Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. január 27.
Vádaskodó hangvételű leveleket kap szerte a nagyvilágból Petru Filip, nagyváradi polgármester a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája miatt, melyet az ortodox egyháznak építkezési céllal átadott. Filip sajtóértekezletén közölte, felháborította a hasonló levelek áradata, mert úgy véli, hogy mindig is lojális volt a váradi magyarokkal szemben. – Az RMDSZ frakció elképzelhetetlennek tartja hogy egy tanintézet sportolási lehetőség nélkül maradjon. A logikus az volna, ha a reformátusoké maradna a pálya, a görög keletiek pedig máshol kapnának területet a városban. Az újságírók kérdésére, miszerint helyes-e egy iskolától elvenni egy meglévő sportpályát, Filip kitért és köntörfalazott. /(Balla Tünde): Filipen a világ szeme! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2005. január 28.
Bihar megyében botrányt okoztak a megkésve érkező hibás magyar nyelvű tankönyvek. Pető Csilla, a nagyváradi tanfelügyelőség elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelője közölte, minden szinten és minden lehetséges fórumon jelezték, hogy gondok vannak a magyar nyelvű tankönyvekkel. Kérték, hogy vonják be a hibásakat és nyomtassanak javított példányokat. A tanfelügyelő magyarországi tankönyveket is szívesen látna Erdélyben, ezt a két tanmenet összeegyeztetésével képzeli el. /(Balla Tünde): Mi legyen a hibás tankönyvekkel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2005. január 29.
Nagyváradon írta Ady Endre Fölszállott a páva című költeményét. Halálának 86. évfordulóján, január 27-én ezzel versével emlékeztek, a költőre. Varga Vilmos színművész szavalta a verset a vármegyeház előtti Ady Endre szobornál, majd Szűcs László költő-újságíró az Ady Endre Sajtókollégium vezetője köszöntötte a megjelenteket. Dr. Indig Ottó irodalomtörténész, a nagyváradi Ady Endre Társaság elnöke beszélt arról, hogy a város milyen hatással volt Ady életére. /(Balla Tünde): Ady Endrére emlékeztek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2005. február 8.
A nagyváradi Orsolya-óvoda látta vendégül hét végén azt a pedagógus-továbbképzőt, amelynek célja, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére, pályázatírásra, táborok és egyéb, az osztályközösséget összetartó tevékenység megszervezésére okítsa a tanítókat. A háromnapos nagyváradi tanfolyamon Bányai Sándor, budapesti közoktatás-szakértő tartott előadást. /(Balla Tünde): Kalandok és álmok az iskola falain belül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2005. február 10.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség lehallgatta a Közpénzek Bihar megyei Felügyelősége igazgatójának, a korrupciós ügyekbe keveredett Ioan Lascaunak a telefonbeszélgetéseit. A hírek szerint az ügyészség engedély nélkül használt lehallgatókat Lascau irodájában, akit tavaly botrányos körülmények között váltottak le a pénzügyi felügyelet éléről. A napokban ez ügyben folytattak vizsgálatot Nagyváradon a korrupcióellenes ügyészség bukaresti szakemberei. Lascau azt állítja, hogy leszámolás áldozata. /(Balla Tünde): Lehallgatási botrány Váradon is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2005. február 11.
Csudájára járnak a nagyváradi 16-os számú általános iskolának, ahol 40 román kisgyerek választható tárgyként elkezdett magyarul tanulni. Romániában ilyesmire még nem volt példa. Mircea Girba iskolaigazgató ötlete volt, hogy a Rogériusz- lakónegyedbeli, közel ezer általános iskolást befogadó tanintézetben lehetővé teszi a magyar nyelv mint választható tantárgy bevezetését. Főleg olyan magyar ajkú gyerekek oktatására gondoltak a tárgyat oktató Varró Annamária magyartanárral, akiket román osztályba írattak szüleik, és így lemorzsolódott vagy ki sem alakulhatott míves magyar szókincsük. Legnagyobb meglepetésre, magyarul nem beszélő román szülők kérvényezték gyermekeik magyar nyelvre tanítását csoportonként heti egy alkalommal. /Balla Tünde: Magyarul tanuló román gyerekek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2005. február 17.
