"Szept. 7-én Koltón zárult a Petőfi-emlékrendezvények sorozata. A Petőfi házaspár Koltón töltött napjai, a "koltói ősz" emlékére szerveztek 14. alkalommal emlékünnepséget. Hét helyszínen ünnepelték a hét végén Petőfi Sándort. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek találkozója szept. 5-én kezdődött, amikor a fiatalok Szamoskóródot látogatták meg, ahol július elején emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére. Innen Szamoskrassóra zarándokoltak, ahol a Bem-emlékszobát és a néprajzi múzeumot járhatták körbe. Este Dávid Gyula irodalomtörténész, a Petőfi Erdélyben című kötet társszerzője és Benkő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főkutatója irányításával kerekasztal-beszélgetésre került sor a Petőfi-emlékhelyekről, -kutatásokról és -kultuszról. Szept. 6-án Erdődön volt emlékezés, délután Nagykárolyban, a Petőfi-szobor előtt a helybeli Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Camerata Cantorum kórusainak szereplése mellett a Petőfi-találkozó fiatal küldöttei mutattak be irodalmi műsort. Másnap Misztótfalu és Nagybánya érintésével a Petőfi-házaspár mézesheteinek helyszínére, Koltóra érkeztek a különböző kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyekről összesereglett fiatalok. A Koltói ősz nevű rendezvényt először 1938-ban szervezték meg Erdély és Partium határán, majd az 1980-as évek elején betiltották az ünneplést, 1990-től azután újra megrendezték. Hagyománnyá vált, hogy az öt éve Koltón felavatott Szeptember végén című szobrot - amely Petőfit Szendrey Júliával ábrázolja - megkoszorúzzák Erdély és Magyarország Petőfi-emlékhelyeinek küldöttei. Kulturális műsor zárta a rendezvényt: Madarász Katalin népdalénekes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének zeneiskola növendékei, valamint a sárospataki színház művészei léptek színpadra. /Soó Éva: Koltói ősz szeptember elején. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./"

Az érmindszenti zarándoklatot is megosztotta az RMDSZ és Tőkés László közötti versengés. November 17-én Érmindszenten a hagyományos Ady-zarándoklatot két táborra szakadva tartották az emlékháznál. Délelőtt 10 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében tisztelegtek Ady előtt, 11 órától pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget az RMDSZ vezetőinek részvételével. Tőkés László püspök sérelmezte, hogy őket a „hivatalosak” kihagyták a programjukból, az RMDSZ kampánycéljaira használva az eseményt, végül pedig a megyei múzeum egy nappal a rendezvény előtt írásban is visszavonta a 10 órai megemlékezésre vonatkozó engedélyüket. Muzsnay Árpád EMKE-alelnök, a 17 éve rendszeresen megtartott Ady-zarándoklatok elindítója és főszervezője közölte: ők már egy évvel ezelőtt leszögezték emlékünnepük idei dátumát, erre viszont az egyházkerület „rászervezett”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület emlékezésén koszorúzott Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, Tőkés László 1989-ben megélhetését, szabadságát és életét is kockára tette azért, hogy egy reményteljes karácsonyra ébressze nemcsak saját, kisebbségi sorban élő népét, hanem a többségi nemzetet is. „Tőkés akkor emelte fel szavát, amikor a kései bátrak íróasztaluk mellett vagy pártirodájukban lesték a fejleményeket – emlékeztetett Lázár János. – Most viszont a kései bátrak gyűjtenek és szórnak, ők osztanak és fosztanak. ” Kijelentette, olyan emberre kell szavazni, aki pártérdekek fölé magasodva, csak a lélek szavára hallgatva, az emberek ügyét viszi Brüsszelbe. „Időszerű helyzetjelentés, amit adok Érmindszentről: vértelen harc folyik a háttérben – jelentette ki Tőkés László. – Régebben még vigasztaló volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, most már viszont oda jutottunk, hogy nincs is szükség a többségiekre, elvégzi ezt a munkát a magyar oldal. ” A püspök fölemelte szavát az Érmelléken és Érmindszenten uralkodó állapotok miatt, ahol szerinte most siralmasabb a helyzet, mint volt 130 évvel ezelőtt. „Szégyen, hogy ide járnak nagyuraink, évente megtartják beszédeiket, majd bevetik magukat autóikba és hazamennek, aztán megint nem történik itt egy évig semmi” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette: néhány éve az egyházkerület már letette egy leendő Ady-zarándokhely alapkövét a költő szülőházának szomszédságában, amelynek felépítésére az Orbán-kormány támogatást ítélt meg, azonban a magyarországi hatalomváltás után az erre szánt pénzt mégis a nagyváradi katolikus püspökség kapta meg. Szerinte a pályázatukat az RMDSZ helyi hatalmasai térítették el. „Ilyen botrány dúl most Gencsen, Érkáváson és a környékbeli falvakban, ahol a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatásból vett földeknek nyoma veszett, és a pénz sincs meg. Ennek ürügyén folyik a botránykeltés, a zaklatás, a hatósági visszaélések, a rendőrségi kivonulások, a bírósági részrehajlás. ”Az EMKE 11 órától megtartott ünnepségén Havas Judit magyarországi, illetve Czintos József szatmárnémeti színművészek szavalatai mellett Madarász Katalin népdalénekes is fellépett. Muzsnay Árpád főszervező reméli, jövőre mindenki közösen ünnepli majd Ady születésnapját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, EP-választási kampányfőnök kifejtette, „a magyar irodalom számára a huszadik század 1906-ban Ady Endrével kezdődött, és valamikor 2000 után ért véget azzal a Nobel-díjjal, amit – először a magyar irodalom történetében – egy magyar író, Nádas Péter megkapott. ” (Valójában díjat 2002 októberében Kertész Imre kapta.) Kelemen az EP-választásokra utalt, Ady-szöveget idézve: „A bárány akármit tehet, mert ő bárány, a farkas semmit sem tehet, mert ő farkas. Amely bárány gyönge, izgága és ambiciózus, annak semmit sem kell tenni, mint nekirontani a farkasnak. Hiába lehet a farkas erős, komoly, becsületes, el kell vesznie annak, akinek egyszer veszett hírét költötték. ”Pomogáts Béla irodalomtörténész a széthúzás veszélyeire hívta fel a figyelmet. /Babos Krisztina: Külön emlékeztek Adyra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

