Nov. 9-11-e között tartották meg Felsőtömösön a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD) által szervezett műhelytábort. A magyar diákok tanultak pályázatot írni, előadásokat hallottak az emberi jogokról, az RMDSZ működéséről és az ifjúságpolitikájáról. A Diákszövetség BeMonDó című lapja tábori különszámot adott ki, a BeMűHely-t. Magdó Levente, a BMD alelnöke, a műhelytábor koordinátora elmondta, hogy hangsúlyt fektettek a tagsággal és a külvilággal való kapcsolattartásra. Az Illyés Közalapítvány képviselői a pályázás lehetőségét ismertették. Haller István az emberi jogokról és a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának tevékenységéről beszélt, Csíki Emese a Csíki Alapítványról, Póti Csaba és Melinda a Pro Juventutis Alapítványról, míg Kovács Attila, a brassói RMDSZ ügyvezető elnökségének ifjúsági alelnöke az RMDSZ struktúráját és annak brassói ifjúságpolitikai tevékenységét ismertette. /Tóásó Áron Zoltán: Felsőtömösi Diákműhely tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

"Az Országos Magyar Diákszövetség Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában tartotta a hétvégén tisztújító közgyűlését. A szövetség új vezetője Szőke Szabolcs, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség eddigi alelnöke lett, alelnöknek pedig Szabó Csongort, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét, illetve Magdó Leventét, a Brassói Magyar Diákszövetség tagját választották. /Új vezetők a fiataloknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Márc. 22-én újból bizalmat szavaztak az RMDSZ Brassó megyei elnökének Kovács Attilának a tisztújító küldöttgyűlésen. "Nagyon fontos célkitűzésünk volt a belső egység helyreállítása, a belső szabályok betartása, a béke és a csend megteremtése az RMDSZ szervezetben. " - mutatott rá elnöki beszámolójában Kovács Attila. A szervezet elnökének programjában szerepel egy önálló magyar nyelvű iskola megteremtése, a földek és erdők visszaszerzése, a vidéki szervezetek megerősítése, a helyi önkormányzatok anyagi támogatása, a civil szférával és az egyházakkal építő jellegű kapcsolat kialakítása. A közvetett választáson résztvevő 344 küldött Szakál Andrást, Bálint Lászlót és Magdó Leventét választotta az SZKT tagjává. /Belső választások - 2003. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 24., 2422. sz./"

"Ápr. 26-án tartotta az RMDSZ Brassó Megyei Szervezete az újraválasztott Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) alakuló ülését. Megválasztották az MKT Állandó Bizottságát, megerősítették a megyei szervezet ügyvezető elnökségét. Az MKT elnöke Bálint László református lelkész maradt továbbra is, alelnöke Dobolyi István nyugalmazott tanár lett. Az új ügyvezető elnök ugyanaz, aki az elmúlt két évben is betöltötte ezt a munkakört, Szakál András. Szakál András elmondta, hogy Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettese a tanügyben a legértékesebb emberük, hiszen a megyét illető minden oktatásügyi információ eljut hozzá. Ezért választották őt tanügyi alelnöknek. A művelődési alelnöki tisztségre Házy Bakó Esztert kérték fel, aki az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője is. Politikai alelnök Zakariás Károly, a városi tanács RMDSZ-frakcióvezetője lett. Ifjúsági alelnök Magdó Levente, a Brassói Magyar Diákszövetség elnöke, SZKT-tag, a nemrég megalakult Brassói Ifjúsági Tanácsban is szerepet vállalt. Létrehozták a szórvánnyal foglalkozó alelnökséget, melynek célja az olyan településeken, mint Szászhermány, Barcarozsnyó, Feketehalom, Kóbor, Nagymoha, fellendíteni a szervezetet, máshol pedig, mint Predeál, Szentpéter, létrehozni új helyi szervezeteket. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

Katarzis a tanteremben
A Váróterem Projekt Bánk bánja
Huszonegyedik századbeli Biberach, Gertrudis királynő, Ottó herceg, Petúr bán, a gyermekien naiv Melinda és természetesen Bánk, a kifogástalan erkölcsű bán érkezett meg tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai középiskolába. Katona József drámáját a kolozsvári Váróterem Projekt társulat hozta el Marosvásárhelyre. Tegnap a Sincai líceum négy osztályát, ma az Elektromaros diákjait ajándékozzák meg a mű üzenetét a mai tizenévesek világának kellékeivel és gesztusaival közvetítő, humoros elemekben gazdag produkcióval. A filológia szakos tizenkettedikeseknek bemutatott előadás előtt Imecs-Magdó Levente színészt, társulatvezetőt kérdeztük a kezdeményezésről.
– Pár éve indítottuk el a Romániában akkor egyedinek számító tantermi előadásokat, eddig körülbelül 90 alkalommal játszottunk diákoknak. Minden székelyföldi városban jártunk már, nemrég pedig Szegeden vendégszerepeltünk.
– Mi motiválta a rendhagyó produkciók megszületését?
