Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

„Jogunkban áll követelni, hogy a magyar nyelv legyen hivatalos nyelv Erdélyben, ott, ahol igénylik, a régióban élő románoknak pedig illene megtanulniuk magyarul” – jelentette ki kampányzáró sajtótájékoztatóján június 4-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Szerinte a magyarság érdekképviseletét felvállaló, mandátumhoz jutó európai parlamenti képviselőknek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét nemzetközi fórumokon is ismertessék. Tőkés újra hangsúlyozta: etnikai tisztogatásként is felfogható a román kormány által beindított politikai akció, amelynek során menesztették a közintézmények éléről az előző kormány által kinevezett vezetőket, közöttük a székelyföldi megyék magyar nemzetiségű intézményvezetőit. Az erdélyi magyarság képviselői fel kell hogy hívják az Európai Unió figyelmét mindezekre a problémákra. „Rajtunk, romániai magyarokon múlik, hogy nemzeti felszabadulásunk és közösségi önrendelkezésünk ügyét miként leszünk képesek érvényre juttatni és képviselni az Európai Parlamentben, hogyan tudunk küzdeni az újra feltámadó nacionálkommunizmus, a kisebbségellenes intolerancia, az etnikai diszkrimináció, az emberi méltóságunkban sértő magyarellenesség ellen” – hangsúlyozta Tőkés László. /Gyergyai Csaba: Tőkés: hivatalosítani a magyart. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./ Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás listavezetője június 4-én kijelentette: „Jogunk van arra, hogy Erdélyben hivatalos nyelvvé váljon a magyar nyelv. Ha mi kénytelenek vagyunk megtanulni a román nyelvet, a románokhoz is méltó volna, ha megtanulnának magyarul azokon a vidékeken, ahol a magyar lakosság nagy számban él, és ahol esedékes, a magyarnak hivatalos nyelvvé kellene válnia. ” /A románoknak meg kell tanulniuk magyarul. ” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Romániában egyre kérdésesebbé válik a jogállam léte – állapította meg Winkler Gyula, EP-képviselő, a közel egy hónapos kampánykörútján tapasztaltakra utalva. Az egyik nagyon aktuális panasza az erdélyi magyarságnak az intézményvezetők körében történő etnikai „tisztogatással” kapcsolatos. Általánosabb, de hasonlóan súlyos probléma országszerte az igazságszolgáltatás sántikálása, a vállalkozót, mezőgazdászt egyszerű polgárt egyaránt fojtogató bürokrácia. /Gáspár-Barra Réka: Winkler megkérdőjelezte Románia jogállamiságát. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint, „ha a magyar választók nem mennek el tömegesen szavazni, széthull az RMDSZ-EMNT egyezség”. Az RMDSZ csíkszéki szervezete levelet küld a megye magyar lakosságának, a magyar polgármestereknek és helyi tanácsosoknak, amelyben felkérik őket, menjenek el szavazni, és támogassák a magyar összefogás listáját. /Széthullhat az RMDSZ-EMNT egyezség? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

„Itt a Kárpát-medencében, itt Erdélyben most a rendelt idő az összefogás idejét jelenti. Nagyon fontos, hogy garancia legyen arra: a magyarok ügyeit a magyarok saját maguk fogják intézni az anyaországban, Erdélyben, Székelyföldön, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken, mert ehhez jogunk van. Az autonómia az egyetlen garancia, amely képes ezt megadni a számunkra. Az összefogás, amely most létrejött, a legfontosabb magyar ügyet, a Kárpát-medencében mindenhol kiépítendő magyar autonómia ügyét állítja a középpontba” – írta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke üzenetében. /Orbán Viktor üzenete az Európa-parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Dr. Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok az Erdélyi Református Egyházkerület híveihez intézett felhívásában szeretettel kértek minden szavazati joggal rendelkező református egyház-tagot, hogy június 7-én vegyen részt a választáson és szavazatával járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar képviselők minél nagyobb számban nyerjenek mandátumot. /Az Erdélyi Református Egyházkerület híveinek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete megtartotta tisztújító közgyűlését. Az ülésen jelen volt Simon Csaba informatikus, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető elnöke, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, valamint Bakó Ernő mérnök, a Kolozs megyei szervezet titkára. A városi szervezet új elnöke Keizer Róbert mérnök-vállalkozó lett, alelnök dr. Szász Csaba a Kolozsvári Műszaki Egyetem tanára, valamint elnökségi tagok Székely János gépészmérnök, Felméri Cecília egészségügyi asszisztens, Horváth Zoltán fizikus, Orbán Gyula nyugdíjas, és ifj. Székely János építészmérnök. Gergely Balázs, az MPP-kongresszust követően lemondott elnöki tisztségéről a gyűlésen történtek miatt. /Tisztújítás az MPP kolozsvári szervezetében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Ebben a választási kampányban nem lehetett megkerülni azokat a kérdéseket, amelyek az emberek mindennapjait súlyosan érintik, hiszen a kormány nap mint nap olyan döntéseket hoz, amelyek nem a közösségek érdekét szolgálják, különösen gazdasági válság idején, szögezte le Kelemen Hunorral, az RMDSZ EP-választási kampánykoordinátora. /Lokodi Imre: Az összefogás már fél győzelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Minél fontosabb tényezővé kezd válni az EU, annál nehezebben lehet mobilizálni az uniós polgárokat, beleértve az újonnan felvett közép- és kelet-európaiakat a választásra. Romániában az EP-választásokra a lehető legalkalmatlanabb pillanatban kerül sor. A novemberi parlamenti választások után fél évvel a populista mellébeszéléssel előnyre szert tevő pártok további megszorításokra kényszerülnek. Az állami intézmények magyar vezetőinek leváltása elleni tiltakozás az RMDSZ oldalán valóban az összefogást, egységet erősíti, másfelől viszont szintén hozzájárulhat a román nacionalista szavazótábor aktivizálásához. – A legnagyobb bizonytalansági tényező a közöny. /Székely Kriszta: Összefogás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Szavazásra buzdítottak erdélyi magyar közéleti személyiségek. Jenei Imre nagyváradi sportszakember, labdarúgóedző fontos állampolgári kötelességnek tartja a szavazást. A nagyváradi Jakobovits képzőművész házaspár úgy nyilatkozott: az utóbbi időben csalódtak a politikában, mégis minden alkalommal elmennek szavazni. „Húsz éve vezetem a Barabás Miklós Céhet, azóta próbálunk létrehozni egy erdélyi magyar kortárs művészeti múzeumot. Mindenkihez fordultam már, de senki nem segített” – panaszolta Jakobovits Miklós festőművész. „Nem elég, ha az ember csak sóhajtozik, tenni is kellene valamit” – mondta. Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója még nem tudja, hogy az urnák elé járulhat-e vasárnap, mivel lehet, hogy sürgősen az Egyesült Államokba kell utaznia. Ha idehaza lesz, a neves színházi szakember feltétlenül élni fog szavazati jogával. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója támogatja a Magyar Összefogás listáját. Böjte Csaba ferences szerzetes rendkívül fontosnak tartja, hogy szavazatával támogassa az RMDSZ– EMNT közös listáját. „A társadalom felelős tagjai minden alkalommal elmennek szavazni, hogy később joguk legyen megszólalni, ha valami nem tetszik” – nyilatkozta László Noémi költő. Fontosnak tartja a Magyar Összefogás listájának támogatását, valamint az RMDSZ–EMNT együttműködésének folytatását Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese is. /Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Nagy Orsolya, Pengő Zoltán: Szavazni hívnak az erdélyi magyar közéleti személyiségek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

