Március 23-24-én Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése Jogi és emberjogi bizottságának tagja, az RMDSZ állandó ET-képviselõje részt vett az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése Jogi és Emberjogi Bizottságának Münchenben tartott ülésén. Napirenden szerepelt a hírszerzõ szolgálatok kérdése, illetve az erre vonatkozó jelentés elkészítése. A jelentés kidolgozására az RMDSZ szenátora kapott megbízást. Március 24-én a Jogi Bizottság több mint 40 tagja elõtt meghallgatásra került sor, amelyen megjelent Szoboljev tábornok, az Orosz Federatív Biztonsági Szolgálat (FSB) igazgatóhelyettese, dr. Peter Frisch, a Német Szövetségi Biztonsági Szolgálat (GB) igazgatója és Aurelio Madrigal Diez tábornok, a spanyol belügyi hírszerzés (CESID) aligazgatója, továbbá Michael O'Boyle, az Európai Emberjogi Bíróság fõosztályvezetõje, a civil társadalom képviseletében pedig két nem-kormányzati szervezet küldöttei: Monica Macovei (Románia) és Robin Robinson (Egyesült Királyság). Napirenden két fõ téma szerepelt: a belügyi szolgálatok és az emberi jogok tiszteletben tartása, illetve a hírszerzõ szolgálatok demokratikus ellenõrzése. A kért jelentést Frunda György szenátor június végére készíti el, és vitájára remélhetõleg már a szeptember végi ülésszakon sor kerül mind bizottsági, mind közgyûlési szinten. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 1235. sz./

"A magyar történelmi egyházak szervezésében nemzetközi értekezletre került sor Kolozsváron, az Unitárius Egyház székházának dísztermében, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában. Az értekezlet nov. 30-án folytatódott, az előző napi egyházi képviselők beszámolója, valamint a román kormány álláspontja után, melyet Stefan Ionita, a vallásügyi államtitkárság főigazgatója közvetített. Az értekezleten részt vett Bartal Árpád felvidéki premontrei apát, aki hangsúlyozta, hogy a szlovák álláspontot illetően ő sem tud pozitív modellről beszámolni a magyar egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban. Ugyancsak jelen volt az értekezleten dr. Schanda Balázs a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. Szilágyi Zsolt képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása az egyik leghiányosabb fejezet a román törvénykezésben. Monica Macovei, a Helsinki Emberjogi Bizottság tagja szerint is az egyházi javakat visszaszolgáltató román törvények diszkriminatívak, s mivel nincs politikai akarat ennek megoldására az egyetlen út a külföldi lobbizás marad. Tekintettel a román törvénykezésben meglevő diszkriminációra, melyet a kisebbségi közösségek egyházai tapasztalhatnak az elkobzott javak visszaszolgáltatása terén, a Kolozsváron lezajlott értekezlet nyilatkozatot fogadott el, melyben kérték a kormányt, hogy tartsa be a Románia által is elfogadott Európa Tanács 1993/176-os számú Ajánlását, valamint az 1997/1123 sz. határozatát, mely Románia számára kötelezővé teszi az egyházi vagyonok restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A nyilatkozat aláírói ugyanakkor kérik az Európai Parlament monitorizálását ez ügyben, és az országjelentés kiegészítését a kisebbségi egyházak problémáival. /Köllő Katalin: Egyetlen remény - a külföldi lobbi. Nyilatkozattal zárult az egyházi értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./"

Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Nyílt levélben fordult a székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében Monica Macovei igazságügyi miniszterhez a Gyergyószéki Székely Tanács. Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban, Gyergyújfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyóditróban az önkormányzatok helyi népszavazás kiírásáról döntöttek, s ezeket a határozatokat a prefektúra a bíróságon támadta meg, áll a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt által aláírt levélben. A népszavazásra bocsátott kérdés szigorúan helyi jellegű, és mindenben megfelel a népszavazásról szóló törvény előírásainak. Felkérte a tárcavezetőt: „eddigi elveihez híven hasson oda, hogy a Hargita megyei közigazgatási bíróság szigorúan tartsa be a vonatkozó törvények betűjét és szellemét.” Amennyiben ez nem így fog történni, akkor a Gyergyószéki Székely Tanács nemzetközi szervezetekhez fordul. /Macoveitől kér támogatást a gyergyószéki SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

