Elolvastuk és szerettük az első erdélyi képregényt
Megjelent a Fantomatika képregény első száma, mi pedig máris kézben tarthatjuk az első erdélyi képregénykiadó havilapját. Elolvastuk, szerettük, és most összegezzük az élményeket.
A két kézdivásárhelyi alkotó – Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás – régóta készült erre a pillanatra, a kezünkben tartott első szám így gondos és hosszas munkafolyamat eredménye. Ráadásul a nyomda, ahonnan kigördülnek a példányok, remek munkát végzett: masszív papíron, változatos színekkel és fényerőkkel, nem utolsó sorban erős festékillattal kaptuk kézbe az első számot.
A történet – a spoilert mellőzve – a Földön, egy Hadrej nevű faluban játszódik. Főszereplője Bereg, egy fiatal srác, akit a tiszta ég alatt álmodozva ismerünk meg. Éppen a távoli csillagokon mélázik, amikor egy űrhajó zuhan le az égből, benne utasával, a gyönyörű Anzellel. A lányról később kiderül, hogy nem más, mint Anna, Bereg távoli unokahúga.
A történet a továbbiakban összeesküvést leplez le: 18. évüket betöltve a helyi fiatalok előtt felfedik az igazságot, miszerint az emberiség két bolygón él, az egyiken technológiai fejlettség mellett, békében, boldogságban, a másikon pedig a „természetes állapotokat” fenntartva, azaz archaikus életmódot követve. Főhősünk természetesen elvágyódik innen.
Eddig a történet, amelyet megosztunk. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a cselekményszálak időnként megtorpannak, a készítők időt hagynak egy-egy hangulati elem kibontakozására (például az esti táncra), nem feltétlenül törekednek arra, hogy minden oldalon szívünkhöz kapjunk az izgalomtól.
Ami a képi világot illeti: tudni kell, hogy teljes mértékben kézzel készült képregényről van szó, mondhatni minden képkocka külön mű, és ez nem túlzás. A különböző visszafogott vagy élénkebb színek, a világosabb, sötétebb jelenetek egymást váltják. A képregényekre jellemző arckifejezések, a mozgást, meglepődöttséget kifejező képi kellékek jelen vannak, de a rajz stílusa távol áll a megszokottól.
A kiadványból megtudjuk egyébként, hogy honnan származik a „fantomatika” kifejezés, illetve hogy melyik magyar írótól kölcsönözték az alkotók az utolsó lapon megjelenő Kékek Tanácsát.
A lapot Erdélyben és Magyarországon terjesztik
Kustán Magyari Attila / maszol.ro

Illyés Gergely: az RMDSZ közvetítő szerepe mindkét fél számára hasznos lehet
Liviu Dragnea PSD-elnök a román közvélemény szemében jó üzletet kötött, amikor a katolikus líceum ügyének megoldásáért cserébe az OECD-tagság magyar támogatását kapta Budapest – vélekedett a Maszol megkeresésére Illyés Gergely. A politológus szerint ugyanakkor vélhetően nem szorítkozik erre a két témára a román-magyar kapcsolatok javítása.
– Az utóbbi egy hónapban meglehetősen „dinamikusan” alakultak a román-magyar diplomáciai kapcsolatok. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter sikeresnek mondott bukaresti látogatása után egy héttel Budapest közölte, hogy Magyarország nem támogatja Románia OECD-tagságát a katolikus gimnázium ügye miatt. Ezt követte Orbán Viktor és Liviu Dragnea telefonbeszélgetése, majd most, a hét elején egy újabb külügyminiszteri találkozóhelyszíne volt Kolozsvár. Miért lehetett ilyen sürgős ez az újabb találkozó?
– Valóban dinamikusként lehet jellemezni az elmúlt egy hónap történéseit a román-magyar kapcsolatokban, ez pedig egyelőre úgy tűnik, hogy kedvező irányba terelheti a folyamatokat. A román kormánypárt vezetője – aki egyértelműen erősebb szereplő, mint a román miniszterelnök – közvetlen kapcsolatfelvételt kezdeményezett a magyar miniszterelnök felé, ami mindenképpen jelzi azokat a román szándékokat, hogy a két állam kapcsolatát magasabb szintre emeljék. Ez a bizonyos telefonbeszélgetés határozhatta meg az újabb külügyminiszteri találkozó megrendezését, a két vezető által leszögezett alapelvek mentén, a részletek kidolgozása már nyilvánvalóan a külügyminiszterekre hárult.
