Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Lovász Árpád
2 tétel
2014. április 15.
Az örökséget tovább kell adni
A Gyergyói Népzenészek Találkozóján, a gálaműsort megelőzően a gyergyószentmiklósi művelődési ház Karancsi Sándor-termében mutatták be Mezei Magdolna Szivárvány havasán – Gyergyóban gyűjtött népdalok című könyvét.
Páll Levente, a kulturális intézmény igazgatója köszöntötte péntek délután az érdeklődőket, kiemelve, rég volt, hogy ilyen zsúfolásig telt háznyi kultúra-, népdalkedvelőt üdvözölhetett.
Páll Ibolya zenetanárnő a népdal születéséről, továbbadásának fontosságáról, több évtizedes pedagógusi pályája során a gyerekektől kapott visszajelzésekről szólt, többek között kiemelte egykori tanítványa, Magdolna különös kapcsolatát a népdallal, a zenével.
A kötet szerkesztője, Mezei Magdolna mielőtt a daloskönyvről szólt volna, köszönetet mondott tanítóinak: „szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan tanítóim voltak, akik megszerettették a népdalt”.
„Oktató-nevelő munkám folyamán mindig fontosnak tartottam a zenei anyanyelv értékeinek tudatosítását. Hiszek a zene személyiségfejlesztő, értékrendteremtő erejében, abban, hogy javítja a gyerek iskolai teljesítményét, gondolkodását, emlékezetét, összpontosító figyelmét, mozgását, kreativitását. Feladatomnak érzem, hogy mindezeket kihasználva, olyan generációkat neveljek fel, amelyek felnőtté válva nemcsak tetteikben, de érzelmi és erkölcsi mivoltukban is hasznos tagjai lesznek a társadalmunknak. Ezért döntöttem el, hogy részt vállalok a nemzeti műveltség terjesztésében, a néphagyomány, a zenei anyanyelv ápolásában és továbbadásában, ott ahol ezt leginkább megtehetem, az iskolában” – mondta a fiatal tanítónő.
Kiemelte, Kodály Zoltán zenepedagógussal együtt vallja: „a gyermekek elsőre annak a tájegységnek a dallamvilágát kell megismerjék, amelyben nevelkednek, mert ez áll hozzájuk minden tekintetben a legközelebb. A zenei anyanyelv szerepét a népzene tölti be, melyben egy nép múltjának legnemesebb értékei őrződnek meg”.
Kisné Portik Irén néprajzkutató a tanító szerepéről, az egyházi, népdalok ismeretének fontosságáról szólt: „a zenei anyanyelvet komolyan kell venni, népi értéket, zenei kincset ad át a szerkesztő e kötettel, melyet különösen a pedagógus kollégák használhatnak kézikönyvként”.
A népdaltár hiánypótló, a könyvhöz tartozó hanganyag, cédé éppen a gyerekek által legkedveltebb, legnépszerűbb dallamokat tartalmazza. A Gyergyóban gyűjtött népdalok egy csokrát, őseink egyik legféltettebb, legdrágább kincsét menti a kis könyv az utókor számára.
A kötet megjelenésében segített: Balázs Gyönyvér, Kolcsár Árpád, Lovász Árpád, Gáll Beáta, Tatár Attila, Páll Ibolya, Kisné Portik Irén, F&F nyomda.
A könyvbemutatón gyergyói dalokat énekeltek a tanítónő tanítványai, népdalos csoportja, illetve a Hóvirág Néptánccsoport tagjai.
Találkoztak a gyergyói népzenészek
Gyergyói Népzenészek Találkozóját Bartók Béla-mottóval szervezték meg a művelődési központban: „A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.”
