A Kanadában tevékenykedő Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség másfél évtizede indította el az évszázados magyarellenes propaganda ellensúlyozására az angol nyelvű magyar történelmi és politológiai könyvek kinyomtatást és eljuttatásását a nagy egyetemi központokba, idén túljutottak a harmincezredik kötet postázásán. Költségeiket gyűjtésből fedezik. A cseh, szerb és román tudósok már a századfordulón ontották a magyarellenes könyveket, folyóiratokat. Ebben a csehek jártak az élen Tomas G. Masarykkal, aki céljai elérésére amerikai feleségének nevét /Garrigue/ is felvette, kész terveket adtak a nyugati államférfiak kezébe a Monarchia feldarabolására. A magyarság ellenségei a második világháború alatt is éles harcot vívtak ellenünk. A nyugati kormányok megtévesztésére még ma is óriási összegeket áldoznak, ebben a románok járnak az élen. A New York-i Romanian Library és a Miami Beachben működő The Romanian Historical Studies tonnaszám küldi szét a propagandaanyagot az amerikai egyetemeknek, közkönyvtáraknak, politikusoknak. A román lobby mögött a bukaresti kormány áll, hatalmas pénzekkel. Több mint háromezer amerikai könyvtárat és politikusok százait látják el magyarellenes művekkel és milliónyi brosúrával. Cáfolhatatlan tény, hogy Masaryk, Benes és Jászi Oszkár emlőin nevelkedetett tanárok oktatták az amerikai külügyi vezetőket és beosztottakat. A második világháború utáni magyar kormányok még ellenségeinknél is több kárt okoztak nemzetünknek. Ha kiadtak valamilyen angol vagy más idegen nyelvű könyvet, csak azért tették, hogy bűneinket felnagyítsák és ellenségeinkét eltitkolják. - A Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség vezetője Magyaródy Szabolcs /sz. Szolnok, 1924/ 1948-ban menekült Nyugatra, 1951 óta él Kanadában. /Valós képet nemzetünkről Nyugaton! = Magyar Nemzet, szept. 26./

"Magyaródy Szabolcs, a Kanadai Magyar Öregcserkészcsapat vezetője újból feltette a kérdést: "Mikor tanulja meg a magyar államvezetés, hogy a legjobb külpolitika az ország tárgyilagos, de széleskörű bemutatása, minél több idegen nyelven." Magyaródy Szabolcs április elején körlevelet küldött 25 e-mail címre, bejelentve a Corvinus Library rendszerbe helyezését. Felsorolta a WWW honlapjukon olvasható, elektronikusan leszedhető és tárolható angol nyelvű magyar történelmi könyveik jegyzékét. Mindössze ketten reagáltak: dr. Törzsök Erika, a HTMH elnöke és a Szülőföldünk rádióműsor szerkesztője, Cservenka Judit, aki beolvasta a levelet a rádióba. Egyetlen képviselő sem válaszolt levelére. /Magyaródy Szabolcs: Az anyaország közönye. = Ez a Hét (Budapest), jún. 27./"

"A New York-i Romanian Library és a Miaimi Beach-ben működő The Romanian Historical Studies tonnaszám küldi szét a céljaikat szolgáló könyveket és propagandaanyagot az amerikai egyetemeknek, közkönyvtáraknak, politikusoknak. Számításaink szerint több mint háromezer amerikai könyvtárat, valamint politikusok százait látták el áltudományos, magyarellenes művek tucatjaival s milliónyi brosúrával" - nyilatkozta Magyaródy Szabolcs amerikai magyar személyiség. Harrach Gábor hozzátette, hogy nekünk viszont nincs szükségünk történelmi mítoszokra, hamisított statisztikákra, csak az igazságot kellene a világ elé tárni. /Harrach Gábor: Nemzetpropaganda: csak az igazságot kellene a világ elé tárni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

"1933-ban a Magyar Cserkész Szövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak. Magyaródy Szabolcs ajánlotta, hogy élesszék fel ezt: aug. 20-án este a budapesti tűzijáték kezdetének idejét vegyék alapul, s a világ minden időszámítási zónájában ottani este 21.00 órakor lobbanjanak fel a magyar testvériség tüzei az egész világon. Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás: Tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban, Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Krasznahorkán vagy Kőrösmezőn. Egy Budapesten meggyújtandó mécses csak másnap este aludna ki, miután a Magyar Szolidaritás Lángja körüljárta a Föld minden lakott időzónáját. E kezdeményezést a Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetősége elfogadta és felkérte csapatait az egész világon a megvalósításra. A Magyarok Világszövetsége is küldöttgyűlési határozatban kéri tagszervezeteit a Magyar Szolidaritás Tüze lángjának fellobbantására. /Magyaródy Szabolcs: Magyar szolidaritás tüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon, meg az elcsatolt területeken. 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította ezt a kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a Föld minden magyarok által lakott részén fellángoltak a tábortüzek vagy gyertyácskák. Idén is tervezik, hogy a láng mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel. Valószínűleg, nincs olyan időzónája a Földnek, ahol ne élnének magyar cserkészek és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás. A cserkészvezetők kérik a magyar szervezeteket, itthon és az egész világon, csatlakozzanak ehhez. A világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére. /Lendvai Imre cscst, Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke Magyaródy Szabolcs cscst, Hunyadi Öcs. Mk. KNCSSZ: A Magyar Szolidaritás Tüze. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Hiteles magyarságkép a szomszédos országokban
Kanadában élő Magyaródy Szabolcs nevéhez számos, a magyarságkép külföldi alakítását hasznosan szolgáló könyv kiadása fűződik.
