Laczikó Katalin Enikő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új vezetője
Az RMDSZ által jelölt Laczikó Katalin Enikőt nevezte ki Victor Ponta az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére. Laczikó Katalin Enikő a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban dolgozott tanácsadóként abban az időszakban, amikor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette a tárcát. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát eddig Markó Attila vezette, akinek összeférhetetlenség miatt kellett lemondania hivataláról, mivel Kovászna megyei képviselővé választották decemberben. Az RMDSZ elnöke elmondta, ezt a hivatalt mindig valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezette. „Ez így természetes, és ebben a kérdésben nincs kormány-ellenzék vita. A hivatal elnökére vonatkozóan az RMDSZ tett javaslatot, az elnökhelyettesre pedig a nemzeti kisebbségek frakciója, erről egyébként megállapodás született a két parlamenti csoport között” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki megköszönte Markó Attilának az eddigi tevékenységét.
„Markó Attilának az erdélyi magyar közösség érdekében végzett munkája az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt. A nevéhez fűződik a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló kormányhatározat, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányrendeletek és törvények szerzőjeként, társszerzőjeként, az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjaként közel 1500 egyházi ingatlan került vissza az erdélyi magyar történelmi egyházainkhoz” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új elnöke, Laczikó Enikő Katalin Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogász diplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjának háznagyi kabinetjében dolgozott szakértőként, 2010-től pedig a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban volt miniszteri tanácsos. Többször képviselte a szövetséget a Központi Választási Bizottságban. (mti/hírszerk.)
Transindex.ro,

Laczikó Enikő váltja Markó Attilát
A romániai közéletben teljesen ismeretlen, a magyar közösségből eddig semmivel ki nem tűnt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Az RMDSZ által jelölt új intézményvezető Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogi diplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjában dolgozott szakértőként, majd a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban volt tanácsadó abban az időszakban, míg a tárcát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette. Kelemen természetesnek nevezte, hogy a hivatalt egy valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezesse. A hivatali posztokat az RMDSZ és a többi kisebbség parlamenti frakciója már korábban elosztották egymás között. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnökség keretén belül működik. A hivatal feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása. A hivatal költségvetése – a honlapján közölt adatok szerint – 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb összeg, 17,17 millió lej a legnagyobb létszámú romániai kisebbséget, a magyarságot képviselő RMDSZ-nek jutott. A hivatalt két cikluson át a decemberben képviselői mandátumot szerzett Markó Attila vezette. Markó Attila kedd reggel átadta a hivatalt utódjának, aki az átadáson bejelentette, nem tervez gyökeres változtatásokat a hivatal munkájában.
Székelyhon.ro,

Az RMDSZ-nél marad az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által jelölt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: ezt a hivatalt mindig valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezette. "Ez így természetes, és ebben a kérdésben nincs kormány-ellenzék vita. A hivatal elnökére vonatkozóan az RMDSZ tett javaslatot, az elnökhelyettesre pedig a nemzeti kisebbségek frakciója, erről egyébként megállapodás született a két parlamenti csoport között" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor ugyanakkor megköszönte Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala korábbi elnökének sokéves munkáját, amely során a Romániában élő nemzeti kisebbségek érdekeit mindig legjobb tudása szerint képviselte. "Markó Attilának az erdélyi magyar közösség érdekében végzett munkája az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt. A nevéhez fűződik a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló kormányhatározat, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányrendeletek és törvények szerzőjeként, társszerzőjeként, az ingatlan- visszaszolgáltatási bizottság tagjaként kifejtett munkája nyomán közel 1500 egyházi ingatlan került vissza erdélyi magyar történelmi egyházainkhoz" – mondta az RMDSZ elnöke.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új elnöke, Laczikó Enikő Katalin Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogászdiplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjának háznagyi kabinetjében dolgozott szakértőként, 2010-től pedig a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumban volt miniszteri tanácsos. Többször képviselte a szövetséget a Központi Választási Bizottságban.
Az új elnök tegnap reggel hivatalosan is átvette az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetését. A hivatal a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnöki hivatal keretén belül működik. Feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása.
A hivatal költségvetése – a honlapján közölt adatok szerint – 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb összeg, 17,17 millió lej a legnagyobb létszámú romániai kisebbséget, a magyarságot képviselő RMDSZ-nek jutott.
Népújság (Marosvásárhely),

RMDSZ-es államtitkár osztja a kisebbségi pénzeket
Az RMDSZ által jelölt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Az új intézményvezető Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogi diplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjában dolgozott szakértőként, majd a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban volt tanácsadó abban az időszakban, míg a tárcát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette. A szövetség elnöke egyébként természetesnek tartotta, hogy a hivatalt egy valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezesse. Azt is megemlítette, hogy a hivatal vezetői tisztségeinek a betöltéséről korábban megállapodott az RMDSZ és a többi kisebbség parlamenti frakciója.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala egyébként a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnökség keretén belül működik. A hivatal feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása. A hivatal költségvetése 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb öszszeg, 17,17 millió lej az RMDSZ-nek jutott.
Mint ismeretes, a hivatalt két cikluson át a decemberben képviselői mandátumot szerzett Markó Attila vezette, aki kedd reggel adta át a stafétát utódjának. Markó a Krónika kérdésére elmondta, az RMDSZ természetesen kérni fogja, hogy újra az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala nevesítsen tagot az ingatlan-viszszaszolgáltatási bizottságba, mert ez így törvényes. Mint részletezte, a visszaszolgáltató bizottság összetételét úgy határozták meg, hogy annak egyik tagját mindig a hivatal jelöli. Amikor azonban a Mikó-ügy miatt a bizottság munkájában Markó Attila már nem vehetett részt, a kormányfőtitkárság nevesített helyére másik bizottsági tagot. „Az RMDSZ szorgalmazni fogja, hogy a közeljövőben térjünk vissza a törvényes gyakorlatra, és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala jelölhessen újra tagot a bizottságba” – szögezte le Markó Attila, emlékeztetve, hogy a törvény szerint a bizottsági tagnak nem kell feltétlenül a hivatal elnökének lennie, ám remélik, hogy ezt a feladatkört Laczikó Enikő Katalin fogja ellátni.
Krónika (Kolozsvár),

A nyelvi charta érvényesítéséről készül jelentés Romániában
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának érvényesítéséről készít jelentést a bukaresti kormány mellett működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH): ezzel függhet össze az, hogy az egészségügyi minisztérium a nyelvi jogok betartásáról kért tájékoztatást a megyei közegészségügyi hivataloktól – közölte az MTI-vel csütörtökön Laczikó Enikő államtitkár, az EKH elnöke.
Az Európa Tanács nyelvi chartája a közélet számos területén teszi lehetővé a kisebbségi közösségek tagjai számára, hogy az intézményekben is használják anyanyelvüket. Romániában húsz kisebbségi nyelvet védenek a charta előírásai, amelynek betartásáról 2010 októberében készült el az első szakértői jelentés.
Az Európa Tanács tavaly csaknem 1100 észrevételben fogalmazta meg ajánlásait a nyelvi charta romániai alkalmazásával kapcsolatban, illetve kérte Bukaresttől a hiányos adatok pótlását. Ezekre kell válaszolnia Romániának az idén elkészítendő második jelentésben, ezért az EKH felkérte az érintett minisztériumokat és intézményeket: számoljanak be arról, miként érvényesül szakterületükön a kisebbségek anyanyelv-használati joga – magyarázta az államtitkár.
A külügyi, oktatási, közigazgatási, munkaügyi, kulturális, igazságügyi tárca szakértőivel, illetve a médiahatóság, fogyasztóvédelem, az ombudsman és a közszolgálati média képviselőivel tartott első konzultáció után Laczikó Enikő úgy fogalmazott: megnyugtatónak tartja, hogy nem volt újdonság számukra a charta. Ennek ellenére számos területen hiányosak az adatok – tette hozzá. Az államtitkár beszámolt arról: a szerdai találkozón több intézmény is azt kifogásolta, hogy a chartát a román jogba beépítő 2007-es törvényhez a kormány nem készített végrehajtási rendeletet.
Laczikó Enikő rámutatott: a nyelvi charta 13. cikkelye szerint a kórházakban is biztosítani kell, hogy a beutaltak anyanyelvüket használhassák. Az MTI felvetésére reagálva az államtitkár is azt valószínűsítette, hogy a román egészségügyi minisztérium az EKH adatgyűjtése miatt kérte számon a nyelvi charta érvényesítését a megyei közegészségügyi hatóságokon. Az egészségügyi minisztérium viszont nem tett eleget a konzultációra való meghívásnak, és az EKH-nak nincs tudomása arról, hogy milyen eredménnyel járt az adatgyűjtés.
Az Európa Tanács szakértői bizottsága 2012-es jelentésében rámutatott: nem tudni, hogy a magyarlakta területeken csak a lakosságarányból fakadóan, véletlenszerűen használhatják-e a magyar betegek anyanyelvüket a kórházakban, vagy a román hatóságok gondoskodtak arról, hogy magyarul is tudó személyzetet alkalmazzanak.
erdon.ro

Újraindult az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása Romániában
Több éves szünet után újabb államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntött Romániában a tárcaközi restitúciós bizottság – derült ki az ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási hatóság (ANRP) keddi közleményéből.
A testület döntése alapján nyolc épületet természetben adnak vissza az evangélikus, a református, illetve a román ortodox egyháznak, 23 igénylés esetében kártérítést ítélt meg a bizottság, 37 kérést pedig elutasított.
Négy természetbeni visszaszolgáltatásra javasolt épület – köztük a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – esetében a testület elhalasztotta a döntést, amíg a kormány határozatot hoz a visszaszolgáltatott épületekben működő közintézmények védelméről – közölte az MTI-vel Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke, a restitúciós bizottság tagja.
Az államosított ingatlanokra vonatkozó, áprilisban elfogadott új jogorvoslati kerettörvény szerint a román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatja a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Ha a visszakapott épületet közintézmény használja, azt a tulajdonos tíz évig nem lakoltathatja ki. A haladékra igényt tartó intézmények listájáról kell még határozatot hoznia a kormánynak, erre vár a Batthyáneum esetében is a bizottság – magyarázta az államtitkár.
Markó Attila parlamenti képviselő, a restitúciós bizottság korábbi tagja az MTI érdeklődésére elmondta: eddig nem volt politikai akarat Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, ezzel magyarázható, hogy az ANRP elnöke már évek óta nem hívta össze az illetékes testületet. A politikus úgy vélekedett, a visszaszolgáltatás újraindulása a jogorvoslati kerettörvény áprilisi elfogadásának tulajdonítható, ugyanakkor nem zárta ki, hogy az amerikai kongresszusi képviselők fellépésének is szerepe volt az ügyben.
Június 14-én az amerikai kongresszus húsz képviselője levélben kérte John Kerry külügyminisztert: erőteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza a magyar egyházak 1945 után elkobzott javait.
“Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1700 ingatlant igényeltek vissza a román államtól, ezek közül eddig 1100 esetében született döntés. Mintegy ezer igénylést hagyott jóvá a bizottság, de ez nem jelenti azt, hogy az egyházak birtokba is vehettek minden épületet” – vázolta a helyzetet egy korábbi nyilatkozatában Markó Attila.
erdon.ro

Épületeket kapott vissza az evangélikus egyház Az Országos Restitúciós Bizottság több egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött a hét elején. A testület sajtóközleménye szerint az evangélikus-lutheránus egyház visszakapta a Brassó megyei Bod községben található ingatlanjait, valamint a Szeben megyei Vízakna községben található parókia épületét.
A restitúciós bizottság továbbá a Kovászna megyei málnási református egyházközség ingatlanjainak visszaigénylési kérelmére is rábólintott. A bizottság tegnapi közleménye szerint négy olyan egyházi épület visszaszolgáltatását halasztották el, melyekben tanintézetek működnek, a 2013/165-ös restitúciós törvény értelmében ugyanis ezek közérdekű ingatlanoknak számítanak, így rendeltetésük nem változhat meg az elkövetkező 10 évben.
A közlemény rámutat továbbá, a nemzeti kisebbségek visszaigénylési kérelmei közül húszat elutasítottak. Négy természetbeni visszaszolgáltatásra javasolt épület – köztük a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – esetében a testület elhalasztotta a döntést, amíg a kormány határozatot hoz a visszaszolgáltatott épületekben működő közintézmények védelméről – közölte Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke, a restitúciós bizottság tagja.
Krónika (Kolozsvár)

.
Újabb egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntött az Országos Restitúciós Bizottság
2013. október 1-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. A bizottság alelnöke Laczikó Enikő Katalin, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, az ülés eseményeiről beszámolva elmondta, hogy a bizottság újabb döntéseket hozott több egyházi ingatlan visszaszolgáltatását illetően.
„Az Országos Restitúciós Bizottság 30 napon belül, a döntések alapján megszerkeszti a visszaszolgáltatásra vonatkozó határozatokat, amelyeket majd az illetékes állami szerveknek, valamint az érintett települések polgármesteri hivatalainak, illetve parókiáinak hivatalosan szétküldenek” – nyilatkozta az államtitkár, majd hozzátette: a bizottsági ülés alkalmával összesen 34 egyházi ingatlan visszaszolgáltatási kérelméről született döntés.
A tegnapi ülésen négy természetbeni visszaszolgáltatásról született döntés, egy Orthodox egyház, egy Erdélyi Refomátus Egyházkerület, egy Római Katolikus Érsekség és egy Unitárius egyház kérelme alapján. Ugyanakkor három kártérítési döntés is született, két római katolikus és egy református tulajdont illetően.
Erdély.ma

Bővül az Etnikumközi Hivatal eseménynaptára
A 2013-as évhez viszonyítva nagyobb pénzösszegek elkülönítését szorgalmazza Laczikó Enikő államtitkár a jövő évi állami költségvetésből annak érdekében, hogy az Etnikumközi Hivatal által lebonyolított programok és tevékenységek színesebbek és gazdagabbak legyenek.
Laczikó Enikő, az Etnikumközi Hivatal vezetője az intézmény által 2014-ben tervezett eseményekről elmondta: „számos eseménnyel bővülni jövőre az Etnikumközi Hivatal eseménynaptára. Itt beszélnünk kell azokról a programokról, amelyek a nemzetiségek békés együttélését és a tolerancia megvalósítását célozzák, ezek három nagy csoportba sorolhatók: azon események, amelyeket a Hivatal kezdeményez és kivitelez, azon események, amelyeket különböző civil szervezetekkel vagy más intézményekkel közösen bonyolít le, valamint azon civil programok és projektek szervezése, amelyeket vissza nem térítendő támogatásban részesítünk”. Az államtitkár ezt követően ismertette azt is, hogy az említett három csoportba oktatási-, kulturális-, interkulturális-, ifjúsági programok és kiállítások tartoznak, melyek közösen alkotják a jövő évi eseménynaptárt.
„A társadalom építésében az Etnikumközi Hivatal kulcsszerepet tölt be, ennek érdekében nagyon fontos a nyelvi és vallási sokszínűség megőrzése és népszerűsítése, az interkulturális párbeszédek fenntartása és újabbak létesítése. Ugyanakkor nagy szerepet vállalunk a Románia által aláírt nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények - Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája - végrehajtásának elősegítésében és felügyeletében, illetve a kisebbségi-, különösen a nyelvi jogok népszerűsítésének körében” – zárta tájékoztatóját Laczikó Enikő, az Etnikumközi Hivatal vezetője.
maszol/közlemény

Újabb ingatlant szolgáltattak vissza a Református Egyháznak
Újabb ingatlan szolgáltatott vissza az Országos Restitúciós Bizottság a Református Egyháznak, a december 11-én tartott bizottsági ülésén. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is szorgalmazza az elkobzott egyházi javak mielőbbi visszaszolgáltatását és elítél minden olyan folyamatot, amely megnehezíti és lassítja a jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatását.
Idén harmadik és egyben utolsó ülésén a Bizottság a Zilahi Református Egyházmegyéhez tartozó kusalyi elemi iskola épületének természetbeni visszaszolgáltatásáról döntött. Az üléséről Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Hivatal vezetője, egyben az Országos Restitúciós Bizottság alelnöke tájékoztatott. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 23 éve a restitutio in integrum elvét vallja. Elfogadhatatlan, hogy a visszaszolgáltatás folyamata ennyire lassan és hiányosan működjön. A kommunizmus idején elkobzott egyházai javak visszaszolgáltatásáról döntő bizottság feladata felülvizsgálni a kérelmeket, valamint ezen kérelmek mentén a döntések meghozatala, de jelen pillanatban a döntés folyamata nagyon lassan működik” – mutatott rá az államtitkár.
Továbbá a kusalyi ingatlan egyik részére, amelyik természetben nem volt visszaadható, a bizottság kárpótlási döntést hozott. Hasonlóan kártérítési döntés született a református egyháztól elkobzott magyarkeceli telekre, valamint a Minorita rend által visszaigényelt kézdivásárhelyi ingatlan esetében, illetve néhány ortodox és görög-katolikus ügyben.
RMDSZ közlemény
Erdély.ma

Magyar nyelven is elérhető lesz január végétől az Etnikumközi Hivatal honlapja
Magyar nyelven is elérhető lesz január végétől az Etnikumközi Hivatal honlapja, az új felület átláthatóbb struktúrával fog rendelkezni és a közzétett tartalom a magyar mellett, angol és német nyelvre lesz lefordítva. Laczikó Enikő államtitkár elmondta, hogy szükségesnek találja, hogy az általa vezetett Hivatal tevékenységét több nyelvre is lefordítsák, hiszen ez által jobban lehet népszerűsíteni azokat a programokat, amelyeket a Romániában élő kisebbségek számára szerveznek. „A többnyelvűség értéket képvisel a kultúrák közötti párbeszéd és a társadalmi kohézió tekintetében. Az információkat több nyelven is elérhetővé kell tenni annak érdekében, hogy megkönnyítsük az általunk nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférést" – szögezte le az államtitkár.
Az új internetes felületen a nemzeti kisebbségekre vonatkozó információkat, a Hivatal által lebonyolított programokat, kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi és romániai jogszabályokat fognak közzé tenni, ugyanakkor részletes tájékoztatást nyújtanak a vissza nem térítendő pályázati felhívásokról, valamint az ezekre vonatkozó eljárásokról.
szatmar.ro
Erdély.ma

