek meggyőződése, hogy hamarosan megtalálják a módját a feszültségek feloldására. Amíg azonban ez megtörténik, a Székelyföld-tábla a helyén marad – szögezte le az RMDSZ háromszéki elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Tamás Sándor és Antal Árpád RMDSZ vezetők tavaly novemberben a Codrin Munteanu volt prefektus magyar szimbólumokat támadó akciói elleni tiltakozásként helyezték el az óriás-pannót a kormányhivatal elé. Időközben a prefektust lecserélték, viszont Codrin Munteanu az új kormánybiztos kinevezésekor az önkormányzat díszterméből eltávolította Kovászna megye hivatalosan elfogadott zászlóját, és ezzel kirobbantotta a hetek óta tartó székelyzászló-cirkuszt.
Kovács Zsolt
Maszol.ro

Székelyzászló-ügy – Kovászna megye új prefektusát is zavarja a székely zászló
Dumitru Marinescu új Kovászna megyei prefektust is zavarja a székely zászló: több polgármesteri hivatalt levélben szólított fel, hogy távolítsák el a szerinte törvényellenesen kihelyezett lobogót.
Lázár-Kiss Barna András, Barót polgármestere a Háromszék érdeklődésére elmondta: tudott arról, hogy számíthat a felszólításra, hiszen azt megelőzően a hivatal munkatársai felkeresték az önkormányzatot, homlokzatáról fényképeket készítettek. Dumitru Marinescu felszólításának egyelőre nem tesz eleget, megvárja, kezdeményezzen konkrét jogi lépéseket, ő azokat kész megválaszolni. „A zászlót még elődöm, Nagy István tette ki évekkel ezelőtt, de eddig senkit sem zavart. Most viszont – pedig minden bizonnyal az elmúlt három-négy esztendőben több hivatalos küldöttség is megfordult a hivatalban – hirtelen mindenki felkapja a fejét, ha a napos-csillagos lobogót meglátja. Egyelőre büntetéssel vagy perrel nem fenyegetett a prefektus, de ha szükséges, jogi úton védjük meg a lobogót” – nyilatkozta a polgármester.
Hasonló a helyzet Vargyason, ahol a székely zászló ügye a falugyűlésen is felmerült, a polgármester és a résztvevők azonban egyöntetűen úgy döntöttek, a prefektusi felszólítás ellenére marad a községháza homlokzatán a lobogó. Ilkei Ferenc polgármester lapunknak elmondta: a kormánymegbízott harmincnapos határidőt szabott az intézkedés végrehajtására, de ők nem veszik le, a perre is készen állnak, addig és az alatt is helyén marad a zászló. Hecser László
Háromszék
Erdély.ma,

Hogy a románság szövetségesünk legyen
Az elmúlt időszakban fölöttébb feszültté vált magyar–román államközi kapcsolatok valamelyes normalizálását hozhatja Martonyi János magyar külügyminiszter tegnap kezdődött romániai látogatása. Aligha véletlen a találkozó időzítése, a bukaresti kormányváltás óta ugyanis számos kényes kérdés terheli a két ország tíz évvel ezelőtt kötött stratégiai partneri kapcsolatát, és ezek mindegyike a Romániában élő magyar közösség jogaival kapcsolatos.
Ilyen a zászlóháború, mely lám, csak nem akar csitulni, prefektus jöhet, prefektus mehet, a kormány magatartása nem változik: Dumitru Marinescu is perrel fenyegeti azokat az önkormányzatokat, amelyek nem hajlandóak levenni a hivatal homlokzatáról a közösségi jelképet. Folytathatjuk a sort nyelvi jogainkkal, autonómiaigényünk kinyilvánítása pedig továbbra is kiüti a biztosítékot Bukarestben, Titus Corlăţean nem is oly régen kiutasítással fenyegette a bukaresti magyar nagykövetet, miután a diplomata kijelentette: Magyarország támogatja a magyar közösség ilyen irányú törekvéseit.
Némi visszafogottságot hozhat hát jó esetben Martonyi látogatása a felbőszült, már-már hisztérikus román hatósági reakciókban – nem véletlenül intette a külügyér román kollégáit: ne teremtsenek olyan légkört az országban, mely a veszélyeztetettség érzését kelti a romániai magyarokban –, áttörést, gyökeres változást azonban nem várhatunk egy ilyen diplomáciai eseménytől. Ezt a munkát magunknak kell elvégeznünk: a székelyföldi, erdélyi románságot nekünk kell meggyőznünk arról, hogy autonómiatörekvéseink nem ellenük irányulnak, és akkor talán a bukaresti megnyilvánulások is józanabbak lesznek.
Az ország küszöbön álló területi-közigazgatási átszervezése – annak minden veszélyével együtt – arra is lehetőséget teremt, hogy egyre több román önkormányzati vezető felemelje szavát a Bukarest-központú, korrupció uralta, agyoncentralizált államigazgatás ellen. Jó lenne, ha kihasználnánk ezt, és rákapcsolódnánk erre az áramlatra – olyan szövetségesekre lelhetünk, akikre nem is számítunk.
Mindehhez, persze, elsősorban az kell, hogy nyitottan, de határozottan, egyértelműen fogalmazzuk meg követeléseinket, és ne folyton Bukarestben keressünk alkalmi partnereket, hanem helyben kutassuk fel potenciális szövetségeseinket.
Farcádi Botond
Háromszék
Erdély.ma,

Prefektusi ultimátum a zászlók eltávolítására
Egyhetes haladékot szabott ki Kovászna megye prefektusa kilenc Kovászna megyei településnek arra, hogy távolítsák el a polgármesteri hivatal homlokzatáról a székely zászlót. A Kovászna megyei törvényszék eddig az uzoni zászlóperben hirdetett ítéletet.
A hírügynökségek jelentése szerint Dumitru Marinescu prefektus hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt hetek ellenőrzései nyomán kilenc település polgármesterét szólították fel arra, hogy távolítsa el a polgármesteri hivatalról a székely zászlót.
„Ezen a héten jár le az egyhetes haladék, ha nem veszik le, bepereljük őket” – jelentette ki Kovászna megye prefektusa.
Dumitru Marinescu azokra a jogszabályokra hivatkozott, amelyek előírják, hogy a polgármesteri hivatalokra az ország és az Európai Unió zászlaja mellett a területi egységek saját – hivatalosan elfogadott – jelképei tűzhetők ki. A román hatóságok érvelése szerint a Székelyföld nem képez területi egységet, a székely zászló nem hivatalos jelképe Kovászna megyének.
A prefektus által közölt listán szerepel Kézdivásárhely, a környező települések közül pedig Csernáton, Lemhény, Ozsdola és Gelence, az erdővidéki Barót és Vargyas, valamint a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Árkos és Kökös. Dumitru Marinescu utalt arra, hogy nem szerepel a kilences listán Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala és a Kovászna Megyei Tanács, mert ellenük már korábban pert indított a prefektusi hivatal.
A Kovászna megyei törvényszék eddig egy zászlóperben hirdetett ítéletet. Tavaly novemberben törvénytelennek ítélte, hogy az uzoni községházán ott leng a székely zászló.