Jelentőségében azonban kiemelkedik az a történelmi zsebkönyv sorozat, amelyet a szomszédos országok nyelvén is megjelentetett, hogy végre a valóságos közös történelmet ismerjék meg a szerb, román, ukrán, szlovák történelemoktatáson nevelkedett nemzedékek.
Nemrég újabb könyvét mutatták be a budai Várban, a Magyarság Házában. Címe: „Hungary and the Hungarians”. Magyaródy Szabolccsal Cservenka Judit beszélgetett.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Magyaródy Szabolcs: a magyarok nem ismerték fel a külföldi propaganda fontosságát
Kanadában élő Magyaródy Szabolcs nevéhez számos, a magyarságkép külföldi alakítását hasznosan szolgáló könyv kiadása fűződik.
Jelentőségében azonban kiemelkedik az a történelmi zsebkönyv sorozat, amelyet a szomszédos országok nyelvén is megjelentetett, hogy végre a valóságos közös történelmet ismerjék meg a szerb, román, ukrán, szlovák történelemoktatáson nevelkedett nemzedékek.
Tavaly újabb könyvét mutatták be címe: „Hungary and the Hungarians”, azaz „Magyarország és a Magyarok.” A kötet bevezetőjében ez áll: „A magyarok sosem ismerték fel igazán a tájékoztatás fontosságát, ezért ellenségeik szabadon fejthették ki mindig gyűlölködő propagandájukat szerte a világban, anélkül, hogy a magyarok szeme rebbent volna.” Magyaródy Szabolccsal Cservenka Judit beszélgetett arról, hogy a szerző kanadai szemmel milyennek látja a magyar tájékoztatást.
Magyaródy szerint a magyarok sosem ismerték fel a propaganda értékét, ezért fordultak ellenünk a nyugati barátaink is, mert közben a románok, és a csehek óriási pénzeket költöttek a nyugati közvélemény, és a politikusok szimpátiájának megnyerésére.
A mai magyar kormány javított ugyan a nemzeti propagandáján, de Magyarországon belül nagyon erős az ellenpropaganda, Brüsszelben, de kint Amerikában is vannak olyanok, akik foggal-körömmel a Magyar Állam ellen küzdenek, szögezte le Magyaródy.
A Hunyadi János Munkaközösség tevékenységéről Magyaródy elmagyarázta, hogy ők ellátják az amerikai egyetemi könyvtárakat olyan könyvekkel, amelyek tisztességesen és objektíven tárgyalják a magyar történelmet, és a kisebbségeikhez való viszonyukat, 115 ezer könyvet és CD-lemezt osztottak szét ingyen a nagy amerikai könyvtárak számára.
A könyv szerzője a továbbiakban kitért a kanadai cigányellenességre, Magyarország nemzetközi megítélésére, és arról a propagandáról, amit ők folytatnak azért, hogy az országot reálisan ítélje meg az Amerikai Egyesült Államok.
