„Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány a politika és a tudomány metszéspontjában állva a kisebbségek köréből közvetíti a politika számára azokat a legfontosabb társadalmi jelenségeket, amelyeknek a kezelése a mindenkori magyar kormány számára alkotmányos kötelezettség” – nyilatkozta Törzsök Erika, az EÖKiK elnöke a közalapítvány legfrissebb kiadványainak december 19-i bemutatóján. Az EÖKiK-et 2002-ben alapította a magyar kormány. Törzsök hangsúlyozta, hogy ez a kutatómunka azért nagyon fontos, mert a hivatalok nem képesek az ügyiratforgalomból átlátni és megérteni azokat az összefüggéseket, amelyek csak komoly szociológiai kutatásokkal, társadalomtudományi eszközökkel járhatók körül. Ez alkalommal tíz kiadványt mutattak be, többek között Jakab Attilától az Értelmiségi sorsok Erdélyben, valamint a Csángóság és katolicizmus címűeket; Ágoston Vilmos szerkesztésében A határon túli magyarság és a magyar közszolgálati média című konferenciakötetet; Petrás Évától a Nacionalizmus és politikai romantika címűt; Majoros Andrástól a Verseny és együttműködés – Magyarország és Románia külgazdasági kapcsolatainak nemzetgazdasági és regionális dimenziói címűt. Tanulmánygyűjteményt ismertettek továbbá az autonómiáról, liberalizmusról, szociáldemokráciáról, műhelytanulmányokat a nyelvhasználati jogokról a bírósági eljárásokban, a határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi hátteréről, a külföldiek munkavállalásáról Magyarországon. A Cigánynak lenni Magyarországon sorozat legújabb kötetét is bemutatták, Átszervezések kora címmel. A rendezvényt Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára nyitotta meg. /G. M. I.: Bemutatta tanulmányait az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Szinte vérre menő magyar-magyar harccá fajult Erdélyben a romániai európai parlamenti (EP) választás, írta a HVG. Most fordult elő először, hogy a magyarok nem csak szavazhattak, hanem valóban választhattak. Tőkés László független jelölt és Frunda György szenátor, az RMDSZ listavezetője is értékelte az európai parlamenti (EP) választás eredményét a hetilap kérésére. Tőkés László szerint az erdélyi magyarok nagyfokú politikai érettségről tettek tanúbizonyságot. Részvételükkel gondoskodtak arról, hogy az erdélyi magyarságnak népes képviselete legyen Brüsszelben. Sajnos az RMDSZ szembeállítja az erdélyi magyarság egységét a demokratikus választójogokkal. A sajtó útján szinte azonnal üzent az RMDSZ-nek, hogy szeretne leülni tárgyalni velük, de egyelőre csak visszautasító jelzéseket kapott. Frunda György kifejtette, az RMDSZ-nek kevés pénze volt a kampányra. Tőkés László püspök fő célja nem az volt, hogy ne jusson az EP-be, hanem hogy az RMDSZ ne, szögezte le Frunda. Arra a kérdésre, hogy leülnek-e Tőkés Lászlóval stratégiát egyeztetni, Frunda kijelentette, nem hiszi, hogy stratégiáról kellene egyeztetni vele, de tárgyalni kell a romániai magyarság érdekeit érintő kérdésekben. -A jövőben Tőkés hívei és RMDSZ között a megállapodás nem lesz könnyű, mert az RMDSZ jelenlegi vezetése nem akar hatalmából és befolyásából engedni, az ellenzék pedig várhatóan választói támogatottságának mértékében szeretne részesülni a szervezet irányításából, írta a HVG. -A határ menti magyarországi településekről egyre többen ingáznak Nagyváradra, Aradra vagy Temesvárra dolgozni. Romániában egyre több multinacionális cég telepedik meg. Romániában egy év alatt reálértékben 15 százalékkal nőttek a keresetek, míg Magyarországon 5,6 százalékos volt a csökkenés. Becslések szerint 2,5-3 millió romániai dolgozik Európa nyugatabbra eső felén, közülük mintegy 30 ezren Magyarországon. Az igazi kihívás az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa, Majoros András szerint az, hogy képesek-e belátni a gazdasági szereplők: előnyösebb, ha versengés helyett kölcsönösen kiegészítik egymás tevékenységét a határ menti területeken. /Beleszakadnak? Erdélyi képviselők az Európai Parlamentben. = Heti Világgazdaság (Budapest), nov. 28./

