Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Marian, Mircea
3 tétel
2009. január 16.
A lap átvette magyar fordításban a bukaresti Evenimentul Zileiből Mircea Marian cikkét. 2004 decemberében, a védelmi és nemzetbiztonsági szakbizottságokban történt meghallgatásán Vasile Blaga belügyminiszter-jelöltként határozott ígéretet tett: „A minisztérium Hírszerző Igazgatóságát a parlament ellenőrzése alá fogom vonni!”Azonban amikor miniszter lett, Blaga elfeledkezett ígéretéről, a parlament semmilyen ellenőrzést nem gyakorolt az UM 0962, a belügyi titkosszolgálat felett. Ez a szervezet, a Belügyminisztérium Hírszerző és Elhárító Főigazgatósága (DGIPI) a liberális kormányzat alatt is homályban maradt. Az UM 0962 vezetésének, akárcsak a védelmi minisztérium vezetőinek időnként meg kellene jelenniük a képviselőház és a szenátus védelmi bizottságainak ülésein. A Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző parlamenti bizottságot újra kellene aktiválni, és elemezniük kellene az SRI 2006., 2007. és 2008. évi tevékenységét. Nem valószínű, hogy ez megtörténik a jelenlegi PSD–PDL kormányzás alatt. Inkább lehet arra számítani, hogy a parlament rövidesen megszavazza a nemzetbiztonságra vonatkozó törvénycsomag elnöki változatát, s ezzel szentesíti az államfő teljhatalmát a hírszerző szolgálatok fölött. /Basescu újraegyesítette a Szekuritátét. Kisebb-nagyobb válságok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2012. november 20.
Nacionalista, xenofób támadás Szatmárnémeti volt magyar polgármestere ellen
Nacionalista, xenofób támadás érte kedd délelőtt Ilyés Gyulát, Szatmárnémeti egykori polgármesterét és a Caritas jótékonysági szervezetet. A korábbi polgármester válaszra sem méltatta a támadót, Löchli Tünde pedig nevetségesnek és sajnálatosnak nevezte a támadást.
Az eset kedd délelőtt történt, amikor a Szatmár megyei prefektúra és a megyei tanács vezetői a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel tárgyaltak. Az idősek képviselői arra kérték a kormánybiztost és a tanácselnököt, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az Ifjúsági Tábor és az Unio gyár egykori kantinja a megyei tanács adminisztrációja alá kerüljön.
A nyugdíjasok úgy érveltek, hogy mindkét épületre szükségük lenne, mert azokat hasznosítani tudnák. Mircea Marian önjelölt nyugdíjasvezér kijelentette, hogy a korábbi kantinban nappali központot létesítene az időseknek, mivel „Szatmárnémeti az egyedüli olyan megyeközpont az országban, ahol nem működik hasonló". Amikor az egyik újságíró emlékeztette arra, hogy ez a kijelentése nem állja meg a helyét, kifakadt: „Persze, mert csinált Ilyés egy központot a magyarjainak!". Ilyés Gyula nem volt hajlandó foglalkozni a nacionalista, xenofób kijelentéssel. Megkeresésünkre csak annyit mondott, hogy nem hajlandó foglalkozni „egy beteg ember nyilatkozataival". „Egyszer menjen el és nézze meg, milyen jó ott az idősek hangulata, milyen jó a légkör", tette hozzá.
„Nem először fordul elő, hogy az az ember támadja a Caritast", reagált Löchli Tünde, a szatmárnémeti Caritas igazgatója. „Nekünk nem kell védekeznünk, mindig is átláthatóan működtünk. Látogatóinkat soha kategorizáltuk etnikai vagy vallási hovatartozása szerint. Arányuk nyilván megegyezik a lakosság etnikai arányaival. A mi feladatunk az, hogy enyhítsük az idős kor okozta gondokat, bajokat", folytatta Löchli.
Az igazgatónő emlékeztette ugyanakkor Mariant, (akinek világnézetét a fenti kijelentése, politikai nézetét pedig az tény jellemzi, hogy a rendszerváltás előtt vezetői funkciót töltött be az Unio gyárban, szerk.) hogy a nyugdíjasokat támogató tevékenység 1990-ben vette kezdetét Szatmárnémetiben, a mostani székhelyüket pedig pályázat útján újították fel. „A Caritasnak közel tízezer ellátottja van! Ha ennek az embernek nincs más dolga, mint minket folyamatosan támadni, akkor csak sajnálatomat tudom kifejezni iránta", mondta határozottan Löchli Tünde.
Ami a felvetés érdemi részét képezi (amely sajnálatos módon háttérben szorult), az Országos Ifjúsági és Sporthatóság egy olyan tervezeten dolgozik, mely szerint az ifjúsági táborok országos viszonylatban is átkerüljenek a megyei tanácsok adminisztrációja alá.