A kisebbségek megismertetéséért
A diákok számára a nemzeti kisebbségek bemutatását célzó programot indított az oktatási minisztérium, amelynek egyik célja, hogy a többségi diákok jobban megismerjék a kisebbségek hagyományait és kultúráját. A február 21-én, az anyanyelv világnapján elindított projektet az oktatási minisztérium kezdeményezte, partnerintézményként az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH) is részt vesz benne.
Laczikó Enikő államtitkár, az EKH vezetője elmondta, az elképzelés szerint nemzeti kisebbségek anyanyelvén tanuló osztályok vehetik fel egymás között vagy többségi osztályokkal a kapcsolatot, majd közösen kell kitalálniuk, milyen formában mutatják be egymásnak saját kultúrájukat, hagyományaikat: rajzokkal, ábrákkal, kisatlasz- vagy szótárszerű anyagokkal, amelyeket a diákoknak maguknak kell elkészíteniük. A legleleményesebb ötleteket és a legsikeresebb projekteket díjazzák. Az államtitkár elmondta: nem véletlen, hogy az anyanyelv világnapján indították el a kezdeményezést, hiszen a romániai oktatási rendszer egyik hiányossága, hogy nem foglalkozik elég hangsúlyosan az ország társadalmának sokszínűségével. Király András oktatási államtitkár szerint a projekt azért fontos, mert már az iskolapadban megismertethető a diákokkal a másság, és felhívható a figyelmük a romániai társadalom sokszínűségére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Kisebbségek bemutatását célzó programot indítottak el
A közoktatásban részt vevő diákok számára a nemzeti kisebbségek bemutatását célzó programot indított a román oktatási minisztérium, aminek egyik célja, hogy a többségi diákok jobban megismerjék a kisebbségek hagyományait és kultúráját.
Február 21-én, az anyanyelv nemzetközi világnapján elindított projektet a román oktatási minisztérium kezdeményezte, partnerintézményként a román Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is részt vesz benne. Laczikó Enikő államtitkár, a hivatal vezetője az MTI-nek pénteken elmondta: az elképzelés szerint nemzeti kisebbségek anyanyelvén tanuló osztályok vehetik fel egymás között vagy többségi osztályokkal a kapcsolatot, majd közösen kell kitalálniuk, konkrétan milyen formában mutatják be egymásnak kölcsönösen saját kultúrájukat, hagyományaikat.
Rámutatott: rajzokkal, ábrákkal, kisatlasz-, vagy szótárszerű anyagokkal mutathatják be saját értékeiket, amiket a diákoknak maguknak kell elkészíteniük. A legleleményesebb ötleteket és a legsikeresebb projekteket díjazzák.
Az államtitkár elmondta: nem véletlen, hogy az anyanyelv világnapján indították el a kezdeményezést, hiszen a román oktatási rendszer egyik hiányossága, hogy nem foglalkozik elég hangsúlyosan a romániai társadalom sokszínűségével. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a romániai magyarok megismertessék és megszerettessék kultúrájukat a többségi nemzettel.
A program leírása szerint az egyik cél az, hogy a román tannyelvű osztályokba járó diákok anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is megismerjenek. Király András oktatási államtitkár szerint a projekt azért fontos, mert már az iskolapadokban megismertethető a diákokkal a másság, és felhívható a figyelmük a romániai társadalom sokszínűségére.
MTI
Nyugati Jelen (Arad),

Már ki is neveztek két RMDSZ-es államtitkárt
Két RMDSZ-es államtitkár kinevezése már megtörtént ezen a héten. Nagy Péter Tamás a mezőgazdasági minisztériumba, Hegedüs Csilla a kulturális minisztériumba kerül. Kinevezésük hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben – tudta meg a maszol.ro.
RMDSZ-es források szerint a két államtitkár nevesítéséről telefonos szavazás útján döntött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). A román koalíciós pártokkal kialkudott többi kormányzati tisztség várományosairól hétfői ülésén dönt a SZÁT.
Nagy Péter Tamás eddig az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség vezérigazgató-helyettese volt. Hegedüs Csilla az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese. Korábban Kelemen Hunor tanácsosa volt a szövetségi elnök előző kulturális miniszteri mandátuma alatt.
Mint ismert, a koalíciós megállapodás szerint az RMDSZ-nek összesen 12 államtitkára vagy államtitkári rangú tisztségviselője lesz a harmadik Ponta-kormányban a már meglévő két államtitkár (Király András – oktatási minisztérium és Laczikó Enikő – kisebbségi hivatal) mellett. A tisztségek elosztásáról szóló tárgyalások ezen a héten lezárultak.
Cs. P. T.
maszol,

Kilenc államtitkárjelöltet nevezett meg az RMDSZ
Összesen kilenc államtitkár- és államtitkárhelyettes-jelöltet nevezett meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), akiket várhatóan a jövő héten neveznek ki a román kormányba – közölte hétfőn az MTI-vel Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Csíkszékről két személyt nevesítettek, Szép Zoltánt és Birtalan Józsefet.
Bukarestben ülésezett hétfőn az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, amely döntött a jelöltekről. A tanácskozást követően a politikus elmondta, hogy a jövő héten a szövetség újabb államtitkár-helyettesi rangú intézményvezetőket nevez meg. A koalíciós egyeztetések még folyamatban vannak, akárcsak a prefektusi tisztségekről folytatott tárgyalások.
A megnevezettek közül a környezetvédelmi őrség helyettes vezetőjének Szép Róbertet jelölték, aki a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa. Az ő tisztsége államtitkár-helyettesi rangú. A köztisztviselők ügynökségét várhatóan Birtalan József vezeti majd, aki jelenleg a Hargita megyei önkormányzat alelnöke. Mivel esetében összeférhetetlenség esete áll fenn, a politikusnak le kell mondania az önkormányzatban betöltött tisztségéről.
A további jelöléseknél pénzügyminisztérium államtitkári tisztségébe György Attilát javasolták, aki a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem dékán-helyettese. A vízügyi kérdésekért felelős államtitkárnak a Bihar megyei Pásztor Sándort, energiaügyi államtitkárnak a Hunyad megyei Borbély Károlyt jelölték, az egészségügyi államtitkári poszt várományosa a marosvásárhelyi Vass Levente.
Közlekedési államtitkárnak István Zoltánt javasolták, aki az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Az európai pénzalapok minisztériumának államtitkári posztját Szávics Petra töltheti be, aki jelenleg a romániai észak-nyugati gazdasági fejlesztési régiót irányító ügynökségnél dolgozik. A környezetvédelmi ügynökség élére Nagy Zoltánt javasolták, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnökét. Már a múlt héten nevesítette az RMDSZ elnöksége a kulturális államtitkári posztra Hegedüs Csillát, aki az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese.
Emellett két államtitkári tisztséget már korábban is az RMDSZ jelöltjei töltöttek be, így Király András az oktatási minisztériumban marad államtitkár, Laczikó Enikő pedig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát vezeti.
A román miniszterelnök már kinevezte Brassó megye prefektusának Römer Ambrus Sándor Mihályt, illetve mezőgazdasági államtitkárnak Nagy Péter Tamást.
MTI
Székelyhon.ro,

