Magyar állami kitüntetéssel értékelték Berszán Lajos atya munkáját
Gyimesfelsőlokon az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum szombaton tartotta a Szent Erzsébet napi ünnepséget. Kiemelkedő nap volt az iskola életében, hiszen a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki az iskolaalapító Berszán Lajos atyát a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium megalapításáért, a magyar nyelvű oktatás, a magyarságtudat fejlesztéséért. A kitüntetést Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete adta át. Laudációt tartott Balog László történész.
Berszán Lajos atya a szónak szellemi és fizikai értelmében is igazi „iskolaépítő". A „Pap Bácsi", ahogyan Gyimesfelsőlokon hívják, akart és tudott élni a romániai diktatúra összeomlása után megnyílt lehetőségekkel. 1994-ben egy gyönyörű, archaikus tájon, a Gyimes völgyében létrehozta az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumot. Hátrányos helyzetű vidék sokszorosan hátrányos helyzetű gyermekei jutottak így helyben tanulási lehetőséghez – egy átlagos, falusi épületben. Mire az első évfolyam elért az érettségi vizsgákig, már igazi, gimnáziumnak készült épületre volt szükség.
Berszán atya nem ismert lehetetlent: az inkább cseppenő, mint csurranó támogatásokból mindig annyit épített, amennyit éppen lehetett. A rendkívül fáradtságos, elhúzódó építkezés eredményeként ma ott áll a szép bentlakásos iskola, amelyben nem csak a gyimesi csángók és a székelyek, de egy ideje a moldvai csángók gyermekei is megkapják a továbblépés esélyét. Berszán Lajos atya nem csak iskolát, hanem szellemi és fizikai otthont teremt sok nehéz sorsú tehetséges fiatal számára.
A Szent Erzsébet napi ünnepség alkalomból Lisztes László egy több mint félszáz alkotásból álló színes fényképanyagot ajándékozott az iskolának. Noha, beutazta a fél világot és le is fényképezte, de a gyímesi táj és élet ragadta meg igazán. Az alábbi beszélgetésből az is kiderül mikét került kapcsolatba Berszán atyával és az egyetlen gyimesi magyar középiskolával.
Összmagyar regiszter jövő évtől a világ magyarságáról
Jövő év elején elkezdődhet az összmagyar regiszter kialakítása, a kezdeményezéssel a világ minden pontján élő magyarok identitását szeretnék megerősíteni – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
A regiszteren keresztül Magyarországról szóló, elsősorban magyar nyelvű üzeneteket, irodalmi műveket juttatnának el azokhoz, akik megadják email-címüket. Első lépésként a magyar szervezetekhez fordulnak majd, akiktől azt kérik, ismertessék meg tagjaikkal a magyar regiszter lehetőségét. A csatlakozók üzeneteit, javaslatait is szívesen fogadják majd, oda-vissza működne a regiszter. Olyan államokban van hasonlóra példa, amelynek tagjai közül sokan élnek szétszórtan a világban. Az emigráció magyarságát a magyar nyelvű üzeneteken kívül pedig az adott ország nyelvén is érdemes megkeresni, hiszen az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában a harmadik, negyedik, ötödik nemzedék nem beszéli olyan szinten a nyelvet, hogy az irodalmi műveket nehézség nélkül megértsék. Számukra angol nyelven is eljuttatnák az üzeneteket
Semjén Zsolt elmondta: nyitottak arra is, hogy ha valakiben csak pislákol a magyar identitás, vagy csak szimpatizál a magyar üggyel, akkor ők is megkaphassák az üzenetet. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kiemelte: a regiszter gondolata abból a természetes igényből következett, hogy megerősítsék magyarságukban azokat a szétszórtságban élő magyarokat is, akiknek nincs lehetőségük az anyaországgal a közvetlen kapcsolattartásra. Kitért arra is, hogy ha a magyar nemzet valamely részét sérelem éri, mint a szlovák nyelvtörvénynél történt, akkor a regiszter segítségével a világ magyarságát tudják tájékoztatni, és segítséget tudnak kérni. Akinek nagyobb befolyása van írjon cikket a Washington Postba, akinek kisebb befolyása van, az pedig a helyi falu értesítőjébe – mondott egy példát. Így lehetőség nyílik arra, hogy a magyar ügy mellett mozgósítsák az egyetemes magyarságot – emelte ki Semjén Zsolt.