Február 15-én bemutattak két új helytörténeti témájú könyvet Nagyváradon, Péter I. Zoltán újságíró, helytörténész Nagyváradi emlékképek című művét és Tavaszi Hajnal, a Várad című kulturális folyóirat szerkesztőjének Jeles váradi férfiak című kötetét. Mindkét kiadvány a Partium, illetve a Mecénás Alapítvány gondozásában jelent meg. A több helytörténeti művet is jegyző Péter I. Zoltán könyvében a város ismert építészeti műemlékeinek történetét mutatta be. Tavaszi Hajnal könyvében száz neves nagyváradi, illetve a városhoz szorosan kapcsolódó személyiség rövid élettörténetét ismertette a városalapító Szent László királytól Ady Endréig. /Balogh Levente: Emlékképek és jeles férfiak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./ Bejelentették, hogy február 17-én tartják Nagyváradon a Várad idei első számának nyilvános bemutatóját. A megyei tanács támogatta periodika az idén már nagyobb költségvetésből gazdálkodhat, tette hozzá Tavaszi Hajnal. /(Lakatos Balla Tünde): Jelentős váradi férfiak és emlékképek Nagyváradról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2005. február 19.
Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke bejelentette, hogy nem kíván indulni a Bihar megyei RMDSZ elnöki tisztségéért az április 9-i, megyei tisztújításon, mert parlamenti képviselő lett. /(Lakatos Balla Tünde): Koalíciós egyezmény után, belső választások előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2005. február 23.
Bihar megyében nagy az érdeklődés a magyarországi oktatási támogatás iránt – tájékoztatott Bartha Annamária irodavezető. Április 30-ig a 20 ezer forint értékű oktatási támogatást és a 2400 forintos taneszköz vásárlási segélyt kérhetik a magyarul tanuló gyermekeket nevelő családok. A 2800 forintos oktatási segítségért pedig az egyetemi hallgatók járulhatnak országszerte a tanácsadói kirendeltségekhez. /(Lakatos Balla Tünde): Biharban nagy az érdeklődés az oktatási támogatás iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2005. február 23.
Az 1977-ben elhunyt szobrászművész Wagner Nándor végakarata szerint japán származású özvegye Nagyváradnak adományozta a művész díjnyertes József Attila szobrát. Wagner Nándor nagyváradi Ady Endre utcában született művész 1922-ben, a budapesti Képzőművészet Akadémia végzettje, előbb Budapesten, majd Svédországban, később pedig Japánban alkotott maradandó művészi értékeket. A szobor 210 cm magas és a költő születésének 100 éves évfordulója alkalmából Nagyvárad valamely közterén kívánják kiállítani. A szobor öntésének és felállításának költségeit a szobrászművész emlékére létrehozott alapítvány állja. /(Lakatos Balla Tünde): József Attila szobrot kapott Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2005. február 25.
A kétszázezer lakosú Nagyvárad húszszázaléknyi magyarságának indult egész napos magyar műsort sugárzó kereskedelmi rádió Partium néven. Most még csak a próbaadást sugározzák a 89,6 mHz-es frekvencián. A város első magyar rádiójának társtulajdonosa Kiss Sándor vállalkozó, megyei tanácselnök, az RMDSZ választmányi elnöke, aki oroszlánrészt vállalt a helyi kábeltévé társaság létrehozásában, rövidebb ideig tulajdonosa volt a Bihari Napló megyei napilapnak. A Partium rádió politikailag semleges, tájékoztatott a tulajdonos. A Partium Rádió igazgatója Ioan Costin, aki korábban is a Kiss-féle médiavállalkozásokat menedzselte. Az ifjú főszerkesztő, Sallai Mihály a váradi kábeltévétől került ki. /(Lakatos Balla Tünde): Partium Rádió, egy adó a nagyváradi magyarokért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2005. február 26.
