Hajdu Géza nagyváradi színművész április 2-án, vasárnap ünnepelte pályakezdésének 35. évfordulóját a Szigligeti Társulat Rideg Sándor-Bereményi Géza Indul a bakterház című parasztkomédiájának színrevitelével. A Pinczés István rendezte nagy sikerű előadást követően a társulat tagjai, barátok üdvözölték a 161. bemutatóját maga mögött tudó Hajdu Gézát. Mag István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője barátként üdvözölte az ünnepeltet, s beszédében utalt a tavalyi kisvárdai színházi fesztiválra, amikor Hajdu életműdíjban részesült. A nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester, majd szülőfaluja, Biharszentjános képviselői köszöntötték, felajánlva neki a díszpolgári címet. /Pap Melinda: Egy boldog ember. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

Vasárnap: Magnificat a Kárpátokban
Csíkszeredai előadás az operában
A csíkszeredai Léda Kulturális Egyesület által létrehozott Magnificat a Kárpátokban című előadást láthatják az érdeklődők november 18-án, vasárnap délelőtt fél 12 órától a Kolozsvári Magyar Operában. „Közel hatvan fiatal szerepel a produkcióban, akik nagy izgalommal várják, hogy ebben az intézményben fellépjenek. Reméljük, hogy a nézőknek is felejthetetlen élményt tudunk nyújtani” – nyilatkozta Svella Adél táncművész, az előadás rendezője.
Hozzáfűzte: „az előadás a teremtéstörténettel kezdődik, amely idillikus környezetben, a Kárpátokban játszódik. Innen csábítja el Lucifer saját birodalmába Ádámot és Évát: amikor észreveszik, hogy Lucifer becsapta őket, megpróbálnak visszatalálni régi életükhöz. Saját erejükből ezt nem tudják megtenni, ezért szükség van égi segítségre, és ebben a nehéz helyzetben jelenik meg Mária, aki megmutatja nekik az utat.” Az előadásban fellépnek Görbe Gyopár, Bilibók Attila, Kiss László színművészek, Svella Adél, továbbá a Léda Tánctanoda balettosztálya, a csobotfalvi hagyományőrző néptánccsoport és a csíkcsomortáni Magyarok Nagyasszonya néptánccsoport. Közreműködik Mag István és Theil Emília, valamint a Phoenix Sport Club Taekwondo csoportja, Simó Mihály vezetésével. A koreográfiát László Csaba és Svella Adél állította össze. A rendező munkatársai: Görbe Kinga és Lakatos Imre.
Művészeti titkárság
Szabadság (Kolozsvár)

Másfél évtizede alakult meg az Oklándi Elhelyezőközpont
Kétnapos rendezvénysorozattal, főzőversennyel, szüreti bállal ünnepeltek az Oklándi Elhelyezőközpont lakói, egri, hollandiai és környékbeli vendégeik, valamint mindazok a felnőttek, akik az elmúlt másfél évtizedben az intézménynél dolgoztak.
A szekeres behívóra székely ruhába öltözött legkisebbek és nevelőik, a korábbi alkalmazottak, akiket az évfordulós ünnepre visszahívtak a nyugdíjas hétköznapokból. Többek szemében könny csillant a találkozáskor. Meghatódva mondtak köszönetet a meghívásért, emléklapért. „Olyan jó érzés, hogy az egészen együtt vagyunk!” – súgta oda egy távolabbról érkező volt munkatárs.
2000. szeptember 1-jén jött létre az elhelyezőközpont, de addig is működött a kisiskolások oklándi gyermekotthonaként – emlékezett vissza Cseke Rozália intézményvezető. Attól a dátumtól külön intézmény a Speciális iskola is. Indulásukkor 209 gyermek lakott ott. A létszám csökkenéséhez hozzájárult a Lia–Wolter Alapítvánnyal, támogatók segítségével létrehozott hét családi ház, és külön intézménnyé vált a felsőboldogfalvi autistaközpont is. Jelenleg 71 állami gondozott gyermek lakik az elhelyezőközpontban, közülük öten a helyi Kelemen Imre Általános Iskolában, a többiek a Speciális Iskolában tanulnak.
Az alkalomra összeállított műsorral lépett színpadra a márciusban alakult citeraegyüttes György Ferenc irányításával, a furulya- és énekcsoport Cseke Piroska vezényletével, illetve a tánccsoport, melyet Birtalan Edit irányít. A köszöntés után tizenöt székely ruhás gyermek kezében lobbantak fel az évfordulót jelző gyertyalángok. Egyperces csenddel és a kegyelet rózsáival emlékeztek azokra a nevelőkre, akik már nincsenek közöttük.
Ilkei Árpád homoródújfalvi unitárius lelkész, a Speciális Iskola tanára hálaadásában kifejtette: intézményeik evangéliumi módon hordozzák egymás terheit. Könnyebb, jobb és Istennek tetsző együtt munkálkodniuk, hogy betölthessék küldetésüket. Tamás Huba, a karácsonyfalvi egyházközség plébánosa történetet mesélt: egy, az udvarban játszó kisgyermek nem érezte nehéznek a hátára kapaszkodó nagyobbat, hiszen amaz a testvére. Az életben a legnagyobb cselekedet, ha a testvéri, kezet nyújtó szeretetet ajándékként éljük meg. Mag István, a Speciális Iskola igazgatója azt kívánta: a jó együttműködés maradjon meg intézményeik között. Még a torták megszelése előtt állt a bál: egészében a gyermekeké volt a színpad.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro