Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Lénárd András
18 tétel
2013. március 18.
Székely zöldenergia
Hamarosan tizenöt turbina fog áramot termelni a Csíki-havasokhoz tartozó Úz völgyében. A Hargita megyében felépült vízi erőmű egy zöldenergiás projekt keretében valósult meg egy esztendő leforgása alatt. Ráadásul a teljes vízierőmű-rendszer Kárpát-medencei magyar összefogással jön létre, és az érintettek szerint fontos állomása lehet Székelyföld saját energiatermelő hálózata kiépítésének. A zöldenergiás tervhez társtulajdonosként csatlakozott a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete, az Úz-völgyi beruházáshoz pedig Világi Oszkár dunaszerdahelyi nagyvállalkozó, Szlovákia egyik leggazdagabb embere.
„Az építkezésen háromszázan dolgoztak. Becslések szerint egy ekkora munkálathoz három évre van szükség, azonban a kivitelező cégünk mérnökgárdáját kiegészítettük, és alvállalkozókat vontunk be, így három esztendő helyett egy év alatt sikerül eljutni a próbaüzemmódig” – tudtuk meg a főberuházótól, Lénárd András csíkszeredai vállalkozótól. Egyébként az üzletember által kidolgozott zöldenergiás projekthez társtulajdonosként csatlakozott a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete, az Úz-völgyi beruházáshoz pedig Világi Oszkár dunaszerdahelyi nagyvállalkozó, Szlovákia egyik leggazdagabb embere.
Lénárd András a zöldenergiás projekttel kapcsolatban kifejtette: az erőmű egyelőre 7,4 megawatt teljesítményű, viszont egy éven belül kiegészül még egy 1,5 megawattos teljesítményű létesítménnyel, amelyet már az Úz völgye Bákó megyei részén építenek meg. A kivitelezés során megerősítették a meglévő villanyáram-vezetékeket – sok helyen új oszlopokat állítottak, a huzalokat mindenütt kicserélték –, valamint a földbe is fektettek kábeleket, így a megtermelt áram két párhuzamos vezetéken keresztül kerül majd az országos hálózatba Csíkszentmárton és Csíkkozmás határában. A munkálatok során mintegy hatvan kilométernyi vezetéket helyeztek el rendeltetésének megfelelően. Jelenleg a turbinák elektromos hálózathoz való csatlakozásán dolgoznak a szakemberek, ami közel három hónapos munkát igényel. „A vízi erőmű felépítése mindenféleképpen környezeti beavatkozással történik, de a beruházók és a kivitelezők arra ügyeltek, hogy a környezetet a lehető legjobban megóvják” – tájékoztatta lapunkat Lénárd. Hozzáfűzte: az energiatermelési módozatok közül az általuk használt a legkíméletesebb. A kis vízi erőművek által termelt energia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet, és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A kivitelezés után a környezetet eredeti állapotába helyezik viszsza, a természet pedig rövid időn belül regenerálódik. A létesítmény működése ugyanakkor tizenöt állandó munkahelyet fog teremteni. Két turbinaházban lesz állandó felügyelet, a többit távrendszerben figyelik majd. Mint megtudtuk: az érintett települések és közbirtokosságok a beruházóval nagyon jól együtt tudtak és tudnak működni, hozzáállásuk pozitív. A közbirtokosságoknak – melyeknek területeit érintette a beruházás, például a vezetékek lefektetésével – bért fizetnek, melynek értéke megegyezik egy csíkszeredai központi ingatlan bérleti díjával. Ugyanakkor az érintett települések közösségeit különböző projektekkel támogatták.
Mint arról annak idején beszámoltunk, Lénárd András 2011 novemberében jelentette be, hogy a több millió eurós beruházás részeként a Székelyudvarhely közeli Szentegyháza felett elkészült az első erőmű. A létesítmény a vízszintkülönbségre épül, így a vizet egy magasabb szintről elvezetik a sokkal alacsonyabban elhelyezkedő turbinákig, amelyek áramot termelnek. A református egyház nyugdíjintézetének vezetősége 2010-ben döntött a közös vállalkozás létrehozásáról, amelyben az egyházi intézmény a többségi tulajdonos. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a nyugdíjintézet vezetője korábban azzal indokolta a vállalkozásban való részvételt, hogy a piacgazdaság törvényeinek megfelelően megpróbálja megőrizni az intézet tagjai – a romániai református egyházban szolgáló lelkészek, valamint a világi személyzet – által befizetett járulékok értékét.
Létai Tibor
Krónika (Kolozsvár),
Hamarosan tizenöt turbina fog áramot termelni a Csíki-havasokhoz tartozó Úz völgyében. A Hargita megyében felépült vízi erőmű egy zöldenergiás projekt keretében valósult meg egy esztendő leforgása alatt. Ráadásul a teljes vízierőmű-rendszer Kárpát-medencei magyar összefogással jön létre, és az érintettek szerint fontos állomása lehet Székelyföld saját energiatermelő hálózata kiépítésének. A zöldenergiás tervhez társtulajdonosként csatlakozott a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete, az Úz-völgyi beruházáshoz pedig Világi Oszkár dunaszerdahelyi nagyvállalkozó, Szlovákia egyik leggazdagabb embere.
„Az építkezésen háromszázan dolgoztak. Becslések szerint egy ekkora munkálathoz három évre van szükség, azonban a kivitelező cégünk mérnökgárdáját kiegészítettük, és alvállalkozókat vontunk be, így három esztendő helyett egy év alatt sikerül eljutni a próbaüzemmódig” – tudtuk meg a főberuházótól, Lénárd András csíkszeredai vállalkozótól. Egyébként az üzletember által kidolgozott zöldenergiás projekthez társtulajdonosként csatlakozott a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete, az Úz-völgyi beruházáshoz pedig Világi Oszkár dunaszerdahelyi nagyvállalkozó, Szlovákia egyik leggazdagabb embere.
Lénárd András a zöldenergiás projekttel kapcsolatban kifejtette: az erőmű egyelőre 7,4 megawatt teljesítményű, viszont egy éven belül kiegészül még egy 1,5 megawattos teljesítményű létesítménnyel, amelyet már az Úz völgye Bákó megyei részén építenek meg. A kivitelezés során megerősítették a meglévő villanyáram-vezetékeket – sok helyen új oszlopokat állítottak, a huzalokat mindenütt kicserélték –, valamint a földbe is fektettek kábeleket, így a megtermelt áram két párhuzamos vezetéken keresztül kerül majd az országos hálózatba Csíkszentmárton és Csíkkozmás határában. A munkálatok során mintegy hatvan kilométernyi vezetéket helyeztek el rendeltetésének megfelelően. Jelenleg a turbinák elektromos hálózathoz való csatlakozásán dolgoznak a szakemberek, ami közel három hónapos munkát igényel. „A vízi erőmű felépítése mindenféleképpen környezeti beavatkozással történik, de a beruházók és a kivitelezők arra ügyeltek, hogy a környezetet a lehető legjobban megóvják” – tájékoztatta lapunkat Lénárd. Hozzáfűzte: az energiatermelési módozatok közül az általuk használt a legkíméletesebb. A kis vízi erőművek által termelt energia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet, és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A kivitelezés után a környezetet eredeti állapotába helyezik viszsza, a természet pedig rövid időn belül regenerálódik. A létesítmény működése ugyanakkor tizenöt állandó munkahelyet fog teremteni. Két turbinaházban lesz állandó felügyelet, a többit távrendszerben figyelik majd. Mint megtudtuk: az érintett települések és közbirtokosságok a beruházóval nagyon jól együtt tudtak és tudnak működni, hozzáállásuk pozitív. A közbirtokosságoknak – melyeknek területeit érintette a beruházás, például a vezetékek lefektetésével – bért fizetnek, melynek értéke megegyezik egy csíkszeredai központi ingatlan bérleti díjával. Ugyanakkor az érintett települések közösségeit különböző projektekkel támogatták.
Mint arról annak idején beszámoltunk, Lénárd András 2011 novemberében jelentette be, hogy a több millió eurós beruházás részeként a Székelyudvarhely közeli Szentegyháza felett elkészült az első erőmű. A létesítmény a vízszintkülönbségre épül, így a vizet egy magasabb szintről elvezetik a sokkal alacsonyabban elhelyezkedő turbinákig, amelyek áramot termelnek. A református egyház nyugdíjintézetének vezetősége 2010-ben döntött a közös vállalkozás létrehozásáról, amelyben az egyházi intézmény a többségi tulajdonos. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a nyugdíjintézet vezetője korábban azzal indokolta a vállalkozásban való részvételt, hogy a piacgazdaság törvényeinek megfelelően megpróbálja megőrizni az intézet tagjai – a romániai református egyházban szolgáló lelkészek, valamint a világi személyzet – által befizetett járulékok értékét.
Létai Tibor
Krónika (Kolozsvár),
2014. december 10.
Betiltaná a Heineken az Igazi Csíki Sör előállítását
Azonnali hatállyal felfüggesztetné a csíkszentsimoni sörgyár működését a Heineken Románia, ezt pedig törvényszéki elnöki rendelettel akarják elérni – nyilatkozta kedden munkatársunknak Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra többségi tulajdonosa.
A vállalkozótól megtudtuk, hogy a Hargita Megyei Törvényszék szerdán dönt a keresetről. A csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra kevesebb mint egy hónapja kezdte meg a sörgyártást, és most azzal kell szembesülnie, hogy bezárhatják. „Azzal a keresettel fordultak a törvényszékhez, hogy azonnali hatállyal zárassák be a gyárunkat, kobozzák el az eszközeinket. Továbbá egy garanciaalap létrehozására is köteleznének, hogy kártérítést tudjunk nekik fizetni” – sorolta Lénárd.
Elnöki rendeletet akkor bocsáthat ki a törvényszék, ha például visszafordíthatatlan károkat akadályozhat meg vele, és legkésőbb 48 órán belül végre kell hajtani a döntést. A manufaktúra tulajdonosa arról is beszámolt, hogy amióta elkezdték a sörgyártást, állandó ellenőrzéseket folytatnak az üzemben a bukaresti hatóságok helyi képviselői.
„Feltehetően ezek mögött is a Heineken Románia áll – állítja Lénárd. – Ez egy kicsit olyan, mint Dávid és Góliát harca, hiszen egy nagy multinacionális cégről van szó, amely egy kis manufaktúrával próbál versenyezni.” Az üzletember szerint a törvényszéki elnöki rendelet „fájón érheti” a manufaktúrát. „Fel vagyunk készülve a háborúra, hiszen meg kell védenem a beruházásomat és az emberek munkahelyét” – szögezte le.
A konfliktus alapját a két sörgyár termékeinek elnevezése képezi. „A csíkszeredai sörgyárat üzemeltető Heineken Románia szerint az általunk gyártott Igazi Csíki Sör ugyanaz, mint az ő márkájuk, a Ciuc Permium” – magyarázta Lénárd. A vállalkozó azt követően védette le az Európai Szabadalmi Hivatalban az Igazi Csíki Sör márkanevet, hogy az intézmény bizottsága megvizsgálta, majd megállapította, hogy nem összetéveszthető és nem lefordítható semmilyen más bejegyzett márkára, ezt követően pedig beiktatták a terméket.
„Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a Csíkban gyártott sört az emberek csíki sör néven emlegették, de márkanév akkor lett, amikor én levédtem. A két sör nem összetéveszthető sem nevében, sem fordításában, sem formájában, sem szín- és ízvilágában ” – hangsúlyozta Lénárd.
Megkerestük az ügyben a Heineken Romániát is, rákérdezve: igaz-e, hogy törvényszéken kezdeményezték a csíkszentsimoni gyár bezárását. E-mailen és telefonon feltett kérdéseinkre azonban kedd estig nem kaptunk választ.
Barabás Hajnal |
Krónika (Kolozsvár)
Azonnali hatállyal felfüggesztetné a csíkszentsimoni sörgyár működését a Heineken Románia, ezt pedig törvényszéki elnöki rendelettel akarják elérni – nyilatkozta kedden munkatársunknak Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra többségi tulajdonosa.
A vállalkozótól megtudtuk, hogy a Hargita Megyei Törvényszék szerdán dönt a keresetről. A csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra kevesebb mint egy hónapja kezdte meg a sörgyártást, és most azzal kell szembesülnie, hogy bezárhatják. „Azzal a keresettel fordultak a törvényszékhez, hogy azonnali hatállyal zárassák be a gyárunkat, kobozzák el az eszközeinket. Továbbá egy garanciaalap létrehozására is köteleznének, hogy kártérítést tudjunk nekik fizetni” – sorolta Lénárd.
Elnöki rendeletet akkor bocsáthat ki a törvényszék, ha például visszafordíthatatlan károkat akadályozhat meg vele, és legkésőbb 48 órán belül végre kell hajtani a döntést. A manufaktúra tulajdonosa arról is beszámolt, hogy amióta elkezdték a sörgyártást, állandó ellenőrzéseket folytatnak az üzemben a bukaresti hatóságok helyi képviselői.
„Feltehetően ezek mögött is a Heineken Románia áll – állítja Lénárd. – Ez egy kicsit olyan, mint Dávid és Góliát harca, hiszen egy nagy multinacionális cégről van szó, amely egy kis manufaktúrával próbál versenyezni.” Az üzletember szerint a törvényszéki elnöki rendelet „fájón érheti” a manufaktúrát. „Fel vagyunk készülve a háborúra, hiszen meg kell védenem a beruházásomat és az emberek munkahelyét” – szögezte le.
A konfliktus alapját a két sörgyár termékeinek elnevezése képezi. „A csíkszeredai sörgyárat üzemeltető Heineken Románia szerint az általunk gyártott Igazi Csíki Sör ugyanaz, mint az ő márkájuk, a Ciuc Permium” – magyarázta Lénárd. A vállalkozó azt követően védette le az Európai Szabadalmi Hivatalban az Igazi Csíki Sör márkanevet, hogy az intézmény bizottsága megvizsgálta, majd megállapította, hogy nem összetéveszthető és nem lefordítható semmilyen más bejegyzett márkára, ezt követően pedig beiktatták a terméket.
„Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a Csíkban gyártott sört az emberek csíki sör néven emlegették, de márkanév akkor lett, amikor én levédtem. A két sör nem összetéveszthető sem nevében, sem fordításában, sem formájában, sem szín- és ízvilágában ” – hangsúlyozta Lénárd.
Megkerestük az ügyben a Heineken Romániát is, rákérdezve: igaz-e, hogy törvényszéken kezdeményezték a csíkszentsimoni gyár bezárását. E-mailen és telefonon feltett kérdéseinkre azonban kedd estig nem kaptunk választ.
Barabás Hajnal |
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 21.
Bojkott a Székelyföldet tagadó Heineken termékei ellen
Egyre többen csatlakoznak a Facebbok közösségi oldalon a Heineken Románia termékei ellen indított bojkottkezdeményezéshez, amely a Krónika január 19-i lapszámában megjelent, „Sajtóprés alatt” a Heineken? című cikk nyomán indult el.
„A Heineken multinacionális cég szerint Székelyföld nem létezik, bojkottáljuk a termékeiket!" – olvasható a Facebook-csoport felhívásában. Az oldal névjegyében szereplő leírás szerint a tiltakozó akciót a sepsiszentgyörgyi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai hirdették meg a holland cég ellen.
A nemzetközi söripari vállalat tavaly pert indított a csíkszentsimoni Igazi Csíki Sör Manufaktúra ellen. A bírósági kereset sajtóvisszhangja és a csíkszeredai sörgyár tulajdonosának hírneve, az őt övező szimpátia miatt a per áthelyezését kezdeményezte a Heineken Románia.
A holland multinacionális vállalat a múlt héten folyamodott a bukaresti legfelsőbb bírósághoz a fellebviteli tárgyalás áthelyezése érdekében, a társaság ugyanis úgy véli, hogy az ügy mediatizáltsága befolyásolhatja a marosvásárhelyi táblabíróság bíráinak objektivitását és pártatlanságát. A legfelsőbb bíróság felfüggesztette a per tárgyalását, az áthelyezési kérelem tárgyában pedig január 30-ára tűzött ki tárgyalási fordulót.
A bírósághoz január 12-én beterjesztett, a Krónika birtokába került kérésében a multinacionális cég mellékelte a témában az erdélyi magyar írott és online sajtóban napvilágot látott több tucat cikk román fordítását, sőt az ezekhez posztolt olvasói kommenteket is.