A korrupcióellenes törvény értelmében adott vagyonnyilatkozatok szigorítását tervezi Monica Macovei igazságügy-miniszter, aki szerint a nyilatkozati űrlapok részletesebbé tétele hozzásegítené a közvéleményt ahhoz, hogy alaposabban tájékozódhasson a köztisztviselők anyagi helyzetéről. Az érvényben levő törvény alapján a Tariceanu-kabinet a közelmúltban közzétette tagjai vagyonnyilatkozatait. Elmondható, hogy az RMDSZ-es miniszterek a kevésbé tehetős kormánytagok közé tartoznak. A miniszterelnök-helyettesek közül Markó Béla a „legszegényebb”: az RMDSZ elnöke egy 5,5 hektáros mezőgazdasági területet birtokol, ezenkívül van egy 1997-ben vásárolt 46 négyzetméteres lakása, valamint egy 2001-ben tulajdonába került 149 négyzetméteres lakóháza. Ezek adózási értéke összesen 1,127 milliárd lej. Az államminiszter tulajdonában van még egy 2001-es gyártmányú Renault Clio személygépkocsi és összesen 25 ezer euró értékű bankszámla. Érdekeltségeiként Markó a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány elnöki, illetve az RMDSZ elnöki tisztségét jelölte meg. A kormánypénzeket osztó Communitas Alapítvány élén betöltött tisztségről Markó kormányfő-helyettesi kinevezését követően lemondott. A kuratóriumot ideiglenesen Takács Csaba eddigi alelnök vezeti. Nagy Zsolt távközlési miniszter tulajdonában van egy 1999-ben vásárolt 70 négyzetméteres lakás, van egy 1996-os gyártmányú Ford és egy 2001-es gyártmányú Volvo személygépkocsija, valamint egy 10 ezer eurós bankszámlája. Nagy Zsolt az erdélyi magyar televízió létrehozását kezdeményező Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve a Progress Alapítvány elnöke. Markóhoz hasonlóan kinevezése után Nagy Zsolt kilépett a Communitas kuratóriumából. Borbély László területrendezési miniszternek nem kell lemondania az RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztségéről, a politikus ugyanakkor a marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány kuratóriumának vezetője marad. Borbély egy 140 négyzetméteres, 1,120 milliárd lej adózási értékű lakóházzal, egy lízingben vásárolt, 2004-es gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és 20 ezer euró értékű bankszámlával rendelkezik. Az RMDSZ-esek közül is talán a legkevésbé tehetős Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter, aki egy fél lakóházat birtokol, egy 80 négyzetméteres lakást Vajdahunyadon, valamint egy falusi házat. Autója, bankszámlája nincs. /Salamon Márton László, Cseke Péter Tamás: Gazdag kormány, szegény magyarok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Monica Macovei igazságügy-miniszter beváltotta ígéretét, miszerint az államtitkárokat nem politikai, hanem csakis szakmai kritériumok alapján nevezik ki. A január 20-án tartott kormányülésen a miniszterelnök az igazságügyi tárca vezetőjének javaslatára Kibédi Katalin 48 éves jogászt, a szatmárnémeti törvényszékhez tartozó ügyészség volt főügyészét nevezte ki az RMDSZ számára fenntartott államtitkári tisztségre, holott erre a funkcióra a szövetség Székely Ervin volt Bihar megyei képviselőt javasolta. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: a szövetséget meglepetésként érte Kibédi Katalin kinevezése. Tariceanu kormányfő ugyanakkor elfogadta az RMDSZ jelöltjét az egyik kormányfőtitkársági vezető tisztségre, erre a szövetség a nagyváradi Cseke Attila Zoltánt javasolta, továbbá kinevezett még három RMDSZ-es államtitkárt: Demeter Attilát a gazdasági és kereskedelmi minisztériumba, Korodi Attilát a környezetvédelmi minisztériumba és Niculescu Tónit a külügybe. /Államtitkárságok – a koalíció szakítópróbája? Megvétózta az RMDSZ jelöltjét az igazságügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./ A 48 éves Kibédi Katalin Szatmár Megyei Ügyészség főügyészeként dolgozott, és nem RMDSZ-tag. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

Január 24–25-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hivatalos munkalátogatáson vesz részt Brüsszelben. A hivatalos küldöttség tagjaként a román kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kíséri el, valamint Monica Macovei igazságügy-miniszter, Vasile Blaga belügy- és Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy nem lesz akadálya annak, hogy az Európai Unió április 25-én aláírja a csatlakozási szerződést Romániával. /Barroso segítséget ajánl Románia EU-csatlakozásához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

A Gyergyószéki Székely Nemzeti Tanács közleményében “mélységes csalódottságát” fejezte ki a január elején Monica Macovei igazságügyi miniszternek címzett nyílt levélre érkezett válasz miatt, és kérte a szükséges intézkedések meghozatalát annak érdekében, hogy “a Hargita megyei közigazgatási bíróság tartsa tiszteletben a törvény betűjét és szellemét a népszavazással kapcsolatos határozatok ügyének elbírálása során”. A Gyergyószéki SZNT szerint elsősorban azáltal történt törvényszegés, hogy a levélre csak márciusban, jóval a törvényes határidő után érkezett válasz, az azt aláíró minisztériumi tisztviselő pedig “rosszul értette a levélben jelzetteket, noha a szöveget román nyelven írták”. A válaszlevél szerint “az Igazságügyi Minisztérium a központi közigazgatás szerveként nem rendelkezik törvényes hatáskörrel ahhoz, hogy beleavatkozzon az ítélkezés folyamatába, amely az alkotmányos elvek szerint a bíróságok kizárólagos jogkörébe tartozik”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Április 6-án indult Romániába az Európai Unió–Románia parlamenti vegyes bizottság, hogy Románia csatlakozásáról tárgyaljon. A delegáció tagja – és egyben a szocialista csoport vezetője Dobolyi Alexandra képviselő, aki az EP Külügyi Bizottságának tagjaként és raportőrként is figyelemmel kíséri Bulgária és Románia csatlakozási felkészültségét. A küldöttség másik magyar tagja Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. Bukarestben április 7-én Traian Basescu államelnökkel találkozott a delegáció, valamint Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel és Monica Macovei igazságügy-miniszterrel. /Guther M. Ilona: Magyar képviselők a Romániába utazó EP- delegációban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Levélben fordult Monica Macovei igazságügy-miniszterhez Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Felhívta az igazságügy-miniszter figyelmét, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozata, illetve a román alkotmány szavatolja a szólás- és véleményszabadság jogát, amennyiben a romániai referendumtörvény nem teszi lehetővé az autonómia-népszavazás megszervezését, akkor az ellentmond a nemzetközi dokumentumoknak. Csapó emlékeztetett, hogy a közelmúltban az Európai Parlament külügyi bizottsága ajánlást fogadott el, amelyben az erdélyi és a székelyföldi magyarság jogainak védelmét és kiterjesztését javasolja a szubszidiaritás és önkormányzatiság elve alapján. /(-kas): A törvény módosítását kéri Csapó József. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Monica Macovei művelődésügyi miniszter nem ért egyet a kisebbségi törvénytervezet azon előírásával, miszerint a hatóságoknak kötelezően érvényesíteniük kell az autonómiatanácsok véleményét a kisebbségi ügyekkel kapcsolatban. A szaktárca vezetője szerint így az állami hatóság mellett egy kisebbségi hatóság is létrejönne, ami párhuzamos struktúrák kialakulásához vezetne. A miniszter asszony azzal sem ért egyet, hogy a kisebbségeket csak parlamenti pártok képviselhetik. A kulturális autonómiát megteremtő kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ dolgozta ki. /Párhuzamos struktúrák kialakulásától tart Mona Musca. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

A magyar–román jogsegélyegyezmény módosítandó elemeiről folytatott megbeszéléseket a hét végén Bukarestben Petrétei József magyarországi igazságügyi miniszter romániai kollégájával, Monica Macovei-jel. A tárgyaláson a két tárcavezető elsősorban az 1958-ban kötött jogsegélyegyezmény módosításra szoruló elemeiről tárgyalt. Petrétei hangsúlyozta: az egyezmény bizonyos pontjai automatikusan meg fognak oldódni Románia teljes EU-tagságával, de lesznek olyan területek, amelyekre nem terjednek ki az uniós jogforrások. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

A területi autonómiát sem kellene eleve visszautasítani azzal érvelve, hogy alkotmányellenes – mondta június 3-án Monica Macovei igazságügyi miniszter az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták (EPP-ED) európai parlamenti képviselőcsoportja bukaresti ülésén. Egy német európai parlamenti képviselő emlékeztette Monica Macovei igazságügyi minisztert arra, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet több alkalommal visszautasította a törvényhozás. Válaszában a miniszter asszony reményét fejezte ki, hogy a gondok megoldásához hozzásegít majd a kisebbségi törvény tervezete. A területi autonómiára vonatkozó tervezetek elutasításáról Macovei elmondta: az egységes román állam szempontjából kell megvitatni a kérdéseket. /Macovei: nem kell elutasítani a területi autonómia vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Veszélybe került a Gyergyószentmiklósi Bíróság léte azt követően, hogy az Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Tanácsa (CSM) az intézményt a Maroshévízi Bíróság fiókintézményévé minősítené át. A visszaminősítés a helyiek szerint az első lépés lenne a Gyergyószentmiklósi Bíróság teljes felszámolása felé. Erre már volt példa a múltban; 1968-ban, a megyésítés idején egyszer már megszüntették a bíróságot. 1994-es visszaállítását az RMDSZ helyi vezetői a térségbeli egyik legnagyobb megvalósításként tartják számon. Garda Dezső parlamenti képviselő levelet írt ez ügyben Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz, Monica Macovei igazságügy-miniszterhez, Kibédi Katalin államtitkárhoz és Markó Béla államminiszterhez. Garda szerint a tervezett intézkedés nyilvánvalóan magyarellenes indíttatású. A Gyergyószentmiklósi Bíróságon ugyanis az ügyfelek 90 százaléka magyar nemzetiségű, a három bíró is magyar anyanyelvű. A Maroshévízen tevékenykedő négy bíró közül viszont egyik sem beszéli a magyar nyelvet. A képviselő a népességi statisztikák alapján is furcsának találta az intézkedést. A húszezres Gyergyószentmiklós közvetlen vonzáskörzetében ötvenhétezer személy él, míg Maroshévíz a vonzáskörzetével együtt alig éri el a húszezres lélekszámot. /Gergely Imre: Megszűnik a gyergyói bíróság? = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Az EP külügyi bizottsága Strasbourgban Románia és Bulgária uniós felkészültségéről szóló jelentéseket vitatta meg, és véleményt cserélt Monica Macovei román igazságügyi miniszterrel is a felkészülésről. A vitában Tabajdi Csaba, az európai parlamenti MSZP-delegáció vezetője a korrupciót az egyik legsúlyosabb problémának nevezte, s elmondta, hogy a korrupció elleni harc terén kevés a konkrét eredmény. A magyar képviselő bírálta az egyházi javak visszaszolgáltatásának ütemét is, kiemelve, hogy a törvény szinte csak papíron létezik, a végrehajtás továbbra is késik. A kisebbségi törvény kapcsán Tabajdi leszögezte, hogy annak elfogadását a román kormány maga vállalta az Európai Unió felé, ezt a vállalását pedig be kell tartania. Dobolyi Alexandra (MSZP) szerint a Romániával foglalkozó Moscovici-jelentés kiegyensúlyozott hangvételű, a hiányosságokra rámutató dokumentum. Véleménye szerint Románia még mindig nem tesz eleget a korrupció visszaszorítására tett ígéreteinek teljesítésének. Többen megkérdezték Macoveit, mikor fogadják el a kisebbségekről hozott törvényt. A tárcavezető nem adott választ. /A restitúcióra is rákérdeztek a magyar EP-képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

