Előzmény nélküli egyezmény a BBTE magyar tagozatán
Együttműködési megállapodást és négy évre szóló keretszerződést írt alá tegnap a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia karának keretében működő, magyar tannyelvű Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakiránya és a budapesti Magyar Külügyi Intézet. Az egyezmény aláírója a BBTE képviseletében Magyari Tivadar, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes és Rüsz-Fogarasi Enikő dékánhelyettes, a Történelem-Filozófia Kar magyar tagozatának vezetője volt, a Magyar Külügyi Intézet részéről pedig Magyarics Tamás igazgató.
Ez a szerződés egy olyan folyamat részét képezi, amelynek célja, hogy szorosabb kapcsolatot építsünk ki a határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel – hangsúlyozta Magyarics Tamás. Mint elmondta, meg szeretnék ismerni és összehangolni a különböző kutatásokat.
Másrészt fel szeretnék ajánlani az oktatási és szakintézményeknek az intézet tudományos kapacitását, a munkatársak által tartandó előadásokat, képzéseket, könyvtári anyagot.
Az együttműködés kimondott célja, hogy az adott felsőoktatási tanintézmény diákjait gyakornoki képzésekre fogadjuk, rendelkezésükre bocsátva a megfelelő infrastruktúrát, és lehetővé téve számukra a különböző külügyi programokban való részvételt, magyarországi intézmények látogatását is – részletezte Magyarics Tamás.
Rüsz-Fogarasi Enikő dékánhelyettes, a BBTE Történelem-Filozófia karának magyar tagozatvezetője kiemelte: a magyar nyelvű alap-, mesteri- és doktori képzést egyaránt biztosító Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakirány a híd szerepét vállalta fel a magyar–román kapcsolatrendszerben, amely erős tartópillért kapott a fent említett szerződés aláírásával. Az Erasmus-program által biztosított anyagi keretek között a diákok szakmai gyakorlatot végezhetnek a Magyar Külügyi Intézetben, amelynek szakemberei a maguk során olyan tantárgyakat oktatnak majd a szakon, mint például a diplomáciatörténet vagy amerikanisztika, újabb lehetőségeket kínálva a diákoknak szakmai érdeklődési körük kiterjesztése szempontjából.
Magyari Tivadar rektorhelyettes köszönettel adózott mindazoknak, akik szerepet vállaltak az együttműködés létrejöttében. Mint kiemelte, bölcs döntés, jó stratégia volt a kar magyar tagozatán is nyitni a nemzetközi kapcsolatok tanulmányai felé.
A protokollum ünnepélyes aláírását követően a jelenlévők az amerikanisztika-szakértő Magyarics Tamásnak az Amerikai Egyesült Államok kelet-közép-európai érdekei és jelenléte című előadását hallgathatták meg.
Az angol nyelven elhangzott előadás főbb irányvonalait az észak-atlanti kapcsolatok vonatkozásai, az amerikai kormányzatnak Európához, illetve a közép-kelet-európai régióhoz való viszonyulásának alakulása, a Washingtonban leképeződött európai geostratégiai, szomszédsági szempontok képezték.
A Szovjetunió összeomlását követően az Egyesült Államok érdeklődése a közép-kelet-európai régió felé fordult. A kontinensek közötti kapcsolatot intézményesítő Észak-Atlanti Szövetség (NATO) eredeti küldetése az oroszok kint tartása, az amerikaiak benn tartása, illetve a németek feltartóztatása volt – idézte a szakember Lord Ismay, a NATO első főtitkárának megállapítását.
Összehasonlításként kiemelte: míg a fegyverkezési verseny idején az Egyesült Államok költségvetéséből tíz százalékot, a nagyobb nyugat-európai országok, így például Anglia, Franciaország mintegy két-három százalékot szántak védelmi célokra, így nyilván Amerika minősült úgymond az európai biztonság letéteményesének is.