Nagyváradon aláírták a kormánykoalíciót alkotó pártok helyi protokollumát. A másfél oldalas paktum a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, az RMDSZ és a Román Humanista Párt négyévi együttmunkálkodásának alapelveit tartalmazza. Hiányzik belőle azonban a megyét érintő konkrét ügyek orvoslása. A megállapodást Lakatos Péter, a bihari RMDSZ, Petru Filip a DP, Cornel Popa az NLP és Eduard Hellvig a RHP nevében látta el kézjegyével. A döntések valamennyi párt egyetértésével születhetnek. /(Lakatos Balla Tünde): Bihari paktum: teljes egyetértésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2005. március 2.
Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában emlékeztek a kommunizmus áldozataira A hét végén nem csak a deportáltak, a meghurcolt bihari magyarok is emlékeztek diktatúrára. A kommunista börtönökbe elhurcolt, több mint félezer bihari németre Nilgesz János, a Deportáltak Szövetségének elnöke emlékezett. Az 56-os Domokos Miklós pedig a kommunista börtönök borzalmairól beszélt. A rendezvényen megfogalmazták, hogy a kommunizmus százmilliónyi áldozata volt, ezért nem szabad soha megfeledkezni róla. /Lakatos Balla Tünde: A kommunizmus áldozataira emlékeztek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2005. március 5.
Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet létrehozását javasolta Tőkés László püspök nagyváradi sajtótájékoztatóján, ez a romániai magyarság reprezentatív egyeztető fóruma lenne, amelyre az erdélyi magyar társadalom valamennyi fontos tényezője, egyházak, politikusok, közéleti személyiségek is hivatalosak lennének. Tőkés továbbra is nemzeti konszenzust követel autonómia ügyben. Tőkés szerint „az RMDSZ képviseleti monopóliumának bebiztosításával” az erdélyi magyar érdekképviseletet is erőteljesebben kellene vállalnia. /(Lakatos Balla Tünde): Erdélyi magyar-magyar csúcsot sürget Tőkés László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2005. március 5.
Szülővárosában, Nagyszalontán tizedik esztendeje szavalóversennyel emlékeznek Arany Jánosra. Az egykori Arany-portán álló szülői ház leégett még a költő pendelyes gyerekkorában. A portán levő mai lakocska évtizedekig állami bérlakás volt, amelyet az országban az elsők között kapott vissza a költő emlékét ápoló Arany János Egyesület. Az épületen emléktábla hirdeti a jeles születésnapot. Az Arany János Nemzetközi Szavalóversenyt idén március 5-én tartják Nagyszalontán. A vetélkedésre 90-en jelentkeztek, Ditrótól Budapestig, Hajdúböszörménytől Székelykeresztúrig, Érmihályfalvától Túrkevéig, tájékoztatott Nagy György József, az Arany János Egyesület elnöke, a szavalóverseny fő szervezője. Az Arany János Művelődési Egyesület képekkel illusztrált emlékfüzetet adott ki az elmúlt tíz esztendő versenyeiről, győzteseiről. /Lakatos Balla Tünde: Arany János-szavalóverseny Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2005. március 9.
Március 6-án tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján Eörsi Mátyás elsősorban az őt ért kolozsvári kellemetlenségekről beszélt a bihari médiának. Úgy vélekedett, hogy a többséget nem sikerült meggyőznie. A diákság reakcióinál rosszabbra is fel volt készülve, ezért csomagolta a pótöltönyt, közölte. Nagyváradon eurorintegrációs kérdésekben és testvérvárosi kapcsolatokról egyeztetett a Bihar megyei RMDSZ képviselőivel. Egyes hírügynökségi jelentések szerint Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök romániai körútját készítette elő, ezt nem erősítette, de nem is cáfolta a politikus. /(Lakatos Balla Tünde): A többséget nem győzte meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. március 10.
Nagyváradon a 15 esztendős váradi táncházat ünnepelték március 4-5-én. Többszázan sereglettek össze Erdélyországból és Magyarországról. Miklós János, a Nagyváradi Táncház Egyesület elnöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője köszöntötte az egybeseregletteket, most volt a csángó nap is. A Mikecs László Csángó Baráti Társaságot vezető Szilágyi Zsolt arról szólt, hogy a csángó kultúra részét képezi az európai és világörökségnek. Wagner Péter mérnök fotográfiái villantották föl hangulatukban a csángók földjét, a körfolyosón pedig a 15 éves váradi táncház és a bihari népi tánccsoportok múltját megörökítő újságcikkek sorakoztak. /Lakatos Balla Tünde: És felvirágzott a nóta! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2005. március 16.
Március 14-én Jókai Anna írónő volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vendége Nagyváradon. Az írónő a nemzet és az emberiség alapvető értékeiről szólt. Jókai Anna beszélt Istenről, a kereszténység lényegéről, álmáról, egy szeretetben meggyökeresedő világegységről, melyben nem lesznek véráztatta forradalmak. Jókai Anna kifejtette, a térképek átrajzolhatók, de az ember szemlencséjén maradt tájat kiirtani sohasem lehet lelkéből. „Lesznek-e unokáink, áldottak lesznek-e sírjaink, ez múlik a magyar emberen, aki tudja, hogy útja, az Isten szolgálatába rendelt út” – fogalmazott a szónok. A XXI. században a szeretetközpontú világnak csak a körvonalai látszanak még, pedig a gyűlölet, a nyomorúság és fájdalom óceánjából mindenki kimerhet egy-egy cseppet, ahogyan Teréz anya gyámolító szeretetével. Jókai Anna szerint gyakorta unalmasnak tartják a konzervatívan gondolkodókat, holott a keresztények nem a világ új dolgai ellen szólnak, csupán a jóság és szeretet mércéjével mérik az eseményeket és az élet alapvető értékeit védik. A december 5-i magyarországi népszavazásról mint a nemzet nagykönyvének gyászos lapjáról beszélt. „Nem politikai ügy volt számomra. Azt sem értettem, hogy miért kell népszavazás tárgyává tenni az ilyesmit, de hogy nemmel felelhet valaki?! Nem az állampolgárságtól fosztottuk meg a Kárpát-medencében a magyarokat, hanem az összetartást vettük el tőlük. Ha az 56-os lyukas zászló, ami még nincs befoltozva, akkor most elmondhatjuk, hogy nem a zászló lyukadt ki, hanem az ország közepe, és ami összetartja, az kiköltözött a szélekre” – fogalmazott Jókai Anna. Az írónő nemrég lett tagja a FIDESZ által kezdeményezett nemzeti konzultatív testületnek, hangsúlyozta a házigazda Tőkés László püspök. Jókai Anna március 15-én részt vett az egyházkerület és a Magyar Polgári Szövetség szervezte március 15-i koszorúzásokon és ünnepi istentiszteleten. /Lakatos Balla Tünde: Értékeinket, az isteni terveket menteni. Jókai Anna írónő Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2005. március 25.
A mezőségi Szék változásait örökítette meg fotográfiákon Wagner Péter, magyarországi építész. A hetvenes években Szék eltűnőben levő népi építészeti értékeit fényképezte le. A nyolcvanas évek romániai falurombolásai ellen protestálni került elő legelőször a gyűjtemény. Wagner Péter 2003-ban tért vissza kalandozásai színhelyére, hogy megörökítse harminc esztendő változásait Széken. A múltbeli gazdagságot és a jelen szürke egyhangúságát ábrázolta Feneketlen a múltnak kútja (Szék népi építészetének dokumentumai) /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyvében. Wagner Péter fényképei közel egy esztendeje járják Erdély városait. Most Nagyváradon mutatták be a képanyagot. Széken néhány roskadozó parasztház őrzi a múltat. Amit nem sikerült Ceausescu buldózerpolitikának megtenni, azt a népi hagyományok iránti közömbösségnek sikerült. /(Lakatos Balla Tünde): Feneketlen a múltnak kútja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2005. március 31.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szorosabb kapcsolatot szeretne ápolni a Bihar megyei és a partiumi önkormányzatokkal, ezért első lépésként március 29-re tanácskozásra hívta 35 magyarlakta bihari település polgármesterét, alpolgármesterét. Az önkormányzati vezetők megjelentek Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok, érmihályfalvi polgármester invitációjára. Tőkés László elmondta: az egyház fokozott közéleti szerepvállalása indította az első találkozó megszervezésére. Határozattervezetet dolgoztak ki a további együttmunkálkodásra, várhatóan májusban Érmihályfalván partiumi egyházi önkormányzati találkozó lesz, amelyre Partium valamennyi önkormányzati vezetőjét meghívják. /(Lakatos Balla Tünde): Önkormányzati tanácskozás a református püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2005. március 31.
Érdekes első világháborús leletanyagra bukkantak a nagyváradi várban, amikor a XVIII. századi besorozó központ épületének tetőszerkezetét javították. A mennyezetbe szalma közé ékelve leltek rá a várban 1914-1918 között állomásozó 70-es számú gyalogsági ezred nyilvántartására. Azóta rendszerezték a leletanyagot – tájékoztatott Dumitru Noane történész, várgondnok. A német nyelvű iratok a besorozások, dezertálások, sebesülések, szabadságolások krónikái. A korabeli kaszárnyai élet apróbb kellékei, régi térképek, kitüntetések is kikerültek a törmelékből. Kiderült: valószínűleg évtizedekkel később tetőszigetelőként használták föl az iratokat. /(Lakatos Balla Tünde): Hadtörténet mennyezetbe zárva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2005. április 1.
Nagyváradon az Ady Endre Múzeumnak félszáz éve otthont adó Mülleráj kávéházat az ortodox püspökség tulajdonába helyezte az ítélőtábla. Az Ady-emlékházat működtető Körösvidéki Múzeum mostanáig a városi önkormányzattól bérelte a vármegyeháza előtti ingatlant. Március 31-én a Nagyváradi Ady Társaság tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben a magyar és román művelődési tárca, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ, a városi és megyei önkormányzat, a Magyar Írószövetség és minden jóérzésű magyar támogatását kérik az Ady-múzeum megmentésének érdekében. /(Lakatos Balla Tünde): Mülleráj nélkül maradhat az Ady Endre Emlékmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
2005. április 6.
Románia első Interregionális Fejlesztési Irodáját avatták fel április 4-én Nagyváradon. Mostanáig Bihar megyének az európai uniós pénzalapok elosztásában vajmi kevés szerep jutott. Aradi irodán keresztül folynak a nyugati határövezet megyéinek PHARE-CBC pályázatai, a szatmáriak a SAPARD-pénzek elosztásában érdekeltek, így az Interreg-iroda nagyváradi megnyitását fontos mérföldkőnek nevezte Kiss Sándor, Bihar megyei tanácselnök. Megjelent Csutak István, az integrációs tárca államtitkára, aki a decentralizáció és a helyi érdekek érvényesülésének fontos fázisaként értékelte az iroda megnyitását. /Lakatos Balla Tünde: A régiók önállósodása elkezdődött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2005. április 8.
Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere április 5-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban vehette át hivatalosan is Wagner Nándor szobrászművész díjnyertes József Attila szobrát, amelyet a Festum Varadinum rendezvénysorozat záróakkordjaként, május 1-jén avatnak föl a váradi Petőfi parkban., a magyarok kialakulóban levő kultuszhelyén. Wagner Nándor /sz. Nagyvárad, 1922. okt. 7./ a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. Először Budapesten dolgozott, majd Svédországban, végül Japánban telepedett le feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel. Hitvallása: „Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet!” Munkásságával az emberek közti szeretetet és megértést hirdette. Wagner Nándor 1997. november 15-én Japánban halt meg, a hagyatékát gondozó alapítvány Magyarországon és szülőhelyén is igyekszik népszerűsíteni a nemzetközileg elismert életművet. Wagner Nándor végakarata szerint kerülhet alkotása Nagyváradra. /(Lakatos Balla Tünde): József Attila szobra Nagyváradra érkezik.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
2005. április 8.
Nagyvárad Lótusz (Nufarul) lakónegyedében, a tömbháznegyedben van a régi várad-szőllősi római katolikus templom, mely a hajdani Szőllős falu középkorába enged bepillantani. Régészeti feltárások folynak. A falakon felfelé futó repedések megmutatták a régi istenháza lehetséges helyét, jelezte az ásatást irányító műépítész, Emődi Tamás és Lakatos Attila régész. Szőllős az egyik legrégibb katolikus kultuszhely. A román hatóságok a második világháború után csatolták a városhoz Szőllőst, amely pár évtized alatt jószerével el is tűnt a föld színéről a kommunista buldózerpolitika miatt. A hetvenes években épült hatalmas tömbháznegyed épült a helyén. Szőllős a Várad környéki kora középkori települések egyik legrégebbike. Szent László alapítása előtt, már a tizedik század végén és a tizenegyedik század elején létezhetett, vagyis régebbi Nagyváradnál. Első közvetlen említése a falunak 1232-ből való, a Váradi Regestrumban. A mai Szőllős területén kialakul Nagyszőlős, vagy Hídközszőllős és északra Kisszőllős, vagy Kusztosfalva. A kutatások során sikerült feltárni Szőllős középkori plébániatemplomának gótikus fázisát. A templom körüli középkori temető sírgödreiből számos, 12. századi lelet is előkerült. /Lakatos Balla Tünde: Kora középkor üzen – betonrengeteg mélyéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
2005. április 13.
Érsemlyénnek két jeles szülöttét tartja számon az emlékezet: Kazinczy Ferencet és Fráter Lóránd /1872–1930/ magyarnóta-szerzőt. A gyorsvonat egyszer állott meg Érsemlyénben, amikor Fráter Lóránd temetése volt, és a nótáskapitánytól elbúcsúzni szállította a nótaszeretők százait az Érmellékre. Kazinczynak az Érsemlyén központjában álló bronz mellszobrához külföldi fellépésein, hegedűvel kezében gyűjtötte össze a pénzt Fráter Lóránd. Érsemlyénben 1994-ben nyílt meg a Kazinczy-kiállítás: az irodalmi munkásságot és a semlyéni családot bemutató emlékszoba. A gyűjteményt Nagy Katalin magyartanár gondozza. A másik a Fráter Lóránd-emlékszoba. Ott őrzik néhai Antall József történész-miniszterelnök cikkét, melyben levezette a Fráter család rokonságát a brit uralkodói házzal Rhédey Klaudia grófnő révén. Fráter Lóránd édesanyja, Rhédey Juliánna 9 gyermeknek adott életet, közülük ketten Béla és Lóránd jutottak hírnévre. Fráter Béla politikus, Lóránd katona lett, de zenei tehetsége a muzsikálás felé vitte. A két testvér szívesen koncertezett együtt is. /Lakatos Balla Tünde: A gyorsvonat egyszer megállt Érsemlyénben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2005. április 14.
Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete – jelentette be Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök is szerepelnek. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, valamint a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. /Balogh Levente: Megyei egyeztető tanács alakul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./ A tanácsba meginvitálták Szilágyi Aladár közírót, Szombati Gille Ottó nyugalmazott rendezőt, Jakab Noémi képzőművészt, Tavaszi Hajnal könyvtárost, Péter I. Zoltán helytörténész- újságírót, Kiss Törék Ildikó színésznőt, Koncsek Zita megyei szociális igazgatót, Szűcs László költő-újságírót. A meghívottak listáján szerepel: az EME, az EMT, az RMPSZ, az RMGE, az Anna Nőszövetség, valamint a Tibor Ernő Galéria, a Pro Familia, a Sapientia, a Studium Academicum Alapítvány, a Partiumi Népfőiskola, a Caritas Catolica, az Agnuli Dei Alapítvány, az Alma Mater Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Szent László Gimnázium, a MIDESZ és a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége. Vidéki művelődési egyesületek közül a nagyszalontai Arany János Társaságot, a margittai Horváth János Társaságot, és az érmihályfalvi Nyíló Akác Egyesületet is meginvitálták az egyeztető testületbe. Az újságírók Földes Bélának szögezték a kérdést, nem volna-e rendjén, hogy az MPSZ-t is bevonják e nyitási folyamatba. Az ügyvezető szerint ez még a jövő kérdése. /Lakatos Balla Tünde: Nyitás a civil társadalom felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2005. április 14.