„A Batthyaneum esetében nem lehet szó olyan megállapodásról, mint amilyet a nagyszebeni Brukenthal Múzeum esetében kötött az evangélikus egyház és a román állam” – tájékoztatott Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke. A katolikus egyházi elöljáró leszögezte: a Batthyaneum az egyházé, és semmi szín alatt nem fogadhatják el a közös, állami-egyházi felügyeletet, amelyet felajánlottak. Potyó felidézte a szeptember 29-én történt esetet, amikor Jakubinyi György érsek a Márton Áron-emlékünnepségre érkezett Erdő Péter bíboros-prímással és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel együtt kívánta meglátogatni a Batthyaneumot. „Az igazgatónő a könyvtár bejáratánál a Román Akadémia pontos névsort tartalmazó engedélyét kérte a főpapoktól, és csak annak felmutatása után engedte be őket az épületbe” – emlékezett a megalázó helyzetre a helynök, aki hozzátette: ezek után naivság lenne bízni bármilyen állami-egyházi közös felügyelet működőképességében. A Batthyaneum könyvtár ügye Strasbourgba került, miután a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. A katolikus egyház érdekeinek képviseletét a Nemzetközi Emberjogi Bíróságon Frunda György szenátor annak idején nem vállalta. Így az érsekség Monica Macoveit kérte fel a feladatra, aki elvállalta az ügyet, és miniszteri kinevezéséig képviselte az egyházat a strasbourgi bíróságon. Potyó Ferenc általános helynök elmondta, több ízben is kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, segítsen a Batthyaneum visszaszolgáltatásában, erre mindannyiszor ígéretet is kapott. „Legközelebb jövő év elején, januárban kellene tárgyalnunk a kérdésről a szövetségi elnökkel, de az általunk elfogadhatónak tartott megoldás csakis a mielőbbi és teljes restitúció lehet, és nemcsak jogilag, hanem gyakorlatilag is” – szögezte le a helynök. /Batthyaneum-ügyben nincs alku. Nem kér az állammal közös felügyelet lehetőségéből a katolikus egyház. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

A Legfelső Bírói Tanács (CSM) ügyészei teljesen elszakadtak a realitástól, és nem látják, vagy nem akarják látni azokat a korrupciós problémákat, amelyekbe az egyszerű ember naponta beleütközik – nyilatkozta január 9-én Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Ezt a következtetést a miniszterelnök az Országos Korrupcióellenes Stratégia Alkalmazása Vezetőtanácsának ülését követően vonta le. Elsősorban azt sérelmezte, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét önkényesen, felelősségektől mentes szabadságként értelmezik az ügyészek. A kormányfő felhatalmazta Monica Macovei igazságügyi minisztert az összes megszorító intézkedés alkalmazására a korrupció elleni harcban. A szellemi tulajdonra vonatkozó törvénykezés a másik olyan terület, amelyen az EB komoly elmaradásokat, hiányosságokat regisztrált Bulgária mellett Romániában is. Az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal mára teljeses EU-átvette a jogszabályokat, a gond ezek alkalmazásával van. A „vámhatóság és a gazdasági rendőrség azonban nem alakította ki azokat a megyei struktúrákat, amelyek a törvény betű szerinti alkalmazását ellenőrizhetnék” – nyilatkozta Varga Gábor. az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója. /Gujdár Gabriella: Korrupcióellenes csúcs Bukarestben – haladékot kapott a bírói testület. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

“Illegitim érdekcsoportok erős befolyást fejtenek ki kormányszinten Romániában” – jelentette ki február 1-jén a Belügyminisztérium évi értékelőjén tartott beszédében Traian Basescu államelnök. Az elnök szerint a maffia típusú szervezkedések odáig mennek, hogy törvényeket fogadtatnak el a kormánnyal, ez a maga során pedig a parlamenttel, álindokokat hozva fel. Az államfő kemény támadást intézett a Calin Popescu-Tariceanu-kormány két minisztere ellen. Codrut Seres minisztert felkérte, hagyjon fel az előző kormányra emlékeztető gyakorlattal, ne próbáljon meg szerződéseket kötni anélkül, hogy tendert hirdessen rá. Basescu elnök