– Mihai Tudose miniszterelnök kerek-perec kijelentette Jakubinyi György katolikus érseknek, hogy nem akarnak foglalkozni az iskolakérdéssel, mert nem akarja azt a látszatot kelteni a kormány, hogy nyomást gyakorolhat rá Budapest. Rá két napra – mintegy rácáfolva a kormányfőre – Liviu Dragnea ígéretet tett arra, hogy a kormány megoldja a katolikus gimnázium ügyét. Ennyire fontos Románia számára az OECD-tagság, vagy valami más történhetett?
– Vagy ennyire fontos Liviu Dragnea számára, hogy ő oldja meg a román OECD-csatlakozás kérdését. Mihai Tudose miniszterelnök kijelentését szerintem zárójelbe is tehetjük, hiszen Liviu Dragnea Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése teljesen felülírta ezt. Dragnea a román közvélemény szemében jó üzletet kötött, hiszen bukaresti mércével mérve jelentéktelen ügyben – egyetlen magyar iskola létrehozatalát illetően – kötött kompromisszumot, cserébe pedig az OECD-tagság magyar támogatását kapta. Más kérdés, hogy a román-magyar kapcsolatok javítása vélhetően nem szorítkozik erre a két témára.
– Liviu Dragnea a bejelentésekor közölte azt is, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök segítségével vette fel a kapcsolatot Orbán Viktorral. Hogyan látja az RMDSZ szerepét a román-magyar diplomáciai kapcsolatok alakulásában?
– Az RMDSZ közvetítő szerepe mindkét fél számára hasznos lehet, akár a feszültségek tompítását, akár a szorosabb együttműködés feltételeinek megteremtését nézzük. Az RMDSZ mindkét ország belpolitikai életét érti, ez nagy előny, amikor kétoldalú kapcsolatokról és az ezeket kísérő érzékenységről beszélünk. A kérdés az, hogy megvan-e a bizalom a közvetítő irányába, magyar részről úgy tűnik, hogy igen, a román fél szempontjából ezt nehezebb ügynek látom. Ha például az RMDSZ a hatályban levő parlamenti együttműködés ellenére képtelen előrelépést elérni és közelebb kerülni a célként megfogalmazott jogszabálymódosításokhoz a bukaresti politikában, akkor könnyen megkérdőjeleződhet a jó viszony a román kormánypártokkal. A bukaresti ellenzék természetesen ebben lenne érdekelt, mivel ezzel is gyengítené a kormányoldalt.
- Teodor Meleşcanu hétfőn Kolozsváron kijelentette, hogy Bukarest érdekelt a visegrádi országokkal való együttműködésben, a V4-ek budapesti találkozójára szóló meghívást is elfogadta. Hosszabb távon elképzelhető Románia csatlakozása a V4-hez?
– A V4 kibővítése semmilyen formában sincs napirenden, ám a V4 plusz formációk már eddig is beváltak arra, hogy további országokat közelítsenek a csoporthoz azzal együtt, hogy a csoport formális bővítését egyik V4-tag sem tartja kívánatosnak. A szlovénokkal, horvátokkal és más kelet-közép-európai országokkal, bizonyos területeken sikeresen működtek együtt a V4-ek, Románia esetében is ez a cél: bevonni az országot egy olyan együttműködésbe, amely kölcsönösen előnyös a térség államai számára. Az uniós csatlakozás előtt és után ezek az államok inkább a nagy európai államok politikájára figyeltek, és elsősorban az igazodás határozta meg a hozzáállásukat. Amikor pedig a legutóbbi időszakban önálló kezdeményezéseik és megközelítésük volt bizonyos kérdésekhez, akkor azt tapasztalták, hogy egyedül túl kicsi a súlyuk az uniós érdekérvényesítésben.
Ezért törvényszerű, hogy előbb-utóbb egyre inkább egymásra is figyelnek ezek az országok, és sok esetben nagyon hasonló érdekeket azonosítanak még akkor is, ha történelmi sérelmek és bizonyos kérdésekben szembenállás határozza meg a kapcsolatukat. Kezdik felismerni, hogy valós beleszólásuk az európai politikába csak akkor lesz, ha egyeztetik az álláspontokat, és pontszerűen együtt lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyekben egyetértés azonosítható közöttük. Ha így tesznek, akkor még egy német-francia tandem sem hagyhatja figyelmen kívül az álláspontjukat. Ez a törekvés természetesen élesen ellentétes a nagy európai államok érdekeivel, hiszen eddig nem az együttműködés jellemezte a kelet-közép-európai államok közötti kapcsolatokat, így érdekérvényesítési potenciáljuk elenyésző volt.
– Milyen várható kimenetele lesz az ukrán oktatási törvény módosításának, miután nemzetközi nyomás alatt van az ukrán kormány?