Az interjú utolsó részében Magyaródy Szabolcs szólt a dollár térvesztéséről, és az önellátó falu szerepéről is, amelyet ez a következő világválság idején játszhat. Kossuth Rádió
Erdély.ma

Vasárnapi újság Magyaródy Szabolccsal
A magyarellenes propaganda eredményes. A hazánkról kialakított hamis képet csak nehezen változtathatjuk meg. Egy segíteni akaró kanadai magyar, Magyaródy Szabolcs véleményét is megismerhetik a Kossuth Rádió műsorából.
Önreklámból elégtelen. A magyarellenes propaganda célt ért, a tények a tengeren túl sem zavarják az ellenünk acsarkodókat. Magyarody Szabolcs helyzetértékelő gondolatai és a Hunyady Mátyás Munkaközösség kötetbe foglalt próbálkozása a tisztességes tájékoztatás érdekében.
Hungary and the Hungarians, vagyis Magyarország és a magyarok. A kötet Amerikában jelent meg, címlapján a Parlament a Dunával, hátlapján néhány mondat a bevezetőből. Hevenyészett fordításban idézzük: „A magyarok sohasem ismerték fel igazán a tájékoztatás fontosságát. Ezért ellenségeink mindig szabadon fejthették ki gyűlölködő propagandájukat szerte a világban, anélkül, hogy a magyarok szeme rebbent volna. Ennek a hanyagságnak tudható be, hogy a románok telehinthették a nyugati világot a dákoromán elmélet tündérmeséjével, a szlovákok történelmet építhettek a magyaroktól kölcsönzött királyokkal, jelképekkel, városokkal, beleértve az egykori magyar koronázó várost, Pozsonyt, amelyet Pressburgnak is, Posoniumnak is ismertek, de mai nevén Bratislavának soha."
A könyvet a Kanadában élő Magyarody Szabolcs és a Hunyady Mátyás Munkaközösség szerkesztette külföldi és magyar történészek, egyetemi tanárok tanulmányaiból. Egyébként számos zsebkönyvet is kiadtak, többek között szlovák, román, ukrán és szerb nyelven. Adataikat, állításaikat nem tudták cáfolni.
Máig sem sikerült megtanulnunk, hogyan festhetünk magunkról valós képet a nagyvilágban – véli a Kanadában élő, de a magyarság ügyét kitartóan szolgáló Magyarody Szabolcs. Neki, és a Hunyady Mátyás Munkaközösségnek köszönhetően jelent meg Amerikában és szolgálhat a sárdobáló, gyalázkodó igyekezet ellenében valós képet alkotni rólunk a Hungary and the Hungarians, azaz Magyarország és a magyarok című kötet.
Magyarody Szabolccsal Cservenka Judit beszélgetett.
Felvidék.ma

Nemzetünk sorsa – Eszmecsere a magyar identitás 21. századi őrzőivel
A fenti címmel jelent meg Csóti György könyve az idei Ünnepi Könyvhétre. A szerzőt a Vörösmarty téren, egy könyvsátor előtt kerestük fel, ahol egy órán át dedikálta kötetét. Utána szívesen beszélt róla olvasóinknak.
Eléggé mellbevágó címet választott, mert mindenki, aki egy kicsit is érzékeny arra, hogy hol él, milyen kultúrában született és milyen nyelven beszél, annak fontos nemzetünk sorsa. Nyilván sokan követték néhány éve az Unio című tévéműsort, amelyben Csóti György a riporter szerepét vállalva beszélgetett az általa meghívott személyiségekkel.
Hat év: 2005 és 2011 között volt 207 adás, abból válogattam ki 41-et. Nehéz volt kiválasztani, mert annyi kitűnő emberrel beszélgettem, de így is örülök, hogy megjelenhetett közülük a könyvben negyvenegy. Három témakör köré csoportosítottam a válogatást: az értelmiség felelőssége, a másik a politikus kötelessége és a harmadik a kultúra nemzetmentő szerepe.
A megszólaltatottak között vannak, akik kétszer is szerepelnek…
Sőt! Csoóri Sándor, Duray Miklós és Szörényi Levente háromszor is.
Szörényin kicsit csodálkozom.
Az István a király miatt egyértelmű volt, hogy szerepel a műsorban, aztán a Holdvilág-árok kutatásai miatt lett újból szereplő, ő sok izgalmas témát előhoz a régi történelemből, például a pozsonyi csatát, amelyről alig esik szó. Egyáltalán, a honfoglalás és István közti időszakot nagyon elhanyagolja a történetírásunk. Pedig a Pozsonyi Csata, 907-ben, voltaképpen a honfoglalás befejezése volt.