kemény szavakkal bírálta Eugen Nicolaescu egészségügyi minisztert is. Az államelnök ugyanakkor megvédte Monica Macovei igazságügy-minisztert. /I.I.CS.: Tüzet nyitott a kormányra Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Adrian Nastase, a képviselőház elnöke minősíthetetlennek nevezte azt, hogy a hivatalos vádemelés előtt a korrupcióellenes ügyészek a képviselőháztól azt kérték, végezhessenek házkutatást villáiban. Február 9-én Monica Macovei igazságügy-miniszter arra kérte a képviselőház elnökét, engedélyezze a házkutatást Adrian Nastase villáiban. Nastase felesége, Dana ellen is büntetőjogi eljárást készül indítani a korrupciógyanús ügyben való bűnrészességért, csúszópénz elfogadása miatt kell bűntársként felelnie az igazságszolgáltatás előtt. /Házkutatás a Nastase-villákban? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Markó Béla RMDSZ-elnök Monica Macovei igazságügyi minisztert okolja a korrupcióellenes ügyészség működését szabályzó sürgősségi kormányrendelet szenátusi megbuktatása miatt. Úgy véli, nem történt tragédia, az államelnökkel erre a hétre tervezett egyeztetésen pedig inkább az etnikumközi viszonyokról, mint a korrupció kérdéséről kell egyeztetni. A szavazást megelőző koalíciós egyeztetést az igazságügyi miniszternek kellett volna kezdeményeznie, de ő ezt nem tette meg. Ezekben a napokban Romániában csak a korrupció kérdéséről, a sürgősségi rendelet visszautasításáról van szó, de Markó szerint fontosabb az etnikumok közötti viszony rendezése. A kisebbségi törvény tervezetét annak idején ugyanúgy visszautasította a szenátus és akkor az RMDSZ-en kívül senki nem esett kétségbe. A korrupciós vádakkal gyanúsított személyek listájára felkerült egy magyar, az RMDSZ támogatását élvező Erős Viktor, az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság vezetőtanácsi tagja is. Markó kifejtette, az ártatlanság vélelmével kell élni mindenkivel szemben. Erős Viktort annak idején az RMDSZ javasolta tisztségébe, mert nagyon jó szakembernek tartják, Markó bízik abban, hogy a rávetült gyanú alaptalan. /Gujdár Gabriella: Markó: nem történt tragédia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Február 13-án a képviselőház állandó bizottsága az Adrian Nastasera vonatkozó házkutatási kérelmet visszaküldte Monica Macovei igazságügyi miniszternek. Monica Macovei szerint a képviselőház állandó bizottsága megszegte a házszabályt azzal, hogy visszaküldte a szaktárcának a házkutatási kérést. Macovei szerint ezt a képviselőház jogi bizottságához kellett volna juttatni. /Elutasították Nastase házkutatási kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A Székely Nemzeti Tanács újabb levelet küldött az igazságügyi miniszternek, amelyben kéri Monica Macovei minisztert, vizsgálja felül a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos álláspontját. „Kérjük, elemezze és fogadja el érveinket a székely közösség azon jogának elismerése mellett, hogy helyi népszavazáson fejezze ki akaratát a Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásával kapcsolatban”. A Csapó József SZNT-elnök által aláírt levél szerint sok európai ország elkerülte vagy tompította a belső feszültségeket a területi vagy kulturális autonómia különböző formáinak bevezetésével. A „Székelyföldön őshonos és többséget alkotó székelységnek joga van az önrendelkezéshez, e jog alapján pedig kéri a Székelyföld autonóm történelmi térség törvény általi létrehozását”. Az SZNT vezetése szerint az igazságügyi miniszter elmélete, amely szerint egy ilyen közigazgatási-területi régió létrehozása alkotmányellenes lenne, tagadja a magyar, a székely közösség romániai, illetve székelyföldi létét.” Az SZNT vezetése szerint az egykor a történelmi Székelyföldet alkotó közigazgatási-területi egységek lakóinak jogában áll választott képviselőin keresztül kérni helyi népszavazások rendezését kiemelt fontosságú kérdésekben. /Újabb levélben fordult Macoveihez az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Március 7-én a képviselőház elutasította