Kulturális örökségünk megőrzése
A Kiemelt műszaki tartalommal rendelkező restaurátor műhelyek kialakítása Debrecen-Nagyvárad központokkal (HUROMUZEUM) elnevezésű projekt nyitó konferenciáját tartották pénteken Váradon.
A projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az Európai Unió (ERFA) finanszírozásával, valamint Románia és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. A projekt vezető partnere a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, projektpartner a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Igazgatósága és a nagyváradi Körösvidéki Múzeum, tudtuk meg Erika Posmoşanu projektasszisztenstől a tegnap, a nyitókonferencia kapcsán szervezett sajtótájékoztatón.
Célok és eredmények
A HUROMUZEUM főbb célkitűzései: közös tevékenységek lebonyolítása a kulturális örökség restaurálását célzó tematikus hálózat keretében, restauráló műhelyek létesítése Nagyváradon, illetve Debrecenben, közös szakmai kiadvány készítése, a magyarországi és romániai szakemberek közötti együttműködés erősítése. A projekt eredményeként a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban három restaurátor műhelyt (festmény, fa és őslénytani) létesítenek, míg a debreceni Déri Múzeumban két restaurátor műhelyt (papír és textil), illetve egy röntgen laboratóriumot alakítanak ki. A műhelyeket a két intézmény szakemberei közösen fogják majd használni a kulturális örökségek állagának javulása érdekében. A 12 hónapos lefutási idejű (2011. február 1. – 2012. január 31.) projekt összértéke 133.705 euró, amelyből 9700 euró a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, 58.825 euró a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Igazgatósága, míg 65.180 euró a váradi Körösvidéki múzeum költségvetését jelenti, tájékoztatott Erika Posmoşanu.
Két ország, közös siker…
Aurel Chiriac igazgató hozzászólásában a váradi Körösvidéki és a debreceni Déri Múzeumok közötti jó kapcsolatot méltatta, amely kiállítások, kutatások, konferenciák szintjén is megnyilvánul. Örömét fejezte ki, hogy egy ilyen projektben is együttműködnek, amely mindkét intézmény számára egyaránt fontos. Lakner Lajos kettős minőségében, mint a Déri Múzeum igazgatója, illetve a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat képviseletében vett részt a konferencián. Hangsúlyozta: a projekt alapját egyrészt az a hosszú távú kapcsolat biztosítja, amely a két múzeum között létrejött, másrészt pedig az a racionális elgondolás, hogy akkor, amikor egyre kevesebb pénz jut a kulturális tevékenységek támogatására, az erőforrások ilyen szintű koncentrálása nagyon fontos.
A hivatalos megnyitó után a péntek délután folyamán előadásokra került sor a Hajdú-Biharból érkezett, illetve Bihar megyei szakemberek részvételével, majd szakmai beszélgetés zárta a napot.
Tököli Magdolna, erdon.ro

Élővé tenni a várban az egyházi jelenlétet
Szombat délután a XXV. Festum Varadinum keretében a vár Fejedelmi Palotájának második emeletén a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség szervezésében három értékes könyvet mutattak be.
Megfelelőbb helyet nem is találhattak volna a pódiumbeszélgetéssel egybekötött könyvbemutatóra és -vásárra, hiszen amellett, hogy az egyik ismertetett kiadvány főszereplője – Janus Pannonius – valószínűleg járt az erődítményben, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tudatosan törekszik arra, hogy a vár, vagyis az a hely, ahol Szent László az első székesegyházat építette, ne csak kulturális vagy turisztikai eseményeknek biztosítson otthon, hanem élő legyen ott az egyházi jelenlét.
Hiánypótló kiadvány
A meghívott díszvendégekkel Boka László irodalomtörténész, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója beszélgetett, elsőként Jankovits László docenssel, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetőjével, aki Nobilis Ingenio címmel írt könyvet Janus Pannonius életéről, pályájáról munkásságáról. Elmagyarázta: azért adta a Tehetsége révén nemes címet, hiszen noha származása okán Csezmiczei János nemesnek számított, azzal, ahogy a hazáját szolgálta, és ahogyan írt, ezek is nemesítették őt. Egyébiránt egy hiánypótló kiadványról van szó, hiszen Huszti József 1931-es tanulmánya óta nem született összefoglaló munka. Janus Pannoniusról tudni illik, hogy a váradi székeskáptalan iskolájába járt, később pedig őrkanonok volt, és valószínű, hogy amikor ezt a stallumot át kellett vegye, akkor írta a Búcsú Váradtól című elégiát, melyet Jankovits László részletesen kielemzett. Úgy fogalmazott: modern szóval élve ez akár Várad marketingjének is tekinthető, olyan finoman volt kitalálva. Beszélt emellett Mátyás király és Vitéz János, illetve Janus Pannonius kapcsolatáról is, az Egy dunántúli mandulafáról című epigrammáról, valamint arról is, hogy a költő Pécset kevésbé tekintette barátságos környezetnek, mint Váradot.
Kincsek
A továbbiakban Angi János és Lakner Lajos, a debreceni Déri Múzeum vezetői avattak be a tavalyi nagy sikerű, több mint 50 ezer látogatót vonzó, Nagyvárad kincsei Debrecenben elnevezésű egyházművészeti kiállítás részleteibe, és ismertették az ennek apropóján megjelentetett, egyszerű képes tárgykatalógusnál többnek tekinthető kiadványt, melynek várhatóan folytatása is lesz. 2015-ben azért szervezték meg ezt a tárlatot, mert a 300 éves évfordulója volt annak, hogy 1715-ben a cívis település szabad királyi város rangot kapott, és a római katolikusok visszatelepedhettek, gróf Csáky Imre váradi püspök pedig megalapította a Szent Anna-plébániát. Mint elhangzott, a gyönyörű kiadvány tulajdonképpen teljes keresztmetszetét adja valamennyi olyan művészeti ágnak, melyeknek köszönhetőek azok a fókuszba került kegytárgyak, egyházi vonatkozású alkotások, amik nem csak minőségi vagy esztétikai szempontból képviselnek értéket, hanem az általuk sugallt lelkiség folytán is.
Értéknek tartják
A váradi egyházmegye legfrissebb, a Voiticsek-család nyomdájában készült kiadványáról, a Szent Orsolya-rend nagyváradi zárdájának és iskolájának gazdagon illusztrált történet tartalmazó kötetről ennek szerkesztői, Balla Tünde és Lakatos Attila beszéltek. Arra hívták fel a figyelmet: Szent Angéla végrendeletével megteremtette a szerzetesnővérek munkájának alapját, a pedagógusi módszere pedig napjainkban is korszerű. Exc. Böcskei László hangsúlyozta: az orsolyita-rend utánpótlás hiányában két éve visszavonult Váradról, és a kiadvánnyal épp azt akarták bizonyítani, hogy ezzel a munkájukat nem seprik az archívumba, hanem ellenkezőleg, értéknek tartják most is.
Ciucur Losonczi Antonius
maszol.ro