– Az ukrán kormány sokkal nagyobb nemzetközi nyomás alatt is lehetne, mivel a módosított oktatási törvény sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodást, amely szeptember elsején lépett életbe. Nem beszélve az Európa Tanács (ET) vonatkozó kisebbségvédelmi dokumentumairól és magáról az ukrán alkotmányról. Ehhez képest a nemzetközi közösség nem foglalkozik a kérdéssel, mivel csupán az orosz lépések elleni ukrán fellépést látják benne, az pedig megfelel a pillanatnyi érdekeknek. Számomra az a furcsa, hogy amennyiben továbbra is a minszki folyamatban látják a kelet-ukrajnai helyzet megoldásának kulcsát, akkor hogyan gondolják, hogy ez az országrész bármikor visszakerülhet ukrán joghatóság alá egy ilyen törvény alkalmazása mellett.
Éppen az ukrán szuverenitás visszaállítását gátolhatja meg egy ilyen törvény, ezért elképzelhető, hogy az ukrán vezetés éppen azért hozza most nehéz helyzetbe az oroszajkú népességet (és járulékos kárként persze a többi nemzeti kisebbséget is), hogy később legyen miből engedni, ha tárgyalásos úton lesz remény a konfliktus rendezésére. Persze erre nem lehet alapozni, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek anyaországai pedig láthatóan mindent megtesznek, hogy diplomáciai úton meghátrálásra kényszerítsék az ukrán vezetést.
– Orbán Viktor spanyol belügynek nevezte a katalán függetlenségi népszavazást. Mi a magyarázata a rendkívül visszafogott álláspontnak?
– Leginkább az, hogy ez tényleg spanyol belügy. Ha egy állam bizonyos régiója függetlenné akar válni az adott állam akarata ellenére, azt a világon mindenhol szeparatizmusnak hívják, és a nemzetközi jog semmilyen támpontot nem ad a helyzet szempontjából, azaz: a spanyol alkotmány és a spanyol belső jog a mérvadó.
A skótok például nem a brit kormány akarata ellenére írták ki a népszavazást, erről volt egy megegyezés, a voksolás előtt pedig London az egység mellett kampányolt, a Skót Nemzeti Párt pedig a függetlenség mellett. Katalónia esetében nem ez a helyzet, ahhoz, hogy a spanyol jognak megfelelően függetlenségi népszavazást írjanak ki, először a spanyol alkotmányt kellene módosítani. A spanyol hatóságok erőszakos cselekedeteit persze elítélhetik a politikusok, de a népszavazást senki sem fogja elismerni jogszerűnek, mert sem nemzetközi jogi szempontból, sem a spanyol jogrend értelmében nem volt az.
Ezért törvényszerű, hogy előbb-utóbb egyre inkább egymásra is figyelnek ezek az országok, és sok esetben nagyon hasonló érdekeket azonosítanak még akkor is, ha történelmi sérelmek és bizonyos kérdésekben szembenállás határozza meg a kapcsolatukat. Kezdik felismerni, hogy valós beleszólásuk az európai politikába csak akkor lesz, ha egyeztetik az álláspontokat, és pontszerűen együtt lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyekben egyetértés azonosítható közöttük. Ha így tesznek, akkor még egy német-francia tandem sem hagyhatja figyelmen kívül az álláspontjukat. Ez a törekvés természetesen élesen ellentétes a nagy európai államok érdekeivel, hiszen eddig nem az együttműködés jellemezte a kelet-közép-európai államok közötti kapcsolatokat, így érdekérvényesítési potenciáljuk elenyésző volt. Kustán Magyari Attila / maszol.ro

Csoma: nem mondunk le az anyanyelv-használati küszöb csökkentéséről
Száz évvel a gyulafehérvári kiáltvány után illett volna elfogadni a törvény – fogalmazott Csoma Botond pénteken arról, hogy szerdán visszautasította a képviselőház az anyanyelv-használati küszöb csökkentésének törvénytervezetét.
Az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta, elvárták volna, hogy a tervezethez javaslatokat fogalmazzanak meg a román pártok, de ez nem történt meg. A bizottsági ülés hangulata is megelőlegezte, hogy mire számíthatnak a későbbiekben. Ők elmondták, párbeszédet szeretnének folytatni a román társadalommal 2018 küszöbén, de ez a plénumban sem történt meg – tájékoztatott a politikus.