A felperes az „úgynevezett Székelyföldön" („aşa numitul »ţinut secuiesc«") tevékenykedő helyi termelőként mutatja be a kifogásolt terméket előállító gyárat működtető Lixid Project Kft.-t és annak tulajdonosát, Lénárd Andrást. A multinacionális vállalat szerint keresete nyomán a székelyföldi üzletember szándékosan gerjesztett nyomásgyakorlást a helyi médián keresztül, magát a székely termékeket védelmező és népszerűsítő „élharcosként", míg a társasággal folytatott kereskedelmi-bírósági küzdelmét „Dávid és Góliát harcaként" tüntette fel.
A Facebook közösségi portálon kedden indított, „Vegyetek búcsút az állítólagos Székelyföldön élő, állítólagos székely vásárlóktól!" mottójú tiltakozó akció – amelyhez immár több mint 3300-an csatlakoztak – arra buzdítja a fogyasztókat, hogy ne fogyasszák és vásárolják a Heineken Románia termékeit (a Ciuc, a Bucegi, a Silva, a Golden Brau és a Neumarkt söröket).
A Heineken által Magyarországon forgalmazott sörök vásárlását is bojkottálják az akció népszerűsítői, így a Soproni, a Gösser, a Zlatý bažant, a Kaiser, az Edelweiss, a Steffl és a Buckler, valamint a Strongbow Gold almabor is szerepel a „tiltólistán”.
Krónika (Kolozsvár)
Egyre többen csatlakoznak a Facebbok közösségi oldalon a Heineken Románia termékei ellen indított bojkottkezdeményezéshez, amely a Krónika január 19-i lapszámában megjelent, „Sajtóprés alatt” a Heineken? című cikk nyomán indult el.
„A Heineken multinacionális cég szerint Székelyföld nem létezik, bojkottáljuk a termékeiket!" – olvasható a Facebook-csoport felhívásában. Az oldal névjegyében szereplő leírás szerint a tiltakozó akciót a sepsiszentgyörgyi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai hirdették meg a holland cég ellen.
A nemzetközi söripari vállalat tavaly pert indított a csíkszentsimoni Igazi Csíki Sör Manufaktúra ellen. A bírósági kereset sajtóvisszhangja és a csíkszeredai sörgyár tulajdonosának hírneve, az őt övező szimpátia miatt a per áthelyezését kezdeményezte a Heineken Románia.
A holland multinacionális vállalat a múlt héten folyamodott a bukaresti legfelsőbb bírósághoz a fellebviteli tárgyalás áthelyezése érdekében, a társaság ugyanis úgy véli, hogy az ügy mediatizáltsága befolyásolhatja a marosvásárhelyi táblabíróság bíráinak objektivitását és pártatlanságát. A legfelsőbb bíróság felfüggesztette a per tárgyalását, az áthelyezési kérelem tárgyában pedig január 30-ára tűzött ki tárgyalási fordulót.
A bírósághoz január 12-én beterjesztett, a Krónika birtokába került kérésében a multinacionális cég mellékelte a témában az erdélyi magyar írott és online sajtóban napvilágot látott több tucat cikk román fordítását, sőt az ezekhez posztolt olvasói kommenteket is.
A felperes az „úgynevezett Székelyföldön" („aşa numitul »ţinut secuiesc«") tevékenykedő helyi termelőként mutatja be a kifogásolt terméket előállító gyárat működtető Lixid Project Kft.-t és annak tulajdonosát, Lénárd Andrást. A multinacionális vállalat szerint keresete nyomán a székelyföldi üzletember szándékosan gerjesztett nyomásgyakorlást a helyi médián keresztül, magát a székely termékeket védelmező és népszerűsítő „élharcosként", míg a társasággal folytatott kereskedelmi-bírósági küzdelmét „Dávid és Góliát harcaként" tüntette fel.
A Facebook közösségi portálon kedden indított, „Vegyetek búcsút az állítólagos Székelyföldön élő, állítólagos székely vásárlóktól!" mottójú tiltakozó akció – amelyhez immár több mint 3300-an csatlakoztak – arra buzdítja a fogyasztókat, hogy ne fogyasszák és vásárolják a Heineken Románia termékeit (a Ciuc, a Bucegi, a Silva, a Golden Brau és a Neumarkt söröket).
A Heineken által Magyarországon forgalmazott sörök vásárlását is bojkottálják az akció népszerűsítői, így a Soproni, a Gösser, a Zlatý bažant, a Kaiser, az Edelweiss, a Steffl és a Buckler, valamint a Strongbow Gold almabor is szerepel a „tiltólistán”.
Krónika (Kolozsvár)
2015. február 26.
„Magyar” áramot termelnek az Úz völgyében
Megvásárolta az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az Úz völgyében működő vízerőművet. A székelyföldi akvizíció a magyar energetikai vállalat romániai leányvállalata első hazai beruházásának számít.
A nemzeti energetikai társaságcsoport felvásárolta a részben Lénárd András csíkszeredai üzletember által birtokolt Hivatalos Kft. részvényeinek kilencven százalékát. A vízerőmű kisebbségi tulajdonosa a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára maradt. A Krónika megbízható forrásból származó információi szerint a tranzakció értéke mintegy 30 millió euró.
„Regionális és fenntartható stratégiai irányelveihez illeszkedően” a budapesti társaság közgyűlése még tavaly októberben döntött a 7,48 megawattórás Hargita megyei létesítményt tulajdonló és üzemeltető romániai vállalkozás 90 százalékos részesedésének megvételéről. Az MVM akkor közölte, a tranzakcióval tovább kívánja erősíteni megújuló termelői portfólióját.
A Krónika úgy tudja, a magyar állam tulajdonában lévő energetikai társaság romániai leányvállalata, az MVM Partner Románia idén január elején kötötte meg az adásvételi szerződést. A Hivatalos Kft.-től megvásárolt Úz-völgyi vízerőmű kapacitása 7,48 megawattóra, hét gátból és 15 turbinából áll. Az objektum teljes hossza több mint 20 kilométer az első gáttól az utolsó befogóig.
A Csíki-havasokhoz tartozó Úz völgyében, zöld energiás projekt keretében megépített törpevízerőmű-rendszert 2013-ban helyezték próbaüzemmódba. Az akkoriban Kárpát-medencei magyar összefogásként ismertetett projekt kivitelezése civil és környezetvédelmi szervezetek tiltakozását váltotta ki, az ellenzők szerint ugyanis az áramtermelő – és maga az iparág – káros hatást gyakorol a környezetre.
Az MVM által eszközölt felvásárlás előtt az Úz-völgyi beruházás tulajdonosa a Hivatalos Kft. volt, amelynek részvényeit 50 százalékos arányban a Cipruson bejegyzett Winsland Holdings, 40 százalékban a budapesti Hydroenergy Zrt., tíz százalékban pedig a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára birtokolta. A Winsland Holdings Világi Oszkár felvidéki nagyvállalkozóhoz köthető.
A Hydroenergy Zrt. tulajdonosa a korábban az építőiparban érdekelt, az ingatlanpiaci beruházások visszaesése után azonban az energetikai beruházásokra szakosodott Lénárd András. A cég vezérigazgatója Simon László, aki Bajnai Gordon volt kormányfővel együtt az ellenzéki Haza és Haladás Egyesület alapítója, s aki a második Gyurcsány-kormány idején betöltötte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettesi tisztségét.
Más erdélyi energetikai vállalkozásokhoz hasonlóan különben a Hydroenergy is összefüggésbe hozható a romániai és magyarországi pártokkal. Simon előtt például egy ideig a cég vezérigazgatója Hajdu Gábor volt, aki 2012-ig az RMDSZ Hargita megyei tanácsosaként, valamint a szövetség csíkszeredai szervezetének elnökeként tevékenykedett. A Transindex korábban arról cikkezett, hogy a Homoródfürdőre tervezett vízi erőmű kiépítése iránt a hírportál által Fidesz-közeliként emlegetett Nagy Szabolcs magyarországi vállalkozó cégei érdeklődtek, ám elálltak a beruházástól.
Miközben az Úz-völgyi létesítmény élére az új tulajdonos által kinevezett ügyvezető egyelőre nem kívánt nyilatkozni az adásvétel ügyében, Lénárd András lapunk érdeklődésére megerősítette, hogy eladta az erőműveket. A vállalkozó hozzátette, a zöldenergia-üzletágból is kilép, de más ágazatokban a sörgyár mellett további székelyföldi beruházásokat tervez.
Mint ismeretes, Lénárd tavaly megalapította a Csíki Sör Manufaktúrát, amely nagy sikerrel indult ugyan, de konfliktusba keveredett a multinacionális Heinekennel, amely szellemi tulajdon megsértése, illojális konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával pereli a sörgyárat az Igazi Csíki Sör miatt.
A szintén Lénárd érdekeltségébe tartozó homoródfürdői törpe-vízerőmű építését a tiltakozó akciók és feljelentések nyomán leállították, a Hargita megyei prefektúra pedig a törvényszéken kérte a H2O Energy Kft. építkezési engedélyének megsemmisítését.
Lénárd cége alapfokon, nemrég pedig jogerősen is megnyerte a pert a Marosvásárhelyi Táblabíróságon, ennek ellenére a vízi erőmű kivitelezése – melybe a vállalkozó eddig közel egymillió eurót fektetett – teljesen leállt. Ennek oka, hogy a létesítményt már nem lehetne átadni 2015. december 31-e előtt, emiatt a hatályos törvények alapján nem részesülne zöldbizonylat-támogatásban, így most már veszteséges lenne kiépíteni.
Rostás Szabolcs
Székelyhon.ro
Megvásárolta az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az Úz völgyében működő vízerőművet. A székelyföldi akvizíció a magyar energetikai vállalat romániai leányvállalata első hazai beruházásának számít.
A nemzeti energetikai társaságcsoport felvásárolta a részben Lénárd András csíkszeredai üzletember által birtokolt Hivatalos Kft. részvényeinek kilencven százalékát. A vízerőmű kisebbségi tulajdonosa a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára maradt. A Krónika megbízható forrásból származó információi szerint a tranzakció értéke mintegy 30 millió euró.
„Regionális és fenntartható stratégiai irányelveihez illeszkedően” a budapesti társaság közgyűlése még tavaly októberben döntött a 7,48 megawattórás Hargita megyei létesítményt tulajdonló és üzemeltető romániai vállalkozás 90 százalékos részesedésének megvételéről. Az MVM akkor közölte, a tranzakcióval tovább kívánja erősíteni megújuló termelői portfólióját.
A Krónika úgy tudja, a magyar állam tulajdonában lévő energetikai társaság romániai leányvállalata, az MVM Partner Románia idén január elején kötötte meg az adásvételi szerződést. A Hivatalos Kft.-től megvásárolt Úz-völgyi vízerőmű kapacitása 7,48 megawattóra, hét gátból és 15 turbinából áll. Az objektum teljes hossza több mint 20 kilométer az első gáttól az utolsó befogóig.
A Csíki-havasokhoz tartozó Úz völgyében, zöld energiás projekt keretében megépített törpevízerőmű-rendszert 2013-ban helyezték próbaüzemmódba. Az akkoriban Kárpát-medencei magyar összefogásként ismertetett projekt kivitelezése civil és környezetvédelmi szervezetek tiltakozását váltotta ki, az ellenzők szerint ugyanis az áramtermelő – és maga az iparág – káros hatást gyakorol a környezetre.
Az MVM által eszközölt felvásárlás előtt az Úz-völgyi beruházás tulajdonosa a Hivatalos Kft. volt, amelynek részvényeit 50 százalékos arányban a Cipruson bejegyzett Winsland Holdings, 40 százalékban a budapesti Hydroenergy Zrt., tíz százalékban pedig a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára birtokolta. A Winsland Holdings Világi Oszkár felvidéki nagyvállalkozóhoz köthető.
A Hydroenergy Zrt. tulajdonosa a korábban az építőiparban érdekelt, az ingatlanpiaci beruházások visszaesése után azonban az energetikai beruházásokra szakosodott Lénárd András. A cég vezérigazgatója Simon László, aki Bajnai Gordon volt kormányfővel együtt az ellenzéki Haza és Haladás Egyesület alapítója, s aki a második Gyurcsány-kormány idején betöltötte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettesi tisztségét.
Más erdélyi energetikai vállalkozásokhoz hasonlóan különben a Hydroenergy is összefüggésbe hozható a romániai és magyarországi pártokkal. Simon előtt például egy ideig a cég vezérigazgatója Hajdu Gábor volt, aki 2012-ig az RMDSZ Hargita megyei tanácsosaként, valamint a szövetség csíkszeredai szervezetének elnökeként tevékenykedett. A Transindex korábban arról cikkezett, hogy a Homoródfürdőre tervezett vízi erőmű kiépítése iránt a hírportál által Fidesz-közeliként emlegetett Nagy Szabolcs magyarországi vállalkozó cégei érdeklődtek, ám elálltak a beruházástól.
Miközben az Úz-völgyi létesítmény élére az új tulajdonos által kinevezett ügyvezető egyelőre nem kívánt nyilatkozni az adásvétel ügyében, Lénárd András lapunk érdeklődésére megerősítette, hogy eladta az erőműveket. A vállalkozó hozzátette, a zöldenergia-üzletágból is kilép, de más ágazatokban a sörgyár mellett további székelyföldi beruházásokat tervez.
Mint ismeretes, Lénárd tavaly megalapította a Csíki Sör Manufaktúrát, amely nagy sikerrel indult ugyan, de konfliktusba keveredett a multinacionális Heinekennel, amely szellemi tulajdon megsértése, illojális konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával pereli a sörgyárat az Igazi Csíki Sör miatt.
A szintén Lénárd érdekeltségébe tartozó homoródfürdői törpe-vízerőmű építését a tiltakozó akciók és feljelentések nyomán leállították, a Hargita megyei prefektúra pedig a törvényszéken kérte a H2O Energy Kft. építkezési engedélyének megsemmisítését.
Lénárd cége alapfokon, nemrég pedig jogerősen is megnyerte a pert a Marosvásárhelyi Táblabíróságon, ennek ellenére a vízi erőmű kivitelezése – melybe a vállalkozó eddig közel egymillió eurót fektetett – teljesen leállt. Ennek oka, hogy a létesítményt már nem lehetne átadni 2015. december 31-e előtt, emiatt a hatályos törvények alapján nem részesülne zöldbizonylat-támogatásban, így most már veszteséges lenne kiépíteni.
Rostás Szabolcs
Székelyhon.ro
2015. július 4.
Megtiltotta az "Igazi csíki sör" forgalmazását a Hargita megyei törvényszék
A Hargita megyei törvényszék megtiltotta az "Igazi csíki sör" gyártójának a termék forgalmazását, ezzel első fokon helyt adott a Heineken Románia keresetének.
A hazai sörgyártók perében ma hozott ítéletét a törvényszék honlapján hozta nyilvánosságra.
Az ügyben eljáró bírák úgy ítélték meg, hogy az Igazi csíki sört gyártó és forgalmazó Lixid Project Kft. és tulajdonosa, Lénárd András megsértette a Heineken Románia szellemi tulajdonát, amelyet a Ciuc (Csík) és a Csíki Premium márkák levédése biztosított számára. A törvényszék álláspontja szerint az Igazi csíki sör gyártója tisztességtelen, megtévesztő eszközt használt az üzleti versenyben.
A sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai is vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is.
A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszerdában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet csíki sörként emlegetünk. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi csíki sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.
A Hargita megyei törvényszék mai ítéletében megszabta: az Igazi csíki sör gyártójának az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 nap alatt vissza kell vonnia termékeit a piacról, és meg is kell semmisítenie. Azt is megtiltotta a Lixid Project Kft.-nek hogy a www.csikisor.com és a www.csikisor.ro domainneveket használja. Emellett az alperest 35 ezer lej perköltség megtérítésére kötelezte.
A sörgyártók jogvitájában márciusban már született egy jogerős ítélet. Akkor a suceavai táblabíróság elutasította jogerősen a Heineken Románia kérését, amelyben a multinacionális cég törvényszéki elnöki rendelettel próbálta azonnali hatállyal bezáratni az Igazi csíki sört gyártó csíkszentsimoni gyárat.
Fellebbez a Csíki Sör Manufaktúra a döntés ellen
Lénárd András egy korábbi interjúban valószínűsítette, hogy a márkaperben nem Romániában születik meg a végső döntés. Elmondta, hogy a Heineken a romániai pereskedés mellett a spanyolországi Alicantéban székelő uniós szabványügyi hivatalhoz (OHIM) is panaszt nyújtott be. Az ottani eljárás szintén folyamatban van.
