Honismereti előadások Baróton
Örökségünkről szabadon
Negyedik alkalommal szervezte meg Baróton Erdővidék Múzeuma és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület a Magyar Örökség elnevezésű honismereti szabadegyetemet és tábort.
A csütörtökön tartott hivatalos megnyitón Demeter László, Erdővidék Múzeumának igazgatója köszöntötte a vendégeket, ezúttal is hangsúlyozva, hogy a tábor ideje alatt elhangzottak, ahogy eddig sem, ezután sem feltétlenül a hivatalos történészek által elfogadott nézőpontokat képviselik, ám ettől függetlenül a táborban mindenki szabadon elmondhatja meglátásait a magyar őstörténettel kapcsolatban. A cél nem az, hogy bárkivel is szembemenjenek, hanem, hogy gondolatokat ébresszenek a hallgatókban, és esetlegesen a méltán nagyvilág-szerte híres erdővidékiek munkásságára is ráerősítsenek.
Dr. Obrusánszky Borbála történész, orientalista úgy fogalmazott, a népünk történelmét kutatók mindig tudnak új eredményeket felmutatni, és ezek, ha most még nem is, de egy-két évtized múlva akár általánosan is elfogadottakká válhatnak – ez a tény pedig a tábor szükségességét igazolja.
Betyárkártya-kiállítás és nyelvészeti előadások
A tábor egy kiállítással kezdődött. A kiállító a gyergyóalfalusi Vargyas Ildikó képzőművész volt, aki a Betyárkártya című, színes pannókból álló kiállítását hozta el Barótra. A kiállításon az általa készített magyar betyárfigurás kártyát, illetve a figurákat (a betyárokat) bemutató könyvet is meg lehetett vásárolni.
A középiskolát Csíkszeredában végző képzőművész Pécsett járt egyetemre, ahol nemcsak művészetet, de teológiát és képzőművészet-terápiát is tanult. Élete már ott a művészet körül forgott, és azon gondolkodott, mit adhat olyan művészi dolgot az emberek, de inkább a fiatalok kezébe, ami, ha csak néhány órára is, de elvonhatja őket a számítógép, vagy az okostelefonok elöl. Férje révén jött az ötlete, hogy magyar figurás kártyát alkosson, amit meg is valósított.
A tárlatmegnyitó után Czeglédi Katalin nyelvész előadása következett A Volga-Urál vidéki földrajzi nevek magyar nyelvi kapcsolatairól, elemezve többek között a Tortoma és a Barót helyneveket is ilyen vonatkozásban. Így a hallgatóságnak elmondta, hogy a bara szó például a csuvas nyelvben is meg van, árkot, patakot, mélyedést jelent, az ót pedig az Olt folyóhoz köthető szó.
Sántha Attila kézdivásárhelyi kutató a székelyek kölcsönszavait vizsgálta előadásában, levonva azt a következtetést, hogy a székelyek igenis ott voltak a magyar nyelv megszületésénél, és emlékeznek olyan dolgokra, használnak olyan szavakat, amiket mások már nem. Több olyan, a székelyek által ma is használt szót említett – például kujak vagy radina –, melyek megtalálhatóak a ruszin nyelvben is, bizonyítván, hogy valamikor a két nép egymás mellett élhetett. A kutató szerint a Kárpátokon kívül, a mai Moldva területén, ahonnan a székelyek a bizánci előretörés miatt kellett aztán később átkeljenek a Kárpátok hágóin. Érdekes volt megállapítása, ami a zelegorkodik szót illeti. Szerinte a román salahor szóból származik, ami napszámost jelent, akik nappal dolgoztak, este meg zelegorkodtak… így maradt fenn mai jelentése.
Mezőségi daloktól az erdővidéki gyógynövényekig
A pénteki nap köpeci fiatalok népdalelőadásával kezdődött. A Nagy Adél tanítónő által betanított csoportnak ez volt az első nyilvános fellépése, szép, mezőségi népdalcsokrot adtak elő. Legközelebb a Barót Napok alkalmával, vasárnap 13.30-tól lépnek fel, ott ismét lehet majd látni, hallani őket. Ezután a múzeum melletti ifjúsági központ előterében megnyílt Benkő Mihály keletkutató fotókiállítása a mai Kazahsztán területén élő kipcsak-magyarokról. A kiállítást bemutató kutató elmondta, az ottani mazsarok, vagyis magyarok úgy tudják, hajdanán törzseik egy része nyugatra ment – ezek lennénk mi, Kárpát-medencei magyarok –, de ismerik például Hunor és Magor legendáját is.
Ezt követően a nagybaconi származású Bartha Sámuel Gergely tartott beszámolót az erdővidéki népi gyógynövény-ismeretet összefoglaló munkásságáról: mint mondta, már számos településen gyűjtött adatokat, de munkáját folytatná, és ehhez olyan erdővidékiek segítségére számít, akik rendszeresen gyűjtenek gyógynövényeket, rendelkeznek ilyen ismeretekkel. E-mail címe: samuelgergely@gmail.com, telefonszáma +36.303.003.951.
A nap hátralevő részében Kovács J. Attila botanikus, illetve Sófalvi András régész is tartott előadást.
Történelmi folyóirat születik
A szombati nap Obrusánszky Borbála, valamint Darkó Jenő történészek előadásaival kezdődött. Obrusánszky a mai Oroszország európai területén valaha élt jürkákról értekezett, elmondva, hogy ennek az ősi népnek közük nem volt a finnugor népekhez – szkíták voltak. Darkó Jenő a Szent László király idejében lejátszódott történelmi eseményeket elemezte, kitérve az akkori Magyar Királyság mai értelemben vett külpolitikai körülményeire is.
A nap eseménye a hamarosan megjelenő Kelet Kapuja című történelmi folyóirat bemutatása volt. A szerkesztők rámutattak arra, hogy a folyóiratra igenis igény van, egyrészt, mert számos, tanulmányait publikálni kívánó történészt manapság háttérbe szorítanak, másrészt viszont az olvasók is igénylik a hiteles tanulmányokat, hiszen hiába az internet, a számtalan információforrás, a hamis hír is legalább ugyanannyi.
A tábort Kun-Gazda Gergely, Harangozó Imre és Ségercz Ferenc előadásai zárták, minekutána a múzeum udvarán a baróti unitárius nőszövetség tagjainak jóvoltából puliszkás hagymatokányos vacsora várta a vendégeket.
Böjte Ferenc / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A tehetségekre összpontosítanak és a nagyközönség felé nyitnak a PKE-n
A tehetséggondozásra és a nagyközönség felé történő nyitásra helyezi a hangsúlyt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészet-grafika szaka, de a nemrég indított inkubátorprogram keretében a volt diákokat is felkarolják.
A legkorszerűbb infrastruktúra és sokrétű szakmai tevékenység várja a jelentkezőket a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészet szakán, ahol alapképzésen két szakirány – mozgó- és tervezőgrafika – működik, mesterin vizuális kommunikációt tanulhatnak. A nagyváradi felsőoktatási intézmény a tehetséggondozásra helyezi a hangsúlyt, legyen szó jelenlegi vagy volt diákokról – mondta a Krónikának Balázs Zoltán, a Művészeti tanszék vezetője. Igyekeznek minél több tehetséggondozó programot indítani, de az idén átadott új épületben inkubátorstúdió is van, ahol saját és közös projekteken dolgozhatnak a hallgatók és az intézmény volt diákjai.
„Ez nyitott kapu az egyetemen belül, ahol lehet alkotni, együttműködni” – magyarázta a tanszékvezető, aki szerint itt cégekkel, intézményekkel közösen dolgoznak. Legutóbb egy IT-cégnél dolgozó volt diákjuk tartott applikációs workshopot a hallgatóiknak.
Emellett jól felszerelt fotó-videó stúdió, rajzterem is várja a fiatalokat, és a hagyományos grafikai műhely is megújul. „Felszereltség szempontjából rendben vagyunk” – fogalmaz a tanszékvezető, hozzátéve, hogy a szak újraakkreditálása is folyamatban van. A két szakirány szétválasztása után – melyek közül első év befejeztével választanak a diákok – a szakmesteri fejlesztését tervezik, de távlati terveik között szerepel egy kurátori mesterképző indítása is. „Ezek a hallgatók segíthetnék a művészeket” – fogalmaz a tanszékvezető, indoklásul hozzátéve, hogy csupán Bukarestben lehet kurátori ismereteket szerezni. Az elmúlt évtizedben az érdeklődők köre változott, míg kezdetben a hallgatók mintegy 70 százaléka székelyföldi volt, mára megfordult az arány, a diákok zöme a térségből és Magyarországról érkezik. „Minden évfolyamon van két-három magyarországi” – meséli Balázs Zoltán hozzátéve, a diákok egyharmada rendszerint mesterin is marad, de a Sapientiáról és a Nagyváradi Egyetemről is jönnek végzősök.
Vizuális nevelés elemista kortól
A tehetséggondozás mellett a nagyközönség felé való nyitás is hangsúlyt kap: második alkalommal szerveztek kreativitási versenyt középiskolásoknak, grafikai szekcióban 80 pályamű érkezett, de videószekcióban is egyre több, jobb minőségű nevezés van. Fontos volt, hogy elkezdjünk kommunikálni a középiskolásokkal” – fogalmazott Balázs Zoltán, aki szerint egy-egy versenyzőt később a felvételin látnak viszont. A vizuális nevelést a többi korosztályra is kiterjesztenék, a hallgatók bevonásával elemistáknak is szerveztek workshopokat, és a jövőben az 5–8. osztályosokat is bevonnák a projektbe.
„Művészek is” születnek.
A tehetséggondozás részét képezi a volt hallgatókkal való foglalkozás is, számukra egy kiállítássorozatot indítottak, idén Szabó Réka, Kovács Kinga és László Hajnalka tárlatát láthatták a váradiak, míg ősszel újabb volt hallgatók kerülnek sorra. Közülük többen már nemzetközi szinten is bemutatkoztak, Indiában, Dél-Koreában. Szeretnénk folytatni, hogy lássák, hogy itt művészek is születnek” – fogalmaz Balázs Zoltán, aki szerint a projekt „lépésről lépésre” indult be, és pozitív példa a hallgatóknak, támogatás a pályakezdőknek. További tervük egy kortárs művészeti galéria és egy szakfolyóirat indítása is. „Kialakult egy művészetkedvelő közönség, amely, ha szervezünk valamit, jön” – mondja a tanszékvezető. Programokból pedig nincs hiány, a workshopok, szakmai kirándulások mellett táborok újraindítását tervezik, míg a nagyközönséget számos tárlat, filmvetítés várja. Első vidéki helyszínként évente megszervezik a Filmtettfesztet, levetítik a BuSho (Budapest Short) Nemzetközi Rövidfilmfesztivál és a budaörsi Primanima Nemzetközi Első Filmes Animációs Fesztivál legjobbjait, de a Mediawave-vel és a kecskeméti Animációs Filmfesztivállal (KAFF) is együttműködnek. Emellett számos tárlattal mutatkoznak be jelenlegi és volt diákjaik Nagyváradon és más városokban egyaránt, például a Szent László Napokon egy nap négy kiállítást nyitottak meg. Az Antik Sándor képzőművész, egyetemi tanár által immár harmadik éve vezetett Art Generator tehetséggondozó műhely Multimédia alkotások tárlata és a Photo Ludens fotótárlat a hallgatók munkáiból állt össze, de bemutatták a váradi vár 3D-s rekonstrukcióját is, melyet a mesteris Bíró Róbert készített.
A másik két kiállítás a sepsiszentgyörgyi dizájnhéttel és a csernátoni dizájntáborral való partnerségnek volt köszönhető, melyeknek a PKE diákjai rendszeres résztvevői, de Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után ősszel Csíkszeredában is bemutatkoznak. A PKE képzőművészet-grafika szakán 35 (23 ingyenes, 12 költségtérítéses), a vizuális kommunikáció mesterképzőn 23 (10 ingyenes, 13 fizetéses) hely várja a jelentkezőket, július 17-étől lehet beiratkozni.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