A Nemzeti Liberális Párttal és a Népi Mozgalom Párttal szemben nem voltak elvárásaik a korábbi nacionalista kirohanások tükrében, az ellenzék továbbra is a magyar kártyával próbálja gyengíteni a kormánypártok helyzetét. „Ez most is megtörtént, a szociáldemokrata pártot és bennünket is azzal vádoltak, hogy a románok jogait szeretnénk szűkíteni, történelmi érzékenységeket érintünk a törvénytervezet beterjesztésével” – fogalmazott Csoma, aki szerint ezekben a kijelentésekben semmilyen logika nincs.
A képviselő nehezményezte a kérdéshez moderáltabban viszonyuló Mentsétek meg Romániát (USR) hozzáállását, akik az időpontot kifogásolták. „Persze soha nincs jóidőpont” – mondta Csoma.
A képviselő elmondta, nem mondanak le a törvénytervezetről, az is cél, hogy senkit ne büntessenek meg a székely zászló használata miatt. Száz évvel a gyulafehérvári kiáltvány után illett volna elfogadni a törvényt, megmutatta volna így a román állam, hogy tud párbeszédet folytatni a kisebbségekkel hangzott el – jelentette ki.
Csoma szerint újra kell gondolni a PSD-vel az együttműködést, de az elszigetelődés sem megoldás. Paktumot kellene kötni a teljes romániai politikummal arról, hogy nem használják a magyar kártyát – mondta el a képviselő. Kustán Magyari Attila / maszol.ro

Útjára indították Kolozsváron az erdélyi magyar politikusképzőt
A politika ma már szakma, és nem lehet cinikusan tekinteni rá – hangzott el vasárnap a Kolozsváron zajló Erdélyi Politikai Iskola ünnepélyes megnyitóján.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kihangsúlyozta, a politika ma már szakma, és nem lehet más, mint a közjó szolgálata, kisebbségi helyzetben pedig ezen túl kifejezetten az erdélyi magyar kisebbség képviselete is. „A politikára nem lehet cinikusan tekinteni, mint a hatalom megszerzésének és megtartásának műveleti technikájára, mert különben hibát hibára fogunk halmozni” – fogalmazott.
Kiemelte, az RMDSZ etnikai alapon szerveződik és ennek így is kell maradnia, miután a román pártok semmit nem ajánlanak a magyar kisebbség számára. Ugyanakkor az Európai Néppárt mellé szegődtek, és nem kívánnak máshol dolgozni, de az erdélyi magyar közösség ideológiailag sokszínű, és feladat, hogy ennek ellenére összetartson. Ma fontos kérdésekkel kell megbirkózni, a jogállamiság problémájával, a szabadságjogokkal, amelyeket a biztonságra hivatkozva korlátoznak – amelynek komoly veszélyei vannak. Felhívta a figyelmet a román-magyar párbeszéd fontosságára is, miután a bizalom szintje alacsony a két közösség között.
Dr. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte, fontos, hogy elinduljon egy folyamat, amely kinevelheti egy a megmaradáshoz szükséges elitet. 2010 óta megtörtént az anyaország és a kisebbségi magyar közösségek viszonyának átalakulása, amelyet a korrekt párbeszéd jellemez – fogalmazott Gulyás, beszélve a kettős állampolgárság és választójog jelentőségéről is.
Ez egy hiánypótló esemény, egyrész azok számára szervezték, akik RMDSZ-struktúrákban dolgoznak, és új embereknek is lehetőséget akartak teremteni – fogalmazott Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke. „Kettős célja van egy ilyen rendezvénynek: hogy a fiatalok próbáljanak meg beleszólni a közéleti kérdésekbe, és az is, hogy minél több embert bevonjanak a folyamatba” – tette hozzá.
Beszélt arról is, a következő hónapokban kialakuló kapcsolatok is fontosak, hiszen több szakmából is érkeztek fiatalok az Erdélyi Politikai Iskolába, az ifjúsági szervezetek, az RMDSZ is szívesen várja az új jelentkezőket.
Dr. Szalai Zoltán, az MCC ügyvezető igazgatója a szervezők mellett a jelentkezőknek köszönte meg, hogy jelentkeztek.
Mint arról korábban írtunk, a Mathias Corvinus Collegium (MCC), az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös rendezvénye 2017 novembere és 2018 májusa között négy hétvégi képzési alkalmat (Kolozsvár, Bukarest, Budapest, Kolozsvár), valamint a képzési alkalmak között megoldandó feladatokat foglalja magában. A program első hétvégéje 2017. november 3–5. között Kolozsváron zajlott. Kustán Magyari Attila / maszol.ro

„Gyurcsány arra játszik rá, hogy népszerűtlen a határon túliak szavazati joga”
A határon túli magyarok szavazati jogával a többség nem ért egyet Magyarországon, de Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai miatt akár nőhet is az elfogadottsága – mondta el a Maszolnak Székely István Gergő. A politológus a Fidesz és RMDSZ stratégiai szövetségéről is beszélt, amely szerinte hosszú távon az önálló erdélyi magyar politikai közösség felszámolódásához vezethet.