Csíki Sör Manufaktúra mai közleményben tudatta, hogy fellebbez a döntés ellen, és folytatja az "Igazi csíki sör" gyártását és forgalmazását. "Tudjuk ugyanúgy, mint minden székely és erdélyi magyar ember, hogy sem a Heinekennek, sem másnak rajtunk kívül soha nem volt a kereskedelemben Igazi csíki sör vagy Csíki sör nevű magyar márkája" - áll a cég közleményében.
Szabadság (Kolozsvár)
A Hargita megyei törvényszék megtiltotta az "Igazi csíki sör" gyártójának a termék forgalmazását, ezzel első fokon helyt adott a Heineken Románia keresetének.
A hazai sörgyártók perében ma hozott ítéletét a törvényszék honlapján hozta nyilvánosságra.
Az ügyben eljáró bírák úgy ítélték meg, hogy az Igazi csíki sört gyártó és forgalmazó Lixid Project Kft. és tulajdonosa, Lénárd András megsértette a Heineken Románia szellemi tulajdonát, amelyet a Ciuc (Csík) és a Csíki Premium márkák levédése biztosított számára. A törvényszék álláspontja szerint az Igazi csíki sör gyártója tisztességtelen, megtévesztő eszközt használt az üzleti versenyben.
A sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai is vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is.
A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszerdában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet csíki sörként emlegetünk. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi csíki sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.
A Hargita megyei törvényszék mai ítéletében megszabta: az Igazi csíki sör gyártójának az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 nap alatt vissza kell vonnia termékeit a piacról, és meg is kell semmisítenie. Azt is megtiltotta a Lixid Project Kft.-nek hogy a www.csikisor.com és a www.csikisor.ro domainneveket használja. Emellett az alperest 35 ezer lej perköltség megtérítésére kötelezte.
A sörgyártók jogvitájában márciusban már született egy jogerős ítélet. Akkor a suceavai táblabíróság elutasította jogerősen a Heineken Románia kérését, amelyben a multinacionális cég törvényszéki elnöki rendelettel próbálta azonnali hatállyal bezáratni az Igazi csíki sört gyártó csíkszentsimoni gyárat.
Fellebbez a Csíki Sör Manufaktúra a döntés ellen
Lénárd András egy korábbi interjúban valószínűsítette, hogy a márkaperben nem Romániában születik meg a végső döntés. Elmondta, hogy a Heineken a romániai pereskedés mellett a spanyolországi Alicantéban székelő uniós szabványügyi hivatalhoz (OHIM) is panaszt nyújtott be. Az ottani eljárás szintén folyamatban van.
Csíki Sör Manufaktúra mai közleményben tudatta, hogy fellebbez a döntés ellen, és folytatja az "Igazi csíki sör" gyártását és forgalmazását. "Tudjuk ugyanúgy, mint minden székely és erdélyi magyar ember, hogy sem a Heinekennek, sem másnak rajtunk kívül soha nem volt a kereskedelemben Igazi csíki sör vagy Csíki sör nevű magyar márkája" - áll a cég közleményében.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. július 11.
Alicantéban az Igazi Csíki Sör nyert
Elutasította a Heineken keresetét és megerősítette az Igazi Csíki Sört mint márkát az Európai Bizottság Belső Piaci Harmonizációs Hivatala. A döntést a csíkszentsimoni vállalat tegnap kapta kézhez, egy héttel azután, hogy a Hargita Megyei Törvényszék alapfokon a Heineken Romániának adott igazat.
Lénárd András, az Igazi Csíki Sört gyártó cég többségi tulajdonosa elmondta: „Az Igazi Csíki Sör az európai védjegyhivatalban volt levédve, a bírónak meg kellett volna vizsgálnia, hogy ott miként áll az ügy. ” Az alicantéi hivatal megállapította, hogy az Igazi Csíki Sör és a Ciuc Premium között sem megjelenésben, sem kiejtésben, sem tartalmilag nincs érdemi hasonlóság, a két védjegy sem összetéveszthető. Lénárd úgy véli, ezek után a fellebbviteli bíróságnak meg kell semmisítenie az alapfokú döntést. A Heineken beperelheti az alicantéi hivatalt Luxemburgban. (Transindex) EGYEST KAPOTT TÍZES HELYETT. Tévedésből egyest kapott tízes helyett egy Fehér megyében érettségiző lány matematikából. Ez akkor derült ki, amikor a diák jelezte a megyei érettségiztetőbizottságnál, hogy valami nincs rendben. A bizottság nem várta meg, amíg az érettségiző óvást nyújt be, hanem az országos bizottsággal közösen ellenőrizték a dolgozatot. Az idei megyecserés dolgozatjavításokkal a Fehér megyeiek Szeben megyébe kerültek, ott történt az elírás, amiért Marcela Dărămuş Fehér megyei tanfelügyelő elnézést kért a javító tanárok nevében. A kudzsiri I. D. Lăzărescu-középiskola tanulójának érettségi eredménye végül 9,11 lett. (Maszol.ro) AZ ERDŐ MARAD AZ ÁLLAMNAK. Jogtalanul igényeltek vissza az Éltető család leszármazottjai több mint hétezer hektár erdőt a Maros völgyében, Ratosnyán és Palotailván, a területek pedig az állam tulajdonában maradnak – döntött jogerős ítéletében a Botoşani Megyei Törvényszék. Az Éltető család hét örököse 2005-ben nyújtotta be erdő-visszaigénylési kérését, de a Maros megyei földosztó bizottság 2007-ben elutasította, miután megállapította, hogy az Éltető-erdőket a kommunisták hatalomátvétele előtt, az 1945/91-es CASBI-törvény alapján vette át az állam, így a területek nem szolgáltathatók vissza a 2005/247-es restitúciós törvény alapján, amely csak az 1948 utáni államosításokra vonatkozik. Az örökösök ezután perre mentek, az alapfokú döntést hagyta most jóvá a Botoşani Megyei Törvényszék. A Maros megyei prefektúra eddig több, összesen mintegy 80 ezer hektárnyi erdő tulajdonjogáért indított pert nyert meg, 8183 hektár tulajdonjogát sikerült az örökösöknek visszaperelniük. Jelenleg 30–40 ezer hektár erdőért folyik per. Ciprian Dobre korábbi Maros megyei prefektus egyik legfőbb feladatának nevezte annak megakadályozását, hogy a Felső-Maros menti, hajdan magyar nemesi tulajdonban levő erdők visszakerüljenek tulajdonosaikhoz. (Főtér)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Elutasította a Heineken keresetét és megerősítette az Igazi Csíki Sört mint márkát az Európai Bizottság Belső Piaci Harmonizációs Hivatala. A döntést a csíkszentsimoni vállalat tegnap kapta kézhez, egy héttel azután, hogy a Hargita Megyei Törvényszék alapfokon a Heineken Romániának adott igazat.
Lénárd András, az Igazi Csíki Sört gyártó cég többségi tulajdonosa elmondta: „Az Igazi Csíki Sör az európai védjegyhivatalban volt levédve, a bírónak meg kellett volna vizsgálnia, hogy ott miként áll az ügy. ” Az alicantéi hivatal megállapította, hogy az Igazi Csíki Sör és a Ciuc Premium között sem megjelenésben, sem kiejtésben, sem tartalmilag nincs érdemi hasonlóság, a két védjegy sem összetéveszthető. Lénárd úgy véli, ezek után a fellebbviteli bíróságnak meg kell semmisítenie az alapfokú döntést. A Heineken beperelheti az alicantéi hivatalt Luxemburgban. (Transindex) EGYEST KAPOTT TÍZES HELYETT. Tévedésből egyest kapott tízes helyett egy Fehér megyében érettségiző lány matematikából. Ez akkor derült ki, amikor a diák jelezte a megyei érettségiztetőbizottságnál, hogy valami nincs rendben. A bizottság nem várta meg, amíg az érettségiző óvást nyújt be, hanem az országos bizottsággal közösen ellenőrizték a dolgozatot. Az idei megyecserés dolgozatjavításokkal a Fehér megyeiek Szeben megyébe kerültek, ott történt az elírás, amiért Marcela Dărămuş Fehér megyei tanfelügyelő elnézést kért a javító tanárok nevében. A kudzsiri I. D. Lăzărescu-középiskola tanulójának érettségi eredménye végül 9,11 lett. (Maszol.ro) AZ ERDŐ MARAD AZ ÁLLAMNAK. Jogtalanul igényeltek vissza az Éltető család leszármazottjai több mint hétezer hektár erdőt a Maros völgyében, Ratosnyán és Palotailván, a területek pedig az állam tulajdonában maradnak – döntött jogerős ítéletében a Botoşani Megyei Törvényszék. Az Éltető család hét örököse 2005-ben nyújtotta be erdő-visszaigénylési kérését, de a Maros megyei földosztó bizottság 2007-ben elutasította, miután megállapította, hogy az Éltető-erdőket a kommunisták hatalomátvétele előtt, az 1945/91-es CASBI-törvény alapján vette át az állam, így a területek nem szolgáltathatók vissza a 2005/247-es restitúciós törvény alapján, amely csak az 1948 utáni államosításokra vonatkozik. Az örökösök ezután perre mentek, az alapfokú döntést hagyta most jóvá a Botoşani Megyei Törvényszék. A Maros megyei prefektúra eddig több, összesen mintegy 80 ezer hektárnyi erdő tulajdonjogáért indított pert nyert meg, 8183 hektár tulajdonjogát sikerült az örökösöknek visszaperelniük. Jelenleg 30–40 ezer hektár erdőért folyik per. Ciprian Dobre korábbi Maros megyei prefektus egyik legfőbb feladatának nevezte annak megakadályozását, hogy a Felső-Maros menti, hajdan magyar nemesi tulajdonban levő erdők visszakerüljenek tulajdonosaikhoz. (Főtér)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. november 18.
A csíki drón, ami a Google érdeklődését is felkeltette
A csíkszeredai Spider Drone Security nevű, drónokat gyártó cég két alapítója, Lénárd András és Bustya Attila neve is felkerült arra a listára, amely a legjelentősebb közép- és kelet-európai újítókat tömöríti. A cég 2 óra 6 perc és 7 másodperces idővel tartja a kisméretű drónok lebegési világrekordját.
A New Europe 100 (NE100) projekt harmadik kiadásában a lengyel Res Publica Alapítvány, a Financial Times brit nemzetközi napilap, a Google és a Visegrádi Alap állította össze azon közép- és kelet-európaiak listáját, akik jelenleg a régió világszínvonalú innovátorai.
A kezdeményezés célja elismerni azokat az egyéneket vagy csoportokat, amelyek valamilyen módon újítónak számítanak, és valamilyen területen (új találmány, a technológia innovatív használata, a társadalom javára fordított szakértelem) jelentős pozitív hatást kifejtő tevékenységet folytatnak.
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a Google internetes mamutcég közleményében szerdán hozta nyilvánosságra az idei eredményeket. A listán 15 európai ország képviselői szerepelnek, a lengyelek vannak a legtöbben, ezután a csehek és a szlovákok következnek, utánuk pedig a magyar és a román újítók sorakoznak fel 10–10 találmánnyal. Az utóbbiak között szerepel Lénárd András és Bustya Attila az általuk 2008-ban alapított Spider Drone Security nevű közös vállalkozásukkal.
Lénárd András megkeresésünkre elmondta, a Google romániai kirendeltségével egy közös munkanapjuk is volt. „A Google-t minden érdekli, ami technológia, ami újítás, és a Spider Drone Security nevű cégünk tartja jelen pillanatban az ember nélküli repülőszerkezetek levegőben maradási világrekordját, amit több mint egy éve állítottunk fel, de azóta sem tudták megdönteni, pedig több próbálkozás is volt világszinten. A Google és a Financial Times javaslatára kerültünk fel a listára, hiszen az újításoknak köszönhetően valószínűleg felkeltettük az érdeklődést, aminek szívből örülünk. A drónok 70 százalékát mi gyártjuk, saját gépekkel dolgozunk. El kell különíteni a hobbidrónokat az ipari és a hadi drónoktól, amit mi gyártunk, az gyakorlatilag hadi technológia. Ez világviszonylatban egy több millió eurós feltörekvő iparág, és ez megkönnyíti az emberek munkáját a mezőgazdaságtól kezdve az őrző-védő cégekig. Különböző államokkal és multinacionális cégekkel vagyunk kapcsolatba, és jelen pillanatban próbáljuk a céget bővíteni. Úgy gondolom, hogy egy erős technológiai központ tud létrejönni Csíkszentsimonban, amit próbálunk világszinten kamatoztatni, hogy legyen ennek egy gazdasági vonzata is számunkra, illetve Székelyföld számára. Én egyébként üzleti és gazdasági szereplőként veszek részt a vállalkozásban, a technikai tudás Bustya Attila érdeme, ő ezeknek a fejlesztéseknek szánta az életét” – hangsúlyozta Lénárd.
Iszlai Katalin |
A csíkszeredai Spider Drone Security nevű, drónokat gyártó cég két alapítója, Lénárd András és Bustya Attila neve is felkerült arra a listára, amely a legjelentősebb közép- és kelet-európai újítókat tömöríti. A cég 2 óra 6 perc és 7 másodperces idővel tartja a kisméretű drónok lebegési világrekordját.
A New Europe 100 (NE100) projekt harmadik kiadásában a lengyel Res Publica Alapítvány, a Financial Times brit nemzetközi napilap, a Google és a Visegrádi Alap állította össze azon közép- és kelet-európaiak listáját, akik jelenleg a régió világszínvonalú innovátorai.
A kezdeményezés célja elismerni azokat az egyéneket vagy csoportokat, amelyek valamilyen módon újítónak számítanak, és valamilyen területen (új találmány, a technológia innovatív használata, a társadalom javára fordított szakértelem) jelentős pozitív hatást kifejtő tevékenységet folytatnak.
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a Google internetes mamutcég közleményében szerdán hozta nyilvánosságra az idei eredményeket. A listán 15 európai ország képviselői szerepelnek, a lengyelek vannak a legtöbben, ezután a csehek és a szlovákok következnek, utánuk pedig a magyar és a román újítók sorakoznak fel 10–10 találmánnyal. Az utóbbiak között szerepel Lénárd András és Bustya Attila az általuk 2008-ban alapított Spider Drone Security nevű közös vállalkozásukkal.
Lénárd András megkeresésünkre elmondta, a Google romániai kirendeltségével egy közös munkanapjuk is volt. „A Google-t minden érdekli, ami technológia, ami újítás, és a Spider Drone Security nevű cégünk tartja jelen pillanatban az ember nélküli repülőszerkezetek levegőben maradási világrekordját, amit több mint egy éve állítottunk fel, de azóta sem tudták megdönteni, pedig több próbálkozás is volt világszinten. A Google és a Financial Times javaslatára kerültünk fel a listára, hiszen az újításoknak köszönhetően valószínűleg felkeltettük az érdeklődést, aminek szívből örülünk. A drónok 70 százalékát mi gyártjuk, saját gépekkel dolgozunk. El kell különíteni a hobbidrónokat az ipari és a hadi drónoktól, amit mi gyártunk, az gyakorlatilag hadi technológia. Ez világviszonylatban egy több millió eurós feltörekvő iparág, és ez megkönnyíti az emberek munkáját a mezőgazdaságtól kezdve az őrző-védő cégekig. Különböző államokkal és multinacionális cégekkel vagyunk kapcsolatba, és jelen pillanatban próbáljuk a céget bővíteni. Úgy gondolom, hogy egy erős technológiai központ tud létrejönni Csíkszentsimonban, amit próbálunk világszinten kamatoztatni, hogy legyen ennek egy gazdasági vonzata is számunkra, illetve Székelyföld számára. Én egyébként üzleti és gazdasági szereplőként veszek részt a vállalkozásban, a technikai tudás Bustya Attila érdeme, ő ezeknek a fejlesztéseknek szánta az életét” – hangsúlyozta Lénárd.
Iszlai Katalin |
2017. január 27.
A marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását
marosvásárhelyi táblabíróság pénteki ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását - adta hírül az egyik közösségi portálon a sör gyártója.
Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát. A marosvásárhelyi táblabíróság szóvivője az MTI-nek elmondta: a táblabíróság elutasította az Igazi Csíki Sört gyártó Lixid Project Kft. és az ezt létrehozó Lénárd András fellebbezését, és érvényben hagyta a 2015 júliusában hozott ítéletet.
Az elsőfokú ítéletben a bíróság elrendelte, hogy a gyártó az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül vonja vissza Igazi Csíki Sör néven árult termékét a piacról, és a visszavont terméket semmisítse meg. Azt is megtiltotta a Lixid Project Kft.-nek, hogy awww.csikisor.com és a www.csikisor.ro domainneveket használja
MTI
Szabadság (Kolozsvár)
marosvásárhelyi táblabíróság pénteki ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását - adta hírül az egyik közösségi portálon a sör gyártója.
Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát. A marosvásárhelyi táblabíróság szóvivője az MTI-nek elmondta: a táblabíróság elutasította az Igazi Csíki Sört gyártó Lixid Project Kft. és az ezt létrehozó Lénárd András fellebbezését, és érvényben hagyta a 2015 júliusában hozott ítéletet.
Az elsőfokú ítéletben a bíróság elrendelte, hogy a gyártó az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül vonja vissza Igazi Csíki Sör néven árult termékét a piacról, és a visszavont terméket semmisítse meg. Azt is megtiltotta a Lixid Project Kft.-nek, hogy awww.csikisor.com és a www.csikisor.ro domainneveket használja
MTI
Szabadság (Kolozsvár)
2017. január 31.
Nem maradt közömbös az Igazi Csíki Sör ügyében a megyei tanács
Elvi határozatot hozott Hargita Megye Tanácsa arról, hogy kiáll az Igazi Csíki Sör mellett – számol be a megyei önkormányzat sajtóirodája.
A január 30-ai rendkívüli tanácsülésre meghívták az említett sört előállító vállalkozás, valamint a felperes Heineken képviselőit is, ám csak az előbbiek voltak jelen. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla jogerős ítéletében helyt adott a Heineken Románia Rt. keresetének, és megtiltotta a Lixid Projekt Kft.-nek az Igazi Csíki Sör márkanév használatát, illetve az ezen a néven futó termék további gyártását és forgalmazását.
A megyei tanács mezőgazdasági szakbizottsága nevében Kolumbán Dávid tanácsos egy felkéréstervezetet terjesztett elő, amelyben Hargita Megye Tanácsa közvetítő szerepet vállal az ügyben, és kéri a felperest, oldják meg békés úton a helyzetet.
A tervezetet a testület egyhangúlag elfogadta. Elhangzott, az Igazi Csíki Sör is rendelkezik a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Székely termék védjeggyel, ezáltal pedig a megyei tanácsnak szerződése van a termelővel. Ráadásul a térség identitását jeleníti meg a termék, erre pedig már turizmus is épül.
Szót kapott Lénárd András, az Igazi Csíki Sört előállító cég tulajdonosa, aki kilátástalannak tartja a kialakult helyzetet, mivel a bírósági döntés értelmében harminc napon belül vissza kell vonnia a csíki sörös címkével ellátott termékeket a mintegy ötezer értékesítési pontról. Elmondta, hogy Csíkszentsimonban kisebb vállalkozói központ kezdett létrejönni a sörgyár révén, és a brandre számos más tevékenységet épített. Értékelte a megyei tanácsi testület segítő szándékát, de úgy vélte, egy több mint kétszáz országban jelen lévő vállalkozással szemben egy elvi határozat nem tud segíteni.
Hajdu Gábor, a vállalkozás jogi képviselője szerint ugyanakkor minden segítség jól fog, így a testületé is, amelynek tagjaira összesen több mint százezren szavaztak a tavalyi helyhatósági választásokon, ezért a megye több mint háromszázezres közössége nevében véleményt nyilváníthat.
Székelyhon.ro
Elvi határozatot hozott Hargita Megye Tanácsa arról, hogy kiáll az Igazi Csíki Sör mellett – számol be a megyei önkormányzat sajtóirodája.
A január 30-ai rendkívüli tanácsülésre meghívták az említett sört előállító vállalkozás, valamint a felperes Heineken képviselőit is, ám csak az előbbiek voltak jelen. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla jogerős ítéletében helyt adott a Heineken Románia Rt. keresetének, és megtiltotta a Lixid Projekt Kft.-nek az Igazi Csíki Sör márkanév használatát, illetve az ezen a néven futó termék további gyártását és forgalmazását.
A megyei tanács mezőgazdasági szakbizottsága nevében Kolumbán Dávid tanácsos egy felkéréstervezetet terjesztett elő, amelyben Hargita Megye Tanácsa közvetítő szerepet vállal az ügyben, és kéri a felperest, oldják meg békés úton a helyzetet.
A tervezetet a testület egyhangúlag elfogadta. Elhangzott, az Igazi Csíki Sör is rendelkezik a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Székely termék védjeggyel, ezáltal pedig a megyei tanácsnak szerződése van a termelővel. Ráadásul a térség identitását jeleníti meg a termék, erre pedig már turizmus is épül.
Szót kapott Lénárd András, az Igazi Csíki Sört előállító cég tulajdonosa, aki kilátástalannak tartja a kialakult helyzetet, mivel a bírósági döntés értelmében harminc napon belül vissza kell vonnia a csíki sörös címkével ellátott termékeket a mintegy ötezer értékesítési pontról. Elmondta, hogy Csíkszentsimonban kisebb vállalkozói központ kezdett létrejönni a sörgyár révén, és a brandre számos más tevékenységet épített. Értékelte a megyei tanácsi testület segítő szándékát, de úgy vélte, egy több mint kétszáz országban jelen lévő vállalkozással szemben egy elvi határozat nem tud segíteni.
Hajdu Gábor, a vállalkozás jogi képviselője szerint ugyanakkor minden segítség jól fog, így a testületé is, amelynek tagjaira összesen több mint százezren szavaztak a tavalyi helyhatósági választásokon, ezért a megye több mint háromszázezres közössége nevében véleményt nyilváníthat.
Székelyhon.ro
2017. február 1.
Elvi határozatban áll ki az Igazi Csíki Sör mellett Hargita megye tanácsa
Elvi határozatot hozott Hargita Megye Tanácsa a január 30-i rendkívüli ülésén arról, hogy kiáll az Igazi Csíki Sör mellett - közölte a megyei tanács. "Az Igazi Csíki Sör ügyében született ítélet kapcsán Hargita Megye Tanácsa mint a helyi közösség képviselője és mint a Székely termék védjegy tulajdonosa – amellyel az említett termék rendelkezik – azzal a kéréssel fordul a felperes Heineken Romania Rt.-hez, hogy a helyi termelőt ne sújtsa további perekkel, és próbálja meg békés úton rendezni a jogi vitát. A mezőgazdasági szakbizottság álláspontja szerint az Igazi Csíki Sör megnevezés, illetve arculat a helyi közösség identitására épül, nem megtévesztő, a fogyasztók meg tudják különböztetni a két vállalat termékét" - áll a határozatban. A határozat szerint ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa közvetítő szerepet vállal a felek között az ügy rendezésében, és kész arra, hogy képviselőket küldjön a Heineken nemzetközi vezetőségéhez. Borboly Csaba megyei tanácselnök az ülésen elmondta, az Igazi Csíki Sör is rendelkezik a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Székely termék védjeggyel, ezáltal pedig a megyei tanácsnak szerződése van a termelővel. Szerinte a térség identitását jeleníti meg a termék, erre pedig már turizmus is épül. Borboly arról is beszélt, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzőseinek lehetséges életpályát, valamint a térségben sok munkahelyet is jelent ez a vállalkozás. Az ülésen Lénárd András, az Igazi Csíki Sört előállító cég tulajdonosa is felszólalt, aki elmondta, hogy igazságtalannak tartja a döntést, mert az általa használt márkanevet előtte senki nem védte le sem itthon, sem külföldön, ugyanakkor az általuk levédett formában az európai uniós márkahivatal elfogadta. A vállalkozó kilátástalannak tartotta a kialakult helyzetet, mivel a bírósági döntés értelmében harminc napon belül vissza kell vonnia a csíki sörös címkével ellátott termékeket a mintegy ötezer értékesítési pontról. Lénárd szerint Csíkszentsimonban kisebb vállalkozói központ kezdett létrejönni a sörgyár révén, és a brandre számos más tevékenységet épített. A tulajdonos értékelte a megyei tanácsi testület segítő szándékát, de úgy vélte, egy több mint kétszáz országban jelen lévő vállalkozással szemben egy elvi határozat nem tud segíteni. Hajdu Gábor, a vállalkozás jogi képviselője szerint minden segítség jól fog, így a testületé is, amelynek tagjaira összesen több mint százezren szavaztak a tavalyi helyhatósági választásokon, ezért a megye több mint háromszázezres közössége nevében véleményt nyilváníthat. A megyei tanács felkérésével azt tudja elérni a nagy céggel szemben, hogy az talán eláll a szándékától - idézi a jogászt a megyei tanács közleménye. (hírszerk.)
Transindex.ro
Elvi határozatot hozott Hargita Megye Tanácsa a január 30-i rendkívüli ülésén arról, hogy kiáll az Igazi Csíki Sör mellett - közölte a megyei tanács. "Az Igazi Csíki Sör ügyében született ítélet kapcsán Hargita Megye Tanácsa mint a helyi közösség képviselője és mint a Székely termék védjegy tulajdonosa – amellyel az említett termék rendelkezik – azzal a kéréssel fordul a felperes Heineken Romania Rt.-hez, hogy a helyi termelőt ne sújtsa további perekkel, és próbálja meg békés úton rendezni a jogi vitát. A mezőgazdasági szakbizottság álláspontja szerint az Igazi Csíki Sör megnevezés, illetve arculat a helyi közösség identitására épül, nem megtévesztő, a fogyasztók meg tudják különböztetni a két vállalat termékét" - áll a határozatban. A határozat szerint ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa közvetítő szerepet vállal a felek között az ügy rendezésében, és kész arra, hogy képviselőket küldjön a Heineken nemzetközi vezetőségéhez. Borboly Csaba megyei tanácselnök az ülésen elmondta, az Igazi Csíki Sör is rendelkezik a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Székely termék védjeggyel, ezáltal pedig a megyei tanácsnak szerződése van a termelővel. Szerinte a térség identitását jeleníti meg a termék, erre pedig már turizmus is épül. Borboly arról is beszélt, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzőseinek lehetséges életpályát, valamint a térségben sok munkahelyet is jelent ez a vállalkozás. Az ülésen Lénárd András, az Igazi Csíki Sört előállító cég tulajdonosa is felszólalt, aki elmondta, hogy igazságtalannak tartja a döntést, mert az általa használt márkanevet előtte senki nem védte le sem itthon, sem külföldön, ugyanakkor az általuk levédett formában az európai uniós márkahivatal elfogadta. A vállalkozó kilátástalannak tartotta a kialakult helyzetet, mivel a bírósági döntés értelmében harminc napon belül vissza kell vonnia a csíki sörös címkével ellátott termékeket a mintegy ötezer értékesítési pontról. Lénárd szerint Csíkszentsimonban kisebb vállalkozói központ kezdett létrejönni a sörgyár révén, és a brandre számos más tevékenységet épített. A tulajdonos értékelte a megyei tanácsi testület segítő szándékát, de úgy vélte, egy több mint kétszáz országban jelen lévő vállalkozással szemben egy elvi határozat nem tud segíteni. Hajdu Gábor, a vállalkozás jogi képviselője szerint minden segítség jól fog, így a testületé is, amelynek tagjaira összesen több mint százezren szavaztak a tavalyi helyhatósági választásokon, ezért a megye több mint háromszázezres közössége nevében véleményt nyilváníthat. A megyei tanács felkérésével azt tudja elérni a nagy céggel szemben, hogy az talán eláll a szándékától - idézi a jogászt a megyei tanács közleménye. (hírszerk.)
Transindex.ro
2017. február 3.
A ROMÁN SOVINIZMUSNAK NINCS HATÁRA
Betiltották a Székelyföldön előállított, Erdély-szerte és Magyarországon is igen népszerű Igazi Csíki Sör gyártását, palackozását és forgalmazását Romániában. A több évszázados eredeti receptúra alapján készített kézműves sör sírásója a Marosvásárhelyi Táblabíróság. A jogerős ítélet elrendelte a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra mindenfajta termékének megsemmisítését, amelyen magyar felirat van, a gyártó gépsortól kezdve a több ezer hűtőládán keresztül a palackok címkéjéig. Tette mindezt a táblabíróság annak ellenére, hogy a Lénárd András vezette manufaktúra nemzetközi fórumon tavaly decemberben másodfokon is igazat kapott az őt perelő multinacionális sörgyártóval, a Heineken Romániával szemben. A holland multi azt kifogásolta, hogy az Igazi Csíki Sör elnevezés megtévesztően hasonlít az ő Ciuc Premium márkanevükhöz. A spanyolországi székhelyű európai Belső Piaci Harmonizációs Hivatal megállapította, a két elnevezés között sem megjelenésben, sem tartalmilag, sem kiejtésben nem áll fenn hasonlóság.
Miről van itt szó? Nem másról, mint a román sovinizmus tombolásáról. Ne legyen magyar nevű népszerű, jó minőségű termék. Ne legyen jól fejlődő székely vállalkozás, ne legyen 140 embernek munkahelye Csíkszentsimonban. A magyarok kirekesztéséért, ellehetetlenítéséért folytatott harcban az sem számít, hogy egy uniós nemzetközi szervezet kétszer is a székelyeknek adott igazat ebben a kérdésben. Az egész eljárás ellenkezik a józan ésszel, szembemegy az európai uniós gyakorlattal, negligálja egy nemzetközi szakmai szervezet másodfokú határozatát, állásfoglalását.
Mindez beletartozik abba a kampányszerű folyamatba, melynek során minden szinten támadják a magyar nyelv használatát, semmibe véve a hatályos törvényeket; rágalmazzák, lejáratják, perbe fogják a magyarság elismert, nemzeti érzelmű, sikeres társadalmi és politikai vezetőit. Horea, Closca, Avram Iancu, a Maniu-gárda, Nicolae Ceausescu utódai keményen dolgoznak. A XXI. században már nem tömeggyilkosságokkal akarnak teret és hazát nyerni, hanem kivándorlásra vagy asszimilációra kényszerítéssel. Talán humánusabb, de ez sem elfogadható.
A teljes Kárpát-medencei magyar politikumnak fel kell lépnie a dühöngő román sovinizmussal szemben. Elsősorban Székelyföldön, a Partiumban, Máramarosban, Nyugat-Bánságban. Nem tisztem innen Budapestről tanácsot adni egy ilyen konkrét ügyben (általános nemzeti sorskérdésekben annál inkább összmagyar egyeztetések és döntések szükségesek!), de minél szélesebb körű és elszánt a tiltakozás, annál sikeresebb lesz. A Heineken termékek bojkottja már elindult, de ez a politikát egyáltalán nem érdekli. Nagy létszámú tüntetések és kiterjedt polgári elégedetlenségi mozgalmak annál inkább. Erre az uniós környezet is felfigyel. A hír eljut Alicantéba, az európai Belső Piaci Harmonizációs Hivatalba, ami csökkenti Románia nemzetközi tekintélyét. Ez elősegíti a Csíki Sör Manufaktúra további jogorvoslati lehetőségét, és (részben) gátat szabhat további önkényes, soviniszta eljárásoknak.
Őszintén megvallom, részemről ennek a kérdésnek szubjektív oldala is van. Nagyon szeretem az Igazi Csíki Sört. Valódi kézműves termék, mely az eredeti, 1548-ban papírra vetett eljárás szerint készül, a régi, 1516-os bajor tisztasági recept betartásával, modern kémiai összetevők nélkül. Ennek megfelelően a 2014 óta gyártott székely sör csak árpamalátát, komlót, élesztőt és vizet tartalmaz. De nem akármilyen minőségű vizet! A Hargita lábainál fakadó tiszta források vizét. Aki szereti a sört – sokan vannak – és egyszer megkóstolta, nem felejti el kitűnő ízét, különlegesen tiszta zamatát. Rájön, most ivott talán először igazi sört. Egy ideje már Magyarországon is kapható. Meddig? Reméljük, az idők végezetéig.
Csóti György
A szerző a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója
Magyar Idők (Budapest)
Betiltották a Székelyföldön előállított, Erdély-szerte és Magyarországon is igen népszerű Igazi Csíki Sör gyártását, palackozását és forgalmazását Romániában. A több évszázados eredeti receptúra alapján készített kézműves sör sírásója a Marosvásárhelyi Táblabíróság. A jogerős ítélet elrendelte a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra mindenfajta termékének megsemmisítését, amelyen magyar felirat van, a gyártó gépsortól kezdve a több ezer hűtőládán keresztül a palackok címkéjéig. Tette mindezt a táblabíróság annak ellenére, hogy a Lénárd András vezette manufaktúra nemzetközi fórumon tavaly decemberben másodfokon is igazat kapott az őt perelő multinacionális sörgyártóval, a Heineken Romániával szemben. A holland multi azt kifogásolta, hogy az Igazi Csíki Sör elnevezés megtévesztően hasonlít az ő Ciuc Premium márkanevükhöz. A spanyolországi székhelyű európai Belső Piaci Harmonizációs Hivatal megállapította, a két elnevezés között sem megjelenésben, sem tartalmilag, sem kiejtésben nem áll fenn hasonlóság.
