Egyértelmű a PSD győzelme a választásokon
Bár valamelyest csökkent a különbség a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között a vasárnapi önkormányzati választás – kedden, 99,46 százalékos feldolgozottság után közzétett – részeredményei szerint, a PSD diadala továbbra is egyértelmű.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a polgármesterekre leadott szavazatok 37,62 százalékát szerezte meg (2 830 555 szavazat, 1669 mandátum), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 32,63 százalékot kapott (2 455 186 szavazat, 1079 mandátum), az RMDSZ 4,13 százalékot (310 934 szavazat, 195 mandátum), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 5,89, százalékot ért el (443 384 szavazat, 64 mandátum), független jelöltekre 5,20 százaléknyian szavaztak (53 mandátum). Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a voksok 0,28 százalékát kapta (21 171 voks), a Magyar Polgári Párt (MPP) 0,25 százalékot ért el (19 355 voks, 13 mandátum). Két jelölt EMNP–MPP támogatással győzött.
A helyi közgyűlésekben az eredmény: PSD 36,15 (2 667 526 voks, 16 556 mandátum), PNL 30,70 (2 265 110 voks, 13 082 mandátum) ALDE 6,62 (488 917 voks, 2480 mandátum), RMDSZ 5,21 (384 680 voks, 2281 mandátum), Népi Mozgalom Párt (PMP) 4,03, (297 563 voks, 1291 mandátum), EMNP 0,47 (35 019 voks, 207 mandátum), MPP 0,25 (18 993 voks, 158 mandátum).
A megyei közgyűlések össszetétele: PSD 37,55 százalék (2 874 317 voks, 517 mandátum), PNL 31,97 (2 447 182 voks, 437 mandátum), RMDSZ 5,36 (410 408 voks, 93 mandátum), ALDE 6,31 (483 212 voks, 64 mandátum), PMP 4,26 (326 177 voks, 27 mandátum), EMNP 0,49 (38 215 voks, 6 mandátum), MPP 0,21 (16 824 voks, 6 mandátum).
Az RMDSZ megyei listáira négy évvel ezelőtt, a 2012-es önkormányzati választáson 491 864-en szavaztak (5,52 százalék), az EMNP 44 276 voksot gyűjtött, az MPP-re 36 671-en szavaztak. A polgármestereknél az RMDSZ 203 mandátumot nyert, az MPP hetet, az EMNP pedig kettőt. Az RMDSZ 2261 helyi tanácsosi tisztséget szerzett meg, az MPP 266-ot, az EMNP 214-et, az EMNP és az MPP közösen 14-et. Megyei tanácsosi mandátumból az RMDSZ 88-at gyűjtött, az MPP és az EMNP pedig 7-7-et 2012-ben.
Szövetkezik a PSD
Amúgy kedden a PSD elnöksége kiértékelte az eredményeket, ezt követően Liviu Dragnea pártelnök közölte: az ALDE-val és az UNPR-rel a 41-ből 27 megyei közgyűlésben tudnak többségi koalíciót alakítani. Egyébként Augustin Lazăr legfőbb ügyész kedden közölte: összesen 245 olyan bejelentés érkezett, amelyben többszörös szavazás gyanúját fogalmazták meg. A legfőbb ügyészség kivizsgálja a panaszokat.
Eközben Bukarest 1. kerületében a meglepetésre a főpolgármesteri választáson második helyet elért Mentsük meg Bukarestet Szövetség (USB) a szavazatok újraszámolását kérte, arra hivatkozva, hogy 17 szavazókör megfigyelők nélkül maradt. Mint arról beszámoltunk, ez volt az egyetlen kerület, ahol az előzetes eredmények alapján úgy tűnt, az USB jelöltje, a francia Clotilde Armand megakadályozhatja a Szociáldemokrata Párt győzelmét, azonban a végleges adatok később itt is PSD-s győzelmet mutattak.
Johannis bosszús
A választást értékelve kedden a luxemburgi látogatáson tartózkodó Klaus Johannis államfő úgy nyilatkozott: az országban szilárd és visszafordíthatatlan a demokratikus folyamat, és a bukaresti eredményt kivéve, amely kapcsán megjegyezte: a pártoknak új ajánlatokkal kellene előállniuk, a részvételi arányt sem tartotta rossznak. Sejtetni engedte ugyanakkor, hogy a korábban általa vezetett PNL kudarca bosszantja. Emellett megjegyezte: igencsak vitatható, hogy számos olyan politikust választottak meg, aki ellen bűnvádi eljárás zajlik, ezért ismét csak a politikai osztály megújulását szorgalmazta. Arról is beszélt, hogy a kötelező szavazás bevezetése nem megoldás.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Lazăr: fel kell oldani minden dokumentum titkosítását
Augustin Lazăr legfőbb ügyész bejelentette, kérni fogja minden dokumentum titkosításának feloldását, ami hozzájárulhat az 1989-es forradalom körüli történések tisztázáshoz.
Kijelentése azt követően hangzott el, hogy a katonai ügyészség a múlt héten közölte, kiterjesztik a nyomozást a forradalom perében. Mint ismeretes, korábban azt állapították meg, hogy erre az időszakra vonatkozóan nincsenek bűncselekményre utaló jelek.
„Az ügyben összegyűjtött iratok arra engednek követeztetni, hogy az 1989. december 22. után kialakult politikai és katonai vezetés számos személy megöléséhez, megsebesítéséhez, fizikai és pszichikai károsodásához, valamint szabadságától való megfosztásához járult hozzá, ami kimeríti a Büntető törvénykönyv emberiség elleni bűncselekményekre vonatkozó cikkelyeit” – közölte a legfőbb ügyészség.
Meglátásuk szerint számos településen dördültek el lövések azokban a napokban. „Létezett tehát egy cselekvési terv, amelynek az volt a célkitűzése, hogy polgárháború látszatát keltse” – részletezték a katonai ügyészek.
Szabadság (Kolozsvár)

A bányászjárás dossziéja
Az 1990-es bányászjárással kapcsolatos dosszié a kivizsgálás végső fázisában van, a bizonyítékok ellenőrzését követően meghallgatják a védelmet, majd döntés születik az ügyben, ez a jövő év első hónapjaiban várható – közölte Augustin Lazăr főügyész.
A katonai ügyészség december 23-án jelentette be, hogy emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt bűnvádi eljárás indult Ion Iliescu volt államfő, Petre Roman egykori miniszterelnök, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) volt vezetője, Virgil Măgureanu ellen az 1990-es bányászjárás ügyében. Ugyanebben a dossziéban bűnügyi eljárás indult továbbá az akkori ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese, Gelu Voican Voiculescu, a Nemzeti Megmentési Front első alelnöke, Nicolae Dumitru, valamint Mugurel Cristian Florescu volt főügyészhelyettes, a Katonai Ügyészségek Igazgatóságának egykori vezetője ellen. 
Marian Lazăr katonai ügyész múlt pénteki nyilatkozata értelmében 1990. június 11-e és 15-e között a gyanúsítottak általános és szisztematikus támadást szerveztek meg és vezettek le a civil lakosság, a bukaresti Egyetem téren tüntető tömeg, illetve a főváros lakossága ellen, bevonva a támadásba a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, az RHSZ erőit, illetve több mint tízezer bányászt és az ország különböző pontjairól érkezett más munkásokat. 
Az ügyészség szerint az 1990. június 11–15-e közötti „támadás” nyomán négy személy életét vesztette, 1272-en megsérültek, 1242 személyt pedig megfosztottak alapvető szabadságjoguktól. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Iliescuról és más gyilkosokról
Ion Iliescu és bűnöző bandája elindult a börtön felé. Utolérik őket az 1990. június 13–15-i bányászjárás szörnyűségei. A forradalom gyilkosságai is egyre közelebb kerülnek, lépésről-lépésre…
Az 1989. decemberi genocídium elkövetői közül sokan részt vettek az 1990. júniusi mészárlásban is: Ion Iliescu, Petre Roman, Virgil Măgureanu, Gelu Voican Voiculescu, Cico Dumitrescu, Cazimir Ionescu. És csak azokat említettem, akik még mindig élnek. Mert különben szóba hoztam volna Sergiu Nicolaescut, Silviu Brucant, Dan Iosifot, Nicolae Militaru, Victor Atanasie Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokat is.
Augustin Lazăr főügyész bejelentette: hamarosan lezárják a bányászjárás ügyét,a katonai ügyészek pedig legfeljebb két hónapon belül határozatot hoznak.
A Katonai Ügyészség éppen karácsony előtt jelentette be több személy vád alá helyezését, akikről eddig azt hittük, hogy örökre szóló mentelmi joggal rendelkeznek. A vád: emberiesség elleni bűncselekmények.