Régi és új arcok a második vonalban
Fiatalok és technokraták is kerültek a Szövetségi Állandó Tanács által államtitkári posztra javasolt személyek névsorába. Cseke Péter Tamás a harmadik Ponta-kormány „második vonalának” RMDSZ-es tisztségviselőit számolta össze.
A román koalíciós pártokkal kötött megállapodás értelmében tizennégy államtitkárral, két prefektussal és öt alprefektussal lesz jelen az RMDSZ a harmadik Ponta-kormány „második vonalában”. Tizenhárom államtitkár vagy államtitkárjelölt, illetve egy prefektus és két alprefektus-jelölt neve már ismert, kinevezésük is folyamatban van. Hacsak nem lesznek meglepetések.
A vásárhelyi tüntetés „közbeszólt”
Egy kellemetlen meglepetés máris adódott. A RMDSZ-nek Brassó és Maros megyében ígért prefektusi tisztséget a Szociáldemokrata Párt (PSD). Míg a Brassó megyei magyar kormánymegbízott, Römer Ambrus Attila (a megyei munkaerő-elhelyezési ügynökség eddigi igazgatója) már le is tette az esküt, a Maros megyei magyar prefektus kinevezése késik. Ennek oka, hogy korábbi ígérete ellenére a miniszterelnök meghosszabbította Corneliu Grosu április elsején lejáró mandátumát. Victor Ponta felkérte az eddigi prefektust, továbbra is lássa el hivatalát, mert a magyarországi országgyűlési választások alatt „nagyon sok provokációnak teszik ki a régiót”. Kovács Péter főtitkártól megtudtuk, az RMDSZ nem tett le arról, hogy a Maros megyei kormányhivatal élére magyar prefektus kerüljön. Ennek érdekében a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezéséről folyatják a tárgyalásokat a PSD-vel. Az egyezség szerint az RMDSZ Szatmár, Temes, Bihar, Szilágy és Hargita megyében javasolhat alprefektusokat. Szatmár megyében Altfatter Tamás (az adóhivatal vezető beosztású tisztségviselője), Temes megyében Marossy Zoltán (korábbi alprefektus) a jelölt. A további három megyében még nem nevesítettek.
„Nincs világos stratégia az egészségügyben”
A román egészségügy legnagyobb gondja, hogy az elmúlt 25 év alatt több minisztert fogyasztott el a rendszer, mint ahány év telt el – fogalmaz kinevezése előtt lapunknak adott interjújában VASS LEVENTE.
Cseke Attila és Ritli László mandátuma alatt is dolgozott már tanácsosként a minisztériumban, ismeri az ottani tevékenységet. Milyen szakterülettel foglalkozna szívesen?
Minden területen van tennivaló. Leginkább az egészségügy menedzselésével, a rendszer működtetésével, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos területtel foglalkoznék. A gyógyszerkassza felügyeletével, a parlamenttel való kapcsolattartással kevésbé. Ám ahová helyeznek, ott fogom végezni a dolgomat.
Több órás interjú tárgya lehetne, de tudna-e röviden válaszolni arra a kérdésre, hogy mi most a legnagyobb baj a román egészségüggyel?
A legnagyobb probléma az, hogy az elmúlt 25 év alatt több minisztert fogyasztott el a rendszer, mint ahány év telt el. Nincs egy világos, évekre szóló koncepció, vagy legalább egy váz, amelyet valamennyi miniszter követ. Tehát hosszú távú stratégiát kellene kidolgozni.
Nem tart az önre váró feladatoktól a hazai egészségügy számtalan gondja miatt?
Annak ellenére, hogy a rendszer nagyon nehéz helyzetben van, sőt sokkal nehezebb helyzetben, mint az RMDSZ-es miniszterek mandátuma alatt, úgy vélem, ettől a minisztériumtól az RMDSZ-nek nem kell megfutamodnia. Ha nem is miniszteri, de államtitkári tisztségből a változásokat elő kell segíteni. Közre kell működnünk legalább egy középtávú stratégia kidolgozásában a rendszer átalakítására.
Jelölése azért volt némileg meglepő, mert a marosvásárhelyi RMDSZ körüli konfliktusok egyik főszereplője volt. Sokan úgy gondolhatták, hogy az RMDSZ felső vezetésében csökkent a Vass Leventébe vetett „politikai bizalom”. Ezt hogyan látja?
Engem az RMDSZ platformjai javasoltak erre a tisztségre. Nekem az RMDSZ felső vezetésével, személyesen Kelemen Hunorral semmilyen konfliktusom nem volt az elmúlt években. Mindig azt éreztem, hogy ahogy lehetett, kompromisszumos megoldásokat előtérbe helyezve, támogatást és segítséget kaptam. Ugyanezt éreztem most is. A bizalom bizonyítéka, hogy a Szövetségi Állandó Tanács engem jelölt a tisztségre.
Voltak ellenjelöltjei?
Igen, egy Maros és egy Bihar megyei ellenjelöltem is. Számomra megtisztelő, hogy a SZÁT engem választott. Ez egyébként azt jelzi, hogy az RMDSZ-en belül lehet más véleményeket megfogalmazni – lásd az én álláspontomat az elmúlt két-három év marosvásárhelyi történéseivel kapcsolatban –, ezért nem zárnak ki a szervezetből, hanem ahol lehet, alám nyúlnak. Ma is eltérő állásponton vagyunk a vásárhelyi szervezetben a jelenlegi RMDSZ-vezetéssel. Nagyon sok rúgást kaptam az elmúlt években a helyi RMDSZ-től. A SZÁT valószínűleg azt látta, hogy engem nem a bosszúvágy hajt, hanem a munka érdekel.
Fiatalok és technokraták is
Az RMDSZ-nek lapzártánkig három kinevezett államtitkára volt a Ponta-kormányban. Kettőt az előző kabinettől örökölt: Király András oktatási államtitkárt és Laczikó Enikőt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét. Az új tisztségviselők közül Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkár volt az első, aki elfoglalhatta hivatalát. Ő korábban az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség vezérigazgató-helyettese volt.
A Szövetségi Álladó Tanács további tíz jelöltet nevesített. Hegedüs Csillát javasolta a kulturális államtitkári tisztségre. Az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettese korábban Kelemen Hunor tanácsosa volt a szövetségi elnök előző miniszteri mandátuma alatt. Pénzügyi államtitkárnak György Attilát, a Bukaresti Közgazdasági Egyetem dékánhelyettesét jelölte a SZÁT. A szakembert a Romániai Magyar Közgazdász Társaság javasolta a tisztségre.
Vízügyekért felelős államtitkár a nagyváradi Pásztor Sándor, a Körös-vidéki Regionális Vízügyi Igazgatóság eddigi vezetője lesz. Energiaügyi államtitkár a Hunyad megyei RMDSZ javaslatára Borbély Károly, aki egy előző RMDSZ-es részvételű kormányban már töltött be hasonló tisztséget. Egészségügyi államtitkári tisztségre a marosvásárhelyi Vass Leventét javasolták (lásd interjúnkat), aki korábban dolgozott már Cseke Attila, illetve Ritli László volt RMDSZ-es egészségügyi miniszterek kabinetjében. Szállításügyi államtitkárnak István Zoltánt, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökét, helyi tanácsost jelölték. Esetében összeférhetetlenség áll fenn, ezért lemond önkormányzati mandátumáról. Az európai alapok minisztériumának Szávics Petra lesz az egyik államtitkára (lásd interjúnkat). A kolozsvári szakember az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa. A Környezetvédelmi Őrség helyettes vezetője Szép Róbert fiatal szakpolitikus, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa lesz. Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség élére Nagy Zoltán, Kelemen Hunor szövetségi elnök kabinetfőnöke kerül, aki korábban szintén vezette ezt az intézményt. A köztisztviselők ügynökségét Birtalan József, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke vezeti majd. Birtalan is irányította már korábban ezt az intézményt. Esetében is összeférhetetlenség áll fenn, ő megyei tanácsosi mandátumáról mond le. A munkaügyi tárca államtitkári tisztségére lapzártánk után nevesítetnek jelöltet, a korábban megkeresett, e pozícióban tapasztalatokkal rendelkező Derzsi Ákos nem élt a felkéréssel.
„Már készülnek az operatív programok tervezetei”
Az Európai Bizottsággal kötött megállapodásokkal foglalkozna legszívesebben az európai alapok minisztériumának új államtitkára. SZÁVICS PETRA kinevezése előtt nyilatkozott a Riportnak
Milyen területtel szeretne foglalkozni leginkább?
Engem elsősorban az Európai Bizottsággal kötött partneri megállapodások, az uniós alapok 2014-2020-as időszakra szóló programja érdekel.
Mikor köti meg Románia a következő uniós költségvetési időszak operatív programjairól szóló szerződést Brüsszellel?
Románia ezekben a hetekben készíti elő az uniós alapokról szóló partnerségi megállapodást (partnership agreement) az EU-val. Ennek a mellékletei a különböző operatív programok. Bukarest februárban benyújtotta tervezete második, javított változatát az Európai Bizottságnak, a napokban megjelent a minisztérium honlapján a tervezet újabb változata is. Folyamatos az egyeztetés erről Brüsszellel. Időközben nyilvánosságra került a regionális operatív program tervezete is. Nehéz megmondani, mikor véglegesül a megállapodás szövege.
Jól tudom, hogy Brüsszel már kétszer is visszautasította a román tervezetet?
Nem tudom, pontosan hogyan zajlottak az egyeztetések a minisztérium és az Európai Bizottság között. Azt tudom, hogy tavaly októberben küldték el a tervezet első változatát Brüsszelbe. Ezt egyeztetés követte. Az Európai Bizottság decemberben elküldte válaszát, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek bekerültek a tervezet új változatába, ez jutott el februárban Brüsszelbe. Tehát hosszas a folyamat, amelynek a végén megszületik a megállapodás.
Nem beszélhetünk késésről?
Attól függ, honnan nézzük. A programozási időszak már 2014. január elsejével megkezdődött. Figyelembe véve azonban, hogy a partnerségi megállapodások és az operatív programok alapját képező uniós rendeleteket csak tavaly decemberben fogadták el, nem mondhatjuk, hogy óriási késében vagyunk. A tagállamoknak szeptemberig kell beterjeszteniük az operatív programok tervezeteit, és ezekre újabb ajánlásokat fogalmazhat meg az Európai Bizottság. A román dokumentumok készülgettek már a tavaly is, de addig egyiket sem lehetett véglegesíteni, amíg az úgynevezett programozási rendeletek meg nem jelentek.
Milyen munkakörben dolgozik az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségnél?
Az ügynökség stratégiai fejlesztési osztályán dolgozom, azelőtt a Duna-stratégia romániai koordinátora voltam. Még korábban a román-magyar határ menti együttműködési program közös szakmai titkárságát vezettem.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Újabb magyar államtitkárokat nevezett ki Ponta
Újabb magyar államtitkárok kinevezését írta alá Victor Ponta miniszterelnök az RMDSZ javaslata alapján.
Pásztor Sándort, a Körös-vidéki vízügyi hatóság ügyvezető igazgatóját vízügyi, erdészeti és halászati államtitkárrá nevezte ki. A közlekedési minisztériumban István Zoltán, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke kapott államtitkári kinevezést.
A pénzügyminisztérium államtitkári tisztségébe György Attilát, a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem dékán-helyettesét nevezte ki a kormányfő. A köztisztviselők ügynökségének élére hat év után Birtalan József tért vissza, aki eddig a Hargita megyei önkormányzatban töltött be alelnöki tisztséget.
Borbély Károly korábbi informatikai miniszter energiaügyi államtitkári, illetve Hegedüs Csilla RMDSZ-főtitkár-helyettes kulturális államtitkári kinevezését múlt héten írta alá a román kormányfő.
Az RMDSZ-nek a kormánykoalícióba való belépése előtt is volt államtitkára Király András személyében az oktatási minisztériumban, és a szövetség által jelölt Laczikó Enikő vezeti államtitkári rangban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
A kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Unió (USD) pártjaival kötött megállapodás szerint az RMDSZ 14 államtitkári, illetve államtitkári rangú intézményvezetői tisztséget kapott. Krónika (Kolozsvár)