A sepsiszentgyörgyi prefektúra elől már négy ízben eltűnt az RMDSZ által készített „Ebben az intézményben magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyászkeretes tábla, a kezdeményezők június 4-én újra elhelyezték a pannót, ezúttal odaláncolták. „Ebben a hivatalban lopnak a románok, hiszen a prefektus úr ellopta több alkalommal ennek a táblának az elődjét” – fejtette ki Tamás Sándor megyei tanácselnök, miközben rátette a lakatot a láncra. Tamás Sándor figyelmeztetett: „az intézményekben, ahonnan eltávolították a magyar vezetőket, elkezdték fénymásolni a dokumentumokat, amelyeket a pártszékházakban elemeznek, hogy fogást találjanak a székelyföldi magyarokon”. A háromszéki RMDSZ vezetők prefektúra előtti sajtótájékoztatóján hirtelen megjelent Dan Suciu fiatal demokrata-liberális politikus és indulatosan kezdte fejtegetni, hogy a volt magyar prefektus, György Ervin törvénytelenségeket követett el. „Hazudik!”, szóltak be neki a jelenlevő magyar elöljárók. Suciu kifejtette: pártja a közhivatalnokok hatóságánál jelenti fel György Ervin volt kormánybiztost, és kérik leváltását az alprefektusi tisztségéből. Ezt követően kérdőre vonta Antal Árpádot és Tamás Sándort, amiért munkaidejükben minden reggel a prefektúra elé vonulnak tiltakozni, ahelyett, hogy utak építésével foglalkoznának. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy ő miért nincs munkahelyén. /Kovács Zsolt: Indulatok Székelyföldön. Utcai összeszólalkozás Háromszéken a PD-L- és RMDSZ-vezetők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a német, a cseh és a szlovák szocialisták az Esztergomban tett kijelentéseivel kapcsolatos reakcióikkal mintha az MSZP-t kívánnák segíteni az EP-választáson. „A német szocialisták, a cseh szocialisták meg a szlovák szocialisták úgy gondolják, hogy nem jó nekik, ha a Fidesz nagyon jól szerepel Magyarországon. Mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy – ha lehet – egy-két mandátumot tőlünk áttereljenek a magyar szocialistákhoz. Egy európai szintéren zajló néppárti kontra szocialista küzdelem is zajlik” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. A pártelnök szerint a szórakoztatóipar műfajába tartozó kampányesemény az, hogy a szlovák parlament rendkívüli ülést tartott június 3-án, ezt megelőzően pedig cseh és német vezető politikusok is kifejezték aggodalmukat az esztergomi beszéd miatt. (A Fidesz elnöke a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával május 23-án, közösen tartott választási nagygyűlésen úgy fogalmazott: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben.) Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a mérsékelt erőknek nem szabad kétségbeesniük, ha azt látják, hogy a szélsőségesek előretörnek. A szélsőjobboldal erősödése azonban azt jelzi, hogy a néppárt valamit rosszul csinál – tette hozzá. A Fidesz elnöke mellett foglalt állást Bajnai Gordon miniszterelnök is. „Méltatlan megjegyzésekkel” illették szlovákiai politikusok Orbán Viktort, a Fidesz elnökét – jelentette ki Bajnai. „Nem igaz, amit az egyik szlovákiai kormánypárt vezetője mondott, (...) Orbán Viktor nem neofasiszta politikus” – mondta a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy ezeket a kijelentéseket mindenkinek vissza kell utasítania. /Orbán: szórakoztatóipari előadás Pozsonyban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Aki magyar, annak fáj Trianon, mint ahogy fáj Mohács, Világos vagy a Don-kanyar, és egyáltalán minden olyan esemény, ahol vérzett a nemzet – jelentette ki egyik résztvevő június 4-én, a csíkszeredai magyar konzulátus előtt rendezett megemlékező ünnepségen, a trianoni békeszerződés aláírásának 89. évfordulóján. Ahogy kimegyünk Madéfalvára megemlékezni a Siculicidium áldozatairól, úgy kötelességünk megemlékezni a magyar nemzet szétdarabolását jelentő szerződés aláírásának napjáról is, hangoztatták a Trianon-megemlékezés szervezői. A konzulátustól a Szabadság térre kígyózó pár száz fős, „Vesszen Trianon!”