A magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok szerint egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, az önkormányzat most magyar személyiségeket is kitüntetett. Egyelőre román nyelvű plakátok hirdetik, és szinte kimondottan a román fiatalságnak szóló koncerteket. A Krónika napilap és számos magyar nemzetiségű vásárhelyi lakos panaszára reagálva, Csegzi Sándor alpolgármester számadatokkal próbálta cáfolni azt a felvetést, miszerint a városnapokról egyre inkább kiszorulnak a magyar jellegű rendezvények. Szerinte az esti órákig egyenlő a magyar és a román kulturális rendezvények aránya, este azután több román énekes és együttes koncertezik. Csegzi a Bolyai-bulit, az EMKE gazdag kínálatát, a délutáni népművészeti programokat, a sportvetélkedőket, a főtéri kiállításokat emelte ki. Június 25-én zártkörű rendezvény keretében átadták a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat. Előbbire Kovács Levente rendezőt, a Színművészeti Egyetem dékánját és Valentin Marica írót, a Marosvásárhelyi Rádió főmunkatársát javasolta az önkormányzat. Az idegen állampolgárként Marosvásárhelyért sokat tevők sora az idén Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Hóbor Erzsébettel, a Zalaegereszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság vezetőjével gazdagodott. /Szucher Ervin: Etnikai egyensúly, csak az esti órákig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Több ezer ellátott sorsa megoldatlan
Súlyos válságban a szociális szféra
Az eddigi legsúlyosabb krízishelyzetbe kerültek a szociális szolgáltatásokat biztosító Maros megyei civil szervezetek. Ellátottak ezrei, hátrányos helyzetű idős emberek, súlyos fogyatékkal élő gyerekek maradhatnak ellátás nélkül, mivel ezek a szervezetek január 1-től semmiféle anyagi támogatást nem kaptak a Maros Megyei Tanácstól – hívták fel a figyelmet a helyzet súlyosságára a civil szféra képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon. A találkozóra meghívták a gyermekvédelmi igazgatóság és a megyei tanács képviselőit, viszont csak a gyermekvédelem sajtószóvivője jelent meg.
A jelen lévő szervezetek egyetértettek abban, hogy az évek során jó volt az együttműködés az általuk nyújtott szociális szolgáltatásokat részben finanszírozó Maros Megyei Tanáccsal, ezért állnak most döbbenten a kialakult helyzet előtt. Évekig tartott, hogy felépítsenek egy-egy hiánypótló, jól működő szolgáltatást, hogy lefedjenek bizonyos szükségleteket, amit valójában az állami szerveknek kellene megtenniük, jól képzett szakembercsapat áll a rendelkezésükre, és most azzal kell szembesülniük, hogy nem tudják többé ingyenesen ellátni a rászorulókat, akikkel dolgoztak, a szakembereiket pedig nem tudják fizetni. Bár a megye által biztosított finanszírozás csupán a költségek egy részét fedezte, más forrásokból pótolták a hiányzó részt, és felkarolták a nehéz helyzetben élőket, ugyanis sok esetben megyeszinten nincsen más alternatíva, ahová az ellátottaik fordulhatnának.