Újabb magyar államtitkárokat nevezett ki a román kormányfő
Újabb magyar államtitkárok kinevezését írta alá Victor Ponta román miniszterelnök a március eleje óta kormányzati szerepet vállaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslata alapján - közölte csütörtökön, április 3-án a Mediafax hírügynökség.
Pásztor Sándort, a Körös-vidéki vízügyi hatóság ügyvezető igazgatóját vízügyi, erdészeti és halászati államtitkárrá nevezte ki Victor Ponta. A közlekedési minisztériumban István Zoltán, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke kapott államtitkári kinevezést. A pénzügyminisztérium államtitkári tisztségébe György Attilát, a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem dékán-helyettesét nevezte ki a kormányfő. A köztisztviselők ügynökségének élére hat év után Birtalan József tért vissza, aki eddig a Hargita megyei önkormányzatban töltött be alelnöki tisztséget.
Borbély Károly korábbi informatikai miniszter energiaügyi államtitkári, illetve Hegedüs Csilla RMDSZ főtitkár-helyettes kulturális államtitkári kinevezését múlt héten írta alá a román kormányfő.
Az RMDSZ-nek a kormánykoalícióba való belépése előtt is volt államtitkára - Király András személyében - az oktatási minisztériumban, és a szövetség által jelölt Laczikó Enikő vezeti államtitkári rangban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát vezeti.
A kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Szövetség (USL) pártjaival kötött megállapodás szerint az RMDSZ 14 államtitkári, illetve államtitkári rangú intézményvezetői tisztséget kap a kormányzatban. Heti Válasz (Budapest)

Támogatja a szórványt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala
További fontos kulturális rendezvények támogatásáról született döntés az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalánál – erről számolt be az intézmény RMDSZ-es vezetője, Laczikó Enikő államtitkár.
Az intézményvezető fontosnak tartja, hogy a székelyföldi és a szórványbeli magyarság eseményeit egyaránt tudják támogatni a hivatal alapjaiból és a finanszírozott rendezvények által a fiatal nemzedéknek is alkalma van megismerkedni közössége kulturális értékeivel.
Székelyudvarhelyen holnap, április 25-én kezdődik az Udvarhelyi Ifjúsági Egyeztető Tanács által szervezett kilenc napos G Feszt, amelyen a fiatalok a kortárs irodalomba nyerhetnek betekintést, koncerteken vehetnek részt, a rendezvény utolsó előtti napján pedig, rendhagyó módon, a roma közösség táncaival, viseletével, hagyományos ételeivel ismerkedhetnek meg.
Jelentős támogatásban részesül az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala révén az ötödik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok, amely a megye magyarságának hagyományos rendezvényévé vált az évek során. A néptánctól a gasztronómiai különlegességeken át egészen az épített örökséget bemutató kirándulásokig terjedő kínálatával a tizenegy napos rendezvényre ma már az ország különböző részeiről érkeznek látogatók május 1-jétől 11-ig. maszol/közlemény

Félszáz magyar pályázatot támogat az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala
Idén is sikeresen pályáztak a magyar civil és ifjúsági szervezetek az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához – közölte az elbírálást követően Laczikó Enikő Katalin, a hivatal államtitkára. A jóváhagyott pályázatokból több mint 50 magyar kezdeményezés.
Az odaítélt támogatásoknak köszönhetően 2014-ben sor kerül hagyományos és újszerű, a magyar nyelvet és kultúrát népszerűsítő, illetve a diszkrimináció felszámolására és a román–magyar együttélés megerősítését szolgáló projektekre.
"A nyertes pályázatokba foglalt ötletek igen változatosak: a hagyományos néptánc- és népdalfesztiváloktól az interaktív képzéseken és alkotótáborokon át egészen a különböző kisebbségek tevékenységét bemutató népszerűsítő anyagok (fotóalbumok, atlaszok, zenés CD-ék, mozgóképes DVD-ék, stb.) kiadásáig, a legszélesebb skálájú kezdeményezéseket támogatja az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala” – hangsúlyozta az RMDSZ államtitkára.
Laczikó Enikő Katalin elmondta: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által támogatott rendezvények sorából nem maradnak ki a színház- és filmfesztiválok sem, és anyagi alapokat juttatnak az épített örökséget népszerűsítő projektekre is. A kedvező elbírálásban részesülő pályázatok az ország különböző régióiból származnak, a hazai kisebbségi közösségek zömét érintik, és minden korosztályt megszólítanak. maszol/közlemény

EU Tábor – Ki védi meg a mi nyelvünket? – Multikulturalizmus – ahogy a kisebbség látja
A 11. EU Tábor második napján, július 10-én a multikulturalizmus témáját járta körül Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke, Laczikó Biró Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Bodó Barna, a Sapientia EMTE oktatója. Az előadók olyan fogódzókat nyújtottak a táborlakóknak, amelyek segítségével megérthetik, mit jelent a kultúrák közötti kapcsolat országos és nemzetközi szinten.
Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára a Finnországban élő, teljes körű autonómiát élvező svédek példájával illusztrálta, mit jelent Európában kisebbségként ugyanolyan nyelvi jogokat élvezni, mint a többség.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen, és ehhez hasonló pozitív példákból kiindulva létrehozott modellt kellene Európa szerte megosztani. Vincze Loránt úgy látja, „a kisebbségi közösségeket kell arról megkérdezni, hogy elégedettek-e az őket érintő jogok szintjével”, majd hozzátette: „azért van szükség a kisebbségi jogok uniós keretére, hogy a jövőben ne forduljon elő az, hogy a kisebbségi szabályozás egy tagállamban kormányválságot idéz elő”. Úgy véli, ennek megteremtéséhez nem csupán komoly anyagi háttérre és óriási erőfeszítésre van szükség, hanem nemzetközi lobbira is. Ennek eléréséhez előnyt jelent, ha ez a folyamat intézményes keretek között folyik.
Feltevődött a kérdés, hogy ki védi meg a mi nyelvünket? „Mi magunk” – válaszolta lényegre törően Laczikó Biró Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, majd hozzátette, az államnak kell megteremteni a keretet arra, hogy anyanyelvünket használhassuk, viszont rajtunk múlik, mit teszünk ennek eléréséért. „A legfontosabb az, hogy minden szinten és bármilyen körülmény között használhassuk az anyanyelvünket” – hangsúlyozta.
Bodó Barna, a Sapientia EMTE oktatója interaktív előadásában többek között a multikulturalizmus értelmezéseit, az integráció és beolvadás különbségét, a kisebbség és többség fogalmát járta körül. „Nem elvenni akarjuk Erdélyt, hanem ugyanúgy tulajdonosai szeretnénk lenni ennek a kultúrának, mint a többi tulajdonos” – reflektált a többségben felmerülő esetleges kételyekre.
A táborozók kérdéseinek megválaszolása után Kovács Richárd, a beszélgetés moderátora következtetésként megjegyezte: „sokba kerül fenntartani az Európai Unió intézményeiben a 24 nyelvet, viszont a háborúk sokkal többe kerülnek, mint a tolmácsolás. Tanuljunk meg egymás nyelvén kommunikálni”.
Közlemény, Erdély.ma

Államtitkári tisztségeket tart meg az RMDSZ
Noha az RMDSZ kormányról való kivonulásával az államtitkárai is távoznak, az Etnikumközi Hivatalt továbbra is RMDSZ-es államtitkár vezeti, és az oktatási minisztériumban is lesz szövetségi államtitkár – közölte Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, aki elmondta: az RMDSZ-es államtitkárok egy része már lemondott, a másik része helyére napokon belül nevez ki más politikusokat a Ponta-kabinet. A miniszterelnökkel folytatott egyeztetés értelmében az oktatási tárca keretében és az Etnikumközi Hivatalnál az RMDSZ nevesít politikust. Egyébként ebben a két tisztségben „hagyományosan” RMDSZ-es politikus tevékenykedik, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányon vagy ellenzékben van.
Az RMDSZ márciusi kormányra lépését megelőzően is szövetségi politikus látta el a teendőket a két államtitkári tisztségben Laczikó Enikő és Király András személyében.
nyugatijelen.com / Transindex
Erdély.ma