Mint elmondta, a NATO küldetésére vonatkozó szemléletmód bizonyos szempontból a hidegháborút követő időszakban is érvényesült. A Clinton-elnökség a bővítés és elkötelezettség jelszavaival az észak-atlanti struktúra közép-kelet-európai terjeszkedésére és az előtérbe helyezett, európai biztonságpolitikára fektetett hangsúlyt. Csehország és Lengyelország befogadása elsősorban az amerikai „lenyomat” biztosítását célozta – magyarázta Magyarics Tamás. Nem elhanyagolandó szerepet játszott a közép-kelet-európai régió amerikai megítélésében az Oroszországgal, és a balkáni térséggel való szomszédság szerepe sem: Magyarország, majd Románia is elsősorban geostratégiai szempontból vált fontossá a NATO számára. A Koszovó-válság idején például az észak-atlanti szövetség egyetlen tagállama a konfliktus-övezet közvetlen szomszédságában Magyarország volt.
A Bush-adminisztráció idején, különösen a 2001–2005-ös időszakban hangsúlyos szemléletváltás következett be: az amerikai kormányzat már nem tartotta kiemelten fontosnak az európai biztonságpolitikára való összpontosítást, aminek folyományaként észrevehetően csökkent az amerikai érdekeltség és jelenlét Európában. A Barack Obama-elnökség a maga pragmatikus megközelítési módjában némiképpen érzékenyebbnek tűnik az európai szomszédságpolitikákat illetően. Jelenleg a Német-, és Oroszországgal határos Lengyelország, valamint a balkáni térség szomszédságában elhelyezkedő Románia bizonyul stratégiai szempontból a két legfontosabb uniós államnak a NATO számára, amelyek az amerikai rakétaelhárító rendszer (ABM) bázisaiként is szerepelnek. Az amerikai kormányzat Közép-Kelet Európában egyébként nem az egyes államokkal való, hanem a regionális együttműködések gondolatát támogatja. A reálpolitika azt mutatja, hogy az Egyesült Államok jelenleg úgymond törekvései eszköztáraként tekint az észak-atlanti szövetségre – részletezte Magyarics Tamás. A szakember úgy vélte: a kilátások derűsek, amennyiben a jövő egy liberális posztmodern, nemzetközi szervezeteket felsorakoztató világé lesz, ellenben, ha egy hagyományos hatalmi berendezkedésekkel rendelkező modern világ körvonalazódik, nem sok jóra számíthatunk.
ZAY ÉVA 
Szabadság (Kolozsvár)

Személyi változások magyarságügyben
Ulicsák Szilárd távozik, új poszton Zákonyi Botond
Távozik a Bethlen Gábor alapkezelő éléről Ulicsák Szilárd és az igazgatóság több tagja – erősítette meg az MTI információját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága tegnap. Mint közölték, a jelenlegi igazgatóság szeptember közepéig látja el feladatát, az ügyintézés folyamatos
Ulicsák Szilárd április közepén került az alap forrásait koordináló alapkezelő zrt. élére, előtte miniszteri biztosként felügyelte a határon túli magyarok támogatáspolitikáját. A Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként egységesíti a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert, az erről szóló törvényjavaslatot 2010. december 23-án fogadta el a magyar parlament.
Az alaphoz kapcsolódó Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. a határon túli magyarok számára a közigazgatási tárca költségvetésében elkülönített mintegy 13 milliárd forint szétosztásáért felelős. Ulicsák Szilárdot a tegnapi nap folyamán próbáltuk megkeresni, hogy megtudjuk távozásának okát, de nem vette fel a telefont.
Zákonyi Botond személyében kisebbségpolitikai szakértő, volt brüsszeli és bukaresti diplomata vette át a héten a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezetését. A 41 éves, történész végzettségű, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató az MKI igazgatói székében Magyarics Tamás amerikanisztikaprofesszort váltja, aki ősztől Magyarország írországi nagykövete lesz.
Zákonyi Botond kifejtette: úgy tervezi, hogy a magyar külügyminisztérium háttérintézményeként működő intézet tucatnyi kutatója rendszeresen előadásokat tart majd diplomatáknak, a hagyományos külpolitikai témák mellett tájékoztatást adnának például az Európai Unió intézményrendszerének változásairól.
A történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése után, az 1990-es években a Pro Minoritate alapítványnál az azonos című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott, elsősorban az emberi és kisebbségi jogok témakörét, valamint a közép-európai népek együttműködésének lehetőségeit tanulmányozta.
A külügyminisztérium munkatársaként 2000 óta Délkelet-Európával, elsősorban Romániával, továbbá Törökországgal, Görögországgal és Ciprussal foglalkozott; diplomataként Romániában, Moldovában és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten volt külszolgálaton. Új Magyar Szó (Bukarest)