És állítólag tananyag a West Point Akadémián, nálunk talán nincs is a tankönyvekben.
Most már jelent meg róla könyv, beszélünk róla, mert jó tudni, hogy 907-ben a frank uralkodó vezetésével összeurópai hadak indultak el a magyarok ellen, hogy kisöpörjék innen. A Duna két partján vonultak fel, a folyón pedig a hajók a lőszerekkel, élelmiszerrel megrakodva. A magyarok talán tizedannyian voltak, mégis súlyos csapást mértek rájuk, úgyhogy menekültek innen, óriási volt a veszteségük, aztán 70 évig nem merészkedtek a környékre.
A pozsonyi csatáról érdemes lenne hosszabban beszélgetni, hiszen egyik meghatározó eseménye volt az Árpád-kornak, de azért is, hogy hogyan foglalkozunk ma a történelmünkkel, és mit tartunk fontosnak belőle, illetve mit nem. S ezzel máris visszakanyarodtunk a könyvéhez, amelyben az Értelmiség felelőssége fejezetben van egy beszélgetése a Kanadában élő Magyaródy Szabolccsal a nemzet propaganda kérdéséről. Hát ez a gond az interjú óta sem oldódott meg.
Sajnos, nemzetpropaganda száz éve nincs Magyarországon. A hiba és a mulasztás a 19-20. század fordulójáig megy vissza. Az okainak elemzése meghaladná ennek a beszélgetésnek a kereteit, de azt le kell szögeznem, hogy a nemzetpropaganda hiánya nagyon súlyos mulasztása a magyar politikának, külpolitikának, hiszen kedves barátaink északon és délkeleten, csehek, románok – a szlovákok később kerültek a képbe – hihetetlenül nagy propagandát fejtettek ki a magyarokkal szemben – hazugságokkal, történelmi hamisításokkal. Magyaródy Szabolcs egy igazi szürke eminenciás, közel 90 évével óriási energiával dolgozik, kanadai, egyesült államokbeli nyugdíjas magyarok pénzén adnak ki könyveket, újságot, szerkeszt honlapot, amelyekben a történelmi igazságot, másrészt a jelenlegi helyzetet tárja fel. Önfeláldozóan végzi fontos munkáját, sajnos nem eléggé ismert a neve, de ő nem is azért dolgozik, hanem hogy a magyarság jó hírét keltse a nyugati világban.
Egyik páratlanul fontos akciója, hogy a szomszédos országok nyelvén megjelentette a Kárpát-medencében együtt élő nemzetek, nemzetiségek hiteles történetét.  Egyébként miért jobb az ő nemzetpolitikájuk?
Egyrészt mert van, mert csinálják. Ilyen egyszerű. Hogy jobb-e, abban nem vagyok biztos, mert amikor kiderülnek a hamisítások, hazugságok, az visszaüt. Sajnos, olyan alattomos módszerekkel dolgoztak a 20. században, lehet, hogy még ma is, hogy például kilopják a nyugati egyetemi könyvtárakból, nagy közkönyvtárakból azokat a könyveket, amelyek a magyarságot kedvező színben tüntethetnék fel, mert a valóságot írják. Úgy értem a kilopást, hogy kikölcsönzik és nem viszik vissza. Kifizetik az árát, mondván, hogy elveszett. Ezt ügynökök csinálják. De az sem ritka, hogy a csak helyben olvasható munkákból, például kódexekből kimetszik azokat a lapokat, amelyek a középkori Magyarországról hiteles képet adnak. Ezzel párhuzamosan saját könyveikkel elárasztják a világot, nem is eladásra szánva, hanem ajándékként. Ha az ember bemegy egy amerikai könyvtárba és beüti, mondjuk Masaryk nevét, akkor a gép rögtön 250 címet kidob, de ha beírja, hogy Bethlen István vagy akár Antall József, akkor nulla a találat, esetleg egy.
Ön azt mondta, hogy a hamisítás visszaüt. Ne haragudjon, de ezzel vitatkoznom kell. Lehet, hogy nyugati egyetemek professzori köreiben mosolyognak például a dákoromán elméleten, bizonyára cáfolják is, de ez a nagyközönséghez nem jut el.
