Aug. 25-én megindul Csíkszeredai új rádiójának /Mix Fm/ a sugárzása a 89,3 megahertzen, amely Marosfőtől Tusnádfaluig fogható. Reggel fél héttől délután hat óráig magyar nyelvű műsorok lesz, majd kétórás román nyelvű program után 20 órától 23 óráig ismét magyarul szól a rádió. Napközben a Szabad Európa Rádió román nyelvű, öt-tízperces híradóival szakítják meg, az amúgy kereskedelmi jellegű szórakoztató műsorokat. A rádió csak magyar nyelven fog helyi híradót sugározni - tájékoztatott Dan Manolachescu hálózati igazgató és Ritner-Erdész Béla, a csíkszeredai ügyvezető. /Új rádió indul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Területi autonómiára szükség van, de ez nem teremthető meg egyik napról a másikra. Építeni kell, dolgozni érte, folyamatról van szó, de nem szabad az autonómiát mindennek a megoldásaként kezelni – állapították meg Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ által szervezett A Holnap autonómiája című konferencia előadásain. Gazdasági, politikai, jogi szempontból igyekeztek körüljárni a területi autonómia kérdéskörét, és precedens értékűnek tekinthető, hogy először vettek részt a nyilvános vitában fiatal román értelmiségiek, a Közösségért Egyesület képviselői. Klárik László, a közigazgatási minisztérium vezérigazgatója szerint csak ésszerű átszervezésekkel lehetne működtetni egy autonóm rendszert. Cáfolhatóak azok a megállapítások, hogy ha magára maradna, összeomlana a térség gazdasága. ,,Az új státus új lehetőségeket szülne, olyan emocionális energiákat szabadítana fel, amelyek nagy esélyt jelenthetnek” – emelte ki Antal Árpád képviselő. Márton Árpád képviselő rámutatott: ,,Minden közösség nekivághat, és ha rájön, hogy többet bír meg, többet vállalhat.” ,,Olyan állapot, hogy holnaptól autonómia lesz, nincsen” – jelentette ki Varga Attila képviselő, és kifejtette: a törvényes keret feltétele az autonómiának, ám működtetése a közösség feladata. Madalin Guruianu és Dan Manolachescu felhívta a figyelmet, hogy a Székelyföldön egy saját autonómiaformát kell kidolgozni, olyat, amelyben a románság is megtalálja a helyét. /Farkas Réka: Autonómiára szükség van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Dan Manolachescu, a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület elnöke elmondta, sokan vannak, akik nem értenek egyet a helyi románság félhivatalos képviselőinek, hangadóinak álláspontjával. Képtelenek békülékeny hangot megütni a magyar szervezetekkel való tárgyalásokkor. Szeretnék elérni, hogy tíz év alatt a térségben a román és a magyar közösség tagjai normálisan tudjanak kommunikálni. Sok román nemzetárulónak bélyegzi őt ezért, azt mondják, eladta magát a magyaroknak. Manolachescu úgy érzi, hogy vegyes családban felnőve a legjobban tudja képviselni a románok és a magyarok közös érdekeit. /Bíró Blanka: „Üljünk egymás asztalához”. Beszélgetés Dan Manolachescuval, a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./ Nyilvánvaló dolgokat mondott ki a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület elnöke, szavai mégis furcsán hangzanak. Természetes igény a két együtt élő nemzeti közösség normális együttélése. Székelyföldön ritkán adódnak nemzetiségi kérdésből eredő nézeteltérések, a többség nagyítóval keresi – és többnyire meg is találja – elnyomattatásának kézzelfogható jeleit, s ezt világgá kiáltja. /Csinta Samu: Együtt ülni. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Autonómia-körútra indul Antal Árpád képviselő. Mától három héten át az európai autonóm vagy függetlenedő régiókat járja be, a helyszínen tájékozódik arról, mit hozott az illető térségnek az autonóm státus. Politikusként és szociológusként, egyetemi tanárként vág neki az útnak, Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld lesznek állomásai. Háromhetes útjára elkíséri Dan Manolachescu újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke is, akinek tapasztalatai segítenek abban, hogy a székelyföldi románság is nyitottabbá váljék, és elfogadja az autonómiát. /(-kas): Autonómia-körútra indul Antal Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Antal Árpád RMDSZ-es képviselő az európai önrendelkezési modelleket tanulmányozva nemrégiben Koszovót, Montenegrót, Dél-Tirolt, Katalóniát és Baszkföldet látogatta meg. A tapasztaltak alapján elkészíti a székelyföldi autonómia elérésének „forgatókönyvét”. Dél-Tirolt és Montenegrót nevezte a „jó autonómiamodell”-nek Székelyföld számára, az autonómia kivívásának békés módja lehet modellértékű. Az autonómia a Székelyföldnek teljesen új perspektívákat nyitna. A jelenlegi elvándorlási folyamat megfordulhatna. Antal Árpád a konkrét tevékenységi tervet nem a nyilvánossággal, hanem az RMDSZ vezetőségével szeretné megosztani. Útjára Dan Manolachescu, a fiatal román értelmiségieket tömörítő Közösségért Egyesület vezetője is elkísérte. Ez az együttgondolkodás eredménye. /Cs. P. T.: Forgatókönyv készül a székelyföldi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Az autonómia-törekvések és hatékonyabb megnyilvánulási formáin gondolkodtak az elmúlt hét végén az immár harmadik alkalommal táborozó MIT-es fiatalok. A romániai magyar ifjúság érdekképviseleti szervezete, a Magyar Ifjúsági Tanács szeptember 3-án zárult nyári táborába a Tekerj rá! jelszóval szervezett biciklitúra több résztvevője is bekapcsolódott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke a román nemzet felfogását az egységes nemzetállam fogalommal magyarázta. Elmondása szerint a történelemkönyvekben kell keresni a többségi nemzet szemléletére a magyarázatot, ezért nehéz a regionalizmusban való gondolkodásra rávezetni őket. A Közösségért Egyesület elnöke, Dan Manolachescu borúlátóan vélekedett a civil szférák tevékenységének hatékonyságáról, azzal érvelve, hogy a román nép még mindig a politikumban, a hadseregben és az egyházban bízik. /Antal Ildikó: Történelemkönyvekben gyökerező értetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

Julianus-díjban részesültek a hét végén Csíkszeredában a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói, Hantz Péter és Kovács Lehel, akárcsak Bodó Barna, aki a két másik díjazottal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB) vezeti. A Julianus-díjat a csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma ítélte oda. Ezt az elismerést első ízben 1993-ban osztotta ki Azoknak a munkáját díjazzák, akik a szórványmagyarság felkutatása, identitásának megőrzése érdekében cselekedtek. Az előző években díjazottak között volt Orbán Viktor volt magyar kormányfő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Beke György író, Csoóri Sándor költő, Kallós Zoltán néprajzkutató, Dobos László felvidéki író, Tőkés László református püspök, a vajdasági Kasza József, illetve a kárpátaljai Kovács Miklós. Idén Eva Maria Barki bécsi jogász, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leköszönt elnöke, a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzser, valamint a szombathelyi Kovács Jenő és munkatársai részesültek elismerésben „a magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért”. Eva Maria Barki ügyvédként a rendszerváltást megelőző években magyar és erdélyi magyar menekültek ügyét vállalta fel, a kilencvenes évektől a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit támogatta. Emiatt Romániában két ízben is nem kívánatos személynek minősítették a hatóságok. Csapó József, az SZNT leköszönt elnöke a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét dolgozta ki. A sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu román médiavállalkozó végigjárta Európa autonóm területeit, ott szerzett tapasztalatait igyekszik megosztani román és magyar honfitársaival. Kovács Jenő szombathelyi útépítő mérnök és csapata az erdélyi szórványvidékeken számos magyar vonatkozású műemléképület, emlékmű megmentésében vett részt. /Julianus-díjat kaptak a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Dan Manolachescu, a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesületének elnöke pontosítást kér a szervezőktől a számára megítélt Julianus-díjjal kapcsolatban. Dan Manolachescu elmondta, hogy ami a sajtóban megjelent, miszerint ő feltétlen híve és harcosa lenne Székelyföld autonómiájának, nem felel meg a valóságnak. Ha ez az oka a díj odaítélésének, akkor valójában nem is érdemlem meg – mondta Manolachescu, aki a két nép közötti együttműködés elősegítése érdekében folytatott tevékenysége miatt szívesen átveszi, sőt büszke lenne a díjra. Így a laudáció eredeti szövegének átvétele után dönti csak el, elfogadja-e vagy sem a kitüntetést – nyilatkozta. /(Fer-): Dan Manolachescu pontosítást vár (Julianus-díj). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Szente László, brassói műépítész nyilatkozta a sepsiszentgyörgyi Régió Rádiónak, hogy március 15-én Brassóban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Bem József emléktáblát, helyez vissza a tanácstéren, a régi tanácsházával szemben. A csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma, melynek Beder Tibor, nyugalmazott főtanfelügyelő az elnöke, Julianus-díjjal tüntette ki a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzsert – aki anyanyelvi szinten beszéli a magyart. Dan Manolachescu, beutazta azokat a nyugat-európai területeket, ahol a területi autonómiának valamilyen szintű formái megtalálhatóak. Az ott szerzett tapasztalatok révén, népszerűsítette a területi autonómiát, a románok és a magyarok között. Nagy Attila cikkében hangoztatta, a Székelyföld tábla hirdette kizárólagossággal nem nyerünk, csak veszítünk. Szerinte Erdély, Székelyföld számára egy új kultúrát kell kialakítani, erre Bartók Béla életműve a példa. /Nagy Attila, Kökös: Dan Manolachescu és a székely területi autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Rendhagyó könyvvel jelentkezett Dan Manolachescu fiatal román újságíró, a Székelyföld mítoszai címmel kiadott kötet az elmúlt tizenöt-húsz esztendő román–magyar együttélésének egyfajta tükre, román és magyar szempontból egyaránt szokatlan szemszögből közelít meg témákat. Arra keresi a választ, mi az oka a két nép közötti ellentéteknek. Rávilágít arra, hogy a magyarság és a románság tulajdonképpen két párhuzamos világban él egymás mellett, egyre kevesebb a közös pont. Kitér a nyelvtanítás kérdéskörére, hogy mekkora hiba elutasítani a román nyelv speciális módszertan szerinti oktatását, külön fejezet szól a manipulációról, arról, hogy a politikum – mindkét oldalon – miként táplálja, tartja fenn saját hasznára a jelenlegi áldatlan állapotokat. Dan Manolachescu azon kevesek közé tartozik, akik nem mumusként beszélnek az autonómiáról, ismerői a témának. Dan Manolachescu azon kevesek közé tartozik, akik jól értenek és beszélnek magyarul. Könyve hamarosan magyar fordításban is megjelenik. /Farkas Réka: Románul Székelyföld mítoszairól (Dan Manolachescu könyvbemutatója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Bíró Béla örömmel üdvözölte, hogy a Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezete Dan Manolachescut választotta elnökévé. Antal Árpád korábban sikeres vállalkozó, ma Sepsiszentgyörgy polgármestere, nyugat-európai körútra invitálta Dan Manolachescut, hogy megismertesse vele a nyugat-európai kisebbségi autonómiák rendszerét. Dan a saját szemével győződhetett meg róla, hogy a kisebbségi autonómiák feltételezett többségellenessége és antidemokratikusnak tételezett vonásai a valóságban csupán a nemzeti diskurzus kitalációi, s egyetlen funkciójuk van: a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének feloldása. Manolachescura nagy hatással volt ez az út, jelenleg a konfliktuskezelés témakörében készíti mesteri szakdolgozatát. Időközben felismeréseit egy románul és magyarul is megjelentetett A Székelyföld mítoszai című tanulmányában összefoglalta, amelyben a román és a magyar nemzeti tudat sztereotípiáit vette górcső alá és bebizonyította tarthatatlanságukat. Manolachescu pártelnöki beiktatási beszédében ismét hitet tett a két etnikum közti együttműködés szükségessége mellett. Ha működése sikeres lesz, annak nem csak a sepsiszentgyörgyi román-magyar együttélés, hanem a román-magyar viszony egésze távlatában is meghatározó jelentősége lehet. /Bíró Béla: Bizalom és bizalmatlanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Négy hónapig tartott a sztriptíztáncos hírében álló Háromszék megyében Ciprian Grosu ifjúsági igazgatói karrierje. A minisztérium értesítette arról, hogy menesztik állásából. A menesztésében az is szerepet játszott, hogy nemrégiben vezetőcsere történt a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) sepsiszentgyörgyi szervezetének élén. Az új elnök a magyar közösség körében is jó kapcsolatokkal rendelkező Dan Manolachescu újságíró. A sztriptízbotrány kirobbanásakor 23 háromszéki magyar civil szervezet elhatárolódott a vetkőzős igazgatótól, és heti rendszerességgel szervezett valamilyen tiltakozó akciót ellene. /Kovács Zsolt: Leváltották a sztriptízes igazgatót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi vezetősége új stratégiával próbálja felfrissíteni az alakulatot: nyitnak a magyarság felé – jelentette be Dan Manolachescu nemrég megválasztott elnök. Elmondása szerint sok magyar kíván csatlakozni hozzájuk, az új vezetőtestület, a városi büró tagjainak 40 százaléka magyar nemzetiségű. Többnyire fiatalokról van szó, akik nem találták megfelelőnek sem az RMDSZ, sem az MPP kínálta lehetőségeket. A D-LP külön szakosztályt hozott létre, amely a kisebbségi kérdéssel és az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozik. Nem kívánják elcsábítani az RMDSZ vagy az MPP tagságát– szögezte le Manolachescu. /Farkas Réka: Magyarosodnának a demokrata-liberálisok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Rendhagyó könyvbemutató és kötetlen beszélgetés helyszíne volt Kézdivásárhelyen a Vigadó: Dávid Sándor, a Polyp Televízió főszerkesztője bemutatta Dan Manolachescu Székelyföld mítoszai című, idén megjelent publicisztikai kötetének magyar változatát. A fiatal újságíró, aki anyanyelvi szinten beszél magyarul, a románság számára rendkívül kényes témákról ír könyvében, többek között a román–magyar együttélésről meg az autonómiáról. /(Iochom): Székelyföld mítoszai Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

Nem értenek egyet a szélsőséges Új Jobboldal december elsejére tervezett sepsiszentgyörgyi felvonulásával a román pártok fiatal vezetői. Dan Manolachescu, a D-LP sepsiszentgyörgyi elnöke elzárkózik a szélsőséges szervezet kezdeményezésétől. „Nem akarom, hogy bukarestiek jöjjenek ide, megmondani nekünk, hogyan éljünk, megtanítani bennünket, akik itt születtünk, hogy kié ez a föld” – mondta a Dan Manolachescu. Elfogadhatatlannak tartja az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi rendezvényét Madalin Guruianu, a liberálisok helyi vezetője is. A december elsejei ünnepség szervezőbizottsága nevében arra kérték Antal Árpád polgármestert, ne adjon engedélyt a felvonulásra. Az önmagát a legionárius mozgalom utódjaként meghatározó Új Jobboldal szervezet sepsiszentgyörgyi felvonulásra várja tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre. /Farkas Réka: A románoknak sem kellenek a szélsőségesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

Jöhetek a magyar intézményvezetők
Tíz napon belül minden erdélyi megyében elosztják a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeit — többek között ebben állapodtak meg a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ erdélyi szervezeteinek vezetői tegnap Bukarestben, így mától elkezdődnek a megyei koalíciók létrehozásáról szóló helyi szintű tárgyalások is.
Kívánatos az lenne, ha az etnikai arányok tükröződnének az intézményvezetői funkciók elosztása során, a háromszéki RMDSZ azonban hajlandó beérni kevesebbel, ha ezzel más megyékben javíthat a magyarság képviseletén — számolt be a tegnapi megbeszélés eredményeiről a Háromszéknek Tamás Sándor, a szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke. Mint mondta, hosszú távon az az RMDSZ célja, hogy a magyarság számarányának megfelelően legyen jelen az országos és helyi adminisztrációban, rövid távon azonban az a célkitűzésük, hogy a 2004—2008-as időszakhoz képest lényegesen több hivatalt szerezzen meg, a jelek szerint pedig erre reális az esély. Mint ismeretes, az említett időszakban Háromszéken a hivatalok 46 százalékának élén állt magyar vezető.
Nem hivatalos beszélgetések, egyeztetések már voltak ez ügyben a demokraták Kovászna megyéért felelős alelnökével, George Scripcaru brassói polgármesterrel és Dan Manolăchescuval, az alakulat sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökével, a tárgyalások mától folytatódnak.