Az ügyészek szerint a vádlottak a június 11–15-e időszakban „általános és szisztematikus támadást döntöttek el, szerveztek meg és koordináltak a polgári lakosság, nevezetesen a bukaresti Egyetem (Universităţii) téren tüntetők, valamint Bukarest municípium lakossága ellen”.
Ebben az ügyben a vádlottak listáján szerepel még Miron Cozma (a Zsil-völgyi bányászok volt vezetője), Adrian Sârbu (a Roman-kormány volt államtitkára), Nicolae S. Dumitru (a volt FSN – Nemzeti Megmentési Front – egyik vezetője), Corneliu Diamandescu tábornok (a Román Rendőrség volt vezetője), Mugurel Florescu tábornok (a Katonai Ügyészség volt vezetője).
Meglepő egyes vádlottak – Ion Iliescu, Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu – gőgös, hazug, diverzionista reakciója. 1990-ben ők voltak a végrehajtó hatalom első három embere:
az ország elnöke, a miniszterelnök és a kormányfő-helyettes.
Ion Iliescu: „Nem ez az első alkalom, hogy előrángatják ezeket a dolgokat. Miféle bizonyítékok? Ez egy 1990-ben történt ügy, túlléptünk rajta, egymást követők a különböző színezetű kormányok. Tudom, hogy miért nyitják meg újra a vitát, mert ez egy 27 évvel ezelőtti történet, de ez van… Egyetlen időszakból sincs semmi, amiért hibásnak kellene éreznem magam!”.
Mivel úgy tűnik, hogy Ion Iliescu amnéziában szenved, eszébe juttatjuk, hogy miként bujtogatta a bányászokat 1990. június 14-e hajnalán a Victoria-palota erkélyéről: „Kedves bányászok, köszönöm azt a munkásszolidaritási választ, mellyel ezúttal is reagáltak a felhívásunkra. A bányászok küldöttsége, Cozma úrral az élen, az Egyetem tér felé veszi majd az irányt, mert azt szeretnénk, ha önök foglalnák vissza. Mint látták, ezúttal igazán fasiszta elemekkel van dolgunk. Uszított, sok esetben bekábítószerezett elemek szervezett csoportjaival.”
Petre Roman a történelem másik csalója. Csak egy kis szemrehányása van Iliescu számára: egy „szerencsétlen kifejezés”, melyet állítólag az 1990. június 14-i beszédében használt.
Amúgy minden rendben volt: a gyilkosságok is, az erőszakos cselekmények is, a rombolások is…
A kóros hazudozó és cinikus gazember Petre Roman újra bebizonyította, hogy semmivel sem jobb apjánál, Valter Romannál (Erno Neulander), Sztálin és a Szovjetunió elkötelezett komminternistájánál.
Petre Roman: „Ion Iliescu használt egy szerencsétlen kifejezést: «Menjenek és ültessenek virágokat az Egyetem téren!». Ez nem volt helyes. Az lett volna jobb, ha azt mondják a bányászoknak, amit mindnyájan gondoltunk: «Testvérek, nem kellett volna idejönnötök. Semmi sem veszélyezteti a demokráciát»”.
Micsoda semmibe vétele a történelmi igazságnak! Lehet, hogy Roman és a többi vádlott „mind úgy gondolta”, hogy a bányászoknak nem volt miért Bukarestbe jönniük, hogy semmi sem veszélyeztette a demokráciát, de pont az ellenkezőjét tették:
felbujtották a bányászokat, hogy Bukarestbe jöjjenek, elhitetve velük, hogy nagy veszélyben van a demokrácia.
A diverzionista Gelu Voican Voiculescu diverziónak tartja, hogy az ügyészek vád alá helyezték. „Ez egy megrendelt diverzió, mellyel ki akarják juttatni Iohannis elnököt a zsákutcából, a közvélemény figyelmét pedig el akarják terelni a miniszterelnöki jelölt kiválasztásáról. Karácsony előtt gyorsan előkapták, hogy bejelentik a vád alá helyezésünket. Ez botrányos módja az igazságszolgáltatás pillanatnyi érdekek szerinti felhasználásának”.
Ezek az alakok ilyenfajta hazugságokkal mérgeztek minket 27 éven keresztül. Alig várom, hogy az igazságszolgáltatás megszólaljon! Hogy a vádlottak padján lássuk őket vergődni, mint Bobu, Postelnicu és Manea Mănescu 1990-ben!
Grigore Cartianu
foter.ro/cikk

Márton Árpád indokoltnak tartja a közkegyelmet és a Btk.-módosítást
Nem lát kivetnivalót a román kormánynak a közkegyelemre, valamint a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó kezdeményezésében Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő.
A sokat vitatott módosítások kapcsán a szövetség képviselőházi frakciójának helyettes vezetője a Krónikának elmondta: hellyel-közzel bármely demokratikus jogállamban alkalmazni szokták a közkegyelem intézményét.
A háromszéki honatya közölte, ennek két rációja lehet: a nevelő szándék, az, hogy az elítélt személyt vissza akarják integrálni a társadalomba, illetve hogy ne „vaduljon el" még jobban a börtönben, másrészt a Florin Iordache igazságügyi miniszter által is felhozott indok, a börtönök túlzsúfoltsága. Ez utóbbiért Márton Árpád többek között a büntető törvénykönyv (Btk.), illetve a büntetőjogi eljárás visszásságait tartja felelősnek, mivel az új büntető törvénykönyv modernebb ugyan, mint a korábbi, és bizonyos bűncselekményekért kisebb büntetést ír elő, de többek között a halmazati büntetések miatt előfordulhat, hogy kisebb bűncselekményért nagyobb büntetést rónak ki, mint egy súlyosabbért.
„Előfordulhat például, hogy tízrendbeli lopásért valaki 24 éves szabadságvesztést kap, míg egy gyilkosságnak a legsúlyosabb büntetése 25 év. Ez érvényes a most kezdeményezett Btk.-módosításra, arra, hogy mikortól tekinthető bűncselekménynek a hivatali visszaélés" – magyarázta Márton Árpád.
Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a feljelentési időszak korlátozását is „abszolút indokoltnak" tartja, mivel elmondása szerint – főleg politikusok esetében – gyakran megtörtént, hogy vádalkut ajánlott az ügyész arra az esetre, ha valaki ellen feljelentést tesz a beidézett gyanúsított. Így előfordult, hogy valaki 2016-ban egy 2009-es eset kapcsán tett feljelentést, holott már alig emlékezett a részletekre, de így legalább nem került vizsgálati fogságba, vagy ha őt is meggyanúsították, nem kellett visszafizetnie az okozott kárt.
„Márpedig ha valaki becsületes állampolgár, akkor tegye meg a feljelentést a tudomására jutott bűncselekményekről hat hónapon belül, az is elég hosszú időszak" – nyilatkozta a Krónikának Márton Árpád. Megjegyezte ugyanakkor: amennyiben kifogások merülnének fel a tervezetek egyes elemei kapcsán, azok a parlamentben orvosolhatók.
Mint ismeretes, a kormány elképzelései heves bírálatokat váltottak ki a romániai igazságügyi szervek részéről, szerda este pedig több nagyvárosban tüntettek a rendelettervezetek ellen. A bírák szakmai szervezete közleményben szólította fel a kormányt, hogy nyilvános vita és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szakmai jóváhagyása nélkül ne módosítsa a Btk.-t, álláspontja szerint ugyanis az igazságügyet érintő módosítások titokban történő kidolgozása ellentétes a jóhiszeműséggel.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze is, aki szerint bármilyen módosításról először egyeztetni kell az igazságszolgáltatási szervekkel. Megjegyezte: a DNA által vizsgált ügyek 30 százaléka hivatali visszaéléshez kapcsolódik. Szerinte amennyiben az érintettek közkegyelmet kapnának, nem csupán az ellenük zajló eljárást kellene lezárni, de az államkasszát ért károk sem térülnének meg. Kövesi felrótta, hogy az igazságügyi tárca nem átlátható módon dolgozta ki a tervezetet.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész „szánalmasnak" nevezte a kormány módosításait, és megjegyezte: megpróbálnak bizalmatlanságot kelteni a polgárokban az igazságszolgáltatással szemben, amit aztán a szociáldemokraták azzal kompenzálnak, hogy közkegyelemről szóló tervezettel állnak elő. A főügyész túlzónak nevezte egy olyan Btk.-módosítás elfogadását, amelynek nyomán a DNA által vizsgált ügyek jelentős része „a levegőben lógva marad".
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

A bumeráng
Még Traian Băsescu uralma idején – úgy hírlik, Monica Macovei tanácsára – a Legfelsőbb Védelmi Tanács olyan alkotmányellenes lépést tett, mely révén lehetővé vált egy egész sor törvénytelenség megtétele: a Román Hírszerző Szolgálat és az ügyészségek, főleg a korrupcióellenes ügyészség nemcsak együttműködtek, hanem ez utóbbi a hírszerzők „taktikai területévé” vált. Tehát nemcsak kutakodnak a korruptak után, hanem a vádakták összeállításánál is szorgoskodnak, sőt, a pert is végigkísérik.
Persze, néhány törvényszolga már régebben felvetette, világosan mondják meg, van-e az ügyvédek és törvényszéki bírák között RHSZ-ügynök, de ami titkos, az titkos. Aztán kiderült, teljes mellhosszal vannak jelen az igazságszolgáltatásban – ezt sokáig, nem tudni miért, titkosították –, és mivel tudták, hogy ezzel törvény sértettek, több illetékes úgy tett, mintha nem tudna róla. Még Klaus Johannis is azt nyilatkozta, az ő ideje alatt a védelmi tanács ilyen intézkedést nem hozott. Nem hozott, de alkalmazták!
A Sebastian Ghiță-ügy felpattintotta a titkos szelencét, előbb Traian Băsescu mondta, hogy bizony volt ilyen, később a törvényszéki bírák egyesületei jelezték az alkotmányszegést. A napokban a legfelsőbb ügyészség főügyésze, Augustin Lazăr a bírák legfelsőbb tanácsa előtt jelentette ki, létezik egy protokoll (okirat) a hírszerzők és ügyészek vegyes csoportjainak létrehozásáról, de amióta ő a főügyész, nem alkalmazzák.
Persze, kényelmetlen, hogy az alkotmányt és a parlamentet megkerülve hoztak létre lényegében egy politikai rendőrséget. Ezt, sajnos, érezni is lehetett és lehet mind a mai napig. Ezzel az alkotmányszegéssel – ezt már az alkotmánybíróság is kimondta – elméletileg a korrupciót akarták megfékezni, de gyakorlatilag egy diktatórikus szövetséget hoztak létre a politikai ellenfelek eltávolítására.
Ez most bumerángnak bizonyult, mert azokon is végigvert, akik kigondolták. Például Traian Băsescun és társain. Ahogy ő fogalmazott, az erőszakszervezetek élére általa kinevezett személyek közül három letartóztatta a másik hármat. Annyi biztos, ebben az országban a jogállamig, a demokratikus rend létrehozásáig még nagyon távoli és hosszú az út. De törvénysértő intézkedésekkel, bumeránggal nem lehet odáig eljutni. 
Román Győző 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A Főügyészség megtámadja a kormányrendeleteket
Megtámadja a Főügyészség a bíróságon a Büntető törvénykönyv és a Büntető perrendtartás módosításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet – jelentette be Augustin Lazăr főügyész. A Btk. módosítását nem lehet saját belátás szerint végrehajtani, ezt a legkiválóbb jogászokból álló testület által kidolgozott egységes terv alapján kell megvalósítani – nyilatkozta a főügyész az Agerpres hírügynökségnek a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács ülése előtt. agerpres.ro

Erdély.ma

Kelemen Hunor: a kormány belátta tévedését
A bukaresti kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendlettel módosították a büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást – reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke február 4-én, szombaton arra, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök bejelentette: a kabinet hatálytalanítani fogja a nagyszabású tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét.
„Egy országot nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni. De a mai döntés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megmarad: a Btk. több mint 40 cikkelye továbbra is alkotmányba ütközik. Mi jogállamot akarunk és egyértelmű törvényeket. Ehhez pedig az szükséges, hogy – egy széles körű vita után – módosítsuk a Btk.-t a parlamentben” – idézte az RMDSZ elnökét a szövetség sajtóirodájának közleménye.
Az MTI emlékeztet, román sajtó korábban a parlamenti többség egységének meglazulásaként értelmezte azt, hogy az RMDSZ bírálta a PSD-ALDE kormánykoalíciót – amellyel decemberben parlamenti együttműködési megállapodást kötött –, amiért kormányrendelettel módosította a büntetőjogot. Az RMDSZ-frakció a parlamenti pártok közötti egyezséget javasolt, amelyben minden politikai alakulat vállalná, hogy kormányra kerülése esetén nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t és a büntetőeljárást.
A kormányfő bejelentését a helyzet „normalizálása” felé tett fontos lépésként értékelte Madalina Dobrovolschi, Klaus Johannis államfő szóvivője. „A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt” – jelentette ki az elnök szóvivője.
Nicușor Dan, a – mostanihoz hasonló civil mozgalmakból született, ellenzéki – Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke „az utca hatalmas győzelmének" nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést. A Btk.-módosító kormányrendelet hatályának felfüggesztését közigazgatási bíróságtól kérő Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat”, amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.
Romániában az utóbbi két évtized legnagyobb tiltakozó mozgalmát váltotta ki az, hogy a szociálliberális kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács véleményezése nélkül kedd este a kormányülés napirendjén nem szereplő sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Az ország nagyvárosaiban estéről estére százezrek tüntettek az intézkedés ellen, amelynek szerintük valódi célja az, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól.
Országszerte százezrek vonultak utcára szombaton is. Bukarestben több mint 90 ezren tüntettek, Temesváron (ahol egy kiáltványt is elfogadtak) és Kolozsváron pedig mintegy 40-40 ezer ember gyűlt össze a Főtéren. Az Agerpres szerint a kincses városi megmozduláson Ştefan Pop 70 éves forradalmár 1989-ben kilyukasztott nemzeti zászlaját egy kétéves kisfiúnak ajándékozta, aki apjával vonult fel a tüntetésen. Nagyszebenben mintegy 25 ezer tiltakozó gyűlt össze, de Erdély, a Partium és a Bánság más nagyvárosaiban is sok ezren folytatták a tüntetést.
Krónika (Kolozsvár)

Tăriceanu a DNA-főügyész lemondását követeli
Az alkotmánybíróság döntése következtében – amely megállapította, hogy a korrupcióellenes ügyészség jogtalanul indított büntetőjogi vizsgálatot a 13-as sürgősségi kormányrendelet elfogadása ügyében – Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész lemondását kérte.
Egy közösségi oldalon tett bejegyzésében a házelnök úgy vélte, bármely jogállamban le kellene mondania annak az intézményvezetőnek, akinek az irányítása alatt levő intézmény megsértette a demokrácia alapvető értékét képező hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Tăriceanu szerint a lemondás elutasítása „hatalmi korrupciót” jelent. Úgy vélte, a DNA úgy cselekedett a 13-as rendelet kivizsgálása ügyében, mint az elnyomó kommunista hatalom, amely meg volt győződve arról, hogy teljhatalommal rendelkezik, és senki nem állhat útjába. Tăriceanu történelminek nevezte az alkotmánybíróság döntését, amely reményei szerint megállítja egyes nem demokratikus intézmények azon törekvését, hogy átvegyék a teljes hatalmat. Reményét fejezte ki, hogy ezekben az intézményekben vannak olyan személyek, akik megértik, nem lehet így folytatni. Tăriceanu szerint a változás a nem demokratikus intézményeknek a megtisztításával kell elkezdődnie.
Ugyanakkor a Legfelsőbb Bírói Tanács tegnap leszavazta egy bírónak azt a kérését, hogy váltsák le Augustin Lazăr legfőbb ügyészt a DNA jogtalan eljárása miatt. A legfőbb ügyész szerint a DNA helyesen járt el, és csak büntetőjogi elemeket vizsgálta a kormányrendelet elfogadásával kapcsolatban. Leszögezte, a DNA által elkezdett vizsgálatot folytatják, amíg az alkotmánybíróság nem közli az indoklást. Mint ismert, a taláros testület úgy döntött, hogy alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett a kormány és a DNA között azáltal, hogy a vádhatóság jogtalanul indított vizsgálatot. Tegnap az alkotmánybíróság a büntető-perrendtartás újabb – immár sokadik – cikkelyét nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek. Arról a cikkelyről van szó, amely szerint a vádhatóság nem köteles értesíteni a gyanúsítottat, hogy módosított a vádakon, amivel az érintett személyt gyanúsítják.
Borbély Tamás
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés László: adott a lehetőség az igazság kiderítésére
A legfelső bíróság tavaly júniusban hagyta jóvá, hogy a katonai ügyészség újranyissa az 1989-es forradalom aktacsomóját. Az eltelt nyolc hónapban az üggyel foglalkozó négy katonai ügyész számos, a forradalomban és az azt követő hetekben szerepet vállaló közéleti embert hallgatott ki. A „forradalom szikrájaként” emlegetett Tőkés Lászlóval a korabeli eseményeket vettük számba.