Miről van itt szó? Nem másról, mint a román sovinizmus tombolásáról. Ne legyen magyar nevű népszerű, jó minőségű termék. Ne legyen jól fejlődő székely vállalkozás, ne legyen 140 embernek munkahelye Csíkszentsimonban. A magyarok kirekesztéséért, ellehetetlenítéséért folytatott harcban az sem számít, hogy egy uniós nemzetközi szervezet kétszer is a székelyeknek adott igazat ebben a kérdésben. Az egész eljárás ellenkezik a józan ésszel, szembemegy az európai uniós gyakorlattal, negligálja egy nemzetközi szakmai szervezet másodfokú határozatát, állásfoglalását.
Mindez beletartozik abba a kampányszerű folyamatba, melynek során minden szinten támadják a magyar nyelv használatát, semmibe véve a hatályos törvényeket; rágalmazzák, lejáratják, perbe fogják a magyarság elismert, nemzeti érzelmű, sikeres társadalmi és politikai vezetőit. Horea, Closca, Avram Iancu, a Maniu-gárda, Nicolae Ceausescu utódai keményen dolgoznak. A XXI. században már nem tömeggyilkosságokkal akarnak teret és hazát nyerni, hanem kivándorlásra vagy asszimilációra kényszerítéssel. Talán humánusabb, de ez sem elfogadható.
A teljes Kárpát-medencei magyar politikumnak fel kell lépnie a dühöngő román sovinizmussal szemben. Elsősorban Székelyföldön, a Partiumban, Máramarosban, Nyugat-Bánságban. Nem tisztem innen Budapestről tanácsot adni egy ilyen konkrét ügyben (általános nemzeti sorskérdésekben annál inkább összmagyar egyeztetések és döntések szükségesek!), de minél szélesebb körű és elszánt a tiltakozás, annál sikeresebb lesz. A Heineken termékek bojkottja már elindult, de ez a politikát egyáltalán nem érdekli. Nagy létszámú tüntetések és kiterjedt polgári elégedetlenségi mozgalmak annál inkább. Erre az uniós környezet is felfigyel. A hír eljut Alicantéba, az európai Belső Piaci Harmonizációs Hivatalba, ami csökkenti Románia nemzetközi tekintélyét. Ez elősegíti a Csíki Sör Manufaktúra további jogorvoslati lehetőségét, és (részben) gátat szabhat további önkényes, soviniszta eljárásoknak.
Őszintén megvallom, részemről ennek a kérdésnek szubjektív oldala is van. Nagyon szeretem az Igazi Csíki Sört. Valódi kézműves termék, mely az eredeti, 1548-ban papírra vetett eljárás szerint készül, a régi, 1516-os bajor tisztasági recept betartásával, modern kémiai összetevők nélkül. Ennek megfelelően a 2014 óta gyártott székely sör csak árpamalátát, komlót, élesztőt és vizet tartalmaz. De nem akármilyen minőségű vizet! A Hargita lábainál fakadó tiszta források vizét. Aki szereti a sört – sokan vannak – és egyszer megkóstolta, nem felejti el kitűnő ízét, különlegesen tiszta zamatát. Rájön, most ivott talán először igazi sört. Egy ideje már Magyarországon is kapható. Meddig? Reméljük, az idők végezetéig.
Csóti György
A szerző a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója
Magyar Idők (Budapest)
2017. március 14.
Elvásik a veres csillag? Betehet a magyar kormány a Heinekennek
Az Igazi Csíki Sör gyártójával Romániában vitába keveredett holland Heineken lehet a magyar kormány által kidolgozott, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról szóló törvényjavaslat első számú célpontja.
Megtiltaná a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács, az ötágú vörös csillag haszonszerzés céljából való felhasználását a magyar kormány frissen beterjesztett, részben a büntető törvénykönyvet módosító javaslata. Magyarországi sajtóbeszámolók szerint ha a budapesti Országgyűlés elfogadja a Lázár János kancelláriaminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénytervezetet, a jogszabály megakadályozná például a Heineken sörök szokásos címkével való árusítását, mivel vörös csillag látható rajtuk.
A 444.hu portál által ismertetett előterjesztés szerint az önkényuralmi jelképeknek kereskedelmi célból történő felhasználhatósága nem olyan jog, amely – a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétben – magasabb rendű lenne az önkényuralmi jelképek tiltásához fűződő közérdeknél. A törvényjavaslat arra is kitér, hogy a kormány egyedileg felmentést adhatna a tilalom alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy „különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik" a jelkép használatához. Viszont az indoklás szerint „önmagában az a tény, hogy a kérelmező önkényuralmi jelképet tartalmazó védjegy jogosultja, nem minősül sem különös méltánylást érdemlő magánérdeknek".
Lázár János kancelláriaminiszter a hódmezővásárhelyi közgyűlésen februárban Heineken-bojkottra szólította a fel a város lakóit, a vendéglátósoktól és a kereskedőktől pedig azt kérte: ne rendeljenek a holland multicég termékeiből. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt közölte, találkozót kezdeményeznek a Heineken vezetőjével és a holland nagykövettel. „Nyilvánvalóan ki fogunk állni a Tiltott Csíki Sör gyártója mellett, s a Heinekennek tudnia kell, mibe bocsátkozik bele" – mondta Lázár, hozzátéve: két hét múlva elutazik a Heinekennel perben álló Igazi Csíki Sör csíkszentsimoni sörfőzdéjébe, hogy személyesen is biztosítsa támogatásáról annak tulajdonosát.
Miután a Heineken februárban pert nyert Romániában az Igazi Csíki Sört gyártó Hargita megyei cég ellen, tulajdonosa megváltoztatta az Igazi Csíki Sör nevét, és immár Igazi Tiltott Sör néven folytatja a termék forgalmazását. A pereskedés azonban továbbra sem ért véget a Lénárd András vállalkozó tulajdonában lévő Lixid Project Kft. és a holland multi között, a Heineken ugyanis bíróságon támadja meg az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának másodfokú, jogerős döntését is, amely szerint – a marosvásárhelyi táblabíróság ítéletével ellentétben – bejegyezhető az Igazi Csíki Sör védjegy. Az uniós szabadalmi hivatal döntése alapján az Igazi Csíki Sör egy unikális márka és nem összetéveszthető a Heineken Románia által gyártott Ciuc Premiummal.
Krónika (Kolozsvár)
Az Igazi Csíki Sör gyártójával Romániában vitába keveredett holland Heineken lehet a magyar kormány által kidolgozott, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról szóló törvényjavaslat első számú célpontja.
Megtiltaná a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács, az ötágú vörös csillag haszonszerzés céljából való felhasználását a magyar kormány frissen beterjesztett, részben a büntető törvénykönyvet módosító javaslata. Magyarországi sajtóbeszámolók szerint ha a budapesti Országgyűlés elfogadja a Lázár János kancelláriaminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénytervezetet, a jogszabály megakadályozná például a Heineken sörök szokásos címkével való árusítását, mivel vörös csillag látható rajtuk.
A 444.hu portál által ismertetett előterjesztés szerint az önkényuralmi jelképeknek kereskedelmi célból történő felhasználhatósága nem olyan jog, amely – a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétben – magasabb rendű lenne az önkényuralmi jelképek tiltásához fűződő közérdeknél. A törvényjavaslat arra is kitér, hogy a kormány egyedileg felmentést adhatna a tilalom alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy „különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik" a jelkép használatához. Viszont az indoklás szerint „önmagában az a tény, hogy a kérelmező önkényuralmi jelképet tartalmazó védjegy jogosultja, nem minősül sem különös méltánylást érdemlő magánérdeknek".
Lázár János kancelláriaminiszter a hódmezővásárhelyi közgyűlésen februárban Heineken-bojkottra szólította a fel a város lakóit, a vendéglátósoktól és a kereskedőktől pedig azt kérte: ne rendeljenek a holland multicég termékeiből. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt közölte, találkozót kezdeményeznek a Heineken vezetőjével és a holland nagykövettel. „Nyilvánvalóan ki fogunk állni a Tiltott Csíki Sör gyártója mellett, s a Heinekennek tudnia kell, mibe bocsátkozik bele" – mondta Lázár, hozzátéve: két hét múlva elutazik a Heinekennel perben álló Igazi Csíki Sör csíkszentsimoni sörfőzdéjébe, hogy személyesen is biztosítsa támogatásáról annak tulajdonosát.
Miután a Heineken februárban pert nyert Romániában az Igazi Csíki Sört gyártó Hargita megyei cég ellen, tulajdonosa megváltoztatta az Igazi Csíki Sör nevét, és immár Igazi Tiltott Sör néven folytatja a termék forgalmazását. A pereskedés azonban továbbra sem ért véget a Lénárd András vállalkozó tulajdonában lévő Lixid Project Kft. és a holland multi között, a Heineken ugyanis bíróságon támadja meg az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának másodfokú, jogerős döntését is, amely szerint – a marosvásárhelyi táblabíróság ítéletével ellentétben – bejegyezhető az Igazi Csíki Sör védjegy. Az uniós szabadalmi hivatal döntése alapján az Igazi Csíki Sör egy unikális márka és nem összetéveszthető a Heineken Románia által gyártott Ciuc Premiummal.
Krónika (Kolozsvár)
2017. március 22.
Borboly a parittya köveként „közvetítene” Dávid és Góliát harcában
Borboly Csaba kedden a Krónikának elismerte, hogy március 8-án Budapesten ismertette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a Hargita Megyei Tanács álláspontját az Igazi Csíki Sört előállító székelyföldi sörmanufaktúrát ért „jogi hercehurcáról". A tanácselnök ugyanakkor nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek.
Amint arról beszámoltunk, immár nem rejtik véka alá a magyar kormány képviselői, hogy a Heinekennek az Igazi Csíki Sör elleni peres eljárása miatt igyekeznek móresre tanítani a holland sörgyártót az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának betiltását célzó kezdeményezéssel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a budapesti kormány visszavonná a lex Heineken néven elhíresült törvényjavaslatot. Az Orbán-kabinet illetékesei arra reagáltak az Atv.hu-nak, hogy a Hvg.hu szerint a budapesti kormánypártok kihátrálni készülnek Lázár és Semjén nagy vihart kavart javaslata mögül, amely tiltott önkényuralmi jelkép – a vörös csillag – használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját.
Semjén: a csíki sör megvédése nemzeti ügy, nem gazdasági
Semjén Zsolt leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt üzente: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. „A csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági" – jelentette ki Semjén. A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. „A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba (Borboly Csaba – szerk. megj.) megkeresése után megfogalmazta javaslatát" – idézte a kereszténydemokrata politikust az MTI. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy „egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát".
Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az indítvány hétfő esti parlamenti vitáján elmondta, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalmáról szóló indítvány benyújtásának egyik oka, hogy a Heineken-csoport „piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását". Lázár János tájékoztatása alapján a javaslatukat az Európai Bizottságnak is megküldték egy három hónapos notifikációs eljárásra, a kedvező elbírálás esetén pedig Magyarországon tilossá válhat a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács, az ötágú vörös csillag, valamint ezeket tartalmazó jelképek megjelenítése haszonszerzés céljából. A Krónika úgy tudja, Lázár János és a hódmezővásárhelyi képviselő-testület tagjai a napokban látogatást tesznek az immár Igazi Tiltott Sört előállító csíkszentsimoni gyárban, hogy támogatásukról biztosítsák annak tulajdonosát, Lénárd András vállalkozót.
Borboly: Dávid és Góliát harca ez
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kedden nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek. „Dávid és Góliát harcához tudnám hasonlítani a multinacionális cég és a helyi sörmanufaktúra helyzetét. És bár kilátástalannak látszik a helyzet, a megyei tanács és a magyar kormány lehet a kő és a parittya" – fogalmazott a Krónikának Borboly.
Az elöljáró elmondta, ő a párbeszéd és a közös megoldáskeresés híve, majd emlékeztetett: januári ülésén elfogadott állásfoglalásában a Hargita megyei önkormányzat közvetítő szerepet vállalt az ügyben, és felkérte a védjegyvitát kirobbantó holland multinacionális vállalatot, álljon el a csíkszentsimoni sörmanufaktúra elleni pertől, és oldják meg békés úton a jogi konfliktust. Mivel a Heinekentől nem kaptak választ, a közgyűlés a társaság bukaresti, adott esetben pedig hollandiai vezetőségéhez készül fordulni. Borboly Csaba ugyanakkor arra hivatkozva biztosította támogatásáról a simoni sörgyárat, hogy a Heineken által Romániában megnyert márkavédelmi per nyomán Igazi Tiltott Sör néven előállított ital rendelkezik a Hargita megyei önkormányzat által birtokolt székely termék védjeggyel, továbbá a sörmanufaktúra 140 családnak biztosít megélhetést, és „Székelyföld jó hírét vitte el az anyaországba és szerte Európába".
Közben Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője közölte: több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat, amelyről vita van a Fideszben, ám a képviselőcsoportban nem született olyan döntés, hogy „ejtenék" a javaslatot. A politikus elmondta, nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal" fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak." „Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene" – fogalmazott Kósa, példaként említve, hogy a Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, holott abban van önkényuralmi jelkép.
Közölte azt is, hogy a problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó. Kósa Lajos megerősítette egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat, valamint az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti romániai védjegyvita. „Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni, ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról" – foglalt állást a kormánypárti politikus.
Mint ismert, a Heineken a napokban fordult az Európai Unió luxemburgi bíróságához az Igazi Csíki Sör védjegyének visszavonása érdekében, megtámadva a csíkszentsimoni manufaktúra termékének nyújtott uniós védjegyet. Miután a Heineken februárban pert nyert a marosvásárhelyi táblabíróságon Lénárd András vállalkozása ellen, tulajdonosa megváltoztatta az Igazi Csíki Sör nevét, és immár Igazi Tiltott Sör néven folytatja a termék forgalmazását.
Krónika (Kolozsvár)
Borboly Csaba kedden a Krónikának elismerte, hogy március 8-án Budapesten ismertette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a Hargita Megyei Tanács álláspontját az Igazi Csíki Sört előállító székelyföldi sörmanufaktúrát ért „jogi hercehurcáról". A tanácselnök ugyanakkor nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek.
Amint arról beszámoltunk, immár nem rejtik véka alá a magyar kormány képviselői, hogy a Heinekennek az Igazi Csíki Sör elleni peres eljárása miatt igyekeznek móresre tanítani a holland sörgyártót az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának betiltását célzó kezdeményezéssel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a budapesti kormány visszavonná a lex Heineken néven elhíresült törvényjavaslatot. Az Orbán-kabinet illetékesei arra reagáltak az Atv.hu-nak, hogy a Hvg.hu szerint a budapesti kormánypártok kihátrálni készülnek Lázár és Semjén nagy vihart kavart javaslata mögül, amely tiltott önkényuralmi jelkép – a vörös csillag – használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját.
Semjén: a csíki sör megvédése nemzeti ügy, nem gazdasági
Semjén Zsolt leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt üzente: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. „A csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági" – jelentette ki Semjén. A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. „A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba (Borboly Csaba – szerk. megj.) megkeresése után megfogalmazta javaslatát" – idézte a kereszténydemokrata politikust az MTI. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy „egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát".
Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az indítvány hétfő esti parlamenti vitáján elmondta, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalmáról szóló indítvány benyújtásának egyik oka, hogy a Heineken-csoport „piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását". Lázár János tájékoztatása alapján a javaslatukat az Európai Bizottságnak is megküldték egy három hónapos notifikációs eljárásra, a kedvező elbírálás esetén pedig Magyarországon tilossá válhat a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács, az ötágú vörös csillag, valamint ezeket tartalmazó jelképek megjelenítése haszonszerzés céljából. A Krónika úgy tudja, Lázár János és a hódmezővásárhelyi képviselő-testület tagjai a napokban látogatást tesznek az immár Igazi Tiltott Sört előállító csíkszentsimoni gyárban, hogy támogatásukról biztosítsák annak tulajdonosát, Lénárd András vállalkozót.
Borboly: Dávid és Góliát harca ez
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kedden nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek. „Dávid és Góliát harcához tudnám hasonlítani a multinacionális cég és a helyi sörmanufaktúra helyzetét. És bár kilátástalannak látszik a helyzet, a megyei tanács és a magyar kormány lehet a kő és a parittya" – fogalmazott a Krónikának Borboly.