Krónika (Kolozsvár),

Leszerelték a Kovászna megyei prefektusi hivatal előtt lévő Székelyföld-táblát
Kedden este eltávolította az RMDSZ a korábban saját maga által felállított nagyméretű „SIC – Terra Siculorum" feliratú táblát. A tábla a Kovászna megyei prefektúrával szemben állt.
Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus szerdán azt mondta, hogy örül az RMDSZ azon döntésének, hogy eltávolította a pannót. A prefektus szerint ez „egy lépés a normalitás és a megegyezés felé" – írja az Agerpres.
A pannót tavaly novemberben nem sokkal a parlamenti választások előtt helyezték el a sepsiszentgyörgyi prefektusi épülettel szemben.
Tamás Sándor, Kovászna megyei elnök és Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester akkor azt nyilatkozták, hogy a táblát tiltakozásul tették ki a volt prefektus, Codrin Munteanu akkori intézkedései miatt, aki „megsértette a magyar közösséget és semmibe vette annak nemzeti jelképeit és identitástudatát".
Munteanu ugyanis több tíz pert indított a helyi hatóságok ellen, amelyek kulturális intézmények elnevezése, címerek és kétnyelvű feliratok ellen irányultak, és ő kérte a székely zászlók eltávolítását is a közintézményekről.
Codrin Munteanu volt prefektus, akit tavaly év végén a védelmi minisztérium főtitkárává neveztek ki, azt nyilatkozta, hogy az összes intézkedése törvényes volt és hogy az RMDSZ-es képviselők meglovagolják az etnikai témát, hogy növeljék a szavazótáborukat, ahelyett, hogy a megyében élő állampolgárok igazi problémáira figyelnének, legyenek azok magyarok vagy románok.
Egyes források szerint a SIC pannót áthelyezték a sepsiszentgyörgyi RMDSZ székházának udvarára. realitatea.net
Erdély.ma,

Engedtek a felszólításnak, levették a székely zászlót a három Kovászna megyei településen
Három Kovászna megyei településen a polgármesterek engedtek a prefektus (megyei kormánymegbízott) felszólításának, és levették a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről.
A Székelyhon portál közlése szerint Dumitru Marinescu prefektus felszólítása nyomán Csernáton és Ozsdola község, valamint Kovászna város polgármestere távolíttatta el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. Minderről maga a prefektus tájékoztatta a sajtót pénteken.
Bölöni Dávid, Csernáton polgármestere a Székelyhon portálnak elmondta, csak ideiglenesen került le a zászló, mert kellett a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésre és a március 15-i ünnepségre. Azt is megjegyezte azonban, hogy a lobogót immár nem a hivatalra, hanem köztérre helyeztetné vissza.
Thiesz János, Kovászna polgármestere ugyanakkor jelezte: ünnepi alkalmakkor visszakerül majd a zászló a hivatal épületére. Ő egyébként a „hajpántügy” miatt kialakult kényes helyzettel magyarázta a zászló kényszerű levételét. A városban működő vegyes tannyelvű Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban ugyanis korábban feszültség alakult ki azt követően, hogy román diákok egy csoportja román nemzeti színű hajpánttal tiltakozott a magyar nemzeti ünnepen.
Beperelik azokat, akik nem veszik le a székely zászlót
Dumitru Marinescu prefektus március 4-én jelentette be, hogy azon a héten – még március 10. előtt – lejár a haladék, amelyet a polgármestereknek adott a zászló eltávolítására, és bepereli azokat az elöljárókat, akik nem vétetik le a székely zászlót a hivatal homlokzatáról.
A prefektus által közölt listán Kézdivásárhely és a körülötte fekvő Csernáton, Lemhény, Ozsdola, Gelence községek, az erdővidéki Barót és Vargyas települések, valamint a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Árkos és Kökös községek szerepeltek. A listára később Kovászna város is felkerült. Dumitru Marinescu azt is megjegyezte, Sepsiszentgyörgy és Uzon polgármesterét és a Kovászna Megyei Tanácsot már korábban beperelte a prefektusi hivatal.
A Kovászna Megyei Törvényszék eddig egy zászlóperben hirdetett ítéletet. Tavaly novemberben első fokon törvénytelennek ítélte, hogy az uzoni községházán ott leng a székely zászló. Uzon polgármesterének a fellebbezését még nem bírálta el a brassói táblabíróság.
Botrány a székely zászló körül
Február elején vita tört ki Románia és Magyarország között amiatt, hogy a román hatóságok megtiltották a székely zászló kifüggesztését a székelyföldi állami intézményekre. Ezt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak nevezte.
MTI
Erdély.ma,

Helyet cserélt a magyar és a román felirat a sepsiszentgyörgyi városházán
Kicserélte a városházán a táblát a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, ezzel eleget tett a brassói táblabíróság tavaly év végi végleges ítéletének, miszerint minden kétnyelvű táblán a román nyelvű feliratnak kell első helyen szerepelnie. A sepsiszentgyörgyi városháza bejáratánál már több mint tíz éve két tábla jelezte az intézmény nevét, az egyiken a magyar, a másikon a román szöveg volt az első. A táblákat hétfőn cserélték le, az új változatban már a román felirat szerepel felül.
A polgármesteri hivatalt a Prefektúra perelte be, arra hivatkozva, hogy nem tartja be a kétnyelvű táblákra vonatkozó törvényt, hogy az állam hivatalos nyelve minden esetben elsőbbséget élvez. A brassói táblabíróság végleges ítélete szerint, minden kétnyelvű táblán a román feliratnak kell első helyen szerepelnie, ki kell cserélni a városban kihelyezett háromnyelvű – magyar, román és angol – turisztikai útmutatókat, az utca névtáblákat, sőt a parkoló automatákon és a parkoló cédulákon is elől kell legyen a román felirat.
Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus az Agerpres hírügynökségnek elmondta, tárgyalt Antal Árpád polgármesterrel, aki megígérte, hogy a bírósági ítélet minden előírását gyakorlatba ültetik, tehát a többi köztéri feliratot is kicserélik. A sepsiszentgyörgyi táblák esetében az önkormányzat korábban azzal érvelt, hogy egy 75 százalékban magyarlakta városban alkalmazkodni kell a nemzetiségi viszonyokhoz, és a magyar feliratnak kellene szerepelnie elsőként.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

A régiósítással kifulladt nemzetállami konstrukciót erőltet a kormány
A „kudarc bebetonozását” jelenti a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való megerősítése, mondta el Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere szerdán egy regionalizáció témában szervezett konferencián. „A regionalizáció- európai, országos és helyi kilátások” című konferenciát a Meridián Szakszervezeti Tömb szervezte partnerségben a Kovászna Megyei Prefektúrával. A rendezvényen Antal Árpád leszögezte, a jelenlegi régiók működésképtelenségét bizonyítja, hogy az elmúlt 15 évben elmélyült a szakadék a régiók, valamint a régiókat alkotó megyék között. Az elöljáró hangsúlyozta, valós decentralizációra van szükség, erre pedig megvan a törvényes keret, csak nincs hozzá politikai akarat. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke leszögezte, Romániában nincs olyan fejlett infrastruktúra, mint például Németországban vagy más nyugat-európai országokban, hogy megengedhesse magának a több mint hárommillió lakosból álló óriásrégiókat.
