Érdemes lenne felülvizsgálni az Országgyűlés határozatát a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ügyében – mondta Göncz Kinga külügyminiszter február 17-én Budapesten, miután tárgyalt szlovák partnerével. Göncz emlékeztetett: hamarosan egyéves lesz a parlamenti határozat, ebből az alkalomból meg kellene nézni, hogy milyen mértékben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében megszületett. Hozzátette: a határozat visszavonásáról nincs szó. A külügyminiszter szerint a határozat egy-egy mondata sért érzékenységeket Szlovákiában, miközben más szomszédos ország nem kifogásolta a döntést. „A KMKF-ről szóló parlamenti határozat célja, hogy szolgálja a két ország kapcsolatait, és nem az, hogy nehezítse – tette hozzá. Arra a kérdésére, hogy a szlovák félnek is gesztusokat kellene-e tennie, Göncz azt mondta: „a nagylelkűség nem mindig vár azonnali viszonzást, megtehetjük azt, hogy mi vagyunk érzékenyebbek”. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: Szlovákiának továbbra is problémái vannak a KMKF országgyűlési intézményesítése miatt. Lajcák arra reagálva, hogy kollégája alkotmánybírósághoz fordulna a másodszor is elfogadott szlovák tankönyvtörvény miatt, közölte, az oktatási miniszternek is be kell tartania a törvényeket. /Felülvizsgált KMKF? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ A Fidesz szerint semmi ok nincs a KMKF-határozat felülvizsgálatára. Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa Göncz Kinga kijelentésére reagálva közölte: a KMKF működése sikertörténet, semmi ok nincs arra, hogy felülvizsgálják az Országgyűlés egy évvel ezelőtt elfogadott határozatát. A politikus szerint teljes egység van a parlamenti pártok között a KMKF-fel kapcsolatos országgyűlési határozat ügyében. Ez alapvetően a parlament szerve, és a kormányzat ezekben a kérdésekben jobban teszi, ha körültekintőbben nyilatkozik. Az Országgyűlés tavaly március 3-án fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot; a dokumentum alapján a KMKF-et a parlament saját állandó intézményének tekinti. Erre reagálva a szlovák parlament november 4-én hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje égisze alatt létrehozott testület munkájában. A KMKF létét és tevékenységét az MKP fontosnak tartja, működésében a jövőben is részt fog venni – olvasható a párt közleményében. Amennyiben a magyar Országgyűlés pártjai úgy döntenek, hogy a KMKF tevékenységével kapcsolatos alapdokumentumok valamelyikét bővítik vagy pontosítják, az MKP azt tudomásul veszi, ám azt kéri, az esetleges változtatás előtt a magyar pártok egyeztessenek annak tartalmáról a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. /Göncz felülvizsgálná a határozatot (Magyar–szlovák viszony). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

A regionális szintű együttműködés kérdései is szerepeltek Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke február 18-i bukaresti tárgyalásain, amelyeken az infrastrukturális fejlesztés, a gázvezeték és az autópálya-építés témáját egyaránt érintették a felek. Szili Katalin Roberta Anastaséval, illetve Mircea Geoanával, a román képviselőház és a szenátus elnökével ült közös asztalhoz, majd Emil Boc miniszterelnökkel tanácskozott, délután pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióival találkozott. Szili Katalin a találkozó után elmondta: román partnerével megállapodtak abban, hogy folytatják a parlamenti elnökök félévenkénti találkozóinak sorát. Emil Boc miniszterelnök arról biztosította a magyar vendéget, hogy kormánya szeretné folytatni az együttműködést a magyar kormánnyal, ennek keretében folytatnák a közös kormányülések gyakorlatát. /Elkezdték a kisebbségi törvény vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ „Ez a kérdés nincs napirenden” – reagált Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Göncz Kinga külügyminiszternek egy nappal korábban tett nyilatkozatára, melyben azt mondta, módosítani kellene a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A magyar diplomata Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter budapesti látogatását követően beszélt erről. A KMKF szerepét ugyanakkor Markó Béla úgy értékelte, hogy az „mára már nemcsak ünnepi testület, hanem egy olyan intézmény, amely közös