– A 2014-es magyarországi parlamenti választásokon valóban a határon túli magyarok szavazatainak köszönhetően szerezte meg a Fidesz-KDNP a kétharmados többséget, ahogyan ezt több elemzés is állítja, például ez?
– Ez a kijelentés matematikailag igaz, viszont egyben egy politikai állítás is. Hiszen ugyanúgy igaz matematikailag az is, hogy a magyar baloldal szoros küzdelemben maradt alul néhány egyéni választókerületben, tehát ha valaki bűnbakot akar keresni a baloldalon, akkor azt is felhánytorgathatná, hogy miért nem sikerült jobban mozgósítani a saját szavazótáborukat az említett választókerületekben. Vagy pedig, ha abból indulunk ki, hogy rengeteg egyértelmű Fidesz-KDNP-győzelem is született, akkor a fenti logika szerint akár az érintett választókerületek lakosait is okolhatnák a határon túliak helyett a kétharmad miatt.
– Azóta eltelt négy év. A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb november eleji adatai szerint, ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, 299 472 magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár adhatná le a voksát, amíg 2014-ben ez a szám csak 193 793 volt. Az abszolút számok alapján elmondható, hogy felértékelődtek a határon túli magyar szavazatok az előző parlamenti választásokhoz képest?
– Ha az előző kérdésben tárgyalt matematikai alapállásból indulunk ki, miszerint 2014-ban egy mandátum múlott a határon túliak szavazatain, akkor ahhoz képest a jövő évi választáson már várhatóan két mandátum sorsa fog ezen múlni. Néhány hónapja a kormány-közeli Nézőpont Intézet egyik vezető elemzője Kolozsváron tartott előadásában is két mandátummal számolt. Ugyanakkor a három mandátum már nem realisztikus, a körülmények nagyon speciális konstellációjára volna szükség ehhez.
– A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egy sajátos stratégiát választott: nem a határon túli szavazatok megszerzéséért kampányol, hanem azért, hogy korlátozzák a szavazati jogukat. Ez a kampánystratégia összefügg-e azzal, hogy a volt miniszterelnök amúgy sem népszerű a határon túl, tehát nincs veszítenívalója, illetve azzal, hogy a Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint tíz megkérdezett magyarországi választópolgárból ketten (18 százalék) tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga?
– Mind a kettővel összefügg, de benne van az is, hogy a baloldal ismét az összefogás kálváriáját járja, és ebben a játékban a DK profitálhat egy ilyen állásfoglalásból. Gyurcsány arra játszik rá, hogy a határon túliak szavazati joga igen népszerűtlen dolog, főleg a baloldali szavazók körében, és mivel ő az egyetlen, aki ezt fel meri vállalni, abban reménykedhet, hogy azok a baloldali szavazók, akik egyetértenek vele ebben, a DK irányába kezdenek el gravitálni, hiszen a többi baloldali párt nem vállalja fel ugyanezt az álláspontot. Ez a maguk választási kalkulusában racionális döntés. Egyrészt Gyurcsány Ferenc elsődleges célja a parlamentben maradás, másrészt az MSZP válsága azt a lehetőséget is felvillantotta, hogy a DK akár a legerősebb baloldali párttá válhat.
Az első célt szerintem biztosan elérik, ez a kampánystratégia mondhatni bebiztosítja a DK jövőjét parlamenti pártként, és a másodikra is van némi esély. Ennél többre azonban nem hiszem, hogy elég lesz ez a kampányhúzás, a jobboldali pártok szavazói körében még egy ellenreakciót sem tartok kizártnak, mármint azt, hogy megnövekedjen a választójog elfogadottsága Gyurcsány akciójának köszönhetően.
– Hogyan változott egyébként a határon túliak szavazati jogához való hozzáállás Magyarországon?
– Az kétségtelen, hogy népszerűtlen a választójog, olyannyira, hogy még a Fidesz szavazóinak jelentős része is ellenzi. Mi néhány éve azt mértük a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben, hogy a magyarországi választók a határon túliak számára jutatott kedvezményeket, támogatásokat annál kevésbé fogadják el, minél inkább anyagi teher következne azokból a magyar állam, áttételesen a magyar adófizetők számára: némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, egyfajta jóléti sovinizmus tapasztalható még mindig, bár talán már nem akkora mértékben, mint a 2004-es népszavazás idején. Vagyis azokban az ügyekben, ahol képbe kerül a szociális háló vagy valami anyagi juttatás, ott egyre inkább csökken a támogatottság. A választójogra pedig rá lehet kapcsolni számos olyan érvet, amely ezt a logikát aktiválja, például azt, hogy a határon túliak nem járulnak hozzá ugyanúgy a költségvetéshez, mint a magyarországiak.