Az elöljáró elmondta, ő a párbeszéd és a közös megoldáskeresés híve, majd emlékeztetett: januári ülésén elfogadott állásfoglalásában a Hargita megyei önkormányzat közvetítő szerepet vállalt az ügyben, és felkérte a védjegyvitát kirobbantó holland multinacionális vállalatot, álljon el a csíkszentsimoni sörmanufaktúra elleni pertől, és oldják meg békés úton a jogi konfliktust. Mivel a Heinekentől nem kaptak választ, a közgyűlés a társaság bukaresti, adott esetben pedig hollandiai vezetőségéhez készül fordulni. Borboly Csaba ugyanakkor arra hivatkozva biztosította támogatásáról a simoni sörgyárat, hogy a Heineken által Romániában megnyert márkavédelmi per nyomán Igazi Tiltott Sör néven előállított ital rendelkezik a Hargita megyei önkormányzat által birtokolt székely termék védjeggyel, továbbá a sörmanufaktúra 140 családnak biztosít megélhetést, és „Székelyföld jó hírét vitte el az anyaországba és szerte Európába".
Közben Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője közölte: több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat, amelyről vita van a Fideszben, ám a képviselőcsoportban nem született olyan döntés, hogy „ejtenék" a javaslatot. A politikus elmondta, nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal" fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak." „Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene" – fogalmazott Kósa, példaként említve, hogy a Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, holott abban van önkényuralmi jelkép.
Közölte azt is, hogy a problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó. Kósa Lajos megerősítette egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat, valamint az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti romániai védjegyvita. „Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni, ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról" – foglalt állást a kormánypárti politikus.
Mint ismert, a Heineken a napokban fordult az Európai Unió luxemburgi bíróságához az Igazi Csíki Sör védjegyének visszavonása érdekében, megtámadva a csíkszentsimoni manufaktúra termékének nyújtott uniós védjegyet. Miután a Heineken februárban pert nyert a marosvásárhelyi táblabíróságon Lénárd András vállalkozása ellen, tulajdonosa megváltoztatta az Igazi Csíki Sör nevét, és immár Igazi Tiltott Sör néven folytatja a termék forgalmazását.
Krónika (Kolozsvár)
2017. március 24.
Lázár János a magyar kormány támogatásáról biztosította a Csíki Sör Manufaktúrát
Csíkszentsimonba látogatott pénteken Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a magyar kormány támogatásáról biztosítsa a Csíki Sör Manufaktúrát. Reményei szerint a közeljövőben megegyezés születhet a felek között, ellenkező esetben azonban a magyar kormány kész további eszközök bevetésére a multinacionális cég ellen.
A csíkszentsimoni látogatás kezdetén többek között Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Hódmezővásárhely önkormányzati képviselői, Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosa, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, illetve Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere rövid megbeszélést tartottak a gyár székhelyén. A beszélgetést gyárlátogatás követte, amely során a miniszter megtekinthette a sör előállítási folyamatának egyes állomásait, végül pedig, noha az elmondása szerint nem fogyaszt alkoholt, megkóstolta az Igazi Tiltott Sör szűretlen változatát. A gyárlátogatás után ismét megbeszélést tartottak, ennek eredményeiről sajtótájékoztatón számoltak be.
Egy közösséghez tartozunk Bálint Gabriella hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselő beszédének elején hangsúlyozta, február harmadikán született meg városukban az a határozat, amelyben szentesítették, hogy a csíki székelyek törekvései mellett állnak, és nem hagyják őket magukra a Heineken sörgyárral szemben vívott harcban. Tettük mindezt a székely-magyar összetartozás jegyében, és abban a hitben, hogy mindannyian egy közösséghez tartozunk, egy vérből valók vagyunk, és hisszük azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért – hangsúlyozta Bálint Gabriella. Megtisztelőnek nevezte a magyar kormány hozzáállását Borboly Csaba és megköszönte, hogy felvállalták az Igazi Csíki Sör támogatását. „Ez a kiállás Székelyföld számára egy komoly üzenettel bír. Azt gondolom, hogy ott szövetségesek, ahol kell. Hargita Megye Tanácsát nem csak a becsület kötelezi, hanem a szerződés is, hiszen 2015 novemberétől az Igazi Csíki Sör a székely termék mozgalom tagja. Együttes erővel tudjuk megvédeni magunkat, még ha kevésnek is tűnünk, de nem vagyunk kevesen, hiszen ez a példa is jól mutatja, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyarság mindig ki tud egészülni a 13 milliós Kárpát-medencei magyarsággal” – magyarázta Borboly.
Lénárd András megköszönte a hódmezővásárhelyi testület, valamint a magyar kormány teljes mellszélességű támogatását. „Köszönöm a miniszterelnök úrnak és az egész magyar kormánynak, hogy itt vannak velünk, amikor bajban vagyunk és segítő kezet nyújtanak. Ez nagyon jólesett, és már látunk abban lehetőséget, hogy a multinacionális céggel a következő napokban, hetekben tárgyalások által le tudjuk zárni ezt a vitát” – emelte ki Lénárd.
Minden magyar vállalkozás számít Lázár János beszéde elején humorosan leszögezte, hogy mivel sörivásra kényszerült, arra kéri a jelenlévőket, nézzék el, ha ez befolyásolja a mondanivalóját. „Ettől eltekintve mindenkit arra buzdítok, hogy igyon Igazi Csíki Sört, mert jó minőséget tapasztaltam, és jelentem, hogy rendben van. Orbán Viktor miniszterelnök úr megbízásából azért jöttem, hogy a magyar kormány segítségét Dávid és Góliát harcában felajánljam nemcsak az Igazi Csíki Sörnek, hanem minden hazai és határon túli magyar vállalkozásnak. A magyar kormány kötelessége, hogy minden vállalkozásnak az ország határain belül és kívül segítséget nyújtson, amennyiben azok bajban vannak vagy fejlődni akarnak. Meg kell védenünk minden nemzeti érdeket, magyar érdek nem sérülhet következmények nélkül. Védenünk kell a magyar vállalkozásokat abban az esetben, ha mások visszaélnek a hatalmukkal. Itt arról van szó, hogy egy nagyon nagy vállalat, a Heineken-csoport visszaélt a hatalmával, és kis híján térdre kényszerített egy magyar vállalkozást itt Csíkban. Azzal, hogy a miniszterelnök úr ideküldött és arra kért, hogy kérdezzem meg a tulajdonost, a cég dolgozóit, hogy miben tudunk segíteni, azt akarjuk üzenni, hogy minden magyar vállalkozás számít a kormánynak, minden magyar érdeket meg fogunk védeni – biztosított Lázár.
Élni és élni hagyni A miniszter továbbá hangsúlyozta, azt szeretnék, ha mindenki tudná Közép-Európában, hogy a magyar kormány célja egy erős nemzeti gazdaság felépítése, ebbe pedig a határon túli vállalkozások is beletartoznak. „Azt kérjük a Heineken-csoporttól, hogy az élni és élni hagyni elvet érvényesítsék. Reméljük, a Csíki Sör vezetősége és a Heineken-csoport között kialakul a párbeszéd, tárgyalások lesznek, és ezek eredménnyel végződnek. A magyar kormány azt tanácsolja az Igazi Csíki Sörnek, hogy folytasson tárgyalásokat, a Heinekentől pedig azt kérjük, hogy az élni és élni hagyni elv jegyében egy jó megállapodásra törekedjen. Reméljük, hogy a következő egy hónapban egy védjegyhasználati megállapodás születhet. Az az igazság, hogy ha a Heineken elutasítja az együttműködést és nem haladnak előre a tárgyalások, illetve nem lesz megegyezés, és továbbra is el akarják taposni az Igazi Csíki Sört, akkor a kormány kezében még számos olyan eszköz van, amelyet készen állunk a magyar nemzet érdekében bevetni. Magyarországon és az ország határain kívül szeretnénk erősíteni a sörmanufaktúrákat, ezért a miniszterelnök úr döntése alapján a kormány azt javasolja az országgyűlésnek, hogy a jövedéki adó kedvezményt még az idén emelje meg. Az Európai Unió irányelvei lehetővé teszik, hogy a manufakturális sörgyárak jövedéki adó kedvezményben részesüljenek. Ez az Igazi Csíki Sört is érinteni fogja, hiszen a magyarországi értékesítés kapcsán árusításkor a jövedéki adó felét kellene kifizetni” – tette hozzá a miniszter. Lázár János erdélyi látogatása során az Igazi Csíki Sör ügye mellett Borboly Csabával Hargita megye fejlesztési terveiről is tárgyalt, illetve a sörgyárnál tett látogatás után Sepsiszentgyörgyre utazott, hogy Antal Árpád polgármesterrel is egyeztessen.
-
A márkavitáról
A Heineken holland multinacionális társaság hazai leányvállalata szellemi tulajdon megsértésére hivatkozva perelte be a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra üzemeltetőjét az Igazi Csíki Sör márkanév használata miatt. A Marosvásárhelyi Táblabíróság január végén kiközölt jogerős ítélete szerint tilos a jövőben a termék gyártása és forgalmazása, emellett a táblabíróság elrendelte az Igazi Csíki Sör gyártásánál használt, ezzel a márkanévvel ellátott eszközök megsemmisítését is. Ezért a csíkszentsimoni manufaktúra vezetősége úgy döntött, ideiglenesen Igazi Tiltott Sör néven folytatják a termék forgalmazását.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro
Csíkszentsimonba látogatott pénteken Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a magyar kormány támogatásáról biztosítsa a Csíki Sör Manufaktúrát. Reményei szerint a közeljövőben megegyezés születhet a felek között, ellenkező esetben azonban a magyar kormány kész további eszközök bevetésére a multinacionális cég ellen.
A csíkszentsimoni látogatás kezdetén többek között Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Hódmezővásárhely önkormányzati képviselői, Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosa, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, illetve Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere rövid megbeszélést tartottak a gyár székhelyén. A beszélgetést gyárlátogatás követte, amely során a miniszter megtekinthette a sör előállítási folyamatának egyes állomásait, végül pedig, noha az elmondása szerint nem fogyaszt alkoholt, megkóstolta az Igazi Tiltott Sör szűretlen változatát. A gyárlátogatás után ismét megbeszélést tartottak, ennek eredményeiről sajtótájékoztatón számoltak be.
Egy közösséghez tartozunk Bálint Gabriella hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselő beszédének elején hangsúlyozta, február harmadikán született meg városukban az a határozat, amelyben szentesítették, hogy a csíki székelyek törekvései mellett állnak, és nem hagyják őket magukra a Heineken sörgyárral szemben vívott harcban. Tettük mindezt a székely-magyar összetartozás jegyében, és abban a hitben, hogy mindannyian egy közösséghez tartozunk, egy vérből valók vagyunk, és hisszük azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért – hangsúlyozta Bálint Gabriella. Megtisztelőnek nevezte a magyar kormány hozzáállását Borboly Csaba és megköszönte, hogy felvállalták az Igazi Csíki Sör támogatását. „Ez a kiállás Székelyföld számára egy komoly üzenettel bír. Azt gondolom, hogy ott szövetségesek, ahol kell. Hargita Megye Tanácsát nem csak a becsület kötelezi, hanem a szerződés is, hiszen 2015 novemberétől az Igazi Csíki Sör a székely termék mozgalom tagja. Együttes erővel tudjuk megvédeni magunkat, még ha kevésnek is tűnünk, de nem vagyunk kevesen, hiszen ez a példa is jól mutatja, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyarság mindig ki tud egészülni a 13 milliós Kárpát-medencei magyarsággal” – magyarázta Borboly.
Lénárd András megköszönte a hódmezővásárhelyi testület, valamint a magyar kormány teljes mellszélességű támogatását. „Köszönöm a miniszterelnök úrnak és az egész magyar kormánynak, hogy itt vannak velünk, amikor bajban vagyunk és segítő kezet nyújtanak. Ez nagyon jólesett, és már látunk abban lehetőséget, hogy a multinacionális céggel a következő napokban, hetekben tárgyalások által le tudjuk zárni ezt a vitát” – emelte ki Lénárd.
Minden magyar vállalkozás számít Lázár János beszéde elején humorosan leszögezte, hogy mivel sörivásra kényszerült, arra kéri a jelenlévőket, nézzék el, ha ez befolyásolja a mondanivalóját. „Ettől eltekintve mindenkit arra buzdítok, hogy igyon Igazi Csíki Sört, mert jó minőséget tapasztaltam, és jelentem, hogy rendben van. Orbán Viktor miniszterelnök úr megbízásából azért jöttem, hogy a magyar kormány segítségét Dávid és Góliát harcában felajánljam nemcsak az Igazi Csíki Sörnek, hanem minden hazai és határon túli magyar vállalkozásnak. A magyar kormány kötelessége, hogy minden vállalkozásnak az ország határain belül és kívül segítséget nyújtson, amennyiben azok bajban vannak vagy fejlődni akarnak. Meg kell védenünk minden nemzeti érdeket, magyar érdek nem sérülhet következmények nélkül. Védenünk kell a magyar vállalkozásokat abban az esetben, ha mások visszaélnek a hatalmukkal. Itt arról van szó, hogy egy nagyon nagy vállalat, a Heineken-csoport visszaélt a hatalmával, és kis híján térdre kényszerített egy magyar vállalkozást itt Csíkban. Azzal, hogy a miniszterelnök úr ideküldött és arra kért, hogy kérdezzem meg a tulajdonost, a cég dolgozóit, hogy miben tudunk segíteni, azt akarjuk üzenni, hogy minden magyar vállalkozás számít a kormánynak, minden magyar érdeket meg fogunk védeni – biztosított Lázár.
Élni és élni hagyni A miniszter továbbá hangsúlyozta, azt szeretnék, ha mindenki tudná Közép-Európában, hogy a magyar kormány célja egy erős nemzeti gazdaság felépítése, ebbe pedig a határon túli vállalkozások is beletartoznak. „Azt kérjük a Heineken-csoporttól, hogy az élni és élni hagyni elvet érvényesítsék. Reméljük, a Csíki Sör vezetősége és a Heineken-csoport között kialakul a párbeszéd, tárgyalások lesznek, és ezek eredménnyel végződnek. A magyar kormány azt tanácsolja az Igazi Csíki Sörnek, hogy folytasson tárgyalásokat, a Heinekentől pedig azt kérjük, hogy az élni és élni hagyni elv jegyében egy jó megállapodásra törekedjen. Reméljük, hogy a következő egy hónapban egy védjegyhasználati megállapodás születhet. Az az igazság, hogy ha a Heineken elutasítja az együttműködést és nem haladnak előre a tárgyalások, illetve nem lesz megegyezés, és továbbra is el akarják taposni az Igazi Csíki Sört, akkor a kormány kezében még számos olyan eszköz van, amelyet készen állunk a magyar nemzet érdekében bevetni. Magyarországon és az ország határain kívül szeretnénk erősíteni a sörmanufaktúrákat, ezért a miniszterelnök úr döntése alapján a kormány azt javasolja az országgyűlésnek, hogy a jövedéki adó kedvezményt még az idén emelje meg. Az Európai Unió irányelvei lehetővé teszik, hogy a manufakturális sörgyárak jövedéki adó kedvezményben részesüljenek. Ez az Igazi Csíki Sört is érinteni fogja, hiszen a magyarországi értékesítés kapcsán árusításkor a jövedéki adó felét kellene kifizetni” – tette hozzá a miniszter. Lázár János erdélyi látogatása során az Igazi Csíki Sör ügye mellett Borboly Csabával Hargita megye fejlesztési terveiről is tárgyalt, illetve a sörgyárnál tett látogatás után Sepsiszentgyörgyre utazott, hogy Antal Árpád polgármesterrel is egyeztessen.
-
A márkavitáról
A Heineken holland multinacionális társaság hazai leányvállalata szellemi tulajdon megsértésére hivatkozva perelte be a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra üzemeltetőjét az Igazi Csíki Sör márkanév használata miatt. A Marosvásárhelyi Táblabíróság január végén kiközölt jogerős ítélete szerint tilos a jövőben a termék gyártása és forgalmazása, emellett a táblabíróság elrendelte az Igazi Csíki Sör gyártásánál használt, ezzel a márkanévvel ellátott eszközök megsemmisítését is. Ezért a csíkszentsimoni manufaktúra vezetősége úgy döntött, ideiglenesen Igazi Tiltott Sör néven folytatják a termék forgalmazását.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro
2017. március 27.
Kiegyezett a Csíki Sör Manufaktúra a Heinekennel
Barátságos úton rendezte márkanévvitáját a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken Románia, amely a megállapodás értelmében minden peres ügyet megszüntet a másik fél ellen – jelentette be hétfőn a csíkszentsimoni sörgyár tulajdonosa.