– A társulat szeret kísérletezni, ugyanakkor úgy gondoltuk, hogy a líceumi korosztály eléggé el van hanyagolva a színpadi előadásokat illetően. A Bánk bán a kötelező tananyag része, éppen ezért szerettük volna mind üzenetében, mind nyelvezetében közelebb hozni a diákokhoz. Az előadás rendezője Visky Andrei, aki most Amerikában folytatja rendezői tanulmányait. A Bánk bán tulajdonképpen az ő rendezői debütje. A dramaturg Bertóti Johanna. A szöveg rövidebb az eredetinél, ugyanakkor időszerűbb, befogadhatóbb a diákok számára, a probléma sűrítve, tematizálva van. Marosvásárhelyre Kusztos Etelka, a Gheorghe Sincai líceum magyar szakos tanára hívott meg bennünket.
– Rendszerint hogyan fogadják a tizenévesek az előadásokat?
– Nagyon jó tapasztalataink vannak, ezekből táplálkozunk. A fiatal közönség egy húron pendül velünk, és ha valaki rendetlenkedne is, a produkció elég interaktív ahhoz, hogy a zavarónak tűnő magatartás is a hasznára váljék – mondta a társulatvezető.
Kusztos Etelkától megtudtuk, hogy hosszú ideje követi a Váróterem Projekt tevékenységét, és az Advertego című előadásukat látva határozta el, hogy felkéri őket arra, mutatkozzanak be az iskola diákjainak.
– A Bánk bán érettségi tétel, és ez a produkció kiváló alkalom arra, hogy a diákok jobban megértsék a nehézkes nyelvezetű művet. A Váróterem Projekt szerepeltetésének ötletét Rauca Antoaneta, a Sincai középiskola igazgatónője és György Enikő aligazgatónő is szívesen vette – tette hozzá a tanárnő.
A II. Endre magyar király udvarába repített diákok szemmel láthatóan nagyon élvezték az előadást, nevetéssel jutalmazták, amikor a haszonleső Biberach tízórais csomagokat és üdítős pillepalackokat gyűjtött a padokból, vagy amikor Otto herceg a telefonszámát táblára írva érzékeltette hősszerelmes voltát. A tantermi kellékeket zseniális természetességgel használta a társulat, a színre lépők például krétával írták nevüket a táblára, a gyilkosságok elkövetésekor pedig egymás után törlődtek le a nevek. A Biberachból II. Endrévé változó szereplő krétadarabokat osztogatva kérte fel közönségét, hogy ítélkezzen Bánk bán fölött, dobják földre a krétát vagy dobálják meg vele a bánt, és pár perces döbbent csend után be is következett a varázslat, a diákok egymás után léptek be a történetbe, amelyet bizonyára most már olvasott formában is inkább a magukénak érezhetnek. A 40 perc utáni hosszas taps nem a jólneveltség, hanem az őszinte tetszés jele volt.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Aki kőszínház helyett a hályogkovácskodást választotta
A hatodik szülinapját ünneplő Váróterem Projekt független társulat vezető színészével, Imecs-Magdó Leventével a kezdetekről és személyes pályájáról.
„2009-ben pár színis végzős felindulásából alakult meg a társulat”, olvashatjuk a Váróterem blogján. Ennek már jó pár éve, visszatekintve, hogyan látod a kezdeteket? 
– Eléggé hályogkovács módon fogtunk neki a megalapításnak, fogalmunk sem volt róla, hogyan kell létrehozni egy független társulatot. Hallottuk kollégáktól, hogy már ők is próbálkoztak ehhez hasonlóval (elmentek a városházához, kértek egy épületet, nem kaptak, és körülbelül ennyivel be is fejeződött a történet). Mi, az „alapítók” –Visky András, Csepei Zsolt és jómagam – még a színiről ismertük egymást, Hatházi András osztályában voltunk végzősök, amikor felmerült a társulatalapítás ötlete, és szinte rögtön csatlakozott hozzánk Vetési Nándor is. Az osztályunkból többen leszerződtek kőszínházakhoz – érthető okokból –, mi négyen pedig eldöntöttük, hogy a saját utunkat fogjuk járni. 
- Miért nem szerződtetek le ti is kőszínházakhoz? 
– Nem szerettük azt a színházat, amivel addig találkoztunk, unalmasnak találtuk, úgy éreztük, nem törődik velünk, a nézővel. Tök mindegy, hogy valaki megnézi-e a darabot vagy nem. Hozzáteszem, ezek eléggé szubjektív nézetek, és valamelyest változtak is időközben. Akartunk egy olyan színházat, ahol nem csupán végrehajtók lehetünk, hanem önmegvalósításra is lehetőségünk van. Így jött a Váróterem Projekt ötlete. 
- Ha jól tudom, a megalakuláskor más nevek is felmerültek. Emlékszel még néhányra? 
– Dereng valami, de így visszagondolva érthető okokból nem választottuk egyiket sem. Felmerültek a Malternativ Társulat és a Bet On Stúdió (fogadj rám) nevek is. Így elmagyarázva elég bénának tűnnek, de volt mögötte filozófia. Szerencsére már akkor éreztük, hogy ez nem az igazi. Végül a Váróterem Projekt mellett döntöttünk, sokan negatív konnotációt társítanak ehhez a névhez, mi az időből való kiszakadás mozzanatát próbáltuk megfogni ezzel az elnevezéssel. 
- Már iskolás korodban számos darabban játszottál, végül mégis a művészettörténet szakot választottad. Gondolom, ennek is van egy külön sztorija. 