Ennél is rosszabb a helyzet. Gál Kingával beszélgetek a Politikus felelőssége című fejezetben, s ő mesélte, hogy egy képviselőtársa az Európai Parlamentben pár éve azt kérdezte tőle, hogy a magyarok mikor települtek át Szlovákiába, milyen politikai, gazdasági okból? Kérdezte ezt 2006-ban! Ehhez képest az én élményem régebbi, tőlem 1991-ben egy londoni hivatalos vacsorán a közép-európai térséggel foglalkozó brit külügyi referens kérdezte ugyanezt, csak Romániával kapcsolatban. Szóval a helyzet katasztrofális, de talán ma már az Európai Parlamentben Gál Kingáéknak és másoknak köszönhetően kezd tisztulni a kép legalábbis azokban a képviselőkben, akik külügyekkel foglalkoznak. Nem biztos, hogy a többiekben is, és így persze hogy nem tudunk támogatókat találni fontos nemzeti ügyeink megoldásában.
Mi az, amivel most foglalkozik, természetesen azon kívül, hogy a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatójaként van tennivalója elég, de hasonló műsorra, vagy könyvre készül-e?
Írok most is, őszre jelenik meg új könyvem „Magyarok Kárpát-medencében” címmel, de fő tevékenységem most az intézetünk. Vagy 27-28 évig dolgoztam külpolitikai, ezen belül nemzetpolitikai területen, s ebben legfőbb törekvésem az, hogy az elszakított területeken élő nemzetrészeknek autonómiát kell teremteni. Személyelvű, kulturális vagy területi autonómiát, illetve ezek kombinációját, teljes körűen. És eltelt negyedszázad, s még mindig nagyon messze van az autonómia. Csíráit láthatjuk a Vajdaságnak nevezett Bácskában, de ez még csak a kezdet. A székelyek is harcolnak érte, ez napirenden van nálunk, de a bukaresti parlamentben még nem. Sajnos, rövid időn belül nem látom a lehetőséget, hogy megvalósuljon. Ugyanakkor rohamosan fogy a magyarság az elcsatolt területeken. Ezért az a felismerés vezetett a Kisebbségi Jogvédő Intézethez, hogy tűzoltó munkát kell végeznünk, addig is, amíg megvalósul az autonómia, amelyről mint célról nem mondunk le. Két dologra kell koncentrálnunk: megélhetés és jogbiztonság. Tehát, hogy legyen munkájuk, emberi élethez való jövedelmük a magyaroknak a szülőföldjükön. Ez nagyon komplex probléma, ebben a magyar államnak, magyar vállalkozóknak is segíteniük kell.
Ez túl nagy terület egy ilyen kis civil szervezetnek mint a miénk, de a jogbiztonság ügyét vállalni tudjuk. Azt, hogy minden magyarnak legyen jogbiztonsága, ha magyarsága vagy vélhetően magyarsága miatt – gondolom, értik, mire utalok – jogsérelem éri, akkor ne maradjon védtelenül. Ezért intézetünk keretein belül az elszakított területeken körben a Kárpát-medencében ingyenes jogsegély szolgálatot biztosítunk. Ez azt jelenti, hogy bárki, akit sérelem ér, bemehet irodánkba, ahol tanácsot, segítséget kap térítésmentesen. És ha bírósági ügy lenne, akkor a jogi képviseletet – szintén ingyenesen – az ott élő ügyvédeink biztosítják. Nyári egyetemeken képezzük tovább a joghallgatókat, kezdő jogászokat a feladat ellátására. És itt hadd mondjam reklámként, hogy a www.kji.hu honlapon minden további információ rendelkezésre áll.
Visszatérve a most megjelent könyvére, amelynek televíziós interjúi óta hét-tizenkét év telt el, ez kinek hosszú, kinek rövid idő személyesen is, a körülmények változásához képest is. Mikor befejezte az összeállítást, mit érzett, mennyit változtatott az idő múlása az akkor elhangzottakon? Megmaradtak-e az akkori problémák, vagy megoldódtak, megőrizték vagy elveszítették aktualitásukat?
Ezt döntsék el az olvasók. Abban segítem a tájékozódást, hogy minden beszélgetés végén megjelölöm az időpontját. Mert csak úgy lehet értékelni, ha visszagondolunk, hogy akkor ki volt kormányon, milyen politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok voltak az országban. Nyilván néhány dolgon már túl vagyunk, amit akkor nagyon sötéten láttunk, de fontos, hogy az olvasó bele tudjon helyezkedni abba az időbe, világba, amiben a beszélgetés készült. Az ítéletet, értékelést rábízom az olvasóra.
Cservenka Judit - Felvidék.ma