Kelemen: lassú a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetése
„Romániában lassú léptekkel halad a kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetése, ugyanakkor az Európai Unió intézményeinek is felül kell vizsgálniuk, mit jelenthet a huszonegyedik században egy vonatkozó kezdeményezés elutasítása a teljes európai közösség szintjén” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megszervezett kisebbségvédelmi konferencián. A Bernády György Közművelődési Alapítvány évek óta megszervezi azt a kisebbségvédelmi konferenciát, ahol a magyar közösség képviselői mellett a Romániában élő többi nemzeti kisebbség képviselője, valamint a román politikai pártok küldöttei folytatnak párbeszédet a kisebbségvédelemről, jogokról, törvényekről, lehetőségekről. A csütörtöki konferencia a Román gyakorlat, európai modellek és állampolgári kezdeményezés címet viselte.
A tanácskozást Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke nyitotta meg, rámutatva arra, hogy a magyarok mellett olyan, kislétszámú nemzeti kisebbsségek is képviseltetik magukat a rtendezvényen, akikre oda kell figyelnie nem csak a román politikának, de „a legnagyobb romániai nemzeti kisebbségnek”, a magyar közösségnek is. Az RMDSZ politikai alelnöke azt is elmondta köszöntőjében, hogy nem véletlenül Marosvásárhely a házigazdája ezeknek az évről-évre megrendezett konferenciáknak, hiszen nemsokára huszonöt esztendeje lesz annak, hogy ebben a városban megesett a tragikus esemény, a véres fekete március. "Együtt kell megoldani a nehézségeket, párbeszédet kell folytatni, nem csak a román többséggel, az Európai Unió hivatalaival is, hiszen a romániai magyarság nem valahonnan érkezett ide, hanem itt van már évszázadok óta" – hangsúlyozta a politikus. A konferencián a magyarok mellett jelen voltak a szerb, a rutén, a bolgár, az ukrán, a lipován, a zsidó, a német, a roma, az örmény közösségek képviselői is, valamint a nemzeti kisebbségek ügyeivel és emberi jogokkal foglalkozó civil szervezetek vezetői is, mint például Smaranda Enache, a Pro Europa Liga, vagy Koreck Mária, a Divers Egyesület részéről. Részt vett a tanácskozáson Meirion Prys Jones, NPLD és Velszi Nyelvi Tanács elnöke, Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, Laczikó Enikő Katalin államtitkár, az etnikumközi kapcsolatok hivatalából, valamint Székely István kutató, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a 2012 indított állampolgári kezdeményezésről, annak uniós fogadtatásáról és visszautasításáról beszélt, ismertetve a második világháborút követően a nemzeti kisebbségek helyzetét a szovjet blokkon túli nyugat-európai országokban. Dél-Tirolt, Svédországot, Finnországot említette azon országok között, ahol megtalálták a megoldást erre a kérdésre. A politikus elmondta, jelenleg az Európai Uniónak 60 millió, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgára van, amely nem csupán megoldandó feladatot jelent az adott tagállamok számára, de értéket is, gazdasági, kulturális potenciált. Éppen ezért megoldást kell találni e közösségek problémáira. Kelemen Hunor úgy fogalmazott: nem az uborka mérete és formája, vagy a disznóölés mikéntje a legfontosabb, ennél sokkal nagyobb odafigyelésre van szükség, ami a nemzeti kisebbségek helyzetét illeti. "Valamennyi tagállam számára meg kell találni a megoldást úgy, hogy az a kisebbségek számára is megfelelő legyen" – tette hozzá a politikus.
Antal Erika
maszol.ro

Romániai gyakorlat és európai modellek a kisebbségvédelemben
Tegnap tartották a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány immár hagyományossá vált éves kisebbségi szemináriumát Kisebbségvédelem: romániai gyakorlat, európai modellek, és a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés címmel.
Az egész napos rendezvényre a Bernády Házban került sor. Ezzel a konferenciával az alapítvány egy olyan kommunikációs platformot szeretne biztosítani, amely lehetőséget teremt a kisebbségi közösségek jogi törekvéseinek tisztázására, a félreértelmezések kiküszöbölésére, a kölcsönös félelmek feltérképezésére és leküzdésére. A kerekasztal-beszélgetés célja a jelenlegi többség–kisebbség együttélési keretek – köztük a romániai trendek, illetve a már jól működő európai modellek – megvizsgálásával hatékony együttélési és együttműködési feltételek kidolgozása – nyilatkozta Borbély László, a rendezvény házigazdája, az alapítvány elnöke.
Megnyitóbeszédében hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, és kijelentette, a Bernády Alapítvány új lapot kíván nyitni a többség és kisebbség közötti dialógusban, mert huszonöt évvel a rendszerváltás után, bár történt előrelépés a kisebbségi jogok terén, és bár vannak törvények, az alkalmazásukkal még mindig gondok adódnak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke beszélt az európai polgári kezdeményezésről, amelyet a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a 94 kisebbségi szervezetet magába foglaló ernyőszervezet is felkarolt, de amelyet az Európai Bizottság "brutálisan" elutasított. Véleménye szerint 2007-ig történtek fontos lépések a vonatkozó törvényes keretek bővítésében, ellenben az uniós csatlakozás után a folyamat lelassult.
A délelőtti beszélgetéseken felszólalt Florin Buicu képviselő, aki Valeriu Zgonea, a képviselőház elnökének üzenetét tolmácsolta, Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, Vasile Dîncu, az Elemzési és Stratégiai Intézet (IRES) elnöke, Lucian Mândruta újságíró, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Codrin Scutaru, a Konzervatív Párt alelnöke, Laurentiu Stefan államelnöki tanácsos.
A délutáni programon részt vett Markó Béla szenátor, Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, aki Kisebbségi jogok európai keretben – a MinoritySafePack kezdeményezés címmel tartott előadást, Meirion Prys Jones, az NPLD és Gall Nyelvi Tanács elnöke, illetve a romániai kisebbségi szervezetek képviselői: Ognean Cârstici, a Romániai Szerbek Egyesületének elnöke, Mihai Radan, a Romániai Horvátok Egyesületének elnöke, Gheorghe Firczak, a Romániai Rutének Kulturális Egyesületének elnöke, dr. Michael Liebhardt, a marosvásárhelyi Német Fórum elnöke, Neculae Mircovici, a Romániai Bolgárok Egyesületének elnöke, Valentin Stalenoi, a Romániai Lipován Oroszok Egyesületének főtitkára, Dub László, a Maros megyei Zsidó Hitközség elnöke, dr. PuskásAttila, az Erdélyi Magyar Örmények Szövetségének elnöke, Rudolf Moca, a RomoSapiens Egyesület elnöke, Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke.
A rendezvény fogadással ért véget.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Elbeszéltek egymás mellett a kisebbségvédelmi konferencián
A magyarok mellett a roma, ukrán, rutén, szerb, bolgár, lipován, zsidó, német és örmény közösségek képviseltették magukat a Bernády György Közművelődési Alapítvány által Marosvásárhelyen megszervezett kisebbségvédelmi konferencián.
A tanácskozás témája a romániai gyakorlat volt, illetve az európai modellek és az állampolgári kezdeményezés, amely az őshonos nemzeti kisebbségek elismerését javasolta az Európai Parlamentben. Megnyitó beszédében Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke arra hegyezte ki mondandóját, hogy nem véletlenül szervezik évek óta Marosvásárhelyen a kisebbségvédelmi konferenciát, hiszen ebben a városban esett meg 25 évvel ezelőtt az a márciusi tragikus eseménysorozat, amely akár a dél-szlávihoz hasonló konfliktusba is torkollhatott volna.
A nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekre csakis a demokrácia eszközeivel, párbeszéddel lehet megoldást találni – valamennyi résztvevő egyetértett ezzel. A hozzászólók közül többen azt is kifejtették, hogy bár törvények vannak, azokat az Európai Unió sem tartja mindig tiszteletben. Az is furcsa, hogy az unió egyetlen olyan kezdeményezésnek sem adott helyet, amely a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozott. Holott az uniós tagállamokban nem kevesebb mint 60 millió azoknak az állampolgároknak a száma, akik valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak. A 2012-ben indított állampolgári kezdeményezést és annak visszautasítását Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ismertette.
Klaus Johannis üdvözletét Laurențiu Ștefan államelnöki tanácsos tolmácsolta. A tanácskozáson az anyanyelvhasználat kapcsán a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet negatív példaként említették, ahol a tanügyi törvényt még mindig nem tartják tiszteletben. Borbély László kérését az egyetem kétharmados román többségű vezetőségéhez a magyar oktatás megoldása érdekében Corneliu Buicu parlamenti képviselő úgy verte vissza, hogy nem szereti a „szeparatizmus” kifejezést.
A Bernády Házban szervezett csütörtöki konferencián a nemzeti kisebbségek ügyeivel és emberi jogokkal foglalkozó civil szervezetek vezetői is részt vettek, mint például Smaranda Enache, a Pro Europa Liga, vagy Koreck Mária, a Divers Egyesület részéről, Meirion Prys Jones, NPLD és Velszi Nyelvi Tanács elnöke, Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, Lucian Mîndruță újságíró, Laczikó Enikő Katalin államtitkár, az etnikumközi kapcsolatok hivatalából, valamint Székely István kutató, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Négy és félmillió euró a kormánytól az RMDSZ-nek
A tavalyi támogatásnál 6,7 százalékkal több pénzt kaptak idén a parlamenti képviselettel rendelkező romániai kisebbségi szervezetek – tájékoztatta az MTI-t pénteken Laczikó Enikő államtitkár, a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője.
A 91,4 millió lejes keretösszegből a legnagyobb támogatást – 19,7 millió lejt (4,4 millió euró) – az RMDSZ-nek utalta ki a héten elfogadott határozatában a bukaresti kormány. A Pro-Európa Roma Párt 12,8 millió, a Romániai Németek Demokrata Fóruma 7,1 millió lejt kapott. A kormányhatározattal összesen 19 kisebbségi szervezetnek juttattak kisebb-nagyobb támogatást.
Az államtitkár rámutatott: Romániában a szokásjog alapján különítenek el a költségvetési törvényben évről évre bizonyos összeget a Kisebbségi Tanács tagszervezetei számára. Erre az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi kerettörvény biztosíthatna kiszámítható törvényes keretet, de a tíz éve beterjesztett tervezetet mindmáig nem fogadta el a parlament.
Az MTI kérdésre, hogy miért éppen ezek a szervezetek kapnak támogatást, Laczikó Enikő elmondta: a két évtizede konzultatív testületként alakult Kisebbségi Tanácsnak azok a szervezetek a tagjai, amelyek egy-egy adott kisebbség nevében – könnyített eljárással – képviselethez jutottak a román parlament alsóházában. A költségvetési támogatás a Kisebbségi Tanács tagjainak jár, a testület pedig maga dönt a keret szétosztásáról: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal csak adminisztratív szerepet tölt be a folyamatban.
Arra a kérdésre, hogy előírják-e, mire költhető a költségvetési pénz, az államtitkár elmondta: a támogatás a kisebbségi közösségek fennmaradását hivatott segíteni, de az egyes szervezeteknek szabad kezük van abban, hogyan használják fel a rájuk bízott pénzt. A kormányhatározatból kiderül, hogy a források jelentős részét a kisebbségi szervezetek saját működésükre fordítják.
Az MTI érdeklődésére Laczikó Enikő elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RMDSZ-en kívül volna más kisebbségi szervezet is, amely pályáztatással teszi hozzáférhetővé a közösség tagjai számára a rendelkezésére bocsátott pénz egy részét.
Az RMDSZ tavaly a magyar kisebbségnek járó 18,5 millió lejes romániai költségvetési támogatás mintegy 20 százalékát osztotta ki – az általa létrehozott Communitas Alapítvány közreműködésével – nyílt pályázati rendszeren keresztül. A megítélt támogatás egyik elszámolási feltétele az volt, hogy a nyertes pályázó kiadványában, vagy népszerűsítő anyagain támogatóként az RMDSZ-t és a Communitas Alapítványt tűntesse fel.
Krónika
Székelyhon.ro