A négy év kihagyás után újra megszervezett rendezvény célja az évek múlásával mit sem változott: legalább ezen a napon felhívni a vidék figyelmét a gyergyói népzenei hagyományokra. „Gyűjtsék össze a környezetünkben még meglévő értékeket, tanulják meg és adják tovább a fiataloknak” – biztatta a jelenlévőket Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója. Kisné Portik Irén Mezei János gondolatait tolmácsolta a telt házas rendezvényen, mellyel a szervezők a híd szerepét vállalták fel a népi zenészek és a közönség között. Péntek este több mint négyórás gálaműsor keretében mutatkoztak be a zenekarok: csomafalviak, alfalviak, újfalviak, ditróiak, remeteiek, szárhegyiek és gyergyószentmiklósiak. A táncházzenészek közül a Heveder Zenekart, habár már éjfélre járt, nagy tapssal fogadta a közönség. Táncházzal zárták az ünnepséget.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro
A Gyergyói Népzenészek Találkozóján, a gálaműsort megelőzően a gyergyószentmiklósi művelődési ház Karancsi Sándor-termében mutatták be Mezei Magdolna Szivárvány havasán – Gyergyóban gyűjtött népdalok című könyvét.
Páll Levente, a kulturális intézmény igazgatója köszöntötte péntek délután az érdeklődőket, kiemelve, rég volt, hogy ilyen zsúfolásig telt háznyi kultúra-, népdalkedvelőt üdvözölhetett.
Páll Ibolya zenetanárnő a népdal születéséről, továbbadásának fontosságáról, több évtizedes pedagógusi pályája során a gyerekektől kapott visszajelzésekről szólt, többek között kiemelte egykori tanítványa, Magdolna különös kapcsolatát a népdallal, a zenével.
A kötet szerkesztője, Mezei Magdolna mielőtt a daloskönyvről szólt volna, köszönetet mondott tanítóinak: „szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan tanítóim voltak, akik megszerettették a népdalt”.
„Oktató-nevelő munkám folyamán mindig fontosnak tartottam a zenei anyanyelv értékeinek tudatosítását. Hiszek a zene személyiségfejlesztő, értékrendteremtő erejében, abban, hogy javítja a gyerek iskolai teljesítményét, gondolkodását, emlékezetét, összpontosító figyelmét, mozgását, kreativitását. Feladatomnak érzem, hogy mindezeket kihasználva, olyan generációkat neveljek fel, amelyek felnőtté válva nemcsak tetteikben, de érzelmi és erkölcsi mivoltukban is hasznos tagjai lesznek a társadalmunknak. Ezért döntöttem el, hogy részt vállalok a nemzeti műveltség terjesztésében, a néphagyomány, a zenei anyanyelv ápolásában és továbbadásában, ott ahol ezt leginkább megtehetem, az iskolában” – mondta a fiatal tanítónő.
Kiemelte, Kodály Zoltán zenepedagógussal együtt vallja: „a gyermekek elsőre annak a tájegységnek a dallamvilágát kell megismerjék, amelyben nevelkednek, mert ez áll hozzájuk minden tekintetben a legközelebb. A zenei anyanyelv szerepét a népzene tölti be, melyben egy nép múltjának legnemesebb értékei őrződnek meg”.
Kisné Portik Irén néprajzkutató a tanító szerepéről, az egyházi, népdalok ismeretének fontosságáról szólt: „a zenei anyanyelvet komolyan kell venni, népi értéket, zenei kincset ad át a szerkesztő e kötettel, melyet különösen a pedagógus kollégák használhatnak kézikönyvként”.
A népdaltár hiánypótló, a könyvhöz tartozó hanganyag, cédé éppen a gyerekek által legkedveltebb, legnépszerűbb dallamokat tartalmazza. A Gyergyóban gyűjtött népdalok egy csokrát, őseink egyik legféltettebb, legdrágább kincsét menti a kis könyv az utókor számára.
A kötet megjelenésében segített: Balázs Gyönyvér, Kolcsár Árpád, Lovász Árpád, Gáll Beáta, Tatár Attila, Páll Ibolya, Kisné Portik Irén, F&F nyomda.
A könyvbemutatón gyergyói dalokat énekeltek a tanítónő tanítványai, népdalos csoportja, illetve a Hóvirág Néptánccsoport tagjai.
Találkoztak a gyergyói népzenészek
Gyergyói Népzenészek Találkozóját Bartók Béla-mottóval szervezték meg a művelődési központban: „A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.”