Incitato: az egyetlen tábor, amely első kiadása óta működik
Lovas legendák
Huszonöt év telt el azóta, hogy a néhai Tóth Ferenc és barátja, a marossárpataki Miholcsa József szobrászművész megálmodta és útjára indította az Incitato művésztábor lovasszekerét. A „fogat” a kilenc éve elhunyt mecénás nélkül is halad tovább: a lovak gyeplőjét lányai – hangsúlyosan Tóth Ildikó – vették a kezükbe, így Európa legegyedibb tematikus tábora 2017-ben elérkezhetett a negyedévszázados mérföldkőhöz, amire ezúttal a Lovas legendák felirat került. Ez ugyanis az idei tábor témája, melynek ideje alatt huszonöt művész fogott tollat, ecsetet, vésőt a kezébe, hogy legendákat álmodjon papírra, vászonba és fába.
– Nagy szó ez nekünk, nagyon örülünk, hogy idáig elértünk, és büszkék vagyunk arra, hogy úgymond van kereslet a művészek és a támogatók részéről is a tábor iránt. Azt hiszem, édesapám egyetlen elvárása az volt, hogy legyen tábor, és a tény, hogy a huszonötödik kiadásához értünk azt bizonyítja, hogy kívánsága ez idáig teljesült. A tábort akkor könnyű megszervezni, ha anyagi háttér van, és nem győzöm elégszer megköszönni a támogatóinknak, hogy mellettünk állnak, mert ez nélkülük nem valósulhatna meg – mondja Tóth Ildikó, aki úgy véli, édesapja szelleme mindig jelen van a táborban, és a művészekben is eleven az emlékezete.
Hasonlóképpen vélekedik Vetró B. S. András is, aki családja révén úgymond beleszületett a táborba, amelyen ha teheti, részt vesz. Mint megjegyezi, a táboralapítót naponta megemlítik, felidéznek vele kapcsolatos történeteket, tőle származó vicces vagy komoly észrevételeket. Vetró nagy megvalósításnak tartja, hogy lelkes embereknek köszönhetően egy kisvárosnak sikerült „kitermelnie” az Incitato művésztábort.
– Szinte hihetetlen, hogy huszonöt éve működik. Főleg, ha az interneten kutatva rájövünk, hogy Európában az egyetlen tábor, amelyet beindulása óta minden évben megszerveztek, és bár esetenként változnak a részvevők, csodálatos hangulata van. Kapcsolatokat és munkákat szül, nagyon örülök, hogy a Tóth lányok ezt évről évre tető alá hozzák – fogalmaz a Brassóban élő képzőművész.
Sokszínű legendák
Az idei téma kapcsán Vetró B. S. András olyan utat választott, amiről feltételezte, hogy más nem gondolt rá. Az interneten böngészve akadt rá egy máramarosi és egy arab legendára, majd arra alapozta öt munkáját. Így például a máramarosi legenda a Lovak hídja, illetve a Lovak vízesése című alkotásait inspirálta, amiket meg lehet majd tekinteni vasárnap.
Tomos Tünde négyfalusi festőművész szerint a téma kimeríthetetlen és inspirálóan hat az alkotó emberekre, akikre utólagos benyomást is tesz.
– A lovakat mindig meg lehet fogalmazni, és festőként olyan technikákat is alkalmaztam ábrázolásukban, ami nem kimondottan jellemzi világunkat. A legendák a mesék világához tartoznak, így a fantázia szabadon szárnyalhat, sőt: van lehetőségünk saját legendát is kitalálni, nincs megkötve a kezünk” – véli.
Brassói művésztársa, Csutak Levente Szent László lovagkirályból merített ihletet, három minuciózus képen ábrázolta az uralkodót, vagy a vele kapcsolatos legendákat. Helyet kaptak képein magyar szimbólumok is, a lovagkirály legismertebb domborművét ábrázoló munkáján az uralkodó feje körül glóriaként sejlik fel az anyaország korabeli térképe, de helyet kap rajta olyan szimbólum is, mint pl. a csíksomlyói hármasoltár. Mindez életszerű, hajszálpontos tusrajzokon, amik már-már fényképnek mutatják magukat.
Idén ez kötelező téma
A kézdimartonosi gyökerekkel rendelkező, Kolozsváron élő Forró Ágnes a Napsugár gyermekfolyóirat illusztrátoraként harminc éve rajzol, és több ízben hangot adott azon sajnálkozásának, hogy az ottani képzőművészek távol kerültek Székelyföldtől. Most rendkívüli örömmel tért vissza pár év után az Incitatoba, ami meglátása szerint sokat számít Erdélynek.
– Szeretem a tematikus táborokat. Kihívás elé állítja a művészt, és mi a legjobb tudásunk szerint igyekszünk megfelelni. A legendák nagyon szerteágazóak, mesékben, regényekben fellelhetjük őket. Inspirálódtam Aranytól, Vörösmartytól – Szent László kapcsán. Mondhatnám azt is, hogy idén ez kötelező téma. A tábor azért jó, mert otthon eszembe nem jutna, hogy a lovat hányféleképpen lehet ábrázolni – osztotta meg lapunkkal a művésznő, akinek édesapja, Forró Antal festő és grafikus emlékét dombormű őrzi szülőfalujában, a Bereckhez tartozó Kézdimartonoson.
A Németországból érkező Balla-Móni Aranka elmondta: leírhatatlan élményt és ihletforrást jelentett számára az, hogy a lovakat testközelből megnézhette.
– Otthonra találtam a táborban, eldöntöttem, ha máskor is meghívnak, eljövök. Engem nagyon meghatottak a bemutatók, amelyeken alkalmunk volt a lovak megismerésére. Rájöttem, rendkívül érzékeny és szép lényekről van szó, amelyek jobbak ily vonatkozásban, mint sok embertársunk.
Bartos Lóránt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Öt háromszéki település a Nemzeti Vágtán
Kézdivásárhely nyerte a Székely Vágtát!
Kézdivásárhely nyerte az idei, hetedik Székely Vágtát: Berde Loránd Anci nevű magyar félvér kancáján. A döntő szempontjából „háromszéki vágtává” csinosuló rendezvényről Kézdivásárhely, Mikóújfalu, Nyujtód és Előpatak képviselői jutottak ki a Nemzeti Vágtára. A szeptember 15–17-e között a budapesti Hősök terén sorra kerülő eseményen, a rendező jogán Sepsiszentgyörgy lovasa is indulhat.
Annyit ember még nem kémlelte az eget, vagy inkább nem „simogatta” okostelefonját az Óriáspince-tetőn, mint pénteken, amikor hétágra sütött a nap, de minden előrejelzés több órás kemény esőt mutatott szombatra és vasárnapra. A Székely Vágta szervezői, akikben még erősen él az első vágta élménye (amikor szó szerint elvitte a vihar a vágtát), egy rossz, és egy még annál is rosszabb esetre érvényes forgatókönyvvel készültek.
A rossz forgatókönyv arról szólt, hogy a rossz idő miatt nem lehet megrendezni a döntőt. Ebben az esetben a két elődöntő első két helyezettje vehet részt a budapesti döntőn. A még ennél is rosszabb forgatókönyv azzal számolt, hogy nemhogy a döntőt, de még a középfutamokat sem lehet megtartani. Ebben az esetben a négy előfutam első helyezettjei képviselhették volna Székelyföldet a Nemzeti Vágtán.
Lett volna persze az eredeti program, azt azonban már senki sem merte vállalni. Így eleve úgy kalkuláltak, hogy „szombaton mindent meg kell csinálni, amit lehet” – ennek megfelelően a vágta vasárnapi középfutamait előhozták péntek estére, „hátha belefér”. Ami a sorsoláskor, a legelején történt, azt elolvashatják mai lapszámunk 3. oldalán, vadregényes történet, az indulók, elő-, középfutamokban részt vevők és döntősök névsorát az áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltuk.
Ügyes huszárok versenye
Pénteken este Mojzi Árpád megnyerte a Szent László-futamot Betyár nevű lovával. A hagyományőrző huszárok felkészültségét próbára tevő, tulajdonképpen ügyességi verseny forgatókönyvére, amit dr. Kádár László, hö. huszárőrnagy talált ki, panasz nem lehetett: el kellett menni a lányos házhoz, kaput nyitni, zárni, majd a kocsmába, egy sörre, karddal össze kellett szedni néhány koszorút. Természetesen mindezt lóháton, mert ez mégiscsak egy huszárverseny…
Szombaton csodálatos koreográfiával, zenével, ágyúlövéssel, himnusszal, felvonták a székely zászlót. Jobb hagyományokhoz híven, Nagy József, megbízott vágtafőkapitány románul is megfogalmazta a vágta üzenetét: a hagyományoknak, a történelemnek nem elválasztania, hanem összekötnie kell a szomszédos népeket.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke arról beszélt, hogy minden településen lovasklubot kell alakítani, Péter Ferenc, Maros megyei elnök azt mondta: a lovas hagyomány a magyar kultúra része, Tamás Sándor Kovászna megyei elnök szerint pedig a vágta a szabadság megtestesítése, ezért népszerű a székelyek között.
Példás rendben zajlottak az elő- és középfutamok
A vágta elő- és középfutamai példás rendben, minden probléma nélkül zajlottak, még startot sem kellett megismételni, ilyen nem volt az elmúlt hat évben. A Góbé futamban a tavalyi győztes László Pál (Gyergyószentmiklós) irányította a történéseket és Csíkkozmással együtt Hargita megyei fölényt alakított ki, Háromszékről csak Szotyor jutott a döntőbe. A Székely Vágta előfutamai sem hoztak nagy meglepetést: Nyujtód, Gyergyószentmiklós, Réty és Kézdivásárhely nyert.
Réty polgármestere nem járt esőtáncot az elődöntő után, pedig a település lovasa, a harmadik előfutam győzteseként, kijutott volna a Nemzeti Vágtára, ha a középdöntőt és a döntőt elmossa az eső. Nem az előfutamból kell kijutni, legyen rendes középfutam, nyerjük meg a vágtát, és úgy jussunk ki a Hősök terére – mondta Dombora Lehel. Nem jött be, Hunyadi Mátyás János elrontotta a startot a középfutamban és nem jutott a döntőbe…
A második középfutam hozta az addigi legnagyobb versenyt. Ugron Attila nagyszerűen használta ki, hogy a két körön keresztül vezető és csak egymásra figyelő előpataki és gyergyószentmiklósi lovas nem számol azzal, hogy valaki a negyedik helyről indulva körbelovagolja őket, és gyönyörű finissel megnyerte a futamot. A Székely Vágtában „tiszta” háromszéki döntő alakult ki: Kézdivásárhely, Nyujtód, Előpatak és Mikóújfalu részvételével.
És következtek a döntők…
A Góbé vágta döntője egyáltalán nem keltette az amatőr(ebb) lovasok versenyének érzését: a csíkkozmási Bálint András Szellő nevű 10 éves pej székely tájló kancáján 1 perc 35 másodperc alatt tekerte le az 1200 méteres versenytávot, ami simán elég lett volna ahhoz, hogy a vágta négy előfutamából kettőt, vagy akár az egyik középfutamot is megnyerje. Ezzel trónfosztásra került sor, hisz a hivatalban lévő „góbébajnok”, a gyergyószentmiklósi László Pál, csak a harmadik helyre tudta behozni Szellő nevű lovát, a második helyezett a szotyori Veress Bálint lett, az egzotikus nevű, Boszporuszi Naptűz nevű paripáján.
A Székely Vágta döntőjének startjában „beragadt” Kézdivásárhely és a többiek, különösen az előpataki Bartha Ferenc Pasadena nyergében több lóhossz előnyt szerzett, és az első kör végén vezetett. A verseny azonban nem egy körig tart, és a következő 200 méterben az Anci nevű 8 éves pej magyar félvér kancán versenyző kézdivásárhelyi Berde Loránd „lefutotta” a mezőnyt, és átvette a vezetést. Egy körrel a vége előtt Kézdivásárhely, Előpatak, Mikóújfalu, Nyujtód volt a sorrend. Az előpataki versenyző egyre jobban elfáradt, 200 méterrel a vége előtt a mikóújfalusi Tóth Barna My Missionnal megelőzte és „ráfutott” Berde Lorándra is, ám a kézdivásárhelyi versenyző tartani tudta első helyét és megnyerte a Székely Vágtát. Az utolsó métereken Ugron Attila is beérte
Csillag nevű lovával Bartha Ferencet, és a nyujtódi versenyző a továbbjutó harmadik helyen végzett. A rendezők méltányolták, hogy Bartha Ferenc „nagyszerűen versenyzett és sportszerűen viselkedett”, és őt is meghívták a Nemzeti Vágtára.
A Székely Vágta első helyezettjének a díja 5000 lejes pénzjutalom, és a jog, hogy Székelyföldet képviselje a budapesti Nemzeti Vágtán, egy teljes Tattini-Daslö lótextília szett, azaz egy nyári lótakaró, egy téli istállótakaró, egy izzasztó, egy szett kombinált fásli, valamint egy vízálló nyeregszállító táska az Equimundo Erdélyi Lovasbolt tulajdonosától, valamint egy 1845 mintájú lovastiszti vándorszablya, amelyet a Vágtafőkapitány adott át.
Az Aranyparipa-díjat a legápoltabb lovaknak adják, a díj célja felhívni a figyelmet a felelős állattartásra. Az idei győztes a kézdisárfalvi Imán volt, egy 14 éves arab telivér mén, Bódi Alberté.
Fogathajtó verseny: Bodó Zoltán lett a legjobb
Tizenöt fogat jelent meg a szombat délutáni fogathajtó versenyen, egyes-, kettes- és négyes fogatokkal indultak a versenyzők. Bodó Zoltán volt az abszolút győztes, a Váncsa-farm kettes- és négyes fogatával is sikerült a legjobb eredményt elérnie. Egyes fogattal György Adolf, póni fogattal Szász Csongor bizonyult a legügyesebbnek.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

„Ami jó, azt kár elrontani” – Sándor Krisztina politikai programfelelős az idei Tusványosról
Huszonnyolcadszorra is tud újat mutatni a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – ígéri interjúnkban Sándor Krisztina, a július 18–23. között zajló rendezvény politikai programfelelőse. Mint mondta: a szerdán hivatalosan is megnyíló Tusványos több helyszínt, több programot kínál, de ragaszkodtak „a biztos pontokhoz”, a rendezvény hagyományaihoz is. A szervezők a táborozók biztonságára is odafigyelnek.
– A Tusványos „a legkomolyabb fesztivál és a leglazább szabadegyetem a Kárpát-medencében” – így fogalmazott Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a ma hivatalosan megnyíló rendezvény kapcsán. Huszonnyolcadszorra tud-e újat mutatni a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, vagy inkább a hagyományaihoz kíván ragaszkodni?
– Ami talán kiemelendő, hogy idén is bővítettük az előadósátrak számát, 28 különböző helyszínen zajlanak a programjaink. Azt tapasztaljuk, hogy évről évre több hazai vagy magyarországi szervezet igényli, hogy részt vehessen a rendezvényünkön akár saját programokkal, akár tevékenységük népszerűsítése céljából. Az igazság az, hogy ezeknek a kéréseknek egyre nehezebb eleget tenni.
A programjaink egyébként a jól megszokott forgatókönyv szerint zajlanak. Ami eddig jó volt és népszerű, azt kár lenne elrontani. A táborba egyébként több mint 300 vendégelőadót hívtunk meg a különböző panelbeszélgetésekre. Fontos továbbá, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor idejére egy úgynevezett nemzeti sportudvart is berendeztünk, ahol az éppen zajló vizes világbajnokság fontosabb eseményeit is követni lehet.
– A rendezvény mottója: Tusványos, a biztos pont. Melyek lesznek az idei szabadegyetem kiemelt témakörei?
– Azért választottuk jelmondatul ezt a gondolatot, mert az egyre bizonytalanabbá váló európai politikai környezetben nagy szükség van biztos pontokra. Büszkék vagyunk arra, hogy a már 28 éves hagyománnyal rendelkező Tusványos is egy ilyen biztos pontnak számít. A részt vevő meghívottak egyebek mellett a bevándorlásról, Kelet-Közép-Európáról mint biztos pontról, a régió jövőjéről fognak előadást tartani és véleményt cserélni. Ezekben a témákban több előadást is szervezünk több helyszínen. Azokról a különböző gazdaságfejlesztési programokról is beszélnünk kell, amelyek már működnek más Kárpát-medencei térségekben, és várhatóan Erdélyben is beindulnak a közeljövőben. A nemzetpolitikának – mint minden évben – idén is fontos szerep jut, erről szól a péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztal, melynek keretében a külhoni magyar pártok és szervezetek vezetői tanácskoznak.
– Beleértve Kelemen Hunort is?
– Nem, az RMDSZ elnöke nem lesz jelen, de a szövetség vezetőségének képviselete részt vesz majd a megbeszélésen.
Folytatnám azzal, hogy a jogvédelem szintén hangsúlyosan jelen van a programban, gondolok itt akár a székely és az erdélyi zászló elleni hatósági hadjáratokra vagy a magyar nyelvű feliratok körüli perekre, a nyelvhasználat körüli problémákra. Nem maradnak el nyilván a klasszikus közpolitikai témakörök – oktatás, kultúra, média –, amelyekről szintén szervezünk legalább egy szakmai vagy elemzői beszélgetést. A Tusványos ideje alatt nem fogunk megfeledkezni a kerek évfordulókról sem. A Szent László-év kapcsán egy szép kiállítást lehet megtekinteni a táborban, ugyanakkor a reformáció 500. évfordulója alkalmából is tervezünk egy kerekasztalt.
– Hívtak román politikusokat is a rendezvényre? Milyen visszajelzéseket kaptak?
– Az előző témához is kapcsolódik, hogy terveztünk egy beszélgetést a trianoni döntésről, valamint a román egyesülés évfordulójáról, de sajnálatos módon ezek eléggé egyoldalúak lesznek, mivel a meghívott román történészek nem jönnek el. Küldtünk természetesen meghívókat román politikusoknak – mint minden évben –, de úgy tudom, egyetlenegy pozitív választ kaptunk, Radu Carptól, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkárától.
Az a fajta tartózkodás, amit már az előző években is megtapasztalhattunk, továbbra is jellemző a román politikusokra. Úgy látszik, a pártpolitikai vagy a szavazatszerzési logika alapján még mindig nem éri meg részt venni egy ilyen táborban.
– A medvék látványa már mindennapos Tusnádfürdőn, azonban enyhén szólva kellemetlen a helybéli lakosok és a turisták számára. A tábor előtti napokban a szervezők is találkoztak már a nagyvaddal?
– Igen, a stáb tagjai közül többen is láttak medvét az elmúlt napokban, legutóbb épp a vonatállomás mellett.
– Milyen biztonsági intézkedésekre számíthatnak a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevői?
– A szervezői stáb idén is együttműködik a vadőrökkel, és a biztonságért felelős személyzettel együtt próbálják távol tartani a nem kívánt vendégeket a tábor helyszínétől. Segítséget nyújt ebben a helyi polgármesteri hivatal is. Egyébként esténként a nagy zajkeltés miatt nem valószínű, hogy a medvék lejönnének egészen a táborig. Szeretnénk azonban felhívni a táborlakók figyelmét arra, hogy egyedül senki ne járkáljon a városban éjszaka vagy a hajnali órákban.
– Mit tehetnek azok a résztvevők, akiknek a kempingtábortól távolabb van szállásuk, például a település szélén? – Nekik lehetőleg csoportosan, zajkeltő eszközökkel kell megtenniük ezt a távolságot, úgy biztonságosabb.
Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)

Felújítják a Szent László-falképet
Semjén támogatást ígért
Péntek délután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes személyében ritka vendéget fogadhatott a bibarcfalvi református templomban megjelent, száznál is több erdővidéki.
Székely Lajos lelkipásztor a templom történelmi emlékjelekkel rendelkező cintermében fogadta, majd a templomban köszöntötte a tusványosi táborozását rövid időre megszakító miniszterelnök-helyettest. A lelkész a települést, a templom- és egyházközség történetét ismertette. Lázár-Kiss Barna, Barót város polgármestere pedig a templom és híres freskója mellett a falu jobb és szebb időket is megélt, befektetésekre alkalmas és érdemes borvizeire, borvízfürdőjére hívta fel a figyelmet.
A Szent László-falképsorozatot Jánó Mihály művészettörténész hungarikumként, illetve vallás- és egyháztörténeti kuriózumként jellemezte, amelynek különleges ló- és fegyverábrázolásai külön emelik művészi értékét.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Szent László-emlékévről, a királyi történetek és legendák éltetésének fontosságáról, az „aranyos szegelet” megtartásáról beszélt, majd megígérte, hogy a freskó felújítását a magyar kormány támogatni fogja. A lelkész által történelminek titulált esemény a bibarcfalvi református férfikórus rövid műsorával zárult.
Demeter Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ma megnyitja kapuit a 13. EMI-tábor
Ma kezdetét veszi a 13. EMI-tábor, a gyergyószentmiklósi 3-as kilométernél. A hétfő délelőtti sajtótájékoztatón Sorbán Attila Örs, az EMI-tábor főszervezője, és Szűcs Péter, a tábor programfelelőse és az EMI alelnöke számolt be a tábor helyzetéről, programjairól. „Az utolsó simításokat végezzük!” – jelentette ki Sorbán Attila Örs, és hozzátette, hogy a tábor idén is színvonalas programokkal érkezik. A főszervező nagy vonalakban ismertette a főbb programpontokat, és felhívta a figyelmet a honlapon megtalálható programlistára, amely elérhető a www.emitabor.hu weboldalon.
„Az EMI-tábor a magyar fiatalok találkozási helye, ahol közösen átbeszéljük a kulturális, történelmi és nemzeti problémákat is. Hisszük, hogy ezek megoldása csak együtt lehetséges. Az EMI elsősorban egy független rendezvény, így idén főként a kizáróan fontos politikai kérdések fognak érvényesülni, a szórakozás és a kikapcsolódás mellett.”– hangsúlyozta az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke.
A politikai előadásokon a meghívott erdélyi magyar közéleti képviselők taglalják az autonómiai törekvéseket, és az erdélyi érdekképviseleti lehetőségeket. Az autonómia kapcsán Kérdezz-felelek Izsák Balázzsal beszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők, ahol a fiatalok, és az érdeklődők az önrendelkezés főbb tudnivalóiról hallhatnak. Szent László éve alkalmából Harangozó Imre tart majd előadást a lovagkirályról. A trianoni centenárium kapcsán két 1918-as témájú előadásra is sor kerül, melyet Vincze Gábor és az EMI-tábor életében először előadó Köő Artúr történész tart majd. Idén első alkalommal vesz részt a táborban Bayer Zsolt publicista, aki Trianonról másként címmel ad elő.
A főszervező örömmel jelentette be, hogy idén a Magyar Turán Alapítvány Kurultaj programjai is helyt kapnak a táborban. A Hagyományörző téren ősmagyar kultúrát megelevenítő bemutatók, jurta építés és különféle előadások fogják színesíteni a tábor helyszínét és programpontjait. Mindemellett az Arany Griff rend hozza el a középkor hangulatát, látványos párviadalokkal és bemutatókkal.
Szűcs Péter, a tábor programfelelőse részletezte a várható felhozatalt, és elmondta, hogy a tematikus sátraknál változtatós előadásokra és foglalkozásokra látogathatnak el az érdeklődők: sport, történelem, művészet, kézműves foglalkozások, borkóstolók stb. Az újdonságnak számító EMI-sátorról a következőképpen nyilatkozott a programfelelős: „Az EMI-sátor a Szénás és az Előadósátor közötti átmenet, amely nem csupán komoly témákat taglal, hanem könnyedebb programokkal is várja a táborozókat.” Az EMI-sátorban író-olvasó találkozóra, rovásírás-oktatásra és életformákat bemutató előadásra is sor kerül.
„A Gyerek sátor csapata a koncertek alatt is vállalja a gyerekek felügyeletét”– közölte Sorbán Attila Örs. A sátor izgalmas, változatos programokkal várja a kicsiket, ahol idén először szakképzett óvónők is vigyáznak – az önkéntesek mellett – az apró résztvevőkre.
A sajtótájékoztatón az EMI elnöke közölte, hogy habár idén elmaradtak az elővételes jegyek, az első kétszáz, helyszínen megvásárolt heti jegyhez kedvezményesen lehet hozzájutni. A jegyeket szerda reggel 10 órától lehet megvásárolni a jegyirodánál. A táborba érkezők buszjáratokat is igényelhetnek, amelyek menetrendjét a honlapon lehet majd megtekinteni. A járatok a koncertek után is rendelkezésre állnak.
(Néhány előadás címe: Csép Sándorra, Csíki Sándorra, Strahl Zoltánra, Borbély Imrére és Márton Zoltánra emlékezünk-
- ’56 üzenete a mai fiataloknak - Meghívott: Wittner Mária 1956-os szabadságharcos (Budapest), - 1918 két mítosza és a békediktátumig vezető út - Meghívott: Vincze Gábor történész,
- Milyen is lesz az autonómia? – kérdezz-felelek - Meghívott: Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke,
- Az egyházak szerepe az erdélyi magyarság megmaradása érdekében. Erdély.ma

Szent László király újból legyőzte a kun vezért
A Gerhardinum Római Katolikus Líceum udvara a legjobb „fakultatívos” gyerekek zajától volt hangos a múlt héten, akik a Tanulj meg írni-olvasni magyarul játékosan című jutalomtáborban fejleszthették magyar nyelvtudásukat. A július 21-én megtartott táborzáró ünnepségen a gyerekek színdarab formájában bemutatták Szent László király életét és a legismertebb Szent László-legendát, a magyar lányt elrabló kun vitéz legyőzését.
A Temes megyei fakultatív magyar oktatásban részt vevő gyermekek második alkalommal megszervezett magyar nyelvtáborának záróünnepségén részt vett Marossy Zoltán, a Temes Megyei Tanács osztályvezetője, Jakab Ilona, a házigazda oktatási intézmény igazgatója, valamint Kocsik Zoltán spirituális, a gyerekekkel foglalkozó szaktanárok és oktatók. A megye elszórványosodott magyarlakta településeiről – Buziásfürdő, Csák, Csene, Facsád, Gyertyámos, Máriafölde, Pusztakeresztúr, Újvár, Varjas – érkezett V–VIII. osztályos gyerekek óriási lelkesedéssel mutatták be felfrissített és szépen gyarapított magyar nyelvtudásukról tanúskodó műsorukat. A csapatokba szerveződött gyerkőcök – Oroszlánok, Gerhard és Tamás Állatkertje – beszámoltak a játékos tevékenységek eredményeiről, magyar népdalokat énekeltek, nyelvtanuló játékokat játszottak, verseket és nyelvtörő mondókákat adtak elő, végül a Szent László-év alkalmából színdarab formájában bemutatták a lovagkirály életét és legendáit, köztük a magyar leányt elrabló kun vezér legyőzését. Az előadásra általuk készített, Szent László- korabeli jelmezeket öltöttek a gyerekek, nem hiányoztak a csatajelenetekhez szükséges kardok, pajzsok, sisakok és egyéb harci eszközök. Az ünnepség végén a nyelvtanuló tábor valamennyi résztvevője oklevelet és ajándékot kapott a szervezőktől.
„A tábor öt napja alatt nagyon sokrétű tevékenység zajlott a Gerhardinum Líceumban – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kocsik Zoltán spirituális –, délelőttönként inkább elméleti nyelvtanulás zajlott három szakoktatóval, akik a magyar nyelvtant játékos formában gyakorolták a gyerekekkel, igyekeztek a nyelvi kompetenciákat fejleszteni. A délutánok kreatívabb műhelymunkával teltek, volt kézművesműhely, táncműhely, játékműhely, sportműhely, játékos nyelvtanulás és nyelvhasználat. Reggel és délben egy kis lelki impulzust is adtunk a gyermekeknek. Az idei tábornak a témája Szent László király volt, próbáltuk a nagy király alakját, tetteit, legendáit közelebb hozni a gyermekekhez. A legtöbb gyermeknek hiányosak a magyar történelmi ismereteik, de nyitottak voltak a Szent László életével kapcsolatos ismeretekre, a legendáit szépen megjegyezték. El is játszottunk három Szent László-legendát: Szent László harca a kun vitézzel, Szent László füve és Szent László vizet fakaszt. A zárórendezvényen kis színdarab formájában el tudtuk játszani Szent László életét”. Kocsik Zoltán tisztelendő úr azt is elmondta: a fakultatív magyar oktatásban részt vevő gyermekek többsége otthon többé-kevésbé beszéli a nyelvet, a passzív nyelvtudásuk megvan, de idegenek előtt nem mernek megszólalni magyarul. Sokan az 1–4. osztályt magyarul végezték el, de utána román iskolába kerültek és sem románul, sem magyarul nem tudnak rendesen, a románt még nem tanulták meg, a magyart már kezdik felejteni. Ilyen helyzetekben érdemes identitáserősítő tevékenységeket végezni a gyermekekkel. „Érdekes, hogy akik nem beszélnek magyarul vagy törik a magyart, azok is azt mondják, hogy magyarok is vagyunk. Sok vegyes családból való gyermek vett részt a táborban, akik azt mondják, hogy két identitással rendelkeznek, van egy anyanyelvük meg apanyelvük, de egyik sem tagadta meg a magyarságát!” – mondta Kocsik Zoltán spirituális.
A Temes megyei fakultatív magyar nyelvoktatás kezdeményezője Marossy Zoltán volt alprefektus, aki szerint a nyelvtábor célja megmutatni a gyermekeknek, hogy van magyar közösségi élet is Temes megyében. „Ez a második Gerhardinum-nyelvtáborunk, Tanulj meg írni, olvasni magyarul játékosan címmel, ahol olyan V–VIII. osztályos gyermekek vesznek részt, akik fakultatív oktatásban tanulják a magyar nyelvet. Azok a gyerekek vannak itt a táborban, oktatóik javaslatára, akik a legjobban beszélik a nyelvünket. Itt egy hétig magyarul kell beszélni, a két nagy egyház, a római katolikus és a református egyház lelkészei, a Gerhardium Líceum magyar oktatói foglalkoznak velük és a belvárosi református ificsapata is mellénk állt. A csapat nagyon jól összekovácsolódott, oktatókkal és önkéntesekkel együtt 15-en vagyunk. Az anyagi támogatást a Generația Tânără România Egyesület közvetítette a számunkra, tavaly amerikai szponzorunk is volt, reméljük jövőre is lesz!” – nyilatkozta lapunknak Marossy Zoltán.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

Elpusztították Marossy Anna emlékfáját
A váradiak zöme talán soha nem fogja megérteni, hogy ezelőtt három évvel mitől kapta meg Nagyvárad az ország legzöldebb, azaz legjobban fásított városának titulusát a román környezetvédelmi minisztériumtól, hiszen a megyeszékhelyen a váradi önkormányzat illetékesei évek óta barbár módon pusztítják, vágatják ki a faóriásokat.
A „legzöldebbnek” ítélt városban ugyanis építkezések, útjavítások, csőcserék vagy éppen furcsa elképzelések okán lelkiismeret-furdalás nélkül és legtöbb esetben minden kertészeti szakismeretek mellőzésével vágnak ki amúgy egészséges, több évtizedes faóriásokat. Egyenként, vagy akár sorban is, ahogy ezt tették pár éve, például a Szent László (ma Unirii) téren levő öreg, és amúgy makkegészséges tölgyfasorral, csak azért, hogy kialakíthassák a kopár, árnyékmentes kőteret a városközpontban.
Erre a sorsra jutott egy jelkép értékű hatalmas jegyenyefa is, mely az Emanuil Gojdu Főgimnázium mellett, a Körös parton zöldellt hosszú ideig. Ez a jegenye szimbolikus értékű fává vált, amikor a három esztendeje elhunyt, nemzetközileg elismert váradi biológusnak, Marossy Annának az emlékére a váradi önkormányzat emlékfává nyilvánította, mivel 2007-ben a Sebes-Körös partrendezésekor ezt a fát fogadta örökbe közismert környezetvédő. A néhai biológus szakértelmétől joggal rettegtek a felelőtlen és lelkiismeretlen illetékesek. Talán ezért is figyelmeztető jel az, hogy az emlékére kijelölt fát végül is sikerült elpusztítani. A faóriás mellé ugyanis az idők során felhúztak egy vendéglőt, hogy az ott megforduló emberek közvetlenül a Körös mellett ehessenek, ihassanak. A „természetközelinek” szánt (amúgy méregdrága) vendéglő tulajdonosait azonban a jelek szerint zavarta valamiért a Marossy Anna emlékfája, ezért az önkormányzat bábáskodása mellett tavasszal alaposan megnyesték, visszavágták. Már akkor felhördültek a környezetvédők, a váradi lokálpatrióták, hiszen jól látható volt, hogy a fa megcsonkolása annak kiszáradásához vezet. A sajtóban is megszellőztették ezt a vandalizmust, azonban a városháza műszaki osztályának illetékesei, Emil Benţan aligazgató és munkatársai, akik elkövették a pusztító nyirbálást, esküdtek égre-földre az újságíróknak, hogy a hatalmas jegenyének nem lesz semmi baja, mert így szakszerű azt visszanyesni. A környezetvédőknek lett azonban igazuk, mert az óriási jegenye nem élte túl a városházi kertészkedők „szakértelmét” s pár hónapra a barbár csonkolást követően teljesen kiszáradt. Jelenleg a most is felújítás alatt álló vendéglő utcai bejárata mellett a kopár, elszáradt fatörzs, mint egy nyomorúságos csontváz magaslik, hirdetve, hogy adhatnak Nagyváradnak akármilyen „zöldváros” titulust, a szomorú valóság az, hogy az érdekek és hozzá nem értés káoszában az illetékesek nemhogy védenék, de pusztítják a még meglévő értékeket. Marossy Anna emlékfája tehát mára egy kiszáradt csonk, s ahogy ismerjük az ilyenkor szokásos forgatókönyvet, kis idő múlva teljesen ki is vágják, hogy nyoma se maradjon annak a fának, mely a környezetrombolásra emlékezteti a váradiakat.
Szőke Mária / Reggeli Újság (Nagyvárad)

Történelmi templomok és zsinagógák albuma
Szerda este a PBMET szervezésében egy albumot, Péter I. Zoltán Nagyvárad történelmi templomai és zsinagógái című kötetét mutatták be a váradi Lorántffy Központban. 28 templomról és zsinagógáról található fotó és rövid leírás az igényes kivitelezésű kiadványban.
A rekkenő hőség ellenére szép számban megjelent érdeklődőt Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke üdvözölte. Megjegyezte: egy rendhagyó kötetről van szó, hiszen általában helytörténeti, néprajzi vagy műemlékvédelmi témájú könyvet adnak ki, albumot ritkán. Ezúttal azonban kivételt tettek, mivel úgy érezték, szükség lenne egy olyan reprezentatív kiadványra, melyet ajándékba lehet adni rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, és egyúttal kitűnő protokoll adomány is azoknak, akik jobban meg akarják ismerni Nagyváradot. Azért esett a választásuk a templomokra, mivel túlzás nélkül állítható, hogy Várad tulajdonképpen a templomok városa, 60-70-re tehető ezek száma. A 18-19. századi, történelmi templomok mellett döntöttek, és szokásuktól eltérően a féloldalnyi, vagy akár egy egész lapot elfoglaló képekre helyezték a hangsúlyt, a szövegek tehát rövid terjedelműek. Úgy fogalmazott: tudják azt, hogy mindenki ismeri a templomokat, de az talán kevésbé van a köztudatban, hogy mikor épületek, kik az építészek, milyen művészeti kincseket rejtenek. Sajnos az 1600-as években minden templomot leromboltak a törökök, pedig korábban szinte minden városrészben volt istenháza, így azonban ennél korábbi most már nincs Váradon. Egy kivétel van, a biharpüspöki református templom, mely a 15. században épült, illetve a déli fala jóval régebbi lehet, valószínűleg a 12. században emelhették.
Kronológiai sorrendben következik a Szent Brigitta római katolikus templom, ma Szentháromság/ Sf. Treime ortodox templom. Benkovich Ágoston püspök rendelte el az építését 1693-ban, és rövid ideig, 1723-ig ideiglenes püspöki rezidenciaként funkcionált, mint a város második székesegyháza. Később birtokolták a ferencesek, a pálosok, az örmény katolikusok és a rutén görögkatolikusok is. 1948-ban, amikor betiltották a görögkatolikus egyházat, az ortodoxok tulajdonába került, az viszont kevés publicitást kapott, hogy 2017-ben a Római Katolikus Püspökség jogilag visszakapta a kis templomot.
Különböző stílusok
Az 1700-as években a kornak megfelelően barokk stílusban épültek a templomok: a harmadik székesegyház szerepét betöltő Szent László újvárosi római katolikus plébániatemplom, a szőllősi római katolikus plébániatemplom (provinciális barokk), az eredetileg pálos, napjainkban viszont premontrei széktemplom (klasszicizáló barokk), az 1751-1780 között épült, Basilica Minor egyházi rangú Nagyboldogasszony-székesegyház, (klasszicizáló barokk), az irgalmas rend kápolnája, a velencei ortodox templom (provinciális barokk), a római katolikus vártemplom (dísztelen barokk), az újvárosi ortodox katedrális, közismert nevén Holdas templom (klasszicizáló barokk), a gótikus Orsolya-rendi Szent Anna zárdatemplom, valamint az 1785-1786-ban épült olaszi református templom, melynek a tornya később készült el (barokk stílusú, majd az átalakítás után erősen klasszicizáló homlokzat).
19. századi a Szent Miklós görögkatolikus katedrális (klasszicizáló barokk), az újvárosi református templom és a Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kapucinus templom (mindkettő klasszicista stílusú), a görögkatolikus szemináriumi templom (romantikus stílus), a velencei római katolikus plébániatemplom, a Cion-temploma neológ zsinagóga (a 19. századi historizmus jegyében épült, mór stíluselemek felhasználásával), a Zárda/Mihai Viteazul utcai ortodox zsinagóga (eklektikus stílus, mór elemekkel gazdagítva, és a biharpüspöki római katolikus plébániatemplom (neoromán stílus).
Már a 20. század produktuma az evangélikus-lutheránus templom (historizáló stílus neogótikus elemekkel), a Barátok temploma (eklektikus stílus, a barokk korból való ferencesrendi templom helyére épült), a belvárosi magyar baptista templom, az újvárosi ortodox templom (egykori temetőkápolna), az őssi Kis Szent Szent Teréz római katolikus plébániatemplom (neoromán stílus), a Katalin-telepi lazarista templom (történetieskedő formákat követő stílus, túlsúlyban neoromán elemekkel), a rogériuszi ortodox Kék templom, valamint a várad-réti református templom, melynek érdekessége, hogy stílusát tekintve a századfordulós szecessziós építészethez kell sorolni, s azon belül is a kalotaszegi népi építészeten alapuló Kós Károly nevével fémjelzett irányzathoz.
Az album a nagyváradi Litera Print nyomdában készült, a Bihar Megyei Szociális és Közösségfejlesztési Igazgatóság támogatásával. Szerkesztője Dukrét Géza, a fényképek Ovi D. Poptól, a Voiticsek-házaspártól, Lakatos Attilától, Mátyás Attilától és a várad-őssi plébánia archívumából származnak. A szövegkorrektúráért ZALDEr Éva felelt, illetve a rendezvényen Mihálka Magdolna neve is elhangzott, mint korrektoré.
Lelki leltár
Péter I. Zoltán azt mondta: nehéz volt a szövet megírni abból a szempontból, hogy a bőség zavarával küzdött, de a képek miatt nem haladhattak meg a rövid leíró szövegek bizonyos karakterszámot. Voiticsek Ilona nyomdász szerint a tartalom hozza a formát, a szerző úgymond kötelezi a nyomdát arra, hogy mindent megtegyen ami a képességeiből telik. Veres-Kovács Attila várad-olaszi református tiszteletes azért mondott köszönetet, hogy a kiadó és a szerző egy „lelki leltározás, szellemi múzeum létrehozásával” beszéltetik azokat a szakrális tereket, melyek napjainkban egyre inkább visszaszorulnak, és ezáltal visszahozták ezeket a köztudatba. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke Dukrét Géza és PBMET az elmúlt 27 évben kifejtett tevékenységét méltatta.
Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro

A gyökereket ápolni kell – Beszélgetés a Szent László-emlékév ötletgazdájával
Okos Mártonnal, a Báthory–Bem Egyesület elnökével, aki egyben a Szent László-emlékév ötletgazdája is, a nagy király névnapján Gelencén szervezett ünnepséget megelőzően beszélgettünk.
– Miért tartotta fontosnak Szent László alakjának és tetteinek a felidézését?
– Napjaink értékét vesztett és összezavart társadalmában igazodási pontok kellenek. Ezt a célt szolgálta a Szent Márton- és Márton Áron-emlékév is, melyek méltó folytatását Szent László személyének és tetteinek a felidézésében véltem megtalálni. Ő ugyanis meggyőződésem szerint Közép-Európában valamennyiünk példaképe lehet, és ugyanakkor igazodási pontot is jelent, mert összekapcsolta az itt élő nemzeteket. Ennek alátámasztásaként pedig elég, ha csak lengyelországi születésére, vagy az általa alapított zágrábi (Horvátország) püspökségre utalunk.
– Mi az oka, hogy éppen a 2017-es esztendőt választotta a lovagkirály emlékévének?
– Az idén van trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. esztendeje, emlékezni pedig kerek évfordulók alkalmából szoktak.
– Hogyan sikerült az ötletét megvalósítani?
– Ezért elsősorban Lomnici Zoltánnak, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének mondok köszönetet, hiszen amint megkerestem, azonnal csatlakozott a kezdeményezéshez, de a magyar kormánynál, valamint a püspöki karnál is közbenjárt ennek támogatása érdekében. Ugyanakkor több tucat civil szervezet bekapcsolódása is neki köszönhető.
– Kik vettek részt a szervezésben?
– A kormány részéről Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár Gaál Gergely, volt KDNP-képviselő vezetésével létrehozott egy tanácsadó testületet. Ennek még tagja Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Papp Gergely Adrianna, Debrőd polgármestere, Gondi Mátyás, a Pro Pátria Egyesület elnöke, Illéssy Mátyás százhalombattai plébános, Czibolya Gábor és Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársa, valamint jómagam.
– A sok lehetséges helyszín közül, miért éppen Gelencét választotta a László-nap megünneplésének helyszínéül?
– Egyik oka, hogy a térbeli távolság ellenére kalotaszegiként Székelyföld nagyon közel áll hozzám. Ugyanakkor nagy királyunk a határőrök védőszentje, a székelyek pedig mindig elől jártak a hon védelmezésében, sőt mai napig példát mutatnak másoknak is. Végül, de nem utolsósorban, mert a gelencei műemlék templomban találhatók a Szent László-legendát megörökítő, messze földön híres freskók.
– Miben látja az ilyen megemlékezések jelentőségét?
– Ahhoz, hogy a fa virágozzon, és új hajtást hajtson, szükség van a gyökerek ápolására, aminek az egyik lényeges eleme múltunk megismerése, amire egy ilyen ünnepség jó alkalmat kínál. Hiszen az itt szerzett élmények egy életre bevésődnek a jelen lévő gyerekek és fiatalok tudatába, illetve lelkébe, de a felnőttek szívét is megdobogtatják. És azok a gyerekek, akik a magyar népmeséken és legendákon nőnek fel, tudni fogják, hogy hol van a helyük, valamint azt is, hogy kritikus helyzetben miként cselekedjenek.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

Szent László-szobrot avatnak Kézdiszentléleken
Augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk napján a Perkő aljában, a műemlék templomhoz vezető út elején kialakított kis téren Szent László-szobrot és parkot avatnak.
A 86 cm magas, bronzból készült mellszobrot a Kézdivásárhelyen élő Tódor Előd képzőművész tervezte, és Kolozsváron készítik el. A szobor talapzatát perkői kőből Bartalis Béla helybeli kőfaragó készítette el, a tér és a park kialakítását a községháza megbízásából egy magáncég végzi, a szobor megvilágításába a polgármesteri hivatal alkalmazottjai is besegítenek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Viszálykarnevál” Nagyváradon: politikai adok-kapok és magyar–magyar vita Szent István ünnepén
A rendszerváltás óta eltelt huszonhét évben nem volt nagyobb szabású Szent István-napi ünnep Nagyváradon – idén a széthúzás és viszálykodás miatt kettő is lesz.
Árnyék vetül az idén első ízben megszervezett nagyváradi augusztus 20-ai Szent István-napi ünneplésre: párhuzamos szervezéssel, széthúzások közepette zajlik az előkészület, és az is biztos immár, hogy két, párhuzamosan zajló rendezvénysorozat között kell választaniuk az ünnepelni vágyóknak.
Az államalapítás és az új kenyér ünnepén mostanáig nem volt a Körös-parti városban kültéri ünneplés, az ötlet, hogy Szent István-napján a Szent László téren ünnepeljen méltó módon a váradi magyarság, idén született meg a Szent László Napokat is szervező Szent László Egyesület vezetőiben.
A helyi önkormányzat pedig felkarolta az ötletet, így vállalta a partnerséget, és közösen szervezik az augusztus 20-ai, a népi hagyományok jegyében zajló eseménysorozatot a város főterén. Nagyvárad idegenforgalmi népszerűsítéséért felelős ügynöksége (APTO) révén pedig augusztus 21-én szervezi meg Debrecen önkormányzatával partnerségben az immár hagyományos virágkarnevált, aminek lebonyolításában a váradi önkormányzat kérésére segítséget nyújt a Szent László Egyesület.
Ünnepi kavalkád a Szent László téren
„Úgy gondoltuk, hogy ami eddig történt, vagyis hogy az augusztus 21-ei virágkarneválon tulajdonképpen azt láthattuk, hogyan ünnepeltek egy nappal korábban Debrecenben, nem elég, többre van igény a váradi magyarság részéről az államalapítás és az új kenyér ünnepén” – mutatott rá az augusztus 20-ai programkavalkádot szervező egyesület csütörtöki sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője.
Elmondta, hagyományteremtő szándékkal szervezik meg az ünnepet, és abban bíznak, hogy a Szent László Napokhoz hasonló sikernek fog örvendeni, és az elkövetkező években még színesebb eseményekkel tudnak majd kedveskedni a váradiaknak és a városba ellátogatóknak, nemzetiségtől, vallási hovatartozástól vagy politikai szimpátiától függetlenül.
A Hagyományok napja – Szent István-napi ünnep vasárnap 10 órakor istentisztelettel veszi kezdetét az újvárosi templomban, ahol már akkor mindenki láthatja majd a szent korona másolatát, azt a másolatot, amit a csíksomlyói búcsúba is rendszerint el szoktak vinni, és amit ezúttal is koronaőrök őriznek majd. A korona 16 óráig látogatható a templomban. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezésében szintén 10 órakor rajtol el az estig tartó kézművesvásár a Szent László téren, 12.30-kor pedig megáldják és megszentelik az új kenyeret – az eseményre mind a négy erdélyi magyar történelmi felekezet képviselőjét várják –, és 250 kilogramm kenyeret osztanak szét.
15 órától a Magyar Polgári Egyesület szervezésében kézművesfoglalkozás lesz a téren, 16 órától pedig a Vitéz László és az elátkozott malom című vásári bábelőadást tekinthetik meg ugyanott a legkisebbek a kolozsvári Kelj fel, Jancsi társulat előadásában. Egész nap lesz népzene és néptánc, igazi ünnepi pörgést ígérnek a szervezők.
Akik pedig el akarnak mélyülni az augusztus 20-ai ünnep jelentőségében, 17 órától a Partiumi Keresztény Egyetem új amfiteátrumában meghallgathatják Balla Ede Zsolt Égi Ige – Szent István öröksége és a magyar Szent Korona című előadását. A kézművesvásár hétfőn is folytatódik, így a virágkocsik megcsodálására érkezők is kedvükre válogathatnak a mintegy harminc stand kínálatából.
Mindennapi nézeteltérés
Az elmúlt hosszú évektől eltérően azonban a virágkarnevál megszervezése is nézeteltérést váltott ki a Nemzeti Liberális Párti (PNL) többségű helyi önkormányzat és az RMDSZ-es vezetésű Bihar Megyei Tanács között, s utóbbi – bár hivatalosan nem említették meg rendezőként – a saját tájékoztatása szerint a fennhatósága alá tartozó Szigligeti Színház és a megyei turisztikai ügynökség révén mégis dolgozik a programsorozaton. Utóbbi nem is képviseltette magát azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen az APTO-t irányító Mihai Jurcă bejelentette, hogy a két testvérváros idei közös virágkocsija a közös vonásokat próbálja bemutatni a kereszténységet és a hősiességet megtestesítő jelképekkel, miközben az alapot a történelmi és kulturális jelentőséggel bíró nagyváradi vár mintája ábrázolja majd.
Ezt hétfőn, a másik három kocsival együtt a korábbi évektől eltérő útvonalon vonultatják fel: 11 órától a Vitéz (Decebal) út parkolójába érkeznek, majd onnan 14 órakor indulnak el a Körös (Tudor Vladimirescu) utcán a Szent László térre, ahol 15.30 és 18.30 között kiállítják a nagyközönség számára. Ezalatt a kocsikat kísérő előadók lépnek fel a helyszínen.
Magyar–magyar viszály
„A Bihar Megyei Tanács semmivel sem járult hozzá a virágkarnevál szervezéséhez” – jelentette ki a Krónikának a kettős kommunikációt firtató kérdésére Mihai Jurcă, az APTO igazgatója. Elmondása szerint a megyei önkormányzat illetékesei nem válaszoltak a felkérésére, a Szent László Egyesület ugyanakkor a Szent László Napok fesztivál szervezésével már bizonyította hozzáértését a hasonló jellegű események és vásárok sikeressé tételére.
Mindeközben a Bihar megyei turisztikai ügynökségét igazgató Bántó Norbert egy, a megyei tanácsnál a városházán megtartottal párhuzamosan megszervezett sajtótájékoztatón közölte, hogy a megyei tanács felkérte a Szigligeti Színházat arra, hogy idén is szervezze meg a kocsikat kísérő előadócsoportokat, az ezzel járó költségeket pedig a megye állja.
Úgy vélekedett, a városháza „kisajátította” magának az eseményt, holott azt mindig is közösen szervezték. Elmondása alapján minden kérésüket elutasították, így például azt, hogy hétköznap lévén később kezdődjön a felvonulás, és nehezményezték a lerövidült útvonalat is. Kérték továbbá a színpad szerkezetének megerősítését is és nem utolsó sorban azt, hogy „ne kezeljék őket egy szinten” az eseményhez idén támogató partnerként csatlakozó Szent László Egyesülettel.
Különösen felháborodtak azon, hogy a termékvásár egy Facebookon keringő, nem hivatalos plakátján a városi önkormányzat szervezése mellett az Erdélyi Magyar Néppárt logója szerepelt támogatóként. „A megyei tanács nem járulhat hozzá olyan eseményhez, ahol párpolitikai eseményt hirdetnek” – szögezték le.
Bántó lapunknak úgy vélekedett, hogy csak azért nem szerepelnek az esemény támogatói között, mert nem vettek részt a csütörtöki sajtótájékoztatón. Arról pedig – tette hozzá – azért maradtak távol, mert azon a Szent László Egyesület is képviseltette magát. A történtekkel kapcsolatban Mihai Jurcă leszögezte, a Virágkarnevál Fesztiválnak nincs politikai vonzata, teljesen logikus együttműködéssel szervezik. Az útvonal megváltoztatására pedig azért volt szükség, mivel a régi szakaszokon, több helyen is felújítási munkálatok zajlanak, miközben az új indulási helyszínt közlekedés-biztonsági szempontból is szerencsésebb választásnak tartják.
Külön ünnepet szervez az RMDSZ
Az RMDSZ-es többségű megyei tanács ugyanakkor a napokban jelentette be, hogy a Szent László téren megtartott Szent István-napi ünneppel párhuzamosan, vasárnap 14 órától a Rhédey-kertben (ma Bălcescu park) Népi forgatag elnevezéssel szerveznek gyermekprogramokkal és termékvásárral egybekötött báb-, néptánc- és zenés-táncosos előadást, hogy aztán 19 órától a Codex régizene együttes lépjen színpadra.
Bálint Eszter, Vásárhelyi-Nyemec Réka / Krónika (Kolozsvár)

