Civil kezdeményezést vállalt fel a Sepsiszentgyörgyön tanító Incze Réka: egyetemi oktatóként és környezetvédelmi szakemberként egy szakmai közösséggel elhatározták, hogy a Székelyföldön (egyelőre Hargita és Kovászna megyében) felpezsdítik a környezetvédelmi információáramlást, emellett konkrét tevékenységeket is szerveznek. Mozgalmukat Zöld Hullámnak nevezték el. A környezettudatos magatartást kívánják ösztönözni, népszerűsíteni, ennek érdekében cikkeket írnak Hargita és Kovászna megyei újságokba, rádióműsorokban szerepelnek, és egy átfogó honlap összeállításán is dolgoznak, magyarázta Incze Réka. /Mózes László: Zöld hullám Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Szeptemberben nyitnak országszerte a bábszínházak. Megkezdte az új évad első produkciójának próbáit a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata. A Piroska és a farkas című mesejátékot Király István rendezi. A bábszínház, a hagyományaihoz híven, nemcsak a marosvásárhelyi óvodásoknak és kisiskolásoknak játszik, de valamennyi előadását elviszi a környező településekre, illetve rendszeresen turnézik a Székelyföldön is. Az idei év szezonnyitó előadása a nagyváradi bábszínházban a Szupermese című darab lesz, amelynek írója és rendezője Urbán Gyula, mondta el Daróczi Réka, a nagyváradi Arcadia Ifjúsági és Bábszínház irodalmi titkára. Szeptember 19-én tartja évadnyitóját a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata. /Antal Erika, Sipos M. Zoltán, Totka László: Bábszínházi évadrajt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A többi romániai színházhoz hasonlóan a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház is jelentős anyagi gondokkal küzd, mégis öt bemutató előadást terveznek az idénre, olyan neves rendezőkkel, mint Döbrei Dénes, a Nagy József vezette Jel Színház tagja, Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vezetője, de visszatér a színházhoz a marosvásárhelyi Barabás Olga rendező, valamint Béres László igazgató és Barabás Árpád színművész is, akik egy-egy előadást rendeznek majd. Az idei évad legjelentősebb eseménye az október 2. és 11. között megrendezendő 8. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma lesz, melyen az ország hivatásos kisebbségi színházai mind képviseltetik magukat: tíz magyar, két német nyelvű, valamint a bukaresti zsidó színház. A kollokviummal egy időben a Figura születésnapot is ünnepel, hiszen éppen 25 évvel ezelőtt alakult a Figura csoport. /(Csibi Márti): Színházi kollokvium nyolcadszor Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A sepsiszentgyörgyi M Stúdió szeptember 11-én a Goda Gábor koreográfus rendezte Törékeny című előadással kezdi az évadot. /Törékeny kezdet az M Stúdiónál. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Az erdélyi zenekarok közül egyedüliként a TransylMania etno-rockegyüttes koncertfilmjét közvetíti szeptember szombaton 12-én este a Magyar Dal Hete keretében a Duna Televízió. A közel egyórás összefoglalóban felcsendülnek a zenekar eddig megjelent három albumának – Legyen úgy, mint régen volt, El ne add az ősi házat, Mert tudnom kell … – legismertebb és legkedveltebb dalai. A Magyar Dal Napját szeptember 13-án ünnepli a magyarság. A Duna Televízió azért csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, „mert fontosnak tartja a magyar kultúrát, benne a zene minden műfaját”. /A Dunán a TransylMania. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Vofkori György rendre kiadja Székelyföld régióinak képes leírását pompás grafikai kivitelben. A hatvanas évek végén már úgy beszéltek Orbán Balázs hatalmas művéről, Székelyföld leírása köteteiről, mint igazi könyvészeti ritkaságokról, az antikváriumokban fellelhetetlen volt egy teljes hatkötetes példány, de a csonkák is szép summáért keltek el. Metszeteit mindenütt reprodukálták, fényképeit Erdélyi Lajos tette közismertté, Sütő András előszavával /Orbán Balázs: Székelyföld képekben Európa Kiadó, Budapest, 1971./ Végül megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása újrakiadása két vaskos kötetben /Helikon Kiadó, Budapest, 1982/ Az 1989-es fordulat után a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő hetilap kezdte el részletekben közölni Székelyföld leírása füzetes kiadását, ez a sorozat 1995-ben a 26. füzettel zárult. /Sebestyén Mihály: Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./ Kiegészítés: Vofkori György munkái: Gyergyószentmiklós Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1994/. Székelyudvarhely. Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 1995/ 2. bővített kiadás: 1998. Székelykeresztúr képes története /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2002/. Csíkszereda és Csíksomlyó képes története /Typografika, Békéscsaba, 2007/.

Egynapos általános sztrájkot terveznek Romániában október 5-én a tanárok, a rendőrök, orvosok és más közalkalmazottak részvételével. A szakszervezetek képviselői szerint a tervezett munkabeszüntetés közel 800 ezer embert érint. Az állami alkalmazottak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által diktált reformokkal kapcsolatos nemtetszésüket kívánják jelezni. /Általános sztrájk októberben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Elvi vita kerekedett Traian Basescu államfő felszólalásából, amelyben újból bírálta a bírókat a Legfelsőbb Bírói Tanács szeptember 10-i ülésén. A jelenlévők a politikának az igazságszolgáltatásba történő beavatkozása miatt tiltakoztak. A Legfelső Ítélő és Semmítőszék elnöke, Nicolae Popa javasolta, hogy mandátumának nyugdíjazása miatti, korábbi befejezésével Lidia Barbulescu, a Legfelsőbb Bíróság alelnöke és a bírói tanács tagja vegye át az elnöki tisztet, biztosítva az átmenetet a tanácsban. Az államfő szerinte a bírók megvárnák az államfői választásokat, és az aszerint alakuló politikai helyzet függvényében tisztáznák a tanács vezetését. Ugyanakkor arra szólította fel őket, hogy ne akadályozzák az igazságszolgáltatást tiltakozó akcióikkal, ami valójában nem más, mint sztrájk. A bírók felrótták az államfő beavatkozását az igazságszolgáltatásba, utalva a főügyész kioktatására. Szerintük Basescu kijelentéseivel lejáratja az intézményt. /Kioktatta a bírókat az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Közös, 11 pontból álló nyilatkozatot írt alá Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én szécsényi találkozóján. Ebben a többi között sajnálkozásukat fejezik ki Sólyom László államfő meghiúsult révkomáromi útjának körülményei miatt, valamint elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák nyelvtörvény ügyében. Megerősítették a két ország nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására. Megállapodtak abban, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben. Bajnai Gordon a Robert Ficóval tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón kijelentette: továbbra is vannak véleménykülönbségek. „A Szlovákiában élő kisebbségek – köztük a magyar kisebbség – helyzete megfelel az európai normáknak” – jelentette ki a szlovák kormányfő, hozzátéve, hogy „kisebbségi iskolák százai működnek Szlovákiában, a kisebbségek kulturális és politikai téren is támogatást kapnak”. Fico hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Továbbra is szabadon használhatja anyanyelvét minden szlovákiai magyar – jelentette ki. „Az a tény, hogy együtt imádkoztunk, reményt ad arra, hogy megtaláljuk egymás felé a hangot” – mondta Beer Miklós váci püspök, a Bajnai-Fico találkozó idején tartott magyar–szlovák imaóra kezdeményezője. /Pozsony számon kérhető. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Fico szerint a nyelvtörvény nem ellentétes az európai normákkal, elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovákiai magyar honatyák részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szeptember 11-én tartott budapesti ülésén. Lubomír Vázny szlovák közlekedési és távközlési miniszter nyilvános bocsánatot kért azért, hogy a Szlovák Posta hibásan alkalmazta az államnyelvtörvényt: körlevélben utasította alkalmazottait a szlovák nyelv kötelező használatára, miközben nem vette figyelembe, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a hivatali érintkezésben a kisebbség nyelve is használható. /A magyar–szlovák ellentétekről tárgyalt Bajnai Gordon és Robert Fico. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

„Leonard Orban nem érzi alkalmasnak a pillanatot, hogy kifejtse álláspontját a szlovák államnyelvtörvény módosításának ügyében” – tudta meg az ÚMSZ az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosának szóvivőjétől. Leonard Orbant azután kereste meg az ÚMSZ, hogy Jacques Barrot igazságügyi biztos azt tanácsolta Balázs Péter magyar külügyminiszternek: a szlovák nyelvtörvény ügyében forduljon az EU nyelvi sokszínűségért felelős biztosához. Leonard Orban szóvivője „hetedik kézből átvett információnak” nevezte azt a hírt, miszerint az igazságügyi biztos Leonard Orbanhoz irányította a magyar külügyminisztert a nyelvtörvény ügyében. Leonard Orban nemcsak a sajtó elől zárkózik el, ha a szlovák nyelvtörvény módosítása kapcsán kérdezik. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője már több mint ötven napja megírta levelét a többnyelvűségi biztosnak, de azóta sem kapott választ. „Leonard Orban megszegte az uniós szabályokat is a hallgatásával. Negyvenöt napon belül köteles válaszolni az európai parlament tagjainak kérdéseire” – mondta Tabajdi. A jövő héten pedig a napirend előtti felszólalásokon teszi szóvá az EP plénuma előtt ezt a gyalázatot, tette hozzá Tabajdi Csaba. /Cseke Péter Tamás: Nyelvtörvény: Orban hallgat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Tüntetést szervez szeptember 11-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete amiatt, mert politikai nyomásra, törvénytelenül távolították el Mezőtelegden a helyi iskola aligazgatónőjét. Az RMDSZ tisztségviselői úgy tudják, Bihar megyében nagyon sok az ilyen jellegű – politikai indíttatású – szabályszegés. /Totka László: RMDSZ-tüntetés Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A Csemadok galántai szervezete és a Dunaszerdahelyi Művelődési Intézet szervezésében szeptember 16-a és 20-a között a felvidéki Galánta és a környező falvak házigazdái a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok idei rendezvénysorozatának. Az immár tizennegyedik alkalommal sorra kerülő művelődési találkozó a Csemadok, a szlovákiai magyarság 60 esztendeje megalakult művelődési szervezetének a Galántához közeli Pereden megtartandó ünnepi közgyűlését köszöntő rendezvényei fénypontja lesz. A Kulturális Napokon a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek között népes küldöttséggel képviselteti magát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület is. A romániai magyarság kultúrájáról és közművelődési életéről színes ízelítőt nyújtanak majd a marosfelfalui Bíborka Táncegyüttes tagjai, a Sapientia Egyetem diákjai fotókiállításai és filmbemutatói, az EMKE tagszervezetei tevékenységét népszerűsítő montázsok, valamint Both Zsuzsanna nemezkiállítása és a kolozsvári Vincze László bábelőadása. /Hatvanéves a Csemadok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 11./

Szeptember 7-én bocsátották a nyilvánosság elé azt az oktatási törvénytervezetet, amelyért a kormány szeptember 15-én felelősséget vállal. Nehéz helyzetben voltunk, mutatott rá Kötő József RMDSZ-es képviselő, 7-én jelent meg a kormány honlapján az új, 300 oldalas dokumentum, s a parlamenti pártoknak 10-ig le kellett adniuk módosító javaslataikat. Az RMDSZ benyújtotta több cikkelyre vonatkozó javaslatait. A tervezet demokratikusabb, nyitottabb szemléletű, mind a most érvényben levő törvény. Azonban sérelmes kitételek is maradtak a tervezetben. Románia történelmét és a földrajzát továbbra is románul oktatnák. Ezt az RMDSZ elutasítja, továbbá a külön tanterven és tankönyvön alapuló románnyelvoktatást ki akarják terjeszteni a középiskolai szintre is. /Nagy-Hintós Diana: Kötő: Jövőtől lépne életbe az új tanügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Az RMDSZ egy sor módosító javaslatot nyújt be az oktatási törvény tervezetéhez, jelentette be Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az RMDSZ többek között azt javasolja, hogy az egyházi iskolák ugyanabban a bánásmódban részesüljenek, mint a többi, állami finanszírozású iskola. Az RMDSZ arányos képviseletet akar a nemzeti kisebbségek számára a megyei tanfelügyelőségek vezetőségében. /Oktatási törvénytervezet. Az RMDSZ módosításai. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Tekintve, hogy egyre több román állampolgár látogatja a magyarországi fürdőhelyeket, az aradi illetékesek javasolni fogják, hogy jelöljenek ki egy románul beszélő fogyasztóvédelmi felügyelőt, aki képviselheti a román fürdőzők érdekeit, mondta Razvan Sabau, a Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Arad megyei hivatalának az igazgatója. A jövő héten találkozik a Szeged, Békéscsaba és Kecskemét környékéről származó magyarországi fogyasztóvédő kollégákkal és ezt fogja javasolni. /Sólya R. Emília: Románul beszélő felügyelőt akarnak a magyar fürdőkbe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Három épületben összesen negyvenhárom kiskorúnak és fiatalnak ad otthont a szentjobbi Szent István Szociális Központ. Az azonos nevű civil szervezet által működtetett otthonok számára gyűjtene össze minél több pénzt az ausztriai Spirit of Europe klasszikus zenei együttes szeptember 13-án tartandó nagyváradi koncertjén. Az otthonban a gyerekekkel nővérek foglalkoznak. Dr. Földes Béla, a szervezetet fenntartó alapítvány alelnöke elmesélte: van olyan gyerek, aki kilencévesen került az otthonba, úgy, hogy még egyáltalán nem járt iskolába. A gyerekek nagyszerűen integrálódnak a falusi vagy akár városi iskolák osztályközösségeibe: olyan is van köztük, aki kiemelkedő tanulmányi eredményekkel büszkélkedhet. Azt remélik, mindannyiuknak sikerül egy szakmát elsajátítani, és aztán megállni a saját lábán. /Nagy Orsolya: Jótékonysági koncertet szerveznek a szentjobbi gyerekek megsegítésére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 150 éve címmel emlékkiállítás nyílt szeptember 7-én az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten. A megnyitón az OSZK és az EME együttműködéséről és közös digitalizálási projektjéről is beszámoltak az intézmények vezetői. Az EME és az OSZK között 2004 óta folyamatos az együttműködés a digitalizálás terén is. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon négy kötete és Jakab Elek műve Kolozsvár történetéről voltak az első „kísérletek”. Jelenleg 84 ezer körül van a digitalizált oldalak száma. A Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott tavalyi pályázat célja is az volt, hogy az EME összes kiadványa digitálisan megjelenjen az interneten. Bitay Enikő, EME főtitkára elmondta: az adattár létrejötte lehetőséget teremt az elkobzott gyűjtemények feldolgozására, a forrásdokumentumok feltárására, megjelentetésére. /Emlékkiállítás Budapesten az EME 150 évéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Alekszandr Szolzsenyicin Gulag szigetcsoport című alkotása tananyag lesz az orosz iskolákban. Korábban a Gulag csak egyes szakosított iskolák tantervében szerepelt, mostantól azonban minden 11 osztályos, érettségit adó iskolában tanítani fogják. Az orosz jogvédők köszöntötték a miniszteri döntést, mondván, hogy a sztálini internáló táborok világát bemutató alkotás oktatása elősegíti az orosz társadalom desztalinizálását. Ezt Arszenyij Roginszkij, a Gulag kérdéskörével és a sztálinizmus áldozatainak rehabilitációjával intenzíven foglalkozó Memorial jogvédő szervezet vezetője jelentette ki. A Gulag (GULAG) a Lágerek Főigazgatósága (Glavnoje Upravlenyije Lagerej) elnevezés rövidítése, a Szovjetunióban a kényszermunkatáborok, telepek és börtönök, az úgynevezett javító-nevelő intézmények rendszerét felügyelő csúcsszervet nevezték így. Szolzsenyicint 1945-ben ítélték nyolc évi kényszermunkára, 1953-ban szabadult, s a nemzetközi elismerést az 1962-ben megjelent Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregény hozta meg számára. Az irodalmi Nobel-díjat 1970-ben nyerte el, majd 1974-ben elüldözték a Szovjetunióból, állampolgárságától megfosztották. A kilencvenes évek elején visszaadták állampolgárságát, s 1994-ben hazatért. Tavaly augusztus 4-én hunyt el. /Tananyag lesz Szolzsenyicin Gulaga Oroszországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Jankó András, aradi Kölcsey Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy folytatni kívánják a Kölcsey Diákszínpad tevékenységét, aminek az eddigi hozadéka – figyelembe véve a rendszerváltás óta innen kinőtt színművészek számát – túlnő minden Arad megyében szervezett közművelődési rendezvény eredményén. A Diákszínpad munkájának a folytatását a pénzhiány veszélyezteti. Az aradi Havi Szemle rendszeres kiadása is anyagi gondokba ütközik, akárcsak a könyvkiadás, amire szintén nincs pénz, ezért az utóbbi időben kiadott köteteket csupán 50-100 példányban tudták kinyomtatni. Például most Pávai Gyula kiadta Kulcsár