A négy év kihagyás után újra megszervezett rendezvény célja az évek múlásával mit sem változott: legalább ezen a napon felhívni a vidék figyelmét a gyergyói népzenei hagyományokra. „Gyűjtsék össze a környezetünkben még meglévő értékeket, tanulják meg és adják tovább a fiataloknak” – biztatta a jelenlévőket Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója. Kisné Portik Irén Mezei János gondolatait tolmácsolta a telt házas rendezvényen, mellyel a szervezők a híd szerepét vállalták fel a népi zenészek és a közönség között. Péntek este több mint négyórás gálaműsor keretében mutatkoztak be a zenekarok: csomafalviak, alfalviak, újfalviak, ditróiak, remeteiek, szárhegyiek és gyergyószentmiklósiak. A táncházzenészek közül a Heveder Zenekart, habár már éjfélre járt, nagy tapssal fogadta a közönség. Táncházzal zárták az ünnepséget.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro
2016. szeptember 26.
Ösztöndíjprogram és diákkonferencia Gyergyószentmiklóson
Összekapcsolódott a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont két kezdeményezése: fiatalok számára szakmai gyakorlat biztosítása és a szombaton tartott diákkonferencia. Elérkezett a tapasztalatok összegzése, a további irányvonal megfogalmazása.
Gyergyói egyetemistáknak szerveztek itthoni nyárigyakorlat-lehetőséget. Az erőforrásközpont kezdeményezésében látott fantáziát a grafit-studio.ro, így a pályázók közül egy dizájngrafikusként dolgozhatott egy hónapig, négyen pedig az erőforrásközpont tevékenységét és a diákkonferencia szervezését segítették – számolt be Dániel Botond szociológus, a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont vezetője, jelezve, 300-300 lejes ösztöndíjat is adtak a gyakorlatozóknak.
Egy kommunikációs és három nemzetközi kapcsolatos diák jelentkezett az erőforrásközponthoz. Mindenkinek került feladat: „a kommunikációs a mi projektjeinket segítette, elsősorban a diákkonferencia előkészítését, de felfrissítette a szociális szervezetek adatbázisát. A nemzetközi kapcsolatokat tanulók olyan projektekben vállaltak részt, melyek Gyergyószentmiklós és testvérvárosai kapcsolatára világított rá. Így például az egyik gyakorlatozó kapcsolatot kellett teremtsen a testvérvárosok szociális irodáival, bátorítva, hogy a mi szociális szervezeteinkkel felvegyék a kapcsolatot. A munka kapcsán utánanézett annak is, milyen testvérvárosoknak szóló pályázati lehetőségek vannak. Volt gyakorlatozó, aki az utóbbi nyolc évben a gimnáziumban végzett fiatalokat próbálta elérni, az elvándorlást vizsgálandó.
Bár még nem ért véget mindenki számára a gyakorlat, bizonyos összegzésekre sor kerülhetett. Így például a grafit-studio.ro vezetője, Lovász Árpád elmondta, nem csak a tanonc, ő is sokat tanult a nyár folyamán. „Azért vállaltuk a partnerséget, hogy ha már mi itthon rekedtünk, akkor tartsunk itthon másokat is. Valójában szándékom az, hogy felkutassam azokat a potenciális fiatalokat, akiknek itthon lehet munkát teremteni. Mert munka az lesz, és csapatban jobban lehet dolgozni. Most tapasztalatot szereztem arról, hogy egy alkalmazottal hogyan lehet majd együtt dolgozni” – mondja Lovász. Mint mondja, az önéletrajzok száma azt mutatja, van érdeklődés, a kiválasztott, képzőművészet-grafika szakos Nagy Katalint pedig szívesen látná hosszú távon is munkatársaként. Az egyetemista lány, bár a mindenhol hangoztatott tapasztalatszerzésre kapott lehetőséget, még nem kötelezi el magát, egyelőre két éves mesteribe kezd. De ajánlólevélre bármikor számíthat.