„Gyümölcsöző együttműködés és forrásteremtés” címmel szervezett március 24-én térségi fórumot Zsombolyán a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a helyi polgármesteri hivatal. A román-magyar-szerb hármas-határ térség 30 településéről érkeztek polgármesterek és önkormányzati képviselők. Dr. Törzsök Erika miniszterelnöki hivatali főigazgató arról beszélt, hogy az együttgondolkodás, a szellemi tőke kiaknázása kivezetheti jelenlegi periférikus helyzetéből a hármas-határ térségét. Erre kiváló lehetőséget nyújt az új típusú együttműködési forma, egy Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozása. Majoros András és Hegedűs Dániel EÖKIK /Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány/ előadók bemutatták a hármas-határ térségében létrehozandó együttműködés előnyeit, valamint jogi bejegyzésének lehetőségeit. – A Miniszterelnöki Hivatal szolgáltatói szerepet igyekszik betölteni, nyilatkozta dr.Törzsök Erika. /Pataki Zoltán: Új típusú együttműködés a hármas-határ térségében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./ Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője szintén Törzsök Erika.

Magyaros gólyabál a Szent Lászlóban
November 12-én, csütörtökön délután magyaros gólyabált tartottak a váradi Szent László Római Katolikus Gimnáziumban. Táncból és jókedvből nem volt hiány.
Magyaros népi motívumokkal, zenével és tánccal tarkított gólyabált tartottak a Szent László Római Katolikus Gimnáziumban november 12-én, csütörtökön délután. A szervezők – a X. A, B és C osztályok Kele Tünde, Kovács Márta és Catona Valeria osztályfőnökök vezetésével – idén is kitettek magukért mind a témát, mind a kivitelezést tekintve. A gólyabált a szervező osztályok néptánca nyitotta meg, majd Vakon Zsolt püspöki titkár szólt pár szót a jelenlevőkhöz, ezt követően pedig az est főszereplői, a kilencedikes gólyapárok is a színpadra léptek és bemutatkoztak a nézőknek: a Pénzes közből Pál Izabella és Dávid Erik érkezett (IX. A – közgazdaságtan szakosztály), a Templom sorról Majoros András és Kiss Szilvia (IX. B – humán-teológia), a Molnár tanyáról Barabás Boglárka és Jakab Elek Yastin (IX. C – turisztika és közélelmezés), a Fakanál dűlőről pedig Gergely Gergő és Erdődi Evelin (IX. D – szakács képzés). A gólyapárok mellett a kilencedikes osztályok egy osztálylogót is kellett készítsenek őszi terményekből, valamint egy osztályindulót is írtak, ezeket a bálon be is mutatták.
Feladatok
Ezt követően a feladatok során a gólyapárok már csak saját ügyességükre, leleményességükre, tudásukra és kreativitásukra számíthattak. Az egyik feladatban például a lányok tengerit morzsoltak, míg a fiúk tengeri csutkából tornyot építettek, egy másik próba során pedig megadott szavak – például stelázsi, ipam, lájbli, kovártély, firhang, bokály, köpülő, véka, pruszlik – felhasználásával verset kellett írjanak. A szószüret feladatnál a lányok egy fakanállal kellett kipukkasszák a lábosfedőkhöz erősített lufikat, amelyekben különböző szavakat rejtettek el a szervezők. A feladat második részeként ezeket a szavakat (hokedli, gang, dűlő, guzsaly, pendely, suba szín stb.) kellett értelmezzék, hogy mit is jelentenek. A konyhai tudásukról is számot adhattak a diákok: a gólyalányok majonézt kevertek, míg a fiúk tojásfehérjét vertek fel. Végezetül az utolsó próbán a lányok csujogattak, a fiúk legényest táncoltak. Természetesen idén sem maradhatott el a gólyák eskütétele, a gólyatanárok felavatása és a tombolahúzás.
P. Nagy Noémi
erdon.ro