– A suliban – Apáczai Csere János Elméleti Líceum – kilencedikben iszonyatosan lusta voltam, így én lepődtem meg a legjobban, amikor felsőbb évesek elhívtak az iskolaújsághoz és a színikörbe. A gimnázium ilyenkor nagy csapda, a tanárok elmondják, hogy milyen ügyes vagy, aztán elkerülsz egyetemre, elkezded a szakmát, és rájössz, hogy nálad sokkal tehetségesebbek is vannak. Ezt láttam előre, ezért is nem akartam színire menni, egy adott ponton eldöntöttem, hogy sportújságíró leszek. Aztán a szüleimmel együtt kigondoltuk, hogy menjek művészettörténetre, mert akkor lesz egy általános műveltségem, és utána még az újságírást is elvégezhetem. Közben a barátaim közül ketten is elmentek színire, és mondták, hogy milyen vagány, és próbáljam ki.
- Általános tendencia, hogy az első év után sokan otthagyják a választott szakot, a te szüleid hogyan reagáltak a döntésedre? 
– Teljesen jól fogadták, nem szülői nyomásra választottam ezt a szakot – ha lett volna, biztosan nem ezt választom. Anyukám álma azt volt, hogy a fia pap vagy színész legyen, a családunkban amúgy is többen dolgoznak színházban, így teljesen elfogadott volt a választásom. 
- Ha jól tudom, a feleséged művészettörténész. Hogyan egyeztethető össze ez a két szakma? 
– Az egyik rendezőm mondta egyszer, hogy igazából ő csak a színész-színész házasságok működőképességében hisz. A színházban nincs pontos program, sosem lehet tudni, mikor kell éjfélig próbálni. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, a párom hosszú ideje doktorandusz, így saját idejének beosztója. Azért bonyolult a helyzet, néha- néha előjön az „inkább lennél elárusító egy üzletben, és akkor tudnám, hogy van egy szabad hétvégénk ” téma, de valahogy mindig megoldjuk. A Váróterem Projekt csapata 2-3 éve hirtelen ”beházasodott”, így közös igényünk, hogy azért tudjunk beiktatni pár szabadnapot is. 
- Mi a véleményed a megközelíthetetlen, gondolataiba merülő, egymagában vörösbort kortyolgató (hogy a sálat ne is említsem) színész sztereotípiáról? 
– Kevés ilyen színészt ismerek, a kolozsvári képzés valamelyest le is faragja az ilyenfajta magatartást. De azért vannak olyan színik, ahol kifejezetten pártolják az allűrös művészkép kialakítását. A kolozsvári román szakon külön tantárgy van ebben a témában (imidzsépítés), ahol a diákok megtanulják, hogyan szakítsanak régebbi énükkel. Nálunk ezekre abszolút nem fektettek hangsúlyt, nem hitették el velünk, hogy mi vagyunk a legnagyobb művészek a szemétdombon, inkább alázatra neveltek. 
- A beszélgetést pár villámkérdéssel zártam. A szabályok egyszerűek: pár könnyűnek tűnő kérdés, és gyors egyszavas – az alanyt jellemző – válaszok. 
-Klasszikus vagy kortárs? 
- Kortárs. 
- Rusztikus vagy minimalista? 
– Minimalista. 
- Rendező vagy színész? 
– Színész. 
Pakó Szilvia. Transindex.ro

Alkotói ösztöndíjak 2016
Zsúfolásig megtelt tegnap délután a sétatéri Kaszinó az Alkotói Ösztöndíjak 2016-os gáláján. Az RMDSZ megbízásából a Communitas Alapítvány 2003 óta díjazza a legtehetségesebb hazai fiatal magyar művészeket, akiket Markó Béla, az ösztöndíjbizottság elnöke méltatott.
A díjazottak: film és televízió – Bács Ildikó, Gál László, Kocsis Tünde, Lőrincz Lóránd Sándor, Péter Anna, Sáji Róbert; irodalom – Adorjáni Anna, Demeter Zsuzsanna, Gothár Tamás, Kulcsár Árpád, Lovassy Cseh Tamás, Simon Emőke, Tamás Kincső, Varga Borbála, Varga László Edgár; színházművészet – Balla Szabolcs, Botos Bálint, Imecs-Magdó Levente, Jerovszky Tímea, Kónya Ütő Bence, Köllő Csongor, Moldován Blanka Boglárka, Nagy Botond, Orbán Levente; vizuális művészetek – Adorjáni Márta, Betuker István, Gábor Barna, Kékedi Ronáld, Kolozsi Erik, Kopacz László, Ördög-Gyárfás Ágota, Szász Zsolt, Török Réka; zeneművészet – Bagossy Norbert, Bordos Nagy Eszter Csilla, Darabont Örs, Demeter Vincze András, Harmadik Zenekar, Hermann Szabolcs, Iszlai Renáta, Szép András, Szőcs Géza Márton.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

Így politizálnak a fiatal erdélyi alkotók
Kényelmesek? Képesek hatni? Más helyzetben vannak, mint a román művészek? Ilyen és hasonló kérdések merültek fel kedden a kolozsvári Tranzit.ro Art ft. Politics kerekasztal-beszélgetésén, amelyen öt erdélyi magyar művész vallott a politikához fűződő kapcsolatáról és a helyi viszonyokról.
A meghívottak első körben saját alkotásaikról beszéltek Visky Janka, a Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia szakos hallgatójának kérdéseire válaszolva. Imecs-Magdó Levente színész, a Váróterem Projekt alapítótagja és elnöke, a ZUG.zone alapító tagja elmondta, januárban lesz hetedik éve, hogy a Váróterem létezik, azóta 17 előadást hoztak létre. Az Occupy Yourself című előadás a függőségek témájából indult ki, amelyhez egy könyvet dolgoztak fel, kérdőívet töltöttek ki és egy hetet eltöltöttek egy drogterápiás központban is.