Sándor és Horváth Imre aradi emlékei című kötetét. Idén öt pályázatot írtak különféle alapítványokhoz, támogatást azonban sehonnan sem kaptak. /Balta János: Magasztos célokért munkálkodni. Támogassuk a Kölcsey Egyesületet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Augusztusban egy húron pendültek a paksi, viski, galántai és kézdivásárhelyi citerások a Balatonszabadi-Sóstói Nemzetközi Citeratáborban. Az ötlet Herczeg József paksi tanácsnoktól származik. A kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Iskola kilenc tanulója három éve kapta ajándékba Paks várostól a citerákat. A tábor költségeit is Paks városa támogatta, a gyerekek kiutazását Kézdivásárhely önkormányzata finanszírozta. /Kelemen Éva tanító: Citerával a Balatonnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

Tizenkettedik századi szentélyre és kápolnára bukkantak a marosvásárhelyi régészek Nyárádszentlászlón, az unitárius templom restaurálásakor. Soós Zoltán múzeumigazgatónak és lelkes kis csapatának a templom alapjában egy gótikus ajtókeretet sikerült kibányásznia. A sírokban boglártöredékeket és ruhadíszeket is talált. „Érdekes, hogy olyasmikkel találkozunk itt, a Nyárádmentén, ami a székely közösségre nem jellemző” „Az is érdekes, hogy a szentélyből nem ajtó, hanem boltíves nyílás vezetett egy kápolna felé” – tájékoztatott Soós Zoltán. A mai, késő Árpádkori templom szentélye egy másik, a tizenkettedik század végén, a tizenharmadik elején épült román kori szentély fölé emelkedik. Százhúsz főre apadt gyülekezetet. Három és fél évtizede, amikor Kiss Mihály lelkész a faluba került, még 320 unitáriusnak szólt az 1498-ban öntött 450 kilogrammos harang. A néhány hete folyó feltárási munkálatokkal csak a múltnak egy részét sikerült felszínre hozni. /Szucher Ervin: Tizenkettedik századi szentélyre és kápolnára bukkantak Nyárádszentlászlón. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Kőműves Kelemen balladájával kezdte szeptember 10-én az évadot a Maros Művészegyüttes. A Novák Ferenc koreografálta előadásban a táncosok mellett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei is játszanak. Novák Ferenc, népszerű nevén Tata a Vártemplomban beszélt a darabról, az első, 1981-es bemutatóról és az azóta is tartó sikerekről. /A. E. : Rockballadát táncolnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Gyimesi Éva a megkapott titkosszolgálati dossziétöredék alapján úgy látja, hogy a nyolcvanas évek második felétől megbillen a Párt és a Szekuritáté hatalmi egyensúlya, azaz: a biztonsági szervek döntései egyre nyomatékosabban kezdik meghatározni a pártállami intézmények működésének mechanizmusát. A Gyimesi Évára vonatkozó 1985. évi intézkedési terv is ezt bizonyítja: „Elsősorban a Bölcsész Kar diákjaira és tanügyi kádereire, de minden olyan személyre gyakorolt ártalmas hatásának megsemmisítése, akikkel kapcsolatba kerül. ” Romániában az egyetemi felvételin a kisebbségekre vonatkozó „numerus clausus” elve érvényesült, valamint az a kihelyezési gyakorlat, amit kényszerlakhelyre való száműzésnek lehet nevezni. Az ügynököknek minél többet kell megtudniuk arról is, milyen nacionalista-irredenta szövegek készülnek a célszemély asztalán. Utalás történt a hallgatók beszervezésére is. Felhívták az informátorok figyelmét a célszemély lehetséges hiteltelenítésének, kompromittálásának fontosságára. /Gyimesi Éva: Húsz év után. A miniszterhelyettes „beszervezése”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Kolozsvári Református Kollégium tanári kara dr. Székely Árpád igazgató és Kovács Tibor iskolalelkész kezdeményezésére szeptember 8-án tartalmas kiránduláson vett részt. A kirándulás egyik fő célja a szamosújvári börtönben tett látogatás volt, ahol megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól. Az iskolalelkész felidézte a szamosújvári börtönben raboskodó ismertebb református lelkészek nevét, különös tekintettel dr. Péter Miklósra, aki az iskola lelkész-tanára volt több mint egy évtizeden keresztül. A börtön kápolnájának udvarán emléktábla áll a kommunizmus idején ott raboskodó lelkészek névsorával. Jellemző, hogy ezen a táblán csak egy magyar lelkipásztor neve szerepel, Csiha Kálmán püspöké. A börtön ortodox lelkésze ígéretet tett: mindent megtesz annak érdekében, hogy a közeljövőben pótolja a hiányzó neveket. /K. T. : „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról... ” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Bura László szatmárnémeti nyelvész, nyugalmazott főiskolai tanár még a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, magyar szakon. A magyaron kívül állandó tárgy volt a heti négy román és négy orosz nyelvóra, de ezeket nem ismerték el második szakként. Bura László /sz. Szatmárnémeti, 1932. márc. 31./ 1954-ben végzett az egyetemen, majd egy évig az egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének főgyakornoka volt. 1955 márciusa és 1956 májusa között politikai fogoly. 1956. szeptember 1-től általános iskolai tanár később középiskolai, főiskolai tanár. Csaknem száz tanulmány, számos cikk, több mint 40 kötet szerzője és lexikonok szerkesztője. A filológia doktora, 1972-ben védte meg magyar nyelvészeti disszertációját a BBTE-n. Kutatási területei a lexikológia (szakszókincskutatás), a névtan, a nyelvművelés, a (szellemi) néprajz és a művelődéstörténet. 2000-től az MTA Köztestületének tagja. Bura László emlékezett arra, hogy az egyetemen tanára volt Nagy István író is. Előtte nem lehetett más íróra dicsérő szót szólni, mert számára saját maga volt az egyedüli. Nagyon érdekes volt az egyetemi években a Moldvában folytatott gyűjtés. Együtt dolgoztak nyelvészek, néprajzosok, zenekutatók. Burát 1955-ben letartóztatták államellenes szervezkedés címén. A vádirat szerint indirekt módon megsértette a munkásosztály önérzetét, mert tiltólistán lévő könyvet is találtak nála. Végül a másfél év fogság után kiengedték. Néprajzi, nyelvészeti és később hely-, iskola- és egyháztörténeti munkákkal, falumonográfiával foglalkozott. 1989 után Bura Lászlót Szatmárnémetiben megválasztották az akkori román–magyar vegyes tannyelvű líceum, a későbbi Kölcsey igazgatójának. 1998-ban sikerült kihelyezni Szatmárra a BBTE tanítóképző főiskoláját, amelynek néhány évre tanulmányi igazgatója volt. Jelenleg betanít az azóta egyetemmé fejlődött tanítóképzőbe, és számos munkája van kész vagy félkész állapotban. /Végh Balázs: Évtizedek óta a magyar kultúra szolgálatában. Beszélgetés Bura László szatmárnémeti nyelvésszel, nyugalmazott főiskolai tanárral. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Az Új Magyar Szó átvette a kormánypárti budapesti Népszava cikkét, melyben a szerző Orbán Viktort, a Fidesz elnökét támadta. /Gréczy Zsolt, Népszava: Emlékeztető. A világ múlandó dicsősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Változatlan marad a 2010-es költségvetésben a határon túli magyarok támogatása – nyilatkozta az MTI-nek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Az Országgyűlés elé került, a kormány által jóváhagyott jövő évi költségvetés-tervezetben, a határon túli magyarok támogatásában a kormány továbbra is kiemelten kezeli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozását – hangsúlyozta Gémesi. Összesen mintegy 1,4 milliárd forintra számíthat a Sapientia 2010-ben. Ugyancsak változatlan maradt a 2010-es költségvetés tervezetében a szórványmagyarság támogatására szánt összeg. Az összességében mintegy 400 millió forintból lehetőség nyílik olyan célok megvalósítására, mint például a bákói csángó kulturális központ létrehozása és a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának folytatása. Más régiókban is támogatásra számíthatnak a szórványban élők számára fontos kollégiumok. /Nem változik a támogatás mértéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) egy fontos lehetőség arra, hogy a határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok és a magyar kormány közösen kifejezhessék szolidaritásukat: fontosak az elvi állásfoglalások, a konkrét megoldások, de a leglényegesebb a szolidaritás, a közös fellépés, a közös véleménynyilvánítás mindazzal kapcsolatban, ami ma a magyarsággal történik a Kárpát-medencében – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Budapesten, a KMKF ülése előtt. Markó Béla az ülést megelőzően úgy nyilatkozott, Romániában nőtt a magyarellenesség, de még mindig nem lehet szlovákiai analógiáról beszélni. /Ülésezett a KMKF. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