Nőtt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának pályázati kerete
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala idén is meghirdeti pályázati kiírását, amelyre a nem-kormányzati és non-profit szervezetek részéről érkező, az etnikumok közötti interkulturális, valamint az intolerancia legyőzésére, megelőzésére irányuló pályázati projektekkel lehet jelentkezni. A programokra a Kormány által jóváhagyott keretösszeg a tavalyinál kétszázezer lejjel több, azaz 2.200.000 lej – tájékoztatott az intézmény vezetője, Laczikó Enikő RMDSZ-es államtitkár. „Ugyanakkor két újítást is bevezettünk: a hagyományos kulturális és kisebbségi programok vissza nem térítendő támogatásának igénylése mellett pályázni lehet a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Főváros projekt keretén belül megvalósuló eseményekre is” – ismertette az államtitkár.
Az előbbi keretében a következő irányelvekre épülő pályázatok nyerhetnek támogatást: a nemzeti kisebbségek nyelvének és jogainak ismerete és ismertetése különféle területeken; újító jellegű megoldások népszerűsítése az interkulturális oktatásban, kiemelten a roma közösségek oktatásba történő bevonására; a kultúra- és vallásközi párbeszéd terjesztése. Továbbá pályázni lehet azon projektekre is, amelyek a nemzeti kisebbségek anyagi és szellemi kulturális tulajdonának megismerését és értékesítését, a sajátos jellegű hagyományos mesterségek újjáélesztését, a hagyományos mesterségeket művelő vállalkozók képzését, a kisebbségek sajátos kifejezési formáinak népszerűsítését, a nemzeti kisebbségi fiatalok közösségi és közéleti tevékenységeit szorgalmazzák. 2015-ben az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának második pályázati kiírását csak abban az esetben hirdetik meg, amennyiben az első pályázati szesszió után a költségvetési keret ezt még lehetővé teszi. A tavaszi kiírás leadási határideje április 20., részletes információkat a www.dri.gov.ro honlapon, a Támogatási alap menüpontban találnak. „Az ifjúsági főváros keretében megvalósuló rendezvényeknek a következő témák egyikét kell érinteniük: a kisebbségek és az oktatás viszonya, a nemzeti kisebbségek történelme, kultúrája és hagyományai, a nemzeti kisebbségekhez tartozó kulturális örökségek, valamint a kisebbségi jogok” – mutatott rá Laczikó Enikő.
maszol.ro

„Ha ti sikeresek vagytok, az erdélyi magyar közösség is sikeres”
Megkezdődött pénteken a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) vasárnapig tartó tisztújító országos küldöttgyűlése, melynek résztvevőit Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is köszöntötte. A szervet szombaton választ új elnököt. Beszédében Kelemen Hunor hangsúlyozta, a MIÉRT-nek továbbra is a hazai magyar közképviselet utánpótlása legfontosabb bázisának kell lennie. „Ti tudtok segíteni abban, hogy megértsük, melyek a mai huszonévesek elvárásai a közélettől. Igazatok van akkor, amikor türelmetlenek vagytok, gyorsan akarjátok a változást, hiszen a ti életetekről van szó, de azt is meg kell értenetek, hogy fontosak azok az értékek, amelyek mentén a hazai magyar érdekképviselet haladt mindmáig. A magyar ifjúsági mozgalom nem haladhat a radikalizmus irányába, hanem a demokratikus elvek mentén kell megújulást hoznia a közéletben” – jelentette ki.
Köszöntőjében az RMDSZ elnöke azt a közéleti munkát is méltányolta, amelyet az ifjúsági ernyőszervezetből kikerült fiatal politikusok végeztek az elmúlt évtizedben, a jövő évi választási megmérettetésre bátorította a küldöttgyűlés fiatal résztvevőit, ugyanakkor időtállónak nevezte azt a szovátai ajánlást, amelyben az RMDSZ és MIÉRT megfogalmazta partnerségének fő irányvonalait.
Kelemen Hunor a nemzetközi politika legnagyobb kihívásaként az ifjúság megszólítását nevezte meg, és azt hangsúlyozta: leghatékonyabban kortársaik tudják megszólítani azokat a fiatalokat, akik nem tartják fontosnak a közéletet, vagy jogosan elfordultak tőle, mert a számukra fontos ügyeket a politikusoknak nem sikerült megfogalmazniuk.
„Sokan közületek külföldön tanultak, ezt a szakértelmet kell most a közösség szolgálatába állítanotok. A közpolitikák szintjén bővíteni kell a jelenlétetek azokon a szakterületeken, ahol eddig nem voltatok jelen, az érdekképviselet szempontjából, pedig fontos az utánpótlás megerősítése” – tette hozzá a szövetségi elnök, aki a MIÉRT első generációs politikusai között Korodi Attilát említette, aki az RMDSZ környezetvédelmi minisztereként jó munkát végzett az országos közigazgatásban.
A politikus azt mondta: fontos az, hogy az ifjúság ne az anarchia felé irányuljon, mert ez soha nem hozott konstruktív változást. „Az alapvető demokratikus értékeknek meg kell maradniuk a ti alapértékeitek között, hiszen a türelemnek, a párbeszédnek, különösen kisebbségi helyzetben nincs alternatívája. Ha ti ebben sikeresek vagytok, akkor sikeres lesz az erdélyi magyar közösség is. Itthon a változások nem történhetnek meg nélkületek, a ti céljaitokkal ellentétben” – jelentette ki Kelemen Hunor.
„Bátrabb, hangosabb”
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, a MIÉRT első elnöke arról beszélt: nyugodt lélekkel érkezett a nagyváradi küldöttgyűlésre, mert az ifjúsági szervezet elnöki tisztségét két olyan jelölt pályázta meg, aki el tudja látni a hatáskörhöz társuló feladatokat, mindketten tudnak országos diákszervezetben gondolkodni, így jövő héttől egy egységes MIÉRT lát hozzá a további munkához.
Az egykori diákszervezeti elnök elvárásait is megosztotta a hallgatósággal: bátrabb és hangosabb legyen a MIÉRT a hazai közéletben, főként akkor, ha meggyőződése, hogy igaza van, jó értelembe vett hűség jellemezze a tagjaival, partnereivel és tagszervezeteivel való viszonyát, ugyanakkor a szakpolitikák megfogalmazásából is nyomatékosabban vegye ki a részét.
„A MIÉRT két elnökjelöltjének programját olvasva azt tapasztaltam, hogy ezek nem mondanak ellent egymásnak, éppen ellenkezőleg, kiegészítik egymást, és ez így van rendjén. A magam részéről azt ígérhetem meg, hogy bármelyikük is legyen az új elnök, az RMDSZ Főtitkársága és a MIÉRT közös munkáját továbbra is ugyanaz a nyitottság jellemezi” – fogalmazott Kovács Péter.
A nagyváradi küldöttgyűlésen Szabó József nagyváradi önkormányzati képviselő, leköszönő MIÉRT-elnök üdvözölte a résztvevőket, továbbá jelen volt Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere, Cseke Attila szenátor, Szabó Ödön parlamenti képviselő, Bodor László főtitkárhelyettes, a MIÉRT egykori elnöke, Laczikó Enikő államtitkár, valamint a román politikai pártok ifjúsági szervezeteinek elnökei, képviselői.
maszol.ro