Jakab-Benke Nándor (Főtér, Filmtett) arról beszélt, régen megpróbált elhatárolódni a kényesebb témáktól, a kukker.ro videomegosztó működtetése idején nem (igazán) politizáltak, egy évvel ezelőtt azonban elfogadta, hogy muszáj foglalkozni ezekkel a dolgokkal.
Kopacz Kund szobrász elmondta, Egerben végzett, természetművészettel foglalkozott, a negyedik évre azonban kiábrándult, Kolozsvárra kerülve pedig megismerte az Acasăanarchista közösséget, részt vett különböző találkozók szervezésében. Eközben például az ételre koncentrált úgy, hogy az ideológiát kerülve inkább nemzeti kedvencekre figyeljen. Később tüntetésekre kezdett járni, idővel egyre inkább radikalizálódott. A diplomamunkáját olyan projektté alakította, amely már nem művészet, hanem száraz politikai munka lett.
Visky Andrej, színházrendező egy Moliére-darabról beszélt: az előadás a házasságot és az egyházat, mint intézményt illeti kritikával, az előadásban Don Juan lázadási projektje felmutatni ezen intézmények ürességét, azt, hogy ezek talán csak eszközei az állati ösztönök központosításának.
Mennyire határozza meg a művészet a politikát?
A pártpolitikát nem befolyásolja, de vannak szerencsés esetek, mint Verespatak ügye, ahol különböző művészeti csoportok tevékenysége hatott – mondta Kopacz Kund. Kisebb léptékben is van hatása a művészetnek, a kolozsvári Művészeti és Design Egyetemen ő maga is próbált hatni: elmozgatta az udvaron levő szobrokat. „Státusszimbólumokat mozgattam meg, például közel vittem őket a szemeteshez, meg titkosügynökként beszélgettem a diákokkal, hogy figyeljék kritikusabban a környezetüket és alakítsák át” - mesélte.
Győrfi Kata költő, dramaturg szerint egyrészt tematizálni kell a politikát vagy az állásfoglalásunkat, ha pedig nem tematizálunk, akkor a publikálással, az ösztöndíjak elfogadásával legitimálhatjuk a folyóiratokat, szervezeteket vagy éppen ellenkezőleg.
A közvetlen hatás nem mérhető, de a nézőkre, a potenciális szavazópolgárokra lehet hatni adott esetben. Ez hatalmas felelősséget jelent, de mivel nincs az az illúziója, hogy ereje volna hatni, ezért nyugodtan alkot – fogalmazott Jakab-Benke Nándor. Visky arra hívta fel a figyelmet, buborékok vannak, mindenki a saját óriáskerekében forog, oda jár kultúrát fogyasztani, ahol a tartalommal egyetért.
Miért nincs itthon politika a művészetben?
Jó művészetet, főleg költséges dolgokat, mint akár egy film, pénzbe kerül elkészíteni, és semmi nincs ingyen, valahonnan mindenki kapja a pénzt – emlékeztetett Jakab-Benke Nándor. „Az én meghatározásomban a politika a közjavak újraosztását jelenti, és ezzel érthető, hogy mire gondoltam az imént.”
Imecs-Magdó Levente szerint talán nem véletlen, hogy a románok bátrabbak, ez pedig a többségi társadalmi háttér miatt lehet így. Győrfi Kata szerint az a probléma, hogy nem teszünk fel kérdéseket, például hogy miért éppen Orbán János Dénes kap lehetőséget tehetséggondozásra, miért szűnnek meg Magyarországon irodalmi lapok, míg az erdélyiek több pénzt kaptak az utóbbi időszakban.
Visky Andrej szerint a művészek frusztrációjában keresendő a jelenség oka: mintha nem volna húzóerejük, nem volna kihez szólni, nincsenek meg a szükséges fórumok, amelyek motiválják a művészt. Egyfajta hitetlenséget érez – mondta, miközben szerinte a mainstream színházban a múlt rendszer öröksége érződik, a kódolt rendszerek, a metaforikus, konceptuális jelleg, amit lassan vetkőznek le.
Imecs arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon azóta van erős színház, amióta erős ellenfél van, és egyfajta cenzúra működik, „nálunk azonban minden langyos”. Jakab-Benke Nándor a film magyarországi helyzetéről úgy fogalmazott, most kezd kilábalni egy válságból a Magyar Nemzeti Filmalap létrejötte óta, viszont nincs politikával telítve. „Tény, hogy próbálnak műfaji filmeket csinálni, és nem politikával foglalkozni – ez pedig rendben van”, mondta.
Visky Andrej szerint a színház egyszerűen kényelmes, pedig kimehetne a parkba, a Monostorra, mert ma a színházhoz csak egy privilegizált csoport jut el, akiknél a közvélekedés szerint előfeltétel a műveltség, egy bizonyos kulturális háttér stb. Más korokban a színház olyan hely volt, ahol gondolatok ütköztek, és egy dialektikus viszony állt fenn – emlékeztetett.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Lezárult a gyerekeknek szóló bábszínházi műhely
A Puck Bábszínház és a Váróterem Projekt független színházi társulat június 21–22. között bábszínházi műhelyt tartott kolozsvári gyerekeknek, derül ki az intézmény közleményéből.