A tegnapi találkozó egyébként nem volt feszültségektől mentes: a demokrata-liberálisok több megyei vezetője — például a szatmáriak vagy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester — nemtetszésének adott hangot, húzni próbálták az időt, az alakulat országos vezetősége azonban határozottan utasította az elégedetlenkedőket, hogy fogadják el a párt döntését.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elosztották az intézményeket
Az elmúlt húsz évben először a kormánynak alárendelt megyei intézmények több mint 65 százaléka magyar irányítás alá került. A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ tegnap este befejezte a tárgyalásokat, és aláírták ― országosan elsőként ― az együttműködési megállapodást.
A felek elégedetten álltak fel az asztaltól, a hivatalos nyilatkozatokból legalábbis az derült ki, mindkét tábor nyertesnek érzi magát. Nem kétséges, hogy a siker annak is köszönhető, hogy a D-LP tárgyalócsapatát a párt országos alelnöke, a brassói polgármester, George Scripcaru vezette, és nem Gheorghe Baciu megyei, hanem Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi elnöknek volt meghatározó szerepe az egyeztetésben. Az RMDSZ-t Tamás Sándor megyei, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök, illetve Tischler Ferenc ügyvezető elnök képviselte.
A kedden kezdődött és tegnap este zárult alku során az RMDSZ-nek sikerül nemzeti szempontból fontos intézményeket, például a megyei tanfelügyelőséget vagy a művelődési felügyelőséget megtartania, megszerezni és első alkalommal lehet magyar irányítója az országos levéltár helyi kirendeltségének. Magyar vezető marad az egészségügyi, illetve az állat-egészségügyi igazgatóság élén, és az RMDSZ nevesítheti az egészségügyi pénztár vezetőjét. Magyar lesz a sport-, de az ifjúsági és a mezőgazdasági igazgató is, illetve az építészeti főfelügyelő, és sikerült megszerezni gazdasági szempontból fontos posztokat: a pénzügyi igazgatóságot, pénzügyőrséget, a környezetvédelmi és az erdészeti felügyelőséget is. A két párt képviselői harmincöt intézmény vezetőinek sorsáról döntöttek, huszonnégy magyar irányítás alá került, tizenegynek demokrata-liberális lesz a vezetője. Arról is megállapodtak, hogy ahol egyik fél adja az igazgatót, ott a másik nevesíti az aligazgatót, ha több helyettes van, ezek a posztok fele-fele arányban oszlanak. Összesen százkét vezetői tisztség volt az alku tárgya, és az RMDSZ-nek a posztok kicsivel több mint hatvanöt százalékát sikerült megszereznie. A hétfői bukaresti megállapodás értelmében minden megyében az etnikai arányt tekintik kiindulópontnak, ám Kovászna és Hargita „engedékenyebb" lesz, lemond néhány százalékról a szórványmagyarság javára ― ismertette az egyezséget Tamás Sándor.
„Együtt élnek itt románok és magyarok, ezért közösen kell megoldást találnunk a gondokra, és túl kell lépnünk mindazon, ami elválaszt bennünket" ― fogalmazott George Scripcaru. Antal Árpád a normalitás jeleként értékelte a megállapodást, eddig sok volt a fölösleges vita, most végre körvonalazódnak közös tervek, elképzelések, melyek a térség javát szolgálják.
A majdani igazgatók szemé­lyéről a következő napokban döntenek, tegnap este sem az RMDSZ, sem a D-LP nem volt hajlandó arról nyilatkozni, kit tartanak meg, illetve kit menesztenek, ki számíthat a párt bizalmára és egy-egy igazgatói székre. A Háromszék kérdésére válaszolva George Scripcaru elmondta, az MPP-vel nem egyezkedtek, koalíciós partnerük az RMDSZ, így a vezető posztokról a szövetséggel tárgyaltak. „Más politikai alakulatokkal is van kapcsolatunk, tárgyalunk, de ezek az egyeztetések csak ránk és rájuk tartoznak" ― nyilatkozta a D-LP országos alelnöke.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sikeres egyeztetés: a háromszéki közintézmények kétharmadát magyarok fogják vezetni
A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt megyei közintézmények 65 százaléka magyar irányítás alá kerül.
Az országban elsőként Kovászna megyében írták alá az együttműködési megállapodást az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi szervezetei. Két nap intenzív tárgyalás után szerda estére megegyeztek, hogyan osztják el a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeit.
A szövetség megyei szervezetének vezetői szerint az RMDSZ az elmúlt húsz év legjobb eredményét érte el a tárgyalásokon. A kormányhoz tartozó 35 háromszéki intézmény 65 százalékát az RMDSZ szerezte meg, így 24 igazgatóság élére kerül magyar vezető. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és RMDSZ-elnök rámutatott: eddig a megyei intézményvezetőknek legtöbb 45 százaléka volt magyar nemzetiségű. Mint mondta, több intézmény élére első alkalommal sikerül magyar igazgatót kinevezni, így például az országos levéltár vagy a sportigazgatóság is az RMDSZ-hez került. Ugyancsak a szövetség jelöl igazgatót többek között a pénzügy és a pénzügyőrség, a környezetvédelmi, az erdészeti, a művelődési felügyelőség, az egészségbiztosítási pénztár, a mezőgazdasági és ifjúsági igazgatóság élére.
Magyar marad a főtanfelügyelő, a főállatorvos, az építészeti főfelügyelő és a közegészségügyi hatóság igazgatója is. Az egyezség értelmében, ahol az egyik alakulat jelöli az igazgatót, a másik szervezet kapja meg az igazgatóhelyettesi tisztséget. Azokban az intézményekben, ahol több aligazgatói tisztség van, azokat fele-fele arányban osztják el. Az igazgatókat mindkét párt a következő napokban nevesíti.
„A tárgyalások kiindulópontját az etnikai arány jelentette, a Háromszéken fennmaradó 10 százalékot – a 65 százaléktól 75 százalékig – a szórványközösségek megerősítése érdekében más megyékben használhatjuk fel, erre ígéretet kaptunk a PDL tárgyalócsapatától – mondta a Krónikának Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. – Fontos ez a lépés is, hiszen a szórványközösségek a megmaradásukhoz szükséges kulcspozíciókhoz juthatnak – gondolok itt Hunyad, Arad, Temes megyére például.”
Scripcaru: tévedés volt összefogni
A tárgyalásokon a PDL-t George Scripcaru brassói polgármester, a párt országos alelnöke és Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi elnök képviselte. Gheorghe Baciu Kovászna megyei elnök nem volt jelen a megállapodás aláírásán. Újságírói kérdésre Scripcaru elmondta, a Magyar Polgári Párttal nem tárgyaltak az igazgatói állásokról. „Több politikai alakulattal van kapcsolatunk, de ez a párt belügye, a koalíciós partner az RMDSZ, a koalíciós egyeztetések csak ezzel az alakulattal zajlanak” – fejtette ki Scripcaru. Ugyanakkor tévedésnek nevezte, hogy a helyhatósági választások alkalmával a román pártok megyei képviselői koalícióra léptek, ezt a hibát, mint mondta, többször nem követik el.
Elégedetlen az MPP
Az MPP megyei szervezetének képviselői szerint elkeserítő, hogy az RMDSZ helyi szinten is tisztségekre vadászik a kormányzati szerepvállalást követően, ahelyett hogy a területi autonómia ügyéért harcolna. „Vissza nem térő alkalom adódott, hogy az RMDSZ az önrendelkezésről tárgyaljon a demokrata-liberálisokkal, ehelyett bársonyszékekre vadásznak. Elkeserítő, ami történik” – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Kulcsár Terza József, a polgári párt megyei elnöke.
Az RMDSZ csíki szervezete bejelentette: tanácskozássorozatot, szakmai fórumokat indított el különböző szakmai ágazatok képviselőivel. A velük folytatott kommunikáció eredményeképpen megfogalmazott, intézményvezetéssel kapcsolatos elvárásokat, kéréseket, problémákat a csíki RMDSZ közölni fogja az illetékes intézményvezetőkkel, ugyanakkor annak függvényében jelölne vezetőket, hogy mennyire felelnek meg a megfogalmazott elvárásoknak, illetve rendelkeznek-e azokkal a képességekkel, amelyek a kérések megvalósításához szükségesek. Orvosokkal, ifjúsági szervezetek, civil szervezetek, művelődési intézmények, vállalkozók érdekvédelmi szervezetek, mezőgazdasági szakmai szervezetek képviselőivel terveznek tanácskozásokat. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Aggódnak a székelyföldi románok
Felkavarták a székelyföldi román politikusokat az elmúlt időszak magyar témái, van, aki hevesebben, mások diplomatikusabban reagálnak a kisebbségi törvény napirendre tűzésére, a regionális átszervezésre vagy akár a magyar nyelv hivatalossá tételének igényére.