koncepciókat képes kidolgozni”, „tovább kell vinni ebben a formában, és gazdagítani kell a munkáját”. Traian Basescu államfő hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatokban az RMDSZ továbbra is megkerülhetetlen tényező. Hivatalos látogatása végén Szili Katalin még megkoszorúzta a Veszprémben meggyilkolt Marian Cozma kézilabda-játékos sírját is. /Mihály László: Lesz még közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára (KMKF) mostani formájában továbbra is szükség van, gazdagítani kell munkáját – jelentette ki Bukarestben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Szili Katalinnal. Markó Béla felhívta a figyelmet Szili Katalin szerepére a KMKF létrehozásában, amely – mint fogalmazott – ma már nem pusztán ünnepi testület, hanem olyan intézmény, amely közös elképzeléseket dolgoz ki. Az RMDSZ új parlamenti csoportjának az a véleménye, hogy a KMKF nagyon fontos intézmény, azt ebben a formában fenn kell tartani, gazdagítani kell munkáját – tette hozzá Markó. /Markó: a KMKF-re továbbra is szükség van ebben a formában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Meghiúsulhat Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök jövő hétre tervezett találkozója, miután a pozsonyi parlament elfogadta a Magyar Koalíció Pártja által bírált nyelvtörvényt. A szlovák parlament által elfogadott államnyelvtörvény súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is – mondta Bajnai Budapesten. Hozzátette: át kell gondolni, hogy mikor van értelme a kétoldalú kormányfői találkozónak. A két ország közötti alapszerződéssel is ütközik a szlovák nyelvtörvény – hangsúlyozta a miniszterelnök. Nagyon aggasztó, hogy a törvény értelmében – Európában példátlan módon – súlyosan büntetni lehet a helytelen nyelvhasználatot – tette hozzá. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint a találkozó elmaradásával megerősítést nyerne az az úgymond Magyarország által már évek óta használt forgatókönyv, miszerint megegyezés születik a látogatásról, majd azt valamilyen ürüggyel a magyarok lemondják. „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy másik ország beavatkozzon törvényalkotási folyamatunkba” – szögezte le Lajcák. /Elmarad a Fico-látogatás? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint Robert Fico szlovák kormányfő az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos rendkívüli pozsonyi sajtóértekezletén ismét félrevezette a közvéleményt, megpróbált magyarellenes hangulatot kelteni. Robert Fico a magyar parlamentnek arra a felhívására reagálva, hogy Pozsony vonja vissza a nyelvtörvény módosítását, több olyan valótlanságot állított, „amelyek egyedüli célja a Szlovák Köztársaság állampolgárainak félrevezetése és a magyarellenes hangulat fokozása a szlovák társadalomban” – olvasható az MKP-állásfoglalásában. Az MKP hazugságnak tartja azokat az állításokat, amelyek szerint Szlovákia déli, többnyire magyarok lakta régióiban a szlovákul beszélő állampolgárok nem jutnak információhoz, vagy nem szolgálják ki őket. A szlovákiai magyarok felháborodása a nyelvtörvény módosítása kapcsán jogos, mert mind a törvény, mind annak módosítása csorbítja a polgári szabadságjogokat, ezért „ilyen szempontból jogos téma az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet számára”. A nyelvtörvény módosításával Robert Fico megsértette azt az ígéretét, hogy kormánya nem csorbítja a nemzeti kisebbségek jogait Szlovákiában – mutatott rá a szlovákiai magyar párt. A módosított szlovák államnyelvtörvény Knut Vollebaeknek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának az elemzése szerint összhangban van az európai jogrenddel, a törvény által követett célok jogosak, s a bírságok is kompatibilisek az európai normákkal – jelentette ki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter Pozsonyban. /MKP: Robert Fico félretájékoztat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A szlovák és a magyar miniszterelnök Budapesten vagy akár más helyszínen már szeptember első felében találkozhat egymással – erről egyeztetett augusztus 30-án a szlovéniai Bledben a két ország külügyminisztere, Balázs Péter és Miroslav Lajcák. A találkozó a magyar fél kezdeményezésére jön létre, és Robert Fico szlovák miniszterelnök késznek mondta magát arra, hogy bárhol és bármikor találkozzék magyar partnerével. Bajnai Gordon magyar kormányfő szerint nem szabad hagyni, hogy elmérgesedjen a két ország közötti viszony. A romániai magyarság képviselői is ott lesznek szeptember elsején Dunaszerdahelyen, hogy a szlovákiai magyarságot támogassák, és tiltakozzanak a szlovák nyelvtörvény ellen – mondta Bíró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke, Nagyvárad alpolgármestere. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya kezdeményezte az akciót, amelynek keretében állásfoglalást alakítottak ki, tiltakozásul a szlovák államnyelvtörvény módosított változatának bevezetése ellen. „Ezek a módosítások nagymértékben korlátozzák a magyar nemzetiségű lakosok anyanyelvének használatát, és ellentétben állnak az európai kisebbségi nyelvek chartájának szellemével is“ – mondta az alpolgármester. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint nem kell Pozsonynak bocsánatot kérnie Sólyom Lászlótól a múlt pénteki diplomáciai incidens kapcsán, amikor a szlovák hatóságok meghiúsították a magyar államfő révkomáromi látogatását – mondta Marek Trubac elnöki szóvivő. Kumin Ferencnek, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetőjének nyilatkozatára reagált, aki azt mondta: a Sólyom Lászlót augusztus 21-én ért sérelemmel a Magyar Köztársaság olyan sértést kapott a szlovák féltől, amely miatt elégtételt kell kapnia. Pozitívan fogadta viszont a szlovák fél Kumin Ferenc azon felvetését, hogy Sólyom László és Ivan Gasparovic a visegrádi négyek államfőinek két hét múlva Lengyelországban sorra kerülő találkozóján megvitatnák a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatokat is. Némán koszorúzott Révkomáromban augusztus 29-én a Jobbik a nemrégiben felavatott Szent István szobornál, miután a szlovákiai város rendőrkapitánya nem engedélyezte nekik a beszédek megtartását és a zászlók felmutatását. A szlovák hatóságok nem akadályozták a megemlékezést. A koszorúzás után a helyszínt biztosító egyik civil ruhás rendőri vezető megszakította a Jobbik tagjainak televíziós nyilatkozatát, és tolmács útján közölte, hogy a koszorúzásra szólt az engedély, a nyilatkozatokat tegyék meg a magyar oldalon. /Szlovák–magyar csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Leonard Orban, az EU többnyelvűségi biztosa közleménye szerint minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen formája ellen. Orban szeptember 14-én Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák külügyminiszterrel. Orban sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nyelvhasználat a közelmúltban vita tárgyává vált a két ország között és üdvözölte a magyar és a szlovák külügyminiszter múlt heti közös közleményét, amely együttműködési hajlandóságot fejezett ki. A többnyelvűségi biztos kilátásba helyezte, hogy az EB továbbra is megvalósítja az unión belüli többnyelvűségi stratégiáját, amely vonatkozik a hivatali, az országos, a regionális, a kisebbségi és a migráns nyelvhasználatra egyaránt. /Orban: Garantálni kell az alapvető jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Hosszas unszolás után megtörte a csendet a szlovák államnyelvtörvény ügyében Leonard Orban, az Európai Bizottság nyelvi sokszínűségért felelős biztosa. „Minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció ellen” – közölte. /Cseke Péter Tamás: Leonard Orban megszólalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

A szlovák külügyminiszter szerint a magyar politikai képviselet egy része olyan jogkört igényel magának a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyében, amilyenekkel csak az európai intézmények rendelkeznek. „Arra a feje tetejére állított következtetésre jutottak, hogy joguk van irányítani őket (a magyar kisebbségeket), s véleményezni, mit tesznek azon országok kormányai, amelyekben élnek” – jelentette ki Miroslav Lajcák a TA3 szlovák hírtelevízió október 11-i vitaműsorában. Szerinte erre jó példa Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 20-i ünnepi beszéde, amelyben egy mondatban négy országot támadott meg. „Szlovákiát a nyelvtörvényért, Ukrajnát az oktatási törvényért, Romániát a magyar hivatalnokok állítólagos elbocsátásáért és Szerbiát azért, mert a Vajdaságnak nincs autonómiája” – mondta a szlovák diplomácia vezetője. A miniszter kijelentette, hogy a nyelvtörvény kapcsán Budapest „szégyenketrecbe” akarta zárni Szlovákiát, de ez nem sikerült. /Lajcák: Budapest konfliktust keres. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Szlovákia lezártnak tekinti Sólyom László köztársasági elnök augusztusi meghiúsult révkomáromi látogatásának ügyét – közölte Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter. Miroslav Lajcák az Európai Bizottság (EB) magyar kormánynak küldött levelére reagált. A levélben az áll – jegyezte meg –, hogy a Szlovák Köztársaság sem a schengeni, sem az európai előírásokat nem szegte meg azzal, hogy nem engedte be területére Sólyom Lászlót. Lajcák szerint a Brüsszelnek küldött magyar beadvány ebben az ügyben kezdetektől fogva belpolitikai propagandacélokat szolgált. A magyar fél ugyanakkor közölte: Lajcák ferdít, az EB ugyanis a tekintetben igazat ad Magyarországnak, hogy Szlovákia tévesen hivatkozott a 2004/38/EK irányelvre, amikor Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i beutazását megtagadta. /Szlovákia ferdít a Sólyom-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

Martonyi: prioritása van a kettős állampolgárságról szóló törvénynek
(MTI) – A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvény egyike lesz azoknak a jogszabályoknak, amelyeket az elsők között fog elfogadni az új magyar parlament – jelentette ki Martonyi János leendő külügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági és politikai napilap közölt pénteken.
Martonyi kifejtette: a Magyarország határain kívül élő magyarok – kivéve a szomszédos országok magyar állampolgárait – eddig is egyszerűsített eljárás alapján kaphattak magyar állampolgárságot, anélkül, hogy állandó magyarországi lakhellyel rendelkeztek volna.
"Most az állampolgársági törvény egyszerű módosításával szeretnénk a szomszédos országokban élő magyarok ezen diszkriminációját megszüntetni" – fejtette ki a politikus, aki az Orbán Viktor vezette előző kormányban (1998-2002) is betöltötte a külügyminiszteri tisztséget.
Martonyi megerősítette, hogy a határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, s az nem fog automatikusan magyarországi választójoggal járni.
"A szabály egyértelmű. Csak azok a magyarok választhatnak, akiknek van magyar állampolgárságuk, s bár élhetnek külföldön, de tartós lakhelyük Magyarországon kell hogy legyen" – szögezte le Martonyi.
A szlovák külügyminiszter pénteki nyilatkozata szerint Pozsony már jelezte Budapestnek, hogy tárgyalásokat szeretne folytatni a kettős állampolgárságról. Miroslav Lajcák a TASR hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: Magyarország szomszédai a témát érzékenynek tartják. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a kettős állampolgárság bevett dolog a nemzetközi jogrendszerben, és Szlovákia is alkalmazza.
Népújság (Marosvásárhely)

Az autonómiatörekvések ellen (Külügyminiszteri bírálat)
Románia nemet mond az elkülönülésre, az etnikai konfliktusokra és feszültségekre, az etnikai alapú területi autonómiákra – jelentette ki Titus Corlățean. A külügyminiszter bírálta a magyar autonómiatörekvéseket és dicsérte a román–szlovák békés együttélést azon a nagylaki találkozón, melyen az ottani szlovák közösség letelepedésének 210. évfordulóját ünnepelte.
Titus Corlăţean szerint Románia nem fogadja el, hogy etnikai alapon „szigetek” jöjjenek létre az országban. A külügyminiszter úgy fogalmazott: az autonómiatörekvések „szemet szúróan áthágják a vonatkozó európai normákat, és az a dolgunk, hogy ne engedjünk teret ezeknek a javaslatoknak, amelyek forrófejűek részéről érkeznek nacionalista alapon”. Corlăţean kijelentette: az Európa Tanács jelentései is igazolják, hogy Románia a kisebbségi jogok tekintetében valamennyi vállalását teljesítette, ami szerinte nem jellemző Európában. „Anélkül is biztosíthatjuk egy kisebbség számára identitása megőrzését, hogy engednénk az európai normákat csorbító modellek csábításának” – mondta a külügyminiszter, aki helyesnek vélte mindazt, amit Románia az elmúlt két évtizedben tett a kisebbségvédelem területén, és úgy vélte, az országnak ezután is ezen az úton kell haladnia. A külügyminiszter úgy vélte: a „szélsőségesen nacionalista retorikájú magyar politikusok” tevékenysége ellenére jó a román–magyar együttélés.
A mintegy felerészben szlovákok által lakott Nagylakon egyébként Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter, szlovákiai miniszterelnök-helyettes és Gabriella Battaini-Dragoni, az Európa Tanács főtitkárhelyettese is részt vett a szlovák közösség ünnepségén. Az ezt követő sajtótájékoztatón szóba került a magyarországi románok egy mindmáig nem teljesült vágya, Andrei Şaguna ortodox püspök gyulai szobrának felállítása. Ezzel kapcsolatban Titus Corlăţean elmondta: a magyar hatóságok „mindenféle kifogásai” ellenére Románia nem mond le a szoborállítás tervéről. Hozzátette: tavaly októberben szóbeli ígéretet kapott erre vonatkozóan Orbán Viktor miniszterelnöktől. „Sajnos, a szóbeli nyilatkozatok és a helyszíni valóság között nagyon nagy a különbség” – állapította meg a külügyminiszter.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Corlăţean kirohanása az autonómia ellen
A magyaroknak üzent Titus Corlățean román külügyminiszter kedden Nagylakról az autonómiatörekvések és Tőkés László tusnádfürdői kijelentése kapcsán, amelyben az európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke védhatalmi státust kért Magyarországtól az erdélyiek számára.
A román külügyminiszter az Arad megyei kisvárosban járva arról beszélt: a település az interkulturalitás és a társadalmi integráció modellje, „a 210 éves román-szlovák együttélés pedig azt bizonyítja, hogy nincs szükség protektorátusra annak érdekében, hogy sikeresen megőrizzék a nemzeti identitást.”
Corlăţean bírálta egyes magyar politikusok szerinte „szélsőségesen nacionalista retorikáját”, amellyel etnikai alapú autonómiát követelnek, és arról beszélt: Románia fenntartja „a kisebbségvédelem európai modelljét,” de az ország területén található „szigetek” nélkül.” A miniszter szerint az etnikai alapú autonómia ellentétes az európai követelményekkel, szerinte ugyanis az „szegregációról, konfliktusokról és etnikai feszültségről” szól. Úgy vélte, amit egyes magyar politikusok művelnek, az „saját kisebbségük érdekei ellen való.”
Corlăţean egy, a szlovákok nagylaki jelenlétének 210. évfordulója alkalmából a szlovák és a román miniszterelnöki hivatal által szervezett rendezvényen vett részt Nagylakon, a rendezvényen szlovák kollégája, Miroslav Lajcák is ott volt. Corlăţean beszédében arról szólt, hogy a protektorátus mellett „nincs szükség társadalmon belüli, etnikumközi konfliktusokra sem, mivel két, nyelvében, vallásában és kultúrájában különböző közösség képes harmonikusan együtt élni.” Egyúttal úgy vélte, a szlovák közösség teljes mértékben integrálódott a romániai társadalomba. „Egy társadalmon belül a kulturális sokszínűség, amely egy nemzeti kisebbség tagjai kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzése révén nyilvánul meg, nem zárja ki azt, hogy az adott kisebbség tagjai integrálódjanak a társadalomba, hanem ugyanazon érme két oldalát jelentik, ami ellentétes mindenféle asszimilációs politikával” – jelentette ki a román külügyminiszter. Corlăţean egyúttal azt állította: Románia következetesen folytatja a nemzeti kisebbségek védelmére irányuló politikáját, és meg kívánja óvni a nemzeti kisebbségek tagjainak etnikai, nyelvi, vallási és kulturális önazonosságát.
Miroslav Lajcák arról beszélt: sehol sem talált olyan kedvező körülményeket a kisebbségben élő szlovákság számára, mint Romániában, ahol iskolái és intézményei is vannak, és parlamenti képviselettel is rendelkezik.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

A szemtelen magyarok
Nap mint nap bebizonyosodik, hogy csak velünk, magyarokkal van baj Romániában, akárcsak Szlovákiában is. Ez derült ki a román külügyminiszter, Titus Corlățean beszédéből, amikor szlovák kollégájával, Miroslav Lajcakkal tárgyalt Nagylakon, ahol a szlovákok 210 éve történt letelepedését ünnepelték.
Lám, ők milyen szépen beintegrálódtak a román társadalomba, mi meg állandóan rúgkapálunk az integrálódás ellen. A szlovákok nem követelnek területi autonómiát, nem akarnak anyanyelvű oktatást óvodától egyetemig, nem kérnek szlovák orvosi karokat, nem akarnak egy régióba tartozni, nem szervezik meg a szlovákok nagy menetelését sem Nagylaktól Aradig. Lajcak elégedett a szlovákokkal való itteni bánásmóddal, de ő is elégedetlen a szlovákiai magyarok viselkedésével. Ráadásul semmit sem hallani arról, hogy problémák lennének a szlovákiai románokkal – annál inkább a magyarokkal, akik szemtelenül kettős állampolgárságot is szeretnének. De ezt a szlovákok szerencsésen megakadályozták, nem úgy, mint Románia. Máskülönben ugyanúgy akadályoznak meg egyéb magyar kilengéseket a szlovákok is, akárcsak nálunk a többségi nemzet. Sikeresen veszik fel a harcot a magyar anyanyelvhasználat ellen a szlovák nyelvtörvénnyel. Ehhez nálunk még nyelvtörvény sem kell, mert úgy lehet büntetni a kétnyelvűséget, mint Marosvásárhelyen az árcímkékért. Szlovákiában a nyolcvan százalékban magyarok lakta mátyusföldi Pered helység lakói ragaszkodnak ahhoz, hogy kapják vissza falujuk ősi nevét. A települést 1948-ban Tesedikovónak keresztelték át a csehszlovák hatóságok. Most a magyarok képesek voltak népszavazást szervezni, és a lakosok egyértelműen a régi név mellett döntöttek. Az esetből okulva meg kellene tiltani a magyaroknak népszavazások kiírását. Viszont annak ellenére, hogy mi törvénytelenül magyar szigeteket akarunk a román tengerben, és némely magyar politikusok nacionalista retorikát használnak, lám, mégis nagylelkűek velünk, folytatják a védelmünkre irányuló politikát, és meg kívánják óvni nyelvi és kulturális önazonosságunkat. De ha még eltelik száz év, és annyian leszünk, mint most itt a szlovákok, éppen olyan jó lesz a viszony a magyarokkal, mint most a szlovákokkal. Akkor majd egy román–magyar összeröffenésen egymást dicsérve borul egymás nyakába a két tárcavezető. De addig is vígan élhetünk, mert ismét megerősítette külügyminiszterünk: az európai normák meg sem közelítik a nálunk alkalmazott kisebbségi előírásokat.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elemében a kisantant
Elemében érezte magát a hét elején Nagylakon Titus Corlățean román és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter.
Mindketten önfeledten védelmezték a két ország területén élő magyar közösség jogait csorbító politikájukat: Corlăţean az autonómiát nevezte szélsőséges igénynek, Lajcák pedig a kettős állampolgárok szlovák állampolgárságának megvonását előíró jogszabályt védte.
A miniszterek minden bizonnyal attól kaptak vérszemet a két világháború közötti, magyarellenes kisantant kedélyes világát idéző találkozón, hogy az Európai Bizottság elutasította az uniós szintű kisebbségvédelmi intézkedések kidolgozását szorgalmazó kezdeményezést. Ennek nyomán úgy értékelték, hogy Brüsszel nem kíván egy ilyen kérdésben véleményt nyilvánítani, mivel a kisebbségi ügy számos nyugat-európai tagállam számára is kényelmetlen.
Ezért aztán Corlăţean lelkesen dicsekedhetett a szlovákoknak biztosított egyéni kulturális jogokkal, hiszen az alig 15 ezres közösség többet amúgy sem kér, és semmilyen fenyegetést nem jelent az ország számára, míg – legalábbis a bukaresti „nemzetvédők” szerint – a több mint 1,2 milliós magyar közösség igen, ezért nekik is csak annyi jog jár, mint bármely más romániai polgárnak. Például – a szlovákokhoz hasonlóan - használhatják a román nyelvet a hivatalokban.