Andreia Moraru, az Alpha Transilvana Alapítvány képviselője a tegnapi sajtótájékoztatón ismertette a kialakult helyzetet. Mint mondta, december 31-én lejárt az egyesületek, alapítványok és a Maros Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság közötti finanszírozási szerződés, és nem hosszabbították meg, tehát azóta, azaz négy hónapja semmiféle támogatást nem kaptak a szociális szolgáltatásokat végző szervezetek. Az illetékesek arra hivatkoznak, hogy nincsen törvényes keret a támogatásra, tavaly májusban változott a közbeszerzési törvény, az alkalmazási útmutatói pedig tavaly augusztusban már megjelentek, tehát bőven lett volna idő előkészíteni az új szerződések megkötéséhez szükséges eljárásokat. Ugyanakkor tavaly novemberben napvilágot látott egy sürgősségi kormányhatározat, ami a megyei önkormányzatok felelősségét szögezi le. – Ami súlyosbítja a helyzetet, az a kommunikáció hiánya, amit a megyei önkormányzat részéről tapasztalunk. Az átiratok, amelyeket kaptunk, nem voltak egyértelműek, egyszer azt ígérték, hogy meg fog oldódni ez a probléma, máskor meg közölték, hogy nincs többé finanszírozás. A törvényre hivatkoznak, de nem tudjuk, hogy pontosan milyen törvényes előírások miatt kerültünk ebbe a helyzetbe, mert senki sem tájékoztatott róla. Le kellett volna ülni, és tájékoztatni az érintetteket a kialakult helyzetről, és közösen megoldást keresni. A nemkormányzati szervezeteknek nincsenek tartalékaik, vannak, amelyek hitelből folytatták a tevékenységet az utóbbi hónapokban, de oda jutottak, hogy le kell állítaniuk a szolgáltatásokat. Az ellátottak magukra maradnak, mert nincsen aki átvegye őket. És a paradoxon az, hogy idén az előző éveknél nagyobb összeget különítettek el a megyei költségvetésben a szociális szolgáltatásokra – mondotta Andreia Moraru.
Ötszáz idős, beteg gondozása van veszélyben
A Maros megye 26 községében otthoni beteggondozást végző Gyulafehérvári Caritasnak idén a második csapással kell szembenéznie. Miután februárban drasztikusan visszavágták az állami támogatást, most a megyei önkormányzattól kapott összegtől is elestek. Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója elmondta, Maros megyében az alapítványok és egyesületek által működtetett szociális szolgáltatások a csőd szélére jutottak, mert a megyei tanács és a gyermekvédelmi igazgatóság, bár négy hónap lejárt az évből, még nem találták meg a módját, hogyan is lehetne finanszírozni ezeket a szolgáltatásokat. Hozzátette, értetlenül állnak a tények előtt, ugyanis februárban átiratot kaptak a gyermekvédelmi igazgatóságtól, amelyben tájékoztatják őket azon szándékukról, hogy folytatni kívánják az együttműködést, csak meg kell várni a költségvetés elfogadását. Ezt biztatásként könyvelte el a szervezet, majd április 5-én érkezett egy újabb hivatalos értesítés, hogy nem lesz újabb szerződés.
A Caritas által biztosított otthoni idős- és beteggondozói szolgáltatás finanszírozása négy pilléren áll, az egyik az állami támogatás, amit közel harminc százalékkal csökkentettek, a másik a megyétől kapott összeg, ami a költségek 20-40 százalékát fedezte, továbbá a helyi önkormányzatok, illetve az ellátottak hozzájárulása, s óriási érvágást jelent számukra a megyei támogatás elmaradása. Májustól a kétezer Maros megyei ellátottból ötszáznak nem tudják biztosítani az otthoni idős- és beteggondozást, tizenkét munkakör forog veszélyben. – Az ötszáz személyből ötven-száz intézményes ellátásra fog szorulni, mert nincs aki gondozza, és ilyen körülmények között egy személy ellátása tízszer annyiba fog kerülni a megyének – vetítette előre a jövőt Ludescher László.
„Mit mondjunk az ellátottaknak?”
Valentin Marica, a súlyos szellemi fogyatékkal élő fiatalok fejlesztésére szakosodott Cezara nappali központ képviselője szerint sajnálatos, hogy éppen a döntéshozó szerv, a megyei tanács képviselői nem jelentek meg a találkozón. Rámutatott, megalázó a nemkormányzati szervezeteknek, hogy valósággal könyörögniük kell az ellátottaik jogaiért. – A sérült fiatalok, akikkel foglalkozunk, egykor csak ordítottak, verték a fejüket a földhöz, de mára odáig jutottak, hogy egyedül esznek és öltöznek – tette hozzá. Az Alpha Transilvana Alapítvány ugyanabban a hajóban evez, közel nyolcvan súlyosan sérült gyereknek többé nem tudják biztosítani az ingyenes fejlesztést, amint arról múlt csütörtöki lapszámunkban részletesen beszámoltunk.
