Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ képviselő és Dan Manolescu helyi román újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke európai autonómia körútra indulnak. Ellátogatnak Koszovóba, Montenegróba, Dél-Tirolba, Katalóniába, valamint a baszk földre. „Mint politikus és mint szociológus veszek részt ezen körúton, amelynek tapasztalatait tanulmányba foglalom majd”, mondotta Antal, aki elsősorban azt szeretné látni, hogyan élnek az emberek az említett autonóm tartományokban, milyen áldozatokat hoztak ennek érdekében. Antal szerint abban a formában ahogyan az RMDSZ szeretné, minimális az esélye, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvény átmenjen a parlamenten. /Autonómia körúton egy RMDSZ-es honatya és egy román újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Túlterheli a rendszer a hazai adófizetőket
A romániai állampolgárok és vállalatok fizetik a legtöbb adó- és illetékfajtát az Európai Unióban, az országban azonban kevés a behajtott adók összege. A lakosoknak és cégeknek összesen 116 különböző adónemmel kell hozzájárulniuk az államkasszához, ez hatszor magasabb az EU-s átlagnál. A hazai hatóságoknak ezzel szemben az adóknak és illetékeknek mindössze 75-80 százalékát sikerül behajtaniuk évente, uniós szinten ez az arány 90 százalék. Ha a különböző társadalmi, egészségbiztosítási állami hozzájárulásokat is figyelembe vesszük, a behajtás mértéke Romániában alig 33 százalékos, míg az EU-ban 42-43 százalék.
Szakemberek és vállalkozók szerint az adórendszert egyszerűvé, átláthatóvá és kiszámíthatóvá kellene tenni, a kormánynak pedig rendszeresen egyeztetnie kellene az üzleti szférával. A kabinet egyik legnagyobb hiányossága ugyanis, hogy nem veszi figyelembe a beruházók, vállalkozók elvárásait. Kurkó János csíkszeredai vállalkozó a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, adónemek szempontjából Románia valóban „előkelő helyen áll”, azonban nem lehet elvárni, hogy ezek száma egyik napról a másikra csökkenjen.
„Figyelembe kell venni az állam költségvetését, a nyugdíjasok, munkanélküliek, különböző állami támogatásra jogosult személyek számát, ehhez képest pedig nagyon kevés adófizető munkavállaló van” – mutatott rá a vállalkozó. Mint mondta, természetesen jó lenne, ha csökkentenék az adófajták számát, ilyen körülmények között azonban ez nem várható el az illetékesektől. „Vállalkozóként már akkor is meg vagyok elégedve, ha a jelenleg 16 százalékos profitadó nem emelkedik. Ugyanakkor úgy vélem, hogy megfelelő állami gazdálkodással ezt csökkenteni is lehet a jövőben” – nyilatkozta Kurkó János.
Egyszerűsíteni kell az adórendszert
Peter de Ruiter, a PwC pénzügyi tanácsadója a Ziarul Financiar által szervezett gazdasági konferencián elmondta, ha Románia – például Spanyolországhoz hasonlóan – be tudná hajtani az adók és illetékek 90 százalékát, a vállalkozói szféra is sokkal sikeresebb lenne. „Furcsa módon a magas adózási ráta nem riasztja el annyira a vállalkozókat, mint a bonyolult adózási rendszer. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a rendszert egyszerűsítsék, sajnos azonban Romániában semmiféle együttműködés, egyeztetés nincs a kormány és a vállalkozói szféra között” – mutatott rá a szakember. Hangsúlyozta: hiteles vezetőkre és kiszámítható jogi keretre volna szükség, a beruházók ugyanis jelenleg nem bíznak eléggé az ország gazdaságában, a nagyvállalatok vezérigazgatóinak például alig 36 százaléka gondolja úgy, hogy 2013-ban pénzügyi növekedés lesz Romániában.
Túl magas a tb-hozzájárulás
A konferencián arról is szó esett, hogy az EU-ban továbbra is Romániában a legmagasabb, 44,45 százalékos a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) mértéke, ehhez képest például Bulgáriában csak 30,3 százalékos. Hasonló eltérések vannak más adónemek tekintetében is: a profitadó például Romániában 16, Bulgáriában 10 százalék, az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 24, illetve 20 százalék, míg a jövedelemadó 16, illetve 10 százalékos. A konferencián részt vevő szakemberek közül többen is úgy vélték: az eltérések miatt a beruházók egyértelműen Bulgáriát részesítik előnyben. A vállalkozókat különösen a magas tb-hozzájárulás zavarja, meglátásuk szerint ugyanis Romániában a munkaerőpiac szereplői jelentősen túlterheltek.
Februártól még többet kell fizetni
Február 1-jétől az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó törvények is hatályba lépnek, így a polgároknak és társaságoknak a közeljövőben még több illetéket kell leróniuk. Eddig például a cégek eldönthették, hogy üzleti forgalmuk 3 százalékát vagy éves profitjuk 16 százalékát fizetik be az államkasszába, februártól azonban a vállalatoknak bevételük függvényében kell adózniuk. Így a 65 ezer eurónál kevesebb üzleti forgalmat bonyolító szervezeteknek évi bevételük 3 százalékát kell illetékként befizetniük. Mindez a költségek emelkedésével jár, ez pedig elsősorban az alkalmazottakat érinti majd.
Cristian Nacu, a lengyel Enterprise Investors befektetési vállalkozás szakértője elmondta, az adómódosítás elsősorban a kis cégeket érinti hátrányosan, az sem kizárt, hogy emiatt többen csődbe fognak menni. Februártól ugyanakkor az energiavállalatoknak újabb különleges adót is kell fizetniük: jövedelmük 0,5 százalékát. A szakemberek szerint azonban elképzelhető, hogy a vállalatokra kirótt pluszadóterheket végül a fogyasztóknak, vagyis az adófizetőknek és vállalatoknak kell állniuk. A kormány adómódosítása emellett a gazdákat is sújtja, a kabinet ugyanis csökkentette az adómentesen, saját gazdálkodás céljára használható mezőgazdasági területet és állatállományt. Így adóznia kell annak a gazdának, akinek két hektárnál több megművelhető földterülete, háromnál több szarvasmarhája és hatnál több sertése van.
Az intézkedés mintegy 600 ezer gazdát érint országszerte, az érintettek pedig több megyében is tüntetésekre készülnek. A szigorító intézkedésekkel a kormány tagjai közül sem mindenki ért egyet. Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára úgy nyilatkozott: nem szerencsés az év folyamán módosítani az adózási rendszert, hiszen így a közszféra és a vállalkozói szektor is hátrányosan érintett.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár),