Sas Péter /Budapest/ kutató Bíró Vencel és Balanyi György, a két piarista történész életútját vázolta fel, mindketten Kolozsváron professzorai voltak az egyetemnek 1943 és 1948 között. Bíró Vencel /Vértessomló, 1885. aug. 9. - Kolozsvár, 1962. dec. 2./ teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, 1908-ban pappá szentelték, ugyanebben az évben summa cum laude minősítéssel bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Kolozsváron tanított a gimnáziumban és rendre írta történelmi tanulmányait. 1925-ben a kolozsvári főgimnázium igazgatója és az önállósult romániai piarista provincia rendfőnökének, Patay Józsefnek az asszisztense lett. Bíró Vencel kutatómunkájának eredménye Altorjai gróf Apor István és kora című monográfiája. Bíró Vencelt 1934-ben a piarista rend főnökévé választotta. Sok gonddal kellett megküzdenie, a román állam nem ismerte el a rend jogi személyiségét, sőt Onisifor Ghibu kolozsvári egyetemi tanár címbitorlás és államellenesnek nyilvánított rendi címer használata miatt bírósághoz fordult. Végül az ügyben felmentő határozat született, 1938-ban. 1940-ben a visszaállított Ferenc József Tudományegyetem Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár, egyben munkatársa az újonnan felállított Erdélyi Tudományos Intézetnek. Az MTA tagjának választotta. Bíró Vencel munkássága összefoglalásaként megírta Erdély története című munkáját. 1945-48 között a Bolyai Tudományegyetem dékán-helyettese volt, akkor nyugállományba küldték. 1946-ban ismét őt választották a romániai piarista rendtartomány főnökének. 1949. aug. 1-jén megszüntették a szerzetesrendeket, így a piarista rendet is. Bíró Vencel Kolozsváron, a Szent Mihály plébánián kapott szálláslehetőségeket. Tovább írta történelmi tanulmányait. Balanyi György /Kecskemét, 1886. febr. 10. - Budapest, 1963. máj. 4./ piarista történész 1824-től tanított a budapesti tudományegyetemen, majd 1943 és 1948 között Kolozsvárott volt a Bolyai Tudományegyetemen a történelem tanszék professzora. 1948-ban vissza kellett térnie Magyarországra. /Sas Péter: Bíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

"Ápr. 18-án a nagy Kelet-kutató kovásznai szobránál koszorúzással összekapcsolt ünnepséggel vette kezdetét a Kőrösi Csoma Sándor napok 2001 rendezvénysorozat. Az ünnepségen beszédet mondott Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke és Farkas Árpád költő. A szabadtéri színpadon a Borsika és Gyöngyharmat népi táncegyüttesek léptek fel, a Katolikus Ifjúsági Ház nagytermében Bulányi György atya (Budapest) Jézus öröksége c. értekezése szerepelt, este pedig a testvérváros Nagykanizsa Szívünk dobbanása c. műsora pergett le. /Kőrösi Csoma Sándorra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./"

"Kolozsváron a Gaudeamus könyvesház vendége volt Bulányi György /Budapest/ piarista tanár szept. 27-én. A kereszténység a 21. században címmel tartott előadás. Bulányi a magyarországi Bokor keresztény szövetségről beszélt. A gyülekezet az eseményeket követően levélben fordult az amerikai elnökhöz, hogy felhívja a figyelmét a béke fontosságára az erőszakos visszavágással szemben, hiszen "Isten akarata a megbocsátás". Jézus tanítványainak követniük kell a jézusi példát: háború helyett a békét hirdetni, annak megvalósításán munkálkodni, alázattal szolgálni, és megetetni az éhezőket. A továbbiakban szó esett a történelmi egyházak szerepéről, a múltbeli igazságtalanságokról, végül az atya felvázolta azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével a keresztény ember megvalósíthatja Jézus országát itt, a Földön. - Bulányi könyvei megtalálhatók a Gaudeamus könyvesházban. /Sándor Boglárka Ágnes: A kiátkozott békekövet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

Augusztus 27-én Kolozsváron bemutatták Bíró Vencel /Vértessomló, 1885. aug. 9. – Kolozsvár, 1962. dec. 2./ volt, piarista rendfőnök és történetíró Erdélyi piarista nagyok – kiadatlan életrajzok /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét, amelyet a budapesti Sas Péter művelődéstörténész szerkesztett. A bemutatón Bíró Vencel életrajzát Sas Péter ismertette. A szerzetes-történész 1885. augusztus 9-én született a Komárom megyei Vértessomlón, a tatai piarista kisgimnáziumba járt. A századfordulón, 1900-ban lépett be a kegyes tanítórendbe. Teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte a Kalazantinumban, szaktantárgyként a történelmet és a latin nyelvet tanulta. Tanárai közül nagy hatással volt rá Szádeczky Kardoss Lajos, akinél magyar történelmet és diplomatikát tanult a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. Az ő hatására terelődött figyelme Erdély történelme felé. Bíró Vencel első jelentős szakdolgozata az Erdély külügyi fejlődése a fejedelemség megalakulása korában 1541 – 1571 címet viselte. Tanári pályája a kolozsvári római katolikus főgimnáziumban kezdődött. Jelentős szerepe volt a piarista templom történetének összeállításában, a Szent-Mihály templom restaurálásában is. Jelentős munkát végzett az erdélyi katolicizmus története, valamint intézményei és nagyjai területén. A most bemutatott kötet két piarista tudós szerzetes életrajzát tartalmazza: Dániel Benedek István bölcsész-teológusét és Salzbauer Jánosét, aki a görög nyelv, a földrajz, a történelem, sőt, a számtan és a teológia tudora volt. Olvasható még a kötetben egy Balanyi György és Kolozsvár című tanulmány is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bíró Vencel: Erdélyi piarista nagyok. = Szabadság (Kolozsvár), 2007. aug. 29./

Halmos Béláról jelent meg kötet
Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, szerkesztő Halmos Béláról írt könyvét is bemutatják Budapesten az idei Könyvhéten, a népzenekutató születésének 70. évfordulójára megjelent kötetet a Kossuth Kiadó adta ki.
A Halmos Béla emlékezete című könyv történeti részét a szerző a 2013-ban, nem sokkal a zenész, kutató halála előtt publikált A magyar folk története című munkájára alapozta. A kötet emellett a folkMAGazin egy évvel későbbi különszámára épít, amelyet Jávorszky Halmosról állított össze.
„Jó személyes viszonyban voltam Halmos Bélával, számomra személyes ügy volt a különszám, és a most elkészült könyv is. Több új interjút készítettem, mások mellett megszólaltattam Szomjas György rendezőt, Gyenes Katalint, Béla feleségét, Virágvölgyi Mártát, Sebő Ferencet, Éri Pétert, Gryllus Dánielt, Lányi Györgyöt vagy Sebestyén Mártát” – mondta Jávorszky Béla Szilárd az MTI-nek.
Szabadság (Kolozsvár)