Szili Katalin lehet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke szeptember 14-én távozik az Országgyűlés elnöki tisztségéből. A KMKF következő éves plenáris ülését 2010 szeptemberében fogják megtartani, arról pedig egyértelmű konszenzus alakult ki a parlamenti pártok között, hogy „a KMKF létezni fog, a jövőben is működni fog”. A KMKF jelenlegi, hatodik plenáris ülésén zárónyilatkozat elfogadására készülnek. „Minden együtt kidolgozott javaslatot konszenzussal fogadtunk el az eddigi hat ülésen, és reményeim szerint a mai zárónyilatkozatnak is ez lesz a sorsa” – jegyezte meg Szili. Az ülésén a határon túli magyarság szempontjából meghatározó jelentőségű szakmapolitikai koncepciókat tárgyaltak meg, a gazdaságfejlesztés, a mezőgazdaság, a közlekedési nagyprojektek, valamint az oktatás-nevelési „minimálstandard” fontos ügyét. A határ menti együttműködésekkel is foglalkozó kérdések megvitatása a szomszédos országok érdekét is szolgálja. Szili Katalin elismerte, hogy a résztvevők között „vannak eltérések” a Szécsényben lezajlott magyar-szlovák miniszterelnöki tanácskozás megítélésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarság által is sérelmezett szlovákiai nyelvtörvény és Sólyom László augusztus 21-i Révkomáromba utazásának megtiltása tekintetében egységes álláspontot képvisel a fórum. „A nyelvtörvény esetében az alapvető konszenzus jelenleg is fennáll, rossz törvényt nem lehet jól végrehajtani” – jelentette ki Szili Katalin. Konszenzusos megítélésről beszélt Szili a KMKF működését ért szlovákiai bírálatok esetében is. Hangsúlyozta: Európában nem szokatlan, hogy nemzetpolitikai együttműködésre kerüljön sor, számos ilyen gyakorlat van. „Elhatároztuk, hogy összehasonlításokat készítünk a nemzeti kapcsolattartás európai gyakorlatairól” – tette hozzá. /Szili Katalint jelölik a KMKF ÁB elnökének. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Borbély László szeptember 10-én, Brüsszelben részt vett az Európai Néppárt (EPP) politikai bürójának ülésén. A büró legfontosabb napirendi pontja a december 9-10. között Bonnban megrendezésre kerülő EPP-kongresszus előkészítése volt. Az RMDSZ 1993 óta tagja a Néppártnak, a kongresszuson tíztagú delegáció fogja képviselni a szövetséget. Borbély László találkozott Leonard Orbannal, az Európai Unió többnyelvűségért felelős romániai biztosával, azt kérte tőle, hogy az Európai Unió bizottsága foglaljon határozott állást a Szlovákiában nemrég életbe lépett nyelvtörvény ellen, hiszen ez nem csak az ott kisebbségben élők jogait sérti, hanem az emberi jogokat általában, és így az unió alapelveit is. /Borbély László egyeztetett Leonard Orbannal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

A parlamentben tűzzék ki Székelyföld zászlaját is a román nemzeti lobogó és az Európai Unió zászlaja mellé – javasolta Sepsiszentgyörgyön Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének elnöke. /A parlamentben helyeztetnék ki Székelyföld zászlaját. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

Butaságnak minősítette szeptember 11-én, sepsiszentgyörgyi látogatása során Vasile Blaga fejlesztési miniszter, a Demokrata-Liberális Párt ügyvezető főtitkára a Ioan Lacatusu által aláírt, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányok Központ által készített, többek között Székelyföld ,,visszarománosításáról”, Hargita, Kovászna és Maros megye más megyékbe történő beolvasztásáról szóló tanulmány javaslatait. Az autonómiatörekvésekről szólva Vasile Blaga azt mondta, a decentralizáció mindent megold, ő ugyanakkora fokú autonómiát szeretne Székelyföldön, mint az ország más vidékein. Vasile Blaga a székely zászló parlamentben történő kitűzése ellen foglalt állást, hangsúlyozva, Románia egységes nemzetállam. /Farcádi Botond: Decentralizációt most vagy soha. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./