– Huszonhét évvel az 1989-es események után mennyire lehet érdemi bűnvádi eljárást lefolytatni a bűnösök kiderítésére?
– Az ügyészek munkáját jelentősen megkönnyíti, hogy nem kell újból kezdeniük a vizsgálódást, a mostani eljárásnak ugyanis hosszú előzménye van. 1997 és 2000 között parlamenti bizottság foglalkozott a forradalom ügyével. Dan Voinea tábornok, volt katonai főügyész igen alapos kivizsgálást végzett, sőt, tőle személyesen tudom, hogy a kétezres évek elején vádemelésre készen, szinte teljesen összeállt a vizsgálati anyag, politikai nyomásra azonban az ügyet leállították. 2015-ben újra előkerült a forradalom dossziéja, de úgy zárták le, hogy nem kezdték újra a nyomozást. Ha jól számolom, ez most a harmadik nekilendülés.
– A forradalmi eseményekkel kapcsolatban az Iliescu-rezsim a kilencvenes évek elején több információt is titkosított. Mekkora esélye van a titkosítás feloldásának?
– A titkosított anyagok feltárását és az ügyészségi vizsgálat során történő hasznosítását nemrég Teodor Doru Mărieş, az 1989. December 21. Egyesület vezetője követelte. Tavaly decemberben az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjával közösen a Temesvár Társaság és jómagam is levelet intéztünk Klaus Johannis államelnökhöz, hogy járjon közbe az 1989-es temesvári események titkosított anyagának szabaddá tételéhez a vizsgálat számára. Ma már minden feltétel adott az igazság kiderítésére.
– Hogyan látja, a mostani ügyészi kezdeményezés – a korábbiaktól eltérően – mennyire eltökélt abban, hogy bíróság elé vigye a forradalom iratcsomóját?
– Amikor tanúként meghallgattak Bukarestben, az volt a benyomásom, hogy a négy tagból álló vizsgálóbizottság erős mandátummal rendelkezik arra nézve, hogy a végére járjon a 27 évvel ezelőtti eseményeknek. Úgy ítélem meg, hogy a legfőbb ügyészség és a katonai ügyészség ma erős pozícióban van. Augustin Lazăr főügyész határozottan ellenezte a büntetőtörvénykönyv módosítását, nem volt tehát kérdéses, hogy melyik oldalon áll. Valamennyi ügyészség ellenezte az utódkommunista Grindeanu–Dragnea kormány mesterkedéseit, tehát feltételezem, hogy európai és amerikai támogatással a vizsgálóbizottság képes lesz végig vinni az 1989-es forradalom ügyeinek kivizsgálását.
– Ma már tudjuk, hogy az Iliescu-rendszer ellopta a forradalmat, és a rendszerváltás első hónapjaiban ennek a forgatókönyvnek rendelt alá minden belpolitikai eseményt. Önben ez a történet mikor tudatosult?
– Néhány hónapnak el kellett eltelnie, hogy ráébredjek a valóságra. Két hétig aranykalitkában tartottak és Románia hőseként ünnepeltek. Szükségük volt Mircea Dinescura, Doina Corneára, Ion Caramitrura és természetesen rám is, hogy Ion Iliescu hiteles személyiségek mögé bújva eljátssza a forradalom vezetőjének szerepét és elfedtesse azt, hogy ő tulajdonképpen egy jól kigondolt forgatókönyv szerint levezényelt katonai puccs vezetője, amiben a Szekuritátéra támaszkodik. Iliescu gyakorlatilag azokat mentegette a felelősségre vonás alól, akik 1990 márciusában a Szekuritátét átkeresztelve megalakították a Román Hírszerző Szolgálatot. Már 1990 januárjában, februárjában sűrűsödtek a forradalom eltérítésére utaló jelek. Doina Cornea visszavonulásával azonban én magam nem értettem egyet, és a március 19-i véres marosvásárhelyi eseményeknek kellett bekövetkezniük, hogy előttem is lehulljon a lepel, és rádöbbenjek, valójában mit történik.
– Erre hogyan reagált?
– Egy amerikai körúton éppen a romániai forradalmat népszerűsítettem, amikor megjöttek a marosvásárhelyi eseményekről szóló hírek. Ekkor adtam ki Washingtonban azt a nyilatkozatot, amelyben az Iliescu-rendszerrel szembe fordulva lelepleztem, hogy mi történik a magyarság rovására a kommunista visszarendeződésben. Ez volt a román hatalom és a közöttem levő viszony szakítópróbája. Végleg kimaradtam a Nemzeti Megmentési Front tanácsából: kivonultam, de ki is szorítottak belőle. Iliescu még tett néhány próbálkozást, és elküldte hozzám Cazimir Ionescut, hogy meggyőzzenek, legyek a rendszerük magyar tagozatának a vezetője, de ekkor már nem voltam kapható semmilyen együttműködésre.
– Az RMDSZ elnöke, Domokos Géza közismerten Ion Iliescu elkötelezett híve volt. Vele vitatkozott erről a helyzetről?
– A személyes vitákra már nem emlékszem, de az tény, hogy ekkor már előjöttek az első ellentétek a Domokos Géza vezette RMDSZ és közöttem. Közismert, hogy az RMDSZ rendkívül kétesen viszonyult a márciusi marosvásárhelyi eseményekhez, nem álltak a helyzet magaslatán. Akkoriban Verestóy Attila vett részt a bukaresti tárgyalásokon. Sajnos sem Király Károly, sem Ion Iliescu nem jött le Marosvásárhelyre. Szerintem Verestóy elvtelenül erősítette Iliescuéknak a magyarokat kriminalizáló vonalát. Keserű iróniával mondom, még jót tett, hogy a Görgény-völgyi agresszorok rátámadtak az RMDSZ-re, és ez által az RMDSZ marosvásárhelyi közszereplői – Sütő Andrással együtt – méltatlanul megszenvedték a pogromkísérletet és az agressziót. Áldozatuk által terelték jó irányba az események értékelését.
– Milyen esélyt lát az 1990 marosvásárhelyi márciusi események ügyészségi kivizsgálására?
– Ne feledjük, hogy 2015 őszén a katonai ügyészség lezárta a forradalom dossziéját, mielőtt megnyitotta volna, de a következő évben mégis újra elővette. Ez nem utolsósorban az 1989. December 21. Egyesületnek, Teodor Mărieş hősies helytállásának és a strasbourgi emberjogi bíróság döntésének köszönhető. A strasbourgi bírák igazat adtak a forradalom és a bányászjárás áldozatai keresetének. Ezek után bizakodó vagyok. Az 1989 decemberétől júniusig terjedő események folyamatába szervesen beleilleszkedik a marosvásárhelyi fekete március is. Ezek a visszarendeződés fontos állomásai, 1990 márciusa végképp, hiszen a Román Hírszerző Szolgálat megalakítása révén formailag ekkor került hatalomra az események hátterében megbúvó Szekuritáté. A politikusi gárdában pedig együtt maradt a Ion Iliescu, Petre Roman, Virgil Măgureanu, Mihai Chiţac és a Victor Stănculescuból álló csapat, amely e folyamat áldozataiért, a gyilkosságokért és különböző más bűncselekményekért felelős.
– Kérdés, hogy csupán négy ember felelős a rendszerváltás elsiklatásáért és az ezzel járó bűncselekményekért, vagy ez a kör sokkal szélesebb?
– Most, hogy a múlt decemberi országos választásokon a kommunista visszarendeződés újból diadalt aratott, túlságosan is érintett az egész politikai osztály. Jelenleg nem az igazak és a hamisak között folyik a küzdelem, hanem a különböző erőcsoportok között: a régi Szekuritáté és a régi hatalom képviselői, valamint az utódpárt és az egészében véve kompromittálódott politikai osztály különböző erőcsoportjai között. Úgy tűnik, sokan szabadulni akarnak a csausiszta szárnytól, noha ez még mindig nagyon erős. A SRI volt elnöke, Costin Georgescu, Radu Tinu, a temesvári Szekuritáté volt helyettes vezetője, Filip Teodorescu, a Szekuritáté volt kémelhárításának a vezetője vagy Ioan Talpeş, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori irányítója mind azon mesterkednek, hogy a temesvári népfelkelést leértékeljék, és a Szekuritáté módjára külföldi beavatkozásként a magyar és orosz titkosszolgálatok számlájára írják. Itt egy komoly hatalmi és emlékezetpolitikai küzdelem folyik. A jelenlegi viszonyok között ez nagyon meggyengíti az igazságtétel ügyét. Elképzelhetőnek tartom, hogy tovább folytatódik az évtizedek óta tartó halogató, maszatoló politika, amely csak a múlt főkolomposainak a halálával ér véget.