Örömmel beszélt a gyakorlatról Kémenes Edina, aki a gyergyói szociális erőforrásokat összegző honlap adatbázisát frissítette, illetve felmérte a szociális szervezetek nemzetközi kapcsolatainak létét. Nagyon ritka a külföldi partner, derült ki munkájából, a testvérvárosok szociális szervezeteivel is csupán egynek van kapcsolata. Ennek a hálózatnak az építését kezdte el Fejér Emőke, aki a gyakorlat során testvérvárosokkal vette fel a kapcsolatot, ismertette az itteni szervezetek adatbázisát. Itt is született tapasztalat. A levélben történő megkeresésre nehezen reagálnak, személyes kapcsolatokra van szükség.
Balázs Katalin |
Székelyhon.ro
Összekapcsolódott a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont két kezdeményezése: fiatalok számára szakmai gyakorlat biztosítása és a szombaton tartott diákkonferencia. Elérkezett a tapasztalatok összegzése, a további irányvonal megfogalmazása.
Gyergyói egyetemistáknak szerveztek itthoni nyárigyakorlat-lehetőséget. Az erőforrásközpont kezdeményezésében látott fantáziát a grafit-studio.ro, így a pályázók közül egy dizájngrafikusként dolgozhatott egy hónapig, négyen pedig az erőforrásközpont tevékenységét és a diákkonferencia szervezését segítették – számolt be Dániel Botond szociológus, a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont vezetője, jelezve, 300-300 lejes ösztöndíjat is adtak a gyakorlatozóknak.
Egy kommunikációs és három nemzetközi kapcsolatos diák jelentkezett az erőforrásközponthoz. Mindenkinek került feladat: „a kommunikációs a mi projektjeinket segítette, elsősorban a diákkonferencia előkészítését, de felfrissítette a szociális szervezetek adatbázisát. A nemzetközi kapcsolatokat tanulók olyan projektekben vállaltak részt, melyek Gyergyószentmiklós és testvérvárosai kapcsolatára világított rá. Így például az egyik gyakorlatozó kapcsolatot kellett teremtsen a testvérvárosok szociális irodáival, bátorítva, hogy a mi szociális szervezeteinkkel felvegyék a kapcsolatot. A munka kapcsán utánanézett annak is, milyen testvérvárosoknak szóló pályázati lehetőségek vannak. Volt gyakorlatozó, aki az utóbbi nyolc évben a gimnáziumban végzett fiatalokat próbálta elérni, az elvándorlást vizsgálandó.
Bár még nem ért véget mindenki számára a gyakorlat, bizonyos összegzésekre sor kerülhetett. Így például a grafit-studio.ro vezetője, Lovász Árpád elmondta, nem csak a tanonc, ő is sokat tanult a nyár folyamán. „Azért vállaltuk a partnerséget, hogy ha már mi itthon rekedtünk, akkor tartsunk itthon másokat is. Valójában szándékom az, hogy felkutassam azokat a potenciális fiatalokat, akiknek itthon lehet munkát teremteni. Mert munka az lesz, és csapatban jobban lehet dolgozni. Most tapasztalatot szereztem arról, hogy egy alkalmazottal hogyan lehet majd együtt dolgozni” – mondja Lovász. Mint mondja, az önéletrajzok száma azt mutatja, van érdeklődés, a kiválasztott, képzőművészet-grafika szakos Nagy Katalint pedig szívesen látná hosszú távon is munkatársaként. Az egyetemista lány, bár a mindenhol hangoztatott tapasztalatszerzésre kapott lehetőséget, még nem kötelezi el magát, egyelőre két éves mesteribe kezd. De ajánlólevélre bármikor számíthat.
Örömmel beszélt a gyakorlatról Kémenes Edina, aki a gyergyói szociális erőforrásokat összegző honlap adatbázisát frissítette, illetve felmérte a szociális szervezetek nemzetközi kapcsolatainak létét. Nagyon ritka a külföldi partner, derült ki munkájából, a testvérvárosok szociális szervezeteivel is csupán egynek van kapcsolata. Ennek a hálózatnak az építését kezdte el Fejér Emőke, aki a gyakorlat során testvérvárosokkal vette fel a kapcsolatot, ismertette az itteni szervezetek adatbázisát. Itt is született tapasztalat. A levélben történő megkeresésre nehezen reagálnak, személyes kapcsolatokra van szükség.
Balázs Katalin |
Székelyhon.ro