„Az RMDSZ mindent megtesz, hogy a közigazgatási átszervezés a kormány által tervezett formában ne valósuljon meg. De ha mégis megtörténik, tíz év múlva meglátják, hogy nekünk volt igazunk.”- mondta Antal Árpád, aki szerint, nem lehet a magyar közösség ellenében régiósítani. A polgármester szerint a regionalizációval valójában a rendszerváltás előtti etnikai homogenizálást frissíti fel a mostani kormány, ahelyett, hogy a kifulladt nemzetállami konstrukciót erőltetné, fel kellene használja a regionális energiákat.
A sepsiszentgyörgyi konferencián Kovászna megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor rámutatott: az 1998-ban létrehozott gazdasági fejlesztési régiókon belül eltolódott a fejlődés a gazdaságilag erősebb nagyvárosok irányába. Az önkormányzati vezető nemzetközi egyezményekre és Romániai Alkotmányára hivatkozva kifejtette: a kérdés eldöntésében elengedhetetlen egy referendum megszervezése. Meglátása szerint a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházása nem jelenti majd a különböző térségek felzárkózását, illetve az uniós források hatékonyabb felhasználását, hanem éppen ellenkezőleg, el fogja mélyíteni a már létező különbségeket. Tamás Sándor előadásában hangsúlyozta: a fejlesztési régiók létrehozásánál, figyelembe kell venni a földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális, történelmi sajátosságokat. A jelenleginél kisebb régiókat kell létrehozni – így Maros, Hargita, és Kovászna megye egyesítésével -, amelyek megfelelnének az uniós kritériumoknak is, amely szerint egy közigazgatási régió lakossága 800 ezer és 3 millió között mozoghat.
A konferencián részt vett többek között Mihai Pîrvan a Központi Fejlesztési Régió koordinátora, Ion Popescu a Meridián Szakszervezeti Tömb elnöke, az érdekvédelem, az üzleti és civil szféra valamint a politikum több helyi képviselője.
Dumitru Marinescu, háromszéki prefektus a Ponta-kabinet álláspontját ismertette, és kifejtette: csakis gazdasági érvek lehetnek meghatározóak a közigazgatási régiók megrajzolásában, etnikai alapúak semmiképp.
A Meridian Szakszervezeti Tömb elnöke, Ion Popescu rámutatott: az ország minden megyéjében összegyűjtött információk egy úgynevezett „regionális profilcsomagot” alkotnak, amelyet majd továbbítanak a döntéshozóknak. Ez tartalmazza majd a helyi döntéshozók, az önkormányzatok, állami közintézmények viszonyulását a régióátszervezés kérdéséhez.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Népújság(Marosvásárhely)

Az új prefektus elődje nyomdokain
Dan Tănasă, a hivatásos feljelentő beadványa nyomán Dumitru Marinescu prefektus felszólította Kovászna Megye Tanácsának vezetőségét, ezentúl az intézmény által kiadott hivatalos iratok fejlécén csak a román nyelvet használja.
A prefektus mellékelte a közigazgatási törvény azon cikkelyét is, mely szerint a hivatalos iratokat kötelező az állam hivatalos nyelvén megírni, és rámutatott arra is, a törvények csak tájékoztató jelleggel engedik meg a települések nevének a nemzeti kisebbségek nyelvén való feltüntetését, ezek használata a hivatalos iratokban vagy a levelekben törvénybe ütközik. Tamás Sándor, a háromszéki megyei tanács elnöke megkeresésünkre kifejtette: megítélése szerint semmi nem tiltja más nyelv használatát a román mellett a hivatalos iratokon, nem beszélve arról: az Európai Unióban a magyar épp úgy hivatalos nyelv, akár a román, és Romániának az európai törvények és szabályok betartása épp úgy kötelessége, mint saját törvényeinek alkalmazása. Ezért továbbra is három nyelvű fejlécet használ majd, nyilván, először a román szöveggel, hiszen ez az állam hivatalos nyelve, de alatta ott lesz a magyar és az angol nyelvű felirat is. „El kellene gondolkodni, az-e a legfontosabb a kormány megyei megbízottja szemszögéből, hogy a megyei tanács többnyelvű fejlécével foglalkozzék” – tette fel a kérdést.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sepsiszentgyörgynek, Székelyföldnek is fontos (Ballagás az egyetemen)
Kicsinek bizonyult a megye legnagyobb épülete, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata székházának előcsarnoka szombaton, a végzősök ballagási ünnepségén. Ezúttal együtt búcsúztak az összes szak és a magiszteri képzés végzősei.
Nagy Attila, a BBTE kihelyezett tagozatának főigazgatója elmondta: tudja, hogy ilyenkor mindenki meg szeretné váltani a világot, de Albert Camus Nobel-díjas francia író ma is érvényes megállapításával bocsátotta útra a 202 végzőst – világot most már nem megváltani kell, hanem az intelligens emberek segítségével a jézusi szeretet jegyében összetartani. Dumitru Marinescu prefektus beszédében kiemelte, mérlegkészítés ideje ez, hisz a diákok három év alatt megértek, új ismereteket szereztek, és szakemberekké váltak, így az új kezdet ideje is.
Laura Olteanu adjunktus, az egyetem szenátusának tagja, az oktatók szakszervezetének elnöke a BBTE vezetőségének jókívánságait tolmácsolta.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének üzenetét Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzser olvasta fel. A polgármester hangsúlyozta, mennyire fontos a mai világban a tudás, és nemcsak a fiatalok számára fontos, hogy tovább tanuljanak, hanem a szülőföldnek, Sepsiszentgyörgynek, a Székelyföldnek is. Minél jobban szeretjük munkánkat, annál inkább megváltjuk szülőföldünket – üzente, és kívánta, a végzősök bízzanak önmagukban, ne feledjék, honnan indultak, mindig tudják, hova tartoznak, őrizzék szívükben Sepsiszentgyörgyöt és a Székelyföldet, mert szülőföld csak egy van.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Félelmetes” székely zászló
A Sepsiszentgyörgy központjában felhúzott, kétméteres székely zászló eltávolítását követelik a román civilek. A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma Gheorghe Marinescu Kovászna megyei prefektust kérte fel, hogy intézkedjen, és távolítsa el a lobogót.
Amint arról beszámoltunk, az Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén, a Magyar Polgári Párt által szervezett trianoni megemlékezésre vonták fel az óriási székely zászlót, és akkor jelentették be, hogy ott is hagyják.
Döntésre várva megyezászló-ügyben
Csütörtökön volt a fellebbviteli tárgyalása a Kovászna megyei prefektúra által a háromszéki megyezászló ellen indított közigazgatási eljárásnak. Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke elmondta, megvédték az álláspontjukat, és várják, hogy a bíróság a következőkben közölje a döntését. Mint beszámoltunk, a pert Codrin Munteanu korábbi prefektus kezdeményezte a közigazgatási bíróságon, kérve a megyezászló és a város zászlójának elfogadásáról szóló, többéves határozatok visszavonását. Arra hivatkozott, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy a megyéknek, településeknek lehet zászlója, az egyetlen törvény által megengedett helyi szimbólum a címer. Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata alapfokon pert nyert. Tamás Sándor korábban leszögezte, a címer elfogadását valóban törvény szabályozza, azt betartották, majd a címer alapján fogadták el a zászlókat, és ezt nem tiltja egyetlen jogszabály sem.