a Monica Macovei igazságügyi miniszter által javasolt, Adrian Nastase elleni házkutatási kérelmet. A szavazás eredménye a Transparency International rosszallását is kiváltotta. A Demokrata Párt (PD) frakcióvezetője, Cristian Radulescu szerint az „RMDSZ meg akarta mutatni, hogy számottevő entitást képez a döntésekben”. „Nem hiszem, hogy Cristian Radulescu egyetlen RMDSZ-es képviselőt is látott volna az igazságügyi miniszter kérelme ellen szavazni” – reagált Kelemen Hunor a PD-s frakcióvezető vádjaira. /Gujdár Gabriell, Mihályi László: Leszavazott házkutatás, vádaskodó pártok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

A jó ideje lappangó, Monica Macovei igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti nézeteltérés tört felszínre. A miniszter asszony az egyik bukaresti központi napilapban adott interjúban kijelentette: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban tölti be a fék szerepét. Az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ellen szavazott az RMDSZ. Markó Béla RMDSZ-elnök bocsánatkérést vár a tárcavezetőtől. Sajnálja, hogy Macovei is átvette a magyarellenes magatartást. Hozzátette: a „korrupció megfékezésének nemes céljait” nem az állampolgári jogok korlátozásával és a magánélet megsértésével kell megvalósítani. /B. T.: Ismét feltört a Macovei–RMDSZ konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök „semmi szín alatt” nem osztja Monica Macovei igazságügyi miniszter nézetét, miszerint az RMDSZ fékezi a korrupcióellenes küzdelmet. A kormányfő erről azt követően beszélt, hogy a képviselőház úgy döntött: Macovei kérése ellenére jövő héten megkezdi a büntetőjogi perrendtartás vitáját. Akárcsak korábban Markó Béla kormányfőhelyettes, Tariceanu is elmarasztalta Monica Macoveit amiatt, hogy konzultációk nélkül, a koalíciós pártok honatyáinak megkerülésével igyekszik elfogadtatni az általa vezetett tárca törvénytervezeteit. Monica Macovei nem kívánta kommentálni sem a miniszterelnök, sem a helyettesének felvetéseit. Szóvivője révén közölte: fenntartja vádjait, és nem kíván bocsánatot kérni Markó Bélától. /Cseke Péter Tamás: Össztűzbe került Macovei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

A kisebbségi törvény túl fontos ahhoz, hogy politikai érdekek áldozatává váljon, jelentette ki április 28-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke. A Konzervatív Párt fenyegetőzése, miszerint a kisebbségi törvény ellen fognak szavazni a képviselőházban is, igazolja, hogy a koalíció nem működik, illetve akadozva működik. Az RMDSZ elnöke fenntartotta korábbi álláspontját Monica Macoveijel szemben, mint mondta, ha valaki, akkor a romániai magyar közösség igazán tudja, mi a jogtiprás, és azzal vádolni az RMDSZ-t, hogy akadályozza az igazságügy reformját, hogy nem akar demokratikus jogállamot, egyszerűen nevetséges. A koalíciós partnerek között egyre ritkábbá váltak a megbeszélések az utóbbi időben. Hetek óta nem találkoztak, tette hozzá Markó. Az új magyar kormánytól a határon túli magyarság támogatását illetően, Markó Béla azt várná el, hogy ezek a támogatások minél kevésbé legyenek kiszolgáltatva a költségvetés hullámzásainak vagy másfajta érdekeknek. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem enged a zsarolásnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Nem ért egyet az RMDSZ két legnevesebb jogászpolitikusa, Frunda György és Eckstein-Kovács Péter szenátor. A két törvényhozó véleménye a főügyészek kinevezése kapcsán különbözik egymástól: míg Frunda módosítaná az igazságügyi miniszter elképzelését, Eckstein-Kovács helyesli Monica Macovei ötletét. Monica Macovei miniszter durván általánosított, amikor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a korrupció elleni harc kerékkötője – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. Kijelentette: Markó Béla szövetségi elnökkel megegyeztek, mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülni. Ha a tárcavezető nem hívja meg a szövetséget a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélésekre, akkor az RMDSZ külön találkozót kér. A szenátor kijelentette: ő maga nem ért teljesen egyet azokkal, akik az igazságügy politika-semlegességére hivatkozva a Legfelső Bírói Tanácsra bíznák a főügyész kinevezését. Ezzel szemben Frunda György a parlamentben benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben módosítaná a főügyészség és az Országos Korrupcióellenes Hatóság főügyészének kinevezési és visszahívási eljárást. Frunda szerint ez a hatáskör nem az igazságügyi minisztert, hanem a Legfelső Bírói Tanácsot illeti meg. Eckstein-Kovács Péter tájékoztatott: az átvilágítási törvény vitája során elfogadták egy jelentős módosító indítványát, azt, hogy a jogszabály előírásai a volt Szekuritáté minden egyes munkatársára vonatkozzanak, nem csupán azokra, akik titkosrendőrségi munkát folytattak. Eckstein úgy véli: ha valaki annak idején úgy döntött, együttműködik az állam elnyomó szervével, most tartózkodjon a közéleti szerepléstől. /B. T., E.-R. F.: Nem ért egyet Eckstein-Kovács és Frunda. Monica Macovei megosztja az RMDSZ két legnevesebb jogászát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Traian Basescu elnök és Monica Macovei igazságügyi miniszter nem annyira a korrupció gyökereinek kiirtását szorgalmazza, hanem az úgynevezett nagy halak kifogásával szeretne dicsekedni. Ezzel a politikai ellenfeleket is le lehet járatni. A liberális Dinu Patriciu és a szociáldemokrata Adrian Nastase ellen heteken, hónapokon át folyt az ügyészségi és médiahajsza. Az ellenük felhozott vádakat nem sikerült bizonyítani, a közvélemény szemében mégis lejáratták őket. Az RMDSZ is sorra került. Főleg az Evenimentul Zileiben indult RMDSZ-ellenes médiakampány. A lapban előbb Frunda György „hazaárulása”, Verestóy Attila vagyonszerzése, majd az RMDSZ korrupcióellenes harcot „fékező” magatartása szolgáltatott témát a semmilyen terhelő adatot sem tartalmazó cikkek közlésére. Egy magyar és egy román nyelvű napilap május 2-án egyszerre hozta nyilvánosságra, hogy Markó Béla az elmúlt évben irodalmi műveinek szerzői jogdíjából 90 ezer új lejt keresett. Bár Markó világosan kifejti nekik, jövedelme abból származik, hogy egy magyarországi kiadónak öt évre eladta verseinek kiadási jogát, az RMDSZ-szel szembenálló magyar szervezetekhez, személyekhez közel álló két szerző, Gazda Árpád és Marius Cosmeanu cikke arról akarja meggyőzni az olvasót, hogy valami nincs rendben, hogy ez az összeg indokolatlanul magas. Szándékosan félrevezetik a közvéleményt, írta Stanik István. Markó Béla első könyve 1974-ben jelent meg, az azóta 23 szépirodalmi kötetet adott ki. Mérvadó irodalomkritikusok szerint jelentős költő. Életművének kiadási joga sokkal többet ér, mint a szóban forgó 6-7 millió forintnak megfelelő összeg. A két szerzőt a tények nem zavarják. „A két írás különben oly mértékben megegyezik, hogy az egyik akár fordítása lehetne a másiknak.” Lehetséges, hogy „megrendelésre készültek.” „A Krónika és a Cotidianul negatív elfogultsága közismert, ha az RMDSZ-ről van szó. Magyar-román összefogás.” Egyre több jel utal arra, hogy az EU által elvárt korrupcióellenes harc paravánja mögött „politikai leszámolás zajlik.” „Kinek használ az erős RMDSZ? A Magyar Polgári Szövetségnek és a Demokrata Pártnak bizonyára nem. Ha a célok ugyanazok, a magyar-román összefogás is könnyen létrejön.” /Stanik István: Gyanús média-összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Az RMDSZ megítélésének nem használnak az olyanszerű vádak, amelyekkel Monica Macovei igazságügyi miniszter hozott fel, ismerte el Kelemen Hunor képviselő. Azonban „nem állhatunk be abba a kórusba, amelyik azt hirdeti, hogy bármilyen eszköz használata megengedett” – mondta. Monica Macovei a korrupcióellenes harc „fékezőjének” minősítette az RMDSZ-t. A miniszterelnök viszont kijelentette, hogy az RMDSZ egyáltalán nem fékezi a korrupció ellenes harcot. /Ágoston Hugó: Kelemen Hunor: nem akarunk beállni a kórusba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./