Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Magyari Tivadar
2 tétel
2007. július 19.
Mindketten az önálló magyar karokért küzdenek, igaz, más-más módszerekkel. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke szeggel-kalapáccsal a kézben próbálja elérni a Babes-Bolyai Tudományegyetem valós kétnyelvűségének megvalósítását. Magyar Tivadar rektor-helyettes, a magyar tagozat vezetője ezzel szemben úgy tartja, hogy „kalapálással, ordibálással, anyázással és árulózással nem sokra lehet menni“. A sokszor szembenálló felek az ÚMSZ-nek adott interjúkban nyilatkoznak a kolozsvári egyetemen kialakult helyzetről. /Ádáz magyar–magyar harc a Babes–Bolyain. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2011. november 1.
Vekov Károly: többet elérhetne a magyar oktatás BBTE-n , ha tenne érte
Nyílt levélben hívta fel a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóinak figyelmét a magyar oktatás szervezésének lehetőségeire Vekov Károly történész, egyetemi tanár. Ebben rámutat, hogy az egyes karokon létrejött magyar intézetek (departamente) csupán az oktatás alsó lépcsőfokának felelnek meg, és azt javasolja, hogy ezek helyett a magyar oktatás inkább tagozatba (secţii) szerveződjék, mivel az új tanügyi törvény lehetőséget teremt erre.
Az RMDSZ korábbi parlamenti képviselője emlékeztet, bár az erdélyi magyarság 1989 óta próbálkozik azzal, hogy felsőoktatási szinten biztosítsa az anyanyelvi oktatás lehetőségét, „ezidáig e vonatkozásban, számtalan kormányzati és kormányon kívüli szereplésünk ellenére, csak részleges eredményeket értünk el”. Vekov szerint ennek oka elsősorban a politikai akarat hiánya volt, de hasonló mértékben közrejátszott az oktatási stratégia hiánya is. „A jelenlegi politikai helyzetben igenis lépni kell a magyar felsőoktatás ügyében, igenis élni kell a törvények adta lehetőséggel” – hívja fel a figyelmet az egyetemi oktató, emlékeztetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetre, ahol a román többségű szenátus megtagadta a magyar tagozat létrehozását.
„Ha ilyen konfliktusra nem is került sor a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, bár szomorú tapasztalataink ott is vannak, de végkicsengésében és távlatilag nem sokkal jobb a helyzet ott sem” – figyelmeztet Vekov Károly, rámutatva, hogy a felsőoktatási intézmény magyar közössége itt sem rendelkezik olyan jogi státussal, amely lehetővé tenné, hogy maga döntsön a magyar nyelvű oktatás sorsáról.
Rámutat, az új tanügyi törvényben intézetnek (departament) nevezett új struktúrák, amelyek az egykori karok helyett jöttek létre, lehetővé tették, hogy szakonként úgymond „magyar tagozatok” alakuljanak, a teljes értékű magyar oktatás képzetét keltve. Ez azonban valójában csak a magyar nyelvű felsőoktatás alsó lépcsőfoka, amely a mai helyzetnek teremt törvényes keretet, de nem jelent előrelépést. Vekov Károly szerint a kolozsvári egyetemen a magyar közösségnek tagozatba (secţie) kellene szerveződnie, így a román egyetemi közösségnek egyenlő partnere lenne önálló döntési joggal mind pénzügyi, személyzeti kérdésekben, mind a tanrendet illetően.
„Sőt a törvény ezt a szervezési formát egyetemi autonómiával ruházza fel” – folytatja a gondolatmenetet az egyetemi oktató, aki szerint a BBTE-n ez lenne/lehetne a tényleges előrelépés az eddigiekhez képest. „Ha már nem sikerült a 21 év alatt tető alá hozni az önálló állami magyar egyetemet, miért félünk ma kérni azt, amit megenged a törvény, azaz előír mint lehetőséget. Miért ez a visszafogottság? Akik tehetnék, miért nem kérik azt, amire van mód?” – teszi fel a kérdést az oktató, aki szerint ennek egyedüli feltétele, hogy az egyetemi chartában az intézet helyett a tagozat szerepeljen a magyar egyetemi közösség szervezeti megjelenítéseként.