-t kiáltó tömeget békésén kísérték végig a csendőrök. A megemlékezők megnézték a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái által bemutatott performanszot, amint keresztre feszítik Nagy-Magyarország térképét. /Hompoth Loránd: A magyarnak fáj Trianon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

Hosszú percekig tartó harangzúgással kezdődött június 4-én a sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezés, több száz gyászszalagos volt jelen. A Magyar Polgári Párt által évek óta az egykori országzászló helyén szervezett rendezvényen ezúttal az RMDSZ helyi vezetői is részt vettek. A trianoni döntés kapcsán bűnöst nem keresünk, ám az akkor megígért önkormányzati jogokat követeljük – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Az Erdélyi Magyar Ifjak szónoka, Simon Lehel a második Trianonra, 2004. december ötödikére emlékeztetett, majd hangsúlyozta, hogy az unió nem, csakis az autonómia jelenti a valós megoldást. Albert Álmos szenátor leszögezte: az RMDSZ a határok fölötti nemzetegyesítésnek, az európai integrációnak vetette alá politikáját. Máthé Sándor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében tizenkét pontos petíciót olvasott fel. Az autonómia kivívása, a kettős állampolgárság idő kérdése – mutatott rá a megemlékezés díszvendége, Kiszely István történész professzor. Bálint József alpolgármester, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke a magunkba vetett hitről beszélt, amellyel ezt a földet a magunkénak tudhatjuk. /Ferencz Csaba: Jogaink követelésével kell fellépnünk (Trianoni megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

Június 4-én Kovásznán megkondultak a magyar felekezetek templomainak harangjai, mindössze maroknyi ember vett részt venni a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója alkalmából, a Magyar Polgári Párt kovásznai szervezete által rendezett megemlékezésen. /Bodor János: Maroknyian Kovásznán (Trianoni megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete június 4-én a kézdiszentkereszti Trianon-emlékműnél emlékezett meg a békediktátum aláírásáról. A gyászos eseményt Rózsa Balázs elevenítette fel. /Iochom István: Vármegyések Kézdiszentkereszten (Trianoni megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

A trianoni békeszerződés a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája, melynek okait azonban figyelembe kell venni ma is – mondta Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti (EP) választási listájának június 4-én. Minden magyar állampolgár számára ez egy súlyos nemzeti trauma, mindannyian érezzük, hogy ez a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája – mondta a liberális politikus. „Csak olyan ország lehet stabil és biztonságos, amelyik toleráns, lehetőséget nyújt a kisebbségek számára önazonosságuk megőrzésére” – vonta le a békeszerződés máig ható konzekvenciáit a politikus. Véleménye szerint: Trianon meghaladásának egyetlen korszerű európai útja van, az Európai Unió, ahol a határok elveszítik a jelentőségüket. /Trianon a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Mintegy száz kézdisárfalvi és ozsdolai, valamint magyarországi vállalta azt, hogy az Ozsdolától 