Kocsis Zoltán
szatmar.ro
Erdély.ma
Nacionalista, xenofób támadás érte kedd délelőtt Ilyés Gyulát, Szatmárnémeti egykori polgármesterét és a Caritas jótékonysági szervezetet. A korábbi polgármester válaszra sem méltatta a támadót, Löchli Tünde pedig nevetségesnek és sajnálatosnak nevezte a támadást.
Az eset kedd délelőtt történt, amikor a Szatmár megyei prefektúra és a megyei tanács vezetői a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel tárgyaltak. Az idősek képviselői arra kérték a kormánybiztost és a tanácselnököt, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az Ifjúsági Tábor és az Unio gyár egykori kantinja a megyei tanács adminisztrációja alá kerüljön.
A nyugdíjasok úgy érveltek, hogy mindkét épületre szükségük lenne, mert azokat hasznosítani tudnák. Mircea Marian önjelölt nyugdíjasvezér kijelentette, hogy a korábbi kantinban nappali központot létesítene az időseknek, mivel „Szatmárnémeti az egyedüli olyan megyeközpont az országban, ahol nem működik hasonló". Amikor az egyik újságíró emlékeztette arra, hogy ez a kijelentése nem állja meg a helyét, kifakadt: „Persze, mert csinált Ilyés egy központot a magyarjainak!". Ilyés Gyula nem volt hajlandó foglalkozni a nacionalista, xenofób kijelentéssel. Megkeresésünkre csak annyit mondott, hogy nem hajlandó foglalkozni „egy beteg ember nyilatkozataival". „Egyszer menjen el és nézze meg, milyen jó ott az idősek hangulata, milyen jó a légkör", tette hozzá.
„Nem először fordul elő, hogy az az ember támadja a Caritast", reagált Löchli Tünde, a szatmárnémeti Caritas igazgatója. „Nekünk nem kell védekeznünk, mindig is átláthatóan működtünk. Látogatóinkat soha kategorizáltuk etnikai vagy vallási hovatartozása szerint. Arányuk nyilván megegyezik a lakosság etnikai arányaival. A mi feladatunk az, hogy enyhítsük az idős kor okozta gondokat, bajokat", folytatta Löchli.
Az igazgatónő emlékeztette ugyanakkor Mariant, (akinek világnézetét a fenti kijelentése, politikai nézetét pedig az tény jellemzi, hogy a rendszerváltás előtt vezetői funkciót töltött be az Unio gyárban, szerk.) hogy a nyugdíjasokat támogató tevékenység 1990-ben vette kezdetét Szatmárnémetiben, a mostani székhelyüket pedig pályázat útján újították fel. „A Caritasnak közel tízezer ellátottja van! Ha ennek az embernek nincs más dolga, mint minket folyamatosan támadni, akkor csak sajnálatomat tudom kifejezni iránta", mondta határozottan Löchli Tünde.
Ami a felvetés érdemi részét képezi (amely sajnálatos módon háttérben szorult), az Országos Ifjúsági és Sporthatóság egy olyan tervezeten dolgozik, mely szerint az ifjúsági táborok országos viszonylatban is átkerüljenek a megyei tanácsok adminisztrációja alá.
Kocsis Zoltán
szatmar.ro
Erdély.ma
2016. március 15.
Vita a titkosszolgálatok hatásköréről
Tovább folytatódik a vita arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem rendelkezik-e túl nagy befolyással, és milyen mértékben biztosított a magánélethez való jog, miután a kormány felhatalmazta a SRI-t, hogy súlyos bűncselekmények esetén részt vegyen a nyomozásban.
A kormány pénteken fogadott el egy sürgősségi kormányrendeletet, amellyel úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a rendőrségi és titkosszolgálati lehallgatásokat. A szétválasztás azt jelenti, hogy a rendőrök és az ügyészek használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban. A módosítás azért vált szükségessé, mert a hírszerzés eddig végezhetett lehallgatásokat az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is, aminek jogalapját hatálytalanította február közepén egy alkotmánybírósági döntés.
A Gândul.info liberális hírportál hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányrendelet az elfogadás előtti változatához képest tartalmaz egy kiegészítést, amely lehetővé teszi a titkosszolgálatnak, hogy terrorista és nemzetbiztonsági bűncselekmények esetén részt vegyen a büntetőeljárásban, lehallgatásokat és megfigyeléseket végezzen.
A Hotnews.ro hírportál úgy értelmezte a rendeletet, hogy a kormány szélesebb hatáskört biztosított a belföldi hírszerzésnek, mint amekkorával rendelkezett az alkotmánybírósági döntés előtt. A portál felsorolja, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok közé tartoznak egyebek mellett az alkotmányos rend elleni cselekedetek, a kémkedés, az árulás, az állammal szembeni ellenséges cselekedetek.