Ebben a helyzetben sem elkeseredni nem érdemes, sem felülni az autonómiaigényeket szélsőséges magyar követelésként beállítani akaró Corlăţean provokációjának, aki ezzel akar újabb magyar-román szájkaratét kirobbantani, hogy elterelje a figyelmet az újabb schengeni és privatizációs kudarcról.
Ehelyett még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a lehető legtöbb európai kisebbségi szervezettel, és folyamatosan egyeztetett stratégiával, érdemi megoldásokat javasolva állandó ostrom alatt kell tartani az Európai Bizottságot és egyéb uniós fórumokat. Hiszen ahogy az emberi és polgári jogokat sem tartották mindig maguktól értetődőknek, hanem úgy kellett kikényszeríteni a konszenzust róluk, az uniós szinten rendezett, akár kollektív kisebbségi jogok biztosítása sem elérhetetlen, ha kellően nagy tömeg követeli kellő intenzitással.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Johannis: Románia támogatja az ENSZ megreformálását
Az elvekre és szabályokra épülő nemzetközi rend, a jogállam fontosságát hangsúlyozta New Yorkban, a 72. ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmával elmondott beszédében Klaus Johannis államfő. Kiemelte továbbá az ENSZ megerősítésének, a jelen kihívásaihoz való alkalmazkodásnak a szükségességét, megállapítva, hogy a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető, régiónkat is érintő kihívásokra hatékony választ kell adni. Kedden Johannis Észtország, Egyiptom, Szerbia államelnökeivel, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, valamint Miroslav Lajčákkal, az ENSZ közgyűlésének elnökével is találkozott.
Klaus Johannis Észtország elnökével, Kersti Kaljulaiddal a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről tárgyalt, leszögezve, hogy a két ország álláspontja több, terítéken levő európai kérdésben, és a biztonságpolitika terén is sok tekintetben hasonló. Közös rendezvény megszervezését is felvetették annak apropóján, hogy jövőre Románia a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumát, Észtország pedig függetlensége kikiáltásának századik évfordulóját ünnepli. Megállapodtak, hogy együttműködnek a 2018-as NATO-csúcs sikere érdekében, különös tekintettel a keleti szárny északi és déli régiója közti összhang erősítésére. Szó esett a közös projektek fellendítésének szükségességéről is, a szállítás, az energetika és a digitális hálózatok területén. Abdel Fattah El Sisi egyiptomi államfővel való megbeszélése során Johannis kiemelte, idén már 111 éves múltra tekint vissza az Egyiptom és Románia közötti diplomáciai kapcsolat, és úgy vélte, sok lehetőség van a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítésében. A terrorizmus elleni közös fellépés, a líbiai, a szíriai helyzet rendezése érdekében való együttműködés kérdéskörét is érintették. Megállapodtak abban, hogy a legmagasabb szintű politikai párbeszéd fellendítése érdekében kölcsönösen látogatást tesznek egymás országaiban. Aleksandar Vučić szerb elnököt Klaus Johannis meghívta, tegyen hivatalos látogatást a közeljövőben Romániában, amit az hivatalos források szerint el is fogadott. Tárgyalt Johannis az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal, és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is, aki októberben tesz látogatást Romániában.
Miroslav Lajcakkal, az ENSZ közgyűlésének elnökével folytatott megbeszélésén Johannis biztosította a tisztségviselőt arról, hogy Románia támogatja a nemzetközi szervezet megreformálására tett erőfeszítéseket. Lajčák kifejtette: Románia hagyományosan olyan államként jellemezhető, amely konstruktívan vesz részt a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, álláspontja nemzetközi szinten is mérvadó.
Az Egyesült Államok legnagyobb zsidó szervezeteinek képviselőivel való találkozóján Johannis kiemelte Romániának a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) elnökeként, 2016 és 2017 márciusa között elért megvalósításait. Szóba került a romániai zsidó közösségek elkobzott vagyonainak visszaszolgáltatása is, amellyel kapcsolatban a romániai hatóságok már eddig is jelentős eredményeket értek el, és készek orvosolni a még rendezetlen ügyeket ebben a vonatkozásban – írta közleményében az államelnöki hivatal. Szabadság (Kolozsvár)