II. Anyák-napi magyar nótagála Pécskán
Folytatódik a hagyományőrzés Pécskán. A magyar nemzet egyik legféltettebb kincsét, a magyar nótát és hű kísérőjét, a cigánymuzsikát őrzi, és nem hagyja elveszni az újonnan alakult Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület (PKHE).
A tavalyi nagy sikerre való tekintettel, az „Édesanyám, te jó asszony...” című anyák-napi magyar nótagálát idén újra megtartják, ezúttal az egyesület szervezésében szombaton, április 23-án délután 16 órai kezdettel.
A Pécskai Művelődési Házban megtartandó nagyszabású műsor keretében tíz meghívott lép fel, köztük olyan művészek, mint Tarnai Kiss László, Madarász Katalin és Farkas Rozika.
A közel négyórás műsort Miskolci Balogh Zoltán és cigányzenekara kíséri. Nyugati Jelen (Arad)

Teltházas Anyák Napi Magyar Nótagála Pécskán
Regionálisan ismert és eseménnyé nőtte ki magát a szombaton második alkalommal megrendezett pécskai Anyák Napi Magyar Nótagála, hiszen a nagy számú pécskai néző és az Arad megye magyarlakta településeiről érkezettek mellett újszentesi és resicabányai nótakedvelők is jelen voltak, nem beszélve a magyarországi vendégekről.
A tavalyi színvonal hatására, olyannyira megnőtt az érdeklődés a gála iránt, hogy a szervezőknek pótszékeket kellett betenniük minden szabad helyre.
Az idei kiadást már a nemrégiben alakult Pécskai Kissebségi Hagyományőrző Egyesület szervezte, annak elnöke, Balta Tajcs Tünde, az est egyik fő szervezője köszöntött minden jelenlévőt, majd üdvözölte az önkormányzat képviselőit, a kisiratosi, nagyiratosi, battonyai, záhonyi elöljárókat, az ukrajnai Csap küldöttségét, a pécskai magyar egyházak, a helybeli és környékbeli civil szervezetek képviselőit.
Ezt követően felkérte Antal Péter polgármestert, hogy nyissa meg az ünnepi műsort. A városvezető köszöntött minden édesanyát, nagyanyát, dédanyát, majd felköszöntötte a születésnapját ünneplő Szép Olgát, illetve oklevelet nyújtott át a tavasszal aranylakodalmukat ünneplő id. Lénárt Istvánnak és Rozáliának.
A nagyszabású program keretében Dócs Péter, Kalina Enikő, Szabó Sándor, Kádár Zsuzsa, Fejős Jenő, Tarnai Kiss László, Madarász Katalin, Fekete Zoltán, Szabó Lajos és Farkas Rozika szórakoztatta ismert nótákkal a több mint 300 nézőt.
Bár első alkalommal léptek színpadra ebben a felállásban, az Aranykalász néptánccsoport táncosainak mozgásán látható volt az évekre visszanyúló tapasztalat, előadásukat a közönség vastapssal jutalmazta.
Annak ellenére, hogy a műsor a tervezettnél hosszabbra nyúlt, a nézők kitartottak, és a finálén közösen énekeltek a színpadon felvonuló valamennyi művésszel.
Az eseményt rögzítette a Temesvári Rádió csapata is, a felvételből a közeljövőben lehet majd hallani a magyar nyelvű műsorokban.
Sinka Pál
Nyugati Jelen (Arad)