15 kilométerre, embert és autót próbáló út megtétele után Vrancea megye határánál tavaly állított katonai síremléknél emlékezzen a trianoni békediktátumra. A Nagy Musát szomszédságában található keresztnél június 4-én Páll István, az ozsdolai Láros közbirtokosság vezetője, valamint Kádár Sándor sárfalvi plébános emlékezett „a mohácsi vésznél is nagyobb veszteséget jelentő döntésre”. Mint hangoztatták, a magyarság többsége szívében-lelkében továbbra is egy nemzet részét képezi, „a nemzetromboló politika és az önös érdekek fölött”. /Emlékezés Trianonra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Román állampolgár vagyok, a szívem magyar, a lelkem pedig cigány, jelentette ki Gábor Lali azon a beszélgetésen, amelyre a TIFF Magyar napján került sor Kolozsváron a Bánffy-palotában. A Lakatos Róbert által rendezett Bahrtalo! című versenyfilm két szereplője, Gábor Lali és Boros Loránd, a rendezővel együtt vett részt a találkozón, ahol bemutatták a film DVD-változatát, illetve François Bréda: Lali lakomái című kötetét. A két kiadványt egy „csomagban” forgalmazza a Gaudeamus könyvesbolt. /(köllő, ferencz): Bahrtalo-lakoma és gulyásos kínai védelem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Benkő József történelem szakos egyetemi hallgatónak a második világháborús relikviákat tartalmazó magángyűjteményéből nyílt kiállítás Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. /(N. -H. D.): Hadtörténeti kiállítás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Jóváhagyta a perújrafelvételi kérelmet a legfelsőbb bíróság az 1958-ban politikai okok miatt kivégzett Szoboszlay Aladár katolikus pap ügyében. Az ügy újratárgyalása Kolozsváron lesz. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, aki Szoboszlay testvérének felkérésére vállalta a jogi képviseletet, elmondta: a legfelsőbb bíróság döntése értelmében a kommunista katonai törvényszéken Szoboszlay ellen „koncepciós eljárás keretében” felhozott bizonyítékokat most újra kell vizsgálnia a kolozsvári táblabíróságnak. /Jóváhagyott perújrafelvétel a Szoboszlay-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Józsa Miklós a nagyenyedi Áprily-estek lankadatlan szervezője a 225 éve, 1784. ápr. 4-én született Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudósra, őshazakutatóra, a tibetológia megalkotójára és nem utolsó sorban a Bethlen kollégium legnevesebb véndiákjára emlékezett. Krizbai Jenő a kollégium történelem tanára Kőrösi életét és életművét átfogó előadást tartott, kitérve Bernard le Calloc’h és Szilágyi Ferenc Kőrösi-kutatókra is. Emlékeztek Jakabos Ödön kézdivásárhelyi fiatalemberre, aki végigjárta Kőrösi útját, majd könyvet is írt (Indiai útinapló), és sok erdélyi város után, tanítóképzős tanulók meghívására Nagyenyedre is ellátogatott. Akkor a kollégiumban nem fogadták, így a városi parkban találkozott Borbáth Károly akkori könyvtárossal és a diákokkal. /Bakó Botond: Nagyenyedtől a Himalájáig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Tündérek, lidércek, hajdani fejedelmek és a nép egyszerű fiai elevenednek meg és művelnek csodás dolgokat Cseh Gábor Székelyvilág című könyvében, melyet június 2-án mutattak be Marosvásárhelyen a Bernády Házban. Moldován Orsolya színművésznő részleteket olvasott fel a 90 mondát tartalmazó gyűjteményből. A szerző a 70-es években barátjával kerékpárral bejárta Székelyföldet. Útközben vár- és templomtörténeteket, kapufeliratokat gyűjtöttek. Székelyföldi vándorútjairól mondákkal, legendákkal felpakolva tért haza. A Romániai Magyar Szó a kilencvenes évek elején sorozatban közölte az általa gyűjtött mondákat. /Nagy Székely Ildikó: Csodatermő Székelyvilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Immár nyolcvanadik alkalommal rendezik meg Magyarországon az Ünnepi Könyvhetet, mely Európa legnagyobb hagyományra visszatekintő ilyen rendezvénye. A korábbi évekhez hasonlóan idén is jelentős könyvanyaggal vesznek részt a könyvhéten az erdélyi magyar kiadók. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó főleg szépirodalmi köteteket visz a könyvhétre. Az újdonságok mellett a nyolcvan éve született marosvásárhelyi drámaíró, Székely János három színművét gyűjtötték egybe: a Protestánsok, a Caligula helytartója és a Mórok című drámákat. Bajor Andor paródiáit, szatíráit a Füstöl az acélkalapács című kötetben adták ki. Az idén hetvenéves Lászlóffy Csaba A waterlooi ganajtúró bogár című kötete közel 150 verset tartalmaz, ott lesz Egyed Emese Szabadító versek című versgyűjteménye is. Magyar Zoltán, az MTA néprajzkutató intézetének munkatársa, Szilágysági dekameron címmel egy szilágysámsoni térfás, népi elbeszéléseket tartalmazó kötetet állított össze. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Balla Zsófia, Kenéz Ferenc, Kozma Mária, Pomogáts Béla és Sarány István köteteivel lesz jelen, továbbá a Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási dosszié. 1987–1989 című kötetével, Ambrus Imre Színek és helyszínek Alfalutól Budapestig, Hegedűs Imre-János: Benedek Elek (monográfia), valamint Molnár Gusztáv Volt Európának egy különös tartománya című munkájával. A Korunk – Komp-Press Kiadó kínálatában van Kántor Lajos Hazatérő képek – Barcsaytól Vinczeffyig című könyve, a kiadó Ariadné Könyvek című sorozatának ötvenedik darabja Visky András Megváltozhat-e egy ember című könyve. A kolozsvári Koinónia Kiadó széles kínálattal érkezett a könyvhétre, a már ismert szerzőik mellett első kötetes munkatársaikat is bemutatják. Máté Angi első kötetes szerző Mamó című könyvével „berobbant az irodalmi életbe”. A szintén kolozsvári Polis Könyvkiadó könyvújdonságként közös dobozban, Gy. Szabó Béla fametszeteivel illusztrálva, két kis Reményik-kötetet ajánl: a Sóhaj a mindenségért címet viselő versválogatást és a Vércsöppek a hóban című, eddig meg nem jelent prózai alkotásokat tartalmazó könyvet. Emellett a kiadó régebbi könyvei közül is többet megtalálhatnak majd az érdeklődők, úgy mint Gaal Görgy Képes Kolozsvár című könyvét, valamint Murádin Jenő művészettörténész A kolozsvári Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János című könyvének fotókkal gazdagított újrakiadását. A Benkő Levente gondozásában megjelent Az őszinteség két napja című könyv az 1956. szeptember 29–30-i kolozsvári gyűléssorozat jegyzőkönyveit tartalmazza. A könyvhéten két standon szerepel az erdélyi kínálat, az egyiken a Gokart, a Komp-Press, a Pro-Print és a Mentor állít ki, a másikon pedig a Kriterion, a Koinónia és a Polis könyvei szerepelnek. /Erdélyi kiadók a magyarországi könyvhéten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Élesen bírálta a bankokat Traian Basescu államfő, aki szerint a pénzintézetek túl magas szinten tartják a hitelkamatokat, és nem segítik elő a hitelezés fellendítését. Basescu szerint, ha a bankok továbbra is ragaszkodnak a magas hitelkamatokhoz, akkor a kormánynak alternatív hitelezési megoldásokat kell találnia. /Basescu a bankokat bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