– Gyurcsány Ferenc egyik érve a szavazati jog korlátozására, hogy miközben egy Angliában dolgozó romániai magyar levélben adhatja le szavazatát, addig Magyarországról elszármazott sorstársának adott esetben sok száz kilométert kell utaznia ezért a legközelebbi konzulátusra vagy a nagykövetségre. Nincs igaza?
– Abban igaza van, hogy ez a tényállás igazságtalan, de azt gondolom, hogy a megoldás a Magyarországról külföldre távozottak szavazási lehetőségeinek megkönnyítése volna, nem a határon túliak jogainak korlátozása. Hozzátenném: az is igazságtalan, hogy a határon túli magyarok csak a listára szavazhatnak. Ez a történet a külföldre távozottakkal egyébként nagyon hasonlít arra, amit Romániában is látunk választásról-választásra. Míg itt főleg a baloldali kormányok nehezítették meg a külföldön élő román állampolgárok szavazási lehetőségét, Magyarországon jelenleg a Fidesznek lenne a legtöbb vesztenivalója, ha a nyugatra szakadt magyar állampolgárok könnyen szavazhatnának.
– A DK elnöke szerint a Fidesz a hatalmi törekvései szolgálatába állította a határon túli magyarokat. Érdekesség, hogy – szintén a Publicus felmérése szerint – ezt a magyarországi választópolgárok többsége is így látja: 55 százalék szerint szavazatszerzés céljából növelte meg jelentősen a kormány a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat. Ezt ön hogyan látja?
– Semleges olvasatban erre azt is mondhatnánk, hogy hát végső soron az a pártok feladata, hogy növeljék a szavazótáborukat. A baloldal egy része is felismerte, hogy attól, hogy nem előnyös számukra, ahogyan a határon túliak szavaznak, még nem az a helyes felvetés, hogy megfosztjuk őket a szavazati joguktól. Inkább meg kellene győzni őket, hatni rájuk észérvekkel, hogy szavazataikat megszerezzék maguk számára. A baloldali vezetők egy része úgy tűnik, belátta ezt, egyre gyakrabban fordulnak meg Erdélyben ők is. Viszont az is kétségtelen, hogy a Fidesz még jó ideig hazai pályán érezheti magát a határon túl. Ez egyrészt az állampolgársággal kapcsolatos 2004-es és 2010-es hozzáállásuknak köszönhető, másrészt viszont azt is látni kell, hogy mennyire más a kormányzó Fidesz eszköztára ahhoz képest, ami bármelyik ellenzéki párt (beleértve a Jobbikot) rendelkezésére áll. Mert egyre jobban látszik, hogy a támogatáspolitika mentén kőkemény politikai klientúraépítés is folyik jelenleg Erdélyben. A Fidesz kibékült az RMDSZ-szel, az erdélyi magyar média szinte teljes egészében magyarországi támogatásoktól függ, így lassan semmilyen ellensúly nem marad. Az ellenzéki pártoknak egyrészt nincsenek eszközeik ezt a folyamatot megállítani, vagy esetleg ellensúlyozni, másrészt nem is tekintik ezt prioritásnak, hiszen Magyarországon is igen hasonló helyzetben vannak.
– A DK a kampányában fizetett hirdetésben idézte Tamás Sándor háromszéki tanácselnöknek azt a kijelentését, miszerint „négy évvel ezelőtti anyaországi választásokon (…) Erdélyből 65 000 szavazattal járultunk hozzá a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzéséhez”. Gyurcsányék vitatható módszerein túl mennyire tartja szerencsésnek, hogy az erdélyi magyar politikusok „még lovat is adnak alája” ilyen kijelentésekkel?
– Nagyon szerencsétlennek tartom Tamás Sándor kijelentését, de nem azért, mert lovat ad Gyurcsány Ferenc alá, hanem mert úgy gondolom, hogy a magyarországi regisztrációs kampány, amiben az RMDSZ és más határon túli pártok is szerepet vállaltak, nem összemosandó egy konkrét magyarországi politikai párt érdekében kifejtett kampánnyal. Így is vékony a jég, hiszen regisztrációra való buzdítást így is gyakran értelmezik a Fideszre való szavazás eufemisztikus megfogalmazásaként, akkor is, ha semlegesen van megfogalmazva a felhívás. Éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy az erdélyi politikusok legalább a semlegesség látszatát fenntartsák.