A műhely a két társulat által kiírt meseíró pályázat kapcsán valósult meg, amelyre III–VII. osztályos kolozsvári diákok meséit várták hősök és hősnők témában. A pályázatra tizennégy mese érkezett, ezek közül az egyik csoportmunka. A leginspirálóbb mesékből kiindulva a Puck Bábszínház és a Váróterem Projekt bábelőadást hoz létre, amelynek próbái már zajlanak, és amelynek munkabemutatója 2017 júliusában lesz, a nyilvános bemutató pedig szeptemberben.
Június 21–22-én a pályázó gyerekek mintegy fele látogatott el a Puck Bábszínházba. A Váróterem Projekt művészei (Imecs-Magdó Levente – a mesékből készülő bábelőadás rendezője, Bertóti Johanna – az előadás dramaturgja, Pál Emőke, Sebők Maya, Udvari Tímea – színészek), illetve a Bábszínház részéről László Réka bábszínész és Sarvadi Paul, a magyar tagozat vezetője fogadta őket.
A szervezők által sikeresként elkönyvelt, jó hangulatú műhely leghangsúlyosabb pontja az volt, amikor a beérkezett mesék közül az egyikhez síkbábokat készítettek a résztvevők, amelyek segítségével előbb a gyerekek, majd másnap a színészek bemutatták a mesét, illetve egy másik mese néhány szereplőit tárgyak segítségével jelenítették meg és mutatták be a jelenlévők. Emellett a programot ismerkedős- és színészjátékok, éneklés, rajzolás gazdagította. A műhely végén a szervezők emléklappal és a Koinónia Könyvkiadó, a Gutenberg Kiadó és a Napsugár gyermeklap jóvoltából könyvcsomaggal köszönték meg a gyerekek munkáját. Szabadság (Kolozsvár)

Évadnyitó nagy tervekkel a Puck bábszínházban
Kolozsvári Mesék felnőttelőadásokkal, Sárkány Művek, augusztusi miniévad
Az egér, aki nem ismerte a félelmet, Sárkány Művek, Sziklahitű Szent László – csak néhány kíváncsiságot felkeltő cím a Puck bábszínház magyar társulatának szombaton nyíló évadából. Öt bemutató, felnőtteknek szóló mesesorozat, drámajátékok és felújított előadás szerepel a magyar tagozat műsortervében a 68. évadban.
Decemberben a társulat kétnapos rendezvénnyel emlékezik majd Kovács Ildikó rendezőre, aki december 5-én lenne kilencvenéves. Kolozsvári Mesék címmel Zágoni Balázs történeteit tálalják majd gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
2018-ban a bábszínház is bekapcsolódik a Kolozsvári Magyar Napokba, a műsortervben szerepelnek gyermekkoncertek, szülőknek szervezett találkozások (pedagógusokkal, pszichológusokkal, szociológusokkal stb.).
Kevesebb mint egy hónap van hátra az októberi 16. Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválig. Miniévadra készülnek Gyergyószentmiklóson és egy nagysikerű tévéműsor újjáélesztését tervezik a Kolozsvári Televízió Magyar Adásának szerkesztőségével.
A bábszínház azt szeretné, ha az új évaddal kezdődően a Kolozsvári Puck Bábszínház több lenne, mint egy helyszín, ahol szombatonként előadásokat lehet nézni.
Ígéretes tervekkel vág neki az új évadnak a Kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata. A hangsúly a repertoár frissítésén van – írja közleményében az intézmény. Az előadáskínálatban idén felnőtteknek szóló programok is szerepelnek. Ugyanakkor ettől az évtől kezdődően állandó jellegűek lesznek a gyermekkoncertek, a felnőtteknek szóló találkozók, drámajátékok gyermekeknek, valamint olyan programok, amelyek közvetlen módon próbálják megszólítani és vonzani a kolozsvári nézőket. A társulatból távozó Lanstyák Ildikó színésznőt a frissen végzett Balogh Dorottya váltja.
Öt bemutató január végéig
Öt teljesen különböző stílusú előadást láthatunk a szeptembertől januárig havi rendszerességgel sorra kerülő bemutatókon.
Stílusát tekintve hazánkban jelenleg egyedülálló előadás az öt éven felülieknek szánt Sziklahitű Szent László, amely a nagy király történelmi alakját és a róla szóló legendák egy részét adaptálja színpadra. Szentirmai László nevét illeti úgy a rendezés, mint a síkbábokra épített koncepció, valamint a díszlet- és bábtervezés. A bemutató tervezett időpontja szeptember 30.
A bábszínház és Váróterem Projekt független színházi társulat mesepályázatára a 6–13 éves gyermekek által beküldött mesékből született meg a második bemutató előadás forgatókönyve. Október 30-án, a Váróterem Projekt székhelyén, a ZUG.zone-ban láthatják a különböző bábtechnikákat alkalmazó Sárkány Műveket, Imecs Magdó Levente rendezésében.
Urmánczi Jenő a rendezője a novemberi bemutatónak. A nagysikerű Ha én lennék Mátyás király után ezúttal egy Grimm-mesét visz színpadra: Az egér, aki nem ismerte a félelmetnovember végére várható. Az előadás szövegkönyvét Demeter Ferenc írja, zenéjét Domokos Előd fiatal egyetemi hallgató szerzi, a bábokat és a díszletet Kovács Tomos Tünde készíti.