A magyarellenességéről híres román szervezet arra hivatkozva próbálja eltávolítatni, hogy a törvény megengedi ugyan a nemzeti kisebbségeknek, hogy saját rendezvényeiken, megmozdulásaikon használják a szimbólumaikat, ám azokat szerintük nem tehetik ki állandó jelleggel a közterületen. A beadványukban sérelmezik, hogy a trianoni megemlékezés „mélyen román- és államellenes" volt, továbbá felróják, hogy a székely zászló az autonómiaharc szimbóluma, és jelenléte félelmet kelt a románokban. Kézdivásárhelyen és Baróton egyébként már korábban kitűzték az óriási székely zászlót.
Dumitru Marinescu prefektus most a sajtónak elmondta, a közintézményeken kötelező módon ki kell tenni az ország zászlóját, mellé az EU és a közigazgatási egység hivatalos lobogója kerülhet. A törvény nem tiltja, hogy a nemzeti kisebbségek használják szimbólumaikat, de csak a különböző rendezvényeiken tehetik, mondta a prefektus.
Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke azt mondja, a városházától kértek meghatározatlan időre közterület-foglalási engedélyt, még nem kaptak választ, de – szögezte le – erről a kérdésről az önkormányzattal tárgyalnak, és nem a prefektúrával. Bálint ugyanakkor sérelmezi, hogy az alkotmánymódosító javaslatban az szerepel, hogy a román nemzeti jelképek megrongálása alaptörvény-ellenes. Szerinte a védelemnek ki kellene terjednie a nemzeti kisebbségek szimbólumaira is.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár) |

Román nyelvi tolerancia
A prefektusi átirat
Köztudott, hogy a nyelvi tolerancia magas fokon biztosított. Erre jó példa a baróti városvezetőnek küldött prefektusi átirat. Benedek Elek, Baróti Szabó Dávid, Benkő József hazájában, Erdővidék központi településén, Baróton, amelynek neve 802 éve szerepel az okmányokban, jogállamiságot sértő egy háromnegyed részt székely-magyar többségű megye élén álló román prefektus számára, hogy a hivatalos román és magyar megnevezés mellett a polgármesteri hivatal épületén olvasható a Városháza Barót megnevezés is.
Ha egy román településről lenne szó, talán érthető volna a hónapok óta tartó tiltás e két magyar szó miatt. Egy 1100 éve, a magyar honfoglalás óta magyarok által lakott településről van szó. Ezt a régészet is bizonyítja. A közeli Köpecen és Miklósváron két honfoglalói sír és kard került elő. E nagy demokráciában, ahol a „nemzetes székely” nem másodrangú állampolgár, abban a városban, amely népességének 97 százaléka a hivatalos román népszámlálás szerint székely-magyar, alkotmányt, illetve jogállamiságot sért, ha kiírják egy közintézményre a városháza magyar nyelvű megnevezést. Véleményem e kérdésben az, hogy csak azért, mert a véletlen, a forgandó szerencse által Párizsban a félretájékoztatott nagyhatalmak képviselői 1920-ban diktátummal – azaz a nemzetközi jog alapján igazságtalanul – Romániának adományozták az önrendelkezés alapján önálló államalapításra is jogos Székelyföld magyar népét, az nem jogosíthatja fel a román hatalmat arra, hogy a székely népet minden közösségi jogtól megfossza. Két magyar szó használata egy színmagyar településen, egy magyar régióban nem lehet jogsértő! Természetesen, a törvényeket lehet csűrni-csavarni, de egy becsületes, együttélést támogató tisztviselő – a méltányosság alapján, a békés együttélés szellemiségében – ebből nem kavar ügyet. Bizonyára a háttérben meghúzódó nacionalista erők nyomására kénytelen ilyen pitiáner ügyekben is éreztetni a székely-magyar közösséggel, hogy ki az úr Székelyföldön! Az őshonos székely népnek kuss! Még mit nem! Magyarul leírni egy nyolc évszázados magyar településnevet, mindezek mellett azt a szörnyű, Magyarországon is használt megnevezést, hogy városháza! Micsoda szemtelenség! Mindezt akkor, amikor Európában a román törvények példa nélkülien toleránsak, széleskörűen biztosítják a nemzetiségek jogait. Természetes, hogy egy homogén és egységes nemzetállam egy ilyen méretű románellenes jogsértést nem engedélyezhet! A székelység kordában tartására (is) kinevezett prefektus, Dumitru Marinescu, Háromszék – 1968-tól Kovásznára keresztelt – megye prefektusa, a román jogállamiság védelmében kénytelen lépni, mert ő a törvényesség letéteményese! Természetesen, ilyen jogsértést nem tűrhet el! Egyelőre még csak körleveleket küldözget, és arra hívja fel Lázár-Kiss Barna András polgármester figyelmét, hogy hagyjon fel a jogállamiságot sértő magatartásával. Emlegeti is, hogy ő helyesen jár el. Példaként hozza fel, hogy a székely-magyar népességű Maksa község elöljárósága is hasonló bűnben leledzett, mint Barót. Hiába volt minden jó szó, nem hittek neki. De az igazság, azaz a román törvényesség diadalmaskodott a törvénytelen cselekedetek felett. Láss csodát, a pártatlan román törvények helyreállították az arcátlan jogsértést. Maksa vezetősége is pert veszített a brassói táblabíróságon. Marinescu kormánymegbízott ezúttal is toleránsan jár el! Barót polgármesterét már március 18-án figyelmeztette arra, hogy a polgármesteri hivatal homlokzatáról takarítsa el a fránya magyar szavakat. Május 8-án ismételten küldött felszólítást. A kapott választ már csak azért sem fogadhatja el, mert a magyar felirat „sem formailag, sem tartalmilag nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak”. Nemcsak az zavarja, hogy e két magyar szó messzire látszik, olvasható. Gondoljunk csak arra, hogy az idegen, ha ezt meglátja, még azt hiszi, hogy nem Romániában, hanem Magyarországon jár, gutaütést kap, és eltéved! A prefektus azért is aggódik, hogy mi lesz a székely atyafiakkal, ha betévednek a polgármesteri hivatalba, és nem ismerik a városháza kifejezést! Szegények, ha nincs náluk Ariadné fonala, elvesznek egy ilyen hatalmas intézményben. Ki tudja, még éhen is halnak, amíg kitalálnak onnan! A polgármester azonban nem ért a jó szóból, mert természetesnek tartja, hogy egy magyar városban magyar felirat (is) állhat egy közigazgatási intézményen. Nos, prefektus úr! Ha a hivatali elődjének köszönhetően a székely szimbólumokat, zászlókat nemcsak az egész ország megismerte, de törvényerőre is emelkedik azok használatának joga, talán az Ön érdeme lesz, hogy Székelyföldön elterjed a városháza, a községháza és a faluháza régi magyar megnevezések használata.
Az 1918-as ígérete
Prefektus úr! Engedje meg, hogy ne a gyulafehérvári ígéreteket idézzem, mert azok közismertek, hanem azok egyik előkészítőjét, szervezőjét, a nagygyűlés szónokát, aki ismertette a gyulafehérvári nyilatkozatot. Vasile Goldiş a Kolozsvári Hírlapban – 1918 novemberében – az erdélyi magyarság sorsa iránt érdeklődő újságírónak a következőt ígérte az erdélyi magyarság román uralom alá kerülésének következményeiről: „Teljes önkormányzatuk lesz. Magyar iskoláikat, magyar közigazgatásukat, magyar bíróságaikat megtarthatják, kulturális intézményeiket fejleszthetik.”