– Hogyan látja az igazságszolgáltatás pártatlanságát?
– A SRI aligazgatójának, Florin Coldea tábornoknak az esete és sok más intő jel rávilágít azokra az összefonódásokra, amely a titkosszolgálat és a politikum, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás között fennáll. Ez az összefonódás a hatalmi ágak szétválasztásának a reménytelen helyzetét mutatja, és megvilágítja a különböző magyarellenes döntéseket is. Kérdés, hogy ezen a téren Románia képes lesz-e az európai követelményeknek megfelelő előrelépésre. Úgy látom, a román titkosszolgálat felvilágosultabb, realistább része tudatában van annak, hogy a titkosszolgálatokban is hatalomváltásra van szükség.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Meneszteni készül az igazságügy-miniszter Kövesit és a főügyészt?
Az igazságügyi miniszter találkozni fog a napokban Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyésszel és Augustin Lazăr legfőbb ügyésszel, hogy tárgyaljon velük a 13-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán indított nyomozásról.
Tudorel Toader erről egy vasárnap esti televízióműsorban beszélt, hozzátéve, hogy kezdeményezni fogja Kövesi és Lazăr tevékenységének kiértékelését. A tárcavezető ugyanakkor nem tartja kizártnak azt a lehetőséget sem, miszerint Kövesi és Lazăr benyújtja lemondását.
Az igazságügyi minisztert arról kérdezték, milyen intézkedéseket tervez hozni azt követően, hogy az alkotmánybíróság közzétette annak a döntésnek az indoklását, miszerint alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a kormány között.
Az Agepres hírügznökség szerint Tudorel Toader azt mondta, a következő napokban külön tárgyal majd a legfőbb ügyésszel és a korrupcióellenes főügyésszel is arról, hogy az ügy kapcsán „miként viszonyultak a törvényhez, az alkotmányhoz, a Velencei Bizottság által megszabott standardokhoz". A miniszter hozzátette, nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy Lazăr és Kövesi önként benyújtja lemondását, és azt is elmondta, hogy még hétfőn kezdeményezni fogja tevékenységük kiértékelését.
„Két összetevője lesz ennek az értékelésnek. Felmérjük egyrészt a szakmai, másrészt a menedzseri tevékenységüket. Miután tárgyalok velük, illetve sor kerül erre a kettős kiértékelésre, eldöntöm, hogy milyen intézkedéseket hozok a továbbiakra nézve, és ezt a sajtóval is közölni fogom" – fogalmazott a miniszter az Antena 3 hírtelevízióban arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tesz abban az esetben, ha Lazăr és Kövesi nem mond le. Augustin Lazăr főügyész hétfőn újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: nem hajlandó távozni tisztségéből.
Krónika (Kolozsvár)

Menesztenék a két főügyészt
Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész és Augustin Lazăr legfőbb ügyész tevékenységének „kiértékelésére” készül Tudorel Toader igazságügyi miniszter, aki a két intézményvezető lemondását sem zárja ki, miután egy alkotmánybírósági határozat megállapította: a korrupcióellenes ügyészség túllépte hatáskörét. A tárcavezető nem adott egyértelmű választ arra, hogy kezdeményezni fogja-e a két ügyészségi vezető leváltását – arra is utalt, hogy a Romániáról igazságügyi országjelentéseket készítő, a korrupcióellenes harcot bátorító Európai Unió ezt feltehetően nem nézné jó szemmel –, és hangsúlyozta: csak szakmai és vezetői munkájuk alapos kiértékelése után akar bármilyen döntést hozni. Tudorel Toader Liviu Dragnea SZDP-elnök szerint „jóérzésű” nyilatkozatokat tett, és a lehető legjobban döntött a két főügyész tevékenységének kiértékeléséről.
A miniszter szavaira reagálva Augustin Lazăr legfőbb ügyész tegnap közölte, hogy nem mond le. Codruţa Kövesi nem nyilatkozott, de a korrupcióellenes ügyészség közleményben hangsúlyozza, hogy a 2017/13-as sürgősségi kormányrendelet ügyében folytatott nyomozás a törvényi előírások betartásával, a legfelsőbb bíróság joggyakorlatának szellemében zajlott, az eljárás során pedig olyan tetteket vizsgáltak ki, amelyek a büntetőjog hatálya alá esnek. A közlemény szerint az ügyészeknek kötelességük nyomozást indítani az igazság kiderítésére olyan esetekben is, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelent okmány elfogadását érintő panaszról van szó. A vádhatóság azt is hangsúlyozza, hogy az alkotmány és a vonatkozó törvények értelmében az ügyészek által kiállított iratokat, döntéseiket a bírák ellenőrzik, az ügyészek szakmai kiértékelése pedig kizárólag a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörébe tartozik.
Visszavonják vagy sem?
Hajlandó visszavonni a közkegyelmi törvénytervezet módosítására vonatkozó javaslatait, ha nem támogatják – jelentette ki tegnap Şerban Nicolae, a szenátus jogi bizottságának SZDP-s elnöke, de hozzátette: csak azután hoz végleges döntést, hogy „minden adatot tisztáztak”. Şerban Nicolae a 13-as sürgősségi kormányrendelet visszavonása után nyújtott be módosító indítványt a közkegyelemi törvénytervezethez, amelyben többek között azt kezdeményezi, hogy engedjenek el minden, három évnél rövidebb börtönbüntetést, és azokat a hét évig terjedő büntetéseket is, amelyeknek letöltését megkezdték, és három évnél rövidebb idő maradt még hátra, illetve részleges kegyelmet adna azokra a hét évig terjedő büntetésekre is, amelyeknek letöltését megkezdték, és négy évnél rövidebb idő maradt még hátra. Şerban Nicolae korábban azt mondta: így mintegy 2700 személy szabadulna a büntetés-végrehajtási intézetekből, tegnap azonban úgy nyilatkozott, hogy nincsenek pontos számításai, és személyes érdekei sem, ezért hajlandó visszavonni a tervezetet, amelyet Liviu Dragnea pártelnök is kifogásol. Vasárnap este ismét több ezren tüntettek Bukarestben és más nagyvárosokban a korrupcióellenes törvények enyhítése ellen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A fekete március ügyében kért vizsgálatot Biró Zsolt
Biró Zsolt parlamenti képviselő március 22-én iktatta azt a levelet, amelyben az 1990. márciusi véres marosvásárhelyi események ügyének újbóli kivizsgálását kérte Románia főügyészétől.
A Magyar Polgári Párt elnöke Maros megyei képviselői minőségében fordult Augustin Lazăr főügyészhez, beadványában pedig arra kéri, hogy törvényben meghatározott hivatali hatásköréből adódóan indítványozza az 1990-es fekete március néven ismert marosvásárhelyi magyarellenes pogrom esetében a vizsgálat újraindítását. „Március 15-ei beszédemben ígéretet tettem arra, hogy a fekete március évfordulóján kérni fogom a vizsgálat újraindítását, hiszen az ügyben 27 év után sem derült fény a vétkesekre, a felelősöket nem azonosították és nem büntették meg. A fekete március történéseit tisztázni kell, mert amíg nem derül ki a teljes igazság, addig nagyon nehéz a társadalmi béke megteremtése” – mondta lapunknak Biró Zsolt, aki szerint üdvözlendő, hogy az 1989-es forradalom dossziéjának újbóli megnyitása mellett napirenden szerepel az 1990-es bukaresti bányászjárás ügyének újbóli kivizsgálása is. A képviselő megjegyezte, alapos a gyanú, hogy a fekete márciust és a júniusi bányászjárást szervezők mögött ugyanazok a sötét erők sejthetők, a felbujtók ugyanazok lehetnek, ezért arra kérte a főügyészt, hogy kapcsolja össze és vizsgálja együtt a két ügyet. Az MPP-elnök lapunkból értesült arról, hogy az 1990-es márciusi véres marosvásárhelyi események három magyar áldozatának özvegye, valamint a súlyosan megsebesült Sütő András leszármazottai februárban megbízták Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvédet, hogy indítványozza a dosszié újravizsgálását. Az áldozatok hozzátartozóiként az érintettség okán helyesen teszik, hogy szeretnék tudni az igazságot, a két kérés egymást erősíti, és ők hamarabb kaphatnak hivatalos választ – vélte a politikus, aki szintén harminc napon belül várja a főügyész tájékoztatását.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Külföldi ellenőrzés a legfőbb ügyészség tevékenységéről
Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette, hogy külföldi szakmai ellenőrzést rendel el a legfőbb ügyészség és annak alárendeltségébe tartozó vádhatóságok, mint például a szervezett bűnözésellenes ügyészség, valamint a korrupcióellenes vádhatóság tevékenységének kiértékelésére és felmérésére.
