Harc a nyelvi jogokért
Veress Dávid, az immár nyolc éve működő Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnökének (képünkön) meggyőződése, hogy lesz eredménye az anyanyelvhasználat minél szélesebb körű használatáért folytatott küzdelemnek.
Mentalitásváltásra van szükség: ahogy az öltözködésben, frizuraválasztásban, igényesnek kell lennünk anyanyelvünk használata terén is” – mutatott rá a Krónika megkeresésére a szövetség elnöke. Veress úgy véli, annak ellenére, hogy hosszú évtizedeken keresztül a hatalom igyekezett leszoktatni a kisebbségeket az anyanyelvük használatáról, és kezdett megjelenni a „kevertnyelvűség”, a helyzet romlása megállítható. Veress emlékeztetett, azért is hívták életre a szövetséget, mivel nap mint nap azt tapasztalták, hogy az emberek – főként az ügyintézésben – nem merik használni a magyar nyelvet még akkor sem, ha megvan egyébként erre a lehetőségük. A szövetség tagjai háromszínű (piros, fehér, zöld) cédulákat nyomtattak, eleinte a Használd édes anyanyelved! felirattal, később Hivatalos magyar nyelvet! mottóval. „Mi úgy tartjuk, valami akkor lesz hivatalos, ha egyre többen használják” – mutatott rá.
Veress Dávid sokak számára akkor vált ismertté, amikor első ízben tüntetett a csíkszeredai törvényszék épülete előtt, hogy felhívja az illetékesek figyelmét arra, a törvény előírja a kisebbségi nyelvhasználatot a bíróságon is. „2009-ben sok panaszt hallottam a törvényszéki nyelvhasználattal kapcsolatosan, így május 14-étől tíz héten át, minden csütörtökön déli 12 órakor megjelentem a törvényszék előtt „Embertelenség, törvénytelenség, jogtiprás” jelszavakkal próbáltam felhívni a törvényszék illetékeseinek figyelmét a megváltozott jogszabályra” – idézte fel Veress. Lőrincz Rómeó, a bíróság akkori elnöke üdvözölte Veress kezdeményezését, és magyar tárgyalásokat tartott egy egész napon át, figyelemfelkeltő jelleggel. „Az emberek nem szokták meg, hogy jogaink érvényesítéséért nekünk kell lépéseket tennünk, ha az érintettek nem teremtik meg a szükséges feltételeket” – értékelte az akciót Veress.
Az Édes Anyanyelvünkért Szövetség a név-visszamagyarosítás problémájával is foglalkozik: Kérjük vissza becsületes magyar nevünk! feliratú cédulát osztogatnak azért, hogy felhívják az emberek figyelmét a múltban elkövetett jogtalanságra. „Beismerték, hogy annak idején jogtalanul jártak el, amikor nem hagyták, hogy az édesanyák magyar neveket írassanak be, így lettek Mihaiok, Ştefanok, Paraschivák, ezeket ma meg lehet változtatni” – hangsúlyozta a szövetség elnöke.
Veress ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyelvijogok.ro honlapon megtalálhatók a törvény biztosította anyanyelv-használati jogok, s ugyanitt lehet megtalálni a Romániában élő, magyarul beszélő orvosok, közjegyzők, illetve ügyvédek névsorát.
Forró Gyöngyvér, Krónika (Kolozsvár)

Magyar nyelv kérésre
Magyar nyelvre is lefordítják a büntetőperek dossziéinak írott anyagait a Hargita Megyei Törvényszéken, valamint a megyei ügyészségen, ha erre szükség van. A vádiratok, ítéletek magyar nyelvre történő hivatalos fordítása február 7-től kezdődött el. Az erre vonatkozó törvény közel négy éve megjelent ugyan, de csak most lépett hatályba.
A 2010-ből származó 135-ös számú, a büntetőjogi perrendtartásra vonatkozó törvény 12. szakaszának rendelkezései szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek használhatják anyanyelvüket, a tárgyalás folyamán számukra biztosítani kell a tolmácsot, hogy anyanyelvükön beszélhessenek. Ez utóbbit már korábban bevezették, viszont a hivatalos iratok fordítását csak ez év februárjától biztosítják, amikortól az új büntető törvénykönyvvel együtt ez a törvény is hatályba lépett. A törvény 329. szakasza azt írja, a nemzeti kisebbségek tagjai kérhetik, hogy a vádiratot fordítsák le anyanyelvükre. A 407-es szakasz szerint a bíróság, a törvényszék határozatát a vádlottal is közölni kell, ha nem érti a román nyelvet, akkor ezt az anyanyelvén kell megtenni.
Költségvetés-kiegészítésre van szükség
Lőrincz Rómeó bíró, a Hargita Megyei Törvényszék szóvivője szerint a törvényszék feladata elsősorban a határozatok lefordítása, ez számbelileg és mennyiségileg is kisebb feladatot jelent, mint a vádiratoké, amelyeket az ügyészségnek kell lefordítania. Hozzátette, február 7-től ez a gyakorlat működik, a törvényszék biztosítja az iratok magyar nyelvű fordítását és azok költségeit. Problémák akkor jelentkezhetnek, ha esetleg nem lesz elég pénz ennek biztosítására, a jogszabály viszont nem tartalmaz erre vonatkozó utalásokat. Lőrincz szerint a törvényszék költségvetésében szerepel külön a fordításra elkülönített összeg, de ez nyilvánvalóan nem fedezi a szükségleteket. Ezért más tételekből kell átcsoportosítani erre forrásokat, de költségvetés-kiegészítést is kértek.
Az ügyészség is biztosítja a fordítást
A Hargita Megyei Ügyészség szóvivője, Cristian Gherorghe ügyész kérdésünkre megerősítette, az intézmény a törvény életbe lépése óta már több alkalommal találkozott olyan igénnyel, hogy a vádiratokat a vádlottak anyanyelvére, jelen esetben magyarra fordítsák le. „Ezt biztosítani tudjuk, de fontos tudni, hogy a törvény szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak előzetesen kérniük kell a fordítást” – tette hozzá. A külföldi, román nyelvet nem ismerő állampolgároknak a fordítás alanyi jogon jár, a költségeket az államnak kell biztosítania.
Polgári perekben a fordítási költség a feleket terheli
A szintén 2010-ben megjelent, 134-es számú polgári perrendtartási törvény – amely tavaly februárban vált hatályossá – a polgári perek eljárásával kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvükön beszélni a bíróság előtt. A törvény szerint a külföldi állampolgárok és hontalanok, akik nem értik, vagy nem beszélik a román nyelvet, jogosultak az ügycsomó tartalmáról, anyagairól hivatalos fordító segítségével anyanyelvükön értesülni, és beszélni a bíróság előtt, ezt viszont nem jelent fordítási kötelezettséget az igazságügyi szervek számára, mint a büntetőeljárások esetében.
Kovács Attila
Székelyhon.ro,