A magyar képviselők az Európai Parlamentben egy 13-15 milliós nemzet érdekeit képviselik, a teljességnek ez az igénye nem követi szolgaian a trianoni határokat – mondta az MTI-nek adott interjújában Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Magyar Összefogás választási listájának vezetője. Emlékeztetett: a nemzetrészeket egykor elszakították egymástól. Ezért szerinte bármely magyar európai parlamenti képviselő – aki egy adott ország küldöttségében foglal majd helyet – úgy érezhetné: a magyarságnak csupán egy részét képviseli. Utalva arra, hogy Szlovákiában nacionalistának bélyegzik Orbán Viktort, a püspök megállapította: „Bagoly mondja verébnek... ”. „A brassói magyaroknak például kampányom során azt mondtam: brassói magyarokként legyenek tudatában annak, hogy egy 13-15 milliós nemzet tagjai, ilyen értelemben nem kisebbségi közösséget alkotnak, hanem egy nemzet közösségének a részei”. „Le kell bontanunk a bennünk lévő határokat” – mondta Tőkés, aki szerint az emberek lelkében kell megvalósítani az egymástól elszakított nemzetrészek összetartozását, és akkor – mint fogalmazott – első fokon már végbemegy a nemzetegyesítés egy olyan Európában, amelyben a határok lebomlanak, és amelyben a magyarok európai polgárok, tehát még szélesebb körű az identitásuk. „Azok vádolnak minket nacionalizmussal, akik bennünket, mint nemzetet továbbra is szétdarabolva akarnak látni, és felmegy a vérnyomásuk egy olyan békés, már-már idillikus kifejezéstől, mint a Kárpát-medence. Ez a nacionalizmus” – szögezte le az EMNT elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor állandó céltáblája a magyarországi „posztkommunista baloldalnak” is, amely „nacionalista populizmussal” vádolja őt, akárcsak azzal, hogy összekacsint a szélsőjobboldallal. Tőkés László szerint azonban a Fidesz elnöke által képviselt európai néppárti, kereszténydemokrata jobboldali értékek teljességgel szalonképesek a nemzetek Európájában. Szerinte akarva-akaratlanul a magyarországi „posztkommunista baloldal” vádjai egybecsengenek a szlovákiai vagy a romániai „posztkommunista baloldal” vádaskodásával. /Tőkés: a 13-15 milliós nemzet érdekeit képviselik. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

A magyar európai parlamenti képviselők egyik fontos feladata lesz a határokon átívelő nemzetegyesítés – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. „Trianon nem lezárt történet, hanem velünk élő történelem. És amíg a határokon átívelő nemzetegyesítést nem végeztük el, addig feladatot ad a mindenkori európai parlamenti képviselőinknek” – fogalmazott Orbán Viktor Egerben, szavai szerint „a trianoni békediktátum napján”. Magyarország azért csatlakozott az Európai Unióhoz, mert hisz a határtalan Európában. Ideje volna, hogy ezt szlovák barátaink is megértsék – tette hozzá a politikus. Mint elmondta, vannak olyan országok, amelyek bár öt éve tagjai az EU-nak, még mindig nem értik, hogy mi az unió lényege. Vannak, akik még nem fedezték fel, hogy a kontinens jövője szempontjából a közös nyelv, a közös kultúra vagy a közös történelem fontosabb, mint az országhatárok. Ennek kapcsán – Bajnai Gordon miniszterelnök nyilatkozatát kommentálva – felhívta a figyelmet arra, hogy még a szocialisták is azt mondták a szlovák vádaskodásokkal szemben, hogy „mi nem vagyunk fasiszták”. Persze hozzátették – folytatta -, hogy nem szerencsés a Kárpát-medencei magyarság képviseletéről beszélni, mert ezt szomszédaink félremagyarázhatják. „Ez a merjünk kisebbek lenni politikája” – jelentette ki a pártelnök, hozzátéve: ezzel szemben olyan európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik mindig ki fognak állni a Kárpát-medencei magyarság mellett. /Orbán Viktor: a nemzetegyesítés európai feladat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Nemzeti önérzetükben sértve érzik magukat a háromszéki románok a Trianon-megemlékezés, Sepsiszentgyörgy polgármesterének bizonyos kijelentése és egyebek miatt – fejtette ki Ioan Solomon a megyei tanács ülésén. A tanácselnök kivédte a vádakat, s hangsúlyozta, együttes erővel inkább a megye fejlesztésével kellene foglalkozniuk, mint