Marinela Gombos, a Rheum-Care Alapítvány igazgatója felháborodva tette fel a kérdést: hogyan mondja azt az agyvérzés után lebénult betegeknek, hogy ne jöjjenek többé, mert nem tudják ingyenesen biztosítani a rehabilitációjukat. Olyan sokan fordulnak hozzájuk, hogy 12-ről 17-19-re kellett emeljék az ágyak számát, és ezeknek a betegeknek egy része nem tudja megengedni magának, hogy megfizesse ezt a szolgáltatást. – Más megyékben partnerként kezelik a civil szervezeteket, amelyek átvállalják ezeket a szolgáltatásokat, amiket az államnak kellene elvégeznie, nekünk pedig koldulnunk kell érte. Nem tudatosul az illetékesekben, hogy ezek mennyire fontosak a nehéz helyzetben lévőknek – nehezményezte az igazgatónő.
Dóczy Tamás, a Talentum Alapítvány képviselője rámutatott, nem járható út, hogy a szervezetek újabb heteket várjanak egy esetleges megoldás reményében, hiszen már így is visszafordíthatatlan veszteségekkel kell számolniuk. A jól képzett szakembereik, akikre építettek, továbbállnak, mert nem tudják őket fizetni. – Lehet, hogy öt hét múlva már nem lesz akivel folytassam ugyanazt a szolgáltatást – tette szóvá.
Bizonyos szolgáltatásokat többé nem finanszíroznak
A döntéshozó szerv, a megyei tanács képviselőinek, illetve a gyermekvédelmi igazgatóság vezetőségének a hiányában a szervezetek Doru Constantintól, az igazgatóság sajtószóvivőjétől próbáltak választ kapni az okokról, illetve a hogyan továbbról. A szóvivő sajnos nem sok jóval biztatta őket. Elismerte, hogy kritikus a helyzet, az új törvénykezés gyakorlatba ültetése igen nehézkes.
Mint mondta, ezután csak az elhelyezési, azaz bentlakó rendszerben működő szociális szolgáltatásokra biztosítanak finanszírozást négy területen: a családi erőszak áldozataival, hátrányos helyzetű gyerekekkel, fogyatékkal élő gyerekekkel, illetve felnőttekkel foglalkozó szervezeteknek. Számukra egy úgynevezett megbízatási szerződés alapján visszamenőleg megtérítik a januártól kiesett támogatást.
Viszont ez a csőd szélén álló Maros megyei civil szervezetek nagy részére nem vonatkozik, ugyanis zömében nappali központ formájában foglalkoznak a sérültekkel, hátrányos helyzetűekkel. – A jelenlegi törvényes kontextusban nem találtak megoldást az otthoni beteggondozó szolgálat, valamint a fogyatékkal élők, illetve hátrányos helyzetűek nappali központ formájában történő ellátásának a finanszírozására – hangsúlyozta a sajtószóvivő, aki újságírói kérdésre, hogy bár a törvénykezés egységes, más megyékben miért tudtak megoldást találni arra, hogy továbbra is támogassák a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezeteket, nem tudott választ adni. Mint mondta, erről a döntéshozó szervek tudnának érdemben nyilatkozni.
Lapunk kérdésére, hogy mi lesz a több ezer ellátottal, ha a szervezetek kénytelenek lesznek felfüggeszteni a szolgáltatásaikat, a szóvivő azt nyilatkozta, ha ebbe a helyzetbe kerülnek, akkor a gyermekvédelmi igazgatóság átveszi ezeket a személyeket, és bár óriási volumenű munka lesz, vannak szakembereik, akik ellássák őket.
Ha ez meg is történik, sajnos kétséges, hogy milyen hatékonysággal tudnak majd eleget tenni egy ilyen volumenű feladatnak, ami eddig úgymond le volt véve a vállukról. Jogos tehát a civil szervezetek aggodalma ellátottaik sorsáért, mint ahogyan azon kérdésük is, hogy miért kell egy évek óta jól működő rendszert így ellehetetleníteni.
MENYHÁRT BORBÁLA / Népújság (Marosvásárhely)