Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Litiu, Mihaela
1 tétel
2010. február 24.
Meddig nyúlik... a per?
A tegnapi tárgyalás után immár nem kétséges, hogy mind a tanfelügyelőségnek, mind a táblabíróság közigazgatási részlegén elnöklő bírónőnek az a célja, hogy minél tovább húzódjon az a per, amelyet a megyei tanfelügyelőség indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács ellen, majd perbe hívta a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) is.
Ahogy korábban többször beszámoltunk, a múlt évi beiskolázási tervezetet kifogásolva, amely hátrányos helyzetbe hozta volna a nyolcadik osztályt végző tanulókat, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség a diszkriminációellenes tanácshoz fordult. Ez utóbbi egyetértett a petíció aláíróival, s 600 lejes pénzbírságot rótt ki a tanfelügyelőségre. A felperes a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó határozat és a pénzbírság eltörlését szeretné elérni.
A tanfelügyelőség jogi képviselője, annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalásokon is felszólították, a február 23-i határidőre sem tett eleget a polgári perrendtartásból eredő azon kötelezettségének, hogy valamennyi periratot közöljön az alperes jogi képviselőjével is, miközben az ellenkezőjét állította. Azzal, hogy tegnap sem mondott igazat, az általa képviselt intézmény tekintélyét is csorbítja.
Januárban a bírónő azt a kételyét fogalmazta meg, hogy a tanfelügyelőség jogi személyiségnek tekinthető-e, s erre hivatkozva halasztotta el az ügy érdemi tárgyalását. Miután a szövetséget képviselő Magos Méta ügyvéd tegnap kétséget kizáróan válaszolt erre a felvetésre, a tanfelügyelőség jogtanácsosa – a korábbi taktikát követve – újból a kereset kibővítését kérte. Pontosabban azt, hogy hívják perbe a közoktatási minisztériumot és a kormányt is, mivel a beiskolázási tervezetet e két szervnél véglegesítették. Beszédéből úgy tűnt, mintha a tanfelügyelőségnek semmi köze nem lenne a beiskolázási tervhez, holott az alperesként perbe hívott felsőbb fórumokon a megyei szinten összeállított tervezet alapján döntenek.
Litiu Mihaela bírónő ezúttal azt a kérdést tette fel tegnap a pedagógusszövetség képviselőjének, hogy miután a Bolyai magyar tannyelvű középiskola, a szövetség kérte-e magyar osztályok létesítését olyan iskolákban, ahol van rá igény, és ennek ellenére nincsen osztály. Hogy miért kellett belefoglalni a kérdésbe a Bolyai iskola nevét, amikor tízével vannak tiszta román iskolák a megyében, nem nehéz megfejteni.
Kíváncsian várjuk, hogy a következő tárgyaláson milyen álláspontot képvisel a közoktatási minisztérium és a kormány, s hogy a táblabíróságnak sikerül-e elérnie, hogy a tanfelügyelőség jogtanácsosa eleget tegyen perrendtartási kötelezettségeinek.
Mire az ügy lejár, járulékos költségei feltételezhetően meghaladják a tanfelügyelőségre kirótt büntetést, s addigra a következő beiskolázási tervet is jóvá hagyja a szaktárca és a kormány.
(b.gy) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
A tegnapi tárgyalás után immár nem kétséges, hogy mind a tanfelügyelőségnek, mind a táblabíróság közigazgatási részlegén elnöklő bírónőnek az a célja, hogy minél tovább húzódjon az a per, amelyet a megyei tanfelügyelőség indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács ellen, majd perbe hívta a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) is.
Ahogy korábban többször beszámoltunk, a múlt évi beiskolázási tervezetet kifogásolva, amely hátrányos helyzetbe hozta volna a nyolcadik osztályt végző tanulókat, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség a diszkriminációellenes tanácshoz fordult. Ez utóbbi egyetértett a petíció aláíróival, s 600 lejes pénzbírságot rótt ki a tanfelügyelőségre. A felperes a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó határozat és a pénzbírság eltörlését szeretné elérni.
A tanfelügyelőség jogi képviselője, annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalásokon is felszólították, a február 23-i határidőre sem tett eleget a polgári perrendtartásból eredő azon kötelezettségének, hogy valamennyi periratot közöljön az alperes jogi képviselőjével is, miközben az ellenkezőjét állította. Azzal, hogy tegnap sem mondott igazat, az általa képviselt intézmény tekintélyét is csorbítja.
Januárban a bírónő azt a kételyét fogalmazta meg, hogy a tanfelügyelőség jogi személyiségnek tekinthető-e, s erre hivatkozva halasztotta el az ügy érdemi tárgyalását. Miután a szövetséget képviselő Magos Méta ügyvéd tegnap kétséget kizáróan válaszolt erre a felvetésre, a tanfelügyelőség jogtanácsosa – a korábbi taktikát követve – újból a kereset kibővítését kérte. Pontosabban azt, hogy hívják perbe a közoktatási minisztériumot és a kormányt is, mivel a beiskolázási tervezetet e két szervnél véglegesítették. Beszédéből úgy tűnt, mintha a tanfelügyelőségnek semmi köze nem lenne a beiskolázási tervhez, holott az alperesként perbe hívott felsőbb fórumokon a megyei szinten összeállított tervezet alapján döntenek.
Litiu Mihaela bírónő ezúttal azt a kérdést tette fel tegnap a pedagógusszövetség képviselőjének, hogy miután a Bolyai magyar tannyelvű középiskola, a szövetség kérte-e magyar osztályok létesítését olyan iskolákban, ahol van rá igény, és ennek ellenére nincsen osztály. Hogy miért kellett belefoglalni a kérdésbe a Bolyai iskola nevét, amikor tízével vannak tiszta román iskolák a megyében, nem nehéz megfejteni.
Kíváncsian várjuk, hogy a következő tárgyaláson milyen álláspontot képvisel a közoktatási minisztérium és a kormány, s hogy a táblabíróságnak sikerül-e elérnie, hogy a tanfelügyelőség jogtanácsosa eleget tegyen perrendtartási kötelezettségeinek.
Mire az ügy lejár, járulékos költségei feltételezhetően meghaladják a tanfelügyelőségre kirótt büntetést, s addigra a következő beiskolázási tervet is jóvá hagyja a szaktárca és a kormány.
(b.gy) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)