Kolozsvári Mesék Zágoni Balázs nyomán
Zágoni Balázs Kolozsvári mesék című kötete nyomán nagyszabású projektbe kezd a társulat: a négy elemből összeálló kezdeményezésben lesz felolvasószínházi előadás, gyermekelőadás, felnőttelőadás és fotó-videó-újmédia kiállítás.
A Varga Ibolya vezetésével decemberben létrehozandó felolvasószínházi előadás és a januári gyermekelőadás a tervek szerint a kötet meséiből hármat dolgozna fel. A felnőtt közönségnek szóló előadás célja feldolgozni a kolozsvári urbánlegendákat, majd összekötni a mesemondással, nagyívű átmenetet képezve a klasszikus és a modern világ között. Ugyanakkor arra próbál figyelmeztetni, hogy a mese kortalan műfaj, az élet fontos része. A Kolozsvári Mesék címmel rövidesen meghirdetésre kerülő fotó-videó-újmédia pályázatra megszabott határideig várják majd a Kolozsváron készült fotókat, videókat, újmédia fájlokat (GIF-ek, stb.), amelyeket a színház meghatározott időközönként kiállít és díjaz.
Jövőre miniévad a magyar napokon
Kétnapos rendezvénnyel emlékszik a bábszínház egykori kiemelkedő munkatársára, Kovács Ildikó rendezőre, aki december 5-én ünnepelné 90. születésnapját. December 8-án és 9-én Kovács Ildikó rendezte előadásokat láthatunk, fotó- és plakátkiállítást színpadra állított munkáiból, román és magyar nyelvű konferencián vehetünk részt.
Jövőre a Puck bábszínház is részt vesz a Kolozsvári Magyar Napokon. A háromnapos miniévadban lesznek gyermekkoncertek, drámajátékok és szakmai konferenciák pszichológusokkal, szociológusokkal, pedagógusokkal stb. Szeretnék újraéleszteni a mára már klasszikusnak mondható Mese Kosárt, ami nagy sikerrel ment évekkel ezelőtt a Kolozsvári Televízió Magyar Adásának műsorán.
Az előző években bemutatott előadásokból idén kilenc lesz továbbra is látható: A csuka parancsára, Csipike, Én vagyok Pinokkió, Jancsi és Juliska, Meseszőnyeg, Micimackó, Mimorózart, Puck és a többiek, Szegény Dzsoni és Árnika.
Októberben a nagyváradi FUX Fesztivál vendége lesz a Puck, novemberben a Nagykárolyi SPOT Nemzetközi Diák Színjátszó Fesztivál meghívottja. November 15–17. között Gyergyószentmiklóson adják elő A csuka parancsára című előadást. Idén a magyar tagozat megpróbál eljutni legalább egyszer minden Kolozs megyei magyar iskolába. Addig is szeptember 23-án, szombaton évadnyitó előadás, 11 órától szeretettel várják a közönséget a Jancsi és Juliskára (a bábszínháztól származó borítóképen is ők szerepelnek).
Szabadság (Kolozsvár)

Évadkezdés a Váróterem Projektnél
Sinkó Ferenc rendezésében létrejött előadással nyitja az évadot a Váróterem Projekt, az Unpredicted című produkció bemutatója szeptember 29-én, péntek este 8 órától lesz a ZUG székhelyén (Traian utca 40-42 szám), derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből.
Sinkó Ferenc először dolgozik társulattal, az alkotói csapat tagjai: Sipos Krisztina rendezőasszisztens, Gábor Zsófia díszlet- és jelmeztervező, Iszlai József zeneszerző, Sipos Júlia technikai munkatárs és Almási Attila technikai szaktanácsadó. Akik játszanak: Csepei Zsolt, Imecs-Magdó Levente, Sebők Maya és Udvari Tímea.
Az évad hátralevő részében további három bemutatóval készülnek a Várótermesek. Október 30-án a Puck bábszínházzal közösen a Sárkány művek című produkciót mutatják be, Imecs-Magdó Levente rendezésében. Az előadás III-VII. osztályos diákok meséiből született, elsősorban ők a célközönség is. Decemberben Botos Bálint rendezésében látható egy új produkció, áprilisban pedig az iskolai erőszakosság – a bullying – lesz a következő bemutató témája, rendező Cosmin Matei.
Mindezek mellett műsoron tartanak régebbi előadásokat is (Zéró, az Occupy Yourself, Kedd – choirtárs előadás, Reacting Chernobyl, ez utóbi több fesztiválon is részt vesz), illetve 2018 májusának első felében egy három állomásos magyarországi turné is szerepel a terveik között.
Az Unpredicted című előadást szeptember 30-án, szombaton is meg lehet tekinteni, szintén este 8 órától a ZUG-ban.
Szabadság (Kolozsvár)

Sárkány-művek – koprodukciós bábelőadás a ZUG.zone-ban
A Puck Bábszínház és a Váróterem Projekt független színházi társulat koprodukciójaként lehet megtekinteni október 30-án, hétfőn 18 órától a ZUG.zone-ban (Traian utca 40-42 szám) a Sárkány-művek című előadást, derül ki a Puck Bábszínház közleményéből.