Borbély: a kisebbségek tudják, milyen jogok illetik meg őket
A Kínai Népköztársaság Állami Etnikai Ügyek Bizottságának (SEAC) miniszteri rangú alelnökét, Guan Peijunt fogadta május 11-én Bukarestben Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, és Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára. Guan Peijun a találkozón a Kínai Népköztársaság területén élő 56 őshonos kisebbségi közösség helyzetét ismertette, amelyek, mint elmondta az ország lakosságának 8,9%-át jelentik. “Szám szerint 110 millió kínai állampolgár tartozik valamelyik kisebbségi csoporthoz, az ország területének 64%-át kisebbségi közösségek is lakják. Az őshonos kisebbségek nagy számára való tekintettel, Kína 31 régiójából 5 régióban beszélhetünk etnikai alapú autonómiáról, ami azt jelenti, hogy az ezen régiókhoz tartozó megyékben, összesen 120 településen, a jogi ügyeket helyben intézik el, a gazdasági, szociális fejlesztési prioritások és projektek is ott dőlnek el, a központi kormány beleszólása nélkül” – tájékoztatott Guan Peijun, hozzátéve, a legnagyobb kisebbségi csoport Kína területén 13 millió tagot számol.
“Lévén, hogy Kína nagy területen húzódik, a régiók között komoly szakadás van ami a települések gazdasági és szociális fejlődését illeti, a nemzeti kisebbségek többsége pedig a fejletlenebb területeken él. A célunk az, hogy ezeket az életminőségbeli különbségeket kiküszöböljük, a hiányokat minél hamarabb pótoljuk” – fogalmazott a kínai delegáció vezetője. Felszólalásában Borbély László elmondta: 50 év kommunizmus alatt, és főként annak az utolsó 15 évében, a kisebbségi jogokat semmibe vették, az anyanyelvi oktatás szférája nagyon leszűkült, nem voltak többnyelvű feliratok, a hagyományos elnevezéseket csak románul lehetett megjeleníteni. “1990 után voltak pozitív intézkedések, amelyek annak is köszönhetőek, hogy az RMDSZ jelen volt a parlamentben. Módosult a törvénykezés az anyanyelvhasználat kapcsán, a tanügyi törvény többszöri módosítása után megerősödött az anyanyelvi oktatás. A törvények alkalmazása, esetleges megkerülése még mindig problémát jelent, ezért is van szükség egy hatékonyabb monitoring rendszerre, ami pedig az autonómia kérdését illeti – a Szövetség által benyújtott, és a kisebbségek által is támogatott kulturális autonómia tervezetét már 10 éve tárgyalja a parlament – beszélni kell a területi autonómia lehetőségéről, amely semmilyen veszélyforrást nem jelent Románia területi integritása számára” – hangsúlyozta Borbély. Kiemelte, fontos tanulni a pozitív tapasztalatokból, a kormányzó pártoknak pedig figyelembe kell venniük a kisebbségek akaratát, hiszen a kisebbségi közösségek ismerik legjobban a hiányosságokat, ők tudják, hogy melyek azok a jogok, amelyek megilletik őket. “Kínában és Romániában is őshonos kisebbségekről beszélünk, amelyek több száz éve ugyanott laknak, saját kultúrával, identitással rendelkeznek” – tette hozzá Borbély László.
maszol.ro

Ingatlan-restitúció – a romániai igazságszolgáltatás az esetek többségében az egyház érdekei ellen dönt
A kommunizmus idején elkobzott és államosított egyházi ingatlanok sorsának alakulásáról, a 94/2000-es sürgősségi kormányrendelettel elindult restitúciós folyamat szakaszairól, a visszaigénylések jelenlegi helyzetéről próbálunk képet alkotni alábbi összeállításunkban. A szomorú következtetés az, hogy az egyházak jogos tulajdonaikat illetően nemegyszer sorozatos elutasítással, szövevényes, véget nem érő perekkel szembesülnek.
Laczikó Enikőt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét, az Országos Restitúciós Bizottság alelnökét, és Somai László József ügyvédet arról kérdeztük, véleményük szerint milyen akadályok nehezítik-lassítják a folyamatot, és hogy vannak-e máris negatív következményei a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának, amelynek ügyében a református egyház a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Interjúalanyainkat megkérdeztük: látnak-e esélyt arra, hogy amerikai nyomásra felgyorsuljon a restitúció?
A természetbeni visszaszolgáltatás akadályait tulajdonképpen a hatályos törvények tartalmazzák – vélekedett lapunknak nyilatkozva Laczikó Enikő.
– Ha például az elkobzott ingatlanhoz később hozzáépítettek, és az új épített rész meghaladja az ingatlan 50%-át, ilyen esetben ez új építménynek minősül és a kérelmező csupán a réginek megfelelő kártérítésre jogosult. Ugyanakkor hiányos dokumentáció esetén hiábavaló bármilyen történelmi vagy morális érv, a törvény nem engedélyezi a pozitív döntés meghozatalát – vélekedett.
Emlékeztetett: az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása és a kártérítési folyamat kiszámíthatatlansága miatt az Európai Emberi Jogi Bíróság még 2011-ben arra kötelezte Romániát, hogy gondolja át a rendszert és alkosson egységes jogi keretet.
– 2013 tavaszán a kormány javaslatára elfogadták a 165-ös törvényt, amely tulajdonképpen a kártérítési elveket és eljárást szabályozza, és a közhasznú rendeltetés fenntartásának meghosszabbításán kívül nem nyúlt hozzá az egyházi javak visszaadásának folyamatához. A közhasznúság fenntartását azonban a korábbi 3-5 éves időszakról 10 évre hosszabbította, majd az adott ingatlanok visszaszolgáltatását egy kormányhatározat megjelenéséhez kötötte. Az elképzelés az volt, hogy a jelenlegi haszonélvezők indokolt kérésére, a hatóság (ANRP) összegyűjti majd a kormány elé terjeszti az adott ingatlanok jegyzékét. Miután a kormány elfogadta a javasolt kormányhatározatot, a benne található ingatlanok esetében a restitúciós bizottság a 10 éves rendeltetés fenntartása mellett dönthetett a természetbeni visszaszolgáltatásról. Ez gyakorlatilag azt eredményezte, hogy ameddig nincs kormányhatározat, minden olyan visszaszolgáltatási kérelem megtárgyalását halasztani kell, amelyik közhasznú célokat lát el (pl. iskola, kórház, stb.).
Az említett jegyzék előkészítése rengeteg gyakorlati akadályba ütközött. Mi többször jeleztük, hogy mi lenne a helyes megoldás, idén márciusban pedig sikerült módosítani a törvényt oly módon, hogy minden adott esetben a restitúciós bizottság maga döntsön a közhasznú rendeltetés fenntartásáról, természetesen a jelenlegi birtokló indokolt kérésére. Két év után a májusi volt az első olyan restitúciós bizottsági ülésünk, ahol két olyan egyházi ingatlan természetbeni visszaszolgáltatásáról dönthettünk, amelyek jelengleg közhasznú tevékenységnek adnak helyet – magyarázta.
A Mikó-üggyel kapcsolatosan elmondta: spekulálni ugyan nem akar, de nem tartja kizártnak, hogy hasonló negatív következmények érinthetnek más visszaszolgáltatott ingatlanokat is. – Továbbra is fontos lenne, hogy mielőbb pontosítsuk az egyházi ingatlanok körét, a jogosult igénylők körét, azért is, hogy a Mikó-ügyben tanúsított hozzáállást tudjuk hatékonyabban kivédeni. Azt is hozzátenném, hogy eddig nem értesültem újabb visszaállamosítási ügyről – magyarázta.
Zay Éva
Szabadság (Kolozsvár)