A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn Facebook-oldalán.
A kommüniké szerint a felek megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek „egymás mellett békében meg fognak férni a piacon". A megegyezés része, hogy minden peres ügyet a felek egymás ellen megszüntetnek. A közlemény megállapítja azt is, hogy a konstruktív tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék.
„A mindkét fél részéről tanúsított kompromisszumos kiegyezés után a két cég bizakodóan néz a jövőbe és ezután több időt és energiát tud arra szánni, hogy építse kapcsolatait a közösséggel, partnereivel, fogyasztóival, és így most már csak arra kell összpontosítani, amihez a legjobban értünk: a sör készítéséhez" – olvasható a Lixid Project Kft. működtette manufaktúra által ismertetett közleményben. A csíkszentsimoni sörgyár támogatóin, fogyasztóin, a helyi közösségen kívül Magyarország kormányának is megköszöni az önzetlen segítséget, ugyanakkor köszönetet nyilvánított Hódmezővásárhely városának is. Mint ismert, a magyarországi település képviselő-testülete kiállt az Igazi Csíki Sör mellett a márkanévvitában.
Lázár János, a budapesti miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki csíkszentsimoni látogatása során a magyar kormány nevében tárgyalásra biztatta a Heinekent és a Csíki Sör Manufaktúrát a védjegyhasználat vitájában. Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra vezetője közölte: már csütörtökön elkezdődtek a tárgyalások a Heineken Románia és a csíkszentsimoni sörgyár képviselői között, és bízik abban, hogy megegyezés születik a felek között.
A marosvásárhelyi táblabíróság január 27-i ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását és forgalmazását. Az Igazi Csíki Sör gyártóját a holland multinacionális társaság romániai leányvállalata perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát. A romániai sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszerdában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.
A magyar kormány az elmúlt időszakban nyíltan védelmébe vette a Hargita megyei sörgyárat, az Orbán-kabinet pedig nemrég törvénytervezetet dolgozott ki a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tiltásáról. A jogszabály előírná, hogy nem szabad például horogkeresztet vagy vörös csillagot megjelentetni a különböző termékeken, logókon és címkéken. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a múlt héten újságírói kérdésre nem cáfolta, hogy összefüggés van a Heineken vörös csillagot tartalmazó cégérével, az Igazi Csíki Sör forgalmazásának akadályozása és a kormány törvénytervezete között.
kronika.ro
Barátságos úton rendezte márkanévvitáját a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken Románia, amely a megállapodás értelmében minden peres ügyet megszüntet a másik fél ellen – jelentette be hétfőn a csíkszentsimoni sörgyár tulajdonosa.
A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn Facebook-oldalán.
A kommüniké szerint a felek megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek „egymás mellett békében meg fognak férni a piacon". A megegyezés része, hogy minden peres ügyet a felek egymás ellen megszüntetnek. A közlemény megállapítja azt is, hogy a konstruktív tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék.
„A mindkét fél részéről tanúsított kompromisszumos kiegyezés után a két cég bizakodóan néz a jövőbe és ezután több időt és energiát tud arra szánni, hogy építse kapcsolatait a közösséggel, partnereivel, fogyasztóival, és így most már csak arra kell összpontosítani, amihez a legjobban értünk: a sör készítéséhez" – olvasható a Lixid Project Kft. működtette manufaktúra által ismertetett közleményben. A csíkszentsimoni sörgyár támogatóin, fogyasztóin, a helyi közösségen kívül Magyarország kormányának is megköszöni az önzetlen segítséget, ugyanakkor köszönetet nyilvánított Hódmezővásárhely városának is. Mint ismert, a magyarországi település képviselő-testülete kiállt az Igazi Csíki Sör mellett a márkanévvitában.
Lázár János, a budapesti miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki csíkszentsimoni látogatása során a magyar kormány nevében tárgyalásra biztatta a Heinekent és a Csíki Sör Manufaktúrát a védjegyhasználat vitájában. Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra vezetője közölte: már csütörtökön elkezdődtek a tárgyalások a Heineken Románia és a csíkszentsimoni sörgyár képviselői között, és bízik abban, hogy megegyezés születik a felek között.
A marosvásárhelyi táblabíróság január 27-i ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását és forgalmazását. Az Igazi Csíki Sör gyártóját a holland multinacionális társaság romániai leányvállalata perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát. A romániai sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszerdában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.
A magyar kormány az elmúlt időszakban nyíltan védelmébe vette a Hargita megyei sörgyárat, az Orbán-kabinet pedig nemrég törvénytervezetet dolgozott ki a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tiltásáról. A jogszabály előírná, hogy nem szabad például horogkeresztet vagy vörös csillagot megjelentetni a különböző termékeken, logókon és címkéken. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a múlt héten újságírói kérdésre nem cáfolta, hogy összefüggés van a Heineken vörös csillagot tartalmazó cégérével, az Igazi Csíki Sör forgalmazásának akadályozása és a kormány törvénytervezete között.
kronika.ro
2017. július 26.
AZ UDVARHELYI KÚTMÉRGEZÉS TITKA
TUSVÁNYOSI PROVOKÁCIÓ: EDDIG EZ VOLT A LEGSZÁNALMASABB KORMÁNYELLENES TILTAKOZÁS
Az ellenzéki pártok és a média feszülten leste, milyen konc jut számára az idei Tusványoson. Milyen fincsi is volt az illiberalizmus toposza 2015-ben, hónapokig lehetett csámcsogni rajta. Netán Németh Zsolt ismét idéz egy szakállas góbé viccből és akkor napokig lehet szajkózni, hogy a Fidesz mennyire nem polkorrekt, mondjon le!
Az idén ‒ számukra sajnálatos módon ‒ a miniszterelnök tusványosi beszédébe nem igazán lehetett oly módon belekötni, hogy az szavazatokat hozzon nekik. Nem maradt más hátra, mint fölnagyítani azt a tragikus, katasztrofális és a nemzethalált előrevetítő, apokaliptikus incidenst, miszerint a több ezer ember közül egyedüliként tiltakozó hölgyet egy tahó a hajánál fogva a földre rántotta, majd pedig a biztonságiak kivezették a táborból. Azaz a biztonságiak úgy jártak el a rendbontóval szemben, ahogy az minden fesztiválon szokás.
Azóta ez a főtéma a függetlendemokratikusellenzéki sajtóban. Az i-re a pontot természetesen megint Gyurcsány tette fel: „a magyarokat mindig ott éri támadás, ahol ő megfordul – legyen az a Kossuth tér vagy Tusnádfürdő” ‒ jelentette ki a volt miniszterelnök. Szemrebbenés nélkül, persze, mintha nem az ő nevéhez fűződnének a 2006. őszi véres események.
Ha ugyanilyen intenzitással tiltakoznának, valahányszor a migránsok megerőszakolnak egy-egy európai nőt, akkor már közelebb állnánk a migránskérdés megoldásához. De nem, az más, az természetes, az a migránsok európai integrációjának (nemi) szerves része.
Azon sem csodálkoznék, ha holnapután valamelyik külföldi orgánumban már úgy jelenne meg a hír, hogy a magyar miniszterelnök, hallva a tiltakozó hölgyet, abbahagyta beszédét, fölállt, megkontyolta és megrugdosta ellenzékét, majd dolga végeztével visszatért az emelvényre és folytatta Európa- és világellenes beszédét.
Nem értem ugyanis, hogy miért hibás a miniszterelnök meg a kormánypárt azért, mert egy tahó belekapott egy másik tahó hajába, és miért nem a rendőrség dolga mindez, amennyiben a sértett fél feljelentést tesz fizikai bántalmazásért.
Azt persze értem, miért kell ebből sajtóhisztit csinálni: azért, mert nincs más téma, azért, mert minden idők legszánalmasabb magyar ellenzékének nemhogy egy épkézláb programja, valamiféle víziója, de még a legminimálisabb fantáziája sincs. Mutasd meg az aktivistádat, és megmondom, ki vagy.
Vagy inkább ne mutasd meg! Én ugyanis az Index és a HVG videósa helyében, amilyen hamar csak lehet, töröltem volna az ominózus felvételt, nehogy a világ szeme elé kerüljön ez a szégyen. Mert a videó első momentumaiban kiderül, hogy van egy tahó, aki megrántja az amúgy is magát földhöz vágni akaró aktivista loboncát, de amit aztán láthatunk ‒ a Monty Python Repülő Cirkuszába illő kabaré ‒, nem vet valami pozitív fényt a civil aktivistákra.
Ugyanis a huzavonában a földön fekvő hölgy rámutat a kezében lévő colás ernyőre, majd a következő párbeszéd zajlik le: Aktivista hölgy: – Látják… Ezt a magyar állam csinálta, hogy Udvarhelyen megmérgezte a kutakat… Igen… A magyar állam… Néni: – Igen? És hányan haltak meg belé? Hányan? Aktivista hölgy: – Még nem haltak meg, de hányan fognak!
A megboldogult régi időkben azokat, akik szerint az állam kutakat mérgez, az elmegyógyintézet vette kezelésbe. Manapság a civil szervezetek.
De hadd kövessük az épületes beszélgetést, mely a tábor területéről való eltávolítás után zajlott le, és melynek során a riporter kétségbeesetten próbálja az értelem medre felé terelni a diskurzust, miközben a főszereplő megfogalmazza „ars civilicáját” és megcsillogtatja csodás mentális és retorikai képességeit: Riporter: – Mi a bajod Orbán Viktorral? Aktivista hölgy: – Elsősorban a paksi szerződést nem kell titkosítani, mert ő a vevő, ugye… Remélem, Orbán-koncert után visszajöhetek, me’ azé’ az előadások érdekelnek, főleg a Sipos Zolié… (Megj.: Az Átlátszó Erdély munkatársa, aki a diktatórikus tusványosi szabadegyetemen a tényfeltáró újságírásról értekezhetett.) Akkor tönkretesz mindent, ezzel kezdve, a costa (?) colával, majd mindjárt meg is mutatom… Riporter: – Te erdélyi magyar vagy? (Megj.: Mintha a kiejtésből nem érződne…) Aktivista hölgy: – Igen… Riporter: – Honnan jöttél? Aktivista hölgy: – Lövétei vagyok. Jelenleg Budapesten élek. Riporter: – És a paksi szerződéssel van problémád? Aktivista hölgy: – Azzal, helló… Riporter: – Itt nagyon komolyan megrángatták a hajadat… Aktivista hölgy: – Igen… Római-part… A Dagályt is hogy tönkretették… Semmit… Semmit se… Riporter: – Szóval nagyon komolyan megrángatták a hajadat. Mit szólsz te ehhez? Aktivista hölgy: – El akarták venni… Istenem… Riporter: – Nem baj, hogy így megvertek? Aktivista hölgy: – De most erről… Hadd ne kelljen mondjam az egyértelműt… Vagyis hát tényleg… Csak egyértelmű dolgokat mondanék… Melyikkel kezdjem? Na tehát… Ugye… Már korábban is talán megbeszélték az MVM-nél, hogy majd itt csinálnak ilyen zölderőműveket, és akkor azokat majd az MVM talán átveszi vagy ilyesmi, gondolom, miután a haverok leszedték róla a busás hasznot… Hát nem szedték le a busás hasznot, mert valami történt és nagyon gyorsan átvette az MVM, hogy gondolom, hogy lenyelje… Hogy lenyelje a helyi vállalkozó haver… Riporter: – Egy kicsit zaklatott vagy most? Aktivista hölgy: – Nem… Hogy a helyi vállalkozó haver veszteségeit ő le tudja nyelni, merthogy, gondolom, változott a helyzet, és nem lett túlságosan népszerű azzal, hogy itt tönkretette az Úz völgyét… Meg ilyenek… És akkor persze nyilván politikai támogatást is csak ő kap… Lénárd László… (Megj.: Vajon a Pécsi Akadémiai Bizottság elnökére gondol? Vagy a Metallica Hungarica alapítójára? Esetleg Lénárd Andrásra, az Igazi Csíki Sör tulajdonosára?) Riporter: – Egyedül jöttél? Aktivista hölgy: – Egyedül voltam, igen… Hát meghirdettem Facebookon, de… Szóval nagyon sok negatív válasz érkezett, hogy miért jössz ide, nem is fogsz idejönni, nánáná… Riporter: – Eleve az volt a cél, hogy fütyülsz, majd… Aktivista hölgy: – Hát az is, igen… Hát sok cél volt… De na (felkacag)… Ez valósult meg…
Itt hirtelen vége szakad az Index videójának, bár sokan kíváncsiak lettünk volna a folytatásra, én személy szerint különösen a costa cola és az udvarhelyi kútmérgezések titkára.
Arra, hogy Orbán Viktor személyesen lopózott kútról kútra a csillagösvényes székely ég alatt, vagy pedig a Fidelitast bízta meg a székelyek megmérgezésével? Netán elégedetlen volt azzal, hogy az erdélyieknek csupán a 96 százaléka szavazott rá 2014-ben?
Ha az ellenzék és civil aktivistái folytatják ezt a szellemi magasrepülést, úgy lehet, ez az arány még nőni fog. (Megj.: Mindössze 4 százalékot javított a Fidesz 2014-hez képest ‒ írja majd a függetlendemokratikusellenzéki sajtó.)
Orbán János Dénes / Magyar Idők
TUSVÁNYOSI PROVOKÁCIÓ: EDDIG EZ VOLT A LEGSZÁNALMASABB KORMÁNYELLENES TILTAKOZÁS
Az ellenzéki pártok és a média feszülten leste, milyen konc jut számára az idei Tusványoson. Milyen fincsi is volt az illiberalizmus toposza 2015-ben, hónapokig lehetett csámcsogni rajta. Netán Németh Zsolt ismét idéz egy szakállas góbé viccből és akkor napokig lehet szajkózni, hogy a Fidesz mennyire nem polkorrekt, mondjon le!
Az idén ‒ számukra sajnálatos módon ‒ a miniszterelnök tusványosi beszédébe nem igazán lehetett oly módon belekötni, hogy az szavazatokat hozzon nekik. Nem maradt más hátra, mint fölnagyítani azt a tragikus, katasztrofális és a nemzethalált előrevetítő, apokaliptikus incidenst, miszerint a több ezer ember közül egyedüliként tiltakozó hölgyet egy tahó a hajánál fogva a földre rántotta, majd pedig a biztonságiak kivezették a táborból. Azaz a biztonságiak úgy jártak el a rendbontóval szemben, ahogy az minden fesztiválon szokás.
Azóta ez a főtéma a függetlendemokratikusellenzéki sajtóban. Az i-re a pontot természetesen megint Gyurcsány tette fel: „a magyarokat mindig ott éri támadás, ahol ő megfordul – legyen az a Kossuth tér vagy Tusnádfürdő” ‒ jelentette ki a volt miniszterelnök. Szemrebbenés nélkül, persze, mintha nem az ő nevéhez fűződnének a 2006. őszi véres események.
Ha ugyanilyen intenzitással tiltakoznának, valahányszor a migránsok megerőszakolnak egy-egy európai nőt, akkor már közelebb állnánk a migránskérdés megoldásához. De nem, az más, az természetes, az a migránsok európai integrációjának (nemi) szerves része.
Azon sem csodálkoznék, ha holnapután valamelyik külföldi orgánumban már úgy jelenne meg a hír, hogy a magyar miniszterelnök, hallva a tiltakozó hölgyet, abbahagyta beszédét, fölállt, megkontyolta és megrugdosta ellenzékét, majd dolga végeztével visszatért az emelvényre és folytatta Európa- és világellenes beszédét.
Nem értem ugyanis, hogy miért hibás a miniszterelnök meg a kormánypárt azért, mert egy tahó belekapott egy másik tahó hajába, és miért nem a rendőrség dolga mindez, amennyiben a sértett fél feljelentést tesz fizikai bántalmazásért.
Azt persze értem, miért kell ebből sajtóhisztit csinálni: azért, mert nincs más téma, azért, mert minden idők legszánalmasabb magyar ellenzékének nemhogy egy épkézláb programja, valamiféle víziója, de még a legminimálisabb fantáziája sincs. Mutasd meg az aktivistádat, és megmondom, ki vagy.
Vagy inkább ne mutasd meg! Én ugyanis az Index és a HVG videósa helyében, amilyen hamar csak lehet, töröltem volna az ominózus felvételt, nehogy a világ szeme elé kerüljön ez a szégyen. Mert a videó első momentumaiban kiderül, hogy van egy tahó, aki megrántja az amúgy is magát földhöz vágni akaró aktivista loboncát, de amit aztán láthatunk ‒ a Monty Python Repülő Cirkuszába illő kabaré ‒, nem vet valami pozitív fényt a civil aktivistákra.