átpolitizálni a közgyűlést. A Trianon kapcsán tartott megemlékezéssel kapcsolatban Solomon feltette a kérdést: hogyan lehet megkérdőjelezni egy nemzetközi békeszerződést? Tamás Sándor tanácselnök hangsúlyozta, az ülést ne politizálják át, foglalkozzanak a megye és a települések fejlesztésének kérdéseivel, s ezen együtt kell dolgozniuk. Amennyiben nemzetiségi problémákról kívánnak értekezni, arról is lehet, de külön pontban. Ami a vádakat illeti, visszautasítja azokat. A csíkszeredai tiltakozáson ő is részt vett, s ott semmi kitakarodásra utaló kijelentés nem hangzott el nyilvánosan. Amikor az RMDSZ hatalmon volt, nem tett különbséget a kistérségek között, mindegyikre egyformán figyelt, nem úgy, mint a mostani hatalom, amely például a tanügyi fejlesztésre a megyének szánt pénzt a románok lakta Bodza-vidékre irányítja. Tamás Sándor kifejtette, vegyék tudomásul, hogy Románia nem csak a románoké, hanem az összes állampolgáré, mint ahogyan a Székelyföld sem csak a székelyeké, hanem az összes itt élőé, s együtt kell fejlesztésén dolgozniuk. /Szekeres Attila: Sértve érzik magukat a háromszéki románok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Hargita és Kovászna megyei elöljárók jelenlétében avatta fel székházát a Magyar Polgári Párt baróti szervezete. A bányaépület második emeletén berendezett irodáról van szó. Nagy István polgármester, helyi elnök az autonómiaharc folytatását ígérte. /Hecser László: Székházat avatott az MPP baróti szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Sokáig úgy volt, hogy a 156 éves nagyenyedi, középfokú óvó- és tanítóképzést idén véglegesen elbúcsúztatják, helyét teljes egészében a főiskola veszi át. Mégsem ez történt. Az új miniszter új rendelkezést hozott: az országban néhány helyen megtartják a középfokú képzést. Nagyenyedre ősztől a magyar nyelvű óvóképzés feladata hárul. Érdemes az erdélyi, és benne az enyedi óvodatörténetre visszatekinteni. Szabó K. Attila székelyudvarhelyi pedagógia tanár szerkesztésében megjelent hatalmas munka, Az erdélyi tanító és óvóképzés történetéből (Mentor, Marosvásárhely, 2006) foglalkozik a kérdéssel. A helyi vonatkozásokat Fari P. Ilona, a nagyenyedi kollégium gyakorló óvodájának nyugalmazott óvónője tárta fel és ismertette a Közoktatásban megjelent cikkében. Gáspár János (1816–1892), a nagyenyedi tanítóképző első kinevezett igazgatója, tanára Csemegék című könyvében műfordításokat, verseket közölt a legkisebb korosztálynak, ezzel kibontakoztatta a magyar gyermekirodalmat. Az első óvodát Nagyenyeden 1865. április 24-én nyitották meg. Az első magyar kisdedóvóképzőt 1837-ben létesítették, Festesics Leó tolnai házában. London után ez volt a világ második ilyen intézménye. Három évtized múlva, 1873-ban egyszerre Kolozsváron és Budapesten nyitottak meg óvóképző intézeteket. 1918-ban már 15 kisdedóvóképző működött magyar nyelven. 1853-tól Nagyenyeden magyar nyelvű református felekezeti tanítóképzés folyt. Az 1948-as tanügyi reformmal ezeket az intézményeket (Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Brassó, Kézdivásárhely) államosították, de megmaradhattak. 1957-től váratlanul beindult az óvónőképzés, amely a tanítóképző enyedi hagyományaira épített, hamarosan kialakította sajátos profilját, óvodai gyakorlatait. 1969-ben hároméves érettségi utáni szakképzés indult, majd 1970-ben összevonták a tanító és óvóképzést. 1979-ben megszüntették a nagyenyedi pedagógiai líceumot, majd 1990-ben, szemléletváltással egybekötve, újraindították Bethlen Gábor Kollégiumot. 2001-ben az 5 éves helyett bevezették a kettős szakosítást nyújtó 4 éves képzést. /B. B. : Nagyenyed. Újraindul az óvóképzés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./