Szent Lászlóról szóló rockoratórium lesz Csíkszereda központjában
„Szent László, légy velünk!” címmel vasárnap este kilenc órától a csíkszeredai Szabadság téren mutatja be a Role együttes és a mintegy százfős közreműködői csoport azt a rockoratóriumot, melynek ősbemutatóját 7 éve tartották, a néhai Papp Kincses Emese szövegkönyve alapján.
2010. szeptember 8-án került sor rockopera a csíkrákosi Cserei-kúria udvarán annak a rock-előadásnak az ősbemutatójára, melyhez a Papp Kincses Emese által megálmodott és megrendezett Szent László király életének fontosabb mozzanatait bemutató legendákat elevenítették fel a Role zenekar előadásában.
A rockoratórium és táncjáték idén felújított formában hangzik el. Az együttes a Szent László emlékév apopóján a néhai Papp Kincses Emesének is emléket állít. A Role frontembere, Nagy Tivadar által megzenésített szövegkönyv műfaja szerint oratórium: nem a hősök párbeszéde zajlik, hanem a kórus, mint elmesélő, vezeti végig a közönséget a cselekmények. A zenekarhoz a látványos megjelenítés érdekében táncjáték is kapcsolódott, az előadás így számos Csík környéki csoport közös teljesítményeként születik újra.
A csíkszeredai Tóth Larissa balettművész és Zaiba Anikó koreográfus táncstúdiójának tagjait láthatjuk így az előadásban. De csíkszentkirályi és csíktaplocai néptáncosok csoportja is bekapcsolódott, Kelemen Szilveszter és Kósa Gabriella vezetésével, valamint egy dalkórus, Gergely Simon Ibolya irányításával. A táncjáték rendezőjének Tarjányi Krisztinát kérte fel az együttes, a Role együttes mellett pedig a Péter Ernő vezette vonós zenészek is bekapcsolódnak a zenei hangzás megteremtésébe.
A néptáncosok – 15–20 év közötti fiatalok – egy háromnapos lázárfalvi táborban készültek fel, az előadásban különböző tájegységek táncait járják majd – sóvidéki, mezőségi, vajdaszentiványi stb. A Szent László, légy velünk! című előadás szerkezetileg két részre tagolódik, ám a két rész között nincsen szünet. Az előadás egyik érdekessége, hogy a csíkszentsimoni fúvószenekar is megszólal majd benne, mongóliai népi motívumokkal, valamint többek között az is, hogy András Zsuzsa és Bakó Klára közreműködésével óriásbábok is megjelennek majd szimbolikus szereplőkként. Az előadás megtekintése díjmentes.
G. E. / maszol.ro

Duray Miklós: Augusztus huszadika, de miért
Minden magyar számára, felekezettől függetlenül, augusztus 20. Szent Istvánnak, azaz Árpád-házi I. Istvánnak, a nagyfejedelemségi korszakot követő első királyunknak a napját jelenti. Annak ellenére, hogy az ezen a napon történt esemény István király politikai utóéletéhez tartozik.
E napon, 1083-ban avatták őt a római keresztény egyház szentjévé Székesfehérvárott. Ez akkor olyan megerősített elismerés volt, amit sem eszmeileg, sem hatalmilag nem lehetett kétségbe vonni – ami László király érdeme is volt, akit később hasonló okokból ugyancsak a szentek sorába iktattak. Sajátos utóélete István szentté avatásának, hogy ugyan a keresztény egyház kettészakadása előtti érdemeit értékelték ezzel, noha már az egyházszakadás után, de 2000-ben mégis a szentjei közé fogadta az ortodox egyház is.
István királyunknak a keresztény egyház megerősítésében szerzett érdemeit értékelő, létén túli megméretéséhez képest sokkal több, képességet próbára tevő és embert kísértő helyzetben kellett talpon maradnia. A nomád állam hagyományait követő országban kellett megteremteni egy teljesen más típusú államszervezet alapjait. De gondoljuk végig örökösének, fiának, Imre hercegnek elvesztését. Ma sem hiszi senki, hogy vaddisznó ölte volna meg. Ő is tudta, hogy nem egy ilyen ügyefogyott esemény áldozata lett a fia, hiszen nem volt pipogya, egyébként a mintegy harminc-negyven kiló súlyú vértet nem tudta volna magán viselni lovaglás közben. A politika akkor is olyan aljas eszközökkel dolgozott, mint ma – Magyarország nagy falat volt, hiszen egyike volt az akkori Európa oly kevés, független államának. Istvánnak halála közeledtével volt oka a kétségbeesésre.
Első, Árpád-házi (Vajk) István, Géza nagyfejedelem fia, aki feltehetően mai naptárunk szerint a Krisztus utáni 1000. esztendő szilveszterén vagy január elsején lett Magyarország királya és 1038. augusztus 15-ének éjszakáján, valamikor az éj fordulóján, lehet, hogy már 16-án adta át lelkét hite szerinti Teremtőjének. Ekkor ajánlotta fel mind a királyságot, mind az országot az Égieknek. Ma már értelmezhető számunkra, hogy az egyik küldetés az eszmét, a másik az örökséget, a területet és az ott élő népet/népeket, a harmadik pedig a hitet jelentette. De felfogható-e számunkra haláltusájában az a szörnyű szorongás, hogy nincs kire hagyni az országot? Az államot talán csak tovább szervezi valaki, de az országot? Azt az országot, ami a késői avarok óta tudatosan készült a megvalósulásra, ami a 907. évi pozsonyi csatában vált történelmi ténnyé, amelyet édesapja, Géza Nagyfejedelem 973-ban a Nyugat részévé nyilvánított, és aminek ő lett az akkori modernitás értelmében az első királya és területének elismert államszervezője, első törvényeinek megalkotója.
Leginkább Intelmei maradtak meg a köztudatban, hiszen valamikor tanították az iskolákban. Legfontosabbak az egyházzal kapcsolatos megállapításai, mert az egyház szervezete és tanult papsága pótolhatta az államszervezet kézenfekvő hiányosságait. Az Intelmeinek 6. fejezete azonban kiutat mutat a hiányosságok pótlására. Hogyan és honnan lehet szerezni tudást, tapasztalatokat, és miként lehet pótolni a hiányzó erőt azoknak a becsatornázásával, akik rendelkeznek ezzel a tapasztalattal és erőforrással. A vendégek és a jövevények hasznot hajtanak, „mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”.
Ritkán vesszük észre, hogyan tesz különbséget a vendégek (jövevények) és külföldiek között. Az előbbiek azok, akiket fogadunk és befogadunk, a másik pedig az idegen, a betolakodó, a hívatlan. A magyar gondolkodásban a mai napig létező ez a határozott különbségtétel. Az összegező utalását az egynyelvű és egyszokású országra azonban gyakran félremagyarázzák. Főleg a Trianon utáni évtizedekben lehetne erre leginkább közhelyes példákat sorolni, amelyek azt sugallják, hogy az 1867 után államilag újraszerveződő, soknyelvű, soknemzetiségű történelmi Magyarország volt az erős, pedig tudjuk, hogy akkor éppen a négyszáz éves kiszolgáltatottsága miatt ez volt a legsebezhetőbb pontja.
Szent István életművét, az állammá szervezett országot a magyarokon és a kort értő elfogulatlan történészeken kívül ma már kevesen értékelik. Emiatt kell emlékeztetni egy különleges – igaz, sikertelen – kezdeményezésre, amire 2007-ben került sor Szlovákia parlamentjében a Szlovák Nemzeti Tanácsban. Először egy, majd nem sokkal később további két képviselő támogatásával előterjesztettek egy törvényjavaslatot az állami ünnepekről, munkaszüneti napokról és emléknapokról. A javaslat elsősorban az emléknapokra vonatkozott, amely ilyen, törvényileg elismert nappá kívánta nyilváníttatni augusztus 16-át, Szent István halálának a napját, ezzel az indoklással: „I. Szent István, aki Magyarország (Uhorsko) első királya, hasonlóan szorosan kötődik Szlovákiához. Feltételezhető, hogy apjának, Gézának idején a pozsonyi vagy a nyitrai várban volt a székhelye. István, aki a legjelentősebb magyar (uhorsky) királynak tekinthető, vette fel a kereszténységet, megteremtette a magyar (uhorsky) egyházi és állami szervezeti rendszert, rögzítette mind a mai napig Közép-Európa kapcsolódását Nyugathoz és Rómához, s soknyelvű türelmes állami kötelékké építette Magyarországot (Uhorsko)”.
Ne vitassuk a javaslat történelem-szemléleti vagy szakmai hiányosságait, hanem értékeljük a szándékot: szemben a szlovák állampolitikai felfogással és az akadémiai történelemszemlélettel, Árpád-házi Szent Istvánt a szlovák és a szlovákiai közgondolkodás elfogadott részévé kívánta tenni. Ez kb. annyit jelent, mintha közkegyelemmel oldaná fel a megalapozatlan halálos ítéletet. Ezt a szlovák római katolikusok augusztus 20-án sok templomukban gyakorolják. Nyilvánvaló, ha nem tudjuk István születésének napját, halálához inkább a kétségbeesés, mintsem a dicsőség fűzhető, koronázásának pontos időpontja is vitatható, akkor egyetlen nagy lehetőségünk és alkalmunk az ünneplésére a szentté avatás napja. Ez ugyanis, főleg az oka miatt és az ehhez kapcsolódó kimondatlan okok miatt, felülír minden fanyalgást és elutasítást. Bécsi Napló; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem csak beszédre van szükség, hanem cselekedetekre! – Szent István ünnep Fehér megyében
A Fehér megyei, Tompaháza községhez tartozó, Lőrincrévén tartották idén, vasárnap augusztus 20-án a Szent István ünnepet. A nagyszámú közönség nem fért be a falu kis református templomába, így a templom előtti téren elhelyezett padokon hallgatták az ökumenikus Istentiszteletet. Gudor Kund Botond, református esperes, Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első leveléből idézett, miszerint most is szilárdok és rendíthetetlenek kell maradjunk. A szilárdság nem jelent mást, mint fogadalmaink, ígéreteink megtartását. Sajnos sokszor mondjuk ki, hogy „ígérem és akarom” de könnyedén elfelejtjük e két szót s nagyon sok döntés, változás áll e két kis szó betartása mögött. Az esperes úr szerint „aki nem vállalja ígéreteit, eltűnik a történelem színpadjáról.” S valóban úgy van, mivel a történelem során sok ígéret elveszett, s népek sorsai alakultak a fogadalommal ellentétben.
Oláh Zoltán professzor elmondta, hogy egy közösségben fontos a megbocsátás és az összefogás! Példának I. László, Szent László királyt hozta fel, aki átlépett személyes érdekein, s szorgalmazta első keresztény királyunk, István szenté avatását, annak ellenére, hogy nagyapját, Vazult, István király megvakíttatta.
Dimény József, alsófelsőszentmihályi unitárius esperes úr, hangsúlyozta, hogy nem csak beszédekre, hanem cselekedetekre van szükség, mert a cselekedetek határozzák meg életünket, jövőnket s a ránk bízott örökséget meg kell őriznünk és tovább kell adjuk.
Ezek után, Horhát Miklós, a lőrincrévei református lelkipásztor köszöntötte a jelenlévőket, s bemutatta az egyházközség rövid történetét, illetve Holányi Julianna festőművész „Szent István napok a Fehér megyei mélyszórvány-templomokban (2003-2017)” című tusrajz kiállítását.
A templom előtti téren, Dr. Lőrincz Helga a Fehér megyei RMDSZ elnöke köszöntőbeszédében, I. István királyt méltatta, s kiemelte, hogy „azt az embert ünnepeljük aki megteremtette a magyar hazát, s ezer éve ezen a környéken magyarul beszélhetünk, magyarul énekelhetünk, s ünnepelhetünk.
Száz éve, azt mondták nekünk, hogy ettől, arrafele is ugyanígy szabadon ünnepelhetünk. Azt ígérték nekünk, hogy igaz, átcsatolnak, de mi maradhatunk, olyanok lehetünk, amilyenek voltunk és most száz év elteltével azt mondják nekünk, hogy ünnepelni kell, mert ha nem, akkor nem tisztelünk. Engem úgy tanítottak, gyermekkorom óta, hogy a tiszteletet ki kell érdemelni, azt kell tisztelni aki megérdemli, hogy tiszteljük és akkor kell ünnepelni, mikor okunk van rá! Nekünk ma okunk van ünnepelni, március 15-én is okunk volt ünnepelni és akárhányszor okunk lesz rá, ünnepelni fogunk, örülni fogunk annak, hogy vagyunk és ígérjük azt, hogy leszünk. Száz év távlatából azt mondhatjuk, hogy megfogyatkozva bár, de itt vagyunk és ígérjük, hogy leszünk, s tesszük azt, amit tennünk kell szeretetben, mosolyogva és együttértésben. Meg kell tanítsuk a fiatal nemzedéket arra, hogy jó itt élni, a mi feladatunk az és a mi kötelességünk, hogy élhetővé, széppé és lakhatóvá tegyük Erdélyt.”
Dr. Demény Piroska, professzor asszony, a Fehér megyei RMDSZ nevében mondott ünnepi beszédében, elmondta, hogy: „e nap, az államalapítóról és a nemzetről szól, s mindarról ami összeköt minket. A lehetőségek kapuja, csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel módot látnak hozzá, álmaik valóráváltásához. Szent Istvánt, és akkor élő magyarokat is az tette naggyá, hogy élni tudtak a lehetőséggel, az államalapítás lehetősége más népek számára is adott volt, s akik nem éltek vele, azokat jórészt szétmorzsolta a történelem. Nem kis büszkeség, hogy mi magyarok az államalkotó nemzetek közé tartozunk.(...) Szent Istvánt nem a hadjáratai, nem a csatákban aratott győzelmei tették naggyá, hanem az alkotó tevékenysége, a közigazgatást szervező munkája, teremtő gondoskodása. Ha az ő példáját követjük, idővel elmondhatjuk majd, hogy olyan városban, olyan megyében, olyan településen élünk, ahol csak másképp gondolkodó emberek vannak, ahol közös sorsú párbeszéd eredménye, ahol gáncsoskodás helyett, valódi építés és fejlesztés zajlik, ahol civilnek és pártpolitikusnak egyaránt megvan a becsülete és arról folytatnak eszmecserét, hogy mit és hogyan lehetnek jobban tenni. Teremtsünk békés és szélsőségmentes közéletet, hiszem és bízom benne, hogy egy valódi közösség ezer év távolságából is képes meghallani és meghallgatni Szent István üzenetét!” Az ünnepi beszédek után a helybeli fiatalok szavalatai következtek, majd a rendezők egy kis szeretetvendégségre hívták meg az ünneplő közösséget.
Remélhetőleg, a mai ünnep üzenetét mindenki meghallja nemcsak a szórványban, hanem a Kárpát-medencében s az elkövetkező években, nemcsak beszédeket, ígéreteket fogunk hallani, hanem közösségépítő cselekedetek szemtanúi is lehetünk, hogy egy évszázad múlva is a nemzeti ünnepek alkalmával a magyarság nagyszámban együtt ünnepelhessen.
Érsek Attila / Erdély.ma

Szentmisével és Szent István szatmárnémeti szobrának megkoszorúzásával kezdődött a PMN
A Római Katolikus Székesegyházban tartott ünnepi szentmisével és azt követő koszorúzással kezdetét vette a XVI. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat.
Államalapító Szent István királyunk napján ünneplő tömeggel telt a szatmárnémeti Székesegyház, ahol reggel kilenc órától Schönberger Jenő püspök mutatott be szentmisét. "Köszönjük meg a jó Istennek első szent királyunkat, egyházmegyénk fővédőszentjét. Hálásak vagyunk, hogy általa példát adott a Krisztus nyomában járó emberre. Olyan király volt, aki a mennyei haza felé vezette népét és ma is oda akarja vezetni az összetartozás, a megbocsátás és a hit útján" - mondta bevezetőjében a püspök.
Homíliájában Szent István példáján elmélkedett tovább. Kiemelte, államalapító királyunk megértette, hogy nincs más lehetőségünk: ha meg akarunk maradni ebben a földi hazában, utat kell, hogy találjunk a mennyei haza felé is. "És nincs senki más, aki nekünk a mennyei haza felé utat mutatna, mint a názáreti Jézus, aki Isten fia volt. Szent István és családja az a ház, amiről Jézus a mai evangéliumban szól - azért nem dőlt össze, mert sziklára, sőt, Istenre épült. Az a mű, amin Szent István dolgozott azért maradhatott meg, mert nem csupán ember, hanem Isten műve. (...) Szent István igazi nagysága abban áll, hogy felismerte és elfogadta, a názáreti Jézus a második isteni személy. Így pedig, amit ő kér, azt nem ember, hanem Isten kéri tőlünk. Ha valaki megmaradó családot, igazi országot, sziklára épült nemzetet akar, akkor vegye kezébe a Szentírást, olvassa nap mint nap, szembesüljön vele, hogy mit is akar tőlünk az Isten. Ezt pedig nem csak megérteni szükséges, hanem meg is kell tenni."
Schönberger Jenő püspök kihangsúlyozta, Európa ma már nem keresztény: "Európa ma nem zár össze, nyitott, mindenki bejöhet anélkül a felismerés nélkül, hogy, amennyiben itt meg akar itt maradni, neki is kereszténnyé kell lennie. Miért? Azért, mert Európa ma már nem keresztény. Szent István királyunk ünnepe és példája bennünket is fel akar rázni - nincs megmaradás szikla nélkül, vagyis krisztusi hit és Krisztusra épített élet nélkül."
A szentmiseáldozat bemutatása után a püspök és asszisztenciája, a közigazgatási elöljárók, a különböző szervezetek-, intézmények- és közösségek képviselői, a vendégek és hívek a Székesegyház bejáratához vonultak, ahol megkoszorúzták Szent István szobrát.
Később az Északi Színház termében mesejátékot láthattak az érdeklődők. A Manna és a Neptun Brigád közös produkcióját leginkább a „mozgalmas” szóval jellemezhetnénk. Az előadás szervezője az Art Projekt Egyesület, a támogatója pedig az Autonet Import Kft. volt.
A 16. Partiumi Magyar Napok délután is kulturális és szórakoztató programokkal várja az érdeklődőket: 16 órától családi kerékpáros ügyességi verseny lesz a Református Gimnázium udvarán, majd 17 órától Szőcs Péter történelmi előadására kerül sor a Láncos templom gyülekezeti termében “Szent László emlékezete a középkori Szatmárban” címmel. Este Eszenyi Enikő lép az Északi Színház színpadára, majd 21 órától a Bohém Ragtime Jazz Band koncertje várja a minőségi zene kedvelőit a Dinu Lipatti Filharmóniában.
[Szent István szobra a templom bejáratánál, a falban mélyedő helyen van.] szatmar.ro