Magyar Tivadar rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetője a nyílt levél kapcsán kifejtette: javasolta a magyar tagozati tanácsnak, hogy jövő hétfői soros ülésén tárgyalja meg az ügyet, hallgassa meg a jogászokat a lehetséges törvényértelmezési módozatokról. „Személyesen az a véleményem, hogy nem annyira a kifejezések a fontosak, mint a tényleges gyakorlat, és a magyar oktatás önállóságát erős, minél szélesebb keretekben lehet továbbra is elképzelni, mint például a közismert önálló kar kerete” – teszi hozzá Magyari Tivadar.
Krónika (Kolozsvár)
Nyílt levélben hívta fel a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóinak figyelmét a magyar oktatás szervezésének lehetőségeire Vekov Károly történész, egyetemi tanár. Ebben rámutat, hogy az egyes karokon létrejött magyar intézetek (departamente) csupán az oktatás alsó lépcsőfokának felelnek meg, és azt javasolja, hogy ezek helyett a magyar oktatás inkább tagozatba (secţii) szerveződjék, mivel az új tanügyi törvény lehetőséget teremt erre.
Az RMDSZ korábbi parlamenti képviselője emlékeztet, bár az erdélyi magyarság 1989 óta próbálkozik azzal, hogy felsőoktatási szinten biztosítsa az anyanyelvi oktatás lehetőségét, „ezidáig e vonatkozásban, számtalan kormányzati és kormányon kívüli szereplésünk ellenére, csak részleges eredményeket értünk el”. Vekov szerint ennek oka elsősorban a politikai akarat hiánya volt, de hasonló mértékben közrejátszott az oktatási stratégia hiánya is. „A jelenlegi politikai helyzetben igenis lépni kell a magyar felsőoktatás ügyében, igenis élni kell a törvények adta lehetőséggel” – hívja fel a figyelmet az egyetemi oktató, emlékeztetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetre, ahol a román többségű szenátus megtagadta a magyar tagozat létrehozását.
„Ha ilyen konfliktusra nem is került sor a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, bár szomorú tapasztalataink ott is vannak, de végkicsengésében és távlatilag nem sokkal jobb a helyzet ott sem” – figyelmeztet Vekov Károly, rámutatva, hogy a felsőoktatási intézmény magyar közössége itt sem rendelkezik olyan jogi státussal, amely lehetővé tenné, hogy maga döntsön a magyar nyelvű oktatás sorsáról.
Rámutat, az új tanügyi törvényben intézetnek (departament) nevezett új struktúrák, amelyek az egykori karok helyett jöttek létre, lehetővé tették, hogy szakonként úgymond „magyar tagozatok” alakuljanak, a teljes értékű magyar oktatás képzetét keltve. Ez azonban valójában csak a magyar nyelvű felsőoktatás alsó lépcsőfoka, amely a mai helyzetnek teremt törvényes keretet, de nem jelent előrelépést. Vekov Károly szerint a kolozsvári egyetemen a magyar közösségnek tagozatba (secţie) kellene szerveződnie, így a román egyetemi közösségnek egyenlő partnere lenne önálló döntési joggal mind pénzügyi, személyzeti kérdésekben, mind a tanrendet illetően.
„Sőt a törvény ezt a szervezési formát egyetemi autonómiával ruházza fel” – folytatja a gondolatmenetet az egyetemi oktató, aki szerint a BBTE-n ez lenne/lehetne a tényleges előrelépés az eddigiekhez képest. „Ha már nem sikerült a 21 év alatt tető alá hozni az önálló állami magyar egyetemet, miért félünk ma kérni azt, amit megenged a törvény, azaz előír mint lehetőséget. Miért ez a visszafogottság? Akik tehetnék, miért nem kérik azt, amire van mód?” – teszi fel a kérdést az oktató, aki szerint ennek egyedüli feltétele, hogy az egyetemi chartában az intézet helyett a tagozat szerepeljen a magyar egyetemi közösség szervezeti megjelenítéseként.
Magyar Tivadar rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetője a nyílt levél kapcsán kifejtette: javasolta a magyar tagozati tanácsnak, hogy jövő hétfői soros ülésén tárgyalja meg az ügyet, hallgassa meg a jogászokat a lehetséges törvényértelmezési módozatokról. „Személyesen az a véleményem, hogy nem annyira a kifejezések a fontosak, mint a tényleges gyakorlat, és a magyar oktatás önállóságát erős, minél szélesebb keretekben lehet továbbra is elképzelni, mint például a közismert önálló kar kerete” – teszi hozzá Magyari Tivadar.
Krónika (Kolozsvár)