Kérdem, ezt igazolják a baróti polgármesternek, régi magyar szóval, városbírónak küldött átiratai a román alkotmányosságra, törvényességre hivatkozva? Vajon nem a székelység közösségi jogainak korlátozásáról, kordában tartásáról van szó? Az Ön által emlegetett nyelvhasználati törvények toleranciáról tanúskodnak? Figyelmébe ajánlom szélsőségesen nacionalista román honfitársaimnak, hogy tanulmányozzák az 1940-es években használatos magyar pénzeket: csodák csodája, a Horthy-korszakban senkit nem zavart, hogy a pénzekre is hatnyelvű feliratot nyomtattak.
Mivel az 1918-as ígéretek felsorolására és azok be nem tartására egy vaskos könyv sem lenne elég, ezért csak néhány sort idézek abból a levélből, amelyet Ion I. C. Brătianu, Románia több alkalommal regnáló miniszterelnöke írt 1919-ben. E hivatalos levél szerint, amelyet a nagyhatalmak képviselőinek a félrevezetésére, helyesebben ámítására Párizsban felolvastak, szerepel a teljes jogegyenlőség ígérete, amely az új Románia „összes állampolgárának” jár. Ebben a román kormány megígérte, hogy „biztosítani fogja a kisebbségek jogait és szabadságát a közigazgatás tág decentralizációja által, azon kívül idegen lakosságának szabad fejlődést biztosít nyelvi, nevelési és egyházi ügyekben”. Úgy tűnik, hogy ez is átverés, félrevezetés volt! Nem kell csodálkozni azon, ha az ígéretek be nem tartása, a közösségi jogoktól való megfosztás, a nyelvi intolerancia rádöbbenti a székely népet arra, hogy küzdenie kell a területi autonómiáért, a székely régió székely-magyar népének jövőjéért.
A román intoleráns nacionalisták gondoljanak arra is, hogy miért nem kell nekünk az olyan demokrácia, ahol a települések vezetőit törvény elé lehet citálni azért, mert régi és közismert magyar szóval fel merik írni egy intézmény nevét. Ne csodálkozzanak azon, ha a székely-magyarság nem fogadja el a román kormányzatnak azt a törekvését, hogy régiósítás címén kisebbséggé tegye. Ne ámuldozzanak azon, hogy a székelység miért fog hatalmas tömegekben kimenni az utcákra. Ne emlegessék, hogy Európában példa nélküli a román „kisebbségpolitika”. Ne feledjék: a székely nép megunta, hogy őshonosként, többségiként kisebbségként bánnak vele, és azt is, hogy idegenek diktálnak azon a földön, amely az övé, amelyért évszázadokon át elődei ontották vérüket!
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Öt polgármestert perelt be Kovászna megye prefektusa székely zászlók miatt
Öt polgármestert perelt be az elmúlt napokban Dumitru Martinescu, Kovászna megye prefektusa (a kormány megbízottja) amiatt, hogy a felszólítása ellenére sem távolították el a polgármesteri hivatalokról a székely zászlót.
A prefektus a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hétfőn Barót város, valamint Lemhény (Lemnia) és Árkos (Arcus) községek polgármesteri hivatalát perelte be a székely zászló kitűzése miatt, májusban pedig a kézdivásárhelyi és a kökösi (Chichis) polgármesteri hivatalt hívta perbe ugyanezért. A prefektus szerint az általa korábban felszólított polgármesterek közül a csernátoni (Cernat), a gelencei (Ghelinta), az ozsdolai (Ojdula) a vargyasi (Varghis) és a kovásznai eltávolította a székely zászlót a hivatal homlokzatáról.
A prefektus március elején kilenc településnek adott egyhetes haladékot a zászló eltávolítására. Dumitru Marinescu azokra a jogszabályokra hivatkozott, amelyek előírják, hogy a polgármesteri hivatalokra az ország és az Európai Unió zászlaja mellett a területi egységek saját – hivatalosan elfogadott – jelképei tűzhetők ki. A román hatóságok korábbi érvelése szerint a Székelyföld nem képez területi egységet, a székely zászlót pedig Kovászna megyében nem fogadták el a megye hivatalos jelképének.
A prefektus utalt arra, hogy nem szerepel a felszólítottak listáján Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala, és a Kovászna Megyei Tanács, mert ezeket az intézményeket már korábban beperelte a prefektusi hivatal.
A székelyzászló kitűzése miatt indított korábbi perek közül az uzoni (Ozun) ősszel folytatódik a Brassói Táblabíróságon. Jogerős ítéletben érvénytelenítette viszont a táblabíróság a Kovászna megye zászlójáról hozott önkormányzati határozatot.
A június 20-án hozott ítéletben a táblabíróság érvénytelenítette a Kovászna megyei önkormányzat 2008-ban hozott határozatát, amelyben a kormány által korábban elfogadott címer zászlóváltozatát is a jelképek közé sorolta. A megyei jelkép az egykori Háromszék vármegye címerének a kis mértékben módosított változata. A prefektus fő kifogása az volt, hogy Romániában nem rendelkezik jogszabály megyei zászló elfogadásáról, a megyéknek tehát csak címerük lehet.
MTI
Erdély.ma

A magyar feliratok ellen is harcol a háromszéki prefektus
A hivatalok magyar felirata miatt is perel a háromszéki prefektus. Dumitru Marinescu több település polgármesterét perelte be amiatt, hogy a hivatalok homlokzatára magyarul írták ki, hogy községháza, városháza vagy megyeháza. Mint arról beszámoltunk, a kormánymegbízott emellett több pert indított a székely zászló kitűzése miatt is.
Dumitru Marinescu szerint Kézdivásárhelyen és Baróton az egynyelvű városháza feliratot, Csernátonban, Gidófalván , Málnáson, Kézdialmáson és Kézdiszentléleken pedig az egynyelvű községháza feliratot kifogásolta. A prefektus előzetes panasszal élt Kovászna Megye Tanácsa esetében is, amely székhelye homlokzatára magyarul írta ki, hogy megyeháza. A Brassói Táblabíróság egy korábban indított hasonló perben jogerős ítéletben marasztalta el Maksa község polgármesteri hivatalát.
Tamás Sándor, háromszéki tanácselnök rámutatott: a beperelt hivatalok mindegyikén ott van a hivatalos tábla, amely a törvény által leírt módon előbb románul, aztán magyarul tünteti fel a hivatal megnevezését. Voltak azonban polgármesterek, akik az épület homlokzatára is felíratták a hivatal nevét magyarul.
Gidófalván például műemléképületben működik a községháza, amelynek a homlokzatán hagyományosan szerepelt a felirat, és annak eltávolítása a műemlékvédelmi törvényt sértené. „A prefektus elvben korrekt ember, de egy politikai párt gombnyomására működik. Azok hergelik hátulról, akik nem akarják, hogy a Székelyföldön békesség legyen" – vélekedett Tamás Sándor.