Nemzeti konzultációt indítanak Trianonról
Vecsésen, a trianoni országcsonkítást megjelenítő székely kapu körül kialakított történelmi emlékhelyen mondott Szent István-napi ünnepi beszédében, Patrubány Miklós bejelentette, hogy idén ősszel a Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság számos más, nemzetben gondolkodó szervezettel karöltve nemzeti konzultációt indít Trianonról, amelynek során a ma élő magyar nemzedék millióinak kérik ki álláspontját az 1920. június 4-én Versailles-ban meghozott békediktátumról, a magyarságot máig sújtó nemzetgyilkossági kísérletről. Szent István napján Vecsésen a magyar történelem újabb négy nagy személyiségének avatta fel mellszobrát a történelmi emlékhelyet kialakító, v. Hompoth Zoltán vezette Orbán Balázs Erdélyi Kör. A ma megörökítettek: Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem, Kossuth Lajos és gróf Széchenyi István. Ezzel – Atilla, Csaba, Árpád, Szent István, Szent László és IV. Béla után – tízre emelkedett történelmünk Vecsésen köztéri szoborral megörökített nagyjainak száma.
A magyar keresztény állam alapításának ünnepére időzített szoboravatás ünnepi szónoka Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Patrubány Miklós külön-külön méltatta a most leleplezésre kerülő szobrokkal megörökített személyiségek mindegyikét, és fontosnak tartotta Szent István személyén túl a magyar államalapításban meghatározó szerepet játszó Árpád nagyfejedelemnek és elődjének, Atillának a méltatását is. A hely szelleméhez igazodva, az MVSZ elnöke a trianoni nemzet- és országcsonkítást tette beszédének politikai súlypontjává, és bejelentette, hogy a Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság elnökségének előző napi közös ülésén meghozott határozata szerint a két szervezet októberben nemzeti konzultációt indít Trianonról. (MVSZ-közlemény) Erdély.ma

A zene és tánc egységével hozták közel a ma emberéhez a nagy király alakját
Hatalmas sikernek örvendett a történelmi tényekre, népi énekekre, zsoltárokra, valamint a lovagkirályhoz kapcsolódó legendakörre épült, a csíkszeredai Szabadság téren vasárnap este bemutatott Szent László, légy velünk! rockoratórium és táncjáték. A 30 éves Role zenekar jubileumi eseményeinek egyik legfőbb mozzanataként bemutatott óriásprodukció üzenete rengeteg emberhez jutott el.
A produkció szövegkönyvét a néhai Papp Kincses Emese írta – az előadással az ő emléke előtt is tisztelegtek –, a zenéjét Nagy Tivadar szerezte. Az előadás kivitelezése érdekében a Role zenekarhoz csatlakozott Tóth Larissa és Zaiba Anikó, a balettos lányaikkal, légies táncaikkal, majd bekapcsolódtak a Kelemen Szilveszter és Kósa Gabriella vezette csíkszentkirályi és csíktaplocai néptáncos fiatalok is, akárcsak Gergely Simon Ibolya kórusvezető – a kórus és a zenekar tagjait egyébként erre az alkalomra verbuválták, tanárok, kántorok, diákok, zenészek alkották. A darabot a Németországból hazaérkező Tarjányi Krisztina rendezte. Péter Ernő vezetésével a vonósok is kivették részüket a munkából, de nem hiányozhatott a csíkszentsimoni fúvószenekarból egy kisebb fúvós és dobos társaság sem.
A csíkszeredai Szabadság téren a népes közönség az előadásban 19 kórustagot, 13 vonóst, 40 néptáncost, 15 balettest, valamint a zenekar tagjait hallhatta és láthatta, Szent László szerepében Veress Albert színművész, Mária szerepében pedig Miklós Nóra lépett színpadra. Az előadásban a fénytechnikára is nagy hangsúlyt fektettek az alkotók.
Ahhoz, hogy összeálljanak az óriásprodukció részei, szükség volt két óriásbábra, egy csodaszarvasra és egy kígyóra is, valamint húsz, Ellenség-bábnak elnevezett figurára. A bábokat Albert Zsuzsa és Bakó Klára képzőművész készítette. Szent László koronáját, koronázási kardját és bárdját Bene János kovácsmester alkotta meg. Székelyhon.ro

A szent korona mása Váradon
Augusztus 20-a ünnepén a nagyvárad-újvárosi református templomban állították ki a magyar szent korona mását.
A vasárnap délelőtti istentiszteleten Sándor Lajos lelkipásztor elmondta: a Szent László Egyesület kezdeményezésére a Szent Korona Lovagrend hozta el Nagyváradra az eredeti ereklye hű másolatát, mely tegnap délután négy óráig volt látható a templomban.
Három fő cselekedet
Az istentisztelet végén a Szent Korona Lovagrend képviselője tartott nagyon rövid ismertetőt, elmondva, hogy Szent Istvánnak három fő cselekedete volt: megszervezte a keresztény magyar királyságot, megírta intelmeit Imre hercegnek, amely tulajdonképpen egy keresztény alapokon nyugvó országvezetési útmutató volt, és ami 1222-ben az aranybullában második írott formában fogalmazódott újra, a harmadik nagy cselekedete pedig az volt, hogy felajánlotta az országot Szűz Máriának. Az elhangzottak után az istentiszteleten résztvevők elvonultak a korona előtt, majd a Szent Korona Rend tagjai részletesebb ismertetőt tartottak az érdeklődőknek a koronáról. erdon.ro

Szent László-szobrot avattak Kézdiszentléleken
Szent István-búcsú a Perkőn
A tegnapi kézdiszentléleki Szent István-búcsú fénypontja volt a Szent László-szobor-avatás. A helybeliekkel együtt ünnepelt a három magyarországi testvértelepülés, Budapest XI. kerülete, Szentgál és Alsónyék küldöttsége is. A Perkőn mondott szentbeszédében Tamás József segédpüspök hangsúlyozta: „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette.”
Az egész napos rendezvény szokás szerint a főtéren álló Szent István-szobornál kezdődött, ahol házigazdaként Balogh Tibor, a község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, a szép számban megjelent helybelieket, a búcsúra határon innen és túlról érkezett zarándokokat, a világi és egyházi elöljárókat, valamint a testvértelepülések küldöttségeit. Az ünnepléshez megfelelő hangulatot az egyházi énekkar és Balogh Mónika Beáta énekes teremtette meg. Az elöljáró rövid beszédében országalapító szent királyunk alakját és történelemalakító szerepét méltatta, majd koszorúzás következett. A szent király kőszobrától a tömeg a templom közelében kialakított Szent László parkhoz és -szoborhoz vonult, ahol Balogh Tibor polgármester mondott elsőként ünnepi beszédet. A szobor két oldalán díszőrséget állt a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság négy „vitéze”. „Az idei Szent László-emlékév alkalmat teremtett arra, hogy a községünkben kialakított teret elnevezzük róla, azt egy őt ábrázoló mellszoborral ékesítsük. Köszönet Bartalis Béla kőfaragónak a szobor talapzatáért, Todor Elődnek a szobor elkészítéséért, Venczel Róbertnek a park kivitelezéséért, Gál Bélának pedig a villanyhálózat kiépítéséért, valamint minden kollégámnak, a támogatóknak, akik hozzájárultak a terv kivitelezéséhez” – mondotta a polgármester. Tamás Sándor, a megyei önkormányat elnöke párhuzamot vont a két szent király alakja között. „Szent István országépítő nagy művét László király folytatta. Szent László megerősítette a magyar államot, amelyet megvédett minden külső támadástól és belső ármánytól, a hatalmasságok között reálpolitikát folytatva biztosította országunk függetlenségét. Megvédte a magyarokat a nomád népek pusztításától. Bár pontosan tudjuk, hogy Felvidéken és Székelyföldön azért maradt meg több Szent László-emlék, mert az ország többi részén a törökök leromboltak, földig égettek számtalan templomot, mégis arányaihoz mérten Székelyföldön azért van a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásainak. Hisszük a Szent László-pénzek legendáját, hisszük az általa fakasztott források csodatevő erejét. Pontosan tudjuk, hogy a Képes krónika egyik, a szent királlyal kapcsolatos iniciáléjának kucsmás alakja székely hadvezér, sőt, azt is tudjuk, hogy Grigore Ureche moldvai krónikaíró is írt a székelyek élén vívott, tatárok feletti győzelméről. Tehát méltán vagyunk büszkék királyunkra. Székelyföldön belül, Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő tetején álló kápolna, Sepsibesenyő, Szacsva őrzi kisebb-nagyobb mértékben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. Csige Sándor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja szintén a két Árpád-házi szent király alakját méltatta, augusztus 20-át a magyarság legfontosabb ünnepének nevezve. A vezető konzul hitet, kitartást és állhatatosságot kívánt minden magyar érzelmű embernek, Kézdiszentlélek lakóinak, kiemelve, hogy ez az egyetlen felső-háromszéki település, ahol mindkét szent királynak szobrot állítottak. A szobrot Tamás Sándor és Balogh Tibor leplezte le, majd Tamás József segédpüspök áldása után a szoboravatás koszorúzással zárult. Ezt követően indult a búcsújárók körmenete a Perkőre, útközben minden település és a nagyszámú zarándok elvégezte a segédpüspökkel a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben állított emlékjeleknél. Mivel az idei ünnep vasárnapra esett, az előző évekhez viszonyítva a zarándokok száma megkétszereződött. Az ősi kápolna mögötti szabadtéri oltárnál 12 óra után kezdődött a búcsús szentmise, amelynek főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Tamás József szentbeszédé¬ben arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette, ő testesítette meg a történelem folyamán legelőször a keresztény királyok eszményképét, ő volt az első olyan király, aki szentté tudott lenni, és népének olyan atyja, akit azóta is tisztelettel és szeretettel vesznek körül és szentként tiszteltnek” – mondotta a főpap, aki négy nagy emberi bűnt – kevélység, kapzsiság, hazugság és erkölcstelenség – sorolt fel, amelyek a mi életünket, keresztény értékeinket próbálják tönkretenni. A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Délután három órától a nyeregben Szent István-napi ünnepség kezdődött, amelynek során a kőszínpadon előadták Az államalapítástól Szent László haláláig című bábelőadást, amelyet néptáncfesztivál és hagyományőrző délután követett. A Szent László királynak szentelt idei első őrtüzet 22 órakor a Perkőn gyújtották meg, majd még huszonhárom háromszéki településen lobbantak fel a lángok.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Augusztus 20.: először volt szabadtéri kenyéráldás Váradon – Szoboravatás Kézdiszentléleken
Az új kenyér megáldásával és megszentelésével ünnepelték vasárnap Nagyváradon, a Szent László téren az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet.
A Szent László Egyesület, a helyi önkormányzat és több civil szervezet által szervezett ünnepség keretében tartott eseményen mind a négy erdélyi magyar történelmi egyház képviselője részt vett, és 250 kilogramm kenyeret osztottak szét.
A téren napközben népzene- és néptáncelőadásokra, fellépésekre várták az érdeklődőket, délután pedig kézművesfoglalkozást tartottak.
Nagyváradon ez volt az első év, hogy kültéri rendezvényeket szerveztek az államalapítás és az új kenyér ünnepén. Az ötlet a Szent László Egyesülettől eredt, az elképzelést pedig a helyi önkormányzat is felkarolta. Az ünneplés azonban nem volt mentes a viszályoktól és a nézeteltérésektől, néhány napja ugyanis az RMDSZ-es többségű megyei tanács bejelentette, hogy a Szent László téren tartott Szent István-napi ünneppel párhuzamosan a Rhédey-kertben szervez egész napos programokat.
Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából Kézdiszentléleken, a település katolikus templomával szemben lévő téren Szent László-szobrot avattak a helyi és a megyei önkormányzat, valamint az egyházi elöljárók jelenlétében. Az eseményre a hagyományosan a nemzeti ünnepen tartott perkői búcsú keretében került sor.
„Az ezeréves magyar államra emlékezve mindig ünnepelünk. Így tettük ma Kézdiszentléleken és a Perkőn is. Ünnepeltük a Szent István királyunk által alapított, Szent László királyunk által védett időtlen magyar Hazát. Azt a hazát, melyet a nagyvilágban bárhol élő magyar emberek hite, életereje, anyanyelve, tenni akarása testesít meg és éltet” – fogalmazott az ünnep kapcsán Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. Háromszéken augusztus 20-án az a települések határában történő őrtűzgyújtás is hagyománynak számít: az első őrtűz idén Perkőn lobban fel, a tervek szerint pedig további 23 település csatlakozik az akcióhoz. Krónika (Kolozsvár)

Ünnepelt a váradi magyarság
A rendszerváltás óta idén először tartottak augusztus 20-i ünnepséget Nagyvárad főterén. Az ünnepi istentiszteletet követően megáldották az új kenyeret, és Szent Korona másolatát is megtekinthették az érdeklődők.
A Szent László Egyesület és a váradi önkormányzat közös programjai az újvárosi református templomban az ünnepi istentisztelettel kezdődtek. Az istentiszteleten az igét az újvárosi gyülekezet lelkésze Sándor Lajos hirdetett igét a Zsoltárok könyvének harminchatodik része, 6–11. versek alapján. Az istentiszteleten közreműködött a gyülekezet kórusa is. Az istentisztelet végén a részvevők tiszteletüket tehették a Szent Korona másolata előtt, valamint képeket is készíthettek vele.
Az ünnepi istentiszteletet követően Nagyvárad főterén folytatódtak az ünnepi programok. Idén első ízben szervezték és tartották meg az érmelléki gazdák vásárát, amelyen több Bihar megyei gazda és kézműves is megmutathatta és árulhatta termékeit a főtérre kilátogatóknak. Ottjártunkkor a jelenlévők nagy örömmel válogattak a friss zöldségek és fűszerek között.
A tegnapi nap fénypontja az új kenyér megáldása volt városunk főterén. A kenyérhez a búzát az érmelléki gazdák biztosították, a megyében őrölték azt lisztté, majd sütötték meg a nagyszalontai kenyérsütődében. Az új kenyérre négy lelkész kérte Isten áldását a jelenlévők előtt. Az első, aki megáldotta a kenyeret a református egyház képviseletében Sándor Lajos volt, őt követte az unitárius egyház lelkésze Molnár Imola. Harmadikként az evangélikus egyház lelkésze Mátyás Attila mondta el ünnepi szavait az érdeklődők előtt, végül de nem utolsó sorban a római katolikus püspökség részéről dr. Kovács Zsolt irodaigazgató mondta el áldást kérő szavait. A kenyeret megáldása után szétosztották a jelenlévőknek, ezzel szimbolizálva, hogy a kenyér mindenkié.
Akik tegnap kilátogattak a főtérre egész napos folklórműsort láthattak és hallhattak, többek között fellépett Heit Loránd zenekarával és Kiss Adrienn, aki a Felszállott a páva című tehetségkutatóban is bizonyította már tudását.
Vincze-Nagy Anikó / Reggeli Újság (Nagyvárad)