Erdély huszonöt városának végzős magyar középiskolásaihoz viszi el a legfrissebb egyetemi felvételi tudnivalókat az a diákkaraván, amely a héten Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában is megfordult, hogy tájékoztasson az egyetemeken választható szakokról, a tandíjról és a felvételiről. A mobil-brigád az országos RMDSZ és a diákszövetség jóvoltából járja az országot. A középiskolások a www.oktatas.ro honlapon is tájékozódhatnak a legfontosabb tudnivalókról. /(Lakatos Balla Tünde): Váradon is járt a diákkaraván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2005. április 16.
Nagyváradra érkezik József Attila egész alakos borz szobra. A Bihoreanul hetilapban fasisztázó hecckampány indult a költő ellen „Nem! Nem! Soha!” címmel. József Attila ifjúkori zsengéjét felhasználva kárhoztatták a költőt. A Bihoreanul hetilap ezt állította többek között: „Líraiságáról, de főleg a nacionalizmusáról ismert extremista költő, Joszef Attila a Nem! Nem! Soha! című vers szerzője, mely az irredenta magyarok szlogenje, himnusza lett Magyarországon. Ha nem volna ez a verse, lehet, hogy ma nem is tudnánk Jozsef Attiláról. A nacionalista költő soha nem fogadta el az 1918. december 1-jei Nagy Egyesülést, amit Trianon szentesített. Az irredentizmus emlékművét készülnek felavatni Nagyváradon”. A horthysta csapatok az erdélyi bevonuláskor, 1940-ben József Attilát tűzték zászlajukra, hangzik a képtelen vád. A román lap még a költő nevét sem volt képes helyesen leírni József Attila a trianoni fájdalomban 17 évesen írta ezt a versét. Ez a verse csak 1945. után került elő Radnóti Miklós hagyatékából. Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ április 15-én tartott sajtóértekezletére egy magyar–román nyelvű József Attila-kötettel érkezett Lakatos Péter parlamenti képviselő, aki felolvasást tartott József Attilából románul. A képviselő visszautasította a magyarság nevében a nagyváradi hetilap gyalázkodásait. Nagyváradon május 1-jén a Festum Varadinum legfőbb eseményeként készülnek felavatni a költő egész alakos bronzszobrát. A Bihoreanul nagyváradi hetilap megrótta a román többségű városi tanácsot, amiért „tudatlanságuk” miatt egy irredenta magyar szobrát engedik közterületen felállítani, József Attilát pedig a „fasiszta Wass Albert” és Koltay Gábor Trianon-filmje mellé sorolta. /Lakatos Balla Tünde: Irredentának és fasisztának nevezték József Attilát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2005. április 18.
Az Ady Endre Emlékmúzeum védelmében kéthete kértek segítséget a nagyváradiak, mert a Legfelsőbb Bíróság a görög keleti egyháznak ítélte az intézménynek otthont adó hajdani Müllerájt, a régi Széchenyi-szálló épületével, és hétezer négyzetméternyi területtel egyetemben. A Müller-féle kávéház 50 évig volt Ady Endre méltó nagyváradi kegyhelye, a nagyváradiak most attól tartottak, hogy kegyeletsértő módon utcára kerülhet az intézmény. A költői hagyatékot ápoló Nagyváradi Ady Társaság, utcai demonstrációt helyezett kilátásba. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere most nyilvánosságra hozta: az Ady Endre Emlékmúzeum épülete nem ortodoxoké, hanem a Bihar megyei Tanács tulajdonában van. A megyei önkormányzat megfelelő iratokkal igazolni is tudja ezt. A nagyváradi Polgármesteri Hivatal jogászai korábban elmulasztottak utána járni, és mellékelni a perdöntő dokumentumokat. /(Lakatos Balla Tünde): Nem az ortodoxoké a Mülleráj! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./