Marek Madaric szlovák kulturális miniszter szerint az államnyelvtörvény lényege, hogy a szlovákokat sehol se érhesse hátrányos megkülönböztetés, és amennyiben a nyilvános szférában szeretnének valamit megtudni, ne kelljen megtanulniuk vagy ismerniük a kisebbségek nyelvét. „A törvény nem irányul senki ellen. Lényege, hogy Szlovákia állampolgárai az ország egész területén minden információhoz hozzájussanak államnyelven. Ez nem zárja ki, hogy az államnyelven kívül más nyelven vagy a kisebbségek anyanyelvén is hozzáférhetővé tegyék a tájékoztatásokat” – fejtette ki Madaric. /Védő nyelvtörvény? = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-i találkozója előtt egy héttel a Szlovák Posta körlevélben utasította alkalmazottait a szlovák nyelv kötelező használatára a hivatali érintkezésben, hivatkozva az államnyelvtörvényre. Árulkodó, hogy az utasításból kimaradt a jogszabály azon kitétele, miszerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot a kisebbségi nyelv is használható a hivatali érintkezésben. „Az alkalmazottak a jogszabály értelmében munkavégzés közben, a hivatali érintkezésben kötelesek szóban és írásban az államnyelvet használni. A jogszabály szerint a munkavégzés feltétele, hogy az alkalmazottak szóban és írásban megfelelő szinten tudjanak szlovákul” – ez is szerepel a postai utasításban. A Magyar Koalíció Pártja levélben fordul Lubomír Vázny közlekedési és távközlési miniszterhez, hogy a körlevelet vonják vissza és dolgozzák át. A Szlovákia iránti lojalitás hiányával vádolta meg egy televíziós vitaműsorban Csáky Pált Marek Madaric szlovák kulturális miniszter. „Legyen ön lojális a Szlovák Köztársasághoz” – szólt rá Marek Madaric emelt hangon a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökére, amikor a szlovákiai államnyelvtörvény-módosításáról és az annak következtében a szlovák-magyar kapcsolatokban kialakult feszültségről vitatkoztak. Az MKP elnöke visszautasította azt, hogy a magyar fél hazugságokat terjeszt a nyelvtörvényről. /Már „lesújtott” a nyelvtörvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Esterházyra és az 1956-os szabadsághősökre emlékeztek Rozsnyón
Rozsnyón ért véget az 1956-os koncert-, kiállítás- és előadássorozat március 31-én, ez alkalomból a forradalom mártírja, Esterházy János halálának 60. évfordulójáról is megemlékeztek
Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára emlékévet hirdetett a magyar kormány. A Pozsonyi Magyar Intézet ebből az alkalomból Vadkerti Imrével és zenészbarátaival közösen egy 1956-os koncert-, kiállítás- és előadássorozatot állított össze, amely Dél-Szlovákia több jelentős településén került bemutatásra a megnyitó óta.
Az „1956 – A szabadságért és a függetlenségért “című kiállítást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Marek Maďarič kulturális miniszter nyitották meg 2016. október 20-án Pozsonyban. Ugyanezen a napon Az 1956-os magyar forradalom és (Cseh)Szlovákia címmel történész konferenciát, valamint a Magyar Művészeti Akadémia 1956-2016 című kiállításának megnyitóját tartották a Pozsonyi Magyar Intézetben.
A rendezvény utolsó állomása volt Rozsnyó. „Mivel március van, és ebben a hónapban van az évfordulója Esterházy János halálának, ezért ez a két évforduló, két emlékév ebben a hónapban keresztezi egymást, ezért itt Rozsnyón külön megemlékeztünk Esterházy János mártírhalálának 60. évfordulójáról is. Annál is inkább, mert őt az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége 1957-ben, halála után az 1956-os forradalom mártírjává avatta. A mírovi börtönben bekövetkezett halála egybeesett a magyar forradalmárok kivégzésének, letartóztatásának, börtönbe zárásának időszakával. Közös volt bennük, hogy Esterházy és a sok-sok 1956-os vértanú az életüket áldozták a szabadságért, azért, hogy nekünk ma jobb életünk, szebb jövőnk, szabad körülményeink legyenek. A kérdés az, hogy tudunk-e ezzel a szabadsággal élni. Meg tudjuk-e ezt úgy becsülni, ahogy ezt az 1956-os forradalmárok megbecsülték, vagy pedig Deák Ferenc szavaihoz leszünk hasonlóak, hogy „nem lehet tőlünk elvenni, csak akkor, ha magunk, önként mondunk le róla“ – fejtette ki Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója.
A rozsnyói rendezvény teltházasra sikerült, amelyet a Csemadok Rozsnyói Alapszervezetének rendezésében, Magyarország Kassai Főkonzulátusának támogatásával tekinthettek meg az érdeklődők. Molnár Imrének, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójának történelmi előadását követően a dalok szóltak az időszak eseményeiről. „2016-ban az 1956-os forradalom 60. évfordulójára, Molnár Imre megkeresésére állítottuk össze a zenés műsort. A műsor mély üzeneteket hordoz. Az ´56-os Kormorán- és Korzár-dalok mellett Jónás Csaba, Wass Albert-díjas szavaló előadásában verseket is tartalmaz. Rengeteg szép dal van benne, amelyek nekünk sokat jelentenek” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Vadkerti Imre.
A koncerten közreműködött Jónás Csaba – versmondó, Madarász András – gitár, zongora, Sipos Dávid – szaxofon, Vadkerti Imre – ének, gitár, Zsapka Attila – ének, gitár. A csapat az összeállított műsort nyolc felvidéki helyszínen mutatta be. Többek között Kolonban, Komáromban, Rimaszombatban, Királyhelmecen, Nyitrán, majd fél év után Rozsnyón zárták a turnét.
Beke Beáta / Felvidék.ma