Megkezdődtek a 16. Partiumi Magyar Napok
A Római Katolikus Székesegyházban tartott ünnepi szentmisével és azt követő koszorúzással kezdetét vette augusztus 20-án, vasárnap a XVI. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat.
Államalapító Szent István király üzenete ma is érvényes, kultúránk és hagyományaink megőrzése ma is fontos feladatunk - ennek szellemében hajtottak főt a Partiumi Magyar Napok szervezői, Szatmárnémeti és a megye elöljárói, parlamenti képviselői és szenátora, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit.
„Köszönjük meg a jó Istennek első szent királyunkat, egyházmegyénk fő védőszentjét. Hálásak vagyunk, hogy általa példát adott a Krisztus nyomában járó emberre. Olyan király volt, aki a mennyei haza felé vezette népét és ma is oda akarja vezetni az összetartozás, a megbocsátás és a hit útján” - mondta bevezetőjében a Schönberger Jenő katolikus püspök. Kihangsúlyozta: „Európa ma nem zár össze, nyitott, mindenki bejöhet anélkül a felismerés nélkül, hogy, amennyiben itt meg akar maradni, neki is kereszténnyé kell lennie. Miért? Azért, mert Európa ma már nem keresztény. Szent István királyunk ünnepe és példája bennünket is fel akar rázni - nincs megmaradás szikla nélkül, vagyis krisztusi hit és Krisztusra épített élet nélkül.”
Ünnepi köszöntőjében Kereskényi Gábor polgármester elmondta: több, mint ezer évvel ezelőtt Szent István kősziklára építette királyságát, létrehozva ezáltal nemzetünk megmaradásának zálogát. Ma, 2017-ben a mi felelősségünk és feladatunk, hogy megvédjük keresztény értékeinket a „nyitott Európában”
A 16. Partiumi Magyar Napok délután is kulturális és szórakoztató programokkal várta az érdeklődőket: a 16 órára meghirdetett családi kerékpáros ügyességi versenyen az eső sem szegte kedvét a résztvevő családoknak. Az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti és a Pro Racers Egyesület által szervezett ügyességi versenyen a zápor elvonúltával 15 család pattant kerékpárra és mutatta meg, hogyan kell esőben ügyesen és mosolyogva bringázni. A legjobb csapatnak a a Szodoray-Parádi 2-es versenynévvel induló család bizonyult, ők és további 7 csapat a Casco cég által felajánlott professzionális bukósisakkal és napszemüvegekkel, valamint remek élményekkel térhettek haza.
A kerékpáros versennyel párhuzamosan a Láncos templom gyülekezeti termében 17 órától Szőcs Péter történelmi előadására került sor Szent László emlékezete a középkori Szatmárban címmel, ahol a közönség a lovagkirály munkásságának szakaszaiba nyerhetett betekintést, hiszen ahogy a mondák is tartják a szent király halála után is segítette szeretett népét.
Az esti órákban pedig Eszenyi Enikő lépett az Északi Színház színpadára, ahol a buja ritmusokkal kalauzolta a szatmári közönséget a vágyak világába. A Vígszínház igazgatója különleges pillanatnak nevezte a szatmári fellépést és az itteni közönséggel való találkozást, hiszen nagyszülei és szülei Szatmárnémetiben éltek. A gyönyörben nincs középút című produkciót vastapssal fogadta a Partiumi Magyar Napok közönsége.
A Bohém Ragtime Jazz Band sziporkázó koncertje zárta a PMN első napját a Dinu Lipatti Filharmóniában, ahol a húszas-harmincas évek New Orleansa költözött Szatmárnémetibe. A dzsessztől fülledt éjszakák hangulatát idézte koncertjén a banda és a budapesti békeidők szelleme is átjárta a nézőteret. A bohém zenészek hangszertudásukkal is elkápráztattak a közönséget, ugyanis a banda nyolc tagja közel húsz hangszeren játszik, mindezt mókás könnyedséggel párosítva.
Hétfőn pedig további remek szórakoztató programokkal, színházi előadással és koncerttel vár mindenkit a 16. Partiumi Magyar Napok. maszol.ro

Tartalmas ünnep Szent István király tiszteletére
Szent István királyra emlékezhetett a Brassó megyei magyar közösség augusztus 19-én és 20-án. Az első magyar király tiszteletére idén több újdonsággal szolgáltak a szervezők: kétnapos programot terveztek az eddigi egy helyett, első alkalommal került sor ökumenikus kenyéráldásra, továbbá a hagyományos program kiegészült egy modern előadással, illetve idén szerveztek először Szent István-napi ünnepséget augusztus 20-án.
Ünnepi szentmisén emlékeztek augusztus 19-én a Brassó-Belvárosi Szent Péter és Pál Római Katolikus Templomban. A misét Birton Róbert-Attila segédlelkész és Farkas Ervin, a Jézus Szent Szíve plébánia segédlelkésze tartották, akik az egyetemesen elismert szent király által vallott értékeket emelték ki. A megemlékezés az idén újdonságnak számító ökumenikus kenyéráldással folytatódott a főgimnázium udvarán található Széchenyi István emléktáblánál, ahol Kovács Attila, megyei RMDSZ-elnök, illetve Ambrus Izabella, a Brassó megyei magyarok parlamenti képviselője mondott köszöntőt.
„Augusztus 20. a hálaadás, az öröm ünnepe, mivel az új kenyér megszentelése is ekkor történik. Jó alkalom arra, hogy hitünket megerősítsük: azt a hitet, amelyre alapozhatunk a közösség- és jövőépítésben. Ma hálát adhatunk a kenyérért, a mindennapi betevőért, hiszen ez biztonságot ad emberi létünkhöz.” – mondta el Ambrus Izabella.
Az ökuménia jegyében Bálint László és Ménessy Miklós református lelkészek, Szász Ferenc unitárius lelkész, Birton Róbert és Farkas Ervin katolikus segédlelkészek áldották meg az új kenyeret, amelyből a résztvevők kostolót kaptak. A Három szín című verset szavalta el Pál Imre bácsi, aki kitartóan elviszi minden magyar nemzeti ünnepre saját készítésű magyar zászlóját. Folytatásként az RMDSZ, az Áprily Lajos Főgimnázium, a Brassói Turista Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend Négyfalusi osztályának képviselői helyeztek el koszorúkat tiszteletük jeléül Széchenyi István emléktáblánál. Végül a magyar és székely himnusz eléneklésében közreműködött a Brassói Magyar Dalárda.
Az augusztus 19-ei program zárásaként Marosán Csaba, kolozsvári színművész mutatta be Arany János születésének 200. évfordulójára készített műsorát az Áprily Lajos Főgimnázium dísztermében. Különleges előadásán úgy vezette végig a közönséget Arany életútján, hogy egy eddig ismeretlenebb, derűsebb, humorosabb arcát villantotta fel, így volt nevetés, közös szavalás és interaktív közönségkérdések is. Végül a kolozsvári színművész ajánlásával levetítették a Szent László legenda című rövidfilmet, amely szabadon megtekinthető a Youtube online videókezelő oldalon, a Kolozsvári Magyar Napok csatornán.
Augusztus 20-án, az első Szent István-napi ünnepségen Kovács Attila, megyei RMDSZ-elnök köszönötte a több mint 150 személyes közönséget. Öt kiemelkedő személyiség, Szent István király, Szent László király, Arany János költő, Áprily Lajos, Brassóban született költő és Lendvay Éva, tavaly elhunyt brassói magyar költő kapcsán kiemelte, hogy ahogyan ők, mi is mind alakítjuk jelenünket, értéket teremtve a saját jelenünkben és környezetünkben. Továbbá kifejtette: „köztünk, Brassó megyei magyarok közt is vannak értékteremtő munkát vállaló személyek, akikre oda kell tudnunk figyelni. Mindennek a lényege az odafigyelés. Úgy gondolom, hogy ma, amikor az ünnepség a helyiekről szól a helyi magyar közösségnek, együtt figyelünk oda egymásra, értékeinkre, értékteremtő személyiségeinkre. A figyelem gondoskodás, törődés, közvetett módon pedig a közösségünk fennmaradását is jelentheti.”
A közösségépítő munkáért való hála jeléül tizenegy díjat vehettek át Brassó megyei szervezetek képviselői. Olyan személyek ők, akik szinte függő módjára vállalnak felelősséget a magyar kultúráért, oktatásért, a magyar gyerekekért, a hagyományokért, a műemlékekért, a magyar nyelvért, a magyar médiáért.
A Brassó megyei magyar közössért díjat Kovács Attila átadta a 105-ös Szemlér Ferenc Cserkészcsapatnak – a díjat átvette Szőcs József, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületnek – a díjat átvette Házy Eszter, az Áprily Lajos Főgimnáziumnak – a díjat átvette Antal Annamária iskolaigazgató és Petki Pál, volt igazgató, a Barcasági Csángó Alapítványnak – a díjat átvette Gócza István, a Brassai Magyar Adásnak – a díjat átvette Bálint Ferenc, a Brassói Erdélyi Kárpát Egyesületnek – a díjat átvette Kovács Lehel és Szász Ágnes, a Brassói Lapok Alapítványnak – a díjat átvette Ambrus Attila, a Brassói Magyar Dalárdának – a díjat átvette Varga Pál és Imre Zsuzsa, a Felfalusi Kovács Antal Alapítványnak – a díjat átvette Dobolyi István, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak – a díjat átvette Szente László, a Reiff István-Búzavirág Alapítványnak – a díjat átvette Reiff Zsuzsa.
A díjátadó után kezdődött a kulturális műsor, amely keretein belül helyi fellépők, fiatal tehetségek ünnepi előadását tekinthette meg a közönség.
Bodor Anita, 12-es tanuló különleges átéléssel szavalta el Sík Sándor Szent István-himnusz című versét, majd Boldi Tihamér és Ferencz Nagy Zoltán, 10-es tanulók olvasták fel Szent István király Imre herceghez írt intelmeit. Páll Beatrice egyetemista önállóan készült az ünnepre az általa választott éneksorral, a nézők egy fiatal tehetséget láthattak a színpadon.
Az egyedi mozgásukról és hangzásukról ismert Tatrangi Boricások táncelőadásával folytatódott a műsor, majd egyperces csenddel emlékeztek a nemrégiben elhunyt boricás fiatalra, Váncsa Zsoltra. Végül, az ünnepi program méltó zárásaként a nagy múltra visszatekintő Búzavirág Néptáncegyüttes mutatta be zenés és táncos műsorát.
Dicséret illet minden közreműködőt, akinek köszönhetően tartalmas, színvonalas megemlékezésen és ünnepségen vehetett részt a helyi magyar közösség. Az esemény főtámogatója az RMDSZ – Communitas Alapítvány, szervezője a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács. brasso.rmdsz.ro

Ismét virágkocsik vonultak végig Váradon
Augusztus 21-én, Várad önkormányzatának szervezésében idén is felvonult egy új útvonalon több virágkocsi azok közül, melyeket egy nappal korábban a Debreceni Virágkarneválon lehetett megtekinteni. A menet élő tagjairól a Bihar Megyei Tanács gondoskodott.
A polgármesteri hivatal által működtetett Nagyvárad és Térsége Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (APTOR) partnerségben a Szent László Egyesülettel, és együttműködésben Debrecen Önkormányzatával ezúttal négy virágkocsit tett közszemlére a partiumi megyeszékhelyen. A városban zajló közmű-munkálatok miatt a startvonal és a felvonulási útvonal némiképpen megváltozott, így a kompozíciók a Decebal és Dacia sugárút keresztőzésében levő körforgalom közelében várakoztak 11 óra után arra, hogy aztán 14 órától végighaladjanak a Decebal sugárút-Tudor Vladimirescu/Körös utca-Szent László tér útvonalon.
Mihai Jurca, az APTOR ügyvezető igazgatója az indulás előtt azt nyilatkozta: örülnek annak, hogy az előző évekhez hasonlóan idén is sok a résztvevő. „Ez egy fontos ünnepe a városnak, remélem, hogy minél több váradi elkíséri a több mint 350 fős menetet a Szent László térig, ahol szintén kiállítjuk a gyönyörű virágkocsikat” – fogalmazott.
A minden évben fő látványosságot nyújtó és legnépszerűbb kompozíció a Szent Koronát ábrázoló, és arra a tényre alapszik, hogy a korona a magyarok legfontosabb nemzeti ereklyéje, a magyar államiság jelképe. Szent István intelmeinek bizonysága szerint a Szent Korona jelenti az országot, a királyságot, a királyt, a hitet, az egyházat, az uralkodói tulajdonságokat és az erényeket. Fiának, Imre hercegnek azt írja, hogy „az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját”. A kompozíció azonban csak a koronázási jelvényekkel – az országalmával és a jogarral – teljes.
A Nyáját terelő jó pásztor kocsi a két vallási központ, Esztergom és Debrecen megtartó hitéletének közös gyökereit mutatta fel. A kereszt(y)én(y) szimbolikában a bárány a világ bűneit hordozó, a helyettes áldozatot vállaló Megváltó jelképe. Isten Báránya az, aki elveszi a világ bűneit, s megváltásával legyőzi a halált. A zászlós bárány a helvét hitvallást szimbolizáló zászlóra tekintett, s a nyájat terelő Pásztorra. Arra a jó Pásztorra, aki bárányait ismeri, nevükön szólítja őket, az elveszett bárányt sem hagyja elveszni, utánamegy, s a nyájáért életét adja. Ugyanakkor pedig az eget és a földet mintázó cifraszűrben lépdelő pásztor furulyájából úgymond a Teremtő Erő, az Ige szökkentette szárba a virágokat.
Gazdag hagyományok
Az Unió nevet viselő kompozíció arra utalt, hogy a két testvérváros, Nagyvárad és Debrecen gazdag hagyományokkal rendelkezik. A városok közti együttműködés 25 éve fokozatosan erősödik, az összetartozást többek közt a Virágkarneválok alkalmával közösen indított virágkocsik is jelképezik. Az ez évi kompozíció a két régióra jellemző keresztény szimbólumokat helyezte a középpontba, az oroszlán pedig a nomád és pogány népek portyáival szembeni kitartást és bátorságot testesítette meg. A virágkocsi koncepciója Szent László és Luxemburgi Zsigmond egykori sírhelye, a nagyváradi vár újraértelmezésén alapult. Mivel az erődítmény sok-sok éven át a régió kulturális központja volt, így a bástyái voltak láthatóak. A virágkocsi egyik legfontosabb szimbóluma az angyal lábai alatt látható könyv volt, amely a két város kultúra iránti elkötelezettségét, valamint kulturális intézményeit jelképezte.
Az Őslények világa a Fórum Debrecen Bevásárlóközpont virágkocsija volt, mely idén ismét egy újabb kiállításra invitálja szeptember 1-től az érdeklődőket, mely interaktív tárlaton a mamutok és más őslények világába nyerhettek betekintést a látogatók.
Fellépők
A résztvevőkről, illetve a fellépőkről a Bihar Megyei Tanács, illetve a Bihar Megye Turisztikai Desztináció Menedzsment Ügynökség (TDM) gondoskodott, a Nyitott Ablak Európára rendezvény keretében. Az osztogatott szórólapok szerint ezek a következők voltak: nagyváradi Mystique mazsorett és hegyközcsatári Angels mazsorett, a Francisc Hubic Művészeti Iskola Art Group Music csoportja, a váradi Sunshine Dance, a tiszafüredi Dalma Dance, a Tiszafüredi Fúvósok, a zentai Flamenco, a Unique Dance stúdió, a margittai Clevers, a székelyhídi Tini Dance Center, a szalacsi mazsorettek és a szentjobbi huszárok.
Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ma