A háromszéki polgármesterek értetlenül állnak a prefektúra újabb támadása előtt, hiszen a hivatalok homlokzatán általában már az építéskor felkerült a Községháza felirat, a több mint száz éves műemléképületek felújításakor a régi betűket újrafestették, a hivatalos román és magyar nyelvű szabvány-táblák pedig a bejáratnál vannak felszerelve.
Berde József Gidófalva polgármestere a Sláger Rádiónak elmondta, a XX. század elején építették a községházát, és a homlokzatára akkor került fel magyarul a felirat. Az önkormányzat hat évvel ezelőtt restauráltatta az épületet, lecsiszolták a falakat és előkerültek a betűk, ezeket visszafestették. Árkos polgármesterét a székely zászló miatt hívja a bíróság elé a prefektúra, a magyar felirat ezúttal nem került előtérbe. Máthé Árpád polgármester elmondta, a székely zászlót már korábbi mandátuma elején kitűzte, öt éve lobog a községházán, eddig nem zavart senkit. „Minden fellebbezési lehetőséggel élni fogunk, remélem, még a végleges ítélet előtt elfogadják az alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhassák szimbólumaikat.”- szögezte le az árkosi polgármester.
Kovács Blanka
Erdély.ma

Székely zászlók: ki levette, ki nem
Úgy tűnik, féligazságokkat nyilatkozott Dumitru Marinescu háromszéki prefektus, ugyanis az önkormányzatok csak egy része távolította el a székely zászlót a polgármesteri hivatalokról, és nem feltétlenül a felszólításai miatt.
Dumitru Marinescu szerdán jelentette be, pert kezdeményez öt háromszéki önkormányzat ellen, mivel az előzetes felszólításnak nem engedelmeskedtek, és nem távolították el az önkormányzat épületéről az arany-kék lobogót. A bejelentés ugyanakkor tartalmazta azt a közlést is, miszerint a csernátoni, a gelencei, az ozsdolai, a vargyasi és a kovásznai önkormányzat eltávolította a zászlót a kormányhivatal felszólítása nyomán. Csütörtökön portálunk érdeklődésére viszont kiderült, hogy a prefektus által állítottak csak részben igazak, mivel például Csernáton község polgármesteri hivatalának épületén ott lobog a zászló, az ozsdolain pedig azért nem látható, mert az ingatlan homlokzatát felújították, és az időre lekerült onnan minden, a román címert és zászlót és a feliratokat is odaértve.
Brânduș Dendyuk Szilveszter ozsdolai előljáró érdeklődésünkre hangsúlyozta, hogy mind a EU, mind a román és a székely zászló is visszakerül a helyére, ez nem kérdéses, és nem is szándékoztak eleget tenni Marinescu felkérésének. Gelence MPP-s elöljárójával Cseh Józseffel nem sikerült felvennünk a kapcsolatot, viszont a polgári alakulat megyei vezetőinek nincs tudomása arról, hogy engedelmeskedett volna a prefektusi elvárásnak. Vargyas község polgármestere Ilkei Ferenc megkeresésünkre elmondta, hogy ők kifejezetten eltávolították a lobogót, és a hivatal közelében, egy hat méter magas oszlopon helyezték el, de hamarosan visszahelyezik a községháza homlokzatára. Ilkei szerint nem rendelkeznek megfelelő apparátussal, így nincs jogászuk, és emiatt most el akarták kerülni a pert. A művelődési ház homlokzatán viszont továbbra is ott van a zászló. A kovásznai városházáról a lobogó már korábban lekerült, még a Kőrösi Csoma Sándor középiskolában kirobbant hajpántos-cirkusz idején. Thiesz János akkor azzal érvelt, hogy nem akarták tovább borzolni a kedélyeket.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke egyszerűen félretájékoztatásnak minősítette a prefektus kijelentését, Csernátont hozva fel példaként, ahol mint a helyszínen is kiderült, valóban a helyén van a zászló. A megyei önkormányzat vezetője úgy vélte, a kormánybiztos így próbál nyomást gyakorolni a közvéleményre, viszont sem az említett önkormányzatok, sem azok, amelyek ellen pert indított nem fogják eltávolítani a lobogót.
Marinescu egyébként márciusban azon jogszabályok alapján kérte a zászlók levételét, melyek szerint a polgármesteri hivatalokra az ország és az Európai Unió zászlaja mellett a területi egységek saját – hivatalosan elfogadott – jelképei tűzhetők ki. Mivel Székelyföld nem tekinthető önálló egységnek, a zászló pedig nem volt elfogadva a megye jelképének, így kitűzése közintézményre törvénybe ütköző.
Egyébként a perbe fogott önkormányzatok, mint például a baróti, vagy az árkosi a homlokzaton hagyják a lobogót a bírósági ítélet megszületéséig, mivel felfogásukban nem követtek el törvénytelenséget.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

Hargitai ultimátum zászlóügyben
Továbbra is kettős beszédet folytatnak a román hatóságok a székely zászló használata kapcsán. Miközben a kormány képviselői – legutóbb Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes Bálványosfürdőn – olyan jogszabály elfogadását ígérik, amely lehetővé teszi, hogy a helyi közigazgatási szervek saját zászlót fogadjanak el, és azt az alárendeltségükbe tartozó középületekre kitűzzék, a székelyföldi prefektusok minden eszközzel megpróbálják eltávolíttatni a lobogókat a közintézményekről.
Kovászna megye prefektusához hasonlóan hétfőn a hargitai is a székely lobogók eltávolítására szólított. Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus tegnap körlevélben szólította fel a megye valamennyi polgármesterét, hogy három napon belül távolítsák el a város- és községházákról "azokat a zászlókat, amelyek nem tartják tiszteletben a hatályos jogszabályok előírásait".
A jogi bükkfanyelven megfogalmazott dokumentum nem nevezi meg ugyan konkrétan, hogy milyen lobogókról van szó, de egyértelműen a számos polgármesteri hivatalra kitűzött székely, illetve magyar zászlókra utal. Adrian Jean Andrei ugyanakkor a csíkszeredai bíróság nemrég hozott ítéletére hivatkozik, amely helyben hagyta a csíkmadarasi polgármesterre a prefektus által kiszabott pénzbüntetést.
Mint ismert, a kormány területi megbízottja februárban "más államok jelképeinek jogtalan használata miatt" négyezer lejes bírsággal sújtotta Bíró László elöljárót, mivel a községházán a román mellett a székely, valamint a címeres magyar zászló is helyet kapott. (Utóbbit a prefektus Magyarország hivatalos zászlajának tekinti, ami azonban nem felel meg a valóságnak, mivel csak a címer nélküli számít hivatalos állami jelképnek).
A polgármester fellebbezését a bíróság elutasította, a pénzbírságot pedig 2500 lejre csökkentette. "A bírósági ítélet nyomán szertefoszlottak a Románia zászlajának és az idegen államok lobogóinak használatát szabályozó törvényes előírások átértelmezését célzó kísérletek" – állapítja meg körlevelében Adrian Jean Andrei.
Július elején Dumitru Marinescu, Kovászna megye prefektusa öt háromszéki polgármestert perelt be azért, mert felszólítása ellenére sem távolították el a polgármesteri hivatalokról a székely zászlót. A prefektusi nyomásgyakorlás ellenére az érintett elöljárók nem távolították el véglegesen az épületek faláról, vagy csak zászlórúdra helyezték át az ősi nap-hold szimbólum-párossal díszített, aranysávos kék zászlót. Miközben a román tisztségviselők folyamatosan arra hivatkoznak, hogy közintézményen tilos elhelyezni a székely zászlót, Liviu Dragnea kormányfőhelyettes nemrég maga is elismerte, hogy jelenleg joghézag van ebben a kérdésben.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Újabb perek a székely zászló miatt
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal és a Kovászna Megyei Tanács ellen is pert indított a megyei prefektusi hivatal, amely azt nehezményezi, hogy a két intézmény homlokzatán székely zászló lobog – írta pénteken a maszol.ro hírportál.
A portál szerint a kormány helyi megbízottja már januárban felszólította az önkormányzatokat a székely zászló eltávolítására, de a felszólításoknak nem tettek eleget.
A hivatal szerint a nemzeti kisebbségek használhatják nemzeti jelképeiket, de csak ünnepek alkalmából, így a székely zászló nem lenghet állandóan az önkormányzati épületeken.
A Kovászna megyei prefektúra május óta hat település önkormányzatát perelte be a székely zászló használata miatt, a kézdivásárhelyi, a baróti, a csernátoni, a kökösi, a lemhényi és az árkosi polgármesteri hivatalt.
Ugyanakkor a prefektus felszólítására a kovásznai, a gelencei, az ozsdolai és a vargyasi polgármester bevonatta a székely zászlót. Utóbbi kettő azonban egy idő után újra kifüggesztette, ezért őket ismét felszólította a zászló visszavonására Dumitru Marinescu prefektus – írta a portál.
MTI
erdon.ro

Folytatódnak a zászlóperek Háromszéken
Újabb támadást indított a Kovászna megyei prefektúra a székely zászló ellen: ezúttal Kovászna Megye Tanácsát és Sepsiszentgyörgy önkormányzatát perelte be a székházaik homlokzatára kitűzött lobogó miatt.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szombaton közölte, a napokban kapta meg a bírósági értesítést a prefektúra keresetéről. Dumitru Marinescu prefektus a Mediafax hírügynökségnek elmondta, korábban mindkét önkormányzatnak küldött felszólítást, hogy távolítsák el a szerinte törvénytelenül kitűzött kék-arany lobogót, s mivel nem tettek eleget a kérésének, a bírósághoz fordult.
A prefektus meglátása szerint a közintézményeken csak a törvény által előírt zászlók, szimbólumok és feliratok használhatók. A kormányhivatal eddig öt háromszéki polgármestert perelt már be, mert a felszólítása ellenére nem vették le a székely zászlót: májusban Kézdivásárhely és Kökös, júliusban Barót, Lemhény és Árkos ellen kezdeményezett bírósági eljárást. Bár Marinescu úgy tudja, a csernátoni, gelencei, ozsdolai, vargyasi és kovásznai elöljárók eleget tettek a zászló eltávolítására vonatkozó felszólításának, a polgármesterek ezt cáfolják. Tamás Sándor hangsúlyozta, nem veszik le a zászlót, azt csak karhatalmi erőkkel távolíthatja el a prefektus.
A háromszéki politikus emlékeztetett, közeleg az 1918 december elsejei gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma, s száz év után Romániának számot kell adnia, biztosította-e a nemzeti kisebbségeknek a nyilatkozatba foglalt jogokat. „A számvetés során kiderül, hogy több gondot okozott, mint amennyit megoldott” – mutatott rá. Tamás Sándor szerint az utóbbi időkben erősödő magyarellenes hisztéria a bírósági döntésekben is megmutatkozik. Egyértelmű, hogy a bíróságokon politikai döntések születnek, ez történt az uzoni önkormányzat ügyében is.
Mint arról beszámoltunk, a múlt héten a brassói fellebbviteli bíróság elutasított az uzoni polgármester fellebbezését, és törvénytelennek nyilvánította a községháza homlokzatára kitűzött székely zászlót. Első ízben született végleges ítélet a polgármesteri hivatalra kitűzött székely zászló ügyében.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Újabb székelyzászlós perek zajlanak Háromszéken
Újabb támadást indított a Kovászna megyei prefektúra a székely zászló ellen, ezúttal Kovászna Megye Tanácsát és Sepsiszentgyörgy önkormányzatát perelte be a székházaik homlokzatára kitűzött kék-arany lobogó miatt.
Tamás Sándor a háromszéki közgyűlés elnöke a napokban kapta meg a bírósági értesítést a prefektúra keresetéről, és leszögezte, a zászlót nem veszik le, a bíróságon védik meg.
Dumitru Marinescu prefektus elmondta, korábban mind a két önkormányzatnak küldött felszólítást, hogy távolítsák el a szerinte törvénytelen zászlót, mivel nem tettek eleget a kérésének, a bírósághoz fordult. Újabb támadást indított a Kovászna megyei prefektúra a székely zászló ellen, ezúttal Kovászna Megye Tanácsát és Sepsiszentgyörgy önkormányzatát perelte be a székházaik homlokzatára kitűzött kék-arany lobogó miatt.
Tamás Sándor a háromszéki közgyűlés elnöke a napokban kapta meg a bírósági értesítést a prefektúra keresetéről, és leszögezte, a zászlót nem veszik le, a bíróságon védik meg.
Dumitru Marinescu prefektus elmondta, korábban mind a két önkormányzatnak küldött felszólítást, hogy távolítsák el a szerinte törvénytelen zászlót, mivel nem tettek eleget a kérésének, a bírósághoz fordult.
A kormányhivatal eddig öt háromszéki polgármestert perelt már be, mert a felszólítása ellenére nem vették le a székely zászlót: Kézdivásárhely, Kökös, Barót, Lemhény és Árkos ellen kezdeményezett bírósági eljárást. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

A „Megyeháza” felirat is zavarja a háromszéki prefektust
A székely zászlók után a „Megyeháza” felirat használata miatt is pert indított a háromszéki prefektus. Dumitru Marinescu felszólította az önkormányzatot, hogy távolítsa el székháza homlokzatáról a tavaly ősszel felhelyezett „Megyeháza” felíratott, mivel ennek nem tettek eleget, most keresetet adott be a Kovászna megyei törvényszékre, kérve a tábla eltávolítását. A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor a Sláger Rádiónak el- mondta: a bíróságnak címzett válaszban felvetik azt a lehetőséget, hogy a magyar tábla fölé elhelyezik annak román nyelvű változatát a „Casa Judeţului” felirattal.
Védjük saját igazunkat, hiszen a „Kovászna megye tanácsa” megfogalmazás idegen a közvélemény számára, ezért gondoltuk, hogy visszahonosítjuk a „Megyeháza, Városháza, Községháza” fogalmakat, amelyek más nyelveken is közelebb állnak az emberekhez. Például szász vidéken használatos a német „Ratthaus” kifejezés. „Nekünk egyik feladatunk, hogy a megye lakosságával tartsuk a kapcsolatot, és Háromszék lakosságának 75 százaléka magyar. A magyar nyelvnek, magyar kultúrának megfelelő megfogalmazást találtunk, és bíróságon próbáljuk ezt megvédeni”, mutatott rá Tamás Sándor.