Horia Grama, az SZDP képviselője múlt héten jelentette be, interpellációban fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez, mert meglátása szerint a magyar nyelv gyakorlatilag hivatalossá vált Kovászna megyében, a felújított polgármesteri hivatalokat említette, például Árkoson, ahol a homlokzaton magyarul írták ki, hogy Községháza, no meg a „magyar revizionista" szimbólumokkal ellátott címereket, kétnyelvű fejléceket a hivatalos papírokon, a pecséteket. Egy másik interpellációt is előkészít, mondotta, az RMDSZ regionális átszervezési elképzeléseit kifogásolja, az etnikai alapon létrehozott Kovászna—Hargita—Maros régió elfogadhatatlan.
Finomabban, de elítélően fogalmaztak a demokrata-liberálisok is. Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi pártelnök is úgy látja, a magyar nyelv gyakorlatilag hivatalos nyelvként használható a Székelyföldön, nem érti, milyen előnyökkel járna, ha hivatalosan is elnyerné ezt a státust. A regionális átszervezés gazdasági érveit érti, és elfogadhatónak tartja, de a három, többségében magyarok lakta megye egy régióba sorolása fölösleges riadalmat kelt, és eltereli a lényegről a figyelmet. A Brassó megyével egybetartozás szerinte sem jó ötlet, de például Fehér vagy Beszterce idecsatolása elejét venné a nacionalista vitának. A kisebbségi törvény újra napirendre kerülését szintén nem értik, Petre Străchinaru, a párt megyei alelnöke felidézte: három éve, 2007 márciusa óta semmi nem történt a jogszabállyal, a képviselőház összevont bizottságainak asztalán hever. A D-LP vezetői akkor is megmondták, ilyen jogszabályra szükség van, de az RMDSZ által kidolgozott forma elfogadhatatlan, ha kiveszik a kulturális autonómia fejezetet, tárgyalhatnak elfogadásáról. Străchinaru, aki akkor képviselő volt, a párt álláspontját ismertette, amely szerinte most sem változott.
A demokrata-liberális politikusok úgy vélik, ezek a témák fölösleges indulatokat gerjesztenek, növelik a magyar—román ellentétet. Véleményük szerint az együttműködésre kellene összpontosítani, egymás segítésére helyi és központi szinten.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gazda: Jól ismert recept szerint reagáltak
Gazda Zoltán, a Kovászna megyei MPP alelnöke ma azt nyilatkozta, nem lepődött meg román politikusok nyilatkozatain, a „jól ismert recept szerint” viszonyultak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléshez.
Gazda elmondta, elvárta volna, hogy legalább a térségben élő román politikusok másképp viszonyuljanak, s itt elsősorban Dan Manolăchescura, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnökére utalt.
Véleménye szerint a legnagyobb gond, hogy a politikusok nagy része nem ismeri a székelyföldi gondokat, így nem lehet velük érdemi vitát folytatni, azok pedig akik ismerik, pártjuk irányvonalát követik.
Az RMDSZ-es önkormányzati képviselők távolmaradásáról úgy vélekedett, hogy ez elítélhető, főként, hogy tavaly szeptemberben, Csíkszeredában az RMDSZ döntött arról, hogy 2010. március 12-én Sepsiszentgyörgyön tartsák meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést.
„Az RMDSZ számára nem a nagygyűlés megszervezése vagy a magyar közösség nemzeti érdekeinek képviselet a fontos, hanem az, hány tisztséget tudnak megszerezni”, fejtette ki Gazda.
Az MPP alelnöke hangsúlyozta, a párt tanácstagjai a következő időszakban beterjesztik a helyi tanácsokban a nagygyűlésen elfogadott határozatokat.
Körülbelül 300 Kovászna, Hargita és Maros megyei helyi és megyei tanácsos, polgármester, alpolgármester vett részt pénteken délután Sepsiszentgyörgyön a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen. A Szakszervezetek Művelődési Házában lezajlott rendezvényen többségében MPP-s választott tisztségviselők jelentek meg, de eljött néhány RMDSZ-es, független, illetve zöld párti képviselő is.
Az összegyűltek elfogadták a napirendre tűzött négy határozatot – egy közülük a magyar nyelv hivatalossá tételére vonatkozik –, illetve a nagygyűlés házszabályát.
Az egyik határozat szerint a magyar nyelvnek Székelyföldön hivatalos nyelvvé kell válnia, ennek az állam nyelvével azonos státuszt kell betöltenie.
A határozattervezet, amelyet januárban hoztak nyilvánosságra előírja, hogy minden székelyföldi lakhellyel rendelkező személynek joga van szóban és beszédben a románhoz hasonló módon szabadon használnia a magyar nyelvet, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, határozatokat kell elfogadniuk, amelyek a két nyelv teljes egyenlőségét biztosítják, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házbizottsága, a helyi önkormányzatok szakértőivel közösen dönt azokról a köztisztviselői állásokról, melyeket csak olyan személyek foglalhatnak el, akik mindkét nyelvet ismerik.
A másik három beterjesztett határozatot – március 15. Székelyföld hivatalos ünnepévé tétele, a román parlament megkeresése a székelyföldi autonómia statútum ügyében, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez fordulás – vita nélkül fogadta el a nagygyűlés.
Dan Manolăchescu, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnöke, szombaton nyilatkozott az egy nappal korábban lezajlott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről, kifejtette, az elfogadott határozatoknak nincs jogi következményük, ezek „érzelmi síkon” maradnak.
„Ez egy újabb március 15., egy újabb összejövetelnek lehetünk tanúi, újabb listának, újabb érzelmi töltetű rendezvénynek... Semmi új a nap alatt”, fejtette ki Dan Manolăchescu.
Úgy látja, az a tény, hogy az RMDSZ nem vett részt a nagygyűlésen jelzi, politikai rendezvényről van szó, és az elfogadott határozatok nem képviselik a teljes magyar közösség követeléseit.
„Azon túl, hogy érzelmi töltete van a nagygyűlésnek, politikai oldala is van. Nem kell a teljes magyar közösség követeléseinek tekintenünk”, nyilatkozta Manolăchescu.
nyugatijelen.com/Mediafax. Forrás: Erdély.ma

Manolăchescu: A magyar nyelv „de facto” hivatalos nyelv Székelyföldön
Málnásfürdő. Dan Manolăchescu úgy értékeli: a magyar nyelv Székelyföldön „de facto” hivatalos nyelv és ez a 2001-ben elfogadott Adrian Năstase aláírásával és Ion Iliescu ellenjegyzésével életbe lépett közigazgatási törvénynek köszönhető. A Demokrata Liberális Párt (PD-L) sepsiszentgyörgyi elnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy éppen az a Szociáldemokrata Párt (PSD) kommentálja és ellenzi a magyar nyelv székelyföldi hivatalosság tételét, akiknek köszönhető a jelenlegi „de facto” állapot.
Kifogásolta, hogy a PSD által elfogadott törvény kötelezővé teszi, hogy az útszéli ortodox keresztre felírják magyarul is a szöveget és azt is, hogy a katolikus kegyhelyen románul is megjelenjék a felirat.
„Úgy gondolom, figyelembe kellene venni a törvény szellemiségét is, s természetesen ezzel senkinek sem szabadna visszaélni. De ezt a törvényt a PSD alkotta, hogy jó vagy rossz, döntsék ők el” – összegzett a PD-L sepsiszentgyörgyi elnöke.
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés pénteken, Sepsiszentgyörgyön négy határozatot fogadott el, egy közülük a magyar nyelv hivatalossá tételére vonatkozik.
Az egyik határozat szerint a magyar nyelvnek Székelyföldön hivatalos nyelvvé kell válnia, ennek az állam nyelvével azonos státuszt kell betöltenie.
A határozattervezet, amelyet januárban hoztak nyilvánosságra, előírja: minden székelyföldi lakhellyel rendelkező személynek joga van szóban és beszédben a románhoz hasonló módon szabadon használnia a magyar nyelvet. A hatóságoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, határozatokat kell elfogadniuk, amelyek a két nyelv teljes egyenlőségét biztosítják. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házbizottsága, a helyi önkormányzatok szakértőivel közösen dönt azokról a köztisztviselői állásokról, melyeket csak olyan személyek foglalhatnak el, akik mindkét nyelvet ismerik.
nyugatijelen.com. Forrás: Erdély.ma

Dugába dőlt az etnikumközi párbeszéd Sepsiszentgyörgyön
Nem sikerült kimozdítani az eddig megszokott mederből azt a beszélgetést, amelyet a Közösségért Egyesület és a Babeş—Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kara kezdeményezett Etnikumközi kapcsolatok és multikulturalitás a Székelyföldön címmel.
