A határon túli magyarság akkor lehet sikeres, ha egységes, nincs látható indoka az új szlovákiai magyar párt megalakulásának – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. Az MTI azon kérdésére, hogy miben látja a különbséget a romániai és a szlovákiai magyarok politikai helyzete között, hiszen mindkét országban most már két tömörülés képviseli a magyar kisebbséget, Németh Zsolt azt mondta: Erdélyben most létrejött a magyar összefogás, amely nagyon komoly politikai sikert tudott felmutatni. Paradox módon éppen akkor mutatta fel sikerét az erdélyi összefogás, amikor létrejött az alternatív szlovákiai magyar párt – fűzte hozzá. /A határon túli magyarság akkor lehet sikeres, ha egységes. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

A magyar nyelv ismerete nyújtotta előny miatt menesztheti a Román Lottótársaság Szász Mártont, az intézmény Hargita megyei profitközpontjának igazgatóját. A vezető üzleti szempontokat helyezett előtérbe, amikor néhány alkalmazott munkaköri leírásában az előnyök közé belefoglalta a magyartudást. Noha az alkalmazásnál ez nem számított kizáró oknak, a lottótársaság vizsgálatot kezdeményezett. A Jurnalul National napilap diszkriminációt, visszaélést emlegetett. Megteszik a szükséges lépéseket, és ha kell, az igazgató mandátumát is visszavonják, állt a CNLR közleményében. A Román Lottótársaságnál közölték a Hargita Népével: „az idegennyelv-ismeret előnyt jelenthet bárki számára a társalgásban, ami viszont a munkaviszonyokat illeti, nem lehet bármilyen beosztásnál követelményként előírni azt”. A magyar nyelv ismeretét feltételként megszabó Kedves Imrét ezer lejre büntette tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), mivel a Hargita Megyei Közpénzügyek vezérigazgatója úgy hirdetett meg 12 állást a vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy kritérium volt a magyarnyelvtudás. /Mihály László: Kihúzta a lutrit a magyartudással. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Nem diszkriminált a Román Lottótársaság Hargita megyei profitközpontjának vezetője azzal, hogy előnyként tüntette fel néhány munkaköri leírásban a magyar nyelv ismeretét, állította Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. /Mihály László: Asztalos: nem diszkriminált a lottóigazgató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Befejezett színházépülettel, fedett nézőtérrel várja a mikházi Csűrszínház ez évi látogatóit, tájékoztatott a házi- és ötletgazda főszervező, Szélyes Ferenc színművész. Régi álma volt a nyári csűrszínház. Az álomból valóság lett, komoly támogatói akadtak. Most, hogy a Csűrszínházat elkészült, tovább álmodhat: következő terve egy kemping kiépítése a színház mögötti területen, hat-hét házikóval. Elsősorban színházi programokra gondolnak, de nem zárkóznak el a népzenei, a hagyományőrző rendezvények elől. Jövőre szeretnének színésztábort létesíteni, majd gyerek-önképzőtábort létrehozni. Szélyes Ferenc további nagy terve, hogy jövőre vagy azután Mikházán is be szeretne indítani egy, a kapolcsi Művészetek Völgyéhez hasonlatos nyári programot. Másik álma a saját, mikházi produkció létrehozása. Ennek első lépése már megtörtént: Bródy Sándor A tanítónő című darabját idén nyáron Mikházán mutatják be mint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Mikházi Csűrszínházi Társaság közös produkcióját. /Nagy Botond: Mikházi vendégváró(k). = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Folynak Erdődön Bakócz Tamás szobra felállításának munkálatai. Bakócz Tamás (1442–1521) dominikánus pap, egri majd esztergomi érsek, bíboros és konstantinápolyi pátriárka volt. Tiszteletére állítanak szobrot szülővárosában, Erdődön. Leleplezése június 21-én, a Jézus szíve búcsú napján lesz. Bakócz Tamást volt az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt rá, hogy pápává válasszák. A szobor megalkotója Gergely Zoltán készítette a Szatmárnémetiben levő Szent Erzsébet-szobrot is. /Sike Lajos: Csütörtökön kihelyezik Bakócz Tamás szobrát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Kolozsváron tartották a Kolozsvár a II. világháborúban címmel Benkő József hadtörténeti kiállítását. Benkő József