Egy hónapnyi kiadás fedezésében segítettek a gyergyóiak
Ötvenhárom bent- és negyvenöt kintlakó gyerek tartozik Böjte Csaba petrozsényi otthonához. Szórványban, szegényként, halmozottan hátrányos helyzetben – így jellemezhető az a közösség, melynek megsegítésére gyűjtöttek adományokat Gyergyószentmiklóson.
2600 lej 50 bani és 1900 forint volt abban a dobozkában, amelyet Nagy Zoltán polgármester nyújtott át a csütörtöki sajtótájékoztatón András Augustin petrozsényi házvezetőnek. Gusztiként ismerik őt a gyergyóiak, és ennek hátterében az áll, hogy Böjte Csaba petrozsényi otthonát egy gyergyói kötődésű jegyespár vezeti. Gyergyószentmiklósi születésű Lönhárd Andrea, párja pedig, András Augustin Csíkszeredában született, Böjte atya otthonában nőtt fel, de a gyergyószentmiklósi otthonban dolgozott egy ideig nevelőként.
„Gyógyszerre, ruhára, élelmiszerre szoktuk költeni az adományokat. Arra, ami éppen szükséges, hogy fenntartsuk magunkat. Hátrányos környezetből érkező gyermekekről van szó, sok szülő elveszítette munkáját a bányák bezárása miatt, nélkülöznek, rászorulnak arra, hogy bekerüljenek az otthonba” – fogalmazott Guszti. Elmondta, a Jézus Szíve nevet viselő otthonban magyar oktatásban részesülnek. Ez az egyetlen magyar nyelvű iskola a településen.
„A városnapi rendezvények részét képező Kárpát-medencei Disznótoros Főzőversenyen második alkalommal gyűjtöttünk karitatív céllal. Tettük ezt azért is, mert úgy gondolom, egy közösség ereje abban is megmutatkozik, hogy nem csak kapni tud, hanem adni is. Gyergyószentmiklós ilyen értelemben is egy erős, összeforrott közösségnek mutatkozik. Az összeggel nem kell szégyenkeznünk, annak ellenére, hogy külön felkérés adakozásra nem volt, csupán megteremtettük a lehetőséget” – nyilatkozta Nagy Zoltán polgármester. A
rról, hogy miért éppen a petrozsényi otthon támogatását tűzték ki célul, elmondta, a szórványban lévő Böjte atya háza sokkal nehezebb körülmények között létezik, mint a tömbmagyar településeken. A döntés oka volt az is, hogy Böjte Csabával a karitatív akciók során egy nagyon jó kapcsolat alakult ki, és azért is, mert a petrozsényi ház vezetői gyergyói kötődésűek. 
A Gyergyószentmiklóson összegyűlt adományok összege az otthon egyhavi kiadását fedezi, persze ebben nincs benne a közköltség, a víz, fűtés és villany.
Balázs Katalin Székelyhon.ro

Jótékonysági rendezvény a petrozsényi kápolnáért
A szeretet új életet fakaszt
Reményteli jótékonysági rendezvénnyel indították vasárnap a petrozsényi zárdaépület kápolnájának felújítását. A tágas, romos állapotában is méltóságteljes helyiségben Szász János petrozsényi plébános és Böjte Csaba OFM celebrált misét, majd a köszöntőket követően a magyarországi Nemadomfel együttes tagjai, illetve a Szent Ferenc Alapítvány dévai és Zsil-völgyi gyermekei tartottak előadást.
Házigazdaként Lönhard Andrea, a petrozsényi Jézus Szíve Kollégium vezetője köszöntötte a meghívottakat és mindazokat, akik fontosnak tartották jelen lenni ez ünnepségen, biztatni, bátorítani egymást és anyagiakkal, imával, jó szóval vállalni részt a kápolna megújulásában.
A petrozsényi zárdát 1893-ban kezdték el építeni és 1894-ben a mallersdorfi nővérek már beindították a leányiskolát, mely bő fél évszázadon keresztül nyújtott lelki-szellemi nevelést a helyi fiataloknak. 1948-ban a felekezeti oktatást beszüntették, az iskolát és az épületet államosították és ezzel elindult a hanyatlás útján. Az épület visszaszolgáltatását követően az egyház, illetve a mallersdorfi nővérek rendje a dévai Szent Ferenc Alapítványnak adta az épületet, amely 2001-ben elkezdte annak felújítását, és megnyitották a Jézus Szíve Gyermekotthont, felélesztve az évtizedek során elsorvasztott petrozsényi magyar oktatást. Ma száznál több nehéz sorsú gyermeknek nyújt nevelést, védelmet, szeretetet az intézmény, illetve az ennek teret biztosító évszázados épület, melyben osztálytermek, lakótér, étkezde, tornaterem áll a gyermekek rendelkezésére.
