Ünnepelt a Csíki Magánerdészet
Tízéves jubileumát ünnepelte csütörtökön a Közbirtokosságok Egyesülete és a Csíki Magánerdészet. Az erdészet székhelyén, a Haladás utca 17. szám alatt az ünnepi beszédeket követően táblaavatóra is sor került.
Köszöntőbeszédében Rafain Zoltán, a Közbirtokosságok Egyesületének elnöke ünnepnek nevezte az évfordulót, hisz tíz év távlatából lehet visszatekinteni azokra az időkre, amikor létjogosultságot kaptak a magánerdészetek. Elmondta, az egyesületet azért hozták létre, hogy egymást erősítve, támogatva létjogosultságukat tudják biztosítani. „Sok munka és kitartás van a hátunk mögött, jelenleg talán Európa egyik legnagyobb erdészete vagyunk” – jegyezte meg Rafain, aki egyúttal köszönetet mondott Verestóy Attilának, Garda Dezsőnek, Markó Bélának, valamint Ilie Sârbu volt mezőgazdasági miniszternek, hogy segítségükkel nagyban hozzájárultak a magánerdészetek létrejöttéhez. „Önök azok, akik Erdély legnagyobb közösségi vagyonának értékét őrzik, mert ami a birtokunkban van, az biztonságban van” – kezdte ünnepi beszédét Korodi Attila parlamenti képviselő. Hozzáfűzte, vannak még olyan erdők, legelők, amik őseinké voltak, de a mai napig nem szolgáltatták azokat vissza, utalva itt a Bákó és Neamţ megyei, egykor székely tulajdonban lévő erdőkre. Megjegyezte, ez az ország a kiszámíthatatlanságról szól, sokat kell kínlódni az igazságszolgáltatással, és még sok mindent kell tenni azért, hogy érdekeink érvényesüljenek. A képviselő szólt a lehetőségekről, megemlítve a területalapú támogatásokat, majd reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező tíz évben még jobban megerősödnek a székelyföldi gazdaság gerincét jelentő erdészetek, és nemcsak rönkfákat, hanem már feldolgozott termékeket fognak a piacra juttatni. Májer Emese, a magánerdészet vezetője röviden ismertette: tíz évvel ezelőtt, amikor az erdészet működési engedélyét megkapta, 32 ezer hektárral indult. Most közel 50 ezer hektáron gazdálkodnak. Tíz esztendeje négy magánerdészet jött létre az országban, jelenleg pedig már 139 működik. Az ünnepi beszédeket követően leleplezték a Közbirtokosságok Egyesülete és a Csíki Magánerdészet feliratú, valamint azok logóit tartalmazó táblát, majd egy képet készítettek, amint Rafain Zoltán és Májer Emese egy nagy, üres lapokból álló könyvet tart kezében. Mint megtudtuk, a könyvben a magánerdészet elmúlt tíz évét, és az elkövetkező idők eseményeit fogják majd dokumentálni.
Létai Tibor
Székelyhon.ro,

Erdő-újratelepítés: több millió csemetét ültetnek
Milliókban mérhető azoknak a facsemeték a száma, amelyeket heteken belül elültetnek a Hargita megyei erdőkben. Az erdészeti hivatalok csak a felmelegedést várják, hogy elkezdhessék a munkát. Az ültetőanyag egy részét saját csemetekertekben nevelik, sok esetben az erdőtulajdonosok is kiveszik részüket az ültetésből.
A csíki erdőkben az újratelepítés során a legtöbb esetben lucfenyő csemetéket ültetnek idén tavasszal is. Mivel a hegyekben még hó van, itt többnyire csak áprilisban lehet munkához látni.
Az elmúlt évhez viszonyítva idén valamivel nagyobb területet, 170 hektárt ültetnek be a Csíki Magánerdészet ügykezelésébe tartozó erdőkben, ehhez összesen 800 ezer facsemetét használnak fel – nyilatkozta érdeklődésünkre Májer Emese, az erdészeti hivatal vezetője. Hozzátette, kisebb százalékban hézagpótlást is végeznek. „Az új üzemtervezés során nagyon sok területet, amelyet az államtól visszakaptak, most a tulajdonosoknak kell beültetniük. Vannak közbirtokosságok, amelyek megtermelik a csemetéket, illetve más termelőktől szerzik be. A legtöbb most is a lucfenyő, van még jegenyefenyő, vörösfenyőt általában a hegygerincekre ültetnek” – közölte. A gyakorlat szerint a csemetetermelők jelzik, hogy mikor tudják kiásni a fákat, és akkor felkészülnek az ültetésre a tulajdonosok is.
A szépvízi erdészeti hivatal felügyeletébe tartozó erdőterületeken 22 hektáron lesz csemeteültetés, 7 hektáron pedig hézagpótlás. Ezekhez a munkálatokhoz a csemeteszükséget 120 ezer darab – tudtuk meg Szabó Máriától, az erdészeti hivatal vezetőjétől. Saját csemetekertben nevelt fákat ültetnek el ebben az évben is, főként lucfenyőt, illetve jegenyefenyőt. „Nem függünk mástól, azért is termeljük, hogy ami nekünk szükséges, az legyen meg. Vörösfenyőből kevés kell, azt vásároljuk” – tájékoztatott Szabó Mária. Mivel még az erdőben sok helyen fél méteres hó van, az ültetést később kezdik, húsvét előtt a csemetekertben sem tevékenykednek.
A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság szintén jelentős méretű erdőtelepítést végez a tavasz folyamán a megyében. Rafain Ildikó, az igazgatóság illetékese arról számolt be, hogy az állami tulajdonú erdőkben 110 hektárt ültetnek be, illetve 31 hektáron végeznek hézagpótlást a korábbi ültetvényekben. Ez összesen öt erdészeti hivatal felügyelete alá tartozó területeken történik. Az állami erdészet által szerződés alapján ügykezelt erdőkben 242 hektárt ültetnek be csemetével, hézagpótlás 48 hektáron lesz. Mint eddig is, a lucfenyő foglalja el az első helyet az elültetendő fafajták közt, emellett jegenye-, vörös- és feketefenyő, tölgy és hegyi juhar is van a választékban. Az említett területeken összesen 1 millió 542 ezer facsemetét ültetnek el, a munkát március végén a homoródi erdészeti hivatal körzetében kezdik, Csíkban csak áprilisban lehet ezt végezni – tudtuk meg.
Kovács Attila
Székelyhon.ro