Sokat ígérő különlegességnek szánták, hogy meghívott előadóként jelen volt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, Traian Băsescu államelnök tanácsadója, ám inkább Románia modernizálásáról és a választási rendszer reformjának szükségességéről beszélt, nem a helyi románságot és magyarságot összekötő vagy szétválasztó kérdésekről.
A megyei könyvtár Gábor Áron Termét ezúttal elsősorban románok töltötték meg, összetoborozták a Demokrata Párt tisztségviselőit, jelen voltak néhányan a nagy nemzetféltők közül is, például Ion Lăcătuşu. A magyarságot Antal Árpád polgármester képviselte, a moderátori feladatokat Dan Manolăchescu mellett Cziprián Kovács Loránd látta el. Cătălin Avramescu, mint aki elnöki megbízatást teljesít, hosszan és alaposan érvelt a tiszta egyéni körzetes választási rendszer mellett, az arányos választások hátrányait ecsetelte, s csak ritkán jelezte egy-egy RMDSZ-re való utalással, hogy bizony van fogalma arról, hol jár. Antal Árpád felhívta a teremben ülő románok figyelmét arra is, hogy aki a parlamentben levő kisebbségi törvény ellen hadakozik, az a székelyföldi románság érdekei ellen szól, hisz az a jogszabály minden kisebbségben élő közösség számára biztosítja a kulturális és oktatási kérdésekbe való beleszólás jogát. Talán ez dühítette fel Ion Lăcătuşut, aki panaszáradatának tolmácsolására kérte Avramescut, a Székelyföldön elnyomott románok bajait sorolta. Antal Árpáddal kisebb összetűzésbe keveredtek, a polgármester egyebek mellett azt próbálta igazolni, hogy a románok kellő arányú támogatást kapnak a várostól, no meg, hogy az utcaneveknél sem kerültek hátrányba, a fő utak még mindig román személyiségek nevét viselik. Dan Manolăchescu szomorúan állapította meg, politikusok politikai kérdésekről beszélnek, az etnikai megközelítés pedig kimerül a sajátos gondok sorolásában, nincs átjárás, empatikus viszonyulás egymás ügyeihez, így multikulturalitásra sincs esély. Közös ünnepekre, rendezvényekre lenne szükség, arra, hogy akár Dél-Tirolban, a másik nemzet képviselőinek jelenléte legalább olyan fontos legyen egy-egy megmozdulásunkon, mint a sajátunké — hangsúlyozta. Távlatokat, megoldási lehetőségeket nem tudott felmutatni a beszélgetés, kiderült, a román politikusok, közéleti emberek az RMDSZ eltűnésében, a magyarság román pártokba tagozódásában látja a jövőt. S egyoldalú multikulturális szemléletüket tükrözte, hogy a párbeszédről, közös pontok kereséséről szóló beszélgetés kizárólag románul zajlott.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az etnikumközi kapcsolatokról vitáztak Sepsiszentgyörgyön
Elbeszéltek egymás mellett az etnikumok közti kapcsolatokról és a multikulturalizmusról Sepsiszentgyörgyön szervezett nyilvános vita résztvevői. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata és a Közösségért román egyesület által szervezett, Etnikumközi kapcsolatok és multikulturalizmus Székelyföldön vitán az ígéretes téma ellenére nem sikerült megtalálni a közös pontokat, a megszokott támadás-védekezés, sérelmek felhánytorgatása zajlott.
Elsőként Cătălin Avramescu, az államelnöki hivatal államtanácsosa szólalt fel, ám a javasolt téma helyett inkább a választási rendszer reformjának szükségességét ecsetelte, valamint azt, milyen lenne az élet az RMDSZ nélkül. Avramescu szerint nincs szükség külön etnikai pártokra, a romániai magyaroknak a politikai ideológiák alapján a román pártokba kellene betagolódniuk, és ezeknek magyar platformokat kellene létrehozniuk.
Antal Árpád polgármester előadásában emlékeztetett, hogy Romániában erős a regionális identitás, a régióknak még sincs jogi szerepük. Mint mondta, a multikulturalitás költséges, sokba kerül, ha egy településen több nemzet él a saját intézményeivel. Sepsiszentgyörgyön két színház működik, magyar és román, a hasonló nagyságú városokban általában csak egy van.
A Székelyföldön kisebbségben élő románok számára is rendkívül fontos lenne a kulturális autonómia, hiszen az szavatolná, hogy a magyar többségű városvezetés a megkérdezésük nélkül ne dönthessen az intézményeikről, ezért azok a politikusok, akik a parlamentben a kisebbségi törvényt ellenzik, a székelyföldi románság érdekei ellen cselekednek.
A teremben többségben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi intézményvezetői foglaltak helyet, az első felszólaló Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ vezetője hosszasan sorolta sérelmeiket, hogy a magyarok vezette intézményekben nem alkalmaznak románokat, nincsenek román alpolgármesterek.
Hasztalan volt a rendezvény egyik kezdeményezőjének, Dan Manolăchescu újságírónak többszöri felhívása, hogy inkább a közös dolgokat, a találkozási pontokat kellene megkeresni. Manolăchescu szerint a térségben az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a magyarok és a románok is kisebbségként viselkednek, saját identitásukat védik, emiatt nem szánnak időt a multikulturalitásra, a régiónak nincs egyetlen nagy multikulturális projektje sem. „El kell kezdeni a párbeszédet, hogy legalább a gyerekeinknek legyenek közös dolgaik” – szögezte lesz Manolăchescu.
Nem költséges az utcanév-változtatás
Az utcanév-változtatás nem kerül semmibe az önkormányzatnak – nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján. Amint arról már beszámoltunk, az elöljáró több mint húsz utca nevének a módosítását javasolja, a kommunista csengésű nevek helyett a régieket vagy magyar személyiségek nevét ajánlja.
Antal Árpád elmondta, jelenleg zajlik a közmeghallgatás, a módosításokat négy tervezetben terjesztik a tanács elé. A változás közel kilencezer sepsiszentgyörgyit érint, de csak a személyazonossági igazolványukat kell kicseréljék, mert a jogosítványban, az útlevélben, a telekkönyvben nem szerepel a lakcím. A személyazonosságit az önkormányzat ingyen kicseréli, így az nem hoz ugyan bevételt, de kiadást sem jelent a városnak, magyarázta a polgármester.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

A szenátusban nehezebb lesz
Tanügyi törvény: a magyar politikusokat „meglepte” a liberálisok nacionalista viselkedése
„Sajnos, amikor magyar kérdésről van szó egyik román párt tizenkilenc a másik egy híján húsz” – jelentette ki az oktatási törvénytervezet körüli cirkusz kapcsán Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke.
„Amikor közösen kormányoztunk, akkor Eugen Nicolăescu liberális alelnök is úgy szerette a magyarokat, hogy szinte azt hittük ő is magyar” – mondta el annak kapcsán, hogy a Románia történelmének és földrajzának magyarul való tanítását lehetővé tevő cikkelyt leghevesebben a Nemzeti Liberális Párt képviselői támadták.
Szerinte a liberális és szociáldemokrata honatyák viselkedése is bizonyítja, hogy az RMDSZ-nek az a feladata, hogy a maga hét százalékos támogatottságával el tudja érni, hogy amikor kormányon van, román partnereink visszafogják magukat és másként viselkedjenek.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke újságírói kérdésre elmondta: a szövetség nem megzsarolta a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L) hanem teljesen természetesen elvárta, hogy az tartsa magát a politikai egyezségükhöz. „A képviselőház szerdai ülése után jelentős előrelépésről beszélhetünk a hazai magyar oktatásban” – tette hozzá Olosz Gergely. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy elszabadultak az indulatok, szélsőséges, nacionalista és soviniszta megjegyzések hangzottak el.
„Ilyen megnyilvánulások elfogadhatatlanok és érthetetlenek ebben a században” – mondta Olosz, aki főként a korábbi kormányzó partnereik, a liberálisok viselkedését nem érti. Végül az inkriminált cikkely átment, sőt a jogszabály egészét is megszavazta a képviselőház plénuma, így a törvénytervezet átkerült a szenátusba, amely ügydöntő házként még a ciklus végéig meg kellene szavazza ahhoz, hogy a következő tanévben már alkalmazni lehessen.
„A szenátusban még nehezebb lesz, mint a képviselőházban, mert ott gyengébb a többség. De remélem, hogy sikerülni fog” – mérte fel lapunk kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök annak esélyeit, hogy az alsóházhoz hasonlóan a felsőházban is megszavazzák majd a tanügyi törvényt. Dan Manolăchescu, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnöke is úgy nyilatkozott: meglepte az RMDSZ korábbi kormánypartnerének viselkedése.
Leszögezte: a magyar nyelvű oktatás kérdése nem lehet veszélyes a nemzetbiztonságra, végeredményben nem a módszer, hanem a cél a lényeg, hogy a magyar fiatalok megtanuljanak románul, és megtanulják az ország történelmét és földrajzát is.
Doru Decebal Feldiorean, a Konzervatív Párt Kovászna megyei elnöke lapunknak elküldött közleményében nemzetellenesnek minősítette a törvénytervezetet, amely szerinte árt a békés román magyar együttélésnek. Ugyanakkor arra szólította fel a román közösséget, hogy minden lehetséges, de békés módszerrel próbálja megakadályozni a törvény életbe lépését.
Kilép a Nemzeti Liberális Pártból Smaranda Enache
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: megdöbbentette az, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői nemcsak hogy nem szavazták meg a tanügyi törvényt, de olyan szélsőségesen nacionalista kijelentéseket is tettek, amelyek összeegyeztethetetlenek a liberális szellemmel.
„Ha Ion Brătianu hallaná, forogna a sírjában, hogy hová alacsonyodott a PNL. Hiszen Károly király sem volt román nemzetiségű, román anyanyelvű, és mégis jó román hazafi lett belőle. Arra kellene törekedni, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat ebben az országban, mert csak így lehet lojalitást várni tőlük” – fogalmazott Smaranda Enche, aki egyúttal bejelentette kilépését a PNLből.
Döntéséhez hozzájárult az is, hogy az alakulat európai parlamenti képviselői a verespataki aranybányászat mellett kampányolnak Brüsszelben, amit szintén összeegyeztethetetlennek tart azzal az értékrenddel, amit ő képvisel. (Antal Erika)
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Beszéljünk egyenesen
Vita folyt a Demokrata Liberális Párt megyei szervezetében a földrajz és történelem magyar nyelven történő oktatásáról iskoláinkban, és sajtójelentések szerint Dan Manolăchescu elnök azzal győzte meg párttársait: ,,Nem sülhet ki semmi jó abból, ha egy törvényes rendelkezést érzelmi szempontból közelítenek meg", felsorolva néhány érvet, mellyel párttársait próbálta jobb belátásra bírni: ,,Mi lenne, ha a francia történelmet csak franciául, az angolt angolul, a görögöt görögül tanulhatnák a román gyermekek? Mit értenének belőle?" Hozzátette továbbá: történelem- és földrajzórát nem az államnyelv erőszakos oktatására kell felhasználni.
A megyei szervezet vezetője nem először tesz figyelemre méltó előítéletmentességről tanúságot, miként részben biztosan helytálló az az észrevétele is, hogy az RMDSZ nem tud mindig hatékonyan kommunikálni a többségi politikusokkal és médiával.
A tiszta logika íme tiszta okfejtést és hatásos érveket terem. Politikusaink jó része, akárcsak közvéleményünk, persze, nem ok nélkül fáradt bele a bizonykodásba, vannak ugyanis fölöttébb makacs közegek — a román politikum, sajnos, ilyen —, melyek a falra hányt borsó példázatát juttatják lépten-nyomon az ember eszébe. Annál üdítőbb, ha a fenti hírhez hasonló értesülések is nyilvánosságra kerülnek.
Magát a kérdést illetően nem megkerülhető azonban, hogy a hírhedt Anghelescu tanügyminiszter idején, a húszas években bevezetett rendelkezés a két, ,,nemzetinek" minősített tárgy tanításáról tulajdonképpen azért született, hogy az anyanyelvi oktatást és az ahhoz való jogot csorbítsa, mi több, átmeneti lépésnek szánták a kisebbségi oktatás előbb kétnyelvűvé, majd dominánsan államnyelvűvé tétele irányában. E tannyelvi diszkrimináció tehát a 19. századi nemzeti ideológia virulens továbbélését jelentette a 20. században, s rendkívül sajnálatos, hogy a mai Európában retrográdnak minősülő eszmék és gyakorlat útvesztőjéből még mindig nem tudott kitalálni a többség politikusainak és közvéleményének befolyásosabb része — miként az oktatási törvény kálváriája bizonyítja. Még egy megjegyzés: fokozható érveink átütő ereje, ha a román nyelv tanításának megreformálására tett javaslatainkat és a román történelem és földrajz anyanyelven történő oktatásának elveit összekapcsolnánk. A kettőből napnál világosabban kiderül: pontosan akkor fognak románul is jobban beszélni diákjaink, ha elejét vesszük annak, hogy a politika bármikor és bárhol erőszakot kövessen el a didaktikán, a tanítás célszerű, korszerű módszerein.
B. Kovács András, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarellenes fellépés a Székelyföldön
Akciócsoportot hoz létre a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, hogy megakadályozzák a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását és az ország régióinak újrafelosztását. Ioan Sălăjan érsek, a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség vezetője elnökölte azt a gyűlést, amelyen a magyarok „románellenes” tetteit elemezték, köztük Csibi Barna március 15-i „Iancu-akasztását”, és elhatározták a csoport létrehozását. Az akciót azonban sem a székelyföldi román, sem pedig a magyar politikusok szerint nem kell komolyan venni.
Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke a Krónikának elmondta, az akciócsoportba bevonnak civileket és politikusokat, s minden erejükkel megpróbálják meggyőzni a Demokrata-Liberális Párt honatyáit, hogy ne a politikai érdeket, hanem a román nemzeti érdeket tartsák szem előtt, amikor ezekről a törvényekről szavaznak. „A jelenlegi kormánykoalíció mulandó, de Románia örök, ezért meg kell akadályozni, hogy az ország szívében etnikai enklávó jöjjön létre” – szögezte le a fórum alelnöke. Lăcătuşu szerint a nemzeti kisebbségek jogállást szabályozó törvényre nincs semmi szükség, valójában a Hargita és Kovászna megyei románok szorulnak védelemre, hiszen például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen évek óta nincs képviselőjük a helyi tanácsban. Az új oktatási törvénnyel szemben is komoly fenntartásaik vannak, s mint mondják, nem szabad engedniük, hogy ahhoz hasonlóan a PDL–RMDSZ-koalíció más, „a román népre veszélyes törvényeket” megszavazzon.
Elhatárolódnak a románok
A Kovászna megyei román politikusok azonban nem tartják hitelesnek Ioan Lăcătuşut arra, hogy képviselje a Maros, Kovászna és Hargita megyében élő románok érdekeit. Dan Manolăchescu, a Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, ha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma meghívná a rendezvényeire a kormánypártok képviselőit, akkor tudná, hogy a kisebbségi törvény és a régiók átszervezése nem szerepel a kormány napirendjén. (Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban megkötött paktum tételesen tartalmazza, hogy a folyó parlamenti ülésszak végéig a döntéshozók elfogadják a kisebbségi törvényt. – szerk. megj.)
Manolăchescu ugyanakkor leszögezte, a kisebbségek jogállását szabályozó törvény sorsát vagy annak tartalmát nem Kovászna és Hargita megyében kell megvitatni, hiszen ebben a térségben nem lesz szükség annak alkalmazására.
„Ez a törvény nem jelent semmilyen veszélyt az országra nézve, a szellemiségével nincs semmi baj, viszont még javítani kell rajta, mert ellentmondásokat is tartalmaz” – közölte Dan Manolăchescu. A demokrata-liberális politikus szerint a civil fórum megmozdulása valójában az ellenzék kormány elleni támadása, hiszen a fórum a pártkönyvek nélküli szociáldemokraták szószólója. Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei elnöke megkeresésünkre leszögezte, Ioan Lăcătuşu „kommunista múltú vad nacionalistaként ismert”, ezért nincs joga a román–magyar kérdésekben állást foglalnia a Kovászna és Hargita megyei románság nevében. „Nem a törvényektől kell félnünk, nem a törvények elfogadását kell megakadályoznunk, hanem mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek elsősorban a helyi közösségek érdekeit szolgálják” – szögezte le a liberális politikus.