A még felújításra váró kápolna története kapcsán Böjte Csaba atya hangsúlyozta: nem a múlt boncolgatása a feladatunk, nem az ítélkezés és a számonkérés, hiszen Jézus sem ezt tette. A Megváltó egész élete a szeretetről, megbocsátásról, irgalmasságról szólt, kezdve a bethlehemi jászoltól, egészen a feltámadást követő találkozásokig. És ennek a szeretetnek kell munkálkodnia bennünk is, a Szentlélek által. Tekintettel a mallersdorfi nővérek bajorországi alapítójára, Böjte atya, Szent István király feleségének, a szintén bajor származású Boldog Gizellának életpéldáját állította a jelenlévők elé. Férjével 42 év házasság alatt közel 2000 templomot emeltek szerte a Kárpát-medencében és a királyné maga gondoskodott ezeknek a felszereléséről, terítők, miseruhák elkészítéséről. Öt gyermeke közül bár csak Imre herceg érte meg a felnőttkort, ő is, apja is, nevelője is a szentek sorába került. Talán érdemes lenne ma is példaként tekinteni erre a szülő–gyermek–nevelő kapcsolatra, melyben mindhárman szentté váltak. – A mi feladatunk az, hogy szeretetünk által szentté tegyük a körülöttünk élőket. Hogy gyermekeink szeressék egymást, becsüljék meg szülőföldjüket, hogy együtt, bizalommal tudjunk építkezni itt Erdélyben, a Kárpát-medencében, és ezzel a bizalommal újítsuk fel a petroszényi kápolnát is. Legyen benne újra élet, lelki program, kulturális rendezvény, öröm, jókedv és szeretet – fogalmazott Böjte Csaba atya, arra biztatva a jelenlévőket, hogy mindannyian induljanak el a szeretet és a bizalom útján. A felkérésre mintegy válaszként érkezett a rendezvény meghívottjainak szava. Tiberiu Iacob Ridzi polgármester elismeréssel és biztatóan szólt a helyi magyar közösséghez, a Szent Ferenc Alapítvány képviselőihez, teljes körű támogatásáról biztosítva őket, anyagi hozzájárulást ajánlva fel a kápolna felújításához. Hasonló támogatási szándékról beszélt Petrozsény hűséges testvérvárosának, Várpalotának polgármester asszonya, Campanari-Talabér Márta, aki hangsúlyozta, az általa képviselt önkormányzat mellett a helyi kisebb-nagyobb közösségek is támogatni kívánják a petrozsényi kápolna felújítását. A rendezvényen jelen lévők tisztelettel fogadták körükben a mallersdorfi nővérek képviselőit is, akik örömmel nyugtázták, hogy az eredeti rendeltetését visszakapott épület kápolnája is megújulhat, és szintén támogatásukat ígérték. És minden bizonnyal hasonló szándék fogalmazódott meg a rendezvény valamennyi résztvevőjében, hiszen a romosan is impozáns kápolna látványa, illetve a Csaba atya által tolmácsolt biztatás mellé még további erősítésként érkezett a petrozsényi gyermekek üde tánca és dévai társaik kedves színpadi előadása. Utóbbiak Pál Éva nevelőnő irányításával adták elő a Néma Leventét, szép tiszta kiejtéssel, fiatalos bájjal mutatva be a középkori szerelmi históriát. A rendezvénynek szívet melengető mozzanata volt a budapesti Nemadomfel együttes fellépése is. Az erdélyi turnéra indult, különböző fogyatékkal élő fiatalok nem csupán fizikailag bírták táncra a jelenlévőket, de lelküket is dalra fakasztották. Remélhetőleg a szívből dalolt Soha nem adom fel! napról-napra elszántabban hangzik majd a petrozsényi kápolna falai között és azon kívül is családjainkban, templomainkban, iskoláinkban.
Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)