Már büntetéseket is kiszabhat a Feddhetetlenségi Ügynökség /ANI/, és banki információkhoz is hozzáférhet. Az ANI a jövőben a hírszerző szolgálattal is együtt szeretne működni, hogy átláthassa a magas rangú tisztségviselők külföldi vagyonát. „Még sok a tennivaló. Most természetesen eredményeket várnak el tőlünk” – mondta első sajtótájékoztatóján Alexandru Catalin Macovei új ANI-elnök. A 300 ezer vagyonnyilatkozat közül, melyeket tisztségviselőknek kellett leadniuk július 15-ig, mindössze 90 ezer jutott el a vizsgáló szervek asztalára. Az ilyen ügyeknél az ANI már büntetéseket is kiszabhat – 100 és 500 lej között. „Az ügynökség a vizsgált személy vagyoni helyzetét ellenőrzi. Ha a gyanú beigazolódik, a bíróság akár el is kobozhatja a be nem vallott javakat” – tette hozzá az ANI-elnök. /Mihály László: Bekeményítő „feddhetetlenek” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A rossz kormányzás felelőssége
Összeszorul az ember szíve, amikor Markó Béla RMDSZ-elnök urat a kormányasztal szögletén bánatos, gondterhelt arccal látja. Úgy ül ott hallgatagon, megnyúlt arccal, mint egy számkivetett ember, akit rossz helyre pottyantott a Sors. Ismerjük el, nincs sok oka örömre. Ráadásul egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy Emil Boc és demokrata liberális csapata az égadta világon mindennel hajlandó foglalkozni, csak az ország valós gondjaival nem. Nézzük például az elmúlt két hét nagy témáit.
Gondolt egyet Traian Băsescu, s úgy találta, hogy a teljes káoszba sodort ország legégetőbb feladata olyan alkotmánymódosítást végrehajtani, mely teljesen eljelentékteleníti a parlamentet, és lehetetlenné teszi, hogy még egyszer megessék az a nagy szégyen, hogy menesztenék az államfőt. Miután ezen túlestek, s most már a parlamenttől függ az alkotmánymódosítás sorsa, mintha rendelésre történt volna, az alkotmánybíróság kiherélte a feddhetetlenségi ügynökséget, s nosza az vált legégetőbb feladatává a kormánynak, hogy tíz nap leforgása alatt új törvénnyel szabályoztassák a Cătălin Macovei vezette majdnem fölösleges intézményt. És lőn. A képviselőházban kis fennakadás után, de elfogadták a jogszabályt, már csak a szenátusban kell megejteni a szavazást, hogy a duplafedelű törvény, nyilvános és titkos vagyonbevallással, még kuszábbá, még átláthatatlanná tegye a vezetők vagyoni gyarapodását. Kedd tájékán újabb halaszthatatlan feladat zúdult a kormányfő nyakába: minisztériumközi bizottságot alapított a világraszóló román találmányként beállított elektromos árammal működő autó és az azt kiszolgáló infrastruktúra kifejlesztésére. Nem maradt sok ideje az újságíróknak, hogy e nevetséges eseten köszörüljék nyelvüket, csütörtökön megérkezett Bukarestbe az IMF küldöttsége. Miután alaposan szemügyre vették a kormány eredeti vállalásait, szerény eredményeit, volt néhány keresetlen szavuk a fölösleges állami kiadásokról, de főként a válságellenes intézkedések hiányáról. Még maradnak, ellenőriznek, de a napiparancsot máris kiadták: további megszorításokra van szükség, költségcsökkentésekre, takarékosságra, eredményesebb válságkezelésre. Ha nem, Görögország sorsára jutunk...
Már az unióban is pengetik, meneszteni kellene őket. Vajon az RMDSZ-t is? Vagy marad hely a nagy asztal sarkán a mi Markó Bélánknak?
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

ANI: rövidül a sajtó póráza
Bírálatok kereszttüzébe került tegnap a parlament az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény módosítása miatt. Az intézmény vezetője, Cătălin Macovei szerint a törvényhozók az új jogszabállyal „több, mint jelentősen” megcsonkították az ANI hatáskörét.
Az igazgatót – mint fogalmazott – elsősorban az lepte meg, hogy az ügynökséget legyengítő törvénymódosító javaslatok többsége a kormánypártoktól (PD-L és RMDSZ) származott. „Az egyetlen magyarázatom erre az, hogy a honatyák csak a saját érdekeiket tartották szem előtt” – jelentette ki Monica Macovei. Csalódást jelentett az új ANI-törvény a bukaresti amerikai nagykövetnek is.
„A szenátus olyan módosításokat is bevezetett a jogszabályba, amelyeket az Alkotmánybíróság nem is írt elő” – állapította meg a diplomata. Az Activewatch médiafigyelő ügynökség szerint a törvénymódosítás után a sajtó már nem töltheti be a „demokrácia házőrző kutyája” szerepet. Éppen ezért az ügynökség – más civil szervezetekkel közösen megfogalmazott – nyílt levélben kérte fel tegnap az államfőt, küldje vissza a parlamentbe a jogszabályt.
„Az újságírók nem lesznek képesek hatékonyan és teljes körűen tájékoztatni a nyilvánosságot a politikusok lehetséges visszaéléseiről, az érdekkonfliktusaikról, a korrupciós ügyeikről” – nyilatkozta Mircea Toma, a Activewatch elnöke a levelet bemutató tegnapi sajtótájékoztatón. Példaként emelte ki, hogy az új törvény szerint a honatyáknak már csak arról kell számot adniuk nyilvános vagyonnyilatkozatukban, hogy hány ingatlan van a birtokukban.
„Nem érünk el semmit azzal, ha megtudjuk, hogy egy politikusnak három háza van. Hisz nem mindegy, hogy három kis vityillóról beszélünk egy falucskában, vagy három villáról Bukarest központjában” – jelentette ki Toma. A Traian Băsescu államfőnek szánt levél ismertetésén részt vett oknyomozó újságírók – Liviu Avram, az Adevărul főmunkatársa, Cătălin Prisăcariu, a Kamikaze című élclap főszerkesztője – kivétel nélkül egyetértettek abban: az új törvény hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jövőben a jelenleginél is nagyobb nyomásnak legyen kitéve, hisz ez lesz az egyetlen intézmény, amelynek – a titkosított vagyonnyilatkozatok birtokában – tudomása lesz a köztisztségviselők valós anyagi helyzetéről.
Mint ismert, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó új törvényt szerdán szavazta meg a szenátus. A jogszabály módosítására egy korábbi alkotmánybírósági döntés miatt volt szükség.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)