A magyarok sem veszik komolyan
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ városi elnöke lapunk megkeresésére mintegy válaszként Ioan Lăcătuşu kijelentésére úgy fogalmazott, „az ő magyarellenes eszméi mulandók, a Székelyföld viszont örök”. „Az idő nekünk dolgozik” – szögezte le a háromszéki politikus. Hozzátette: a kisebbségek jogállását szabályozó törvény által szavatolt kulturális autonómiára nem a székelyföldi magyaroknak, hanem éppen a székelyföldi románoknak van szükségük. „Ha nincs kulturális autonómia, egy csúnya székelyföldi polgármester a román közösség megkérdezése nélkül nevezhet ki igazgatót például a Mihai Viteazul Főgimnázium vagy az Andrei Mureşanu Színház élére” – replikázott.
Antal Árpád kifejtette, meggyőződése, hogy az egész országban senki nem veszi már komolyan Ioan Lăcătuşut, ezért nem kíván ennél mélyrehatóbban foglalkozni az általa felvetettekkel vagy a tervezett akciócsoporttal. Hasonlóképpen vélekedik Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Mint a Krónikának elmondta, nem hajlandó foglalkozni a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumával, viszont megismételte, amit az RMDSZ kongresszusán is megfogalmazott, hogy ha a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt és a régiók átszervezését júniusig nem rendezi a kormány, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a Boc–kabinetből. „Kelemen Hunor szövetségi elnöknek jelenleg ez a két legfontosabb feladata” – összegzett Ráduly Róbert.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Régiósításról Cotroceni-ben
Sok szempontból döntő tárgyalások zajlanak ma délben a Cotroceni-palotában: az államfő meghívására az ellenzéki és a koalíciós pártok az alkotmánymódosításról és a régiósításról egyeztetnek. Időközben folytatódott a régiósítási háború: Borboly Csaba levélben fordult Johannes Hahn európai biztoshoz, a romániai hírtelevíziók pedig Dan Manolăchescu, a Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentéseit rágták, amelyben a politikus kijelentette, nem hiszi, hogy az RMDSZ Koszovót szeretne Székelyföldön.
A koalíció a tét
A demokrata-liberálisok és az RMDSZ képviselői egyaránt cáfolták, hogy a koalíció tegnapi ülésén szó esett volna a régiósításról. Sorin Frunzăverde, a nagyobbik kormánypárt első alelnöke szerint a mai Cotroceni-palotai egyeztetések után beszélnek majd a közigazgatási átszervezésről a koalícióban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában azt ecsetelte: az ország közigazgatási átszervezése nyolc mamutmegyébe hatalmas költségekkel járna, és a következménye az lenne, hogy Románia nem tudná tartani az államháztartási hiánycélt. Szerinte az átszervezést a fejlesztési régiók átrajzolásával kellene kezdeni. Hangsúlyozta: az RMDSZ nyugodtan, alaposan, részletesen szeretné megközelíteni a kérdést, szerinte ilyen horderejű reformot nem lehet egyik napról a másikra, hatástanulmányok nélkül megvalósítani. Leszögezte: a mamutmegyés változatot az RMDSZ nem fogadja el. “A koalícióról van szó, és meggyőződésem, hogy mindenki stabilitást akar, senkinek nem érdeke, hogy politikai instabilitás alakuljon ki. Mi nem akarjuk ezt, és nem rajtunk áll majd” – fűzte hozzá.
Levélben a biztoshoz
Közben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke levélben fordult az EU regionális fejlesztési biztosához, tizenegy kérdést fogalmazva meg. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy a régiósítást kezdeményezők az uniós alapok hatékonyabb lehívására hivatkoznak. Johannes Hahntól ezért többek között azt kérdi, mekkora területű és lakosságú fejlesztési régiók szolgálnák leginkább a térség felzárkóztatását, igaz-e, hogy az EU ajánlásai szerint hasonló népességű és gazdasági fejlettségű régiókat kell kialakítani, az uniós alapok felhasználása szerint hatékonyabbak-e a mesterségesen létrehozott régiók, mint azok, amelyek szoros történelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatban álló egységeket foglalnak magukban. Azt is megkérdi, hogy az eddigi tapasztalat szerint miként alakulnak a régión belüli fejlettségi különbségek, ha egy fejletlenebb és fejlettebb térséget ugyanabba a közigazgatási egységbe vonnak össze.
Koszovó helyett
A régiósítás témájában nyilatkozott tegnap Dan Manolăchescu, a Demokrata Liberális Párt (DLP) Kovászna megyei szervezetének elnöke is. Kelemen Hunornak az utcai tüntetésekkel kapcsolatos nyilatkozatára utalva úgy vélte, az RMDSZ elnöke az ellenzék és egyes televíziók nacionalista retorikájának csapdájába esett. Szerinte az RMDSZ és Kelemen Hunor egy nyugodt és fejlődő térségért harcol. “Ha nem ez a céljuk, akkor gyakorlatilag egy eljövendő Koszovót akarnak, és akkor mondják meg az elejétől, hogy mindannyian tudjuk, mi a dolgunk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk az ország vagy a világ más, nyugodtabb tájaira” – fejtette ki. Miután nyilatkozatát felkapták a hírtelevíziók, Manolăchescu közölte: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy bizonyos politikai témákat Bukarestből passzolnak át Kovászna megyébe. Hangsúlyozta: nem szeretné, ha a megyében és a városban a politika “az utcára költözne”. Ugyancsak tegnap Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök javaslatára a felsőház vezetése úgy döntött, bizottságot hoznak létre a régiósítás ügyében.
Mit akar a külügyminiszter?
A magyarországi hivatalosságoknak visszafogottságot, józanságot, jó regionális érzéket és jó szomszédságot kell kinyilvánítaniuk, hogy ne rontsuk el, amit építettünk – nyilatkozta tegnap Teodor Baconschi külügyminiszter. Utalva arra, hogy Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes kijelentései után – miszerint a területi átszervezésről szóló tervezet az etnikai arányok tudatos és elfogadhatatlan megváltoztatását jelentené – a bukaresti magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba, elmondta: a gesztus jelent egyfajta feszültséget. Hangsúlyozta: nem akar “érzelmi reakciókat”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Ha az RMDSZ Koszovót akar, szóljon, s vagy fegyvert fogunk, vagy elmegyünk”
Dan Manolăchescu, a PDL Kovászna megyei elnöke úgy véli, ha az RMDSZ vezetői „eljövendő Koszovót” akarnak, „mondják meg első perctől, hogy ez a céljuk és akkor mindannyian tudjuk,, mit kell tennünk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk, más nyugodtabb térségbe”.
Dan Manolăchescu hétfőn Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatával kapcsolatosan mondta el, „aki nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Hargita és Kovászna megyei lakosság az utcára vonuljon”, és hogy ez alkalommal az RMDSZ és különösképpen elnöke, Kelemen Hunor az ellenzék és egyes televíziók nacionalista retorikájának csapdájába estek.
„Kár, mert nem hiszem, hogy Kelemen elnök úr egy elkülönített, lebombázott, véres Székelyföldet akarna, úgy gondolom, egy nyugodt, csendes és minden szempontból virágzó Székelyföldet akar”, mondta a PDL helyi vezetője.
Manolăchescu kiemelte, ha az RMDSZ vezetői „egy eljövendő Koszovót” akarnak, akkor mondják meg nagyon tisztán az első perctől, hogy ez a céljuk.
„Én úgy gondolom az RMDSZ és Kelemen Hunor mégis inkább egy nyugodt és fejlődő térségért harcolnak. Ha nem ez a céljuk, akkor gyakorlatilag egy eljövendő Koszovót akarnak, és akkor mondják meg az elejétől, hogy mindannyian tudjuk, mi a dolgunk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk az ország vagy a világ más nyugodtabb tájaira” – mondta.
A PDL Kovászna megyei elnöke szerint a magyarok és románok közös céljának kellene lennie egy olyan térség, régió, ország kiépítése, amelyben mindannyian jól és otthon érzik magukat.
„Nem szeretném, hogy az legyen az érzésem, elveszítettem valamit, mint ahogy a magyarok sem szeretnék, ha ez lenne az érzésük” – mondta Manolăchescu.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Hargita és Kovászna megyei lakosság az utcára vonuljon, és békésen tiltakozzon a területi-közigazgatási átszervezés ellen, szerinte a tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze.
Kelemen Hunor vasárnap elmondta: az RMDSZ szándéka, hogy leállítsa a Demokrata Liberális Párt (PDL) által kezdeményezett átszervezést, és ehhez minden parlamenti, demokratikus, kormányzati vagy parlamenti eszközt felhasznál.