Ugyanis a huzavonában a földön fekvő hölgy rámutat a kezében lévő colás ernyőre, majd a következő párbeszéd zajlik le: Aktivista hölgy: – Látják… Ezt a magyar állam csinálta, hogy Udvarhelyen megmérgezte a kutakat… Igen… A magyar állam… Néni: – Igen? És hányan haltak meg belé? Hányan? Aktivista hölgy: – Még nem haltak meg, de hányan fognak!
A megboldogult régi időkben azokat, akik szerint az állam kutakat mérgez, az elmegyógyintézet vette kezelésbe. Manapság a civil szervezetek.
De hadd kövessük az épületes beszélgetést, mely a tábor területéről való eltávolítás után zajlott le, és melynek során a riporter kétségbeesetten próbálja az értelem medre felé terelni a diskurzust, miközben a főszereplő megfogalmazza „ars civilicáját” és megcsillogtatja csodás mentális és retorikai képességeit: Riporter: – Mi a bajod Orbán Viktorral? Aktivista hölgy: – Elsősorban a paksi szerződést nem kell titkosítani, mert ő a vevő, ugye… Remélem, Orbán-koncert után visszajöhetek, me’ azé’ az előadások érdekelnek, főleg a Sipos Zolié… (Megj.: Az Átlátszó Erdély munkatársa, aki a diktatórikus tusványosi szabadegyetemen a tényfeltáró újságírásról értekezhetett.) Akkor tönkretesz mindent, ezzel kezdve, a costa (?) colával, majd mindjárt meg is mutatom… Riporter: – Te erdélyi magyar vagy? (Megj.: Mintha a kiejtésből nem érződne…) Aktivista hölgy: – Igen… Riporter: – Honnan jöttél? Aktivista hölgy: – Lövétei vagyok. Jelenleg Budapesten élek. Riporter: – És a paksi szerződéssel van problémád? Aktivista hölgy: – Azzal, helló… Riporter: – Itt nagyon komolyan megrángatták a hajadat… Aktivista hölgy: – Igen… Római-part… A Dagályt is hogy tönkretették… Semmit… Semmit se… Riporter: – Szóval nagyon komolyan megrángatták a hajadat. Mit szólsz te ehhez? Aktivista hölgy: – El akarták venni… Istenem… Riporter: – Nem baj, hogy így megvertek? Aktivista hölgy: – De most erről… Hadd ne kelljen mondjam az egyértelműt… Vagyis hát tényleg… Csak egyértelmű dolgokat mondanék… Melyikkel kezdjem? Na tehát… Ugye… Már korábban is talán megbeszélték az MVM-nél, hogy majd itt csinálnak ilyen zölderőműveket, és akkor azokat majd az MVM talán átveszi vagy ilyesmi, gondolom, miután a haverok leszedték róla a busás hasznot… Hát nem szedték le a busás hasznot, mert valami történt és nagyon gyorsan átvette az MVM, hogy gondolom, hogy lenyelje… Hogy lenyelje a helyi vállalkozó haver… Riporter: – Egy kicsit zaklatott vagy most? Aktivista hölgy: – Nem… Hogy a helyi vállalkozó haver veszteségeit ő le tudja nyelni, merthogy, gondolom, változott a helyzet, és nem lett túlságosan népszerű azzal, hogy itt tönkretette az Úz völgyét… Meg ilyenek… És akkor persze nyilván politikai támogatást is csak ő kap… Lénárd László… (Megj.: Vajon a Pécsi Akadémiai Bizottság elnökére gondol? Vagy a Metallica Hungarica alapítójára? Esetleg Lénárd Andrásra, az Igazi Csíki Sör tulajdonosára?) Riporter: – Egyedül jöttél? Aktivista hölgy: – Egyedül voltam, igen… Hát meghirdettem Facebookon, de… Szóval nagyon sok negatív válasz érkezett, hogy miért jössz ide, nem is fogsz idejönni, nánáná… Riporter: – Eleve az volt a cél, hogy fütyülsz, majd… Aktivista hölgy: – Hát az is, igen… Hát sok cél volt… De na (felkacag)… Ez valósult meg…
Itt hirtelen vége szakad az Index videójának, bár sokan kíváncsiak lettünk volna a folytatásra, én személy szerint különösen a costa cola és az udvarhelyi kútmérgezések titkára.
Arra, hogy Orbán Viktor személyesen lopózott kútról kútra a csillagösvényes székely ég alatt, vagy pedig a Fidelitast bízta meg a székelyek megmérgezésével? Netán elégedetlen volt azzal, hogy az erdélyieknek csupán a 96 százaléka szavazott rá 2014-ben?
Ha az ellenzék és civil aktivistái folytatják ezt a szellemi magasrepülést, úgy lehet, ez az arány még nőni fog. (Megj.: Mindössze 4 százalékot javított a Fidesz 2014-hez képest ‒ írja majd a függetlendemokratikusellenzéki sajtó.)
Orbán János Dénes / Magyar Idők
2017. október 12.
Lénárd András cáfolja, hogy csődközelben lenne a Tiltott Csíki Sör
A Magyar Nemzet Online saját információira hivatkozva azt írja, hogy súlyosan eladósodott és csődközeli állapotba került a Tiltott Csíki Sör gyártója, a csíkszentsimoni Lixid Project Kft. Az MNO szerint a vállalatnak egyelőre nem jött be a magyarországi terjeszkedés, a cég tulajdonosa pedig magyar állami tulajdonban levő bankokkal tárgyal hiteleinek átcsoportosításáról. „Ezek az állítások légből kapottak. Csődközeli állapotról szó sincs. A Csíki Sör eladásai hónapról hónapra rekordokat döntenek, szerintem mi vagyunk a legdinamikusabban fejlődő kézműves sörmárka úgy Romániában, mint Magyarországon. Az viszont tény, hogy a cégnek van a hátán egy anyagi teher, amit viszünk” – jelentette ki megkeresésünkre Lénárd András, a Tiltott Csíki Sör tulajdonosa.
Az MNO cikkében azt is kiemeli, hogy a cégnyilvántartás adatai szerint a vállalat adóssága az elmúlt évben elérte a 16 millió eurót, valamint, hogy a cég 4,5 millió euós forgalom mellett 1,6 millió eurós veszteséget termelt 2016-ban.
Arra a kérdésünkre, hogy a vállalat az elmúlt évben komoly veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, Lénárd elmondta: „Nagyon nagyot nőtt a cég. A veszteség, amit említenek, az tulajdonképpen könyvelési veszteség. Egy ilyen nagy beruházás kapcsán, mint amilyet mi eszközöltünk, nagy amortizáció terheli a céget, de ez nem egy gyakorlati veszteség” – mondta. Hozzátette: „most bővítjük az autóparkot, szó sincs csődközeli állapotról”.
Kérdésünkre sikeresnek ítélte azt a próbálkozásukat, hogy Magyarországon a vállalat házhoz szállításba kezdett. Az 1+1-es ajándékrekesz akciójukkal kapcsolatos felvetésre, miszerint ez arra utalna, hogy a gyártónak nem jött be a házhoz szállítás, Lénárd elmondta, az akciót azért vezették be, hogy rászoktassák a fogyasztókat a házhoz szállítás lehetőségére.
Lénárd kérdésünkre cáfolta azt, hogy a vállalat magyar állami tulajdonban levő bankkal tárgyalna az adósságainak újraütemezéséről.
Arra a felvetésünkre, hogy a magyarországi piaci igények mekkorák a vállalat gyártókapacitásához viszonyítva, Lénárd elmondta, a termelési kapacitást nem lehet rögtön négyszeresére emelni, az inkább egy folyamatnak az eredménye lehet. „Jelenleg úgy állunk, hogy a termelést közel megháromszoroztuk, működik az üzem olyan 60-70%-on, el kell érni a piaci növekedést, ez egy folyamat. Mindössze egy éve fejeztük be a bővítést, megtöbbszöröztük az eladásunk” – mondta.
Hozzátette, Magyarországon 6 ezer helyen értékesítik a sörüket, ennek fele vendéglátóhely és fele kisüzlet, a házhoz szállításnál pedig már 10 ezer embert értek el. „A magyar prémium sörpiac a teljes magyar sörpiacnak az 5 százaléka. Mi elvittük a prémium sörpiacnak a 10%-át” – jelentette ki Lénárd. Transindex.ro
A Magyar Nemzet Online saját információira hivatkozva azt írja, hogy súlyosan eladósodott és csődközeli állapotba került a Tiltott Csíki Sör gyártója, a csíkszentsimoni Lixid Project Kft. Az MNO szerint a vállalatnak egyelőre nem jött be a magyarországi terjeszkedés, a cég tulajdonosa pedig magyar állami tulajdonban levő bankokkal tárgyal hiteleinek átcsoportosításáról. „Ezek az állítások légből kapottak. Csődközeli állapotról szó sincs. A Csíki Sör eladásai hónapról hónapra rekordokat döntenek, szerintem mi vagyunk a legdinamikusabban fejlődő kézműves sörmárka úgy Romániában, mint Magyarországon. Az viszont tény, hogy a cégnek van a hátán egy anyagi teher, amit viszünk” – jelentette ki megkeresésünkre Lénárd András, a Tiltott Csíki Sör tulajdonosa.
Az MNO cikkében azt is kiemeli, hogy a cégnyilvántartás adatai szerint a vállalat adóssága az elmúlt évben elérte a 16 millió eurót, valamint, hogy a cég 4,5 millió euós forgalom mellett 1,6 millió eurós veszteséget termelt 2016-ban.
Arra a kérdésünkre, hogy a vállalat az elmúlt évben komoly veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, Lénárd elmondta: „Nagyon nagyot nőtt a cég. A veszteség, amit említenek, az tulajdonképpen könyvelési veszteség. Egy ilyen nagy beruházás kapcsán, mint amilyet mi eszközöltünk, nagy amortizáció terheli a céget, de ez nem egy gyakorlati veszteség” – mondta. Hozzátette: „most bővítjük az autóparkot, szó sincs csődközeli állapotról”.
Kérdésünkre sikeresnek ítélte azt a próbálkozásukat, hogy Magyarországon a vállalat házhoz szállításba kezdett. Az 1+1-es ajándékrekesz akciójukkal kapcsolatos felvetésre, miszerint ez arra utalna, hogy a gyártónak nem jött be a házhoz szállítás, Lénárd elmondta, az akciót azért vezették be, hogy rászoktassák a fogyasztókat a házhoz szállítás lehetőségére.
Lénárd kérdésünkre cáfolta azt, hogy a vállalat magyar állami tulajdonban levő bankkal tárgyalna az adósságainak újraütemezéséről.
Arra a felvetésünkre, hogy a magyarországi piaci igények mekkorák a vállalat gyártókapacitásához viszonyítva, Lénárd elmondta, a termelési kapacitást nem lehet rögtön négyszeresére emelni, az inkább egy folyamatnak az eredménye lehet. „Jelenleg úgy állunk, hogy a termelést közel megháromszoroztuk, működik az üzem olyan 60-70%-on, el kell érni a piaci növekedést, ez egy folyamat. Mindössze egy éve fejeztük be a bővítést, megtöbbszöröztük az eladásunk” – mondta.
Hozzátette, Magyarországon 6 ezer helyen értékesítik a sörüket, ennek fele vendéglátóhely és fele kisüzlet, a házhoz szállításnál pedig már 10 ezer embert értek el. „A magyar prémium sörpiac a teljes magyar sörpiacnak az 5 százaléka. Mi elvittük a prémium sörpiacnak a 10%-át” – jelentette ki Lénárd. Transindex.ro
2017. december 20.
Bukarestben elutasították a Tiltott Csíki Sör márka bejegyzését
Elutasította a román szabadalmi és védjegy hivatal (OSIM) az összes Tiltott Csíki Sör márka bejegyzését. A csíkszentsimoni cég többségi tulajdonosa, Lénárd András azért nem aggódik annyira a döntés miatt, mert az uniós márkahivatalnál sikerült levédetni a termékneveket – mondta el a Maszolnak.
Mint ismert, korábban a székelyföldi vállalkozás Igazi Csíki Sör néven forgalmazta termékeit. A Heinekennel kötött megállapodás részeként azonban lemondott az „Igazi” márkanév használatáról, és helyette elindította a Tiltott Csíki Sör termékcsalád bejegyzését az OSIM-nál és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO).
Az uniós hivatalnál sikerrel járt a csíkszentsimoni cég, az OSIM-nál azonban elutasították a kérésüket. Lénárd András elmondta, a bukaresti hivatal azzal indokolta a döntését, hogy túlságosan leíró jellegű a szóvédjegy. „Például a Bukaresti Sör elnevezést sem lehet levédeni amiatt, hogy leíró jellegű, általánosító” – magyarázta.
A vállalkozó ugyanakkor furcsállja, hogy az OSIM-nek nem voltak ilyen fenntartásai, amikor korábban bejegyezte a Heineken Csíki Premium Sör márkáját. Erről később egyébként lemondott a holland multinacionális cég az Igazi Csíki Sör gyártójával kötött egyezség részeként.
Lénárd kérdésünkre elmondta: mivel az uniós hivatalnál sikerült bejegyezni a védjegyet, az OSIM negatív döntése nem befolyásolja különösebben a székelyföldi cég üzleti tevékenységét. „Ha az európai márkahivatalnál nem jártunk volna sikerrel, akkor lehetett volna jogi következménye a bukaresti elutasításnak, támadható lett volna a terméknév használata” – részletezte.
Az OSIM döntéséről megjegyezte: nem tud elvonatkoztatni attól, hogy más romániai hivatalok is „hintáztatják” a székelyföldi céget, amikor különböző engedélyek beszerzéséhez folyamodik. „Az áfonyás sörünket karácsony előtt szerettük volna piacra dobni, de nem sikerült, az illetékes hivatalok egyértelműen időhúzásra játszanak” – jelentette ki.
A vállalkozó kérdésünkre elmondta, nem élnek a fellebbezés lehetőségével, visszavonják a romániai védjegykérelmet, és nem próbálkoznak többé a hazai bejegyzéssel. maszol.ro
Elutasította a román szabadalmi és védjegy hivatal (OSIM) az összes Tiltott Csíki Sör márka bejegyzését. A csíkszentsimoni cég többségi tulajdonosa, Lénárd András azért nem aggódik annyira a döntés miatt, mert az uniós márkahivatalnál sikerült levédetni a termékneveket – mondta el a Maszolnak.
Mint ismert, korábban a székelyföldi vállalkozás Igazi Csíki Sör néven forgalmazta termékeit. A Heinekennel kötött megállapodás részeként azonban lemondott az „Igazi” márkanév használatáról, és helyette elindította a Tiltott Csíki Sör termékcsalád bejegyzését az OSIM-nál és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO).
Az uniós hivatalnál sikerrel járt a csíkszentsimoni cég, az OSIM-nál azonban elutasították a kérésüket. Lénárd András elmondta, a bukaresti hivatal azzal indokolta a döntését, hogy túlságosan leíró jellegű a szóvédjegy. „Például a Bukaresti Sör elnevezést sem lehet levédeni amiatt, hogy leíró jellegű, általánosító” – magyarázta.
A vállalkozó ugyanakkor furcsállja, hogy az OSIM-nek nem voltak ilyen fenntartásai, amikor korábban bejegyezte a Heineken Csíki Premium Sör márkáját. Erről később egyébként lemondott a holland multinacionális cég az Igazi Csíki Sör gyártójával kötött egyezség részeként.
Lénárd kérdésünkre elmondta: mivel az uniós hivatalnál sikerült bejegyezni a védjegyet, az OSIM negatív döntése nem befolyásolja különösebben a székelyföldi cég üzleti tevékenységét. „Ha az európai márkahivatalnál nem jártunk volna sikerrel, akkor lehetett volna jogi következménye a bukaresti elutasításnak, támadható lett volna a terméknév használata” – részletezte.
Az OSIM döntéséről megjegyezte: nem tud elvonatkoztatni attól, hogy más romániai hivatalok is „hintáztatják” a székelyföldi céget, amikor különböző engedélyek beszerzéséhez folyamodik. „Az áfonyás sörünket karácsony előtt szerettük volna piacra dobni, de nem sikerült, az illetékes hivatalok egyértelműen időhúzásra játszanak” – jelentette ki.
A vállalkozó kérdésünkre elmondta, nem élnek a fellebbezés lehetőségével, visszavonják a romániai védjegykérelmet, és nem próbálkoznak többé a hazai bejegyzéssel. maszol.ro