A bejelentés azt követően hangzott el, hogy Toader éppen a múlt héten zárta le saját hatáskörben indított szakmai kiértékelést, ami a DNA és a legfőbb ügyészség vezetőinek tevékenységére irányult. A tárcavezető ezt követően bejelentette, hogy nem kezdeményezi Augustin Lazăr legfőbb ügyész és Laura Codruţa Kövesi főügyész menesztését. Toader közölte, hogy komolyabb alkotmányos természetű jogi konfliktusok is történtek már, és ezért soha nem alkalmaztak szankciót.
Mint mondta, a külföldi szakmai vizsgálat több szempontból is ellenőrzi majd az ügyészek tevékenységét. Toader példaként említette a kivizsgált ügyek számát, a felmentések arányát, valamint az olyan eseteket, amikor ártatlanul zártak be börtönbe állampolgárokat. Hozzátette: azt is elemezni kell, hogy egy feljelentés és a dosszié ügyében hozott ügyészi döntés között mennyi idő telt el, ezeket az ügyeket nem kezelték-e megkülönböztetett módon olyan értelemben, hogy az ügyészek tetszés szerint előrevettek általuk fontosnak tartott eseteket, más ügyekkel pedig nem foglalkoztak. Sorin Grindeanu miniszterelnök tegnap úgy nyilatkozott, hogy az igazságügyi miniszter hatáskörébe tartozik egy ilyen nagyszabású szakmai vizsgálat elrendelése, és emlékeztetett, hogy erre tíz éve nem volt példa azt érzékeltetve, hogy nincs kifogása az átfogó szakmai vizsgálat ellen.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)

Az igazságügyi miniszter kivizsgáltatja Kövesit
Kivizsgálja Laura Codruță Kövesi DNA-főügyész tevékenységét az Igazságszolgáltatási Felügyelet Tudorel Toader igazságügyi miniszter kérésére – tudósít a Digi24. Toader Kövesi és Augustin Lazăr legfőbb ügyész menedzseri tevékenységének vizsgálatát kérte. Azt nyilatkozta, Romániában „nagyon sok tragédia történik, mert ártatlan emberek ellen indul eljárás és történik vádemelés”. A Kövesiről közzétett hangfelvételek – amelyeken állítólag megsürget ügyeket, és Sorin Grindeanu korábbi miniszterelnökig akar eljutni – ügyében már hivatalból indított vizsgálatot az Igazságszolgáltatási Felügyelet. A DNA úgy nyilatkozott, hogy a hangfelvételeket megvágták, manipulálták. Transindex.ro

Románia főügyésze védelmébe vette a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a Legfőbb Ügyészség elit intézménye, és a körülötte lévő botrány azok érdekeit szolgálja, akik meg akarják állítani a korrupcióellenes harcot – jelentette ki kedden Augustin Lazăr legfőbb ügyész.
A legfőbb ügyész úgy nyilatkozott: a botrány nem a DNA struktúráin belül, hanem az intézmény körül bontakozott ki. „Van egy zavarkeltés, egy médiazaj, amelynek az a célja, hogy fogást találjon a legfőbb ügyészség elit intézményén" – fogalmazott Augustin Lazăr. A nyomozó hatóság vezetője hozzátette, hogy a DNA-ba nagyon sok pénzt fektetett az Európai Unió.
„A botrány körülötte zajlik, bizonyos médiacsatornák gerjesztik, és nem minden érdek nélkül. Egyértelmű, hogy azoknak kedvez, akik a korrupcióellenes harcot akarják megfékezni” – nyilatkozta a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) székhelyén Lazăr, hozzátéve, hogy a DNA a következő napokban minden kérdést tisztázni fog. A poligráfos vizsgálatról a legfőbb ügyész úgy vélekedett, az nem a bizonyítékok „királynője", de helyes irányt adhat a kivizsgálásoknak. Tudorel Toader igazságügyi miniszter hétfőn újabb vizsgálatot kezdeményezett az ügyészségi vezetők „menedzseri tevékenységének" kiértékelésére, miután két héttel ezelőtt a DNA vezetőjét, Laura Codruţa Kövesit lejárató hangfelvételeket tett közzé a kormányon lévő Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló România TV hírtelevízió. A tárcavezető kérésének eleget téve az igazságszolgáltatási felügyelet hétfőn bejelentette: megkezdte a vizsgálatot mind a DNA, mind a legfőbb ügyészség „vezetői hatékonyságának" ellenőrzése érdekében. A kérdés már a CSM keddi ülésén is terítékre kerül. Krónika (Kolozsvár)

„Nincs itt semmi látnivaló” – a DNA főügyésze nem mond le
„Nem mondok le, semmi okom nincs erre” – jelentette ki kedden a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) székháza előtt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze, Laura Codruţa Kövesi. Klaus Johannis államfő közölte: nem tartja indokoltnak a DNA vezetőjének felfüggesztését.
A délelőtt folyamán a CMS két korrupcióellenes ügyész, Doru Țuluș és Mihaela Moraru állásukból történő felmentését tárgyalja. Ezt az intézkedést – szakmai vétségeikre hivatkozva – Laura Codruța Kövesi kérte a hazai igazságszolgáltatást irányító testület ügyészi részlegétől. A CSM ülésének napirendjén a DNA további két ügyészének áthelyezési kérelme is szerepel.
A ülés előzményéhez tartozik, hogy Tudorel Toader igazságügyi miniszter az ügyészségi vezetők „menedzseri tevékenységének” kiértékelésére kérte fel a CSM keretében működő Igazságügy Felügyeletet, miután két hete Laura Codruta Kövesit lejárató hangfelvételeket tett közzé a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló România TV hírtelevízió.
A történtek után a DNA vezetője belső vizsgálatot rendelt el, és poligráf elé ültette annak a munkamegbeszélésnek a résztvevőit, amelyről hangfelvételek szivárogtak ki a sajtóba. Három ügyész – Doru Țuluș, Mihaela Moraru és Nicolae Marin – megalázónak minősítette, és megtagadta a hazugságvizsgálatot. Mindhárman bepanaszolták a CSM Igazságügyi Felügyeleténél Kövesit, arra hivatkozva, hogy rosszhiszeműen látja el intézményvezetői feladatát.
„A procedúráknak megfelelően jártam el”
Kövesi nemmel válaszolt kedden arra a kérdésre, hogy túllépte-e a hatáskörét a belső vizsgálat elrendelésével, és azt ajánlotta az újságírók figyelmébe, hogy tanulmányozzák a DNA szabályzatát. „Ez egy normális eljárás, amit egyébként az Igazságügyi Felügyelet is ellenőrizni fog” – jelentette ki.
Kövesi közölte: szintén a szokásos procedúráknak megfelelően járt el, amikor a CSM véleményezését kérte Doru Țuluș és Mihaela Moraru tisztségéből történő felmentéséről. „A felmentés okait nem áll módomban részletezni. A CSM ülésén ezt megteszem majd” – fogalmazott a DNA főügyésze. Annyit azért hozzátett, hogy beosztottjai „megszegték a procedúrákat”, ezért lépnie kellett.
A DNA tevékenységéről kijelentette: a korrupcióellenes ügyészségen „feszültségmentes, normális” munka zajlik. Közölte, semmi kifogása az ellen, hogy az Igazságügyi Felügyelet átvilágítsa az intézményvezetői tevékenységét.
Nem tart attól, hogy a CSM ellenőrző testülete átvilágítja a menedzseri tevékenységét – jelentette ki kedden Augustin Lazăr legfőbb ügyész. „Az igazságügyi minisztériumnak jogában áll kérni egy ilyen ellenőrzést. Nem félek semmitől, a legfőbb ügyészség egy erős intézmény, kiegyensúlyozott, amely a törvénynek megfelelően fejti ki tevékenységét” – jelentette ki a CSM székhelyén nyilatkozó Lazăr, hozzátéve, hogy hivatalos értesítést még nem kapott a küszöbön álló kiértékelésről.
Így zajlik majd a DNA átvilágítása
A CSM ellenőrző testülete kedden Facebook-oldalán tette közzé az ügyészségek tevékenységi kiértékelésére vonatkozó 2017-es ütemtervet, amelynek értelmében az ellenőrzések az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) és a Legfőbb Ügyészséget is érintik. Az ellenőrzési ütemtervet azután hozták nyilvánosságra, hogy az ellenőrző testület elnöke hétfőn aláírta a legfőbb ügyészség és a DNA hatékonyságnak ellenőrzésére vonatkozó rendeleteket.