Mircea Marian ismert jobbközép újságíró közösségi oldalán egy bejegyzésben a jogállamiság elleni példátlan támadásnak nevezte, hogy a SRI nemzetbiztonsági és terrorista bűncselekmények esetén is nyomozást végezhet. Az újságíró szerint ez az egykori hírhedt Securitate kommunista titkosszolgálat "feltámasztását" jelenti. Az újságíró szerint nem az alkotmánybíróság döntését kell bírálni, hanem a SRI-nek azt a vágyát, hogy minél nagyobb befolyásra tegyen szert.
Ion Cristoiu az Evenimentul Zilei című újságban bírálta a kormány rendeletét. Úgy vélte, ez a megoldás nem oszlatja el a kételyeket, hogy a titkosszolgálat nem fér hozzá a továbbiakban is a rendőrök és az ügyészek által végzett lehallgatások tartalmához. Szerinte az alkotmánybíróság döntését akkor tartották volna tiszteletben, ha az ügyészség a saját felszerelését használná a gyanúsítottak megfigyelésére.
Dacian Ciolos miniszterelnök és Raluca Pruna igazságügyi miniszter is állást foglalt a vitában. Úgy vélik, hogy a SRI-nek eddig is joga volt részt venni a súlyos bűncselekmények felderítésében, és hangsúlyozták, hogy a SRI a lehallgatásokat csakis bírói felügyelet alatt végezheti. Ciolos szerint alaptalan a sajtó azon értelmezése, amely szerint a rendelet feltámasztja az egykori Securitatét. Népújság (Marosvásárhely)
Tovább folytatódik a vita arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem rendelkezik-e túl nagy befolyással, és milyen mértékben biztosított a magánélethez való jog, miután a kormány felhatalmazta a SRI-t, hogy súlyos bűncselekmények esetén részt vegyen a nyomozásban.
A kormány pénteken fogadott el egy sürgősségi kormányrendeletet, amellyel úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a rendőrségi és titkosszolgálati lehallgatásokat. A szétválasztás azt jelenti, hogy a rendőrök és az ügyészek használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban. A módosítás azért vált szükségessé, mert a hírszerzés eddig végezhetett lehallgatásokat az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is, aminek jogalapját hatálytalanította február közepén egy alkotmánybírósági döntés.
A Gândul.info liberális hírportál hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányrendelet az elfogadás előtti változatához képest tartalmaz egy kiegészítést, amely lehetővé teszi a titkosszolgálatnak, hogy terrorista és nemzetbiztonsági bűncselekmények esetén részt vegyen a büntetőeljárásban, lehallgatásokat és megfigyeléseket végezzen.
A Hotnews.ro hírportál úgy értelmezte a rendeletet, hogy a kormány szélesebb hatáskört biztosított a belföldi hírszerzésnek, mint amekkorával rendelkezett az alkotmánybírósági döntés előtt. A portál felsorolja, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok közé tartoznak egyebek mellett az alkotmányos rend elleni cselekedetek, a kémkedés, az árulás, az állammal szembeni ellenséges cselekedetek.
Mircea Marian ismert jobbközép újságíró közösségi oldalán egy bejegyzésben a jogállamiság elleni példátlan támadásnak nevezte, hogy a SRI nemzetbiztonsági és terrorista bűncselekmények esetén is nyomozást végezhet. Az újságíró szerint ez az egykori hírhedt Securitate kommunista titkosszolgálat "feltámasztását" jelenti. Az újságíró szerint nem az alkotmánybíróság döntését kell bírálni, hanem a SRI-nek azt a vágyát, hogy minél nagyobb befolyásra tegyen szert.
Ion Cristoiu az Evenimentul Zilei című újságban bírálta a kormány rendeletét. Úgy vélte, ez a megoldás nem oszlatja el a kételyeket, hogy a titkosszolgálat nem fér hozzá a továbbiakban is a rendőrök és az ügyészek által végzett lehallgatások tartalmához. Szerinte az alkotmánybíróság döntését akkor tartották volna tiszteletben, ha az ügyészség a saját felszerelését használná a gyanúsítottak megfigyelésére.
Dacian Ciolos miniszterelnök és Raluca Pruna igazságügyi miniszter is állást foglalt a vitában. Úgy vélik, hogy a SRI-nek eddig is joga volt részt venni a súlyos bűncselekmények felderítésében, és hangsúlyozták, hogy a SRI a lehallgatásokat csakis bírói felügyelet alatt végezheti. Ciolos szerint alaptalan a sajtó azon értelmezése, amely szerint a rendelet feltámasztja az egykori Securitatét. Népújság (Marosvásárhely)