Helyettes államtitkár: fontos a diaszpóra erősítése
A magyar identitás megőrzése érdekében fontos a diaszpóra erősítése, az ott élő, magyar nyelvet és kultúrát oktatók segítése - hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Győrben, a nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 16. továbbképzésének nyitó napján a Széchenyi István Egyetemen.
Szilágyi Péter elmondta: míg 2009-ben 9,1 milliárd forintot fordított nemzetpolitikára az akkori kormány, addig 2016-ban a nemzetpolitikai államtitkárság 73 milliárd forintot szánt erre a célra, ami kormányzati szinten megközelítette a százmilliárd forintot. A források 2017-ben és 2018-ban is nőnek.
Világszerte összesen 212, magyar nyelvet és kultúrát vasárnapi iskolában oktató intézményről tud az államtitkárság, a legtöbb Észak-Amerikában és Nyugat-Európában működik. Idén tavasszal az államtitkárság kérdőívet küldött az intézményeknek; ezeket eddig 113 iskola küldte vissza, ahol összesen ötezer gyermekkel foglalkoznak.
A felmérés szerint az iskolák 58 százaléka nem önállóan bejegyzett szervezetként működik, 85 százaléka pedig nem tagja semmilyen pedagógusszervezetnek és kevesebb mint fele rendelkezik oktatási tervvel. Igény mutatkozik tárgyi eszközök biztosítására, módszertani képzésekre és egyéb kulturális programok támogatására, mert az iskolák 62 százaléka semmilyen támogatást nem kap attól az országtól, amelyikben működik - mondta Szilágyi Péter.
Hangsúlyozta, hogy az eredmények alapján az államtitkárság kidolgoz egy fejlesztési koncepciót, jövőre pedig pályázati programok keretében a jogi személyiséggel rendelkező intézmények igényelhetnek támogatásokat. A fejlesztési koncepció várhatóan a Magyar Diaszpóra Tanács november 9-10-i ülésére készül el.
A nemzeti regiszter weboldalon pedig a hétvégi magyar iskolák tájékoztatókat, tananyagokat és háttéranyagokat tölthetnek le.
A helyettes államtitkár kiemelte: nincs pontos statisztika arról, hogy világszerte hányan vallják magukat magyarnak, de egy 2011-es felmérés szerint Észak-Amerikában 2 millióan, Németországban pedig 178 ezren. A valós adat ennél nagyobb is lehet - fűzte hozzá.
A kormány ezért 2013-ban elindította a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelynek keretében tavaly száz, idén szeptembertől pedig 115 Kárpát-medencei fiatal kerül a diaszpórában működő magyar szervezetekhez. A Rákóczi Szövetség több száz millió forintból táboroztat Magyarországon külhoni fiatalokat: 2016 szeptembere és idén június között 650 a diaszpórából érkező és 1850 a Kárpát-medencei szórványban élő diákot táboroztattak.
A Mikes Kelemen-program keretében a kormány rendezett módon szeretné összegyűjteni a diaszpórában élő magyarok könyvtári örökségét. Eddig 120 ezer tételt katalogizáltak. A tematikus emlékévek hirdetésével - mint a tavalyi Márton Áron-év vagy az idei Szent László-év - pedig a magyar identitás erősítését szeretnék elősegíteni - folytatta.
Szilágyi Péter beszélt arról is, hogy a diaszpórára vonatkozó fejlesztési tervet tavaly fogadta el a kormány; négy stratégiai irányt jelöltek meg: az oktatásfejlesztést, a gazdasági együttműködés erősítését, a diaszpóra megerősítését és egy emigrációs és diaszpóraközpont létrehozását. A diaszpóraközpontban tudásteret és kiállítóteret is létrehoz a kormány.
Közölte: az állampolgársági esküt eddig több mint 845 ezren tették le, 2018. november 9-re pedig meglesz az egymilliomodik eskütétel is.
A nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 16. továbbképzésének 11. alkalommal ad otthont Győr. Augusztus 26-ig szakmódszertani előadásokon, személyiségfejlesztő tréningeken és kreatív csoportunkákon vesznek részt, de a kétnyelvűség elméletével és gyakorlatával, valamint a fenntarthatóság pedagógiájával is ismerkednek az oktatók.
A továbbképzésen idén tíz országból 28-an vesznek részt. A legtöbben Ausztriából és Argentínából, de Spanyolországból, Ausztráliából, Kanadából és Lengyelországból is érkeztek magyar nyelvet tanítók. (MTI)

Zárt ablak Európára
Kiparancsolta egy rendőr Nagyváradon a magyar zászlót egy magyarországi menettáncos csoport élén vonuló férfi kezéből, a Nyitott ablak Európára/Fereastră deschisă spre Europa elnevezésű rendezvényen, a tegnapi napon.
A nagyváradiak az évek során hozzászokhattak ahhoz, hogy a debreceni Virágkarnevál dekoratív virágkocsijai egy nappal a hajdúvárosi ünnep után, menettáncosok, és más felvonuló csoportok kíséretében eljutnak Nagyváradra is. Nem volt ez másképpen az idén sem, igaz a menet most nem a megszokott útvonalon vonult, de így talán még több embert elért a látványosság.
Amihez viszont nem lehet hozzászokni, az a román hatóságok hozzáállása a magyar jelképekhez. Idén egy magyarországi menettáncos csoportot felvezető férfi kezéből parancsolta ki az intézkedő rendőr a magyar lobogót, mondván ez itt Románia, tegye el. Azt nem tudni, az intézkedő közeg felsőbb utasításból, vagy saját szakállára intézkedett. A gesztus viszont legalábbis megdöbbentő, egy nyitottságot, európaiságot, magyar-román együttműködést hirdető rendezvényen.
Nem jártak jobban az első nagyváradi augusztus huszadikai ünnepet szervezők sem, egy nappal korábban. A Szent László Egyesület, és a nagyváradi városháza közös szervezésében, a Szent László téren lebonyolított sikeres rendezvény elején megjelentek a helyi rendőrség munkatársai, és a magyar, valamint az árpádsávos zászlók eltávolítására szólították fel a szervezőket, aminek azok eleget is tettek.
A jelek szerint bármilyen jó legyen helyi vagy regionális szinten a magyar-román együttműködés, a régi soviniszta reflexeket a román fél nem tudja, vagy nem akarja levetkőzni.
Barta Béla / http://itthon.ma/erdelyorszag

A lendületes Szent Korona
A Szent Korona 2001. augusztus 20. óta nem mozdult túl sokat, ennélfogva a magyarság legszentebb, legemblematikusabb szimbólumát aligha nevezhetnénk manapság „lendületesnek”. Ellenben több évszázados és misztikussá lett története tucatnyi várost, országot és kontinenst kötött össze, itineráriuma jelenlegi őrzési helyéig, a Parlament kupolacsarnokáig igen hosszú és kalandos volt. Bár a legismertebb szimbóluma a magyar államiságnak és történelemnek, mégis eddig nem kutatta senki a korona pragmatikus, használati kontextusát, azaz a magyar királyi koronázások történetét. Ezt a tudománytörténeti hiátust igyekszik pótolni prof. dr. Pálffy Géza történész és kutatócsapata, aki a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének egyik legnagyobb projektjét, a Lendület Szent Korona kutatócsoportot vezeti 2012 óta.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik záróakkordjaként került bemutatásra a Pálffy Géza által felügyelt és Bárány Dániel, valamint testvére, Bárány Krisztián által rendezett dokumentumfilm (A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, Filmever Stúdió, 2017), amely az eddigi legfrissebb eredményeket ismertette a Szent Korona-kutatásról.
A Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közreműködésével létrejött esemény nagyrészt Lupescu-Makó Mária és Lupescu Radu történészek közbenjárásának köszönhető, akik meghívták a Kolozsváron egyébként gyakran járó és előadó Pálffy Gézát. A neves történészt, kutatótársa és az utolsó magyar királyi koronázás kutatásának szaktekintélye, Maczó Ferenc kísérte el. A Bárány Krisztián és Dániel által viszonylag szerény költségvetésből, de kiválóan megrendezett és kivitelezett 65 perces alkotás az első részletes és tudományos igényű dokumentumfilm a magyar koronázások 1526 utáni történetéről. A kutatás azért foglalkozik csak a Mohács utáni koronázásokkal, mivel a korai időszakra vonatkozóan olyan sok a bizonytalanság és a tudományelméleti feltételezés, ami nem teszi lehetővé, hogy a felmerülő kérdésekre megnyugtató választ adjunk. Pálffy Géza a filmvetítést követően többször hangsúlyozta, hogy a Szent Korona keletkezéséről és korai történetéről ő maga nem tud érdemben nyilatkozni – annyi bizonyos, hogy ma csupán azt tudjuk, hogy a jelenleg Szent Koronaként ismert szimbolikus erejű tárgy bizonyosan nem létezett ilyen formában Szent István korában és valószínűleg a XII. században keletkezett. Első, ilyen néven ismert említése csak a XIV. századból származik. Ahogy a koronázási ékszerek többsége, így a koronán lévő kereszt is jóval későbbi, elferdülése pedig a legújabb kutatások szerint a XVII. századra tehető.
Míg a korai keletkezéstörténetről sokféle tudományelméleti bizonytalanság és megannyi megválaszolatlan kérdésünk van, a Mohács utáni időszak kutatása azért is biztosabb, mert egyrészt a Szent Korona első, hiteles ábrázolása 1555-ből, Augsburgból származik, másrészt a koronázásokra vonatkozó részletes leírások is csak ezt követően jelennek meg. Az írott és tárgyi források együttléte adja tehát ennek a projektnek az erősségét, ám mégis, a Szapolyai János és IV. Károly koronázása között eltelt időszak óriási feladatot jelent és érthető, hogy a projekt 5 év után sem állt le és az eddig megjelent tucatnyi kötet ellenére további nagy munkák közlését igényli még a témában.
A dokumentumfilm számos új részletet közölt a Lendület Szent Korona projekt eredményeiből. Megtudhattuk többek között, hogy Pálffy Géza és csapatának köszönhetően sikerült azonosítani a fraknói Esterházy várban őrzött Magyarország legrégebbi koronázási zászlaját, amely azóta hivatalos nemzeti kincsként őriznek, de ugyanitt található a legrégebbről fönnmaradt, Horvátország-zászló is, amit a XVII. századi koronázásokon hordoztak a magyar arisztokraták. Zászlót vinni, koronázási pálcát hordozni, ceremónia-mesternek lenni vagy netalán koronaőri címet kapni a legnagyobb megtiszteltetések egyike volt évszázadokon keresztül, amiért a nemesek valósággal harcoltak. Olyan is előfordult, hogy a nádor vagy épp az esztergomi érsek már betegen, hordszékben tudott csak részt venni a koronázáson, de semmi áron nem mondta volna le élete nagy eseményét. A kutatócsapat megtalálta az egyetlen koronázási pálcát is, amelyet a Pálffy család őrzött évszázadokon keresztül, de sikerült felfedezni a Nemzeti Múzeum alagsorában az Orsován 1849-ben elrejtett koronázási kincsek közzé tartozó királyi cipellőt is. Előkerült ugyanakkor egy festmény is, amely azt a magyar történelemben egyedülálló pillanatot ábrázolta, amikor Szent László hermája és a Szent Korona egy helyen tartózkodott.
A kutatás az ilyen apró, de annál fontosabb részletek mellett ugyanakkor számos más, jóval jelentősebb történelmi következtetésre is jutott. Az öt éves projekt bebizonyította, hogy az iskolában tanultak (lásd a magyar király érvényes koronázásának három feltétele: esztergomi érsek, Székesfehérvár, Szent Korona) nem mindig helytállóak. Az érvényes koronázásnak ez a három, hagyományos tétele nagyon ritkán valósult meg egyszerre. A helyszín változott a legtöbbször, főleg Mohács után: többször volt koronázás Pozsonyban, Sopronban majd végül Budán is. Bár az esztergomi érsek jelenléte alapkövetelmény volt, ez nem mindig valósult meg: előfordult, hogy a rangidős főpap (például a nyitrai püspök) vezette az eredetileg vallásos szertartásként létrejött koronázási ceremóniát. Megtudhattuk azt is, hogy míg a középkorban a koronázás mélyen vallásos jellegű szertartás volt, a XVI. század óta fokozatosan telítődött világi jegyekkel és elemekkel, majd később az arisztokrácia versengési színhelyévé és a hatalomjátékok színpadias ceremóniájává lett.
Ahogy közeledünk a modern korhoz, úgy tudunk egyre többet a koronázások legapróbb részleteiről is, egészen a koronázási lakoma menüjéig vagy annak ausztriai szakácslistájáig, akik a magyaros ételeket készítették. Pálffy Géza megemlítette a Szent Koronához kötődő erdélyi történéseket és az itt található koronázási emlékeket is: Kolozsváron, a Történeti Múzeumban található az a XVII. századi koronázási emlékérem, amelyből egyetlen darab ismert jelenleg a világon, így az valóságos nemzeti kincsnek számit.
Az előadást követően kialakult beszélgetésből megtudhattuk például azt is, hogy furcsa módon egyetlen királynéi korona sem maradt fönt Mohács után, annak ellenére, hogy ebből többet is készítettek az elmúlt öt évszázadban. A legutolsó, már fotókon és videón is dokumentált koronázáson a Zita királyné fejét díszítő hatalmas korona állítólag 1920 után eltűnt.
Pálffy Géza – az akadémiai álláspontok ellen hevesen küzdő ember megrökönyödésére – eloszlatott néhány alapvető tévhitet is a Szent Koronáról: bizonyíthatóan nincs köze szkíta-ősmagyarokhoz, a Kheopsz piramishoz és nem valószínű, hogy a Kalapos király (II. József) tette Dukász Mihály bizánci császár arcképét a koronára. A történész azt is elmondta, hogy a Szent Koronát két koronázás között egy értékes vasládában őrizték, amely több alkalommal nem nyílott fel, így azt fel kellett feszíteni. Ilyen esetekben a korona akár meg is sérülhetett.
A legutolsó ilyen eset – amelyről a sajtó akkor nem számolt be – 2000-ben történt, amikor a Szent Koronát és a koronázási ékszereket a Nemzeti Múzeumból átvitték a Parlament épületébe és ott helyezte el a most is kormányzó (sic!) miniszterelnök. Arra, a közönség soraiból érkező kérdésre, miszerint hol lenne a történész szerint legméltóbb helyen a Szent Korona, Pálffy Géza elmondta: személyes véleménye szerint az összes koronázási ékszerrel, így az azóta előkerült cipellővel, koronázási pálcával, koronázási zászlókkal, emlékérmékkel együtt egy grandiózus kiállításban lenne a helye a Budai Várban. Erre azonban – ahogy a korona története során mindig – csakis a politika fog végső választ adni.
Szabó T. Csaba / Szabadság (Kolozsvár)

5. Vásárhelyi Forgatag – Toró T. Tibor: közös cselekvési tervre van szükség Marosvásárhelyen
Szerda este hivatalosan is kezdetét vette az 5. Vásárhelyi Forgatag. A Kultúrpalotában tartott nyitógálán jelen volt és beszédet mondott Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke is, aki felszólalásában hangsúlyozta: a rangos kulturális rendezvény eszköz lehet ahhoz, hogy Marosvásárhely visszanyerje megérdemelt pozícióját, és újra az erdélyi valamint a kárpát-medencei magyarság szellemi központja legyen. „Június végén Nagyváradon a Szent László Napokat ünnepeltük, augusztus közepén Kolozsváron az idén nyolcadik alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napokon vehettünk részt, s immár ötödik éve örülhetünk együtt – augusztus végén – a Vásárhelyi Forgatagnak. Bátran állíthatjuk: a székely főváros rangos fesztiválja fontos részévé vált e fesztiváltengelynek, mely tartalmas programokkal várja az időseket és fiatalokat egyaránt” – kezdet beszédét Toró. A politikus hozzátette: jó látni a fesztivált övező összefogást, a civilek és a politikum közös munkáját, valamint azt, hogy a Vásárhelyi Forgatag évről-évre képes a megújulásra. „Azért kell dolgoznunk, hogy Marosvásárhely ismét elnyerje az őt megillető pozícióját a kárpát-medencei magyarság belső, szellemi térképén. A székely főváros Erdély Brüsszelje is lehetne, manapság mégis leginkább botrányairól híres: polgármestere után a korrupcióellenes ügyészség nyomoz, a Római Katolikus Teológiai Líceum léte veszélybe kerülhetett, az orvosi egyetem ügye pedig mindmáig megoldatlan. E város, melyet öntudatos polgárok lakják, akik fáradhatatlanul dolgoznak közös értékeink megóvásáért, többet érdemel” – jelentette ki a Néppárt ügyvezető elnöke. Toró T. Tibor hangsúlyozta: a Vásárhelyi Forgatag remek lehetőség értékeink felmutatására, ugyanakkor mindenkinek arra kell törekednie, hogy a fesztivál szellemiségét egész évre kiterjesszék. „Az ünneplés befejeztével lássunk munkához – civilek és politikusok egyaránt – és a modern, 21-ik századi transzilvanizmus szellemében alkossuk meg konkrét, kidolgozott cselekvési tervünket, melynek eredménye Marosvásárhely felemelkedése lehet” – mondta Toró. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája; Erdély.ma