A tervek szerint az intézmények hatékonyságát ellenőriznék, valamint azt, hogy mennyire tartják be az ügyészségek vezetői az eljárási normákat és a hatályban lévő szabályzatot az eljárások során. Ugyanakkor azt is vizsgálják majd, hogy az ügyészségek vezetői és az ügyészek hogyan próbálják megoldani a két és az öt évnél régebbi, adócsalással, pénzmosással, csempészettel, korrupcióval kapcsolatos, valamint erdészeti bűncselekményeket és érdekellentétet kivizsgáló eseteket.
Az ellenőrző testület továbbá vizsgálni fogja azt is, hogy a vezetők miként szervezik meg az ügyészségek munkáját, hogyan viselkednek és kommunikálnak, mennyire vállalják a felelősséget és mennyire felelnek meg intézményvezetőként, hogy osztják ki a feladatköröket, illetve milyen munkakörülményeket biztosítanak az ügyészek számára. A menedzseri készségek vizsgálatakor a rövid-, közép- és hosszútávú tervek kidolgozását és szervezési kérdéseket is figyelembe vesz majd a CSM ellenőrző testülete.
Az államfő megvédte Kövesit
Az ügyben megszólalt kedden Klaus Johannis is. Az államfő kijelentette, nem tartja indokoltnak a korrupcióellenes ügyészség főügyészének felfüggesztését a kivizsgálások idejére. Közlése szerint tudomásul vette, hogy az igazságügyi miniszter felkérte a CSM ellenőrző testületét, világítsa át a DNA és legfőbb ügyészség vezetőinek tevékenységét. „Nagyon elégedett vagyok mindkét intézmény vezetőivel. Túl sok lehallgatott beszélgetést hallottam már ahhoz, hogy higgyek a valódiságukban. A végén majd megtudjuk, mi az igazság” – fogalmazott az államfő.
HotNews; Agerpres; maszol.ro

Rise Project: bűnszövetkezetet irányított Liviu Dragnea Teleorman megyében
Egy Teleorman megyei bűnszövetkezet vezetőjeként hatalmas összegű közpénzekhez juttatta cégét éveken keresztül Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke – írja egy állítólagos 2011-es titkosszolgálati dokumentumra hivatkozva a Rise Project. Az oknyomozó portál szerkesztőségére a cikk közlése előtt néhány órával csaptak le az adóhatóság (ANAF) ellenőrei.
A Rise Project riporterei a belügyminisztérium titkosszolgálatának (DGPI) tulajdonított dokumentumot ismertettek írásukban. A jelentés szerint „egy Teleorman megyei döntéshozókból álló bűnszövetkezet”, élükön Liviu Dragnea akkori tanácselnökkel, uniós alapokból és kormányzati forrásokból származó összegeket térített el.
A pénz az állítólagos titkosszolgálati dokumentum szerint a Teldrum nevű útkarbantartó vállalathoz jutott, amelynek többségi tulajdonosa a szociáldemokrata politikus volt. Liviu Dragnea a kincstárjegyekhez hasonló, úgynevezett bemutatóra szóló részvényeket birtokolt a cégnél, így a neve nem szerepelt a cégbírósági nyilvántartásban. Hivatalosan a vállalkozást a jelenlegi PSD-elnök volt évfolyamtársai, barátai irányították.
A Teldrum törvénytelen módon több mint egy évtizedig sorra nyerte az útkarbantartásokra kiírt versenytárgyalásokat a megyében, a munkálatokról szóló szerződések egy része pedig fiktív volt – olvasható a jelentésben. A cég ugyanakkor illegálisan finanszírozta a PSD választási kampányait 2008-2009-ben.
A Teleoman megyei rendőrség akkori parancsnoka, Iulian Ciorobescu a Rise Projectnek elmondta, hogy ismeri ezt a titkosszolgálati jelentést. Közlése szerint a DGPI tisztjei által összeállított dokumentumot személyesen továbbította Liviu Popa akkori országos rendőrparancsnoknak. Ezt Popa is megerősítette az oknyomozó portálnak, de arra egyik rendőrségi vezető sem tudott magyarázatot adni, hogy miért nem jutott el a jelentés az ügyészségre.
Írásában a RISE Project emlékeztet arra, hogy a PSD júniusban kezdeményezett törvénymódosítása révén a DGPI irányítása kizárólag a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, és a Legfelső Védelmi Tanács többé nem szólhat bele a titkosszolgálat vezetőjének kinevezésébe.
Annak ellenére, hogy az oknyomozó portál által ismertetett jelentést magas rangú rendőrségi vezetők is hitelesnek nevezték, a DGPI csütörtök este tagadta, hogy a jelentés a belügyminisztérium titkosszolgálatától származna, és "határozottan elutasította az intézmény bevonását a politikai csatározásokba" – írja az Agerpres.
Megjelentek a ANAF ellenőrei a szerkesztőségben
A Rise Project már csütörtökön délben beharangozta, hogy egy titkosszolgálati dokumentum birtokában van, amely fontos infomációkat tartalmaz Liviu Dragnea múltjáról. Néhány órával később szerkesztőségükben megjelent az Országos Adóhatóság (ANAF) két ellenőre, akik az oknyomozó portált működtető cég könyvelési irataira voltak kíváncsiak. Egyikük egyébként az ANAF alelnöke és a Teleorman PSD megyei szervezetének volt kincstárnoka, Florin Tunaru volt.
Az ANAF elnöke, Bogdan Stan pénteken azt nyilatkozta, hogy az ellenőrzés egy feljelentés alapján történt, és semmi köze a Rise Project portálján megjelenő tartalmakhoz. Az adóhatósági akciótól Liviu Dragnea már csütörtök este elhatárolódott. „Mivel egy idő óta a Rise Project a személyemmel kapcsolatos témákról ír, kijelentem, hogy semmi közöm nincs az ANAF felügyelői megjelenéséhez a Rise Project szerkesztőségében, felháborítanak a történtek, az az érzésem, hogy le akarnak járatni” – olvasható a PSD elnökének közleményében.
A sajtószabadság tiszteletben tartását monitorozó ActiveWatch elítélte a Rise Project ellen irányuló „megfélemlítési akciót”. A szervezet állásfoglalása szerint az adóellenőrök megjelenése az oknyomozó portál szerkesztőségében szoros összefüggésbe hozható azzal, hogy a Rise Project az utóbbi időben Liviu Dragnea ügyei kapcsán kezdett oknyomozó munkába.
A PNL az ANAF elnökének menesztését kéri
A történtek után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a sajtószabadság megsértése miatt az Országos Adóhatóság elnökének azonnali menesztését kérte. Ludovic Orban szerint ANAF visszaélt hatalmával amikor kivizsgálást indított egy tényfeltáró újságíró csoport ellen.
„Ez a magatartás megengedhetetlen egy olyan országban, amely tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat. Semmiképpen sem tekinthetjük véletlennek, hogy néhány órával azután, hogy a Rise Project újságírói leleplező adatokat tettek közzé Liviu Dragneáról, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökéről, az ANAF ellenőrei lerohanták a szerkesztőséget” – olvasható a közleményében.
Orban szerint, ha nem lépnek fel az ilyen akció ellen, az azt jelenti, hogy eltűrik az alkotmány által szavatolt szabadságjogok súlyos megsértését. A politikus ugyanakkor kérte az ellenőrzést elrendelő tisztségviselők menesztését is.
Tăriceanu szerint nem hiteles a jelentés
A PSD koalíciós partnere, az ALDE vezetője, Călin Popescu-Tăriceanu azt nyilatkozta csütörtök este, hogy a Rise Project által közzétett dokumentumnak szerint semmilyen valóságalapja sincs. „Semmi sem bizonyítja, hogy a Rise Project által közzétett úgynevezett dokumentum valóban egy titkosszolgálattól származik. Ez az úgynevezett dokumentum mindenféle kapcsolatokat sejtet, aminek semmilyen valóságalapja nincs. (...) 2005-be nem is ismertem Liviu Dragneát, én az akkori politikai többséghez tartoztam, Dragnea ellenzékben volt" - mondta el a Digi24 televízióban Călin Popescu-Tăriceanu, aki a 2004-2008-as időszakban Románia miniszterelnöke volt.
Megszólalt a legfőbb ügyész és a DNA is
Augustin Lazăr legfőbb ügyész pénteken újságírói kérdésre kijelentette: ha a Rise Project által ismertetett dokumentum hiteles, akkor a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hatáskörébe tartozik a bűnvádi vizsgálat lefolytatása. „Hacsak nem dolgozik máris a DNA ezen az ügyön” – tette hozzá.