A számos bábtechnikát felvonultató produkció alapját azok a mesék képezik, amelyek a „Hősök és hősnők” elnevezésű, III–VII. osztályos gyerekeknek meghirdetett mesepályázatra érkeztek be. A két társulat júniusban hirdette meg a pályázatot, amelyre tizennégy mesét küldtek be, ezek közül az egyik csoportmunka. Az előadás szövege a leginspirálóbb mesékből kiindulva született.
Meseország királyának három lánya idegen helyen, egy sötét szobában ébred. Valaki alighanem sűrű álomszellőt bocsájtott rájuk és elrabolta őket. Felfedezik, hogy Eleségfeleséggel együtt raboskodnak, aki abban bízik, hogy Étel vitéz hamarosan kiszabadítja őket a fogságból. Az elrabló nem más, mint a sárkány. A lányok minden erejükkel, tudásukkal és ösztönös megérzésükkel azon vannak, hogy megtalálják a szabadulás kulcsát.
Az elődadást Imecs-Magdó Levente, a Váróterem Projekt vezetője rendezte, aki ezzel a munkával jegyzi rendezői debütjét. Dramaturg Bertóti Johanna, aki egyben a zenét is szerezte. Fellépnek: Sebők Maya, Udvari-Kardos Tímea, Pál Emőke, László Réka és Csepei Zsolt. Díszlet-, jelmez- és bábtervező: Kürti Andrea. Hang és fénytechnikus Sipos Júlia. Szabadság (Kolozsvár)

Magyarul beszélt egy üzletben, bántalmazták a kolozsvári színészt
Bántalmazták a kolozsvári Váróterem Projekt társulatvezetőjét, Imecs-Magdó Leventét, mert magyarul beszélt egy üzletben. Az egy hete történt esetről szombaton számolt be e-mailen portálunknak a 30 éves színész, aki nem tett feljelentést az ügyben. Az üzlet alkalmazottja tagadja, hogy bántalmazták Imecs-Magdó Leventét.
A társulatvezetőtől megtudtuk: negyedmagával – többek között a budapesti unokatestvérével – sörözött egy kolozsvári központi szórakozóhelyen múlt pénteken. Az utolsó rendelés után úgy döntöttek, hogy a társaság női tagját hazakísérik, vesznek pár sört és kólát, és felmennek a színész lakására beszélgetni. Az Eroilor (Deák Ferenc) utca 35. szám alatti TopDrinks italboltba tértek be vásárolni.
„Miért beszéltek magyarul?”
Az elárusító – legalábbis az a magas férfi, aki a kiszolgálópult mögött állt – szemmel láthatóan ittas állapotban volt. Hátramentek a hűtött italokhoz, és azt tárgyalták egymás között – nyilván magyarul –, hogy mit is vásároljanak, amikor megjelent az üzlet hátsó helyiségéből egy szintén magas és szintén láthatóan ittas, kopasz férfi, s feltette a kérdést: „De ce vorbiți în limba maghiară în România?” (Miért beszéltek magyarul Romániában?)
„Viselkedésünk végig felettébb civilizált volt, pedig általában gyors dühű vagyok. Most azonban – tekintettel a valóban megnyugtató és tartalmas találkozásra rég nem látott rokonaimmal – annyit válaszoltunk, hogy unokatestvérünk magyarországi, nem tud románul, nyilván magyarul beszélünk vele” – számolt be a színész.
A férfi ismét feltette ugyanazt a kérdést, és egy eredménytelen vita alakult ki közöttük. A színész és társai próbálták – teljesen hiábavalóan – elmagyarázni, hogy joguk van az anyanyelvhasználathoz, illetve több próbálkozást tettek arra, hogy befejezzék a vásárlást és távozzanak – szintén eredménytelenül.
„Dulakodásig fajult a dolog. Időközben odajött a pultnál álló magas srác is, valamint az éjjeliőr – kezdetben úgy tűnt, hogy szándékuk az egyre hevesebb kolléga (?) megfékezése, de ez hamar ellenünk fordult, és ők is a pártjára álltak. Két dolgot emelnék ki: budapesti unokatestvéremet, akiről megtudták, hogy külföldi állampolgár, egyáltalán nem bántották, csak velünk kettőnkkel foglalkoztak, akik románul igyekeztünk szót érteni velük. Illetve a kopasz fickó szájából elhangzott egy ilyesmi mondat az éjjeliőr felé, aki egyébként egy idősebb, alacsonyabb pasas volt: én neked elnézem, hogy magyarul beszélj, de ezek itt ne beszéljenek magyarul. Ebből arra következtettünk, hogy az éjjeliőr is magyar nemzetiségű volt” – mesélte Imecs-Magdó Levente.
Kapott egy öklöst
A társulatvezető közlése szerint az unokatestvére volt mindvégig a leghiggadtabb. Azt mondta, hogy tegyék le megvásárolni szándékolt árut, és hagyják el az üzletet. Vissza is tették a kiválasztott italokat a hűtőbe, és elindultak kifelé. Ekkor már hosszabb ideje a magas kopasz férfi – aki az egészet kezdte – feléjük ütött, hadonászott, de mivel szűk volt a helyiség, sok áruval telepakolva, nem érte el őket.