Hozzátette: látva a hisztériát, ami a romániai magyarok ellen Bukarestben kialakult, nincsenek illúzióik, hogy megváltozik a központi államigazgatás gondolkodásmódja. Ez sok esetben befolyásolja az igazságszolgáltatásban is a gondolkodást, és az tapasztalható hogy a bíróságok politikai ítéleteket hoznak.
A háromszéki tanácselnök úgy véli Dumitru Marinescu is olyan mint a korábbi prefektus, bár azt hitték, hogy magánszemélyként jó ember, akkor prefektusként is normális lesz. Mivel nem ezt tapasztalják, az RMDSZ háromszéki szervezete várhatóan újból felállítja Sepsiszentgyörgyön a „SIC – Terra Siculorum” óriás-pannót, amivel a korábbi prefektus Codrin Munteanu tevékenysége ellen tiltakoztak.
Mint arról beszámoltunk: a háromszéki kormánybiztos az elmúlt napokban újabb támadásokat indított a székely zászlók használói ellen. Legutóbb Kovászna Megye Tanácsát és Sepsiszentgyörgy önkormányzatát perelte be a székházaik homlokzatára kitűzött kék-arany lobogó miatt. Korábban öt háromszéki polgármestert – a kézdivásárhelyit, kökösit, barótit, lemhényit és árkosit – perelte be, mert a felszólítása ellenére nem vették le a székely zászlót. Tamás Sándor hangsúlyozta, nem veszik le a zászlót, azt csak karhatalmi erőkkel távolíthatja el a prefektus. Múlt héten a brassói fellebbviteli bíróság az uzoni polgármesteri hivatalra kitűzött székely zászlót végleges ítéletében törvénytelennek nyilvánította. Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Újra perrel fenyeget a prefektus (Nagybacon)
A kormánymegbízotti hivatal arra szólította fel Nagybacon polgármesterét, távolítsa el székházáról a Községháza feliratot és a székely zászlót. Dumitru Marinescu prefektus szerint Székelyföld nem létezik, így zászlója sem lehet, ezért úgy véli, a polgármesteri hivatal homlokzatán nincs mit keresnie a kék-arany lobogónak.
Simon András polgármester szerint a prefektus bármit mondhat, Székelyföld létezik, zászlaja volt és van. „A zászló a miénk, használatának korlátozásával sem értek egyet. Ám okulva abból, hogy a prefektus már nyert meg hasonló pereket, kiskaput kerestem és találtam: a homlokzatról levesszük, de az önkormányzat székhelyétől néhány méternyire található világháborús hősők emlékét örző emlékművön helyezzük el, ebbe nem szólhatnak bele” – nyilatkozta Simon András. A Községháza feliratot sem tartja törvényellenesnek Simon: a községben mindenki által beszélt és értett nyelven készült, kivitelezése ízléses, ráadásul már 1905-ben is volt hasonló felírat az ingatlanon – ezt fényképek is bizonyítják. „Beszéltem jogtanácsossal és a megyei tanács elnökével, akik arra bátorítottak, tartsak ki. Helyzetünket erősíti, hogy a felirat ténylegesen nem is a hivatal, hanem a szomszédos kultúrház homlokzatán van elhelyezve – a két intézmény nincs egy fedél alatt – ráadásul nem új feliratról van szó, hanem egy régi felújításáról. Ha a harmincnapos határidő után ezért beperelnek, állunk elébe.”
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A háromszéki prefektus megduplázta szimbólumperek számát
Hivatalba lépése óta megkétszerezte a székely szimbólumok és a magyar feliratok miatt indított perek számát a Kovászna megyei prefektus. Tamás Sándor a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, már követhetetlen a rengeteg bírósági feljelentés, eljárás, most próbálják összesíteni, hogy a hány ilyen jellegű pert indított a prefektúra, és melyik éppen milyen stádiumban van.
Codrin Munteanu korábbi kormánybiztos az év eleji leváltásig 22 ízben fordult a bírósághoz, a székely zászló használatát vagy különböző magyar feliratokat kifogásolva, utódja Dumitru Marinescu a becslések szerint megduplázta az ilyen jellegű perek számát.
Pereltek a székely zászló, a város zászló, a megye zászló, a községháza, a megyeháza és más feliratok miatt, mondta Tamás Sándor, akinek Dumitru Marinescu ellen emberként nincs kifogása, ám meglátása szerint pártkatonaként éppen olyan, mint elődje.
A kormánybiztos legutóbb Nagybacon polgármesterét szólította fel, hogy távolítsa el a székely zászlót a polgármesteri hivatalról, és a községháza felirat ellen is szót emelt, holott az a kultúrház homlokzatán van. Dumitru Marinescu ez esetben is azzal fenyegetőzik, hogy harminc napon belül pert indít.
Tamás Sándor ugyanakkor emlékeztetett, hogy a megye zászlóval kapcsolatos pert alapfokon megnyerték, majd a brassói táblabíróság törvénytelennek ítélte. „Csak Kovászna és Hargita megyéknek nem lehet zászlója, a többinek igen, ez szerint van Székelyföld és az azt körülvevő ország.”- mondta Tamás Sándor.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Etnikai feszültséget szítanak Székelyföldön?
Feszültséget szítanak a székelyek és a román kormány között a kabinet Kovászna megyei képviselői - nyilatkozott az MTI-nek Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki szervezetének elnöke.
Tamás Sándor elmondta, a prefektusi tisztséget 2012 májusa és 2013 januárja között betöltő, magyarellenességéről híres Codrin Munteanu és hivatali utódja, Dumitru Marinescu 55 pert indított háromszéki önkormányzatok, közösségek ellen, amelyekben a székelyek szimbólumait vagy anyanyelvhasználatát támadták.
Az önkormányzati vezető elmondta, a prefektusok által indított perek kimutatását eljuttatta Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek.
Tamás Sándor szerint a perek némelyikét a székely zászló, vagy más helyi zászló hivatali kitűzése miatt indították, de a prefektusok peres úton próbálják eltávolíttatni az egyes közintézményeken szereplő "községháza", vagy "megyeháza" magyar nyelvű feliratokat is, más esetekben pedig azt kifogásolták, hogy egyes kétnyelvű táblákon felül szerepel a magyar megnevezés, és alul a román.
A Codrin Munteanu által elindított perek közül azt találta a legviccesebbnek, amelyet a bodoki polgármesteri hivatal ellen indított a prefektus, mert egy erdei út nevét jelző táblán egymás mellett, nem pedig egymás alatt szerepel a román és a magyar felirat. A Dumitru Marinescu által indított perek közül a megyei önkormányzat ellenit emelte ki, amelyben a hivatal háromnyelvű, román, magyar és angol a fejléces papírját kifogásolta a prefektus.
"Dumitru Marinescu prefektus emberként rendes, de hivatalnokként már túltesz az elődjén, a magyarfaló Codrin Munteanun" - jegyezte meg a székelyföldi önkormányzati vezető. "Hiába törekszik a miniszterelnök jó viszonyra a magyar közösséggel, ha a helyi megbízottjai gyakorlatilag megmérgezik a magyarok és a románok közötti, illetve a székelység és a kormány közötti viszonyt" - tette hozzá Tamás Sándor.
Kitekinto.hu