Néhány órával később a korrupcióellenes ügyészség megerősítette: a Rise Project által ismertett esetek egy részét már idén február óta vizsgálja a DNA. Egyelőre csak úgynevezett in rem eljárás zajlik, ami azt jelenti, hogy a korrupciós bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgálják. maszol.ro

Elutasított ötletek
Ha le nem tartóztatnak mindannyiunkat, maradnak néhányan a parlamentben, hogy megvitassák az ország törvényeit, elvégre a romániai jogalkotás helyszíne egyelőre még a parlament – válaszolta jól irányzott cinizmussal Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke tegnap egy újságírói kérdésre.
Beszédes válasz, noha a tudósító csak azt firtatta, a szociáldemokrata pártvezérnek mi a véleménye arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bírálta az igazságügyi törvények tervezett módosítását. Hogy Dragnea szíve nem az említett ügyészségért dobog, rég ismert, miként az is, hogy ha csupán a szociálliberális koalíció néhány elszánt politikusán múlna, a büntető törvénykönyvet egy huszárvágással alakítanák át saját igényeik szerint. Tudorel Toader igazságügyi miniszter múlt heti reformjavaslatai is azt igazolják, a hírhedt 13-as kormányrendeletet létrehozó alantas vágy nem szűnt meg, csak átalakult. Az olcsó populizmus határán egyensúlyozó Dragnea – pár nappal ezelőtt azt fejtegette: szerinte közel állunk ahhoz, hogy valakik politikai rendőrséget hozzanak létre, de ő bízik a hírszerző szolgálat felkészültségében – magyarázkodása valójában nem is lényeges. Ám figyelemre méltó a főügyész tegnap délutáni megszólalása az említett kérdéskör kapcsán. Miután ügyésztársaival megvitatta Tudorel Toader elképzeléseit, Augustin Lazăr elmondta, jobban szerettek volna törvénytervezetről beszélni, ám ahelyett a tárcavezető ötleteit értelmezték, s egyértelmű következtetésük az, hogy ellenzik a kilátásba helyezett változtatásokat, mert azok az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik. A kormány ugyanis egy viszonylagosan jól működő, nehezen létrehozott igazságszolgáltatási struktúrát szeretne kizsigerelni, s ha elképzelésük sikerrel jár, nemcsak a korrupcióellenes ügyészség tekinthető felszámoltnak, hanem Románia is évtizedekkel lép vissza a múltba. Augustin Lazăr érveléséből ismételten az sejlik, nem egészséges, mi több, aggasztó, ahogyan a kormánykoalíció az igazságszolgáltatáshoz viszonyul. Amennyiben mostani jogalkotási kísérletük, miként a főügyész is állítja, provokáció, azért is igen veszélyes, mert az igazságügyi törvények kérdése igen bonyolult és árnyalt, nem olyan, mint a politika és a foci, amelyhez állítólag mindenki ért, vagy legalábbis beszél róla. Ám így is egyre nyilvánvalóbb, a jogalkotókat nem a tisztességesség iránti vágy, hanem valamiféle hátsó szándék vezérli. Januárban a törvény hirtelen, éjjeli átírásával kísérleteztek, sikertelenül, de nem adták fel, most magát az igazságszolgáltatási rendszert szabnák át önös érdekeik szerint. Minden jel szerint ez marad a szociálliberálisok legfontosabb célkitűzése, akár az európainak mondott vállalások és értékek feláldozása árán is, így szinte megválaszolhatatlan a kérdés: minek kellene történnie ahhoz, hogy szándékuktól egyszer s mindenkorra elálljanak?
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Amerika is aggódik a román igazságszolgáltatás függetlensége miatt
Washington aggódik a román igazságszolgáltatás függetlensége miatt a bukaresti igazságügyi miniszter által bemutatott módosítási javaslatok tükrében - közölte kedden az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
A nagykövetség a Hotnews.ro hírportál által idézett állásfoglalásában rámutatott, hogy aggodalommal vették tudomásul a javasolt módosításokat. Tudorel Toader igazságügyi miniszter a múlt héten ismertette az igazságszolgáltatás működését szabályozó három törvény módosítási javaslatát. A tárcavezető egyebek mellett kizárná az államfőt az ügyészségek vezetőinek kinevezési eljárásából.
„Arra biztatjuk a kormányt, a törvényhozást és az igazságszolgáltatás intézményeit, hogy folytassák együttműködésüket a korrupcióellenes harcban és az igazságszolgáltatási intézmények hitelességének megőrzése érdekében” - idézte az MTI a követségi közleményt. Washington szerint a jogállamiság csak erős és független igazságszolgáltatással biztosítható, ehhez független ügyészekre van szükség, akik politikai beavatkozások nélkül vizsgálhatják a bűncselekményeket.
Kedden Augustin Lazăr, Románia legfőbb ügyésze is élesen bírálta az igazságügyi miniszter módosító javaslatait azt követően, hogy egyeztetett az ügyészségek vezetőivel.
Lazăr szerint a módosító indítványok támadást jelentenek a független igazságszolgáltatás ellen.
Egyebek mellett bírálta, hogy a bírák és az ügyészek ellen csak külön erre a célra, a legfőbb ügyészség keretében létrehozandó részleg indíthat büntetőjogi eljárásokat. Azt is kifogásolta, hogy az igazságszolgáltatási felügyeletet áthelyeznék az igazságügyi minisztériumhoz a Legfelsőbb Bírói Tanácstól.
A miniszter kilátásba helyezte továbbá, hogy a bírák és ügyészek szakmai hibákért vagyonukkal felelnének.
Korábban Klaus Johannis államfő is bírálta a javaslatokat, és a jogállamiság elleni támadásnak minősítette Toader indítványát. Vasárnap Bukarestben és több nagyobb városban mintegy háromezren tüntettek a javasolt módosítások ellen.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

December elseje: katonai parádét tartottak a bukaresti Diadalívnél
Körülbelül 3.500 román és más nemzetiségű katona vonult át a bukaresti Diadalív alatt a december elsejei katonai parádén, amelyet több ezren követtek figyelemmel – írja az Agerpres.
Az ünnepi felvonuláson részt vett Klaus Iohannis elnök, Traian Băsescu és Emil Constantinescu volt államfő, Mihai Tudose kormányfő, Mihai Fifor védelmi miniszter, Carmen Dan belügyminiszter, Laura Codruţa Kövesi DNA-főügyész, Augustin Lazăr legfőbb ügyész, Valer Dorneanu, az Alkotmánybíróság elnöke, Victor Ciorbea ombudsman, a Bukarestben szolgálatot teljesítő diplomáciai testület tagjai, pártvezetők, a hadsereg és a veteránok képviselői.
A katonai parádét Adrian Tonea altábornagy, vezérkari főnökhelyettes vezette. A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az idegen katonák között Bulgária, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Kanada, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, a Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, az USA, Törökország és Ukrajna hadseregének képviselői vonultak fel, összesen több mint 300-an. Megjelent több, a nyugat-balkáni, iraki és afganisztáni küldetésekben megsérült, valamint a kanadai Invictus 2017 paralimpiai játékokon részt vevő katona is az ünnepségen.
Az ünnepi ceremónia végén Klaus Iohannis kezet fogot Mihai Tudose kormányfővel és a kormány több tagjával, majd a parádét figyelemmel kísérő sokaság néhány tagját is személyesen üdvözölte. maszol.ro

A legfőbb ügyész kiáll a tiltakozó bírák és ügyészek mellett
Ez egy európai szintű korrupcióellenes lecke, amelyet a romániai bírák és ügyészek adtak – reagált Augustin Lazăr legfőbb ügyész a bírák és ügyészek igazságügyi törvények módosításai elleni tiltakozására.
„Ez egy európai szintű korrupcióellenes lecke, amelyet a romániai bírák és ügyészek adtak” – nyilatkozta Augustin Lazăr a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) előtt. A legfőbb ügyész kihangsúlyozta, a bírák és ügyészek „nagyon illedelmesen” tiltakoztak, és „nem tettek semmi sértőt”. „Az európai igazságügyi kultúrának megfelelően fejezik ki magukat. Nem tettek semmi sértőt, sőt, kimutatták, hogy nem mindegy számukra az, hogy befolyásolhatják az igazságügy függetlenségét” – mondta Lazăr.
Arra a kérdésre, hogy a bírákat és ügyészeket megbüntethetik-e, Augustin Lazăr a CSM elnökének, Mariana Ghenának a hétfői levelét említette, majd hozzátette, hogy aki bíró vagy ügyész. tudja, hogy „mit kell tennie”. Agerpres; itthon.ma/erdelyorszag