– Az RMDSZ történetében először fordul elő, hogy a szövetség vezetői egyértelműen kiállnak egy magyarországi politikai szereplő mellett a parlamenti választások előtt. Hosszabb távon milyen hatása lehet ezeknek az állásfoglalásoknak a mindenkori magyar kormány és a romániai magyar érdekvédelmi szervezet viszonyára?
– Ezt a kérdést úgy érdemes megközelíteni, hogy közben a romániai politika közelmúltbeli fejleményeit is szem előtt tartjuk. Az utóbbi években az RMDSZ mozgástere egyre csak szűkült. Ennek vannak konjunkturális tényezői is, nem tesz jót például a román egyesülés centenáriumának közeledte, de szerintem itt ennél többről van szó: amióta az RMDSZ kilépett a Ponta-kormányból, egyre inkább nyilvánvaló, hogy az 1996-tól követett modell, amelyben az RMDSZ a kisebbik koalíciós partner szerepéből tudott kialkudni kisebbségjogi engedményeket, illetve forrásokat a magyarlakta vidékek számára, egyre kevésbé járható út. A tavalyi parlamenti választás óta az RMDSZ-nek szinte semmit nem sikerült elérnie, látjuk például, hogy még a teljesen szimbolikus, március 15-re vonatkozó törvénytervezetet is visszadobták. A PSD gyakorlatilag mindent megígért, ha pillanatnyi érdeke úgy kívánta, majd mindenből épp olyan gyorsan vissza is táncolt, amint változott a helyzet. Az ellenzék még kevésbé tűnik érdekeltnek bármilyen együttműködésben.
Ebben a kontextusban kell értelmeznünk azt, hogy a Fidesz hatalmas forrásokat kezdett pumpálni Erdélybe. Ez egyértelműen csábító az erdélyi magyar politikai elit számára, főleg, hogy úgy tűnik, Romániában be kell rendezkedni még néhány szűk esztendőre. Amit három éve még a Fidesz és az RMDSZ közötti konjunkturális fegyverszünetnek gondoltunk, egyre inkább kezd stratégiai szövetségnek kinézni. Ennek viszont több veszélye is van. Például az, hogy még tovább szűkül az RMDSZ mozgástere a román politikai rendszerben – egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hangokkal, miszerint az erdélyi magyarságot Budapestről mozgatják. Továbbá a forrásokért cserébe az RMDSZ vezetői egyre kevésbé vállalnak konfliktust Budapesttel. A sajtó helyzetére utaltam egy előző kérdésnél. Mindez oda vezethet, hogy az önálló erdélyi magyar politikai közösség felszámolódik, és megtörténik a totális betagozódás a magyarországi politikai közösségbe, pontosabban a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Kustán Magyari Attila / maszol.ro

Gazdag évet zár a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület
A legutóbbi támogatási év eredményeiről, a következő ciklus terveiről számoltak be a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület képviselő kedden, Kolozsváron.
A nehéz sorban levők felemelése, támogatása nemcsak fontos, de szinte megható is – fogalmazott Mile Lajos kolozsvári főkonzul a beszámoló megnyitóján.
Péntek János, az egyesület elnöke kiemelte, román nyelven tanulókat is támogatnak, mert a magyar szakok nem fedik le a teljes spektrumot. A támogatott diákokkal való együttműködés nemcsak egy évig tart: ugyan első lépésben egy évre kötnek velük szerződést, de ha az eredmények jók, a diploma megszerzéséig kaphatnak támogatást.
Péntek elmondta, az a szakadék, ami a társadalomban van, egyre mélyül, pedig a tehetség egyformán van szétosztva függetlenül attól, hogy ki minek és hová születik, milyen anyagi helyzetbe és körülmények közé. Ráadásul nekünk Erdélyben nem szabad pazarolnunk a tehetségekkel, hiszen nem tudunk „felvásárolni” külföldi tehetségeket, mint máshol – tette hozzá. Beszélt arról is, a diszkriminatív rendszer nem magától lett ilyen, a politikum alakította olyanná, hogy az oktatási rendszer az elit felé mozduljon el, ne a teljes lakosság irányába.
Várják a tehetségeket
Cseke Zsófia, az egyesület ügyvezető elnöke elmondta, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület a 14. támogatási évében Erdély egész területéről 232 ösztöndíjast támogatott az alapprogrammal, a Barátság Programban pedig egyetemi hallgatóként 92 személyt. Az ösztöndíjak összértéke 728 ezer lej volt.