Az internetalapú regiszter működéséről kifejtette: az minimális költséggel megoldható lesz, s felhívta a figyelmet arra, hogy az állampolgárságról szóló honlapot is egyetlen fillér nélkül fejlesztették. Megjegyezte: az érdeklődés már most óriási a regiszter iránt, nagyon sok társadalmi felajánlás érkezett például művészektől, akik vállalták, hogy az üzenetek elkészítésében segítenek, illetve nyelvtanároktól, akik a fordításban ajánlották fel a segítségüket. Arról, hogy civil szervezetek kezdeményezték, minden év februárjának utolsó napja legyen a Szórványmagyarság Napja, azt mondta, hogy minden ilyen típusú javaslat szimpatikus, örül neki, mert a magyar élet pezsgését jelzi. Meg kell fontolni és elemezni kell, mi az, amit meg lehet valósítani. Rögzítette ugyanakkor, hogy az államnak nem az a feladata, hogy a magyar szervezeteket kontrollálja, hanem inkább generálja az ilyen eseményeket. Legyen minél több tanácskozás, minél szorosabb kapcsolat a határon túli magyarsággal – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Kossuth Rádió/MTI, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az Aradi Magyar Napok méltó lezárása
Emlékezetes hangverseny a minorita templomban
Amint az Aradi Magyar Napok programjában is szerepelt, az október 6-i megemlékezés-sorozat a belvárosi római katolikus templomban 19 órakor kezdődött koncerttel zárult, amelyen fellépett a budapesti Nemzeti Énekkar, az Angelika Leánykar és az Aradi Filharmonikus Zenekar, Somos Csaba Liszt-díjas karnagy-karmester vezényletével.
A templomot megtöltő zenerajongók közül a románokra való tekintettel, a Nemzeti Énekkar képviselőjének a magyar nyelvű köszöntőjét, illetve összekötő szövegeit Matekovits Mihály tiszteletbeli RMPSZ-elnök fordította románra.
A műsor a marosvásárhelyi születésű, Európa egyik legnépszerűbb kortárs zeneszerzőjének, Orbán Györgynek a kórusművével indult. A Szabad-e című kórusmű szövegét Bornemissza Péter Prédikációs könyvéből kölcsönözte.
Ezt követően a Bukaresti Zeneakadémia híres tanárának, Oláh Tibornak a Szerelem című kórusműve hangzott el.
Utána ismét Orbán György-mű, az Esthajnaltájt című hatszólamú, vegyes kari feldolgozása csendült fel.
Mivel 2017-ben a zenei világ Kodály Zoltánra emlékezik halálának az 50. évfordulóján, 3 Kodály-mű került előadásra. Elsőként Weöres Sándor soraira, a Norvég lányok című kórusmű, utána a Gyászének című kórusmű, amit John Masefield angol nyelvű szövegére komponált. A harmadik kórusműben Vörösmarty Mihály Ódáját zenésítette meg, Liszt Ferenc halálának az 50. évfordulója alkalmából. A mű előzménye, hogy a reformkor idején, amikor Liszt Ferenc Magyarországra látogatott, Vörösmarty Mihály az Ódával köszöntötte.
Az ünnepi koncert Orbán György Ricercare című oratorikus darabjával zárult, amelyben Gráf Zsuzsanna Liszt-díjas karnagy irányításával az Angelika Leánykar és az Aradi Filharmonikus Zenekar, Lisztes László narrátor magyar és román nyelvű közreműködésével Szent Pál Szeretethimnuszát adta elő nagy átéléssel.
A mintegy 140-150 énekes és zenész közreműködésével, a szöveg kétnyelvű ismertetésével felcsendült mű méltán aratott nagy sikert, kapott hosszan tartó vastapsot a közönségtől.
Bognár Levente aradi RMDSZ-elnök, alpolgármester a nagy sikerű előadás végén köszönetet mondott a Nemzeti Énekkar, az Angelika Leánykar, valamint az Aradi Filharmonikus Zenekar művészeinek, vezetőinek az emlékezetes koncertért, ami méltó lezárása volt az Aradi Magyar Napok idei rendezvénysorozatának. Balta János / Nyugati Jelen (Arad)