„Az a szándékunk, hogy leállítsuk ezt a kezdeményezést, ezt a közigazgatási reformot, és minden parlamenti, demokratikus eszközt, a párbeszédet, a kormányzati, parlamenti eszközöket is felhasználjuk, hogy ez ne történhessen meg. Amennyiben mégis erőltetnék a közigazgatási reformot, érzésem és információim szerint – márpedig politikai vezetőként tudnom kell, mit mondanak az emberek – nem zárható ki annak lehetősége, hogy utcára vonulnak az emberek, amint tették azt 1968-ban, amikor Ceauşescu próbálkozott egy közigazgatási reformmal, és végül létrejött a két megye. Az utcára vonulás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze, amelyet világszert alkalmaznak: ha valaki tiltakozni akar, utcára vonul, elmondja, mit gondol, mit szeretne” – fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ elnöke szerint ez a Kovászna és Hargita megyei közhangulat, politikai vezetőként ő nem tekinthet el ettől.
„Demokratikus eszközökről beszélünk. A békés tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze. Az a szándékunk, hogy az átszervezési témát mielőbb vegyük le napirendről, ha nincs konszenzus a koalícióban, és inkább hagyjuk az egészet, majd visszatérünk rá egy év múlva, fél év múlva” – magyarázta Kelemen.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

A Székelyföld egységéről szóló népszavazás megtartását, a Kovászna és a Hargita Megyei Tanács együttes ülését szorgalmazza a Magyar Polgári Párt (MPP).
Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke, Kovászna megyei önkormányzati képviselő a testület csütörtöki ülésén felszólalásában arra kérte az RMDSZ-es tanácsosokat, segítsenek az MPP-nek, győzzék meg vezetőiket, hogy tartsák meg az együttes ülést, és írják ki a népszavazást. „Ha a választott képviselők és a népakarat is kinyilvánítja, hogy nem fogadunk el olyan régiót, amelyben megváltoznak az etnikai arányok, ezzel segítünk az RMDSZ-nek, hogy a kormánykoalícióban is előnyös egyezséget kössenek” – fogalmazott Fazakas, aki attól tart, az egyéni érdekek miatt a szövetség kompromisszumot köt a régióátszervezésről. Emlékeztetett, hogy korábban a két megye tanácselnökei azért utasították vissza a kezdeményezést, mert meglátásuk szerint a régióátszervezés lekerült napirendről. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke szerint a háromszéki önkormányzatnak kellene jó példával elöl járnia. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta, a jövő héten sorra kerülő megyeközi egyeztetésen újra felveti a kérdést.
Kövér az MPP „Orbánja”
Felháborítónak tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete Dan Manolăchescunak, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi elnökének azon nyilatkozatát, miszerint azért választották Kövér Lászlót tiszteletbeli elnöknek, mert kifogytak a humán erőforrásból. „Dan Manolăchescu két évvel ezelőtt könyörgött nekünk, segítsük Traian Băsescu kampányában. Mi melléálltunk, ezért úgy véljük, a nyilatkozat hátterében valójában barátja, Antal Árpád áll” – fogalmazott Kulcsár Terza Józsefp. A polgári politikus szerint az RMDSZ hiába keresi a Fidesz kegyeit, ezért javasolják, kérje fel Gyurcsány Ferencet vagy Lendvai Ildikót tiszteletbeli elnöknek. „Az EMNT-nek van egy Tőkés Lászlója, a Fidesznek egy Orbán Viktorja, nekünk pedig van egy Kövér Lászlónk” – szögezték le az MPP háromszéki politikusai.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Recept az autonómiára (Konferencia Dél-Tirolról a megyeházánk)
Bukarestből jövet és útban Csík felé tegnap délután a megyei tanács és Sepsiszentgyörgy vendége volt a Komlóssy József által szervezett vándorkonferencia, melyet előadói a dél-tiroli területi autonómia létrejöttének és működésének szenteltek.
Kiemelkedő érdemük a kezdeményezőknek, hogy a román nyilvánossághoz fordulva olasz szemszögből is megvilágították a kérdést. E felvetés nyilván a legnagyobb érdeklődésre tarthat igényt mind román, mind magyar részről. Komlóssy József kiemelte, hogy a többségi fenntartások leszerelését is céljuknak tekintik egy mindhárom helyi népcsoport elégedettségére működő területi önigazgatási forma felmutatásával, hangsúlyozva, hogy azt nem pártoskodással, hanem párbeszéddel, toleranciával és összefogással teremtették meg.
Christoph Pan professzor, a kérdés­kör nemzetközi tekintélyű ismerője történelmi áttekintésében többek közt elmondotta, hogy az I. világháború idején az Ausztriához tartozó Dél-Tirolban 3 százalék volt az olasz, 4 százalék a ladin lakosok aránya, a többiek osztrákok voltak. Az Olaszországhoz csatolt tartomány az impériumváltás, különösen a fasiszta uralom instaurálása után betelepítés célpontja lett, lakosságcsere is apasztotta a németség arányát, így az mára kétharmadot tesz ki. Az autonómia első formája, amelyet az olasz állam a békeszerződésben szavatolt, nem elégítette ki a német közösséget, negyvenévi tárgyalások, az ENSZ és a két állam közreműködésével végül létrejött a második autonómiastatútum, melyet máig 137 jogszabály, rendelet igazgat a lakosság többségének támogatásával. Ehhez az olasz hatóságoknak és közvéleménynek komolyan szakítania kellett sok beidegződésével és előítéletével. Fontos, hogy mai formájában egyforma védelmet nyújt mindenik közösségnek, egyik fél sem szenvedett el szankciókat miatta, s hozzájárult ahhoz, hogy a tartomány ma az ország egyik legfejlettebb régiója a legmagasabb egy főre eső nemzeti jövedelemmel, és a térségben gyakorlatilag ismeretlen a munkanélküliség.
Dr. Davide Zaffi a demokrácia és nemzeti fejlődés modern kori összekapcsolásának eszméjével kezdte, kitérve a román–olasz hasonlóságokra (mindkét állam gyarapodott területileg az I. világháborút követően). A két világháború között a kisebbségek visszataszítása, másodrendű állampolgárrá való lefokozása dívott, ezt az új olasz demokrácia fokozatosan korrigálta és jóvátette. Demokráciát építeni csak demokratikus módszerekkel lehet, ezért is tartott oly hosszú ideig, alapvető mentalitásváltást is feltételezett. Eljutottak például a felismerésig, hogy a többnyelvű adminisztráció még hatékonyabban működhet, mint az egynyelvű – erről meggyőződhet a tartomány több százezerre rúgó "negyedik népcsoportja", melyet a turisták tesznek ki. Mint közismert, Dél-Tirol turistaparadicsomnak számít télen is, nyáron is.
Lucio Giudiceandrea helyi olaszként azt a nehéz folyamatot írta le, mellyel a dél-tiroli olaszok eljutottak a nekik szánt kezdeti küldetés vállalásától – hogy kisebbségbe szorítsák a németeket, és "civilizálják" úgymond őket – a felismerésig, hogy az emancipációt szavatoló második autonómiaforma számukra is elfogadható, mi több, a szemükben kezdetben hátrányos, a köztisztségek betöltésében alkalmazott arányosságelvet – 25–67–4 százalék arányban kell azokat elosztani – ma az olaszok védik a leginkább, ugyanis az fokozottabban védi őket helyi kisebbségként. A kétnyelvűség követelményét szintén nehéz volt megemészteniük, ma azonban az iskolák is gondoskodnak arról, hogy ez kiegyensúlyozott legyen, és ezért a hivatalban tízszázalékos nyelvpótlék jár. Ennek egyébként a ladinok a legfőbb kedvezményezettjei, ők ugyanis húsz százalékot kapnak. Az olaszok mentalitásváltásában a legnagyobb módosulások a kilencvenes évektől errefelé nyilatkoztak meg, beértek a feltételei a kétnyelvűség hasznos volta kiaknázásnak is.
Ezt követően Komlóssy joggal szögezhette le, hogy a gazdasági prosperitás és az autonómia közt nyilvánvaló a kapcsolat, a befektetők ugyanis oda jönnek, ahol szociális béke honol, s ezt Dél-Tirolban a területi önigazgatás garantálja.
Dan Manolăchescu hozzászólását üdvözölve – ne vesszünk bele a történelmi vitákba – Antal Árpád polgármester elmondotta, nem várja el a románoktól, hogy ők harcoljanak az autonómiáért, példa marad azonban az, ahogy a magyarnál kisebb népcsoport egy Romániánál nagyobb államban megoldotta a maga önigazgatása gondjait. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke pedig arról beszélt, hogy az unió huszonhét állama közül tizenegyben működik valamilyen fajta autonómia, ez adja meg a kérdés kontinentális távlatát. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)