elmondta, a kiállítás sikeres volt. Ezzel a kiállításával a második világháborúban elesett magyar katonáknak és a bombázások civil áldozatainak állít emléket, az idei 65 éves évforduló keretében. A megnyitóra az előadó tanárokon kívül több szemtanút is meghívtak, akik személyes beszámolót tartottak az amerikai bombázás szörnyűségeiről, amely Kolozsváron több ezer áldozatot követelt. A veteránok örültek, hogy végre valaki foglalkozik velük úgy, mint olyan személyekkel, akik a magyarságért harcoltak. Benkőnek a kolozsvári kiállítása a nyolcadik volt. Háromszor állított már ki Marosvásárhelyen, Nagyváradon egy alkalommal, Gyergyószentmiklóson, Mezőpaniton, és Cseresznyéspusztán szintén egy alkalommal. Minden egyes kiállításának más a témája és az összeállítása. Marosvásárhelyen bemutatta az egyenruhákat (magyar, német, román, orosz), katonai felszereléseket. Ezután nekifogott Partium felkutatásának, aminek a végén egy újabb kiállítást hozott létre Nagyváradon. A következő kiállítás helyszíne Gyergyóremete lesz, majd következik Szatmár, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Barót. Benkő József gyermekkora óta gyűjt. Később kezdte a komolyabb kutató munkát. Kerékpárral bejárta Maros megye többségében magyarlakta falvait, ahol felkereste a második világháborúban részt vett veteránokat, videóra rögzítette elmesélt élményeiket. Jelenleg a történelem szakot végzi, az egyetem elvégzése után hadtörténész szeretne lenni, de tudomása szerint Budapestre kell majd kiutaznia, hogy erre a pályára szakosodjon. Céljai közé tartozik egy veteránokról szóló riportfilm elkészítése, hagyományőrző egyesület létrehozása és egy önálló magánmúzeum megteremtése. /Sipos M. Zoltán: A vitéz hadtörténet-kutató. Interjú Benkő József másodéves történelem szakos hallgatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Esterházy Péter magyarországi író június 16-án Romániában megkapta a külföldi íróknak járó legrangosabb elismerést, az Ovidius-díjat. /Esterházy Péter rangos román irodalmi díjat kapott. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Kettős könyvbemutatót tartottak nemrégiben a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudomományi karán A (dráma)szöveg metamorfózisa. Kontaktustörténetek című, június 4–7. között tartott nemzetközi tudományos tanácskozás keretében. A Dráma – múlt, színház – jelen. Tanulmányok a dráma- és színháztörténet köréből /Partium Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó, Nagyvárad–Kolozsvár, 2009/ című kötetet (szerkesztette: Czibula Katalin–Emődi András–János-Szatmári Szabolcs) a veszprémi Pannon Egyetem professzora, Pintér Márta Zsuzsanna ismertette. Rámutatott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportja 1988 óta (háromévente) rendez nemzetközi tudományos tanácskozásokat, a legtöbbször ezeknek Eger adott otthont, 2006 augusztusában a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem vállalkozott a szervezésre, és, mint a kötet harminc tanulmánya is mutatja, eredményesen. (A konferencia címe Késő barokk és klasszicizmus a magyar színpadon volt, a létrejött tanulmányok tematikus és időköre ennél nagyobb.) /Egyed Emese, Tar Gabriella Nóra: Új könyvek a dráma – és színháztudomány köréből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Brüsszelben tervez képviseleti irodát nyitni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a határon túli magyarok érdekeinek képviseletére – közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a KMKF Állandó Bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatón. A KMKF üléséről Kovács Tibor, az állandó bizottság elnöke elmondta, hogy elsődleges céljuk a szeptemberre tervezett plenáris ülés előkészítése. Ezért megtárgyalták a KMKF szakbizottságai által elkészített stratégiai anyagokat a határon átnyúló gazdasági, közlekedésfejlesztési, mezőgazdasági együttműködés és külpolitikai koncepció kérdésköreiről. Ezeken kívül tárgyalnak még a határon túli magyarok oktatási helyzetéről is. Kovács Tibor hozzátette: az ülésen a Külügyminisztérium képviselőjétől arról kaptak tájékoztatást, hogy „hivatalos találkozóra kerül majd sor a román féllel”, arról, hogy a decemberi romániai kormányalakítás óta sorra bocsátják el a romániai állami irányítású hivatalok magyar nemzetiségű vezetőit. /KMKF-iroda Brüsszelben? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Kárpát-medencei magyar nyelvpolitikai stratégia kidolgozását javasolja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Állandó Bizottsága június 17-i budapesti ülésén elfogadott állásfoglalásában. A kisebbségi oktatási és nyelvhasználati ,,minimálstandarddal” kapcsolatos állásfoglalást, valamint a KMKF többi dokumentumát figyelembe véve a KMKF jogi albizottsága együttműködve az oktatási és kulturális albizottsággal dolgozzon ki egy általános Kárpát-medencei magyar nyelvpolitikai stratégiát – áll az elfogadott dokumentumában. A KMKF a magyar Országgyűlés konzultatív intézménye, olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek az állami szuverenitás és a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartásával, a jelenlegi államhatárok keretei között jelenthetnek megoldást a kisebbségpolitikai problémákra. Az Országgyűlés tavaly márciusban fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot, amelynek alapján a KMKF-t a parlament saját állandó intézményének tekinti. A szlovák parlament erre reagálva november 4-én hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, jelen esetben az Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a KMKF munkájában. A magyar és a szlovák külügyi bizottság február 25-i esztergomi együttes ülésén megállapodott abban, hogy a szlovákok átnyújtják jogi kifogásaikat a KMKF-fel kapcsolatban, s ezeket meg fogják vitatni. A szlovákok ezeket május 20-án eljuttatták a magyar félnek. /Magyar nyelvpolitikai stratégia kidolgozása szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

„Sajnos, a román alkotmány szövege kétértelmű, és lehetőséget ad a különböző értelmezésekre, ami árt a demokráciának” – jelentette ki Borbély László június 17-én Berlinben, ahol Parlamentáris rendszerek az egyesült Európában: Románia és Németország összehasonlítása elnevezésű konferencián vett részt. Módosítani kellene az alkotmányt abban az értelemben, hogy világosabb legyen az államelnök hatásköre, az alkotmány ne adjon lehetőséget az elnöknek hatásköre túllépésére – fejtette ki Borbély László. /Borbély: Módosítani kellene az Alkotmányt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Washingtoni tartózkodása második napján a román nagykövetségen szervezett ünnepi rendezvény keretében Tőkés László EP-képviselő felavatta a Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány által felállított Kommunizmus Globális Múzeumát. Az alapítványi projekt célja, hogy internetes felületen oktatási és ismeretterjesztő feladatot lásson el a volt vagy jelenlegi kommunista rendszerek túlkapásairól, a kommunizmus történetéről, filozófiájáról és örökségéről. Tőkés László református püspököt, európai parlamenti képviselőt a Truman–Reagan Szabadság-éremmel tüntették ki az Egyesült Államokban. A Truman–Reagan Szabadság-érmet korábban többek között Václav Havel, Lech Walesa, Tom Lantos és II. János Pál pápa kapta meg; a magyarok közül 2002-ben Orbán Viktor Fidesz-elnök. /Webes múzeumot avatott Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Van-e értelme az elmúlt hetekben elkezdett tiltakozássorozatnak, az utcai tüntetéseknek, az élőláncnak, melynek során a magyar közösséget ért jogfosztásra, az etnikai tisztogatásra, a székelyföldi megyék hátrányos megkülönböztetésére, anyanyelvű egyetem állami támogatásának hiányára, európai szellemű autonómiatörekvéseinkre hívják fel a figyelmet? A kormányzó pártoknak eszük ágában sincs betartani az etnikai arányosság elvét Székelyföldön. Lassan világossá vált az is, az államfői utasításra Székelyföldre látogató miniszterek fűt-fát ígérő nyilatkozataiból alig valósult meg valami, a pénzt jóformán csak a román többségű településeknek hajlandóak adni, mintha a régió tudatos elsorvasztása lenne a céljuk. Mindez egyértelművé tette, hogy hosszú távon csak az autonómia lehet az erdélyi magyarság megmaradásának a záloga. /Farcádi Botond: Hallassuk hangunkat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Aggódnak