„Mikor kiértünk és azt hittük, hogy ezt megúsztuk ennyivel, az éjjeliőr és a pultnál álló ittas elárusító utánunk jött, és azzal vádaskodott, hogy loptunk a boltból, majd se szó, se beszéd utánunk jöttek és ütni kezdtek. Ekkor kaptam az ökölütést az államra, amitől megtántorodva a szomszéd üzlethelyiség ajtajának csapódtam. Általában békítő szándékkal léptem fel, konkrétan emlékszem, ahogy két kezemet feltartva lépek eléjük és azt mondom „Haideți să ne calmăm!” (Gyertek nyugodjunk le!) – ekkor kaphattam az öklöst” – idézte fel a történteket.
A továbbiakban a magas, ittas elárusító felkapta az utcai terasz egyik székét, és hozzájuk akarta vágni, mire a színész unokatestvére is felkapott egyet. „Szerencsére időben le tudtuk fogni az érthetően dühös rokont, és el tudtunk menni a helyszínről, mielőtt nagyobb lett volna a baj. A korrektség és a minél nagyobb objektivitás miatt fontosnak tartom megjegyezni, hogy nyilván bennünk is volt alkohol, illetve az engem ért ökölütést leszámítva más fizikai bántalmazás nem ért bennünket” – hangsúlyozta a színész.
„Lelkiismeretem tiszta”
Imecs-Magdó Levente közölte: azért is számol be a sajtónak a történtekről, mert a lelkiismerete tiszta: nem provokáltak, nem viselkedtek civilizálatlanul, nem ütöttek vissza, semmilyen kihágást nem vétettek. „Felháborító, hogy egy non-stop üzlethelyiség alkalmazottja beszámíthatatlanul ittas állapotban végzi a munkáját, sőt, a barátait is meghívja az éjszakai, munkahelyi dorbézolásra. (…) Felháborító az éjjeliőr tette, aki magyarként magyarokat ver ki etnikai alapon. (…) A legfelháborítóbb pedig maga az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés, mely egyértelműen jelzi, hogy valami nagyon nincs rendben, és, hogy a politikum által generált nacionalizmus milyen káros hatással van mindennapjaink biztonságára. Ezért is döntöttem a felszólalás mellett” – fogalmazott a társulatvezető.
A színész azt is leszögezte: ügyként, és nem egyedi esetként tekintek a történtekre. Közlése szerint nem akar a „kauflandos micces eset” szintjére jutni, de ha nagyon leegyszerűsíti a dolgokat, tulajdonképpen az történt, hogy nem szolgálták ki Kolozsváron, egyértelműen azért, mert magyarul beszélt, „ráadásul ezért meg is vertek kicsit”.
Ezért nem tett feljelentést
A társulatvezető nem tett rendőrségi feljelentést, és ezt már bánja. Indoklása szerint azért nem tett feljelentést, mert:
„nem történt nagy baj”
„olyan közegből jövünk, ahol azt tanultuk, hogy ezeket a dolgokat jobb nem piszkálni”
„elfoglaltak vagyunk, sok teendővel, nincs idő ilyen apró-cseprő dolgokkal foglalkozni”
Ennek ellenére a színész úgy gondolta, hogy állampolgári kötelessége felhívni a figyelmet az ilyen ügyekre. Ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, egyáltalán nem célja az ügyet a románok ellen fordítani. „Itt kizárólag egyénekről van szó, és nem egy nemzetről. Meggyőződésem, hogy Magyarországon is vannak efféle esetek, sőt, ott a politikum részéről talán még nagyobb az elnézés az ilyen esetek iránt” – magyarázta.
„Célom sokkal inkább az lenne – még ha túlzottan idealizáló is, hogy próbáljunk meg erről nyíltan, békét keresően dialogizálni, elkerülve a gyűlöletet, a szélsőséges nacionalizmust, előtérbe helyezve a széleskörű tájékoztatást, a közinformálást, az egymás mellett élő etnikumok történelmét bevezetni az oktatásba, és eleve egy közös történelemszemlélet kialakítását. Ez nem kevés, tudom. Ennyit szerettem volna mondani” – zárul Imecs-Magdó Levente levele.
FRISSÍTÉS: Tagadja a bántalmazást az elárusító
A Krónika szombaton délután felkereste a Deák Ferenc utcai TopDrinks üzletet, ahol éppen az az eladó volt szolgálatban, akit azzal vádol a színész, hogy öklével állon ütötte. Alexandru Tiberiu a lapnak cáfolta, hogy ittas lett volna azon az éjszakán, és azt is, hogy bántalmazta a társulatvezetőt.
Az eladó azt is elmondta, Imecs-Magdó Leventéék nem az üzlet alkalmazottaival kerültek szóváltásba, hanem más vendégekkel, és nincs is éjjeliőrük. A férfi felidézte, azon az éjszakán is egyedül szolgált ki, és felfigyelt az üzlet hátsó feléből hallatszó szóváltásra. Hátrament, és felkérte a társaságot, hogy hagyják el az üzletet, ne odabent veszekedjenek. Leszögezte: akkor látta először a feltételezett agresszort és a másik férfit is, aki a színész szerint éjjeliőr lehetett.
Alexandru Tiberiu közölte azt is: a két csoport távozása után ki se lépett a boltból, hiszen ezt tiltja a szabályzat, és nemhogy ő nem ütött, nem is tapasztalt fizikai bántalmazást; szerinte ha ilyesmit lát vagy hall, azonnal megnyomja a pánikgombot.
A Maszol az esti órákban kereste telefonon Imecs-Magdó Leventét, de a társulatvezetőt nem tudtuk elérni. Ha sikerül megszólaltatni, cikkünket frissítjük. maszol.ro