Oplatka András előző évi jelentős, 7,5 millió forintos adománya lehetővé tette a kiemelt Bánffy Miklós Ösztöndíj létrehozását. Ezt segítette a dr. Korponai Erzsébet negyvenezer eurós hagyatékából az egyesülethez eljuttatott rendkívüli adomány. A díja már át is adták első ízben.
A Nemzeti Tehetség Program pályázati támogatásával több programot is megvalósítottak: öt alkalommal zajlott Tehetségnap, első ízben szerveztek anyanyelvi tehetségfejlesztő tábort, sokadjára szervezték meg a pályaválasztási tájékoztatót az érettségi előtt álló ösztöndíjasaik számára, illetve jelenleg is zajlik a mentorálási programjuk matematikából. Megszületett ugyanakkor a Tanítvány Ösztöndíj is a Kőszikla Baptista Gyülekezet kezdeményezéséből és támogatásából. A Kolozsvári Magyar Napok keretében koncertező Bogányi Gergely és Boros Misi zongoraművészek a bevételt szintén az egyesület egyik ösztöndíjasának támogatására ajánlották föl.
A következő támogatási évre 95 ösztöndíjkérelem futott be az egyesülethez, ezt azonban kevésnek tartják, többre volna szükség – bátran lehet tehát jelentkezni. A programban összesen 309 ösztöndíjast számlálnak.
Berszán István kuratóriumi tag arról beszélt, hogyan születnek a támogatások, milyen megkeresések, az anyagi segítségen túli lehetőségek nyílnak meg előttük. Az említett baptista közösség tagjaként is elmondta, nem az a fontos, hogy a saját felekezetükhöz tartozókat támogassák, hanem, hogy segíthessenek.
Kustán Magyari Attila maszol.ro

Költségvetés: két RMDSZ-es javaslatot is elfogadtak a bizottságban
A parlament két házának költségvetési bizottságai pénteki együttes ülésükön elfogadták ugyan az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy jövőre a jövedelemadó teljes egészében az önkormányzatok kasszájába kerüljön, de a plénumban a kormánytöbbség már nem valószínű, hogy megszavazza – mondta el hétfőn a Maszol megkeresésére Erdei Dolóczki István.
A képviselőház költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagját arról a módosítási indítványról kérdeztük, amely értelmében 2018-ban a jövedelemadóból visszaosztott összeg 71,5 százalékról 100 százalékrra emelkedne. A javaslatról azt követően egyeztetett a parlament két házának egyesített költségvetési bizottsága, hogy a jövedelmi adó 16-ról 10 százalékra csökkent, s ezáltal jelentős bevételtől esnek el az önkormányzatok.
A bizottsági ülésen a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és Eugen Teodorovici PSD-s szenátor is támogatta az RMDSZ indítványát.
Erdei Dolóczki István elmondta, a testületben olyannyira nem volt konszenzus, hogy csak egy kormánypárti szenátor átszavazásával dőlt el a kérdés, de másfél órás további tárgyalás után is felmerült, hogy újra szavazzanak. A képviselő szerint ugyanakkor ez a siker nem jelent garanciát: a parlamenti szavazáskor a többség nem fogja támogatni a javaslatot.
„Sajnos van erre esély, pedig ez sok település számára kiesést jelent, és már elindított beruházásokat kompromittálhat” – fogalmazott Erdei Dolóczki, aki ugyanakkor megnyugtatónak tartja, hogy konszenzus van az önkormányzatoknak tervezett biztonsági hálóról. Ennek értelmében mindenki meg fogja kapni azt a minimális összeget, amiből megél, ha fejlődni ugyan nem is tud.
A képviselő beszámolt arról is, sikerült átvinniük egy másik fontos módosítási javaslatot. Mint azt korábban felvázolta a Maszolnak, az önkormányzatoknál a költségvetés-kiegészítést követően levonják az év utolsó napján meglévő többletet, ez pedig probléma, hiszen gyakran célirányos összegekről, önrészek későbbi befizetésére félretett pénzekről van szó, amelyek így hátrányt jelentenek a költségvetés kiszámításában.
Az RMDSZ ezért javasolta, hogy az első félév után újraszámolják a költségvetés kiegyenlítését, és ha még mindig van többlet, akkor abból vonják ki az európai és romániai projektek önrészeire félretett összegeket. Ezt a javaslatot a bizottság konszenzussal fogadta el.
A 2018-as költségvetés tervezetének vitáját hétfőn kezdi el együttes ülésen a képviselőház és a szenátus. Kustán Magyari Attila / maszol.ro