a Kovászna megyei demokrata-liberális politikusok a sorozatos ,,románellenes” támadások miatt. Elsősorban Antal Árpád és Tamás Sándor nyilatkozatait kifogásolták, akik ,,polgári engedetlenségre, azaz a törvények be nem tartására” bíztatják az embereket. Támadásai kereszttűzébe került Madalin Guruianu tanácstag is, aki fel merte emelni szavát a frissen kinevezett ifjúsági igazgató ellen. A magyarok mellé álló román politikusokat egyre gyakrabban érik támadások, SMS-ben, telefonon fenyegetik őket, hogy ha itt akarnak élni, törődjenek a maguk dolgával. /Farkas Réka: Román politikusok kifogásolják a polgári engedetlenséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Rendőrségi nyomozás indult az ifjúsági igazgatóság épületéről leszedett román zászló és a kitört zászlótartó miatt – közölte Dan Suciu, a D-LP ifjúsági szervezetének Kovászna megyei elnöke. Suciu kifejtette: az irodákat bérbeadó szervezet szerint a szél törte le a zászlótartót, szerinte azonban ez ,,az RMDSZ által támogatott magyar szélsőségesek akciója”. /Farkas Réka: ,,Merénylet” a román zászló ellen (Demokrata-liberális vádak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Vége felé közeledik az aláírásgyűjtési akció, amelyet az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kezdeményezett városi tanácsi határozattervezet benyújtása érdekében a román–magyar–német nyelvű köztéri feliratok kötelezővé tételéről a soknemzetiségű kincses városban. Mint ismeretes, a jogszabály szerint a szavazóképes lakosság 5 százalékának, tehát 14–15 000 kolozsvári felnőtt személynek az aláírása szükséges. /Ö. I. B. : Gyűlnek az aláírások a kolozsvári háromnyelvű feliratokért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Akár négy évig tartó bojkottot hirdettek a háromszéki román és magyar fiatalok a sztriptíztáncos hírében álló ifjúsági vezető ellen. Madalin Guruianu, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ifjúsági bizottsága elnökének hívására június 17-án közel félszáz román és magyar fiatal gyűlt össze, hogy tiltakozzanak. A háromszéki román újságírók egyike Madalin Guruianu szemére vetette, hogy „bedőlt az RMDSZ manipuláló szándékának, a magyarok mellé állt, és valójában politikai célokat szolgál az akciója”. Guruianu leszögezte: a választások előtt csak szemlélője volt a magyar ifjak tiltakozásának. Most viszont azért fogtak össze a román és magyar ifjak, mert elfogadhatatlan, hogy egy kétes erkölcsű személy, Ciprian Grosu vezesse az Ifjúsági Igazgatóságot. /Kovács Zsolt: Összefogtak a háromszéki román és magyar ifjúsági szervezetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A romániai átlagfizetések várhatóan idén is növekednek tíz százalékkal, de tízből négy személynek romlott az anyagi helyzete az elmúlt egy évben – derül ki a felmérésből. Hargita, Kovászna és Bihar sereghajtó megyék a bérek országos ranglistáján. A nagy többség Romániában a létfenntartással küszködik, a lakosság hatvan százaléka alig tudja fedezni kiadásait. Az országos fizetési ranglistából kiderül: a bukarestiek kétszer olyan jól keresnek, mint a Bihar és Hargita megyei polgárok. /Alulfizetett” magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Saját forrásból kell biztosítania a tanárok fizetését a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE), miután a minisztérium nem utalt át elegendő összeget a májusi bérekre. A BBTE-hez hasonlóan a kolozsvári műszaki, a mezőgazdasági és állatorvosi, az orvosi és gyógyszerészeti, valamint a művészeti és formatervezői egyetem sem kapta meg a bérek kifizetéséhez szükséges összegeket. /Pap Melinda: Pénz nélkül a BBTE. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Magyarországi támogatás szükséges a kárpátaljai magyar oktatás megmentéséhez – derült ki az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén, amelyen két kárpátaljai magyar oktatási szakértő adott tájékoztatást az ukrajnai helyzetről. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta, hogy Ukrajnában a magyar mellett a moldovai és a román kisebbség soraiban a legkevesebb a felsőfokú végzettségű. A 2004 óta tapasztalható egységes ukrán nemzetállami törekvések egyik következménye az, hogy Ukrajnában sem szótárakat, tankönyveket és tesztlapokat, sem szaktanárokat nem biztosítottak arra, hogy a magyar tanulók megfelelő szinten elsajátíthassák az ukrán nyelvet. A felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges emelt szintű érettségi vizsgákat ukránul, az ukrán anyanyelvűekkel együtt kell megírniuk a magyar tanulóknak. 2010-től csak ukrán nyelven lehet majd felvételizni Ukrajnában. Az „ukránosítási törekvések” miatt például a kárpátaljai magyar diákoknak magyar szakra ukrán nyelvből és egy nyugat-európai nyelvből kell felvételizniük – tette hozzá Orosz Ildikó, aki elmondta még, hogy a diplomák és tudományos fokozatok magyar-ukrán viszonylatban történő kölcsönös elismerése terén az ukrán fél túlzott szigora tapasztalható. /Ukránosítási törekvések Kárpátalján. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

A Kolozsvár-Tóvidéki Református Egyházközség által szervezett kiránduláson vettek részt június elején, számolt be Visky Péter lelkész, autóbusszal utaztak. Nagyszebennél megállították őket a rendőrök. Elkezdődött a háromnegyed órás rendőri molesztálás a jól ismert kommunista módon. Miért éppen ezen a napon utaznak? Az utazólista miért nem teljes (az egyik 2 éves kisleány belázasodott, és szülei korábban hazavitték) stb. Mindez rekkenő hőségben zajlott, nem civilizált hangnemben. /Visky Péter, lelkész: Gyanakvás és rosszindulat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 20. évfordulóján az m1 egész napos műsorfolyamot szentelt a húsz évvel ezelőtti, mondhatni a nemzet egészét megmozgató történelmi igazságszolgáltatás megidézésének, közte Orbán Viktornak akkor, 1989-ben elmondott megrendítő beszédével. Orbánnak volt bátorsága több százezres tömeg előtt kimondani, hogy a szovjet hadsereg hagyja el Magyarországot.,,Ha hiszünk a magunk erejében – mondta a szónok –, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől ‘56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának azonnali megkezdéséről. ” Az Orbán-beszéd indító passzusa is kimosódott a közemlékezetből: ,,Mi értetlenül állunk az előtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói. Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy mintegy szerencsehozó talizmánként – megérinthessék ezeket a koporsókat. ” A húsz évvel ezelőtti tisztességadás teljes terjedelmében való megismétlése arra is alkalmat teremtett, hogy azt egybevessük a húsz év utáni kordonos koszorúzásokkal, melyek éppen a legilletékesebbet, a népet rekesztik el a megemlékezés lehetőségétől. Ez viszont azt is jelzi, hogy a hatodik koporsóban valóban eltemették az azóta eltelt húsz évet. Viszont a kordonbontó tévés közvetítés is jelzi, hogy lehet – lesz – feltámadás, hangsúlyozta a cikkíró. /Sylvester Lajos: Kordonbontó feltámadás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

A politikai stratégiával foglalkozó ülésekre nem kívánja meghívni Bokros Lajost az Európai Parlament (EP) magyar néppárti küldöttség – közölte Brüsszelben Szájer József, a delegáció vezetője. Bokrost az MDF színeiben választották EP-képviselővé. Az MDF az Európai Néppárthoz tartozik, miként a Fidesz is, így merült fel a kérdés, hogy Bokros részt vesz-e majd a fideszesek rendszeres tanácskozásain. A Fidesz tizennégy helyet szerzett az új összetételű EP-ben. Szájer elmondta, hogy üléseiken rendszeresen részt vesznek majd a határon túli magyarok megválasztott EP-képviselői, Romániából hárman, Szlovákiából ketten. /Kirekesztik Bokrost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Tavaly szeptemberben Magyarországon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy vagyonvédelmi cég után nyomozott, amely „saját titkos hálózatot hozott létre” és törvénytelen eszközökkel államtitoknak minősülő információkhoz is hozzájutott. – Az ügyben Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere viszi a prímet. Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori titokminisztere bejelentette, hogy az ügyben hivatali hatalommal való visszaélés miatt az ügyészséghez fordulnak. Kifogásolta, hogy Szilvásy György azzal vádolt egy vállalkozót, hogy politikusok és a Fidesz megbízásából adatokat gyűjtött. /Lokodi Imre: Magyar adatgyűjtés: körkörös feljelentések. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Tizenegyedik századi lakóházra bukkantak a dévai múzeum régészei Piskitelep határában. Lakóház maradványai kerültek napvilágra, kerámiaedények, cserépdarabok, illetve egy házi kemence fala. A lelet nem lepte meg a régészeket, hiszen nem egészen egy kilométerrel arrébb, a Maros partján ugyanabból a korból származó temető van. A lelet a késő tizenegyedik századból, Szent László (1077–1095) magyar király idejéből származnak. /Chirimiciu András: Régészeti lelet Piskin. Felszínre hozott középkor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

A XV–XVI. században épült középkori kutat tártak fel a régészek a temesvári Hunyadi kastély udvarában, közvetlenül a nemrég feltárt, eddig ismeretlen belső torony szomszédságában. Kopeczny Zsuzsa, a feltárásokat irányító régész elmondta, a több mint két méter átmérőjű, mintegy négy méter mély kút alján ma is ott a forrás, gyakorlatilag működőképes. A Bánát Múzeumnak otthont adó Hunyadi-kastély alapjainak és falainak megerősítését célzó munkálatok során kerültek felszínre a középkori falmaradványok. /Pataki Zoltán: Ötszáz éves kutat tártak fel a Hunyadi-kastély udvarában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

Ezer ember, az itteni svábok vándoroltak Németországba Krasznabéltekről, ez jelentősen meghatározza a közösség életét. Dr. Ágoston Ferenc plébános elmondta, hogy 275 családból, mintegy 600 lélekből áll a római katolikus egyházközség, 47 év az átlagéletkor. A híveknek körülbelül a fele jár rendszeresen templomba. Jelenleg nagyon sokan „kétéltűek”: télen Németországban, nyáron a szülőfaluban tartózkodnak. Több éve július első vasárnapján a kultúrotthonban megrendezik az egyházközségi napot, amelyen az óvodások, ifjak, cigány tánccsoport, fúvószenekar és az énekkar is fellép. A gyülekezeten belül működő nőszövetség szociális, karitatív munkát végez: az asszonyok az idős, egyedülálló személyeket látogatják meg. /Fodor István: Krasznabéltek: negyvenhét év az átlagéletkor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 18./

Gyimesi Éva azt látja a megkapott megfigyelési jelentésekből, hogy a Szekuritáténál példás volt az információs hálózat szereplőinek együttműködése. Ezt példázzák az 1989. június 24-től október 7-ikéig született dokumentumok. Gyimesi Éva („Elena”) és Doina Cornea („Diana”) jó kapcsolatban voltak. Florian Oprea ezredes megbízta a „Stelian” fedőnevű ügynököt, hogy bírja rá a két célszemélyt arra, hogy a jövőben ne találkozzanak. Tőkés István teológiai tanárt /”Professzor”/ kompromittálni kell, meg kell akadályozni, hogy a dolgozatai, valamint leányának, Tőkés Eszternek a dokumentumfilmje kijuthasson Nyugatra. Szabó Tibi informátornak is figyelmeztetni kellett a célszemélyt /Gyimesi Évát/, ugyanígy Lászlóffy Aladárnak és Gáll Ernőnek is, hogy ne barátkozzon Doina Corneával. – „Stelian” ügynök túlbuzgóan teljesítette feladatát, részletesen beszámolt a szekus ezredesnek. /Gyimesi Éva: Mintaszerű együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Közel három esztendeje jött a hír: Szilágyi Domokos (1938–1976) költő együttműködött a Szekuritátéval. Majdnem mindenki tényként kezelte ezt, pedig azóta sem bizonyította be senki az állítás igaz voltát. Stefano Bottoni ifjú történész a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) levéltárában kutakodva három megfigyelési dosszié alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Balogh Ferenc fedőnevű ügynök azonos Szilágyi Domokossal. Bottoni felvette a kapcsolatot Szilágyi élettársával, Nagy Máriával, a költő életben levő öt testvére közül egyedül Szilágyi Kálmánnal tárgyalta meg az ügyet. Hárman közleményt adtak ki ,,Szilágyi Domokosnak a Szekuritátéval folytatott kapcsolatáról”. Ez a Helikon irodalmi folyóirat 2006. szeptember 25-i számában jelent meg. Nem ismert, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e az állambiztonsággal 1959 és 1964 között, valamint 1965 után. Kérdés, hogy a hálózati dosszié mellett Szilágyi Domokos megfigyelési dossziéval is rendelkezett-e. Vagyis egyidejűleg megfigyelő és megfigyelt is lehetett. A legsúlyosabb kérdés az együttműködés minősítése. Szilagyi Dominic nyilvántartásba vételéről 1963. május 30-án határoztak, mégpedig ,,magyar nacionalisták” címszó alatt úgynevezett ,,problémás” dossziét (dosar problema) nyitottak június 12-én. Szilágyi Domokost néhány hónapos bukaresti ,,aktív” megfigyelés után 1963. szeptember 2-ától a ,,passzív” megfigyeltek közé sorolták. 2006-ban egy Szilágyi-dosszié állt a kutatók rendelkezésére. Szekeres Attila most kapott választ a CNSAS-tól 2006-ban írt levelére, melyben arról érdeklődött, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e a Szekuritátéval. A válasz azt tartalmazza, hogy a törvény értelmében nem áll módjukban válaszolni. Nagy a történész felelőssége. Ki volt a Balogh Ferenc fedőnevű ügynök? Nem lehet tudni. Lehetett bárki, akár Szilágyi Domokos is. /Szekeres Attila: Hol vannak a bizonyítékok? (Szilágyi Domokos és a Szekuritáté). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Egy temesvári színész és egy ugyancsak temesvári író, újságíró jelentett 1988-ban a bánsági városban működő és az akkorit hatalom ellenérzését kiváltó Dsida-estekről – derült ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) által Gazda Árpád, a Krónika napilap újságírójának kérésére kiadott dokumentumokból. A megfigyelési dosszié szerint Oberten János írót, újságírót és Mátray László színművészt takarja az „Oláh” illetve a „Costin Alexandru” fedőnév. Oberten és Mátray a Krónikának nyilatkozva tagadták, hogy besúgók lettek volna. Az 1989 előtt hosszú ideig megfigyelés alatt tartott Gazda Árpád Könczei Csilla Szekus blogján számolt be dossziéjának részleteiről. Az újságírót értesítette a CNSAS arról, hogy kérésére azonosították a Szekuritáté két ügynökét. Oberten János határozottan cáfolta, hogy a Szekuritáté besúgója lett volna. „Már kamaszkoromban politikai elítélt voltam, tehát a rendszer szemében megbízhatatlan elem. Egyetemre sem vettek fel, újságoknak sem dolgozhattam. Biztos vagyok benne, hogy nem voltam jelen ezeken az esteken” – részletezte. „Ha valaki – hozzám hasonlóan – 12-14 évesen leült volna a két évet különböző politikai börtönökben, akkor talán meglenne az erkölcsi joga ilyeneket állítani” – zárta a beszélgetést Oberten János. „Elutasítok minden hasonló rágalmazást, nem ez az első alkalom, amikor Gazda Árpád ezt csinálja. Korábban egy román lapban rágalmazott meg, most pedig a saját lapjában teszi” – nyilatkozta Mátray László temesvári színművész. A CNSAS dokumentuma szerint Mátrayt 1975. április 24-én szervezték be a Szekuritáté ügynökei sorába. A Szekuritáté elemzéseiben rendszeresen szerepel a Temesvári Magyar Színházban tevékenykedő Costin Alexandru ügynökre való hivatkozás. /Lázár Lehel: Író és színész jelentett a Szekuritáténak a Dsida-estekről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Mind Magyarországon, mind Romániában húsz éve zajlik a kommunista rendszer besúgóinak meghurcolása. Politikai meg bosszúállási célokból időnként előkerülnek listák, ilyen-olyan kartonok, titkos ügyiratok, írta Krebsz János. Lehet ennél mélyebbre süllyedni? Alázhatók-e még jobban egy elvont erkölcs nevében a bűnbakok, az egykor beszervezettek? – kérdezte. A cikkíró szerint a bizonyítékok egy része megsemmisült, másik részét meghamisították, a harmadik mennyiség bármikor elővehetően zsarolási célokat szolgál. Néha úgy látszik, mintha mozgatná valami titkos erő a szálakat. Közben miniszterelnöknek megválasztják az egykori ügynököt. Magyarországon egy elszánt kutatócsapat azt állítja, hogy a pártállam óta alig változtak a szolgálatok, tovább élnek egykori struktúrák, titkosak az iratok – az egyetlen megoldás a teljes nyilvánosság lenne. Most hirtelen előkerült a rendszerváltás szimbolikus fordulatának tekinthető Nagy Imre-temetés beszervezett ügynökeinek száznyolcvan fős listája. Van köztük sztárügyvéd, újságíró, az akkoriban alakuló pártok aktivistái, meg a történelmi pártok olyan személyisége, akiből például az új, demokratikus parlament korelnöke lett. Mi a mostani akció magyarázata? Krebsz nem érti. /Krebsz János: Erkölcsi relativizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./